English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés  =>  Utólagos hőszigeteléslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2010-03-17
17:24:55
#4731
Robert,

Két dologra vissza kell kérdeznem az egyértelműség érdekében:

1. Akkor azt javaslod, hogy párazáró fólia legyen a cserép alatt ?
Mivel a fólia a szarufákra lesz csak rögzítve, alatta pedig légrés, nem tudom, mit értesz a "márpedig nem tudod a hepehupás szigetelőre fektetve" alatt.

2. A kőzetgyapot szigetelő anyagnál nem tudom, mit értettél filc alatt.
Mindegy az, hogy pl. Rockwool Multirock-ot vagy Knauf Nobasil-t használok ?
2010-03-17
16:36:39
#4728
Zsolesz,


1. A páraáteresztő fóliákon egy adott víznyomás fölött átszivárog a víz. Típustól függően kb max 1cm mély ráncban összegyűlő csapadék már átjut rajta. Általában ennyi sem kell. Ha nem tudod garantálni (márpedig nem tudod a hepehupás szigetelőre fektetve) a szinte tökéletes esést, akkor annyi.

2. a 20 éves faanyag már nem szívja be a konzerváló szereket.
R:???
(Tudsz valamit konkrétan is ajánlani ?)
R: Lignolit... stb

3. Valószínűleg 2 X 6 cm-es üveggyapottal átfedéssel fogom kitöltetni a szarufaközöket, így marad 3 cm légrés.
R: Semmi esetre se használj alacsony testsűrűségű filcet, csak pontosan szabott, a szarufák közé jól befeszülő táblásított szigetelőt (pl Deltarock).

4. Mivel esetedben szerintem a két oldalán kiszellőztetett vízzáró tetőfólia a megfelelő, nehézség ide vagy oda, rendesen kell megcsinálni a két oldali kiszellőztetést, nem elég a fésű.

5. A kívánt illeszkedést csak akkor tudod megvalósítani, ha a szarufák a szigeteléssel tökéletesen síkban fekszenek. Ha a szigetelés vékonyabb, akkor a szarufák mellett marad levegős a fólia, ha a szigetelés kicsit magasabb, akkor a szögelési pontokon a szarufa fölött folyik be víz.

Ha a tetőfedő mindent úgy csinál meg, ahogy javasolja, szerinted bevállal 10 év teljes körű garanciát a munkájára és a beépített anyagokra? Az esetleges problémák kijavításának idejére fizethetné a szállodai költségeteket is. Ha bevállalja, akkor elhiszed, hogy be is tartja?
2010-03-17
15:19:24
#4727
Kedves Robert,

Kösz a válaszokat, különben meg úgy érzem, kezdek megbolondulni..
Légy szíves ezekre még válaszolni:
1. Kívülre most akkor páraáteresztő fólia mehet ? (Mert rémisztgettél azzal is, hogy ha azon akár befelé is jöhet víz.
2. Bennem is megfordult a szarufák lekezelésének gondolata, de a tetőfedő erre azt mondta, hogy a 20 éves faanyag már nem szívja be a konzerváló szereket. (Tudsz valamit konkrétan is ajánlani ?)
3. Valószínűleg 2 X 6 cm-es üveggyapottal átfedéssel fogom kitöltetni a szarufaközöket, így marad 3 cm légrés.
4. A beszellőzéshez a falazat kibontása is nagyon bonyolult lenne a terepviszonyok miatti nehéz hozzáférés miatt (terasztető bontás itt, állványozás ott, stb.). Ehelyett az egyik tetőfedő valamilyen madárfésűhöz hasonló fésű beépítését javasolta, ami a tetőlécezés alján (az állított első sor tetőléc helyére) kerülne beépítésre és beengedné a fólia alá a levegőt.
5. Még egy gondolat a légrés nélküli kitöltéshez, légy szíves olvasd el figyelmesen a következőket és gondolkodj el rajta Te is. Nem akarok okoskodni, csak gondolatokat ébreszteni. Nos én ezt valahogy úgy képzelem el fizikailag, hogy amikor belül meleg van, kívül pedig hideg, akkor a cseppecskéket tartalmazó levegő a folyamatos anyagban (szigetelésben) belülről kifelé „pumpálódik”. Ez az áramlás nyomja át a nedvességet a fólián is. Ha viszont a tömör anyag folytonossága a légrésnél megszűnik, akkor ahelyett, hogy a nedvesség átjutna a fólián is, annak belső felületén lecsapódik, és egyre nagyobb cseppekre hízik. Ezeket a vízcseppeket már csak egy erős légáram (átszellőztetés) tudja kihúzni.
Továbbgondolva:
1. alternatíva: teljes kitöltés, és a pára átnyomatása a fólián keresztül
2. alternatíva: a fólia alatti légrésben erős légárammal kifúvatni a nedvességet
( A legrosszabb eset e logika szerint, ha nincs teljes kitöltés és a fólia alatti átszellőzés sem működik.) El fogadom én azt a véleményt is, hogy amit itt leírtam, az csak egy hülye fantazmagória…..

2010-03-17
14:24:51
#4726
Zsolesz,

Elnézést kérek, néha elvesztem a fonalat egy beszélgetésben (talán jobban kellene tagolni a fórumot), ezért megtörténik, hogy engedek valamennyit a meggyőződésemből a kényszer-körülmények miatt, aztán meg úgy tűnik, hogy "bekeményítek".


Most visszaolvasva semmiképp nem javaslom a szigetelőre fektetett fóliát, de mindenképpen javaslom a lehető legnagyobb keresztmetszetben történő kiszellőztetést. Indokaim a következőek:

1. Látom, hogy nem fogod "megpatkolni" a stukatúrt, ami belülről átereszti a párát. Szerencsére a vakolat + nád + deszka képes a párakiegyenlítésre.
2. Az első pont miatt a szigetelés kiszellőztetésére fokozottan ügyelni kell, ezért a szellőzőjáratok kialakítása, és az eresz alatti valamint a gerinc közeli nyílások megnyitása nagyon fontos.
3. Ha újrarakjátok a cserepet, akkor a szigetelés számára biztosítható a szükséges hely, abban az irányban kell terjeszkedni.
4. A szarufák így is hőhidat képeznek, azoknak is jobban kell szellőzni (a faanyagot pedig le is kell védeni cserép eltávolítása után).



A tetőfedővel kapcsolatban az álláspontom nem változott. Adja át a gyártótól származó leírást, ami a fólia beépítési módját tartalmazza. Utána már csak az a kérdés, hogy hiszünk-e a gyártónak.
2010-03-17
13:02:37
#4725
Robert,

- Korábban már esett szó róla, hogy a párazárás korrekt megoldását nem tudom bevállalni…
- Szerinted egy rendesen átszellőző és teljes felületen meglévő kőzetgyapot szigetelés nem lenne előrelépés a hiányos és nedvesedő üveggyapot szigeteléshez képest ?
- A tetőfedő azon véleménye (amit egyébként állítólag fóliás cégtől szerzett), hogy a nedvesség csak úgy tud áthaladni az egész rétegrenden keresztül, hogyha a szigetelőanyag a fóliának (légrés nélkül) nekifeszül típustól függetlenül, minden páraáteresztő fóliára általánosan érvényes.
- Még azt is írtad, hogy a párazáró fólián keresztül (ha nincs rendesen kifeszítve) kívülről jöhet befelé a víz. Akkor Te inkább párazáró fóliát fektetnél a szarufákra ?
2010-03-17
11:16:51
#4724
Plaszlo, Paga,

Egyetértek Plaszlo jól összeszedett gondolataival. A penészedéssel kapcsolatos fejezet is kiváló.


A költségek összehasonlítása céljából kíváncsi lennék különböző technológiákkal végzett, de egyenértékű hőszigetelő képességekkel bíró utólagos külső hőszigetelésre adott teljes-körű árajánlatokra. Persze tudom, hogy ugyanazon technológiával végzett munka ára is nagyban függ a kivitelezőtől.

2010-03-17
10:42:32
#4723
Zsolesz,

Légy szíves kérdezd meg a tetőfedőt, hogy milyen típusú fóliáról beszél (a termék teljes neve alapján kikereshető az adatlap). Olyat nem hallottam még, hogy csak akkor működik egy páraáteresztő fólia, ha a szigetelésen fekszik. Arról nem is beszélve, ha légrés és kiszellőztetés lenne hagyva, akkor minden esetben ki is tud száradni a szigetelő. A nyári hőterhelésről már nem is beszélek.

Egyébként a páraáteresztő fóliák szabadon fektetett, vagy hőszigetelő lemezzel alátámasztott felületre építhetőek. Gondos beépítést igényelnek, aminek során kissé meg kell feszíteni, hogy ne alakulhasson ki tavacska a felszínén, mert a megrekedt vizet átereszti (igen, átereszti!).

Gagyi fóliát ne vegyél, mert megbánod. Nézz szét pl a TYEK termékek között.

A BVK fóliát le kellene nyomozni, halandzsának tűnik a duma.

A belső párazár nélkül nem érdemes hozzákezdeni a munkának, hacsak nincsen kidobni való pénzed.

2010-03-17
09:32:52
#4722
Monolit,

Az előző hozzászólásodban ezt írtad: A penészesedést a festék réteg alatti gipsz glettelés okozza. Ez csak normál vakolt falszerkezetekre áll? Mert a gipszkartonnál kivédhetetlen. A gipsz gletteléstől miért penészedik a festék?
2010-03-17
08:56:56
#4721
Sziasztok !

