Légkollektor :: Biosolar Fórum

Homline Forum => Napenergiás rendszerek => Légkollektor

goto page: « prev 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10 next »

durkonorbi(90 posts so far) 2009-10-04 07:47:47
Én anno hasonlóban gondolkoztam - az olcsóság és egyszerűség miatt, és arra jutottam - amit később láttam amerikai megvalósított termékként is - hogy az is nagyon jó lenne, ha a karbonát lap és hőszigetelés között egy feketére festett trapézlemez lenne (pl. horganyzott, mert alu ledobja a festéket) ... levegő a szobából indul mögötte lefele, alul megkerül, és megy vissza elől. Viszont az üregkamrás polikarbonát nem biztos, hogy a legjobb választás... gyorsan mattul (az UV álló mattul is csak lassabban) és már új korában is szórja a fényt a világba (szerkezetéből adódóan...)! A túlfűtésre itt is vigyázni kell, illetve, hogy tényleg semmi por ne kerüljön be, mert olyan "égett porszag" lesz, hogy rettenetes!!!! :)link

durkonorbi(90 posts so far)

2009-10-04
07:47:47

Én anno hasonlóban gondolkoztam - az olcsóság és egyszerűség miatt, és arra jutottam - amit később láttam amerikai megvalósított termékként is - hogy az is nagyon jó lenne, ha a karbonát lap és hőszigetelés között egy feketére festett trapézlemez lenne (pl. horganyzott, mert alu ledobja a festéket) ... levegő a szobából indul mögötte lefele, alul megkerül, és megy vissza elől. Viszont az üregkamrás polikarbonát nem biztos, hogy a legjobb választás... gyorsan mattul (az UV álló mattul is csak lassabban) és már új korában is szórja a fényt a világba (szerkezetéből adódóan...)!
A túlfűtésre itt is vigyázni kell, illetve, hogy tényleg semmi por ne kerüljön be, mert olyan "égett porszag" lesz, hogy rettenetes!!!! :)link

villam64(2032 posts so far) 2009-10-04 06:42:31
Róbert Viszont olcsón kivitelezhető. És mint te is számoltad a sörkollektornál, hogy nem feltétlenül a drágább rendszer térül meg hamarabb. Ez sem volt még tesztelve. Azt sem szabad elfelejteni, hogy alacsony hőmérséklet valósul meg, és a fekete elnyelő műanyag a kollektor hátlapja felé szigetel. A felső rétege hamarabb elérheti a 30-40 °C-ot. A két tábla vásárlása után már csak a beépítés marad, jóval kevesebb munkával, mint a sörkollektornál. ~30 ezerből kijön. Napos időben a padlásom is átmelegszik. Innen szűrhetném át a levegőt a légkollektorba, majd be a lakásba szűrőn keresztül. A tetőm nincs szigetelve. Talán az északi oldalt megcsinálom kőzetgyapottal a télen. Elsődlegesen veszek v. egy conrados v. egy anasol hőfokkülönbség kapcsolót, és a padláson keletkező hőt fújnám be a lakásba a légkollektor kihagyásával. De lehet, hogy megveszem az említett két táblát, és megépítem a légkollektort. Kíváncsi természetű vagyok, és a gyakorlati eredmény hitelesebb számomra az elméletinél. Az elmélet csak alap a gyakorlatra. Ha csak ennek légkollektornak az árát nézem ~15 ezerből kijön olcsóbb vezérlővel. És ott a tetőfelület, amit hasznosítani kell.link

villam64(2032 posts so far)

2009-10-04
06:42:31

Róbert

Viszont olcsón kivitelezhető. És mint te is számoltad a sörkollektornál, hogy nem feltétlenül a drágább rendszer térül meg hamarabb. Ez sem volt még tesztelve. Azt sem szabad elfelejteni, hogy alacsony hőmérséklet valósul meg, és a fekete elnyelő műanyag a kollektor hátlapja felé szigetel. A felső rétege hamarabb elérheti a 30-40 °C-ot. A két tábla vásárlása után már csak a beépítés marad, jóval kevesebb munkával, mint a sörkollektornál. ~30 ezerből kijön. Napos időben a padlásom is átmelegszik. Innen szűrhetném át a levegőt a légkollektorba, majd be a lakásba szűrőn keresztül. A tetőm nincs szigetelve. Talán az északi oldalt megcsinálom kőzetgyapottal a télen. Elsődlegesen veszek v. egy conrados v. egy anasol hőfokkülönbség kapcsolót, és a padláson keletkező hőt fújnám be a lakásba a légkollektor kihagyásával. De lehet, hogy megveszem az említett két táblát, és megépítem a légkollektort. Kíváncsi természetű vagyok, és a gyakorlati eredmény hitelesebb számomra az elméletinél. Az elmélet csak alap a gyakorlatra. Ha csak ennek légkollektornak az árát nézem ~15 ezerből kijön olcsóbb vezérlővel. És ott a tetőfelület, amit hasznosítani kell.link

robert(3966 posts so far) 2009-10-03 23:00:23
villam64, A tapasztalatok azt mutatják, hogy az alulról szellőztetett kollektoroknak lényegesen jobb a hatásfoka, mint a egyszerű "fekete doboznak" (amit te is javasolsz). Az adszorbernek nagyon jó hővezetőnek kell lennie, ami a műanyag esetén nem teljesül.link

villam64(2032 posts so far) 2009-10-03 07:38:02
RPC® tömör, újrahasznosított polikarbonát lemez, fekete + ko-ex színek, hôformázásra Táblaméret: 12502050 mm, vastagság: 2–8 mm Az RPC® egy extrudált fekete polikarbonát lemez. Elsôsorban hôformázási feladatokra ajánlott. Újrahasznosított polikarbonát granulátumból készül, a MAKROTECH® -ével azonos ko-extrudált felsô réteggel. A fekete szín önmagában nagyon jó UV-elnyelô tulajdonsággal rendelkezik, így az anyag kültéren is használható. Az RPC® kimagasló ütésálló tulajdonsággal és hôállósággal rendelkezô anyag – nagyon kedvezô áron! Tulajdonságok: Magas hôállóság • Jó tûzállóság • Könnyebb az üvegnél • Kiváló alakíthatóság • Kimagasló ütésálló képesség • Kiválóan hôformázható • Széles hômérséklettartományban alkalmazható SUNLITE® üregkamrás polikarbonát lemez, víztiszta, opál, bronz színekben Táblaméret: 1050/2100500–9000 mm (500 mm-es osztásokban), vastagság: 6–32 mm Tulajdonságok: Kimagasló ütésálló képesség • Törhetetlen (250* nagyobb az ütésálló képessége, mint az üvegé és 10* nagyobb a plexiénél (PMMA) • Nagyon jó idôjárásállóság (–40°C – +115°C) • Könnyû • Kiváló hôszigetelô • Átlátszó • Könnyû kivitelezés a széles profil- és kiegészítô választéknak köszönhetôen • UV-stabilizált A-Plast Kft. 1165 Budapest, Margit u. 114. Telefon: (+36-1) 401-4644 Fax: (+36-1) 401-4643 • www.aplast.hu, info@aplast.hu SZÁLLÍTÁSI PROGRAM ’04/05 SZÁLLÍTÁSI PROGRAM / Alulra RPC főléje ~ 3 cm-re Sunlite, és a kettő között megjáratni a levegőt.link

villam64(2032 posts so far)

2009-10-03
07:38:02

RPC®
tömör, újrahasznosított
polikarbonát lemez,
fekete + ko-ex színek,
hôformázásra
Táblaméret: 1250*2050 mm,
vastagság: 2–8 mm
Az RPC® egy extrudált fekete polikarbonát lemez. Elsôsorban hôformázási feladatokra ajánlott. Újrahasznosított polikarbonát granulátumból készül, a MAKROTECH® -ével azonos ko-extrudált felsô réteggel. A fekete szín önmagában nagyon jó UV-elnyelô tulajdonsággal rendelkezik, így az anyag kültéren is használható. Az RPC® kimagasló ütésálló tulajdonsággal és hôállósággal rendelkezô anyag – nagyon kedvezô áron! Tulajdonságok: Magas hôállóság • Jó tûzállóság • Könnyebb az üvegnél • Kiváló alakíthatóság • Kimagasló ütésálló képesség • Kiválóan hôformázható • Széles hômérséklettartományban alkalmazható

SUNLITE®
üregkamrás polikarbonát lemez,
víztiszta, opál, bronz színekben
Táblaméret: 1050/2100*500–9000 mm (500 mm-es osztásokban),
vastagság: 6–32 mm
Tulajdonságok: Kimagasló ütésálló képesség • Törhetetlen (250* nagyobb az ütésálló képessége, mint az üvegé és 10* nagyobb a plexiénél (PMMA) • Nagyon jó idôjárásállóság (–40°C – +115°C) • Könnyû • Kiváló hôszigetelô • Átlátszó • Könnyû kivitelezés a széles profil- és kiegészítô választéknak köszönhetôen • UV-stabilizált
A-Plast Kft. 1165 Budapest, Margit u. 114. Telefon: (+36-1) 401-4644 Fax: (+36-1) 401-4643 • www.aplast.hu, info@aplast.hu SZÁLLÍTÁSI PROGRAM ’04/05
SZÁLLÍTÁSI PROGRAM /

Alulra RPC főléje ~ 3 cm-re Sunlite, és a kettő között megjáratni a levegőt.link

robert(3966 posts so far) 2009-09-14 07:41:51
Sándor, Ez az (mármint a korrekt mérések hiánya), ami miatt most bárki bármit mondhat. A kollektor mérések egy része történik csak szabadban. A méréseket egyébként mesterséges körülmények között (világítás, klíma....) reprodukálhatóan kell elvégezni. Ezért speciális laborokra és személyzetre van szükség, ami nagyon drága. Az autó törésteszteket sem két fillér megcsinálni, ezért adódik mondjuk az indiai Nano árához még az eredeti ár fele, mert anélkül nem kehet forgalomba hozni. Indiában persze lehet. Van egy-két tanulmány, amit nagy nehezen sikerült elérnem, abból próbálok okosodni. link

robert(3966 posts so far)

2009-09-14
07:41:51

Sándor,

Ez az (mármint a korrekt mérések hiánya), ami miatt most bárki bármit mondhat.
A kollektor mérések egy része történik csak szabadban. A méréseket egyébként mesterséges körülmények között (világítás, klíma....) reprodukálhatóan kell elvégezni.
Ezért speciális laborokra és személyzetre van szükség, ami nagyon drága.
Az autó törésteszteket sem két fillér megcsinálni, ezért adódik mondjuk az indiai Nano árához még az eredeti ár fele, mert anélkül nem kehet forgalomba hozni. Indiában persze lehet.

Van egy-két tanulmány, amit nagy nehezen sikerült elérnem, abból próbálok okosodni.

link

sándor(1043 posts so far) 2009-09-13 22:34:39
Robert! A 12.-i válaszodban ajánlott svájci intézettel, rájöttem, hogy már találkoztam. Elég régen volt, és az itthon akkor ismert kollektorokból keveset találtam náluk, legalább is olyat, ami nyilvános volt. Az áraikat nézve teljesen világos, hogy miért hamisítják a certifikációikat. -Egy nem hivatalos, redukált teljesítmény mérés + vélemény csõkollektorról 2.700,-EUR. -Egy minõség vizsgálat EN 12975 szerint 5.100,-EUR -Egy egyszerû ivóvizes rendszerre a vizsgálat 12.500,-EUR Nincs olyan hazai forgalmazó aki ezt kifizetné, egy két világ cégen kívül. Én mostanában inkább a forgalmazó által kiadott anyagot próbálom lenyomozni. Légkollektorról sehol semmit nem találtam, pedig a világon majdnem minden Intézetnek van német nyelvû elérhetõsége is. link

sándor(1043 posts so far)

2009-09-13
22:34:39

Robert!

A 12.-i válaszodban ajánlott svájci intézettel, rájöttem, hogy már találkoztam.
Elég régen volt, és az itthon akkor ismert kollektorokból keveset találtam náluk, legalább is olyat, ami nyilvános volt.

Az áraikat nézve teljesen világos, hogy miért hamisítják a certifikációikat.
-Egy nem hivatalos, redukált teljesítmény mérés + vélemény csõkollektorról 2.700,-EUR.
-Egy minõség vizsgálat EN 12975 szerint 5.100,-EUR
-Egy egyszerû ivóvizes rendszerre a vizsgálat 12.500,-EUR

Nincs olyan hazai forgalmazó aki ezt kifizetné, egy két világ cégen kívül.

Én mostanában inkább a forgalmazó által kiadott anyagot próbálom lenyomozni.

Légkollektorról sehol semmit nem találtam, pedig a világon majdnem minden Intézetnek van német nyelvû elérhetõsége is.
link

villam64(2032 posts so far) 2009-09-12 13:32:09
Róbert " NAGYON FONTOS: Azoknál a légkollektoroknál, amelyek déli ablakokkal ellátott helységet fűtenek, a TÚLFŰTÉS MIATT CSÖKKEN A TELJES RENDSZER HATÁSFOKA, mert nem lehet elspájzolni a keletkezett hőt, a helység nem tudja elraktározni. Hiába jó - esetleg jobb, mint a vizes kollektor - a kollektor hatásfok, végeredményben kevesebb a hasznosítható hő. " Ezért javaslom a hosszabb csövezést a távolabbi helységbe. Ott is lent befújva, emitt lent beszívva. Nem észrevehető légáramlással (1-2 nap múlva nem vörösödik be az ember szeme). link

villam64(2032 posts so far)

2009-09-12
13:32:09

Róbert
" NAGYON FONTOS: Azoknál a légkollektoroknál, amelyek déli ablakokkal ellátott helységet fűtenek, a TÚLFŰTÉS MIATT CSÖKKEN A TELJES RENDSZER HATÁSFOKA, mert nem lehet elspájzolni a keletkezett hőt, a helység nem tudja elraktározni. Hiába jó - esetleg jobb, mint a vizes kollektor - a kollektor hatásfok, végeredményben kevesebb a hasznosítható hő. "

Ezért javaslom a hosszabb csövezést a távolabbi helységbe. Ott is lent befújva, emitt lent beszívva. Nem észrevehető légáramlással (1-2 nap múlva nem vörösödik be az ember szeme).
link

robert(3966 posts so far) 2009-09-12 13:08:36
villam64, A számítás a napsugarakra merőleges beállítással történt. Tehát szuper optimális eset, ami naponta 1 másodpercig tart. Persze ez a többi kollektortípusra is igaz. A modell egyensúlyi állapotot számol. A hő, amit elnyel az adszorber, fedezi a a kollektor doboza és a környezet közötti hőátadás veszteségét, a borításnak az égbolt felé történő hősugárzását és az átáramoltatott levegő által elszállított hőt. A vizes kollektorok hatásfoka sem jobb, de a keletkezett hőt legalább el lehet tárolni. NAGYON FONTOS: Azoknál a légkollektoroknál, amelyek déli ablakokkal ellátott helységet fűtenek, a TÚLFŰTÉS MIATT CSÖKKEN A TELJES RENDSZER HATÁSFOKA, mert nem lehet elspájzolni a keletkezett hőt, a helység nem tudja elraktározni. Hiába jó - esetleg jobb, mint a vizes kollektor - a kollektor hatásfok, végeredményben kevesebb a hasznosítható hő. link

robert(3966 posts so far)

2009-09-12
13:08:36

villam64,

A számítás a napsugarakra merőleges beállítással történt. Tehát szuper optimális eset, ami naponta 1 másodpercig tart. Persze ez a többi kollektortípusra is igaz. A modell egyensúlyi állapotot számol. A hő, amit elnyel az adszorber, fedezi a a kollektor doboza és a környezet közötti hőátadás veszteségét, a borításnak az égbolt felé történő hősugárzását és az átáramoltatott levegő által elszállított hőt.

A vizes kollektorok hatásfoka sem jobb, de a keletkezett hőt legalább el lehet tárolni.

NAGYON FONTOS: Azoknál a légkollektoroknál, amelyek déli ablakokkal ellátott helységet fűtenek, a TÚLFŰTÉS MIATT CSÖKKEN A TELJES RENDSZER HATÁSFOKA, mert nem lehet elspájzolni a keletkezett hőt, a helység nem tudja elraktározni. Hiába jó - esetleg jobb, mint a vizes kollektor - a kollektor hatásfok, végeredményben kevesebb a hasznosítható hő.

link

villam64(2032 posts so far) 2009-09-12 07:49:43
Róbert Én egy szigetelt légkollektorral számoltam megfelelő tájolással 60°-os dőlésben. A 6 óra december januárban nem reális. Legyen 4 óra. A hatásfok akkor is jó. December-január hónapban is előfordul 5-5 napos nap. Ahogy távolodunk tőlük növekszik. A grafikonod alapján max 45 % hatásfok. Te egy állandó veszteséggel számoltál, nem a változó hőmérséklet szerint ? Ugyan ilyen hatásfokú a vizes kollektorod ? Mert a kettő megépítésében nincs különbség, csak a szállító közegben. Érdekelne, mekkora veszteség jön ki egyes hőmérsékleteknél a visszasugárzásira, a fényáteresztő-szigetelő üvegre. Ha jól van szigetelve az oldalfal és hátfal, akkor ott kevés vész el. A légkollektoroknál is tartanak az elnyelő réteg és az üveg között min 2 cm légrést. Ennek a távolságát mondjuk fizikusok jobban ki tudnák számolni, hogy mennyi az ideális. Viszont átlagolva a vizes kollektorokét is meghatározható. Mint javasoltam szegélyfűtésként, visszavezetve a kollektorba a levegőt, a légáramlat lehet nagyobb. Légkollektornál a nyarat ne számoljuk. Október 01-től-áprilisig 01-ig. Fűtés rásegítésre. 1 nm légkollektorral ~5-10 nm helység. Ha a lakásban van a csövezés, akkor a csövön nem keletkezik veszteség. Eredmények tapasztalati úton, mérés bonyolult. A lég-sörös kollektorosoktól kell a külső hőmérséklet, a fűtési kör hőmérséklet, a belső hőmérséklet ~ 10 perces lépésközökben a vezetése. Ezekből nagyjából lehet látni a kollektor működését, eredményességét. 50 kWh*2 a december-január. Ez 1 400 ft. November-február a 1.5-szerese 2 100 ft. Október-március a 2-szerese 2 800 ft. össz: 6 300 ft. Gázban számoltam. 8-10 év, 50 400-63 000 ft. Ha reális a számolásom, akkor megéri. Sándor Én azért vetem el a felső bevezetést, mert érzésem és tapasztalatom, hogy az ember a talpától fázik. Ha a fejem kap melegebbet én azt már hőgutának érzem, de a lábamon érezni fogom a hideget. Szerintem a padló fűtést is ezért találták ki. És továbbra is állítom, hogy a befújt melegebb levegő először felfelé fog mozogni, hogy helyet cseréljen a felette lévő hidegebb levegővel, így a nagyobb befújt légáramlat kitágul erejét veszti és egy lassúbb mozgás keletkezik a helységben. És szerintem a felső bevezetés esetén ott a plafonon 1-2 °C-kal magasabb lesz a hőmérséklet, ami a plafonon történő hőveszteséget növeli. Mennyi lehet a hőveszteség 20 nm mennyezeten ha felette 5-10 °C van, 21 °C helyett 22-23 °C fok van alatta, és 0-5-10-20 cm szigetelés ? Van aki ezt sem fogja tudni elviselni. Különbözőek vagyunk. Ezért van ezerféle fűtési rendszer. Ha nem csak beszélünk róla, hanem megépítjük légrendszereinket, akkor lesznek eredmények. Egyéb: 2 db 0.5-ös 2 nm alu lemez 7-9 000 Ft szigetelés 10 cm kőzetgyapot 2 nm ~ 2 000 Ft fekete festék ? Ft termo üveg 2 nm 18 000 Ft ventilátor 12 000 Ft filter 2 000 Ft össz: ~ 50 000 Ft Lehet spórolni ha az alsó lemez helyére háztartási fóliát ragasztunk össze, olcsóbb sorba kötött csőventilátor. Az alsó és a felső lemez között 1-2 cm hézag a levegőnek. A felső lemez és az termo üveg között ~ 3 cm hézag. 170-130 °C szilikon tömítés.link

villam64(2032 posts so far)

2009-09-12
07:49:43

Róbert

Én egy szigetelt légkollektorral számoltam megfelelő tájolással 60°-os dőlésben. A 6 óra december januárban nem reális. Legyen 4 óra. A hatásfok akkor is jó. December-január hónapban is előfordul 5-5 napos nap. Ahogy távolodunk tőlük növekszik. A grafikonod alapján max 45 % hatásfok. Te egy állandó veszteséggel számoltál, nem a változó hőmérséklet szerint ? Ugyan ilyen hatásfokú a vizes kollektorod ? Mert a kettő megépítésében nincs különbség, csak a szállító közegben. Érdekelne, mekkora veszteség jön ki egyes hőmérsékleteknél a visszasugárzásira, a fényáteresztő-szigetelő üvegre. Ha jól van szigetelve az oldalfal és hátfal, akkor ott kevés vész el. A légkollektoroknál is tartanak az elnyelő réteg és az üveg között min 2 cm légrést. Ennek a távolságát mondjuk fizikusok jobban ki tudnák számolni, hogy mennyi az ideális. Viszont átlagolva a vizes kollektorokét is meghatározható. Mint javasoltam szegélyfűtésként, visszavezetve a kollektorba a levegőt, a légáramlat lehet nagyobb. Légkollektornál a nyarat ne számoljuk. Október 01-től-áprilisig 01-ig. Fűtés rásegítésre. 1 nm légkollektorral ~5-10 nm helység. Ha a lakásban van a csövezés, akkor a csövön nem keletkezik veszteség. Eredmények tapasztalati úton, mérés bonyolult. A lég-sörös kollektorosoktól kell a külső hőmérséklet, a fűtési kör hőmérséklet, a belső hőmérséklet ~ 10 perces lépésközökben a vezetése. Ezekből nagyjából lehet látni a kollektor működését, eredményességét. 50 kWh*2 a december-január. Ez 1 400 ft. November-február a 1.5-szerese 2 100 ft. Október-március a 2-szerese 2 800 ft. össz: 6 300 ft. Gázban számoltam. 8-10 év, 50 400-63 000 ft. Ha reális a számolásom, akkor megéri.

Sándor

Én azért vetem el a felső bevezetést, mert érzésem és tapasztalatom, hogy az ember a talpától fázik. Ha a fejem kap melegebbet én azt már hőgutának érzem, de a lábamon érezni fogom a hideget. Szerintem a padló fűtést is ezért találták ki. És továbbra is állítom, hogy a befújt melegebb levegő először felfelé fog mozogni, hogy helyet cseréljen a felette lévő hidegebb levegővel, így a nagyobb befújt légáramlat kitágul erejét veszti és egy lassúbb mozgás keletkezik a helységben. És szerintem a felső bevezetés esetén ott a plafonon 1-2 °C-kal magasabb lesz a hőmérséklet, ami a plafonon történő hőveszteséget növeli. Mennyi lehet a hőveszteség 20 nm mennyezeten ha felette 5-10 °C van, 21 °C helyett 22-23 °C fok van alatta, és 0-5-10-20 cm szigetelés ? Van aki ezt sem fogja tudni elviselni. Különbözőek vagyunk. Ezért van ezerféle fűtési rendszer. Ha nem csak beszélünk róla, hanem megépítjük légrendszereinket, akkor lesznek eredmények.

Egyéb:

2 db 0.5-ös 2 nm alu lemez 7-9 000 Ft
szigetelés 10 cm kőzetgyapot 2 nm ~ 2 000 Ft
fekete festék ? Ft
termo üveg 2 nm 18 000 Ft
ventilátor 12 000 Ft
filter 2 000 Ft
össz: ~ 50 000 Ft
Lehet spórolni ha az alsó lemez helyére háztartási fóliát ragasztunk össze, olcsóbb sorba kötött csőventilátor. Az alsó és a felső lemez között 1-2 cm hézag a levegőnek. A felső lemez és az termo üveg között ~ 3 cm hézag. 170-130 °C szilikon tömítés.link

robert(3966 posts so far) 2009-09-12 00:44:19
Sándor, Ha utána szeretnék nézni egy kollektornak, akkor a nemzetközileg elismert SPF (Solartechnik Prufung Forschung – napkollektorok minősítésével foglalkozó független szervezet) honlapját keresem fel. Itt több száz kollektortípus teszteredményei olvashatóak. Nekem ez az etalon. A rengeteg kollektortípus között sajna nincsen egy légkollektor sem. Ott a helyük az oldalon, de nincs a listán egy sem. A neten sem igen lehet ilyenekkel találkozni (van azért kivétel, pl TWINSOLAR). Ha találunk légkolit, akkor az ára majdnem magasabb, mint a vizes társaké. Szerintem - ahogy ezt már leírtam többször is - a légkollektorok felhasználási területe sokkal szűkebb, a korrekt beépítés pedig bonyolultabb. A légtechnika nem egyszerű - eltekintve a falra szerelt doboz közvetlen bevezetésétől -, az felszerelés során pedig nem elég 30-as lukat fúrni a falba. Légkollektor helyett sokan a passzív szoláris építésmódot választják. Ebben az esetben az egész ház egy nagy légkollektor, de a hőtárolás meg van oldva. Akinek van pénze új házat építeni, az inkább vizeset választ. Ebből az következik, hogy az ilyen típusú készülékekből kevés fogy, nincsen igazi verseny a piacon. Ilyenkor nem érdemes minősíttetni. Ahogy Sándor is írta, az alacsonyabb hatásfokot ellensúlyozza az olcsóság. Ha kevés a pénzem, régi és ablaktalan a házam, vagy roszul van tájolva, akkor egy jól tájolt rövid csövezést igénylő házilagos légkollektort érdemes összeraknom. link

robert(3966 posts so far)

2009-09-12
00:44:19

Sándor,

Ha utána szeretnék nézni egy kollektornak, akkor a nemzetközileg elismert SPF (Solartechnik Prufung Forschung – napkollektorok minősítésével foglalkozó független szervezet) honlapját keresem fel. Itt több száz kollektortípus teszteredményei olvashatóak. Nekem ez az etalon.

A rengeteg kollektortípus között sajna nincsen egy légkollektor sem. Ott a helyük az oldalon, de nincs a listán egy sem.

A neten sem igen lehet ilyenekkel találkozni (van azért kivétel, pl TWINSOLAR). Ha találunk légkolit, akkor az ára majdnem magasabb, mint a vizes társaké.

Szerintem - ahogy ezt már leírtam többször is - a légkollektorok felhasználási területe sokkal szűkebb, a korrekt beépítés pedig bonyolultabb. A légtechnika nem egyszerű - eltekintve a falra szerelt doboz közvetlen bevezetésétől -, az felszerelés során pedig nem elég 30-as lukat fúrni a falba. Légkollektor helyett sokan a passzív szoláris építésmódot választják. Ebben az esetben az egész ház egy nagy légkollektor, de a hőtárolás meg van oldva.
Akinek van pénze új házat építeni, az inkább vizeset választ.
Ebből az következik, hogy az ilyen típusú készülékekből kevés fogy, nincsen igazi verseny a piacon. Ilyenkor nem érdemes minősíttetni.

Ahogy Sándor is írta, az alacsonyabb hatásfokot ellensúlyozza az olcsóság. Ha kevés a pénzem, régi és ablaktalan a házam, vagy roszul van tájolva, akkor egy jól tájolt rövid csövezést igénylő házilagos légkollektort érdemes összeraknom. link

sándor(1043 posts so far) 2009-09-11 23:55:21
Kedves sörpártiak! Köszönöm a korrekt hozzám-állásotokat. A házilag próbálkozó közösségnek elismerésem. Vannak köztük személyes ismerõseim is. Tulajdonképpen én is, mi is közéjük tartozunk. A problémám az, hogy az elõzetes, a veszteségeket figyelembe nem vevõ számításaim szerint van fantázia a légkollektorban. A saját, vizes (szekunder) rendszerem vesztesége sajnos olyan magas, hogy csak a kollektorok túlméretezésével tudom "kompenzálni". Szerintem megéri, mások szerint nem. A sörkollektor tulajdonképpen egy jó napkövetésû csöves kollektor. Elméletileg jobbnak kell lennie a kritikus évszakokban, mint a többi síklemezes variációnak. A vizeshez képest alacsonyabb nyeresége miatt viszont sokkal érzékenyebb a veszteségekre. Viszont kompenzálásnak ott az alacsonyabb ár. Innen adódtak a kérdéseim. A gyári sör-honlapok adatait (vizes, sík, vákumos is) nem látom bizonyítottnak. Már többször leírtam (legutóbb az energia takarékos izzók témájában elolvashatjátok), hogy rengeteg schwindler van a piacon. Ha van lehetõségem, én tényleg utána járok egy egy bevizsgálási igazolásnak. Régebben volt idõm letölteni és egymás mellé rakni egyes hazai cégek kollektor mûbizonylatait. Tízbõl kilenc hamisítvány volt. Külön külön hihetõnek látszottak. Egymás mellé rakva ordított a primitív fénymásolós csalás. A sörösöket nem ellenõriztem, mert akkor nem volt mit ellenõrizni. A neves külföldi intézetek a megfelelõ érdeklõdést nem veszik zaklatásnak, persze nincs mindig idejük. Viszont a tevékenységük ellenõrizhetõ. A vizsgálatot végzõ laborok munkája nyilvános és dokumentált. A vizsgálatot végzõ személyek tudományos munkássága ellenõrizhetõ. Van honlapjuk, ahol kis szerencsével válaszolnak is a kérdésekre. Meg lehet nézni a Magyarországon is vezetett idézettségi statisztikáikat, az elõadásaik számát, témáját, sõt az elõadásaikat is. Vezetve van, hogy melyik, akár hazai újságíró mikor mit használt fel egy egy cikkbõl. De nem ez a lényeg. Próbált e már valaki fémtiszta sörösdobozból kollektort csinálni? Ha igen, milyen eredménnyel? A kérdés onnan jön, hogy a dobozokon eltávolíthatatlan festés, fólia van. Ezt befestem az abszorber festékkel. Az abszorber felmelegszik és vezetéssel átadja a hõt a doboznak. De ott az átadást akadályozó festékréteg. Ami mégis átjut a festékrétegen, az felmelegíti a doboz fémanyagát. Innen a hõ részben sugárzással, részben vezetéssel melegíti fel a belsõ levegõt. A doboz túl nagy keresztmetszetû, ezért csak nagyon lassan áramló levegõt képes felmelegíteni. Ezt bizonyítja Robert grafikonja is. Az Õ titka, hogy hogyan számolt, de a 125-ös keresztmetszetnél, a magasabb légsebességnél látszik, hogy a turbolencia már nem biztosít egyenletes keveredést, ezért "cakkosodik" a görbe. Ilyeneket a gyakorlatban mértünk már(különösen négyszög alakó légcsatornáknál). A megoldás általában a légsebesség optimalizálása volt. Egyébként a sörös hatásfok görbe hasonlít a vizes kollektorok hasonló görbéihez. Tehát mûködni kell a dolognak. A vízszintesen fekvõ szarufa a legalsó, ha jól emlékszem a harmadik képen látható. Lektorhiba, építészeti megnevezési tévedés? Valószínûleg az összekötõ gerendára gondolt. Jelentõsége nincs, de a járatlanabbakat megtévesztheti. A helyiségbe való be és kivezetést én csak felülrõl végezném. Az alulra bevezetett meleglevegõ lehûl mielõtt még felemelkedhetne. Viszont a felsõ be és kivezetés felülrõl lefelé haladva a természetesnek megfelelõ rétegezõdéssel töltené fel a szobát mind melegebb és melegebb levegõvel. Nincs huzat, természetes a hõérzet. Véleményetek? Kösz a türelmet. Üdv. Sándorlink

sándor(1043 posts so far)

2009-09-11
23:55:21

Kedves sörpártiak!

Köszönöm a korrekt hozzám-állásotokat.

A házilag próbálkozó közösségnek elismerésem. Vannak köztük személyes ismerõseim is. Tulajdonképpen én is, mi is közéjük tartozunk.
A problémám az, hogy az elõzetes, a veszteségeket figyelembe nem vevõ számításaim szerint van fantázia a légkollektorban. A saját, vizes (szekunder) rendszerem vesztesége sajnos olyan magas, hogy csak a kollektorok túlméretezésével tudom "kompenzálni". Szerintem megéri, mások szerint nem. A sörkollektor tulajdonképpen egy jó napkövetésû csöves kollektor. Elméletileg jobbnak kell lennie a kritikus évszakokban, mint a többi síklemezes variációnak. A vizeshez képest alacsonyabb nyeresége miatt viszont sokkal érzékenyebb a veszteségekre. Viszont kompenzálásnak ott az alacsonyabb ár. Innen adódtak a kérdéseim.

A gyári sör-honlapok adatait (vizes, sík, vákumos is) nem látom bizonyítottnak.
Már többször leírtam (legutóbb az energia takarékos izzók témájában elolvashatjátok), hogy rengeteg schwindler van a piacon. Ha van lehetõségem, én tényleg utána járok egy egy bevizsgálási igazolásnak. Régebben volt idõm letölteni és egymás mellé rakni egyes hazai cégek kollektor mûbizonylatait. Tízbõl kilenc hamisítvány volt. Külön külön hihetõnek látszottak. Egymás mellé rakva ordított a primitív fénymásolós csalás.
A sörösöket nem ellenõriztem, mert akkor nem volt mit ellenõrizni.
A neves külföldi intézetek a megfelelõ érdeklõdést nem veszik zaklatásnak, persze nincs mindig idejük. Viszont a tevékenységük ellenõrizhetõ. A vizsgálatot végzõ laborok munkája nyilvános és dokumentált. A vizsgálatot végzõ személyek tudományos munkássága ellenõrizhetõ. Van honlapjuk, ahol kis szerencsével válaszolnak is a kérdésekre. Meg lehet nézni a Magyarországon is vezetett idézettségi statisztikáikat, az elõadásaik számát, témáját, sõt az elõadásaikat is. Vezetve van, hogy melyik, akár hazai újságíró mikor mit használt fel egy egy cikkbõl.
De nem ez a lényeg.

Próbált e már valaki fémtiszta sörösdobozból kollektort csinálni? Ha igen, milyen eredménnyel? A kérdés onnan jön, hogy a dobozokon eltávolíthatatlan festés, fólia van. Ezt befestem az abszorber festékkel. Az abszorber felmelegszik és vezetéssel átadja a hõt a doboznak. De ott az átadást akadályozó festékréteg. Ami mégis átjut a festékrétegen, az felmelegíti a doboz fémanyagát. Innen a hõ részben sugárzással, részben vezetéssel melegíti fel a belsõ levegõt. A doboz túl nagy keresztmetszetû, ezért csak nagyon lassan áramló levegõt képes felmelegíteni. Ezt bizonyítja Robert grafikonja is. Az Õ titka, hogy hogyan számolt, de a 125-ös keresztmetszetnél, a magasabb légsebességnél látszik, hogy a turbolencia már nem biztosít egyenletes keveredést, ezért "cakkosodik" a görbe. Ilyeneket a gyakorlatban mértünk már(különösen négyszög alakó légcsatornáknál). A megoldás általában a légsebesség optimalizálása volt.
Egyébként a sörös hatásfok görbe hasonlít a vizes kollektorok hasonló görbéihez. Tehát mûködni kell a dolognak.

A vízszintesen fekvõ szarufa a legalsó, ha jól emlékszem a harmadik képen látható. Lektorhiba, építészeti megnevezési tévedés? Valószínûleg az összekötõ gerendára gondolt. Jelentõsége nincs, de a járatlanabbakat megtévesztheti.

A helyiségbe való be és kivezetést én csak felülrõl végezném. Az alulra bevezetett meleglevegõ lehûl mielõtt még felemelkedhetne. Viszont a felsõ be és kivezetés felülrõl lefelé haladva a természetesnek megfelelõ rétegezõdéssel töltené fel a szobát mind melegebb és melegebb levegõvel.
Nincs huzat, természetes a hõérzet. Véleményetek?

Kösz a türelmet.
Üdv. Sándorlink

robert(3966 posts so far) 2009-09-11 21:26:44
villam64, "Különbözően viselik az emberek légáramlást. Tapasztalati úton kell beállítani." Ez szerintem nem így van. Ha nem tudod biztosítani a megfelelő levegőszállítást, akkor leesik a hatásfok. A helyzet az, hogy alkalmazkodni kell a kollektor adottságaihoz. Ha ez nem megy, akkor más megoldást kell keresni. Ha nem lehet úgy elhelyezni a dobozt, hogy a fűtetlen térben minimális cső fusson, akkor a csöveken veszik el hő. Ha nem tudod délre tájolni, akkor begyűjteni sem lehet a meleget. "2 nm légkollektor derült nappal árnyékolás mentesen 6 óra alatt 100 W ventilátor fogyasztás 400 W/nm. Akkor termel 4.8 kWh-át 0.6 kWh fogyasztás mellett." Abból indulj ki, hogy egy hónap alatt jó, ha összejön 50kWh. Akkora nyereségre, amekkorát írtál, csak nyáron számíthatsz, amikor nem kell fűteni. Kibővítettem a légsebességes grafikont a sugárzási veszteség figyelembevételével. Most már nem jön ki olyan magas hőmérséklet a kis ventilátorsebességnél. Click to enlargen Itt pedig 125-ös csőre: Click to enlargen link

robert(3966 posts so far)

2009-09-11
21:26:44

villam64,

"Különbözően viselik az emberek légáramlást. Tapasztalati úton kell beállítani."
Ez szerintem nem így van. Ha nem tudod biztosítani a megfelelő levegőszállítást, akkor leesik a hatásfok. A helyzet az, hogy alkalmazkodni kell a kollektor adottságaihoz. Ha ez nem megy, akkor más megoldást kell keresni.
Ha nem lehet úgy elhelyezni a dobozt, hogy a fűtetlen térben minimális cső fusson, akkor a csöveken veszik el hő.
Ha nem tudod délre tájolni, akkor begyűjteni sem lehet a meleget.

"2 nm légkollektor derült nappal árnyékolás mentesen 6 óra alatt 100 W ventilátor fogyasztás 400 W/nm. Akkor termel 4.8 kWh-át 0.6 kWh fogyasztás mellett."
Abból indulj ki, hogy egy hónap alatt jó, ha összejön 50kWh. Akkora nyereségre, amekkorát írtál, csak nyáron számíthatsz, amikor nem kell fűteni.

Kibővítettem a légsebességes grafikont a sugárzási veszteség figyelembevételével. Most már nem jön ki olyan magas hőmérséklet a kis ventilátorsebességnél.

Click to enlargen

Itt pedig 125-ös csőre:

Click to enlargen
link

villam64(2032 posts so far) 2009-09-11 17:40:59
Róbert Különbözően viselik az emberek légáramlást. Tapasztalati úton kell beállítani. Mint előtte lévő hozzászólásodban kifejtetted, minden a tájoláson múlik. Városi környezetben élek. A telkek adottak, a szomszéd beépítettsége is. Ezért lesz hosszú légjárat. Csak a tető marad, minél magasabban. És még így is kapok majd árnyékot télen nappal. Ezzel kell gazdálkodni. Ezért lesz 2*6 méter 100-125-ös cső. A déli oldalon a szomszéd háza 6 méterre van. Ablak sincs arra. Meg még gondoltam szegély fűtésként is a légkollektort. A bejövő csövet a fal mellett levinni a padlóba épített szegélybe és körbevinni a szobán a távolabbi pontig, és ott beengedni a levegőt. Vagy teljesen körbe vinni és vissza a légkollektorba újból. Utóbbi esetben kimarad a szűrő. A szívó ventilátort a légkollektor elé kell tenni, nehogy 45 °C főlé melegedjen. Ki kell hozzá számolni, hogy maximális légkollektor termeléshez mekkora cső hűtőfelület kell. 2 nm légkollektor derült nappal árnyékolás mentesen 6 óra alatt 100 W ventilátor fogyasztás 400 W/nm. Akkor termel 4.8 kWh-át 0.6 kWh fogyasztás mellett. 1 a 8-hoz aránylik 60 ezerért. A legjobb hőszivattyú 1 a 6-hoz 3 millióért.link

villam64(2032 posts so far)

2009-09-11
17:40:59

Róbert

Különbözően viselik az emberek légáramlást. Tapasztalati úton kell beállítani.

Mint előtte lévő hozzászólásodban kifejtetted, minden a tájoláson múlik. Városi környezetben élek. A telkek adottak, a szomszéd beépítettsége is. Ezért lesz hosszú légjárat. Csak a tető marad, minél magasabban. És még így is kapok majd árnyékot télen nappal. Ezzel kell gazdálkodni. Ezért lesz 2*6 méter 100-125-ös cső. A déli oldalon a szomszéd háza 6 méterre van. Ablak sincs arra.
Meg még gondoltam szegély fűtésként is a légkollektort. A bejövő csövet a fal mellett levinni a padlóba épített szegélybe és körbevinni a szobán a távolabbi pontig, és ott beengedni a levegőt. Vagy teljesen körbe vinni és vissza a légkollektorba újból. Utóbbi esetben kimarad a szűrő. A szívó ventilátort a légkollektor elé kell tenni, nehogy 45 °C főlé melegedjen. Ki kell hozzá számolni, hogy maximális légkollektor termeléshez mekkora cső hűtőfelület kell.

2 nm légkollektor derült nappal árnyékolás mentesen 6 óra alatt 100 W ventilátor fogyasztás 400 W/nm. Akkor termel 4.8 kWh-át 0.6 kWh fogyasztás mellett. 1 a 8-hoz aránylik 60 ezerért. A legjobb hőszivattyú 1 a 6-hoz 3 millióért.link

robert(3966 posts so far) 2009-09-11 16:57:35
villam64, Jól látod, a zöld vonal a hatásfok. Kicsit már fáradtam tegnap éjjel. Én például abszolúte nem bírom a huzatot, és nem jó a légjáratot hosszan vezetni.link

villam64(2032 posts so far) 2009-09-11 16:32:12
Sziasztok Én a zöld vonalnak a hatásfokot néztem, a lila vonalnak a hőfokot. A nagyobb légáramlat azért kell, mert a levegő hővezető képessége sokkal rosszabb a víznél. Így hiába termel az fényelnyelő terület hőt, ha nincs ami elvezesse. Nagyobb sebességnél a levegőben lévő több atom és molekula tudja a hőenergiát felvenni és továbbítani. Ebből is látszik, hogy a sör és légkollektor hatásfoka nem gyenge, csak a szállító közeg nem bírja el. Ha a kiáramló levegő sebességét nézzük, akkor az a megállapítás, hogy oda ne üljön senki. Ha ki tudja az ember építeni a több ponton történő ki és befújást, akkor a légáramlat szétoszlik, kevésbé érezhető. Az én terveimben alsó szívás, és alsó befújás szerepel. A szívás egy helységben, a befújás két helységbe történik majd, és a kettő között van még egy előszoba ( a szívó és befújó között). A szívót azért tervezem alulra, mert ott van hideg. A befújót azért tervezem alulra, mert a befújt meleg levegő úgyis felfelé indul el. Így az egész levegő átmozog. Nem tartom valószínűnek, hogy a 40 W-os ventilátor szívó és befújó oldali légszűrővel nagy légáramot tudna. A befújt levegő lesz melegebb. A befújás a régi kéményen történik, így a benne lévő cső a hő egy részét ennek a falszakasznak is átadja. Ezek lesznek folyamatban a puffer után. Ez még nem a sörkollektor lesz, hanem egy speciális légkollektor. Nagyon valószínű, hogy a sörkollektort újabb 1 évvel elhalasztom.link

villam64(2032 posts so far)

2009-09-11
16:32:12

Sziasztok

Én a zöld vonalnak a hatásfokot néztem, a lila vonalnak a hőfokot. A nagyobb légáramlat azért kell, mert a levegő hővezető képessége sokkal rosszabb a víznél. Így hiába termel az fényelnyelő terület hőt, ha nincs ami elvezesse. Nagyobb sebességnél a levegőben lévő több atom és molekula tudja a hőenergiát felvenni és továbbítani. Ebből is látszik, hogy a sör és légkollektor hatásfoka nem gyenge, csak a szállító közeg nem bírja el. Ha a kiáramló levegő sebességét nézzük, akkor az a megállapítás, hogy oda ne üljön senki. Ha ki tudja az ember építeni a több ponton történő ki és befújást, akkor a légáramlat szétoszlik, kevésbé érezhető. Az én terveimben alsó szívás, és alsó befújás szerepel. A szívás egy helységben, a befújás két helységbe történik majd, és a kettő között van még egy előszoba ( a szívó és befújó között). A szívót azért tervezem alulra, mert ott van hideg. A befújót azért tervezem alulra, mert a befújt meleg levegő úgyis felfelé indul el. Így az egész levegő átmozog. Nem tartom valószínűnek, hogy a 40 W-os ventilátor szívó és befújó oldali légszűrővel nagy légáramot tudna. A befújt levegő lesz melegebb. A befújás a régi kéményen történik, így a benne lévő cső a hő egy részét ennek a falszakasznak is átadja. Ezek lesznek folyamatban a puffer után. Ez még nem a sörkollektor lesz, hanem egy speciális légkollektor. Nagyon valószínű, hogy a sörkollektort újabb 1 évvel elhalasztom.link

horvathx(32 posts so far) 2009-09-11 07:06:06
Sziasztok, Nem tudom van-e még itt sörös rajtam kívül, én is csak véletlenül tévedtem ide. A kérdéseidre részben Robert választ adott részben megtalálod a http://www.sorkollektor.hu oldalon. Számtalan megoldást fényképet találtok ott. NEM REKLÁM! DE, akinek kérdései vannak az nézzen ott szét,én se a péktől kérdezem hogy mennyi 1kiló karaj - hiába élelmiszer. Azaz ha kérdésed van kérdezz ott az illetékesektől! A sörkoli mérése valóban nehézkes, általában nincs pénz drága műszerre. Éppen ezért csináltunk egy teljesítmény számítót, valamint ezért vezetjük páran a gázfogyasztás adatainkat (ami legalább tájékozatásra jó)itt http://www.sorkollektor.hu/?page_id=4746 100-as csőnek nagy az ellenállása ezért legalább 120-as csövet használunk vagy nagyobbat. 4-6m/s fölött már huzat hatás van. De nem zavaró 4-5 m/s sem ha nem áll az ember állandóan a légáram irányába. (Általában nem áll oda az ember) A söroszlopok gyakorlatilag merev oszlopok és a gyűjtők közé van beragasztva, mint a hárfa húrjai, öntartóak. Valóban a nagy légseb és a turbulencia egymást kioltó tényezők. Annak idején készítettem 3d-s áramlástani modelleket, mely szerint a dobozok beszűkülő szájnyílásánál mégis képződik ilyen mivel itt torlódás van, majd ezen áthaladva a levegő nagy sebességgel "kicsapódik" a következő doboz belső palástjára.link

horvathx(32 posts so far)

2009-09-11
07:06:06

Sziasztok,

Nem tudom van-e még itt sörös rajtam kívül, én is csak véletlenül tévedtem ide.
A kérdéseidre részben Robert választ adott részben megtalálod a http://www.sorkollektor.hu oldalon. Számtalan megoldást fényképet találtok ott. NEM REKLÁM! DE, akinek kérdései vannak az nézzen ott szét,én se a péktől kérdezem hogy mennyi 1kiló karaj - hiába élelmiszer. Azaz ha kérdésed van kérdezz ott az illetékesektől!

A sörkoli mérése valóban nehézkes, általában nincs pénz drága műszerre. Éppen ezért csináltunk egy teljesítmény számítót, valamint ezért vezetjük páran a gázfogyasztás adatainkat (ami legalább tájékozatásra jó)itt http://www.sorkollektor.hu/?page_id=4746

100-as csőnek nagy az ellenállása ezért legalább 120-as csövet használunk vagy nagyobbat. 4-6m/s fölött már huzat hatás van. De nem zavaró 4-5 m/s sem ha nem áll az ember állandóan a légáram irányába. (Általában nem áll oda az ember)
A söroszlopok gyakorlatilag merev oszlopok és a gyűjtők közé van beragasztva, mint a hárfa húrjai, öntartóak.

Valóban a nagy légseb és a turbulencia egymást kioltó tényezők. Annak idején készítettem 3d-s áramlástani modelleket, mely szerint a dobozok beszűkülő szájnyílásánál mégis képződik ilyen mivel itt torlódás van, majd ezen áthaladva a levegő nagy sebességgel "kicsapódik" a következő doboz belső palástjára.link

robert(3966 posts so far) 2009-09-11 00:47:21
Sándor, Szerencsére az utóbbi időben egyre több "sörössel" találkoztam, és egyre többet olvastam a megoldásokról és a problémákról. A sorkollektor honlapon rengeteg "dokumentáció" található, fotók dobozokról csövekről, ventillátorokról, stb... vannak köztök megmosolyogni valók, és igazán szép megoldások is. A TV műsorokat és a sajtót én nem tekintem hiteles forrásnak. Ez a közösséget tényleg a lelkesedés és a kíváncsiság hajtja, és nem akarják rásózni senkire a portékáikat, nem termelnek felesleget eladásra. A lelkesedés sokszor pótolja az alapos szakmai ismereteket -amit sajnos sok "profi" sem mondhat magáénak - . Azért van olyan kevés, és megkérdőjelezhető mérés, mert ezeknek srácoknak nincs idejük, pénzük és ismereteik felműszerezni a néhány tízezer forintért összerakott dobozokat. Azok mégis működnek. De miért is ne működne, ha az ablak - mint napkollektor - működik? És ez a doboz akkor sem hűti a lakást, amikor nem süt a nap. Pofon egyszerű, szinte mindig öreg, rosszul tájolt házakra kerül fel. Én eddig annyit látok, hogy nagyon jól kell tájolni, déli ablakokkal nem rendelkező szobát kell fűteni vele, lehetőleg napelemes ventillátorral kel üzemeltetni, és HÁZILAG KELL MEGCSINÁLNI. Ekkor a téli üzemben a vizes rendszerekkel összemérhető hozama van. Egyszerű szerszámok plusz egy kis kézügyesség. Nem állítom, hogy a ventillátor által keltett légmozgás kellemes. A pincében most próbáltam ki egy 5m/s-os légsebességet (az eléggé elviselhetetlen). A számításokon és a mérésen (már csak kíváncsiságból is) rajta vagyok, ez eredményeket megosztom veletek is. Ami a grafikonról emaradt: zöld=sebesség, lila=hőmérséklet. A hőmérséklet a 0 sebesség mellett sem megy 150 fok fölé, mert hőmérséklet emelkedésével a sugárzás útján egyre több távozik. Az látszik, hogy a légsebesség növelésével lehül a kollektor, a vesztesége csökken, a hatásfoka nő. 30 fokos hömérsékletet tartva 50% fölötti hatásfok érhető el 700W-os besugárzásnál. (A tengely skálázását elfelejtettem 100-al felszorozni. Tehát 0.7=70%) Nem vártam a közléssel, amíg egy komolyabb grafikon elkészül, gondoltam minden visszajelzés jól jön. Melyik képre gondolsz?link

robert(3966 posts so far)

2009-09-11
00:47:21

Sándor,

Szerencsére az utóbbi időben egyre több "sörössel" találkoztam, és egyre többet olvastam a megoldásokról és a problémákról.

A sorkollektor honlapon rengeteg "dokumentáció" található, fotók dobozokról csövekről, ventillátorokról, stb... vannak köztök megmosolyogni valók, és igazán szép megoldások is.
A TV műsorokat és a sajtót én nem tekintem hiteles forrásnak.

Ez a közösséget tényleg a lelkesedés és a kíváncsiság hajtja, és nem akarják rásózni senkire a portékáikat, nem termelnek felesleget eladásra. A lelkesedés sokszor pótolja az alapos szakmai ismereteket -amit sajnos sok "profi" sem mondhat magáénak - .
Azért van olyan kevés, és megkérdőjelezhető mérés, mert ezeknek srácoknak nincs idejük, pénzük és ismereteik felműszerezni a néhány tízezer forintért összerakott dobozokat. Azok mégis működnek. De miért is ne működne, ha az ablak - mint napkollektor - működik? És ez a doboz akkor sem hűti a lakást, amikor nem süt a nap. Pofon egyszerű, szinte mindig öreg, rosszul tájolt házakra kerül fel.

Én eddig annyit látok, hogy nagyon jól kell tájolni, déli ablakokkal nem rendelkező szobát kell fűteni vele, lehetőleg napelemes ventillátorral kel üzemeltetni, és HÁZILAG KELL MEGCSINÁLNI. Ekkor a téli üzemben a vizes rendszerekkel összemérhető hozama van. Egyszerű szerszámok plusz egy kis kézügyesség.
Nem állítom, hogy a ventillátor által keltett légmozgás kellemes. A pincében most próbáltam ki egy 5m/s-os légsebességet (az eléggé elviselhetetlen).

A számításokon és a mérésen (már csak kíváncsiságból is) rajta vagyok, ez eredményeket megosztom veletek is.
Ami a grafikonról emaradt: zöld=sebesség, lila=hőmérséklet. A hőmérséklet a 0 sebesség mellett sem megy 150 fok fölé, mert hőmérséklet emelkedésével a sugárzás útján egyre több távozik. Az látszik, hogy a légsebesség növelésével lehül a kollektor, a vesztesége csökken, a hatásfoka nő. 30 fokos hömérsékletet tartva 50% fölötti hatásfok érhető el 700W-os besugárzásnál. (A tengely skálázását elfelejtettem 100-al felszorozni. Tehát 0.7=70%)
Nem vártam a közléssel, amíg egy komolyabb grafikon elkészül, gondoltam minden visszajelzés jól jön.

Melyik képre gondolsz?link

sándor(1043 posts so far) 2009-09-10 23:38:40
Kedves sörpártiak! Nem szeretnék senkit sem provokálni, megsérteni pedig végképp nem. De lenne néhány megjegyzésem az elmúlt napokban írt hozzászólásaitokhoz. Amikor a sík, a vákumos, a fûtõcsöves megoldások "vitái" zajlottak, illetve amikor ezek ma is bármikor elõkerülnek, akkor mi mindig közreadtuk, adjuk a mérési eredményeinket. A berendezéseink fotóit. Hívatkozásainkat a tudományos és a kevésbé komolynak vehetõ irodalomról. Nem sértõdünk meg, ha valaki kétségbe vonja egy-egy elgondolásunkat. Vitázunk. Így alakult ki egy elfogadható vélemény-közép hatásfokokról, használhatóságról, veszteségekrõl stb. Ti miért nem tesztek fel egyetlen fotót sem az általatok elkészített kollektorokról? Miért nem láthatjuk a ventillátor rendszerhez csatlakozását, a lakásból kilépõ és az oda belépõ nyílások megoldásait, a csõrendszert? A mérési eredményeket, amelyeket már sokszor kértem? Én tényleg nem vettem elõször komolyan az egészet. Látva, hogy ennyi ember hisz benne, elkezdtem számolni. Ma már látok benne fantáziát, de olyan alacsony nyereséggel, hogy ezért szerintem nem éri meg ennyit dolgozni. Miért nem segítetek elsõkézbõl származó konkrétumokkal? A hivatkozásaitok nagyon gyenge lábakon állnak. Emlékeztetnék Zoli TV mûsoros linkjére. Hányat ilyet láttatok az elmúlt években az energiafûrõl, a pellet erõmûvekrõl, a biodízelrõl és még sok másról? Egy bennük a közös: jól jönnek a hiradó végi "kis szinesbe". Tény, hogy ezekbõl semmi sem valósult meg. Az erõmûvek az erdõbõl kivágott fával fûtenek, zsezse átáll a szalmáról fára... Ez nem baj. Természetes, hogy mindenki idõvel alkalmazkodik a racionális valósághoz. Nem azt szeretném látni, hogy Zolinak tényleg megvan mind a tíz ujja, hanem az elkészült mûveket. Szeretném hinni, hogy nem csak a levegõbe beszéltek, hanem létezik, mûködik, nyereséget is hoz az amit propagáltok. Ez remélem nem olyan nagy kérés? Más. A tényleges kivitelezés is érdekel. Mi tartja meg a sörösdoboz sort, hogy ne érjen hozzá a hátfalhoz és egymáshoz? Mennyi a dobozok hátoldalán elveszõ homlokoldali nyereség? Milyen a légsebességetek? Horvatx magyarázatából szivesen látnám annak a kifejtését, hogy hogyan egyeztethetõ össze a nagy áramlási sebesség és a belsõ turbolencia? Miért lesz ettõl a sörkollektor az összes közül a legjobb? Ezek egymás ellen dolgozó és összeférhetetlen fogalmak. Csak a kiáramló levegõ egyenletes elkeveredését szolgálják, de a szükséges ventillátor teljesítményt a gazdaságosságban a minuszba emelik. Valaki értelmezhetné a Robert által feltett grafikont a sörkollektor hatásfok és hõmérséklet alakulásáról a légsebesség függvényében! Mért vagy elméleti fikció az 5 m/sec -hez tartozó 180 fok vagy a legnagyobb hatásfok? Alapszabály, hogy a görbe megnevezése nélkül egy grafikon csak firka. Itt pedig mintha szándékosan hiányozna a megnevezés. A 2 m/sec légsebességhez (ami egy szobába beáramolva elviselhetetlen, a szabadban pedig leveleket mozgató gyenge szélnek számít) tartozó 0,1-02%-os hatásfok kinek jelent valamit? A Gyurcsovics 1987-es könyvében a szarufa miért vízszintesen van elhelyezve? Gondolom ez csak tévedés, esetleg fogalom zavar. De attól a többi komoly? Lenne még, de legalább ezekre kaphatnék választ! Elõre is köszönöm. Sziasztok. link

sándor(1043 posts so far)

2009-09-10
23:38:40

Kedves sörpártiak!

Nem szeretnék senkit sem provokálni, megsérteni pedig végképp nem. De lenne néhány megjegyzésem az elmúlt napokban írt hozzászólásaitokhoz.

Amikor a sík, a vákumos, a fûtõcsöves megoldások "vitái" zajlottak, illetve amikor ezek ma is bármikor elõkerülnek, akkor mi mindig közreadtuk, adjuk a mérési eredményeinket. A berendezéseink fotóit. Hívatkozásainkat a tudományos és a kevésbé komolynak vehetõ irodalomról. Nem sértõdünk meg, ha valaki kétségbe vonja egy-egy elgondolásunkat. Vitázunk.
Így alakult ki egy elfogadható vélemény-közép hatásfokokról, használhatóságról, veszteségekrõl stb.
Ti miért nem tesztek fel egyetlen fotót sem az általatok elkészített kollektorokról?
Miért nem láthatjuk a ventillátor rendszerhez csatlakozását, a lakásból kilépõ és az oda belépõ nyílások megoldásait, a csõrendszert?
A mérési eredményeket, amelyeket már sokszor kértem?
Én tényleg nem vettem elõször komolyan az egészet. Látva, hogy ennyi ember hisz benne, elkezdtem számolni. Ma már látok benne fantáziát, de olyan alacsony nyereséggel, hogy ezért szerintem nem éri meg ennyit dolgozni.
Miért nem segítetek elsõkézbõl származó konkrétumokkal?
A hivatkozásaitok nagyon gyenge lábakon állnak. Emlékeztetnék Zoli TV mûsoros linkjére. Hányat ilyet láttatok az elmúlt években az energiafûrõl, a pellet erõmûvekrõl, a biodízelrõl és még sok másról? Egy bennük a közös: jól jönnek a hiradó végi "kis szinesbe". Tény, hogy ezekbõl semmi sem valósult meg.
Az erõmûvek az erdõbõl kivágott fával fûtenek, zsezse átáll a szalmáról fára... Ez nem baj. Természetes, hogy mindenki idõvel alkalmazkodik a racionális valósághoz.
Nem azt szeretném látni, hogy Zolinak tényleg megvan mind a tíz ujja, hanem az elkészült mûveket. Szeretném hinni, hogy nem csak a levegõbe beszéltek, hanem létezik, mûködik, nyereséget is hoz az amit propagáltok. Ez remélem nem olyan nagy kérés?

Más.
A tényleges kivitelezés is érdekel.
Mi tartja meg a sörösdoboz sort, hogy ne érjen hozzá a hátfalhoz és egymáshoz?
Mennyi a dobozok hátoldalán elveszõ homlokoldali nyereség?
Milyen a légsebességetek?
Horvatx magyarázatából szivesen látnám annak a kifejtését, hogy hogyan egyeztethetõ össze a nagy áramlási sebesség és a belsõ turbolencia? Miért lesz ettõl a sörkollektor az összes közül a legjobb? Ezek egymás ellen dolgozó és összeférhetetlen fogalmak. Csak a kiáramló levegõ egyenletes elkeveredését szolgálják, de a szükséges ventillátor teljesítményt a gazdaságosságban a minuszba emelik.

Valaki értelmezhetné a Robert által feltett grafikont a sörkollektor hatásfok és hõmérséklet alakulásáról a légsebesség függvényében!
Mért vagy elméleti fikció az 5 m/sec -hez tartozó 180 fok vagy a legnagyobb hatásfok? Alapszabály, hogy a görbe megnevezése nélkül egy grafikon csak firka. Itt pedig mintha szándékosan hiányozna a megnevezés.
A 2 m/sec légsebességhez (ami egy szobába beáramolva elviselhetetlen, a szabadban pedig leveleket mozgató gyenge szélnek számít) tartozó 0,1-02%-os hatásfok kinek jelent valamit?
A Gyurcsovics 1987-es könyvében a szarufa miért vízszintesen van elhelyezve? Gondolom ez csak tévedés, esetleg fogalom zavar. De attól a többi komoly?

Lenne még, de legalább ezekre kaphatnék választ!
Elõre is köszönöm. Sziasztok.
link

robert(3966 posts so far) 2009-09-10 18:13:04
villam64, Én 2m/s-ra venném. Az még nem hangos, de már jó meleget fúj.link

villam64(2032 posts so far) 2009-09-10 18:02:40
Róbert És ez alapján mekkora légáramot biztosítanál. Én az 1 és 2 m/s közé választanám. A nagyobb túlságosan megnövelné az áramfogyasztást.link

robert(3966 posts so far) 2009-09-10 17:23:52
Olvastam, hogy a légkollektorok teljesítménye nagyon függ az átáramoltatott levegő mennyiségétől. Az a grafikon 0 fokos külső hőmérséklet és 700W-os sugárzás mellett mutatja a 100-as csövön átáramoltatott levegő sebessége a hatásfok valamint a 2 m2-es kollektor belső hőmérséklete közötti összefüggést. Click to enlargen A kollektor háza persze nem melegszik fel ennyire, csak a sörösdobozok.link

robert(3966 posts so far)

2009-09-10
17:23:52

Olvastam, hogy a légkollektorok teljesítménye nagyon függ az átáramoltatott levegő mennyiségétől.

Az a grafikon 0 fokos külső hőmérséklet és 700W-os sugárzás mellett mutatja a 100-as csövön átáramoltatott levegő sebessége a hatásfok valamint a 2 m2-es kollektor belső hőmérséklete közötti összefüggést.

Click to enlargen

A kollektor háza persze nem melegszik fel ennyire, csak a sörösdobozok.link

horvathx(32 posts so far) 2009-09-08 09:02:17
A polisztirol megolvad, nem javaslom a használatát. Pl. egy áramszünet esetén túlhevülhet a rendszer.link

robert(3966 posts so far) 2009-09-08 07:52:32
horvathx, A kisebb hőmérséklet miatt a közetgyapot helyett a polisztirol szigetelés is jó?link

horvathx(32 posts so far) 2009-09-08 07:46:30
Szia Robert, A sörös doboz oszlopok mindkét oldalán minimális légrés van. Hátul kisebb, elől nagyobb. Nincs gond a vízszintes felhelyezéssel, számos esetben tettek már fel vízszintesen sörkolit mert a helyi adottságok ezt tették lehetővé. (A trapéz lemezes koli is sík koli, lemezek számától és a levegő áramlási irányától függően a megfelelő sík kolik közé tartozik.link

horvathx(32 posts so far)

2009-09-08
07:46:30

Szia Robert,

A sörös doboz oszlopok mindkét oldalán minimális légrés van. Hátul kisebb, elől nagyobb.
Nincs gond a vízszintes felhelyezéssel, számos esetben tettek már fel vízszintesen sörkolit mert a helyi adottságok ezt tették lehetővé.

(A trapéz lemezes koli is sík koli, lemezek számától és a levegő áramlási irányától függően a megfelelő sík kolik közé tartozik.link

robert(3966 posts so far) 2009-09-07 21:31:06
horvatx, Szia Zoli, Ide teszek néhány rajzot Gyurcsovics 1987-ben megjelent könyvéből, hátha valakit érdekel. A trapézlemezes megoldások is szimpatikusak (persze az drágább, mint a szemét). Azt mondd meg lécci, hogy dobozok érintik-e a szigetelést. Úgy gondolom, hogy egy minimális távolság javíthat a hőveszteségen. Másik kérdésem, hogy a mi a véleményed a sörkoli vízszintes felszereléséről? Click to enlargen Click to enlargen Click to enlargen link

robert(3966 posts so far)

2009-09-07
21:31:06

horvatx,

Szia Zoli,

Ide teszek néhány rajzot Gyurcsovics 1987-ben megjelent könyvéből, hátha valakit érdekel.
A trapézlemezes megoldások is szimpatikusak (persze az drágább, mint a szemét).

Azt mondd meg lécci, hogy dobozok érintik-e a szigetelést. Úgy gondolom, hogy egy minimális távolság javíthat a hőveszteségen.

Másik kérdésem, hogy a mi a véleményed a sörkoli vízszintes felszereléséről?

Click to enlargen

Click to enlargen
link

Homline Forum => Napenergiás rendszerek => Légkollektor

goto page: « prev 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10 next »