English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés  =>  Utólagos hőszigeteléslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2010-10-25
09:42:07
#8377
Sziasztok,

Javítani akarom a fűtetlen garázs és a lakótér közötti hőszigetelést. Jelenleg itt egy habisol válaszfal blokkokból készült fal van mindkét oldalon pucolva, illetve kerámia béléstestes födém kb 8cm aljatbetonnal, mindenféle szigetelés nélkül. Ezekre szeretnék a garázs felől szigetelést tenni. Kérdésem az volna, hogy mivel csináljam Eps, vagy kőzetgyapot? Hőszigetelési elképzeléseimnek kb. 8cm szigetelő réteg felelne meg a falon.

T.
2010-10-22
14:04:08
#8339
Marton,
csak a gyors számoláshoz: a szigetelőanyag vastagság + két réteg ragasztó hálóval 2-4 mm + vékonyvakolat fajtától függően 1,5-3 mm. Ez mind az aljzatkiegyenlítésen felüli értékek. A falat te látod a legkiállóbb részt vedd alapul.
Teljesen pontosan megmondani nem lehet, függ a mester kezétől, milyen vastagon keni a ragasztót és hogyan rakta síkba a szigetelőanyagot.
2010-10-22
13:45:50
#8337
Marton,

Ha eldöntötted, hogy milyen kőzetgyapottal fogsz szigetelni, akkor a gyári ajánlásban szerepel a rétegrend anyagvastagságokkal.
A leírásban szereplő vastagságot a síkba kiegyenlített falra kell érteni. A bádog a színezésen kb 2centiméterrel lógjon túl.

A bádogot a koszorúbetonra szokták tenni, amitől hőhidas lesz a szerkezet, és a bádog egyébként sem fog megállni a szigetelés nélkül (túllóg). Ezért célszerű lenne egy favázat építeni az oromfal tetejére, ami közé a bádogozás előtt szigetelőt lehet szorítani, és a váz a túllógó lemezt is merevítené.



2010-10-22
10:31:42
#8333
Sziasztok,
Házunkra kőzetgyapotos hőszigetelést tervezünk majd rakni. Nem most, anyagi okokból. De a tető, meg a tűzfal most épül, ezért a tűzfal tetejét is most fogjuk bádogozni. (A tető árában benne van, hogy az ács megcsinálja a fal tetejének a bádogozását is)
Ha 14 cm vastag kőzetgyapot szigetelést tervezünk, akkor a bádog milyen szélesen lógjon túl a mostani fal tetején?
Úgy is kérdezhetném, hogy a 14 cm vastag kőzetgyapot a felrakással együtt (ragasztó + vakolat) milyen vastag lesz véglegesen?
2010-10-15
12:35:00
#8197
Én is ezt számolgattam, a közzétett információk szerint egy lakásra durván 4.5m Ft felújítási költség rakodik. Részletfizetést feltételezve amiből lejön a megtakarítás...........időtlen időkig fizethetik, de legalább 15 évig. Ez alatt sokkal többet fizetnének, mint az előtt, de aztán tovább olvastam és kiderült, ez egy tanulmány, amit Uniós alapokból finanszíroztak, + az önkormányzat is beszállt a projektbe. A végén lakónként kb. 300e Ft-ba került, így könnyű örömködni a hatalmas megtakarításoknak. Mondjuk én is tudtam volna örülni, ha kísérleti jelleggel fullra leszigetelik a házamat, a bekerülési költségek alig 10 %-át kell kifizetnem, és nagy mellszélességgel nyilatkozhatok, annyiba sem kerül a havi fűtés + melegvíz a leghidegebb téli hónapokban, mint régen csak a nyári melegvíz fogyasztás.
Mindezek persze nagyon jó kezdeményezések, mert ennek a háznak (+ Óbudai faluház) üzemelési tapasztalataiból majd ki lehet dolgozni olyan eljárásokat, amik - reálisan tükrözve az energiamegtakarítási módok hatásosságát -, a beruházási költségek és az elérhető megtakarítások között ésszerű arányt állít fel.

Robert említette a thermofejes radiátorszelepeket. Nemrég én is felszereltem a tetőtéri szobák radiátoraira, és nagyon kíváncsi vagyok, mennyire lesz érezhető a fűtési költségekben. Már most érezhető, hogy kőkeményen lezár a beállított hőfok elérésekor, már nincs melegebb a tetőtérben, mint lent. Zömmel hidegek a radiátorok, max kicsit langyosak, télen lesz majd igazán érdekes. A legnagyobb gondom az volt, ha alul valamiért szellőztetni kellett, beindult a fűtés és a tetőtérben dög meleg lett - hiába voltak minimumra állítva a radiátorszelepek -, zömmel kiszellőztettük a meleget, mert a alsó szinthez öltözve fent már nagyon meleg lett. Ugyanez a gond volt a számítógépekkel, befűtötték a dolgozószobát (vagy inkább internetkuckónak nevezhetném), ezért résnyire ki kellett nyitnom az ablakot. Most nincs fűtésutánpótlás, minimálisan melegszik a légtér, nem kell ablakot nyitni.

2010-10-15
08:50:20
#8196
Sándor,

"De, hogy már bontják is a szigeteléseket? Én ezt tíz évvel későbbre saccoltam (legalább is nálunk)."
Nem találom, hogy ebben a mondatban mire reagáltál. Az említett beruházás pedig éppen-hogy polisztirollal készült.

Egyébként volt szerencsém végighallgatni a dunaújvárosi felújítás egyik vezető tervezőjének beszámolóját. Az egyik leglényegesebb szempont volt "kerül amibe kerül", mert a lakók csak csekély töredékét állták a számlának, és végül is soha nem térülne meg a piaci áron elvégzett munka. Ez egy kísérlet volt.

Az ötödére csökkent rezsiszámlák kulcsa az egyedi mérés bevezetése, nem pedig a szuper szigetelések. Akik például Budapesten 25 ezret fizetnek havonta télen-nyáron egy társasházi lakás ház-központi fűtés-melegvíz számlájára jól értik, hogy miről beszélek. Ugyanis egyedi fűtéssel fele ennyibe kerülne.
Ha az egyedi mérés (és a szabályozás) már meg van oldva, jöhet az ablakcsere és szigetelés, de a akkor már kétszeres megtérülési idővel lehet számolni (fele energia felét lehet csak megspórolni).

Például egy átlag lakótelepi lakás esetén, ami 25m2 külső falfelülettel (U=0.8W/m2C) és 8m2 külső nyílászáróval (U=3W/m2C) rendelkezik, a felújítás után a falakra U=0.2W/m2C, az ablakokra U=1.5W/m2C értékek mellett 2000kWh éves megtakarítás érhető el (20ezer Ft). A beruházás biztosan meghaladja a lakásonkénti 6-800ezer forintot. A megtérülés 30-40 év.
Ha belátással lennének a lakók, és a radiátorok termo-fejekkel ellátva (50ezer forint), akkor tized akkora beruházással is elérhetnék a fenti eredményt.
Ennek a lehetőségnek a felismerése a fejekben uralkodó sötétség eloszlatásának nehézségein kívül kemény üzleti és presztízs-érdekeket is sért.


2010-10-14
09:19:48
#8190
Sándor!


"""
"Ötödére csökkenthetjük fűtésszámlánkat
Szegeden és Dunaújvárosban két épület felújítását, szigetelését végezték el próbaként az Austroterm Kft. szakértői, akik mérték az energiaköltségek ezt követő alakulását is. Az eredmények még a szakembereket is meglepték: megfelelő szigeteléssel, akár ötödére csökkenthetők a fűtési számlák. A kísérlet tapasztalatairól Kruchina Sándor épületszigetelési szakértő számolt be."
zoldter.hu/energia/20101013_futes_szamla_szigeteles_energia

Az eredmények annyira hihetetlenek, hogy már csak ezért is hihetőnek gondolom.
A közelben lakók megpróbálhatnának utánajárni.

Számomra ez csak megerősíti a szálas anyag, és a minél vastagabb szigetelés jelentőségét. Páraáteresztés, fagypont kihelyezés, komfortérzés megmaradása...
Sajnos a cikk "elfelejtett" költség-nyereség arányt, megtérülési időt közölni.
Ezt lenne jó hitelesen kideríteni!
"""


A Dunaújvárosi házról minden féle és a 2 éves tapasztalat: (Solanova project)
Nem szálasanyaggal szigeteltek, német nyelvterületen, ahonnan az információkat gyűjtöm, sehol sem használnak szálas szigetelőanyagot. Szendvics szerkezetnél a két réteg közé rakják, de ott is a cellulózt ajánlják újabban. Nem esik össze az idők folyamán, sokkal jobb a szigetelése, gyorsabb az építése ...stb.

2010-10-12
12:41:28
#8143
Kalas,
Vizuális típus vagyok, Robert meg tapasztalt szakember. Én csak látni szerettem volna, mert érdekes egy helyzet. Szerencsés vagy ebben, hogy a szomszédod hajlandó erre, kevés esélyt láttam Robert javaslatának kivitelezhetőségére, de éljenek a kivételek. :-)
2010-10-12
12:27:30
#8142
Plaszlo,
Köszönöm a segítőkészséged, Robert jól látja a dolgot. Az ő javaslatára a szomszéd házon a szarufákat megrövidítve távolabb helyezzük a csatornát. Először úgy gondoltam nem lesz erre hely, de aztán felmásztam a helyszínre és megoldhatónak tűnik a dolog.
2010-10-04
15:41:13
#8018
Kalas,
fényképet tudsz készíteni? Egyszerűbb lenne a találgatás.
2010-10-04
15:35:56
#8017
kalas,

Az mondtad a csatorna hozzáér a faladhoz. Így eleve nem lehet ott vakolni, akármit is csinálsz, egy meghibásodás esetén a szigetelés mögé folyik a víz. A szomszédban van, észre sem veszed, csak akkor, amikor már baj van, utána ott kell javítanod, lehet, hogy újra szigetelned.

A falad pedig ne csak az utcáról vizsgáld, hanem közvetlen közelről, jó megvilágítás mellett, napsütésben és akkor is, amikor esik az eső.

A folyókát úgy kell megcsinálni, hogy fagy esetén se folyjon a víz a házadra.

Szerintem egyszer kell jól megcsinálni.


2010-10-04
15:03:42
#8016
robert,

Köszönöm a tanácsot, tehát azt mondod, a csatornát át kell építeni mindenképpen.
Hogy a fal nedves-e nem tudom, nem néztem meg, csak a szomszéd hívta fel a figyelmemet, hogy ott valamit ki kellene találni, mielőtt a munkához nekikezdünk.
De ahogy nézem, könnyen lehet, hogy áztatja a falamat. Belülről nem látszik semmi, azon a részen fürdőszoba van, plafonig csempézett falakkal.
Kívül meg kőpor, Az erős, azon sem látszik (az utcáról) semmi hiba.

Esetleg nem elegendő valami vízzáró vakolattal körbevenni azt a részt?

Hogy ki, mit épített szabálytalanul nem tudom, én nemrég vettem a házat, megvannak az építési engedély papírjai. (kb 25 éves ház) A szomszéd házáról nem tudok semmit. Eddig nem is nagyon nézegettem, milyen furán van az a csapadék elvezető építve nála.
2010-10-04
14:22:22
#8015
kalas,

Akármilyen hőszigetelés készüljön, megelőzően a falnak teljesen száraznak kell lennie, tehát, ha most nem az, akkor először ki kell szárítani.

Függetlenül a szigetelés anyagától a szigetelést a fal teljes felületén kell elvégezni és a csatornát semmilyen szín alatt sem szabad beépíteni.

Nem ismerem csatorna elhelyezésére vonatkozó építésügyi előírásokat, de gondolom, hogy vagy a csatorna készült szabálytalanul, vagy a te házad lett utólag szabálytalanul a csatorna mellé építve. Az előzmények ismeretére szükséged lesz a szomszéddal folytatott tárgyalásokhoz. Mindenképpen meg kell állapodnotok a kivitelezés módjáról, másképp nem megy.

Feltételezem, hogy a két ház között van akkora hely, amekkora a hőszigetelés kivitelezéséhez szükséges. Ha most 80cm a két fal távolsága, akkor ez a szigetelés vastagságával csökkenni fog. Ha a szomszéd még nem szigetelte le a házát, akkor el fog érkezni az idő, amikor ő is meg szeretné csináltatni. Kérdés, hogy a te szigetelésed nem veszi-e el az ehhez szükséges a munkaterületet. Ez is egy olyan szempont lehet, ami befolyásolhatja a szomszédod hozzáállást a felújításodhoz.

Ha az általad tervezett munkálatokhoz és a szomszéd által későbbiekben végzendőkhöz is elég a rendelkezésre álló hely, akkor is el kell a csatornát távolítani a faltól. A legjobb az lenne, ha a szomszéd házon a szarufákat megrövidítve 20 centiméterrel távolabb lenne a csatorna visszaszerelve. Ha az nem megy, akkor a függő csatornát fekvőre kellene cserélni a szomszéd házon, ez is legalább 10cm nyereséget jelentene. A függőleges lefolyókat és a lecsorgó csapadékot mindkét esetben mindenképp el kell vezetned a faltól. A csatorna áthelyezés költségét valószínűleg neked kell megfinanszírozni.

Az új szigetelést a lecsúszó hó tönkre teheti, ezért a hófogókra is figyelmet kell fordítani.

Ha nincs elég hely a két ház között, és jó a viszony a szomszéddal, akkor le lehetne zárni a két fal közötti teret, evvel egy csapásra mindkét ház hőszigetelését meg lehetne oldani az adott falszakaszon.

Ha az eddig kérdések tisztázódtak, akkor szabad tovább lépni.




2010-10-04
12:22:01
#8011
Sziasztok!

Homlokzati hőszigetelésben kérném a tanácsotokat. Vettem egy családi házat. Felújítanám, szigetelném.
A házam telekhatáron van, a szomszéd háza pedig "félig" ott van mellettem.
Azért csak félig, mert az én házam hosszabban kinyúlik, mint az övé. A probléma ott van, hogy a szomszédnak nyeregtető van a házán, de pont úgy, hogy az esővizet az én házam falának vezeti. Szerencsére, azért van csatorna is felszerelve.
Ez a csatorna, ami összegyűjti az esővizet közvetlen a falam mellett, ahhoz hozzáérve van elhelyezve. A csatorna függőleges része is, ami a földre vezeti a vizet közvetlenül a falam mellett fut, s vizet oda vezeti, a tövébe.
Szigetelhetek én kőzetgyapottal, ilyen körülmények mellett?
Vagy jobb az EPS, vagy valami egyéb? Vagy mit javasoltok?
Balazs69Válasz erre
2010-09-29
15:04:34
#7917
Sándor,

Az "EPS alatti vizes falak" jelenség milyen falazóanyag esetén jelentkezett?
Nagyon durva dolognak gondolom, ha ez tényleg így van. Téglafalnál is jelentkezik, vagy vályogfalnál?

A szigetelesinfo.hu-n nemrég megjelent cikkben ez van:
"Na és miből legyen a szigetelés?
Szintén gyakori kérdés. Alapszabályként elmondható, hogy tömör, masszív, egyébként is komoly párafékezéssel bíró falak (pl. beton, kisméretű tégla, kő, B30-as blokk, stb.) esetén polisztirol, míg gyors páravándorlást lehetővé tévő falazatoknál (pl. vályog- vagy vert falaknál) kőzetgyapot szigetelés javasolt."

2010-09-23
12:09:17
#7761
balázs69,
A pogácsás megoldásnak én tapasztaltam is a negatívumát. Télen kicsit erősebb szélben a faház egy nagyobb résén át olyan hideg fújt be, hogy kénytelen voltam léccel lezárni. Kívülről a szigetelés sértetlen volt, nem is értettem hogyan lehetséges ez, míg ajtócserénél kiderült a dolog. A pogácsák miatt kb 1 cm-es rés van a fal és a szigetelés között. Lehet, nem tud befülledni a fal, de a meleg egy része ezen keresztül távozik. Idővel ki fogom cserélni kőzetgyapotra az egész szigetelést.
Egy kicsit viszont ellenszegülök az általános nézetnek, mert ha a kőművesed kellően precíz és lelkiismeretes, valamint hajlandó elolvasni a Rockwool weboldaláról letölthető/megnézhető építési útmutatást, minden bizonnyal meg fogja tudni csinálni megfelelően a szigetelést. Azt viszont nézd meg, a szigetelőanyagra adott garanciának feltétele-e az ajánlott partnerek általi kivitelezés. Ha a Rockwoolnál döntesz, az inhomogén vakolható külső szigetelést válaszd, annak a külső 2 cm-es rétege sokkal sűrűbb és erősebb mint a többi, így sokkal erősebb a külső felület a mechanikai behatásokkal szemben.
A ragasztó nem tapad nehezebben a kőzetgyapotra mint a nikecellre (hacsak a szálas szerkezet miatti könnyebb elmozdulásra, elcsúszásra nem gondolt), csak nehezebb a kőzetgyapot a nikecellnél, így tovább tud elmozdulni (rövid falfelületen lassabban lehet haladni vele), és már kisebb magasságtól kell tárcsás dűbellel is rögzíteni.
2010-09-23
10:28:49
#7760
balázs69,

A szívműtéted rá mernéd bízni egy nagy tapasztalattal rendelkező urológusra (az is orvos)?

De hülyéskedés nélkül: az a jóember a te házadon tanulná meg (vagy nem), hogy kell a kőzetgyapot szigetelést felvinni. Nem tudhatom, lehet hibátlanul végezné-e el a munkát, mert előtte utánajárna, megnézné hogyan csinálják mások, elolvasná az erre vonatkozó gyári ajánlásokat, stb...

A szigeteléseket gyártó cégek úgy tudom tudnak ajánlani olyan kivitelezőket, akik referenciákkal rendelkeznek.
balázs69Válasz erre
2010-09-23
10:01:39
#7759
A pogácsára ragasztott EPS-t sose értettem. Pedig pár éve egyértelműen azt ajánlották. Egy kollégának azzal a technikával szigetelték új építésű házát. Sőt előtte le sem vakolták a falakat. Azóta is szidja magát, hogy hallgatott a kivitelezőkre. Úgy tapasztalja, hogy nagyon hamar kihül a lakása. Bár, mivel nincs összehasonlítási alapja (új építésű ház) nem tudhatja biztosan, hogyan lett volna a jobb.

Én a munkát egy olyan kőművessel csináltatnám, aki kőzetgyapottal még sosem dolgozott. (EPS-el már igen) De ha tud falat vakolni szépen, egyenesen, akkor ezt is meg tudhatja csinálni. 10 %-al kér többet a munkáért (EPS-hez képest) , ha kőzetgyapotot rak fel, mert úgy hallotta, arra nehezebben tapad a ragasztó, mint az EPS-re.
Vagy keressek a munkára inkább "szakértő céget"?

2010-09-23
09:45:43
#7758
Pali,
olvastam én is erről, de az ára nem versenyképes a normál ragasztókéval. Viszont a hab rugalmassága meggátolhatja a szigetelőanyag későbbi elválását az alaptól.
2010-09-23
09:30:37
#7755
Ház szigeteléséről sok-sok kép itt: - www.picasaweb.google.com/lh/view?q=W%C3%A4rmed%C3%A4mmung&psc=G&filter=1#
Német-Osztrák-svájci megépített házakról képek.
Jellemzően szélén körbe, majd belülre pár pogácsa. Legújabb technika a nem táguló PUR-habbal ragasztás.
A falakon távozó páráról részletesebben itt: - www.austrotherm.hu/?link=para_a_falban-Oldal-40-211-Page-2.html
Egy kis részlet kiragadva: - Itt jegyeznénk meg, hogy a „lélegző falak” híveinek az sem szokott feltűnni, hogy míg a családi ház földszintjén költségekre tekintet nélkül erőltetik a fokozott páraáteresztést, addig a tetőtérben – helyesen! – a hőszigetelés belső oldalán párazáró fóliát helyeznek el.
Összehasonlítás egy műszaki lapban az EPS-kőzetgyapot között: - www.muszakilapok.hu/magyar-epitestechnika/eps-vagy-kozetgyapot.




2010-09-23
09:30:37
#7756
Láttam katalógusokban mikroperforált szigetelő lapokat, amiknek jobb a páravezetése mint a sima "hungarocell"-nek. Fontos, hogy a külső vakolat is páraáteresztő legyen, de halottam olyan véleményt is, hogy a levegőben szálló szennyeződés, por, korom, stb. pár év alatt eltömíti a lélegző vakolat pórusait és onnantól párazáróvá válik. :-((
Én a kőzetgyapot legnagyobb előnyét a tűzállóságában látom, ez főleg könnyűszerkezetes és fa házaknál fontos szempont. A másik számomra fontos szempont, hogy a bogarak, rágcsálók nem költöznek be alá. A hungarocellbe gyönyörű járatokat tudnak fúrni, rágni ha be tudnak menni alá. Kiváló telelőhely, a ház fala melegíti, kívülről a hideget elzárja. Ami még kedvező, a belső réteg rugalmassága miatt jobban felveszi a fal egyenetlenségeit és bár vastag téglafalnál nem annyira érezhető, de valamilyen mértékben hangszigetelő is.
Majdnem egy évig állt a tetőtérbe szánt kőzetgyapot szigetelésem a szaletli alatt úgymond szabadon, de amikor szétszedtem nem voltak benne sem bogarak, sem rágcsálók nyomai. Egy két helyen látszott, hogy megpróbálták, de tovább álltak.

2010-09-23
09:02:34
#7751
balázs69,

Gondolj bele, hogy miről beszélnek a pogácsások, amikor a hátsó kiszellőzésről van szó. Az olyan, mintha távtartókra szerelnéd a szigetelőt, a hideg levegő pedig szabadon áramlana mögötte. Akkor mi szigetel?

A kőzetgyapot szigetelést kevés kőműves tudja jól felrakni (kevesebb, mint az EPS-t), ezért meg kell találni a megfelelőt.

Itt látsz egy ugyanolyan ház sk szigetelését, mint a tied (b30) http://biosolar.hu/forum/show/38637#38637

2010-09-23
08:54:34
#7750
Egy-két éven bellül nekem is esedékes lesz a külső szigetelés. Nekem sem szimpatikus a "hungarocel". Beszélgettem a belső felújításaimat végző kőművessel erről, és két dolgot mondott. (ritka korrekt gyerek, továbbképzésekre is jár folyamatosan)
- Egyrészt létezik (én még soha nem láttam/hallottam) perforált polisztirol szigetelő lap, amit páraáteresztő anygokkal körbedolgozva hasonló eredményt lehet elérni mint kőzetgyapottal (Az ára majdnem mint a kőzetgyapoté).
- Kőzetgyapot esetében telibe kell ragasztani, valamint nagyon kell figyelni a sík felület kialakítására, mert késöbb nem lehet síkba csiszolni, ez tovább drágítja (a + anyagszükséglet miatt) a salakgyapotot.
- a szürke polisztirol lapot nem tartotta versenyképesnek.
Mi a véleményetek?

T.
balázs69Válasz erre
2010-09-23
08:32:33
#7748
Nálam egy kb 25 éves, B30-as téglából épült ház utólagos szigeteléséről lenne szó.
Ezek szerint az EPS alatt vizesedik a fal? Nagyon durva! Ezt még eddig sehol sem hallottam. A felrakással kapcsolatban is egymásnak ellentmondó dolgokat lehet olvasni egyes helyeken. Egyik helyen a pogácsákkal való ragasztást ajánlják, mert akkor ki tud szellőzni a fal. Ott a telibe ragasztást kivitelezési hibának veszik. Máshol meg a lemezek széleinek körbe ragasztózását, és belül ragasztó pogácsák felrakását mondják a helyes módszernek.
Tehát mégiscsak a kőzetgyapot lenne a jobb. Ott a telibe ragasztás lenne a jó? 12 cm vastag Rockwool frontrock MAX-e-re gondoltam.
Későn találtam erre a fórumra, addig gondolkodtam, míg lekéstem az akciós időszakot.
Ugye a felrakáshoz nem kell semmi különleges? Egy kőműves fel tudja rakni?

2010-09-20
09:56:42
#7652
Sándor hozzászólásához három grafikon:
1/8cm EPS, 2/8cm kőzetgyapot vakolva, 3/ 8cm kőzetgyapot kiszellőztetett burkolattal
Az EPS esetén a szigetelőréteg vastagságának a felénél a harmatpontnál járunk (biztosan rossz a szerkezet, ha a kék és zöld görbék metszik egymást = párakicsapódás)









Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés  =>  Utólagos hőszigeteléslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva