English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés  =>  Utólagos hőszigeteléslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2008-10-23
17:49:09
#1082
tartályos,

Az egyik legkevésbé szem előtt lévő hideg sarokban a nyár elején érdekes lenne visszabontani egy tenyérnyit. (Kibicnek semmi sem drága :)
tartályosVálasz erre
2008-10-23
17:42:53
#1081
szepygab

Köszi a választ. 5 cm Austrotherm lesz de a fal csatlakozásoknál ne hiszem hogy megoldható a bontás és a szigetelés+ bontás többe kerülne mint amit szánnék rá és kivitelezhetetlen is lenne. Megpróbálom a lehetetlent vagy nem is lehetetlen? Megpróbálok pozitívan nekiállni.Egyenlőre más megoldást nem tudok.

szepygabVálasz erre
2008-10-23
09:37:39
#1080
Sziasztok!

Az 5 mm-es belső hőszigetelés alatt azért nem penészedett, mert vékony volt. Igazából nem is hőszigetelt, csak a fal sugárzó hidagségét csökkentette, ezzel kellemesebb hőérzetet adva.

Minden fal belső oldalán meleg van, kívül hideg. Ezt egy szigeteletlen fal esetén nagyjából egyenes diagramm írja le, ami összeköti a belső felület hőmérsékletét a külsőével.
Ha valahova hőszigetelés kerül, akkor erre az egyenesre kerül egy töréspont is, de a lényege nem változik.

Minden levegőben, a falban levőben is, van valamennyi páratartalom. Minden páratartalomhoz tartozik egy olyan hőmérséklet, ami alatt elkezd kicsapódni.
Jól megcsinált, hőszigetelt falban ez a külső felület környékén van - jellemzően a hőszigetelő rétegben - és nem csinál nagy bajt (180 nap párásodással és 180 nap kiszáradással számolnak).

A belső hőszigetelés esetén ez a harmatpont bekerül a fal belső felülete közelébe és a lecsapódás a falszerkezetben következik be. Ez esetben jön a hőszigetelő réteg alatti penészedés, ezért nem ajánlott a belső hőszigetelés. (A rossz szigetelés esetén a lecsapódás még meg is fagy a falban, akkor pedig legalább a vakolatot lerúgja.)

A Te esetedben csak akkor csökketheted az alápenészedés veszélyét, ha a falat belülről párazáró réteggel látod el. Ezt vázszerkezet közé rakott ásványgyapot szigetelésen elég nehéz megcsinálni, hiszen a feltett fólia áőtfedéseit le tudod ragasztani, de már a villanyszerelés dobozait nehéz légmentes zárásúra kivitelezni, és ha egy képet felakasztanál a falra, szinte biztos, hogy kilukasztod a fóliát.

Én inkább egy zárt cellás polisztirolhab szigetelést javasolnék (jó lenne a poliuretán is, de baromi drága). Ezek a lábazatokra ill. pincefalakra ajánlott típusok. Az Austrothermnél pl. az expert. Ebből csinálnék egy ragasztott szigetelést, úgy mint a homlokzati hőszigeteléseket szokták. Ha nagyon tökéleteset akarsz, akkor a táblák éleire nyomsz egy csík PUR-habot, mikor felszereled, így az egész felület légzáró lesz. Utána ugyanúgy ragasztóba ágyazott hálóval csinálhatsz rá felületet, mint a dryvit típusú rendszereknél. Esetleg kereshetsz rá valami rossz páraáteresztésű falfestéket is (latex?).

Arra is gondolj, hogy az ehhez a falhoz kapcsolódó válaszfalak nem csak hőhidat képeznek, de a párát is bevezetik a réteg alá. Igazából az lenne a szerencsés megoldás, ha ki tudnád bontani a falhoz kapcsolódó válaszfal csíkjait, átvinni mögötte a szigetelést és ahhoz visszafalazni.

Nem lesz könnyű feladvány :-(

üdv

szepygab
tartályosVálasz erre
2008-10-23
09:08:53
#1079
Kedvescimbora

Először is jó a honlapod gratulálok.
A véleményedet én is osztom, de a vélemények és tapasztalatok megoszlanak talán bejön a dolog. Én sem szívesen szigetelek belülről, más megoldás most nem tudok.

tartályosVálasz erre
2008-10-23
09:01:11
#1078
Pali

Köszi a választ. Megpróbálkozom a belső szigeteléssel ,de csak a É falon ez kb 15,5m2. Mivel 4.emeleten lakom ezért valószínűtlen a mostanában a külső szigetelés. Meglátjuk.
Mivel a gáz ára növekszik ezért talán segít valamit.
Ja én is 5 cm re gondoltam és az is lesz. A ragasztó márkáját nem tudod pontosan minden részlet érdekelne. Szigetelő anyagod mi volt?
kedvescimboraVálasz erre
2008-10-22
20:03:00
#1073
Szevasztok!
Fal és fal között nagy külömbség van! Van amelyik fal bepenészesedik van amelyik nem. Attól függően milyen a pára áteresztő képessége és milyen hőhidat tud képezni.A régi lakásom /családi ház/ alja kőlábazat olyan hőhidat képezett hogy a többet lakott részeken több pára is keletkezett, így víz csapódott le. S ha már vizes az könnyen bepenészedik. A veranda betonfödémü volt, télen nagyon hideg.Viszont száraz. Kapott egy 2cm-es hajópadló burkolatot, utána vizes lett és penészes. Ezek után én félek mindenfajta belső szigeteléstől.

2008-10-22
18:21:48
#1071
Tartályos! 15 éve raktam fel a falra belülről 5mm-es nikeceles, kasírozott szigetelést. Festettem őket. Most, hogy kívülről szigeteltem, leszedtem. Semmi penészesedés nem volt alatta. Amiért felraktam az bejött. Nem sugározta a hideget a fal. Most láttam a boltokban hasonlót. A teljes felületét kell ragasztani erős, diszperziós ragasztóval.
2008-10-20
20:10:27
#1055
tartályos,

A hideg fal kiszellőztetése úgy működik, min egy hűtőborda. Ha a hideg levegőt kifújnád a szigetelés mögül, akkor a szigetelőanyag nem is funkcionálna.

Van egy ismerősöm, aki a kisfia születése után 5 mm vastag parafával tapétázott ki egy hideg falat társasházi lakásában. Azt mondja, hogy most nem "sugározza" a hideget a fal. Penész nem jött elő (még csak egy tél áll mögötte), de néha a szigetelés mellett látszik, hogy nedves a fal a páralecsapódástól.

Meg kellene győzni a lakótársakat a külső szigetelés gazdaságosságáról. Pályázaton támogatást is kaphatnátok a munkákra.

A STYROFOAM lemezekkel törénő utólagos belső hőszigeteléssel kapcsolatban találtam a következő leírást, amiben leginkább az időszakosan használt helységekben ajánlja az alkalmazást. A lapok szoros illesztéssel való felragasztásával, esetleg fóliával a pára visszatartható.

>>>> Bizonyos esetekben az épületfizikai szempontból kedvező megoldás, azaz a külső falsíkon történő hőszigetelés nem megoldható, vagy előfordulhat, hogy a belső oldali alkalmazás gyakorlati előnyökkel jár. Meglévő épületek korszerűsítésénél nem mindig lehet a hőszigetelést a homlokzat külső síkján beépíteni, különösen ha az eredeti homlokzatképzést, jelleget meg kell őrizni. Pinceoldalfalak utólagos hőszigetelésénél a belső oldali alkalmazás gyakran az egyetlen lehetőség a hővédelem javítására. Időszakos használatú, nem állandó fűtésű épületek, helyiségek esetén a belső oldalon történő hőszigetelésnek gyakorlati előnyei vannak, hiszen nem kell a nagy hőtároló kapacitású fal-, födémszerkezetet is felmelegíteni. Ezáltal a helyiség jóval gyorsabban, kevesebb energia felhasználásával fűthető fel. A STYROFOAM IB hőszigetelő lemezek belső oldali falszigetelésként is tartós, hatékony megoldást nyújtanak.

A belső oldalon hőszigetelt homlokzati fal tervezéséhez nélkülözhetetlen a meglévő, hőszigeteletlen falszerkezet pontos ismerete. A hőszigetelés a falszerkezet belső oldalán kerül beépítésre, így a falazat a fűtött tértől elszigetelt, a külső tér hőmérséklet-ingadozásának kitett helyzetű, téli hőmérséklete csökken a hőszigeteletlen állapothoz képest, nagyobb a kockázata az esetleges kifagyásnak is. Ezért belső oldali hőszigetelést csak teljes keresztmetszetben fagyálló anyagú falazatok esetén lehet alkalmazni.

A hőhidak szintén fokozott figyelmet igényelnek, mivel a felület intenzív hőszigetelése miatt a hőáramsűrűség és a páravándorlás még fokozottabb a kritikus szerkezeti csomópontoknál. A csatlakozó szerkezetek: homlokzat síkjára merőleges falak, födémek hőszigetelésével csökkenthetők a negatív hatások.

A lemezek viszonylag nagy páradiffúziós ellenállásából következően a hőszigetelés és a falazat érintkezésének síkjában kialakuló páralecsapódás általában nem éri el a kritikus szintet. Normál belső légállapotnál (20°C, 50-60% rel. páratartalom), a kondenzáció általában csak olymértékű, hogy a szerkezetben lecsapódott nedvesség nyári időszakban kiszárad. Ha a meglévő falazat viszonylag jó hőszigetelőértékű téglából készült, általában nem keletkezik páralecsapódás. Magas légnedvességtartalmú épületekben, helyiségekben (uszoda, mosoda, konyhaüzem) a hőszigetelés belső, meleg oldalán párazáró réteget kell beépíteni.

A belső oldalon hőszigetelt homlokzatú épületeknél, helyiségeknél fokozott figyelmet kell fordítani a rendszeres szellőztetésre a szükséges légcsere biztosítása és a páratartalom megfelelő szinten történő maximálása céljából is (pl. hygrosztáttal vezérelt szellőzés). >>>>>
tartályosVálasz erre
2008-10-20
18:40:05
#1053
Robert

Az előzőhöz még annyit ha gipszkarton helyett OSB lapra rögzíteném a szigetelő anyagot.
Ez a megoldás milyen?


Ja a falrés ami keletkezik a levegőt ventilátorral mozgatnám benne.
Vagy nem muszáj?
tartályosVálasz erre
2008-10-20
17:52:16
#1052
Robert

Mit szólsz ahhoz a megoldáshoz hogy a 5cm szigetelést párnafákra erősített gipszkartonra ragasztanám a párnafák között légrés lenne pl 2cm így alatt mozoghatna a levegő mivel nem zárnám le az alját.
Szerinted így megoldható lenne?
Felül is kellene légrés vagy alul elég?
A penészesedés a sarkoknál alakul ki erre megoldás lenne ez nem nagy de aggaszt a penész kialakulása?

Köszi
2008-10-20
14:34:12
#1051
tartályos,

Szerintem veszélyes a lakás falát a belső oldalon szigetelni.

Ha nem teszel tökéletesen záró fóliát a fal és szigetelő közé, akkor valószínűleg a falban lesz párakicsapódás. Amennyiben beteszed a fóliát, akkor a fólián fog kicsapódni a pára.
És szerintem mindkét esetben fokozott penészedés fog kialakulni körben, a szigetelés mentén.

Csak valami olyan megoldás jöhet szóba, ami
a. nem engedi a párát a szigetelésbe, és azon keresztül a falba bejutni(belső oldalon fóliázott szigetelő)
b. a szigetelés szerkezete olyan kialakítású, amelyen keresztül a kicsapódó párát a beltér felé visszaadja (a beltéri páratartalom csökkenésekor), az anyag pedig 'taszítja' a penészt

Kifejezetten belső hőszigeteléshez ajánlják a Halltex panelokat. A gyártó esküszik rá, hogy nem penészedik alatta a fal. Az anyaga 1 cm vastag porózus faforgácslap, az egyik oldal tapétázott, és a falra kell ragasztani.

Van esetleg valakinek (több éves) tapasztalata evvel az szigetelőanyaggal? Engem ugyanis nem győzött meg a cég magyarázata.

A dunsztolástól nem kell félni, mert a többi fal és a födémek felé nem zárt a szoba. A gyakori szellőztetés viszont csökkenti a penészedés veszélyét.
tartályosVálasz erre
2008-10-20
11:30:06
#1049
Robert

Arra szeretnék választ kapni hogy leszigeteltem a lakásom 15 m3-es észak falát belülről.A szigetelő anyag kőzetgyapot 5cm RP-PL vakolati hőszigetelő lamella.A választásom azért esett erre az anyagra mert légáteresztőbb mint a (nikecel).A kérdésem ha valaha kívülről leszigetelik a házat az mennyire befolyásolja majd a belső szigetelést nem alakul ki (duncolási hatás)?Kívülről nem megoldható egyenlőre a szigetelés, mivel ez tömb ház 4.emelete ezért kellett belülről szigetelnem, na meg persze a néhány helyen megjelenő penész miatt. Szerinted mennyire fog használni ez a megoldás?

köszi
szepygabVálasz erre
2008-07-23
22:09:43
#980
"Most így néz ki a menyezetem: gerenda, tetőléc, gipszkarton.A gerendák között 5 cm kőzetgyapot (zöld)."
Szerintem először is alaposan nézd át az egész tetőszerkezetet. Aki padlástéri hőszigetelésnek 5 cm ásványgyapotot tett csak be, az egyéb gazságra is képes :-(
Kb. 20 cm-es réteg kéne ahhoz, hogy ne csak gatyaféken felelj meg a ma még hatályos, de várhatóan szigorodó szabványnak. Na meg ahhoz is, hogy minél kevesebb hőt veszíts.

"A mai verzió: Erre a kőzetgyapotra merőlegesen 5 cm tervolin paplan, majd erre szintén merőlegesen 10 cm tervolin paplan."
Ez nem rossz, így a meglevő réteggel együtt meg is van a 20 cm. Természetesen az alsó réteget be kell fedd párazáró fóliával (átlapolva és az illesztések szalaggal leragasztva), majd ez alá jön belülről a gipszkarton.
Igazából nem értem a kétszeres keresztbe forgatást. A hőhidak kizárása szempontjából ugyan ideális, de rengeteg faanyagot igényel. Ha a szarufák között csak 5 cm hőszigetelés van, alighanem elfér ott még 5-10. Akkor csak egyszer kell keresztben alálécezni, és közétenni még egy 5 cm-s réteget és már 20-nál is tartasz.
Van valami akadálya, hogy a szarufák közé tegyél további hőszigetelőt?

"Másik verzió: gerendára padlásdeszka vagy osb lap, arra párazáró fólia, és arra 10 cm tervolin."
Ha jól értem, akkor a külső 5 cm és a belső 10 cm közé kerülne a fólia. Ez kockázatos, mert előfordulhat, hogy a fólián belül lehűl annyira, hogy már lecsapódik a pára, amitől elázik a hőszigetelés és "szépen" bepenészedik.
Nálam sem a legalsó réteg a fólia, mert ott könnyebben sérül. A szarufák közét kitömtük 15 cm ásványgyapottal, majd a gerendák aljára felfogattuk a fóliát. Utána jött a gerendákra merőleges 5 cm vastag lécezés, és ezek közé 5 cm gyapot. Végül gipszkarton.

üdv

szepygab
2008-07-23
21:27:47
#979
Sziasztok! Először is köszönöm a gyors választ. Ma kaptam egy újabb tippet, de nem tudom mit csináljak, már annyi variációt hallottam. Most így néz ki a menyezetem: gerenda, tetőléc, gipszkarton.A gerendák között 5 cm kőzetgyapot (zöld). A mai verzió: Erre a kőzetgyapotra merőlegesen 5 cm tervolin paplan, majd erre szintén merőlegesen 10 cm tervolin paplan. Másik verzió: gerendára padlásdeszka vagy osb lap, arra párazáró fólia, és arra 10 cm tervolin.
szepygabVálasz erre
2008-07-23
07:57:56
#978
Szia Erdész!

Bizony az a fólia hiányzik.
Célszerű lenne pótolni, de nem biztos, hogy vissza is kell bontani azt a gipszkartont. Amit leszedtél, úgysem biztos, hogy vissza tudod tenni, lehet, hogy amúgy is új anyagot kell vegyél (a bontás költségeit nem is számoljuk).
Talán egyszerűbb lenne a meglevő felületre fektetni a fóliát, és egy második réteg gipszkartonnal befedni. Ehhez persze meg kell tudd határozni, hogy hol vannak a rögzítési sávok. Drágább így se lesz, a második réteg jót tesz a hangszigetelésnek (is).
Az is célszerű lenne megnézni, hogy megvan-e a szükséges vastagságú hőszigetelés a tetőszerkezetben. Ha az is sovány, akkor viszont inkább leszedni a gipszkartont és a kiegészített hőszigetelésre visszatenni.

üdv

szepygab
2008-07-22
21:52:09
#977
Sziasztok, Tamás vagyok! Vettem egy új építésű házat, de sajnos most derült ki, hogy nincs párazáró fólia a gipszkarton felett. Több variációt is hallottam már ( nem kell fólia, hanem elég a tervolin; kell fólia, de ahoz vissza kell bontani a gipszkartont; kell fólia, de elég ha ráteszem a gerendára, és arra pedig tervolint). A tanácsodat szeretném kérni, hogy melyik variáció a megfelelő! Előre is köszönöm!
2008-07-11
11:38:31
#959
Poxi, Szepygab,

Nyitittam egy új témát és áthelyeztem a szellőztetéses hozzászólásaitokat, bocs... R
szepygabVálasz erre
2008-07-10
07:55:04
#951
Sziasztok!

"Ablakcsere már meg is volt. 3 rétegű Salamander került be."
Akkor megtaláltad, hol adják talán legolcsóbban a 3 réteget :-)

"Gondolkodom, gondolkodom 10 cm fölött, de hát a pénztárca...."
Ne gondolkodj, számolj! A teljes rendszer négyzetméterenkénti ára, kivitelezéssel együtt közelíti majd az 5 eFt/m2-t. Egy cm többlet PS bruttó 134.- Ft (forrás isotech.hu. Vagyis a szigetelés vastagságának 50 %-kal való emelése, még a hosszabb dűbeleket számolva is kevesebb, mint 20 %-kal emeli a beruházás költségét.

"Sajna idén adtunk be NEP pályázatot és ott 10cm-rel számoltunk. Elvileg nem térhetek el attól amit ott vállaltunk. (És nem csak lefelé...,
A szamlanak egyeznie kell azzal az arajanlattal amit beadtunk.)"
Nem hiszem, hogy van olyan kivitelező, akinél ez a probléma nem oldható meg. A faladat meg senki sem fogja megböködni, hogy tényleg mi is van ráragasztva, csak a papírok érdekesek.

"Tetocsere is volt es megcsunyult a mennyezet, mas helyen pedig szellozteto csoveket akarok elvinni, ezert engednem lejjebb ennyivel. (meg egy kicsit nagy is a belmagassag.) Meg igy is marad 260."
Az a 260 nem túl sok. A szellőző csövek remekül elférnek a gerendaközökben, csak néhány helyen kell megkerülni a gerendákat, felülről. Ráadásul vezethető olyan nyomvonalon, hogy az se legyen nagyon útban. Én most szerelem épp a szellőztetőrendszer csöveit. Nagyon rövid szakaszokon kellett csak 160-as csöveket szerelnem, a legtöbb cső 125 vagy 100 mm átmérőjű. Így is teljesül az, hogy az áramlás sebessége nem lépi túl a 2 m/sec-et, hogy ne susogjon. Ahol lehet normál spirálkorcolt légtechnikai csöveket használok, az a legolcsóbb. Az egyes szobák felé a leágazó szakaszokba és a gerendákat kikerülő szakaszokba, meg teszek 2-2 m SONOFLEX/SONODEC csövet. Ez ugyan drágább, de egyúttal megvan a szobákat elválasztó hangtompításom is.

"Bar igy ugrik a lomtár :)"
Ne tedd, nagyon meg fogod bánni! Örök hiánycikk az üzemi terület.
Azt a nádazást tényleg szedd le, a salakkal együtt. Nem is értem hogy mihez rögzítenéd a gipszkarton állmennyezetet? Csinálnál neki függesztett profil vázat? Annak árát sok hasznosabb dologra költhetnéd.
Ha valamiért nem lenne szimpatikus a hullámkarton fedés felső porvédelemnek, még mindig tehetsz páraáteresztő tetőfóliát, bár az árarányokat tekintve le fogod kűzdeni ellenérzésedet :-()

Szerintem most lehetőséged van "rendesen" megcsinálni a "fusizgatás" helyett. Utána 30 évig gondolom nem szeretnél nagyobb felújításba belefogni :-)

Az épület aljáról még nem meséltél.
Egy ilyen jól hőszigetelt, jó nyílászárókkal szerelt épület nagyon kívánkozik egy felületfűtés (padló - fa - mennyezet) után. Azzal tudnád igazán jól kihasználni a most minőségi szigetelésbe befektetett pénzedet.
Van a lakótér alatt pince? Milyen az aljzat hőszigetelése?

üdv

szepygab
2008-07-09
20:09:50
#950
poxi,

>>>A kasírozás (uveggyapot) nem helyettesíti a fóliát, ugye?
Nem, mert nem folytonos.

>>> Eloszor en is abban gondolkodtam, hogy a gerendak kozet szigeteljuk, de aztan ugye beaztunk es megereszkedett a nad. Ezert kell a gipszkarton, akkor pedig tan egyszerubb itt szigetelni.
%%% Szerintem a nádat le kellene szedni, mert előbb-utóbb leereszkedik a gipszkartonig, ami nem, az meg lepereg és kopogni fog.

>>> Abban meg gondolkodom, hogy a foldet-salakot leszedjuk es letakarjuk az egesz padlast uveggyapottal.
%%% A salakot kidobnám én is (leírtam egy ilyen felújítást már). Nem szigetel jól, porzik, lehet, hogy sugároz is, és elveszi a helyet más, jobb szigetelők elől.

>>>esetleg meg valami folia ra a por miatt...Bar igy ugrik a lomtár
%%% Én a szigetelést hullámpapírral védem a por ellen. Szepygab által ajánlott deszkázással pedig járható lesz a födém, a lomtár is megmaradhat.

2008-07-09
18:11:28
#949

Köszi a gyors választ!

Ablakcsere már meg is volt. 3 rétegű Salamander került be. Gondolkodom, gondolkodom 10 cm fölött, de hát a pénztárca....
Sajna idén adtunk be NEP pályázatot és ott 10cm-rel számoltunk. Elvileg nem térhetek el attól amit ott vállaltunk. (És nem csak lefelé...,
A szamlanak egyeznie kell azzal az arajanlattal amit beadtunk.)


"A szoba felől nézve fölé kell :-))"
Jogos, hulyen is nezne ki :)
A kasírozás (uveggyapot) nem helyettesíti a fóliát, ugye?

"Miért is kell lejjebb engedni a mennyezetet?"
Tetocsere is volt es megcsunyult a mennyezet, mas helyen pedig szellozteto csoveket akarok elvinni, ezert engednem lejjebb ennyivel. (meg egy kicsit nagy is a belmagassag.) Meg igy is marad 260.


"... Ha nagyon precízre akarod, akkor a gerendákra merőlegesen tehetsz még 5-10 cm vastag staflikat, és azok közét is kitöltheted hőszigetelővel. Végül visszateheted rá a régi deszkákat, jók lesznek azok a hőszigetelés letakarására, meg a padlásra kerülő lomtár aljának ;-)"

Eloszor en is abban gondolkodtam, hogy a gerendak kozet szigeteljuk, de aztan ugye beaztunk es megereszkedett a nad. Ezert kell a gipszkarton, akkor pedig tan egyszerubb itt szigetelni. Abban meg gondolkodom, hogy a foldet-salakot leszedjuk es letakarjuk az egesz padlast uveggyapottal. (esetleg meg valami folia ra a por miatt)
Bar igy ugrik a lomtár :)

udv
poxi
szepygabVálasz erre
2008-07-09
14:24:16
#947
Sziasztok!

"Eszaki, nyugati fala 38 cm-es, a tobbi 25-os.
Kulso szigetelesnel eltero vastagsagu szig.-et tegyunk-e fel a kulonbozo vastagsagu falra, hogy a k ertekuk egyforma legyen. Eloszor ugy gondoltam, hogy 10-cm mindenhova, de aztan valaki felvetette a kulonbozo vastagsagu falak problemajat. Utananezve ugy latom, hogy ha 10-cm megy mindenhova akkor a 38-as tegla k-ja 0,29 lesz mig a 25-os fale 0,3. Ez sztem nem olyan nagy kulonbseg, vagy igen?"
Abszolút nem fog zavarni, nem kell foglalkozz vele.
Ha előbb-utóbb a nyílászárókat is cseréled, akkor érdemes lenne a 10 cm-nél vastagabb rétegben gondolkodni. Évi kétszeri gázáremelés mellett belátható távon megtérülő beruházás.
A 0,3 körüli értékkel ma még megfelelsz a hazai szabványnak, de pl. a németnek már nem, márpedig hamarosan a hazai is tovább fog szigorodni. (Tegyük hozzá: helyesen.)
Számolgass tovább, és próbálj meg lemenni 0,2 környékére. Ha nagy az ablakok felülete, érdemes lehet háromrétegű üvegezésben gondolkodni. Van gyártó ahol alig kerül többe, mint a kétrétegű.

"A fodem fa, retegrendje belulrol kifele : vakolat, nad, deszka, gerendak kozti legres (20 cm), deszka, par centi fold, salak vegyesen. Belulrol giszkartonozni szeretnenk. A gipszkarton ala parazaro folia kell, ugye?"
A szoba felől nézve fölé kell :-))

"Van ahol 5, es van ahol 20 cm-el kellene lejjebb engedni a mennyezetet. Az 5-nel polisztirol tablakat (4 cm) gondoltam feltenni, mig a 20-nal uveggyapotot."
Miért is kell lejjebb engedni a mennyezetet?
Takarítsd le a fölső deszkázásról azt a sok trutyit. A salak amúgy sem jó, ha a házban marad, nem tudhatod, milyen anyagok koncentrálódtak bele az égetéskor.
Szedd fel a felső deszkázatot, töltsd ki a gerendák közötti légrést valami ásvány/üveggyapottal, cellulózzal. Így van már 20 cm szigetelésed, amiben ugyan a gerendák képeznek valamennyi hőhidat, de már remek alap. Ha nagyon precízre akarod, akkor a gerendákra merőlegesen tehetsz még 5-10 cm vastag staflikat, és azok közét is kitöltheted hőszigetelővel. Végül visszateheted rá a régi deszkákat, jók lesznek azok a hőszigetelés letakarására, meg a padlásra kerülő lomtár aljának ;-)

üdv

szepygab
2008-07-09
10:47:11
#945
Sziasztok!

Sok okos dolgot olvastam itt, most kerdeznek is :

Adott egy regi epitesu, kismeretu teglabol epult haz. Eszaki, nyugati fala 38 cm-es, a tobbi 25-os.
Kulso szigetelesnel eltero vastagsagu szig.-et tegyunk-e fel a kulonbozo vastagsagu falra, hogy a k ertekuk egyforma legyen. Eloszor ugy gondoltam, hogy 10-cm mindenhova, de aztan valaki felvetette a kulonbozo vastagsagu falak problemajat. Utananezve ugy latom, hogy ha 10-cm megy mindenhova akkor a 38-as tegla k-ja 0,29 lesz mig a 25-os fale 0,3. Ez sztem nem olyan nagy kulonbseg, vagy igen?

Mas. A fodem fa, retegrendje belulrol kifele : vakolat, nad, deszka, gerendak kozti legres (20 cm), deszka, par centi fold, salak vegyesen. Belulrol giszkartonozni szeretnenk. A gipszkarton ala parazaro folia kell, ugye? Van ahol 5, es van ahol 20 cm-el kellene lejjebb engedni a mennyezetet. Az 5-nel polisztirol tablakat (4 cm) gondoltam feltenni, mig a 20-nal uveggyapotot. Velemeny?

Elore is koszi, poxi
2008-01-10
22:05:30
#734
Mihály,

Remélem, hogy némi segítséget jelentenek az alábbi adatok:
1. Az idei december Budakeszin 1.8 Celsius fokkal volt hidegebb, mint tavalyelőtt (lásd http://biosolar.hu/forum/show/733#733 )
2. Egy budakeszi házat az itt látható módon hőszigeteltem (az ablakcsere már 6 évvel ezelőtt megtörtént, tehát csak a külső hőszigelés változott) http://biosolar.hu/forum/show/38637#38637
3. Most decemberben 4.92m3 napi gázfogyastást mértünk (148m3/hó)
4. Két évvel ezelőtt 7.94m3 napi gázfogyastást mértünk (238m3/hó), több mint 60%-al többet, mint az idén
5. A hőszigetelés összes anyagköltsége kb 400 ezer Forint volt, a kivitelezés házilagosan történt
6. Az idei időszak hidegebb volt és szigetelés nélkül 10%-al többet kellet volna fűteni. Ehelyett 60%-al kevesebb gáz fogyott !
szepygabVálasz erre
2007-12-22
08:16:18
#692
A födémre pedig tegyél nyugodtan még 10 cm hőszigetelést.

üdv

szepygab
szepygabVálasz erre
2007-12-22
08:14:32
#691
Sziasztok!

Az északi falra érdemes feltenni a 8-10 cm habot, a többire meg ugyanazt.
Mire felkerül a falra a rendszer, kb. 5 eFt/m2 a költsége.
1 cm vastag hab anyagára kb. 200 Ft. Többletköltséget a hab anyagán kívül legfeljebb az okoz, hogy hosszabb dűbeleket kell venni, de az is marginális többlet. Egyszerűen nem érdemes vékony hőszigetelést használni, az a párszáz forint négyzetméterenkénti többletköltség elég hamar megtérül.
Ha nagyon pontosan érdekel, töltsd le valahonnan - elég sok helyen elérhető - a WinWatt program ingyenes verzióját, és azzal megnézheted miképp változik a hőveszteség a hőszigetelés vastagságának függvényében.
A lábazatra a padlólemez síkja alá legalább 50-60 cm-re le kell vinni a hőszigetelést, hogy a fal ne képezzen hőhidat.

üdv

szepygab
Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés  =>  Utólagos hőszigeteléslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva