English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés  =>  Utólagos hőszigeteléslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2009-04-15
10:15:42
#1972
Szia Zoli!
A penészesedés nem a szigeteléstől lesz!!!
A légtömörségtől, a tökéletesen záródó ablakoktól, zárt égésterű kazántól. A falakon a pára 2%-a távozik, szinte semmi. A lakásban keletkező pára (főzés, fürdés, virágok és emberi lehelet) a rosszul zárodó ablakokon és a nyílt égésterű kazán kéményén távozott. Légtömör ház esetén kintről kell friss levegőt behozni, valamilyen módszerrel. 30-tól 600 ezer forintig széles a választék.
Szigeteléssel kapcsolatban: - északi-keleti oldalra 15cm-t rakjál, nyugati-délire 10-et. Megéri!! 30% szigetelés növeléssel fele annyi energia kell a fűtéshez. 50% növeléssel 1/3 az energia szükséglet.
Egyszintes háznál javaslom a saját kivitelezést, kézügyesség szükséges! Nagyon nehéz jó szakit találni. Pár hetes, Netes továbbképzés és nekiállhatsz a szigetelésnek. Alapszabályokat betartva, nem lehet elrontani.
2009-04-15
09:19:54
#1971
Sziasztok, Zoltán vagyok!

A véleményetekre lennék kíváncsi. Az idénre tervezem az 1976-ban épült házam külsô hôszigetelését 10cm vastag valamilyen hungarocelles rendszerrel. A falak
38-as vastagságban kevéslyuku Rába téglábôl készültek.
Olvasva az eddigi tapasztalatokat, kissé meginogtam (az utólagos penészesedés miatt) vajon tényleg ez a hungarocelles megoldás az optimális, vagy célszerûbb
lenne valamilyen szálasanyagból vagy ásványianyagból késziteni a szigetelést.
Állítólag ezeknek van valamennyi páraáteresztô képessége és nem fog penészedni a fal.
Akinek van valamilyen tapasztalata kérem ossza meg velem, nehogy vakvágányra fussak!
Elôre is köszönöm!
szepygabVálasz erre
2009-03-25
21:47:03
#1910
Szia Zazi!

"hozzávetőleg 11 m3-al lesz kisebb a fűtendő légtér. Ez jelentős energia megtakarítást eredményezhet."
Szerintem nem ez a helyzet. Nem a légköbmétert fűtöd, hanem a ház hőveszteségét pótolod. Ez a hőveszteség a plafonon, falakon, nyílászárókon, hőhidakon... jelentkezik. Attól, hogy lecsökkented a helyiségek belmagasságát, még az épület össz hőveszteségét nem csökkentetted. (Pontosabban annyival, mennyit ez a beépített réteg hőszigetel.)
A légtér csökkentésével, közvetve még ronthatsz is. Pl. egy hálószobában ugyanannyi párát lélegzel ki éjszaka ha nagyobb a légtér, ha kisebb. Viszont ha kisebb, ez magasabb relatív páratartalmat fog eredményezni, amitől fokozódik a hőhidakon való lecsapódás, és ezzel a penészedés veszélye.

A rajzokon vázolt megoldás korrekt, azt csináld meg, és tényleg figyelj a belső páratartalomra. Egy falra akasztható mutatós higrométer párezer forintból megvan.

üdv

szepygab
2009-03-24
15:50:09
#1902
Köszönöm hogy megnyugtattál.

Minden esetre megvárom, hogy hosszan száraz meleg legyen, és majd akkor fogok hozzá, nehogy valami bennrekedt pára okozzon majd gondot.

Mégegyszer köszönöm a fáradozásaidat.

Jó munkát, sok sikert.
2009-03-24
14:41:27
#1900
Zazi,

Ne aggódj, az 5 centi vastag beton fél méter hosszon nem fog akkor akkora hőhidat képezni, mint gondolod.

A hőtárolás nem télen, hanem nyáron lenne lényeges, és a tömeggel arányos. A beton födém pedig sokkal nagyobb tömegű, mint az üreges tégla.


Tehát a rétegrend belülről kifelé:
Lambéria - 2cm
Párazáró fólia - 0.1cm
Laza kőzetgyapot - 10cm
Beton födém - 16cm
Párazáró fólia - 0.1cm
Kőzetgyapot - 5cm
Párazáró fólia - 0.1cm
Járó beton - 5cm

Jobb lenne, ha a födémen fekvő hőszigetelésed alatt és felett nem lenne fólia, most ezeken a helyeken alakulhat ki párakicsapódás -5 fok külső hőmérséklet alatt. De ilyen hideg tartósan nem várható, és, ha a lambéria alatt nagyon lelkiismeretesen biztosítod a fólia folytonosságát, akkor szerintem rendben lesz.

Evvel a megoldással U=0.6-ról 0.3 értéket érhetsz el, ami nem rossz.

A lakás relatív párlatamalmát ne engedd 50% fölé menni.
2009-03-24
12:38:53
#1898
Tökéletes a rajz.
Értem a megoldást is.
A talpszelemen külső oldalán a laza betömködés teljesen ok.
A talpszelemen belső oldalán fektetett egy sor szigeteléssel az aggályom az, hogy szerintem a felbeton így is be tudja vezetni a hideget a koszorú felé az 50-60 cm széles szigetelés alatt és tovább a födémpanelbe. Nem?
Erre írtam hogy szerintem csak a teljes beborítás lenne a a tökéletes megoldás.
Ezzel viszont az a gond hogy a padláson tárolok ezt-azt.
Ahhoz hogy stabilan lehessen használni a padlást továbbra is, újra le kellene betonozni az egészet az új réteg szigetelés felett.
Ezt kihagynám. Ehhez egyszerre kellene sok pénz, és nagyon nagy munka is.
A mennyezet hőtároló képessége már akkor is csorbul, ha csak szimplán fával burkolom. (Szerintem legalábbis.)
Úgy gondolom, hogy a 15-16 mm-es fa réteg, valamint az alátétfa által szabott légrés is jelentős szigetelő képességgel bír.
Ebből indultam ki mikor felmerült bennem a belső szigetelés gondolata. Ha a lambériával már úgyis elrontom valamelyest a mennyezet hőtároló képességét, akkor már úgyis majdnem mindegy.
De ez szerintem a gipszkartonnál is hasonlóképpen működhet.
Egyébként nem vagyok tisztában azzal hogy a mennyezet pontosan milyen jelentőséggel bír a hőtárolásban. Hogy a falak és a mennyezet milyen arányban játszhatnak ebben szerepet.
Ha abból indulok ki hogy a meleg felfelé áramlik, gondolom elég rendesen nyeli a hőt a mennyezet. De kérdés hogy mennyit ad ebből vissza. Lefelé mennyit tud kisugározni.
És ha ezt egy belső szigeteléssel mondjuk megszüntetem, mennyit vesztek ahhoz képest amennyit nyerek a légtér jelentős csökkenésével.
Utóbbit könnyen ki tudom számolni. Ha 100 négyzetmétert veszek alapul, és 10 cm-es alátétfával, valamint 1,5 cm-es lambériával számolok, akkor hozzávetőleg 11 m3-al lesz kisebb a fűtendő légtér. Ez jelentős energia megtakarítást eredményezhet. Hozzáteszem, nálam az alátétfa akár 15 cm-is lehet. Amikor épült a ház, egy sor téglával került fel több mint ami szükséges lett volna. De mivel a padlást használni szerettem volna a viszonylag magas tető miatt a homlokzatot is emelni kellett egy kicsit.
Így belülről lenne lehetőség a légtér csökkentésére, sem az ablakok, sem más nem akadályozza. Igazából azt szeretném elkerülni, hogy a lambéria alatt párásodás, penészedés alakuljon ki.

Köszönöm a fáradozásodat a rajzokkal, és a lelkiismeretes tanácsaidat.



2009-03-24
10:11:26
#1893
Zazi,

Ha jól értem, akkor az első kép felel meg a jelenlegi állapotnak.
A második képen világos zölddel jelölt helyekre tenném a szigetelőt. A padlás felől kb 50cm szélességben, a külső oldalon pedig lazán betuszkolnám az élére állított tégla és a talpszelemen közé.

A magam részéről nem mondanék le a belmagasságról, és nem szigetelném el a födém hőtároló tömegét a lakás felől.
Ha faborítást szeretnék a mennyezeten, akkor cseréplécből tartókat erősítenék fel, és arra szögelném a lambériát. Az extra hőszigetelést (minimum 20 cm) a padlásra tenném.






2009-03-24
09:33:41
#1891
Köszönöm Robert, hogy az éjszakádat a problémám megoldására szántad.

A koszorú külső oldala végig van szigetelve, sőt felette, a talpszelemen mellett meg van emelve élére állított kéménytéglával, és azon is végig fut a szigetelés.
Ami nagyon el van szúrva az az, hogy a födém szigetelése pont olyan magas, mint a koszorú. E fölött van egybe öntve a beton úgy, hogy a széle a koszorún fekszik majd folytatódik a szigetelésen. Tehát a felső betonozás, a koszorú valamint a födémpanel folytonos betont képez. Ha csak a szélére rakok felülről szigetelőanyagot, szerintem kevés, mert gyanítom, hogy a beton messzebbről is jól elvezeti a hőt. Így lehet hogy az egész padlást be kellene terítenem szigetelő anyaggal a jó eredmény érdekében.

Mindenképp szeretnék valami álmennyezetet a belmagasság csökkentése érdekében.
Az idei gázszámlák erre kényszerítenek. Szerintem hosszútávon ez nem lenne rossz befektetés. A mostani belmagasság 295 cm.
A gipszkartont nem nagyon erőltetem, mert nem értek hozzá.
A fa kicsit közelebb áll hozzám, és azt is remélem tőle hogy ha sikerül jól lakkozni, a mennyezet festésével nem lesz több gondom.
Meg amit már említettem, tetszik is a fa burkolat.
Kecskeméten lakom. Itt van egy vendéglő ahol szenzációs fa mennyezet van. Ez adta az ötlet.
Mégegyszer köszönöm a tanácsaidat.


2009-03-24
00:19:15
#1889
Zazi,

A födémre a talpszelemen (a szarufák alsó megtámasztását biztosító gerenda) két oldalán 10 cm vastag kőzetgyapot csíkot kellene a szelemenhez szorítva végigfektetni. Az eresz oldalán lehet, hogy nehéz hozzáférni, de a cserepeket megemelve megoldható. Gondolom a külső falon a födémig felfut a szigetelés. Ha nem, akkor azt is pótolni kell valahogy. A penészesedést így meg lehet állítani. Nyáron egy alapos tisztítás és mészfestés az élek mentén jótékony hatással lehet.

Ha a lambériát a foltok takarására szánod, akkor a megépítésere az előbbiek szerint nem lesz szükség.
Ha mégis ragaszkodsz belmagasság csökkentéséhez, akkor azt gipszkartonnal is megteheted. Amennyiben szigetelni is akarsz, javaslom a kőzetgyapotot, ami alá folytonosan párazáró fóliát kelleni tenni.

2009-03-23
23:43:11
#1888
Sziasztok.

Kérem a segítségeteket, tanácsotokat az alábbiakban.

Egyszintes, néhány éves házban lakom.
A födém beton panel, felette hőtükör fólia, 5 cm-es ásványgyapot, takaró fólia, valamint felül 5 cm beton. A fal 38-as tégla, szintén 5 cm-es kőzetgyapottal páraáteresztő ragasztóval és vakolattal.
A gond az, hogy a beton koszorú felülről nincs szigetelve és ez a mennyezeti sarkokban kisebb penészedést eredményez.
A tervem az, hogy a mennyezetet belülről lambériával burkolom. Ez elsősorban esztétiai célt szolgálna, valamint a belmagasság csökkentése is célom.
Úgy tervezem, hogy a lambériát legalább 10 cm-es alátétfákra szegezem.
Gondolom az nem kérdés hogy a párnafák közét szigetelő anyaggal töltsem e ki, de azt nem tudom hogy ilyen körülmények között milyen anyagot, és hogyan, mire ügyelve célszerű használni. Valamint, hogy a párásodás veszélye fenyeget e a lambéria alatt, és hogy ez kivédhető e fóliával vagy másképpen.

Ha valakinek van tapasztalata, kérem ossza meg velem.

Addig is jó munkát mindenkinek.
2009-02-27
07:42:14
#1590
Szepygab:

megneztem az oldalukat.

a katalogus, amit talaltam (2007es) nem tartalmaz 50mm-nel vekonyabb PUR tablat, nekem max 3 cm fer el a redonyok miatt, de inkabb 2.
2009-02-24
12:32:16
#1556
szepygab,

koszi, utananezek.

mas: ma talalam egy kecskemeti ceget, akik hoterkep keszitest vallalnak.


szepygabVálasz erre
2009-02-24
06:45:41
#1552
Szia Zsezse!

Szerintem meg kéne csinálni. AHol ilyen vékony réteg fér csak el, meggondolandó a polisztirol hag helyett a poliuretán hablemez alkalmazása. durván kétszeres vastagságú sztirolnak felel meg.
PL.:
www.bachl.hu/

üdv

szepygab
2009-02-23
22:22:16
#1548
zsezse,

Szerintem csináld meg (én legalább is megcsináltam). Az még jobb, ha ráfed egy kicsit a keretre is. Sőt, még a villanyóra-szekrényt is érdemes kiemelni és mögé pur-habot fújni, főleg, ha be van süllyesztve a falba.
2009-02-23
21:09:07
#1545
Sziasztok,
kerdes:
a haz homlokzata 5cm hungarocell szigetelessel van boritva: kiveve az ablakok korul.
itt az ablakszegelyeknel kb 10 cm fal burkolat nelkul van, nem folytattak a hungarocellt befele az ablakokig.

erdemes potolnom? ehhez le kell vessem a nemesvakolatot es mogotte keves vakolatot, es talan 2-3 cm hungarocell odafer.

nincs kedvem hozza, de enelkul nem "tokeletes" a szigeteles. szerintetek fogjak bele vagy ennyit nem er ez a kis felulet?
2009-02-19
19:31:29
#1512
Üdv mindenkinek!

Födém szigetelésével kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni.
Régi parasztházról van szó, aminek a födémszerkezete alulról fölfelé: vakolat, deszka gerenda, deszka, sáros tapasztás. A ház belmagassága 3,1m. A padlószint és a plafon közti hőmérséklet különbség ca 4 fok.
Mit lenne célszerűbb: a belmagasságot csökkenteni szigetelt álmennyezettel, vagy a padlástérben szigetelni?? Az ablakok miatt kb 50cm-el lehetne a plafont lejjebb hozni.
kahreemahVálasz erre
2009-02-06
10:24:56
#1459
Sziasztok!

Kicsit szeretnék zavarkolódni. Tanácsot szeretnék kérni Tőletek.
KÉtszintes házam van, két éve szigeteltettem, de csak 5 cm - es nikecellel. Párom szerint ez kevés és azon gondolkodik hogy kellene még utószigetelni. Szinezve nincs a ház, csak ragasztó van a felületén. Szerintetek lehet? És ha igen, hogyan?
MÁsik kérdés, hogy belülről is szeretné még szigetelni a tetőrészen. A gerendák között van üveggyapot, szerinte még kellene erre egy réteg közetgyapot. Úgy gondolja, hogy leszedi a lambériát, és az alá tenné a másik szigetelést. Szerintetek? Lambéria alá, vagy inkább a padlásrészen a gerendákra?

Válaszotokat előre is köszönöm.
2009-01-05
10:34:17
#1331
Nyuszi!
Sorházban lakok én is, déli szélsőben. 23 éves panel-vasbeton szerkezetű. Először a külső hőszigetelést raktam fel-7cm, plusz minden radiátor termofejet kapott. 2500m3-ről 2200-ra csökkent az éves gáz fogyasztás. Most ősszel kombi, zárt égésterű kazánt üzemeltem be. A páratartalom felment 80%-ra, szellőzést megoldottam 50%-ra csökkent. Az ablakok az eredetiek,fa nem szigetelt kivitelüek. Szerintem megállok az éves 1700m3-ből, most 1100m3-nél tartok plusz március 5.-ei leolvasásig terjedő fogyasztás. Közben a fűtés állandóan megy a gyerek miatt. Régebben napközben temperálásra volt beállítva. Szigetelés 800eFt, a kazán 250eFt-ba került. 8db 140*140 ablakom és 2db 220*90-es erkélyajtóm, ezek 500eFt-ba kerülnének normál 2 rétegű 1,1-es üveggel. Szerintem a nyílászzárók nem tudnak annyit hozni, mint a szigetelés és a kazán. 10cm alatt ne szigetelj! Két éve a 7cm-est is vadásznom kellett.
2009-01-05
09:58:51
#1330
Nyuszi,

Az ajtó ugye nem 85x25-ös?

Kérlek írj többet a lakásról. Páldául: tetőszerkezet/szigetelés, szomszédos lakások elhelyezkedése, méretek, stb.

Nem biztos, hogy az ablakokkal kellene kezdened. A szuper ablakok beépítése esetén a szellőztetést is ki kellene építeni.
Ablakcserénél (U=1,1-re) 30 ezer forint négyzetméterenkénti árral számolhatunk. A bajárati ajtó jóval drágább! De maradjunk csak az ablakok cseréjénél, 15 négyzetméter esetén 450 ezer forintért.A cserével elérhető megtakarítás egyrészről a hőszigetelőképesség javulásából, másrészt az ablakcserével egy kalap alatt megoldott résszigetelésből adódik. Mivel a résszigetelést már megoldottad, a megtakarított energia kb 1500 kWh évente, a megtérülés pedig több, mint 20 év.

2009-01-04
21:05:03
#1328
Sziasztok!

Először is B.U.É.K mindenkinek :)

Lenne egy két kérdésem, miután olvasgattam visszafelé is a fórumba és szimpatikusak a válaszolók! XD

Kezdem:
2 évvel ezelőtt vettem egy sorházi "házat" pici kerttel, valami csodálatos itt élni 15 év panel után. Annak rendje-módja szerint elkezdtem felújítgatni a maradék pénzből. Az ablakokat miután szomszédok szerint is jó az még, lecsiszoltuk-lefestettük, újragumiztattuk, rolóztattuk (előtte még fütyült is). Ezek 20-22 éves duplaüveges (úgy néz ki mint amostaniak :) faablakok. De biz idén végre tél van! Mit mondjak - minden ablaknál húz a levegő még jó, hogy rolókat felrakattam az fog valamit.
Szóval 1. lépés: ablakcsere - energiakozpont.hu valamit majd segíthet ( azt hallottam idén 50% lesz a visszatérítés).
Ablakok:
2db 70*120-as tetőablak
6db 144*144-es ablakok 1db85*25-ös erkélyajtóval (jó hülye méretek, 20 évvel ezelőtt milyen szabványok voltak:))
Nyitott égésterű gázkazán, vízmelegető, 30 cm szilikát fal perlites vakolattal. (Minden mi szem-szájnak ingere)

Kérdés: műanyag, 3 rétegű üvegezés, 5 légkamra, aer-eco (vagymi) levegőztetős ablakokban gondolkodom. Megerősitést kérnék Tőletek, hogy kell-e nekem a "top kategória" vagy elég egy eggyel kisebb (2réteg 1,1K ablax)?

A pénz nem számít- legfeljebb nem egyszerre cserélek le minden ablakot :) Mivel nem tudom mibe fáj még kb. sem, tudtok nagyságrendileg valami tippet adni? Legalább az induláshoz tudjam mire számítsak, valamint szívesen venném az általatok legjobbnak vélt 3-5 legjobb ablakgyártó cég nevét is.

Ja, utána külső szigetelés, majd kazáncsere,tehát sokat fogok itt lógni a következő 2-3 évben, ha bírjátok:))


szepygabVálasz erre
2008-11-25
20:55:38
#1235
Hamiki!

Ne foglalkozz a ma még éppen érvényes előírásokkal. Nem új épületről van szó, senki sem kéri számon Rajtad. Egyébként a 0,45-ös érték nagyon hamar drasztikusan csökkeni fog, Németországban 0,3 alatt van.
A hőszigetelést ne azért csináld, hogy megfelelj a változó szabványoknak, hiszen akkor pár évente rakhatnál fel újabb centiket.
Azért csináld, hogy kevesebbet kelljen fűtened, eltűnjenek a hőhídjaid, stb.
A Dryvit egy márkanév, de minden polisztirolhab alapú, ragasztott külső hőszigetelést ezzel a névvel illetnek, a köznyelvben. Természetesen léteznek gyanúsan olcsó ajánlatok, amikkel érdemes óvatosnak lenni.
A felépítése mindegyiknek ugyanaz. A hab táblákat egy ragasztó habarccsal rögzítik a falon. Amikor a ragasztás megkötött, akkor tárcsás tiplikkel még megerősítik. Utána ugyanezzel a habarccsal átglettelik, a friss rétegbe belefektetnek egy üvegszálas hálót, amit egy második habarcsréteggel, azon frissiben beágyaznak. megkötés után kap egy alapozó réteget, és erre jön 2-4 mm vastagságú, színező habracs.
A dryvit oldaláról részletes alkalmazástechnikai utasítás is letölthető. Nagyon hasznos a kivitelező ellenőrzésére :-)

üdv

szepygab
2008-11-25
20:52:54
#1234
hamiki,

Igen, ez dryvit. A polisztirol táblákat erre a célra gyártott ragasztóval a falra ragasztják. Amennyiben a vakolat nem teljesen sík (de mindenképpen stabil kell, hogy legyen), a ragasztó kiegyenlítésre is szolgál. A ragasztó száradása után a lapokat speciális, süllyesztett dűbelekkel rögzítik, majd szinbe csiszolják. Utána felragasztják a dryvit-hálót, és leglettelik a felületet. Erre jön a színező vékonyvakolat, ami valamilyen műanyag komponensű anyag.

Keress rá az weben, sok gyártó részletesebben leírja a technológiát.
2008-11-25
20:34:05
#1233
Robert:

Köszönöm a kimerítő választ. Az összefüggés és a végeredmény nem is a pára miatt, vagy annak eltünésének igazolására kellett, hanem azt szerettem volna tudni, hogy a végeredmény kielégíti-e az előírásokat (nem tudom hol keressek utána, mi a jogszabály), illetve annak mennyi az értéke (úgy látszik még az eredeti szilikát is majdnem belefér).
Egyébként a polisztirolon a külső vakolat milyen szerkezetű ilyenkor? Valamilyen ragasztott háló, vagy a dübel fogja a hálót és valamilyen glettelt fínom vakolat + a festék. Mi ez a vakolat anyag, mennyire stabil, milyen vastag, illetve mennyire tapad jól. Ilyet láttam egyet készülés közben, távolról. Nem ez a dryvit, vagy van ennek olcsóbb, egyszerübb utánzata, anyagigénye is?
2008-11-25
13:49:48
#1230
hamiki,



A k (U) érték nem anyagjellemző, csak az anyagvastagság ismeretében a határoló közegekkel együtt lehet értelmezni.


A szigetelés nélküli szilikátból készült fal esetén U=0,43 W/m2K.

Utólagos szigeteléssel:
A hőáram irányára merőleges elhelyezkedésű homogén rétegekből álló sík szerkezetben állandósult állapotban a rétegtervi hőátbocsátási tényező:

U=1/(1/alfa_bel+1/alfa_kul+sum(d_i/lambda_i))

ahol
U (régebben k, W/m2K) - a réteges szerkezet hőátbocsátási tényezője
lambda (W/mK) - a réteges szerkezet egy elemének hővezetési tényezője
d (m) - a réteges szerkezet egy elemének a vastagsága
alfa_bel - a falazat belső oldalán a levegőből a falba belépő hőáram hőátadási tényezője ( 8,1 W/m2K )
alfa_kul - a falazat külső oldalán a falból kilépő hőáram hőátadási tényezője ( 23,3 W/m2K )


A te esetedben:
-------------------d(m)-----lambda (W/mK)
mészvakolat-----0.015---0.81
szilikát-----------0.3-----0.13
cementvakolat---0.02----0.8
polisztirol--------0.05----0.04
vékonyvakolat---0.005---0.8

U=0.27 W/m2K


A határolószerkezetek esetében a „rétegtervi hőátbocsátási tényező” az adott épülethatároló szerkezet átlagos hőátbocsátási tényezője. Ha tehát a szerkezet, vagy annak egy része több anyagból összetett (pl. váz- vagy rögzítőelemekkel megszakított hőszigetelés, pontszerű hőhidak…), akkor ezek hatását is tartalmazza, ezért a 0.27 W/m2K számított értéknél valamivel gyengébb a szigetelőképesség, de még így is a követelményértéken belül van (külső fal esetében: 0.45 W/m2K).


Önmagában az a tény, hogy az értékek a követelményeknek megfelelnek, nem zárja ki a penészesedést.

2008-11-25
10:00:58
#1228
Robert:
Az utolsó hozzászólásodban leírt adatokkal kapcsolatban légyszíves segíts egy kis pontosítással:
1. Mennyi a polisztirol hab k értéke (kereshetném, de)
2. Mennyi lesz egy erre kerülő vakolat k értéke és
3. Mennyit változtat a végső k értéken ez, illetve mennyi lesz a végeredmény (csak egy rövid számítást kérek és ha leírod a számítást az még jobb)
4. Mennyi az építésügyi szabvány szerint egy új falszerkezet hőtulajdonsága, illetve az utólagosan fent (és alant) leírt szerkezettel (szilikátblokk+5cm polisztirol+ vakolat) elért érték megfelel-e ennek?

Kösszönöm
Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés  =>  Utólagos hőszigeteléslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva