Szolár tartály :: Biosolar Fórum

Biosolar Forum => Napkollektoros rendszerek problémái => Szolár tartály

Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!

zsbalazsVálasz erre 2018-03-17 11:24:42
#51628 Gondoltam belenézek a hőcserélős puffer tartályba a tisztítónyílás nyitásával,de a csavarok kivétele után nem mozdult a fedél. Van még valami speciális dolog amivel lelehet venni?

granoVálasz erre 2013-06-17 20:45:32
#41058 Ime a mai termés: A bespirálozott HAJDU alaplap másodszor is kilukadt. Elég volt. A 200 literes cucc meg meglehetősen jó állapotban van nem akartam új indirektre kiadni 150-et. Külső HCS mellett döntöttem. Tapasztalatok: a HMV kergető indításához (nincs a képen) a kazán visszatérőre aggatott csőtermosztát nem igazán sikeres, valami normális helyet kell neki találni. A legkisebb HMV szivattyú + a 10 lemezes SWEP majdnem annyit tud mint az egyméter magas bordás (nem tudom hény méternyi cxsőből álló) passzív saválló. Az alul balra elmenők közül az alső a meleg, a felső a hideg ág.

granoVálasz erre

2013-06-17
20:45:32

#41058
Ime a mai termés:
A bespirálozott HAJDU alaplap másodszor is kilukadt.
Elég volt.
A 200 literes cucc meg meglehetősen jó állapotban van nem akartam új indirektre kiadni 150-et.

Külső HCS mellett döntöttem.
Tapasztalatok:
a HMV kergető indításához (nincs a képen) a kazán visszatérőre aggatott csőtermosztát nem igazán sikeres, valami normális helyet kell neki találni.
A legkisebb HMV szivattyú + a 10 lemezes SWEP majdnem annyit tud mint az egyméter magas bordás (nem tudom hény méternyi cxsőből álló) passzív saválló.
Az alul balra elmenők közül az alső a meleg, a felső a hideg ág.

takykaVálasz erre 2011-08-29 13:08:24
#17104 Végül semleges sziloplasztal ragasztottam fel a szenzorokat a tartály falára, majd a lyukat kifújtam purhabbal. Tartály a helyén, most a bekötésének mikéntjét kell kiagyalnom... T.

zsezseVálasz erre 2011-08-26 17:27:47
Előzmény: steing #17005#17014 steing neked is javaslom: hovezeto paszta:) csodakra kepes!

steingVálasz erre 2011-08-26 15:16:47
Előzmény: takyka #16939#17005 takya, nekem is a paláston átfurva van 'begyűrve' a sensor a szigetelés és a tartály fala közé. Szerintem is van(lehet) némi különbség, de nem számottevő. A vezérlést vezérlő sensor a tartály alsó részén eredeti mérőhüvelyben van. az azt méri amit. a felső meg igazából csak a grafikonokat szolgálja, érdemi funkciója nincs. ott meg nem érdekes ha 2-3fokkal akár még lefelé is csal. a hideg/meleg ágon figyelő szenzorokat előszőr csak bedugtam a szigetelés meg a cső közé de a grafikonon látható volt, hogy a kollektorból jóval melegebb víz jön ki, akkor jó erősen odaszigszalagoztam majd a szietelést is kívülről erősen körbetekertem azóta szinte tizedfokra megeggyezik a kollektorral.

steingVálasz erre

2011-08-26
15:16:47

Előzmény: takyka #16939#17005
takya,

nekem is a paláston átfurva van 'begyűrve' a sensor a szigetelés és a tartály fala közé. Szerintem is van(lehet) némi különbség, de nem számottevő. A vezérlést vezérlő sensor a tartály alsó részén eredeti mérőhüvelyben van. az azt méri amit. a felső meg igazából csak a grafikonokat szolgálja, érdemi funkciója nincs. ott meg nem érdekes ha 2-3fokkal akár még lefelé is csal. a hideg/meleg ágon figyelő szenzorokat előszőr csak bedugtam a szigetelés meg a cső közé de a grafikonon látható volt, hogy a kollektorból jóval melegebb víz jön ki, akkor jó erősen odaszigszalagoztam majd a szietelést is kívülről erősen körbetekertem azóta szinte tizedfokra megeggyezik a kollektorral.

takykaVálasz erre 2011-08-25 21:35:48
#16987 A szenzorok beépítését az itt leirtaknak megfelelően fogom csinálni. Steing grafikonjait nézegetve, az jön le számomra, hogy a tartály tetején és alján elhelyezett szenzor jele alapján nem lehet megmondani, hogy mennyi használható víz van még a tartályban. Ezért rakok egy érzékelőt a tartály teteje -20Liter magasságba is. Terveim szerint úgy csinálom meg a rendszert, hogy ha van elég melegvíz a tárolóban, akkor a kazánt megkerülve csapolok. Ha elfogy a melegvíz, akkor váltószelep átvált és a tárolóból kijövő víz megy be a kazánba utófűtésre. Viszont a fűtésszezonon kívül energiatakarékossági okokból lekapcsolt kazánnak kell 1 perc míg magához tér és felfűti a hőcserélőjét. Ezért kell előbb értesülnöm arról, hogy fogytán a melegvíz mielőtt átvált a szelep... T.

takykaVálasz erre

2011-08-25
21:35:48

#16987
A szenzorok beépítését az itt leirtaknak megfelelően fogom csinálni.
Steing grafikonjait nézegetve, az jön le számomra, hogy a tartály tetején és alján elhelyezett szenzor jele alapján nem lehet megmondani, hogy mennyi használható víz van még a tartályban. Ezért rakok egy érzékelőt a tartály teteje -20Liter magasságba is.

Terveim szerint úgy csinálom meg a rendszert, hogy ha van elég melegvíz a tárolóban, akkor a kazánt megkerülve csapolok. Ha elfogy a melegvíz, akkor váltószelep átvált és a tárolóból kijövő víz megy be a kazánba utófűtésre.
Viszont a fűtésszezonon kívül energiatakarékossági okokból lekapcsolt kazánnak kell 1 perc míg magához tér és felfűti a hőcserélőjét. Ezért kell előbb értesülnöm arról, hogy fogytán a melegvíz mielőtt átvált a szelep...

T.

zsezseVálasz erre 2011-08-24 18:28:17
Előzmény: takyka #16939#16951 takyka a szolar kollektorokhoz adnak hovezeto pasztat. HasznalD! Utana fujd csak ki purhabbal. sokat javit a precizitason.

robertVálasz erre 2011-08-24 12:37:19
Előzmény: takyka #16939#16943 takyka, Állandósult állapotban nem valószínű, hogy egy adott szinten néhány foknál nagyobb lehet az eltérés a tartály falán és a tartály belsejében. Az érzékelő mellé gyűrd be az üregbe az elvezetést vagy 20cm hosszon.

villam64Válasz erre 2011-08-24 12:22:32
Előzmény: takyka #16939#16941 Steing kolléga tud neked bővebb felvilágosítást adni. www.steing.homelinux.org/solar/ Nekem tetszik a munkássága. A választ őrá bízom, meg Zsezse-re, az olvasásukat meg rád. http://biosolar.hu/forum/show/16798#16798

takykaVálasz erre 2011-08-24 11:42:29
#16939 Nagy sokára eljutottam oda, hogy a hétvégén felteszem a fali tárolómat a helyére. Mielőtt ezt megteszem, be akarok építeni érzékelőket. A tartály egy Hajdu IDE200-F aminek nincs kialakított csatlakozása mérőhüvelyek számára, az alaplaptól meg csak kb. a 1/3-1/2 magasságig nyúlik be mérőcső. Arra gondoltam, hogy a fal felőli részen megfúrnám a palástot és a szigetelést, a tartály falára ragasztanák érzékelőket és a lyukakat kifújnám purhabbal. Mit gondoltok, mennyivel mér majd így alacsonyabb hőmérsékletet az érzékelő, mintha a tartály közepéig be lenne tolva? Érdemes ezen problémázni? Hány érzékelőt érdemes beépíteni? Első körben 3-ra gondoltam, teteje, közepe, alja. A rétegződés mennyire drasztikus? Lehet következtetni a megmaradt melegvíz mennyiségére a 3 szenzor adatai alapján? T.

takykaVálasz erre

2011-08-24
11:42:29

#16939
Nagy sokára eljutottam oda, hogy a hétvégén felteszem a fali tárolómat a helyére. Mielőtt ezt megteszem, be akarok építeni érzékelőket. A tartály egy Hajdu IDE200-F aminek nincs kialakított csatlakozása mérőhüvelyek számára, az alaplaptól meg csak kb. a 1/3-1/2 magasságig nyúlik be mérőcső. Arra gondoltam, hogy a fal felőli részen megfúrnám a palástot és a szigetelést, a tartály falára ragasztanák érzékelőket és a lyukakat kifújnám purhabbal. Mit gondoltok, mennyivel mér majd így alacsonyabb hőmérsékletet az érzékelő, mintha a tartály közepéig be lenne tolva? Érdemes ezen problémázni? Hány érzékelőt érdemes beépíteni? Első körben 3-ra gondoltam, teteje, közepe, alja. A rétegződés mennyire drasztikus? Lehet következtetni a megmaradt melegvíz mennyiségére a 3 szenzor adatai alapján?

T.

payagyerekVálasz erre 2011-08-19 18:38:39
Előzmény: payagyerek #16752#16766 No. Tegnap ugye kiporszívóztam a tartály belit. Eddig hagytam száradni. Csontszáraz lett, így megkezdhettem a spirál nyomatását vízzel. Egyenlőre akárhogyis lesem a tartály alját, nincs benne 1 szem vízcsepp, de még párakicsapódás jele sem. Spriccelő hang sem, pedig a tartály pofájára szorítva fülünket, igencsak felnagyítva kéne hallanunk a hangját. Úgyhogy -egyenlőre- kimondhatjuk, hogy a tartály spirálja tömör. Kb. 1 órája van rajta 4-5bar hálózati víznyomás. (Egész este rajta marad a nyomás, majd holnap megszemezzük.)

payagyerekVálasz erre

2011-08-19
18:38:39

Előzmény: payagyerek #16752#16766
No.
Tegnap ugye kiporszívóztam a tartály belit. Eddig hagytam száradni. Csontszáraz lett, így megkezdhettem a spirál nyomatását vízzel.
Egyenlőre akárhogyis lesem a tartály alját, nincs benne 1 szem vízcsepp, de még párakicsapódás jele sem.
Spriccelő hang sem, pedig a tartály pofájára szorítva fülünket, igencsak felnagyítva kéne hallanunk a hangját.
Úgyhogy -egyenlőre- kimondhatjuk, hogy a tartály spirálja tömör. Kb. 1 órája van rajta 4-5bar hálózati víznyomás. (Egész este rajta marad a nyomás, majd holnap megszemezzük.)

zsezseVálasz erre 2011-08-19 13:48:17
Előzmény: black_slash #16745#16759 oooo ott a pont.. mondanam, hogy koran volt, de inkabb csak elbambultam. off vicc: -bacsi, maga rendor?? -Ja, nem.. csak elmbambultam.

payagyerekVálasz erre 2011-08-19 10:26:28
Előzmény: DeJoe #16747#16752 "Csak" idő kérdése. Először a spirálját kell megnyomatnom, mert az jobban meghatározhatja a további sorsát. Utána a köpenyt. Ámbár: A jelenlegi szol.tartályom is ugyanez. Annak is ilyen pöpec állapotban volt a zománca. Ám mégis pontkorróziós lyukadása volt a testén, alul. Csak épp annyi, hogy alig cseppent. 5bar nyomáson csak hébe-hóba. Ezért 1 csípésnyi savállóval behegesztettem. Azóta is battyog. Ettől függetlenül meg van az esélye, hogy csak úgy kukára vetették. Möllássuk.

payagyerekVálasz erre

2011-08-19
10:26:28

Előzmény: DeJoe #16747#16752
"Csak" idő kérdése. Először a spirálját kell megnyomatnom, mert az jobban meghatározhatja a további sorsát. Utána a köpenyt.
Ámbár:
A jelenlegi szol.tartályom is ugyanez. Annak is ilyen pöpec állapotban volt a zománca. Ám mégis pontkorróziós lyukadása volt a testén, alul. Csak épp annyi, hogy alig cseppent. 5bar nyomáson csak hébe-hóba. Ezért 1 csípésnyi savállóval behegesztettem.
Azóta is battyog.

Ettől függetlenül meg van az esélye, hogy csak úgy kukára vetették. Möllássuk.

DeJoeVálasz erre 2011-08-19 08:13:20
Előzmény: payagyerek #16734#16747 Nyomáspróba mikor lesz ? Ha ilyen jó állapotban van, egyre érdekesebb a kérdés: miért került szemétre ?

black_slashVálasz erre 2011-08-19 06:44:50
Előzmény: zsezse #16733#16745 A cső esetén a 15 nem a sugarát jelenti, hanem az átmérőt szvsz.

payagyerekVálasz erre 2011-08-18 18:27:40
#16734 Kicsapattam vízsugárral, majd kiporszívóztam a vízköves lét. Ezért mondom mindig, hogy mennyire fasza a felső pofájú tartály és a kukázott takarítógép. Ha most teli lett volna meleg szolárvízzel, akkor csak az a pár liter ment volna kárba, amivel kiszívjuk az aljáról a vízkövet. Így már előbukkan a tartály zománcának tükre.

zsezseVálasz erre 2011-08-18 18:17:13
Előzmény: black_slash #16718#16733 igy szamoltam (helytelenul): cso kerulete * hosszusaga = (2 * 0.015m * 3.14) * 7m = 0.6594 nm helyesen: cso kerulete * hosszusaga = d * pi * l = 0.015m * 3.14 * 7m = 0.33 nm

payagyerekVálasz erre 2011-08-18 15:57:41
Előzmény: sándor #16719#16729 """ Láttam egy tippet a hajlításra, de csak filmen. Ott működött. Egy rövidebb csővel talán megérne egy próbát. A rézcsövet (szálban) hevítették gázégővel az egyik végétől a másik felé haladva. Rögtön a hevítés után hidegvízzel le is hűtötték a a láng utáni szakaszt. Ettől a rézcső kilágyult. Utána feltöltötték a csövet egy viasz szerű anyaggal, de volt amelyiket bitumennel. (Végig alá volt kicsit emelkedően támasztva, és a hajlításhoz sem a csövet emelgették. Felcsavarták a sablonra.) Amikor kihűlt a bitumen, ráncosodás nélkül oda hajtották, ahova akarták. A hajlítási rádiusszal alá lehetett menni annak, amit a csőből ki lehetett nézni. A kivezetéseket is gyönyörűen megtörték, nem kellett idomot forrasztani. Óvatos felmelegítéssel kiengedték belőle a bitument. Közben végig rajta volt a sablonon. Igaz, két ember kellett a mozgatáshoz. Az utolsó fázisban stabilizálták a kivezetések pozicióit, majd egy disznóperzselővel felmelegítették és hagyták lassan lehűlni. Végül valamilyen háztartási vegyszerrel tisztára mosták a csőkígyó belsejét. """ Annó homokkal szórtuk fel a csövet, megtömködtük, meghajlítottuk, kiszórtuk a homokot. (Persze más kérdés, hogy felesleges ilyen módon análisan megdugni a bojlert, mert úgysem ad tökéletes hőcserét 1 ilyen kis felületű, nyurga hőcserélő.)

payagyerekVálasz erre

2011-08-18
15:57:41

Előzmény: sándor #16719#16729
"""
Láttam egy tippet a hajlításra, de csak filmen. Ott működött. Egy rövidebb csővel talán megérne egy próbát.

A rézcsövet (szálban) hevítették gázégővel az egyik végétől a másik felé haladva. Rögtön a hevítés után hidegvízzel le is hűtötték a a láng utáni szakaszt. Ettől a rézcső kilágyult. Utána feltöltötték a csövet egy viasz szerű anyaggal, de volt amelyiket bitumennel.
(Végig alá volt kicsit emelkedően támasztva, és a hajlításhoz sem a csövet emelgették. Felcsavarták a sablonra.)

Amikor kihűlt a bitumen, ráncosodás nélkül oda hajtották, ahova akarták. A hajlítási rádiusszal alá lehetett menni annak, amit a csőből ki lehetett nézni. A kivezetéseket is gyönyörűen megtörték, nem kellett idomot forrasztani.

Óvatos felmelegítéssel kiengedték belőle a bitument. Közben végig rajta volt a sablonon. Igaz, két ember kellett a mozgatáshoz.

Az utolsó fázisban stabilizálták a kivezetések pozicióit, majd egy disznóperzselővel felmelegítették és hagyták lassan lehűlni.
Végül valamilyen háztartási vegyszerrel tisztára mosták a csőkígyó belsejét.
"""

Annó homokkal szórtuk fel a csövet, megtömködtük, meghajlítottuk, kiszórtuk a homokot.

(Persze más kérdés, hogy felesleges ilyen módon análisan megdugni a bojlert, mert úgysem ad tökéletes hőcserét 1 ilyen kis felületű, nyurga hőcserélő.)

payagyerekVálasz erre 2011-08-18 15:51:44
Előzmény: kovijani #16726#16728 Az az 500-as palack a nagyságánál fogva, puffertartály. Vagyis zárt vízen van, így nincs oxigénutánpótlása, ergó nehezebben korrodál. Ezt nyílt vízre, HMV-nek használni, bár lehet, de problémás. A belső bevonatos felületvédelmet nem fogod tudni megoldani. A magnézium épp a zárlat miatt véd! Ő nem földelve van. (bár mégis, mert a tartályhoz) Zárlati kontaktusban van a tartályvassal, így a galvánelem-hatás miatt feláldozza önmagát, miközben nem a tartályvas fog fogyatkozni. Ha szigetelten lenne benne, akkor csak 1 felesleges belógó "műtárgy" lenne.

payagyerekVálasz erre

2011-08-18
15:51:44

Előzmény: kovijani #16726#16728
Az az 500-as palack a nagyságánál fogva, puffertartály. Vagyis zárt vízen van, így nincs oxigénutánpótlása, ergó nehezebben korrodál. Ezt nyílt vízre, HMV-nek használni, bár lehet, de problémás. A belső bevonatos felületvédelmet nem fogod tudni megoldani.
A magnézium épp a zárlat miatt véd! Ő nem földelve van. (bár mégis, mert a tartályhoz) Zárlati kontaktusban van a tartályvassal, így a galvánelem-hatás miatt feláldozza önmagát, miközben nem a tartályvas fog fogyatkozni.
Ha szigetelten lenne benne, akkor csak 1 felesleges belógó "műtárgy" lenne.

kovijaniVálasz erre 2011-08-18 15:13:44
#16726 Sziasztok! A tartályproblémákra szeretnék reagálni. Nekem van egy 500l-es tartályom, belső felületkezelés nélkül. A tartály kb fél évet állt szabadban beépítés előtt. A beépítés után enyhén rozsdás víz folyik belőle. Gondoltam Mg anód beépítésére, de nem igazán értem a hatásmechanizmusát. Amennyiben az anód szigetelten lenne beépítve, akkor OK, de földelve nem. Gondolkodtam az idegenáramú anód beépítésén, amit anno a rendszerváltás előtt autó korrózióvédelemre sikerrel alkalmaztunk. A forgalmazót próbáltam kérdezni, hogy a nagyobb teljesítményű mekkora felület védelmére alkalmas, de a kérdést sem értette. Kíváncsi lennék a véleményetekre, merre tovább. Belső felületkezelésre kaptam ajánlatot, de ez összemérhető egy új tartály árával. Várom a reakciókat. Köszönettel: Kj

kovijaniVálasz erre

2011-08-18
15:13:44

#16726
Sziasztok!

A tartályproblémákra szeretnék reagálni. Nekem van egy 500l-es tartályom, belső felületkezelés nélkül. A tartály kb fél évet állt szabadban beépítés előtt. A beépítés után enyhén rozsdás víz folyik belőle. Gondoltam Mg anód beépítésére, de nem igazán értem a hatásmechanizmusát. Amennyiben az anód szigetelten lenne beépítve, akkor OK, de földelve nem. Gondolkodtam az idegenáramú anód beépítésén, amit anno a rendszerváltás előtt autó korrózióvédelemre sikerrel alkalmaztunk. A forgalmazót próbáltam kérdezni, hogy a nagyobb teljesítményű mekkora felület védelmére alkalmas, de a kérdést sem értette. Kíváncsi lennék a véleményetekre, merre tovább. Belső felületkezelésre kaptam ajánlatot, de ez összemérhető egy új tartály árával. Várom a reakciókat. Köszönettel:

Kj

black_slashVálasz erre 2011-08-18 10:46:31
Előzmény: zsezse #16715#16718 "a vateras 20-24 ert az 0.65nm + vill + anod" 7 m, 15mm-es csőből csak a fele lesz sztem...

steingVálasz erre 2011-08-18 10:43:58
Előzmény: zsezse #16685#16717 zsezse, is is :-D vettem egyet a hajduba, de az olaszba magam csináltam, mert annak kissebb a tusztítónyilása mint a hajdunak ls nem ment bele a másik... a vett az 5m 16os rézcsőből van hajligatva a másik meg 4-5m. azért nem tusom pontosan mert mint itt lentebb irták, megtört a cső az utolsó pillanatban és le kellett vágnom vmennyit . Én nem értek hozzá (ezt itt olvashattad) de nekem a naplkollektorhoz megfelelő..

steingVálasz erre

2011-08-18
10:43:58

Előzmény: zsezse #16685#16717
zsezse,

is is :-D

vettem egyet a hajduba, de az olaszba magam csináltam, mert annak kissebb a tusztítónyilása mint a hajdunak ls nem ment bele a másik... a vett az 5m 16os rézcsőből van hajligatva a másik meg 4-5m. azért nem tusom pontosan mert mint itt lentebb irták, megtört a cső az utolsó pillanatban és le kellett vágnom vmennyit . Én nem értek hozzá (ezt itt olvashattad) de nekem a naplkollektorhoz megfelelő..

zsezseVálasz erre 2011-08-18 09:49:07
Előzmény: steing #16675#16715 steing, mekkora feluletu hocserelo van a tiedben? mivel futod? Szolar/kazan? amit nekem kinaltak 21e-ert abban csak 0.22nm feluletu van + vill + anod, az szerintem kicsi. a vateras 20-24 ert az 0.65nm + vill + anod javitva: csak 0.33 a felulete ennek is. van itt nalam egy gyari ariston PRO R VTD100 (100L) belso hocserelos, de a neten csak annyit irnak rola, hogy 6KWos belso hocserelo spiral.

zsezseVálasz erre

2011-08-18
09:49:07

Előzmény: steing #16675#16715
steing,

mekkora feluletu hocserelo van a tiedben? mivel futod? Szolar/kazan?

amit nekem kinaltak 21e-ert abban csak 0.22nm feluletu van + vill + anod, az szerintem kicsi.
a vateras 20-24 ert az 0.65nm + vill + anod
javitva: csak 0.33 a felulete ennek is.

van itt nalam egy gyari ariston PRO R VTD100 (100L) belso hocserelos, de a neten csak annyit irnak rola, hogy 6KWos belso hocserelo spiral.

robertVálasz erre 2011-08-18 09:32:44
#16714 Egy vélemény: Én legszívesebben kihagyom a bojlerekből az anódot, mert nem bízom a különböző gyártók, gyártmányok minőségében, + a saját megfontolásaim. Ha ugyan azon a helyen az egyik anód fogy mint a cukor, a másik évekig érintetlen marad, akkor nem a víz változott meg egyik percről a másikra. A saját megfontolás alapja, hogy senki sem beszél róla, senki sem vizsgálta, hogy hová kerül az elfogyó anód. Bele a vízbe, onnan a testünkre, testünkbe. Ellenőrizetlen vízösszetétel mellett egy magnéziumvegyület löket hatása egészségügyileg kiszámíthatatlan. Tehát a gyorsan fogyó anódosoknak ebben az irányban sem ártana vizsgálódniuk. (Visszautalnék zoli79(?) mocsárgáz szagú tárolójának esetére.) A zománcozásban, szakszerű tisztítás mellett jobban megbízok. Anód nélküli, 30-40 éves bojlerek zománcozása mára megkopott, de átrozsdásodás nem tapasztalható. A gyártási hibás zománcozás 1-2 év alatt leválik. Utána senki anódja nem védi meg a rosszul felületkezelt lemezt a kilyukadástól. Ez kérdés megint az "oxigén a vízben" károsító hatásának a tisztázását igényelné. Pl. miért az oxistoppos cső? Miért nem inkább anódos védelem? És , és, és ... Amit paya leírt, annak alátámasztására ideteszek két magyarázatot. Talán ezek elolvasása után nem lesz kérdés a "kislámpa meg a nyomógomb", illetve az anódnak a testtel közös potenciálra hozása. Az első szerzőjét másutt cikiztem, de most beállok a magyarázata mögé. 1. >Karbantartás, időszakos tisztítások: indirekt tárolók, bojlerek, kazánok Szerző: Fábry Zoltán - 2011. április 9. szombat A használati melegvíz-tárolókat évente-kétévente szükséges karbantartani. Két fontos dolgot kell elintézni, az aktív anód állapotát megvizsgálni és a tartály aljából a vízkövet eltávolítani. A vízkő lerakódik a tartályban főleg a fűtő eszközön, de szinte mindenütt. A vízkövet célszerű mechanikusan eltávolítani, persze az elektromos fűtőbetétről igen óvatosan. Az aktív anód egy magnéziumos alumínium-ötvözet, mely a tároló vizébe nyúlik bele. Feladata az, hogy a tárolóba érkező friss víz okozta korróziót kivédje. A melegvíz-tárolók bevonatosak, vagy zománc, vagy műgyanta bevonattal készülnek, ám a biztonság kedvéért az aktív anód használata a gyártók szerint mindig kötelező. Ha a bevonaton repedés, lyuk keletkezik, az acél tartály fala rozsdásodni kezd. Az anód saját maga feláldozásával védi a tartályt a korróziótól. Ha elfogy (nevezik fogyó anódnak is), újat kell beszerelni, hogy a tartály ne lyukadhasson ki. A gyártók éves, vagy kétéves ellenőrzési ill, csereperiódust adnak meg a garancia feltételeként. Létezik egy másik megoldás is, amikor idegenáramú anóddal védhetjük meg a tárolót. Ez a szerkezet villamos árammal éri el ugyanazt a hatást, mint a magnézium anód. Nagy előnye az, hogy a pár wattos fogyasztás árán nem kell ellenőrizni a tárolót, csak időnként rá kell pillantani a működést jelző lámpácskára. Az anód cseréje viszonylag egyszerű feladat, bár jobbára a gyártók által előírt cseredarabbal végezhető el. A vízkő eltávolításához le kell ereszteni a tárolót és a zárófedél (vakkarima) leszerelésével férhető hozzá a tároló belseje. Célszerű a művelet előtt elhasználni a melegvizet, hogy ne azt kelljen a csatornába engedni. 2. Ez pedig egy Bosch gépkönyvből kiemelt részlet: >7 Ellenőrzés/karbantartás 7.1 Javaslat a felhasználó számára B Kössön karbantartási és ellenőrzési szerződést egy arra felhatalmazott szakszervizzel. A fűtőkészüléken évente, a tárolón pedig évente vagy két évente végeztessen karbantartást (helyszíni víz minőségtől függően). 7.2 Karbantartás és javítás B Csak eredeti gyári alkatrészeket használjon. 7.2.1 Magnézium-anód A magnézium védőanód a DIN 4753 szerint a zománcozás meghibásodása esetén biztosítja a minimális védelmet. Az üzembe helyezés után egy évvel a védő-anódot ellenőrizni kell. A védő-anód ellenőrzése B Vegye le a víztárolórol az anóddal összekötő vezetéket. B Kapcsoljon sorba vele áram mérő berendezést (mA mérési tartománnyal). Feltöltött víztároló esetén a mért áram nem lehet 0,3 mA alatt. B Gyengébb áram, vagy az anód túlzott kopása esetén: anódot azonnal cserélje ki. Új védő-anód beépítése B Az anódot szigetelve építse be. B Kösse össze egy vezetékkel az anódot és a víztárolót. 7.2.2 Ürítés B A tárolót tisztítás vagy javítás előtt kapcsolja le az elektromos hálózatról és ürítse ki. B Ha szükséges, ürítse ki a fűtőkígyót is. A fűtőkígyó alsó tekervényeit szükség esetén fújja ki. 7.2.3 Vízkőmentesítés/Tisztítás Kemény víz esetén A vízkövesedés foka függ a használat idejétől, az üzemi hőmérséklettől és a víz keménységétől. A vízköves felületek csökkentik a víztartály hasznos térfogatát, a felfűtési teljesítményt, illetve növelik az energiaszükségletet és meghosszabbítják a felfűtés idejét. B A tárolót a keletkező vízkő mennyiségének megfelelően rendszeresen vízkőmentesítse. Lágy víz esetén B A víztárolót rendszeresen ellenőrizze és a leülepedett szennyeződést tisztítsa le. 7.2.4 Ismételt üzembe helyezés B A víztárolót a tisztítás vagy javítás után alaposan öblítse át. B Végezzen fűtésoldali és ivóvíz oldali légtelenítést. 7.3 A készülék működésének ellenőrzése< Itt már megtalálható a mániám, a helyi vízminőséggel való összefüggésre utalás. És az is, hogy a szerintem haszontalan és veszélyes anód csak minimális védelmet nyújt. Szerencsére a szabvány számát is megadták. Le lehet ellenőrizni. Jó lenne, ha végre vita kezdődne a vízben lévő oxigénről, a levegő összetevőinek vegyületeiről és ezeknek a hatásairól!

robertVálasz erre

2011-08-18
09:32:44

#16714
Egy vélemény:

Én legszívesebben kihagyom a bojlerekből az anódot, mert nem bízom a különböző gyártók, gyártmányok minőségében, + a saját megfontolásaim.
Ha ugyan azon a helyen az egyik anód fogy mint a cukor, a másik évekig érintetlen marad, akkor nem a víz változott meg egyik percről a másikra.

A saját megfontolás alapja, hogy senki sem beszél róla, senki sem vizsgálta, hogy hová kerül az elfogyó anód.
Bele a vízbe, onnan a testünkre, testünkbe. Ellenőrizetlen vízösszetétel mellett egy magnéziumvegyület löket hatása egészségügyileg kiszámíthatatlan.
Tehát a gyorsan fogyó anódosoknak ebben az irányban sem ártana vizsgálódniuk.
(Visszautalnék zoli79(?) mocsárgáz szagú tárolójának esetére.)

A zománcozásban, szakszerű tisztítás mellett jobban megbízok.
Anód nélküli, 30-40 éves bojlerek zománcozása mára megkopott, de átrozsdásodás nem tapasztalható.
A gyártási hibás zománcozás 1-2 év alatt leválik. Utána senki anódja nem védi meg a rosszul felületkezelt lemezt a kilyukadástól.

Ez kérdés megint az "oxigén a vízben" károsító hatásának a tisztázását igényelné.
Pl. miért az oxistoppos cső? Miért nem inkább anódos védelem?
És , és, és ...

Amit paya leírt, annak alátámasztására ideteszek két magyarázatot. Talán ezek elolvasása után nem lesz kérdés a "kislámpa meg a nyomógomb", illetve az anódnak a testtel közös potenciálra hozása.

Az első szerzőjét másutt cikiztem, de most beállok a magyarázata mögé.

1.
>Karbantartás, időszakos tisztítások: indirekt tárolók, bojlerek, kazánok

Szerző: Fábry Zoltán - 2011. április 9. szombat

A használati melegvíz-tárolókat évente-kétévente szükséges karbantartani. Két fontos dolgot kell elintézni, az aktív anód állapotát megvizsgálni és a tartály aljából a vízkövet eltávolítani. A vízkő lerakódik a tartályban főleg a fűtő eszközön, de szinte mindenütt. A vízkövet célszerű mechanikusan eltávolítani, persze az elektromos fűtőbetétről igen óvatosan. Az aktív anód egy magnéziumos alumínium-ötvözet, mely a tároló vizébe nyúlik bele. Feladata az, hogy a tárolóba érkező friss víz okozta korróziót kivédje. A melegvíz-tárolók bevonatosak, vagy zománc, vagy műgyanta bevonattal készülnek, ám a biztonság kedvéért az aktív anód használata a gyártók szerint mindig kötelező. Ha a bevonaton repedés, lyuk keletkezik, az acél tartály fala rozsdásodni kezd. Az anód saját maga feláldozásával védi a tartályt a korróziótól. Ha elfogy (nevezik fogyó anódnak is), újat kell beszerelni, hogy a tartály ne lyukadhasson ki. A gyártók éves, vagy kétéves ellenőrzési ill, csereperiódust adnak meg a garancia feltételeként. Létezik egy másik megoldás is, amikor idegenáramú anóddal védhetjük meg a tárolót. Ez a szerkezet villamos árammal éri el ugyanazt a hatást, mint a magnézium anód. Nagy előnye az, hogy a pár wattos fogyasztás árán nem kell ellenőrizni a tárolót, csak időnként rá kell pillantani a működést jelző lámpácskára.
Az anód cseréje viszonylag egyszerű feladat, bár jobbára a gyártók által előírt cseredarabbal végezhető el. A vízkő eltávolításához le kell ereszteni a tárolót és a zárófedél (vakkarima) leszerelésével férhető hozzá a tároló belseje. Célszerű a művelet előtt elhasználni a melegvizet, hogy ne azt kelljen a csatornába engedni.

2.
Ez pedig egy Bosch gépkönyvből kiemelt részlet:

>7 Ellenőrzés/karbantartás
7.1 Javaslat a felhasználó számára
B Kössön karbantartási és ellenőrzési szerződést egy
arra felhatalmazott szakszervizzel. A fűtőkészüléken
évente, a tárolón pedig évente vagy két évente
végeztessen karbantartást (helyszíni víz minőségtől
függően).
7.2 Karbantartás és javítás
B Csak eredeti gyári alkatrészeket használjon.
7.2.1 Magnézium-anód
A magnézium védőanód a DIN 4753 szerint a
zománcozás meghibásodása esetén biztosítja a
minimális védelmet.
Az üzembe helyezés után egy évvel a védő-anódot
ellenőrizni kell.
A védő-anód ellenőrzése
B Vegye le a víztárolórol az anóddal összekötő
vezetéket.
B Kapcsoljon sorba vele áram mérő berendezést (mA
mérési tartománnyal).
Feltöltött víztároló esetén a mért áram nem lehet
0,3 mA alatt.
B Gyengébb áram, vagy az anód túlzott kopása esetén:
anódot azonnal cserélje ki.
Új védő-anód beépítése
B Az anódot szigetelve építse be.
B Kösse össze egy vezetékkel az anódot és a víztárolót.
7.2.2 Ürítés
B A tárolót tisztítás vagy javítás előtt kapcsolja le az
elektromos hálózatról és ürítse ki.
B Ha szükséges, ürítse ki a fűtőkígyót is. A fűtőkígyó alsó
tekervényeit szükség esetén fújja ki.
7.2.3 Vízkőmentesítés/Tisztítás
Kemény víz esetén
A vízkövesedés foka függ a használat idejétől, az üzemi
hőmérséklettől és a víz keménységétől. A vízköves
felületek csökkentik a víztartály hasznos térfogatát, a
felfűtési teljesítményt, illetve növelik az
energiaszükségletet és meghosszabbítják a felfűtés
idejét.
B A tárolót a keletkező vízkő mennyiségének
megfelelően rendszeresen vízkőmentesítse.
Lágy víz esetén
B A víztárolót rendszeresen ellenőrizze és a leülepedett
szennyeződést tisztítsa le.
7.2.4 Ismételt üzembe helyezés
B A víztárolót a tisztítás vagy javítás után alaposan
öblítse át.
B Végezzen fűtésoldali és ivóvíz oldali légtelenítést.
7.3 A készülék működésének ellenőrzése<

Itt már megtalálható a mániám, a helyi vízminőséggel való összefüggésre utalás.
És az is, hogy a szerintem haszontalan és veszélyes anód csak minimális védelmet nyújt. Szerencsére a szabvány számát is megadták. Le lehet ellenőrizni.

Jó lenne, ha végre vita kezdődne a vízben lévő oxigénről, a levegő összetevőinek vegyületeiről és ezeknek a hatásairól!

payagyerekVálasz erre 2011-08-18 09:27:25
Előzmény: zsezse #16710#16713 Majd möllássuk. Egyenlőre meg kéne nyomatnom a spirálját, majd a testét. Ha kóser, akkor bótolhatunk.

Biosolar Forum => Napkollektoros rendszerek problémái => Szolár tartály

lapozz: 1, 2 következő »