A tetőfedő - akitől a tetőszigetelés és cserépfólia cseréjére kértem ajánlatot – azt a nézetet vallotta, hogy a szigetelőanyagot (kőzetgyapot) teljesen neki kell nyomni a páraáteresztő fóliának, mert a párat csak így tudják a hőmérsékleti és nyomásviszonyok a szigetelőanyagon keresztülkényszeríteni. (Ha légrés lenne hagyva, a nedvesség lecsapódna a fólia belső felületén, és ott is maradna.) Korábban én mindig azt a véleményt hallottam, hogy kell légrést hagyni, ezért kérdezném hogy mi a véleményetek ez ügyben.
(Párazáró fólia nincs beépítve a stukatúros szerkezete mögött, és különböző akadályok miatt egyelőre nem is lenne pótolva. Hacsak nem jó megoldás az, amit szintén mostanában hallottam egy másik tetőfedőtől, miszerint létezik olyan fólia (BVK-termék), ami kívülről a tetőzetre (stukatúr deszkázat + szarufák) teríthető, és általában párazáróként működik, de a szarufáknál páraáteresztőként működik. Bár nekem ez hihetetlen és amúgy sem tűnik jó megoldásnak, deszkázattól kívülre eső párazárás.)
Ezek mellett tanácsot szeretnék kérni azzal kapcsolatban is, hogy milyen jó minőségű páraáteresztő fólia létezik a piacon.

A segítséget előre is köszönöm.
2010-03-17
07:34:07
#4720
Paga

Nekem szintén 38-as a falam 5 cm-es EPS hőszigeteléssel. Páragondom nincsen, de én hagyományosan fűtök.

Tudomásul kellene végre venni, hogy nem lehet teljes mértékben kizárni a fűtést. Sokan már a kéményen kimenő hőt is szeretnék megtakarítani! Gyakorlatilag mindegy mivel szigetelsz, mint előzőleg már indokolták.

A pára gondok jó részét a helytelen fűtési mód okozza, a többit az alkalmazott festési eljárás, a szellőztetés hiánya.

Sokan úgy fűtenek hogy tök hideg a lakás, de amikor otthon vannak gyorsan legyen meleg. Sajnos nem értik meg hogy ezzel nem takarékoskodnak, a ház egyenletes hőn tartással jobban járnak. Ezt már egy programozható termosztáttal elérhetnék.

A penészesedést a festék réteg alatti gipsz glettelés okozza. Ha alacsony hőfokon akarod tartani a házat, vissza kell állni a hagyományos mészfestésre. Nem olyan sima, de ezen nem fog megtelepedni a penész. Fürdés után alapos szellőztetés indokolt.

A szellőztetéshez sem kell gépi megoldás ha már annyira zárnak a nyílászárók. Hagyhatsz faláttöréseket, bennük szivacs vagy egyéb szigeteléssel, ez megoldja a légcserét. De ha van bent kémény és nem zárod el, akkor a gond szintén megoldva.

Újfajta szemléletmód kialakítása kellene az újonnan épülő házakhoz. Még mindig nem terveznek sokhoz a déli oldalra hő csapdaként funkcionáló télikertet. Ha megfelelően van kialakítva, télen képes a ház hőn tartására, elkerülhetővé válnának vele az előzőleg említett gondok.
2010-03-16
20:34:42
#4719
Üdv Paga!

Sajna itt én nem vagyok ász, csak egy figyelő, nálam sokkal jobban hozzáértő emberek adnak tanácsot, akik most valamiért nem járnak erre.
A hőszigetelés engem is érdekel és sok mindent elolvastam róla amit felleltem, például ezen a fórumon. Én nem tudom számításokkal alátámasztani az érveimet, de azért próbáltam összeszedni az infókat, amivel a szakértő urak visszatértéig támadt űrt próbálom valamelyest csillapítani.
Én úgy tudom a páratartalom csak 3 %-a távozik a falakon keresztül, tehát az egészhez képest elenyésző mértékű, de azért fontos számolni vele, mivel a szigetelőanyagba felszívódó pára rontja a szigetelőanyag állagát, hőszigetelő képességét és penészedéshez vezethet. Az EPS is valamilyen mértékben páraáteresztő tulajdonságokkal bír, amit megfelelő vakolat nem ront le. Ezért érdemes rendszerben vásárolni a kültéri hőszigetelést. Vannak olyan EPS hőszigetelő lapok, amik mikrolyukasztással vannak ellátva, tovább növelve a páraáteresztő képességét.
Viszont létezik egy másik vélemény, miszerint a páraáteresztő vakolatok csak pár évig képesek a párát kiengedni, mert a környezeti szennyeződések hatására a vakolat pórusai eltömődnek, innentől ez sem páraáteresztő tovább. Ezt egy penészedés megszüntetésével foglalkozó cég honlapján olvastam. Erre viszont megoldás lehet az átszellőztetett szigetelőrendszer.
A szigetelőanyagok fajtái szerint én a kőzetgyapotra voksoltam a saját esetemben, annak ellenére, hogy jelenleg EPS-sel van hőszigetelve a házam, de ezt csak átmenetinek szántam. Ami nekem mellette szól:
- jó páraáteresztő
- jó hangszigetelő
- bogarak, rágcsáló nem fészkelik bele magukat
- tűzálló és tűzgátló
- ja és a legfontosabb, hogy faházban élek, itt ezek tényleg fontos tényezők.
Hátránya viszont a jóval magasabb ár és talán nehezebb is megfelelően és szakszerűen felrögzíteni. Valóban a kőzetgyapot szálakat is műgyantával fixálják, de nem légtömören, az elemi szálak között továbbra van kiút a párának.
A kőzetgyapot fajtái közül az inhomogén tetszik jobban, mert itt a külső, vakolat felőli 2 cm-es része egy sokkal sűrűbb és erősebb rétegből áll, ami jobban ellenáll a mechanikai behatásoknak, egy kicsit jobb a hőszigetelési tényezője és a hangcsillapításban is jobb a többrétegű, eltérő sűrűségű anyag kombinációja.
Az EPS-nek is sok a jó tulajdonsága van, könnyű szerelni akár házilagosan is, Kis súlya miatt sokkal ritkábban kell dűbelezni, illetve nagyobb magasságig sem feltétlen szükséges, ha jó az alap, amire felragasztják. A tévhittel szemben az EPS sem kifejezetten gyúlékony, égéskésleltető és tűzelfojtó tulajdonságokkal is bír.
Viszont amivel nem tudok megbarátkozni, az a fura kopogó hangja, olyan természetellenesen hangzik. Még a harkályokat is megzavarja, nekem már kellett elzavarnom önkéntes fakopácsokat, mielőtt kilyukasztják a szigetelésemet. Vastag téglafal esetében a hangszigetelési képességének hiánya nem kifejezetten zavaró tényező. Szerintem a legdöntőbb tényező általános esetekben az ár.
Penészedés.
Több szakértő már bebizonyította a túlzott párásodás során fellépő penészedést nem a külső hőszigetelés okozza, hanem a lakás, vagy ház természetes szellőzésének hiánya. A legtöbb esetben a külső hőszigeteléssel egyetemben kicserélik a nyílászárókat is korszerű, és szinte tökéletesen záródó nyílászárókra. A régi ablakok mellett valamennyi levegő mindig elszökött, ami rossz a fűtésköltség emelkedése miatt, de jó a lakás szellőzése miatt. Másik dolog a szintén korszerű fűtésrendszerek miatt adódik, a kazán rendszerint a lakótéren kívül helyezkedik el vagy zárt égésterű, így a fűtés szellőztető hatása is elmarad. A régi cserépkályhás, kályhás fűtésnél és a lakásban elhelyezett nem zártrendszerű cirkóknál az égéstermék a lakáson kívülre a kéményen keresztül távozik, az égéshez szükséges levegőnek viszont valahol be kell jönnie a lakásba, ez lehet szellőzőkön, vagy a nyílászárok tökéletlen illesztései mellet, így az állandó szellőztetés megoldottnak tekinthető. Persze ez sem ilyen egyszerű, mert a párafelhalmozódás függ a légtértől, a benn lakók számától és életvitelétől és szokásaitól(páratermelésétől) is.
Nem egyszerű a választás, a problémák és lehetőségek kérdéskörét éppen hogy csak karcoltam, inkább elgondolkodtatóként, mint szaktanácsként írtam.
Szerintem - és ebben minden bizonnyal a szakértők is meg fognak erősíteni -, az EPS külső hőszigetelő rendszer megfelelő lesz a számodra.



2010-03-16
13:48:55
#4717
Kedves László (Plaszlo), és Kedves Hyper!

Köszönöm a hozzászólásotokat, és időrend szerint reagálnék rá.

László!
Megszívleltem a javaslatodat, és megnéztem az általad javasolt programot.
Nagyon hasznos! A szigetelőanyag vastagságok, ill. a költségek megtérülési ideje vonatkozásában már jobban látom a helyzetet. Az is nagyon jó, hogy a programban a fűtési mód (felhasznált energia) tekintetében több alternatíva is van. (Időszerű már a régi gázkazánunk kondenzációsra cserélése, ill. gondolkodom a nappaliba fatüzeléses kandallóban is, aminél felmerült, hogy vízteres legyen....)

De visszatérve a hőszigetelésre.
A nagy kérdésre, hogy polisztirol, vagy kőzet(ásvány)gyapot, vagy egyéb anyag legyen, még nem tudom a választ.
Nyilván nem vagyok egyedül azzal, ha a lehető legjobb műszaki megoldást szeretném a lehető legolcsóbban. A műszaki megoldásnál pedig -mivel már meglévő házról beszélünk- nem feltétlenül az A++ kategória elérése a cél, bár nem utolsó szempont a környezettudatos hozzáállás sem.

A legjobb műszaki megoldás számomra inkább azt jelenti, hogy az otthonunk lakhatósága a hőszigetelés után ne legyen rosszabb a jelenleginél.
(Épületgépészként, bár a szakmát nem gyakorlom, biztos vagyok benne, hogy a hőszigeteléssel valamilyen szellőző-, levegő be/kivezető rendszert ki kell majd építenünk, mert biztosan nagyobb lesz bent a pára, mint most. A télen nem, vagy csak időszakosan használt helyiségek problematikájáról nem is beszélve.
Sokan azt mondják, hogy a polisztirollal és rajta a szilikonos vakolattal, teljesen lezárom a falakon távozó pára útját, azaz előbb utóbb dunsztba lesz a ház és jön a penész..., azaz valamilyen szellőző rendszerre szükség lesz, ami megint nem kevés költség.

A polisztirollal kapcsolatban magam is hajlok ezen álláspont igazságtartalmára, annak ellenére, hogy vannak kereskedők, akik azzal érvelnek a polisztirol mellett, hogy a falakon keresztül valójában csak a pára ~1%-a távozik, mert a többi mind légcserével (filtrációval) hagyja el a helyiséget.
Nem tudom ez mennyire fedi a valóságot. (Régen volt, amikor tanultam légtechnikát és épületfizikát.)

Megint vannak, akik az ásványgyapot mellett teszik le a voksukat..., mondván, hogy kiváló páraáteresztő anyag, és szilikát vakolattal ideális megoldást jelenthet.... persze ehhez is jó, ha van mesterséges szellőztetés az épületben.

Engem azért elgondolkodtat ez a dolog is, mert úgy tudom, hogy az ásványgyapot szigetelőanyagokban, az ásványi szálakat is valamilyen műgyantával (azaz műanyaggal) kötik össze.

Tehát, ha mindenképp kell majd mesterséges szellőző rendszer, akkor gazdaságosabb megoldásnak tűnik a lényegesen alacsonyabb bekerülési költséget jelentő polisztirolos megoldást választani.
Ennek, a fenti gondolatmenetem mentén haladva csak egyetlen valós hátránya van a kőzetgyapottal szemben, az hogy éghető, míg a gyapot nem.

De biztosan több helyen sántít a gondolatmenetem.
Bízom benne, hogy majd rámutattok ezekre!


Hyper!
Szándékosan hagytam ki a Hypertherm rendszerét.
De itt említhetném még az elé szerelt falas homlokzati hőszigetelési megoldásokat, a különböző befúvásos technológiákat (anyagokat), vagy az üveggyapot+fa és egyéb burkolatos kombinációkat is.

Kb. 1 éve foglalkoztat a homlokzati hőszigetelési megoldások kérdésköre.
(Mára már olyan szinten, hogy üzletileg is látok benne fantáziát.)
A lényeg, hogy ~1 éve az interneten találkoztam már a Hypertherm rendszerrel, akkor a honlapjuk talán fejlesztés alatt lehetett, mert nem igazán tudtam róla infóhoz jutni. A közelmúltban azonban igen, nagyon korrekten és sok infót meg lehet találni az oldalukon.
Megörültem és gondolkodtam is rajta, hogy kérek tőlük árajánlatot..., de elmaradt.

Nem új egyébként számomra a rendszer. Hasonlóval már találkoztam.
Több ismerősöm vakolta már úgy a házát, hogy a vakolóanyagba polisztirol golyócskákat kevertek normál betonkeverőben, aztán a kőműves a hagyományos módon hordta fel az anyagot a falakra néhány cm vastagságban.
Elégedettek vele.

Természetesen biztos vagyok benne, hogy a Hypertherm rendszer ennél több, azaz, megfelelő alapanyag (felvevő anyag), megfelelő keverési arányok és megfelelő feldolgozási- felhordási technológia nélkül nem lehet elérni azt a műszaki minőséget, amit a kifejlesztett rendszer kínál.

Külön köszönöm az infót, amit a vissza nem térítendő támogatásról írtál.
Utána nézek.

Tudsz esetleg a rendszerről, annak bekerülési költségéről a vastagság, és a szigetelendő (vakolandó) felület nagyságától függő konkrét számokat mondani?
Anyag ktg., kivitelezési díj? A végső színes vakolattal és az nélkül?

Most látom, nagyon belemerültem...
Látszik, hogy nagyon érdekel a téma.
Még egyszer köszönöm eddigi segítségeteket.
Üdv, Paga
2010-03-16
12:00:54
#4716
Andi!
A fűtési költséget fizessétek albérletre, korszerűbb társasházban. A tanácsiből való lelépési pénzt fektessétek be és a kamatokból is csurran-cseppen valami.
Üdv: Pali
2010-03-15
20:00:37
#4714
Paga,
Mielőtt Robert kimerítő választ adna a kérdésedre, addig kipróbálhatod a szigetelési anyagok és vastagságok meghatározását a Programok -> Utólagos hőszigetelés megtérülése / Payback menüpont alatti számoló segítségével.

2010-03-15
17:43:01
#4713
Sziasztok!

Utólagos homlokzati hőszigeteléssel kapcsolatban számítok szakértő segítségetekre.
Családi házunkat az 1999-2001 időszakban építettük. Anyagi okok miatt nem fejeztük be, csak abbahagytuk. :-))
Azaz jelenleg kívülről a téglafal látszik.

Most tavasszal szeretnénk hőszigetelni és vakolni, azaz kívülről is befejezni.
De mivel szigeteljünk???
A falak 38 cm vastag Porotherm téglából készültek, házilag kevert normál kötőanyaggal egybeépítve.

Kértem ajánlatokat és szakértői véleményeket is különböző forgalmazóktól, kereskedőktől, sőt gyártók területi képviselőitől is. Mondhatom, hogy mára már profinak mondhatom magam a tekintetben, hogy melyik anyag mit tud, miért jó, stb.

Sima polisztirol lapok? Perforált polisztirol lapok? Grafitos polisztirol lapok?
Egyrétegű kőzetgyapot? Több rétegű kőzetgyapot?
Kinek, melyik gyártmánya és milyen vastagságban???

Mindenki a saját anyagát tartja a legjobbnak, és a legideálisabbnak.
A kereskedők pedig -tapasztalataim szerint- mindig azt a terméket javasolják, aminek az értékesítésében a leginkább érdekeltek.
(Sok kereskedő még a kérdéseimre sem tudott válaszolni. Pedig nem kérdeztem ördöngös dolgokat.)

Egyetlen egyben kaptam csak azonos választ.
Minden megkérdezett azt mondta, hogy a lehető legvastagabb hőszigetelést tegyem a házra. Nem számít, hogy már most 38 cm vastag a tégla, azaz vakolatokkal együtt is jelenleg ~40 cm-esek a homlokzati falak.

Ha van köztetek olyan, akinek hasonló vastagságú tégla fala van, amit az elmúlt években hőszigeteltek... örülnék, ha megosztaná vele, hogy mivel hőszigetelt és mennyire vált be számára a választott megoldás. Gondolok itt a valós fűtési költség csökkenésre, a belső páratartalom esetleges káros hatásainak penészedés) megjelenésére, stb.

Illetve, előre is köszönöm mindenkinek a hozzászólását, aki segít jelenlegi tanácstalanságomból továbblépni; azaz hozzáértőként elmondja, hogy mit javasol (anyag, vastagság, technológia, stb) és miért.

Válaszaitokat köszönettel várom és további szép napot kívánok mindenkinek!
Üdv, Paga
2010-03-14
19:46:19
#4708
Sziasztok!
Nem tudom mit tehetnék....
72nm (270 magas) tanácsi lakás, 105 éves ház. A fűtés cirko, a készülék új.
Az ablakok műanyagok, három éve cserélték.
Évi 3600 m3 gázt herdálunk el, alattunk nem lakik senki, így nem is fűt senki,
felettünk a tető, mindenhonnan húz a hideg.
22 fokban télikabát, havi 32 000-ért?
A tetőteres szoba (nem mi építettük be), azt hiszem rabicfal, azt hogyan lehetne hőszigetelni bontás nélkül? A pur hab valahogy képes erre?
A parketta is iszonyú hideg, azzal mit kezdjek?
Miután tanácsi, nem lehet a vagyonkezelőt kötelezni, hogy hőszigeteljen?
Végülis összkomfortos a lakás...
Ha van valami ötletetek, nagyon örülnék.
zsbalazsVálasz erre
2010-02-27
08:02:25
#4542
Róbert!

Köszi hogy leírtad a részletes energiamegoszlást a 20000kwh-ra (padló, fal, ablak stb.
Jó lenne egy egyszerűsített összefoglaló táblázat hogy melyik egységnél mennyit lehetne megtakarítani úgy hogy kb. tudnánk mennyi beruházással jár.
Tippekre gondolok!
Pl.villamos energia 1500 kwh ezt lehet csökkenteni kompakt fénycsővel
melegvíz kollektorral

Ha egy ésszerű nem túl nagy beruházással csökkentett energiafelhasználásnál hogyan alakulna a megtakarítás

2010-02-18
12:18:31
#4477
Valószínűleg belső hőszigetelésre gondolsz. Mint említettük, nemigazán jó szigetelni belülről.

Részbeni megoldás lehet az 1-2 cm es hőszigetelés gipszkarton borítással. A fal hidegérzetét csökkenti, A karton mögötti levegő is szigetel.

Robert segít, mivel tudni kellene milyen panel az amit felhasználtak az építkezéshez. Talán neki van hozzá adat, akkor pontosítható.

Jó lehet még a cellulóz alapú szigetelés belülről, de meg kell kérdezni a kivitelezőt erről. A fal és a karton közét lehetne kifújatni vele. Úgy tudom a páramozgást sem gátolja, gombaálló.

Jobb lenne külső hőszigetelés. A többiek nem akarják?
2010-02-17
20:54:40
#4475
Üdv!

Olvasgattam a fórumot, és úgy lűtom itt sok hasznos dolog van, ezért a követekző kérdéssel forduklnék hozzád kedves Robert:
Egy 4 emeletes panelházban lakunk, a 4. emeleten. Alattunk és mellettünk van lakás, de van olyan utcafronti falunk valamint a mennyezetünk, amit szeretnénk leszigetelni. A ház maga betonból épült, ezért télen áthűl és nyáron átforrósodik. Nikecell szigetelésre gondoltunk, mert azt még meg tudjuk fizetni, viszont nem vagyunk tisztában egyáltalán azzal, hogy hány cm-es vastagságú kell a falakra, illetőleg a mennyezetre milyen kell egyáltalán, ami valóban hasznos is lesz számunkra. A költségvetés sajnos elég szűk, de ha használható tippet tud valaki adni a Nikecellen kívül, azt nagyon szívesen veszem!

Előre is köszönöm a segítségeket!

Üdv: Slyb
2010-02-16
12:35:08
#4461
Robert,
Köszönöm, a polifoam jó ötlet, sőt akkor érdemes nyárig szép formájú kupakokat gyűjtenem, mert a külső oldalon is megcsinálnám a csavarfejek szigetelését, úgy már teljesen komplex lesz. A naptól sem kell féltenem a kupakokat, a ponyva szerkezete meg az esővédő burkolata teljesen árnyékban tartja, nem fog 1-2 év alatt elporladni.
2010-02-16
10:59:47
#4460
Plaszlo,

Szóval ez nem egy falazott szerkezet! Ebben az esetben párazáró fólia kell, és nem is szabad elhagyni. A hungarocell maradhat, ha rámegy még 10cm. Mindenesetre nézz ne szigetelés mögé egy tenyérnyi darabon. Ha nincs lekezelve a faszerkezet, akkor egy kalap alatt azt is megcsinálhatnád.

A lambériát szigetelés nélkül is fölszögelheted, úgy hogy később könnyen kialakíthasd a szükséges szigetelést. Ha a szigetelő egyébként útban lenne, akkor berakhatod, főlé a fóliával, ami inkább a csapadék ellen védené.

"kombinált megoldás, kisebb háztartási spray-es kupakokat befújok purhabbal és rátolom még a kihabosodás közben a csavarvégekre. Ezt még körül lehet venni kőzetgyapottal."
Pont ilyesmire gondoltam én is. A csavarszárra polifoam csőszigetelést húzz. A kupakot kötésig ki kell támasztani, mert a purhab nagyon elnyomja.

Arra vigyázz, hogy a tetőtér hőszigetelésének kiszellőztető nyílásait ne takard le.
2010-02-16
10:53:52
#4459
Még egy kis adalék a házhoz:
Alpesi típusú fa víkendház, amit később téliesíttek és csak annyira szigeteltek le, hogy megkapja a lakóépület minősítést. Az utóbbi két évben fejeztem be a külső hőszigetelést és a tetőtér belső, szarufák közötti szigetelését, ami nem létezett. Bár az előző tulajdonos alapjában igényes volt és tényleg szépen átalakíttatta a házat, de csak tavasztól őszig lakott benne, télen csak elfagyás ellen fűtött.
Tehát a szigetelések minősége néhol eléggé adhoc jellegű, ezeket próbálom kijavítani, megerősíteni. Amit eddig elértem: durván 50%-os fűtésmegtakarítás (ha ez is olyan tél lett volna , mint az előző kettő, meg is lenne az 50%), de még szeretném ezt is idővel a felére csökkenteni, a lehetőség van bőven, ötleteim és elképzeléseim is vannak, folyamatosan tanulok tőletek és más internetes leírásokból, blogokból.
Sok kérdésem van, de már nem szeretném elszúrni. Általában nem kerül sokkal több munkába valamit rendesen megcsinálni, mint rossz kiindulásból elszúrni. Nem tudom meddig fogok itt élni, de egyelőre úgy tűnik sokáig. Szeretem a házam, már sok mindent megcsináltam benne és ami jól sikerült, arra minden nap jól esik ránézni, mint a tetőtér belső burkolása.
Köszönöm a türelmeteket.

2010-02-16
10:30:38
#4458
Köszönöm Robert!
A fólia amit a meleg oldalra említesz, az a párazáró fólia lenne? A födém fa hajópadló, felette laminált padló közte talán vékony OSB lap, de ez nem biztos. Ez alatt van a vékony hungarocell szigetelés és fa lambéria.

A látható ill. szabadon lévő tetőszerkezet kb: 2x1 m2, és ehhez maradt még annyi 10 cm-es kőzetgyapotom, amivel ezt is be tudom építeni. Két dolog ami nekem mellette szól a beépítésnek: végre felszabadíthatnám a szaletlit tavaszra, ami már több mint fél éve anyagtárolóként szolgál, másrészt egységes lenne a kinézete a beltérrel, gondolok itt a szigetelés vastagságra és az egybefüggő burkolatra.

Felmerül még egy kérdés: A napellenző ponyva szerkezetének tartócsavarjai a szigetelés alá kerülnének (most a határánál vannak). Mivel tudnám a csavarvégeket leszigetelni, hogy télen ne vigye be a hideget a szigetelés alá? Félek, hogy egy ilyen húzós télen a - 10-15 fokos csavarvég összeszedne minden párát, olvadáskor meg a szigetelésbe folyna a víz. Gondoltam műanyag csavarkupakra (olyasmire, mint a müa autós dísztárcsák díszkupakjai) , purhabra, filcborításra, stb.
Most jutott eszembe egy kombinált megoldás, kisebb háztartási spray-es kupakokat befújok purhabbal és rátolom még a kihabosodás közben a csavarvégekre. Ezt még körül lehet venni kőzetgyapottal. Szerintetek ez már eléggé lecsökkentené a hőkülönbséget a szigetelésben a gondok megelőzése érdekében?
2010-02-16
07:35:45
#4456
Plaszlo,

A fóliát mindig a meleg oldalon kell elhelyezni, azért, hogy a pára ne juthasson el az alacsonyabb hőmérsékletű szerkezetekhez.

Ha nem építed be a teraszt, akkor a szigetelés és a terasz mennyezet közé kellene tenni a fóliát. Ha a födém tömör szerkezet, és az alsó szigetelés mondjuk 10cm vastag, a szálas szigetelés pedig jól ki tud szellőzni, akkor szerintem el is hagyható a fólia.
Ha most a polisztirol jól fel van ragasztva, akkor hagyd fenn, és növeld meg a vastagságot még 5 cm-el. Ez lenne a legolcsóbb.

Bontsd meg most a szigetelést, amíg még hidegek vannak, és meglátod, hogy száraz-e a szigetelés fal felőli oldala. Ha igen, akkor a vastagabb szigetelés mellet sem lesz probléma.

Ha beépítenéd a teraszt, akkor nem kell növelned a szigetelést, fűtés nélkül sem fog bemenni a fagy a télikertbe és elég lesz a meglévő vastagság.

Én nem szigetelnék előre olyan tetőrészt, ami alatt még nincs helység. A tervek sokszor változnak, nem érdemes most a bizonytalanra költeni.


2010-02-14
17:23:33
#4447
Robert,
Igen, a tetőtéri szoba túlnyúlik az alsó szinten, és az alja már a szabadban van ezt szeretném jobban leszigetelni. Szerintem a nyári melegben ez a gyenge hőszigetelés is hozzájárul valamilyen mértékben a tetőtér felmelegedéséhez.

Az alsó szint egy szarufaosztással beljebb van mint a felső szint, így a tető túlnyúlik az alsó szinten. A tetőnek erre a lenyúló végére is raknék hőszigetelést, csakúgy mint a beltéri részeknél. Távlati terveim, vagy ezt a részt véglegesen beépíteni, ezzel is növelve az alapterületet, vagy mobil üveges hőszigetelt elemekkel - amit nyáron könnyen elbonthatok -, téli kertet csinálni a terasz tető alatti részéből.

Tehát a kérdésem: ilyenkor mi a rétegrend sorrendje? Melyik megoldás lenne hosszabb távon is megfelelő? Először mindenképp kültérinek kéne ezeket a részeket tekinteni, mert nem tudom mikor jutok az előbb leírtak megvalósításához.
Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés  =>  Utólagos hőszigeteléslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva