English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés  =>  Utólagos hőszigeteléslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2011-07-14
14:42:17
Előzmény: zsezse #15889#15911
zsezse,

A padlásra még terítenék egy réteg szigetelőt.

Ha felemelsz néhány cserepet, akkor megsasolhatod, hogy néznek ki a gerenda-végek. Esetleg PUR habbal rá lehet segíteni.

A falhoz legközelebb eső verébdeszkát levenném, és az alsó cserépsorok leemelése után kőzetgyapotot feszítenék be úgy, hogy az EPS szintjétől a lehető legmagasabban fedje a falat.

A padlás kiszellőztetésére a későbbiekben is szükség lesz, ezért ne zárd el a járatokat.

2011-07-14
08:25:14
Előzmény: anni-panni #15884#15890
anni-panni,

Hogy a németek felhagynának a régi épületek utólagos hőszigetelésével? Ennek csak az lehet az oka, hogy már minden régi épületen elvégezték a felújítást.

Az utólagos hőszigetelés előtt az épület vízszigetelsét kell 100%-ig tökéletesen megoldani. Azokon a falakon, amelyek eddig télen-nyáron szabadon szellőztek (és egyébként az ablakokon is ujjnyi rések tátongtak, valamint minden szobában kéménylyuk, a fürdőben pedig nyílt égésterű gázkazán volt) talán még nem mutatkozott nedvesedés akkor sem, ha a vízszigetelés eddig nem volt tökéletes. A hőszigetelő beépítése után gyorsan kiderülhet, hogy még sincsenek annyira rendben a dolgok, mint ahogyan azt az ingatlanos állította, amikor a kánikulában futólépésben végigmutogatta a házat.

A falak és a padlók talaj felöli vízszigetelésén kívül fenntről érkező csapadék elvezetésése is lényeges. A tetőnek, az ereszeknek és a csapadékvíz elvezetők szintén rendbe kell lenniük az utólagos hőszigetelés előtt.
Ha az alapos vizsgálatok eredményeként problémákat tapasztalsz, akkor jöhet a kalkuláció. A fenti hibák kijavítása a nyílászárócsre és a hőszigetelés költségének a többszörösére is rúghat, de szigetelés után utólagosan elhárítani a bajt már egy rémálommal ér fel.

Ezért azt javaslom, ha komolyan megtetszik egy ház, akkor kérj fel egy olyan szakembert, akinek ez a szakterülete, és járjátok be az egész épületet kívül-belül (a szomszédba is át kell menni, ahol a hamis kutyák vannak), azután halgass a hozzáértő véleményére.

Nem szerettem volna elvenni a kedved a régebbi építésű ház vásárlásától, de az olyan kicsit, mint zsákbamacska. A tulajdonosok az eladásra lefestik, lelambériázzák, faliszőnyeggel és bútorokkal elfedik a kényes részeket, és költözéskor az üres lakás láttán meglepetések érhetik az új lakót.

Tegyük fel azonban, hogy sem a falak, sem a padló nem vizesedik, minden csont száraz, és ezt a szakember is igazolja.
A hőhidak eltüntetése többek között a falak és a tető találkozásánál nem egyszerű, ehhez is előzetes tervekre és a kivitelezés folyamatos ellenörzésére van szükség. A nyílászárók és a fűtési rendszer cseréjével egyidejűleg a szellőztetést is meg kell oldalni. A penészedő lakások többségében a szellőztetést nem oldoltták meg, nem vették elég komolyan, a hőhidak pedig nem lettek megfelelően becsomagolva.

Nem mondom, hogy minden olcsó kivitelező kontár, és azt sem, hogy aki drágán dolgozik az szakszerű munkát ad ki a kezei közül. Ezért kell egy hozzáértő, aki minimum ellenőrzi az előzetes terveket és a munka menetét. Persze ti is "kikúpálódhattok" a támában, és megfelelően szőrszálhasogató okvetetlenkedéssel és a pénzek kifizetésének az ütemezésével a kivitelező fantáziáját kordában tarthatjátok.



Hozzértők által elvégzett teljeskörű utólagos hőszigetés eredménye nem szabad, hogy csalódást okozzon.
2011-07-14
08:07:06
#15889
sziasztok
most jutottam el a verebdeszkazott reszhez.
a kovetkezon gondolkodtam:

a kepen latszik, hogy kb hogy tudom megvalositani a szigetelest, ha nem bontom le a deszkazatot.
a deszkazat felett marad egy resz, ami elvileg a belso mennyezet magassaga.
bocsanat, a rajz kisse torz..
tehat kb a belso mennyezet felett a fodem kozepen lehet a verebdeszkazat.

a fodemszigetelestol kicsit tartok.. 5cm perlit beton van a padlas feloli reszen.
Nem tudom, ez eleg-e vagy mindenkeppen tegyek meg ra valamit?
mennyire szellozhet at a strukaturos fodem, ha esetleg nem tokeletes a "tomites" a gerendak vegeinel?







anni-panniVálasz erre
2011-07-14
07:11:25
#15884
Sziasztok!
Látom, nagyon ász a csapat. Segítenétek?
Eddig csak új építésű házhoz volt dolgom. Az idén régebbit veszünk, hőszigetelésre szorul (?).Többen figyelmeztettek - én is láttam már - gondoljam meg ezt a cuccot. Már a németek is kezdenek felhagyni vele, sok a penészedés és a megtérülés közel sem olyan jó. Szóval jó padlásszigeteléssel sé nyílászárócserével is kb. ugyanott lehetek és még szellőzik az épület. Mi igaz-hamis ezekből? Megjegyzem: penészes utószigeteltet én is többet láttam, már bánják, mint kutya, ki hatot kölkedzett...
2011-06-23
09:52:45
Előzmény: robert #15015#15365
errol nem nyilatkozott, de a pogacsa + a szeleken ragaszto modszert mondta, ahoigy a te altalad felrakott abran is latszik.
Vegulis csak kb 2x0.5 nm-en volt siralmas a vakolat allapota, azt lekopacsoltam, es a jo feluletre ragasztottam 2 centis hungarocellt, ezzel hoztam sikba.
viszonylag ugyesen dolgoztak a vakolo mesterek, mert eleg jo sik feluletek vannak, nem nagyon kell csiszolnom utana, es az EPS ala se kell sok ragaszto.

"sima" dryvit 10-es EPS80-at vettunk, az kerul fel. Igen, SK csinalom az egeszet. Legalabbis a felragasztast es az elso reteg ragasztot + halozast.

a simitast es a nemesvakolatot meghagyom a mestereknek, es gyanitom az elvedoket is, mert mar nincs hozza turelmem:) a kihivas reszen pedig mar tulvagyok:)

2011-06-23
00:56:57
#15361
Jó estét!

A segítségeteket szeretném kérni.

30as porotherm téglafalra szeretne egyik ismerős 10 centis szigetelést felrakni. Frissen vakolt sima felület. A ház kicsi, kb 80 nm-es falfelülettel. Mit ajánlanátok? ár-érték arányban melyik a "legjobb" szigetelő erre a célra, ami ráadásul viszonylag még olcsó is? hozzáteszem, állványozni nem kell egyáltalán a házat, csak az anyagár érdekelne. Mennyire fontos hogy szellőzzön a fal? nem elég ha befele szellőzik?

Na most őszinte leszek, először kérdezek és aztán gondolkozom. Most nekiállok és elolvasom a hozzászólásokat végig (jó hosszú a topik), csak azért írtam be előbb, mert valószínűleg úgyis megkérdeztem volna, viszont félek hogy nemsokára elalszok :D


Üdv

T.
2011-06-12
07:51:15
Előzmény: zsezse #15014#15015
zsezse,

Azt nem mondta el, hogyan "szellőzik ki a fal" ha előtte a zárt EPS?

Ha nem sík a fal teljesen, akkor rengeteg anyag kellene a telibe ragasztáshoz, a pogácsás módszerrel könnyebb szintbe ütögetni a lapokat.

Arra ne számíts, hogy a dűbelezés majd megerősíti a rossz vakolatot.
Az első tapétázásom után szegélylécet kellett felszögelni, az tartotta meg a tapétát, hogy le ne essen. Valaki rajzszöget használ :)

Milyen típusú szigetelőt vettél?
SK csinálod majd?
2011-06-12
07:35:38
#15014
robert

tegnap beszeltem a kereskedovel, akitol az EPSt vettuk, o azt mondta, ne huzzam telibe, mert nem "szellozik" a fal. Az also kepen lathato 2-3 pogacsa + az oldalara huzott csikot javasolta o is.
a kozetgyapotot mondta, hogy azt szoktak fogas glettvassal telibe huzni.

2011-06-05
15:12:45
Előzmény: zsezse #14826#14839
zsezse,

Ragasztani csak szilárd, pormentes, sík felületre. Ha nem ilyen a fal, akkor ilyenné kell tenni például mélyalapozóval. Ha ezért újra kell vakolni, akkor is el kell végezni a munkát.

Szerintem nem szabad légzsákokat hagyni a zsigetelő mögött, de főleg nem összefüggő légréteget, az olyan, mintha távtartókra szerelnéd a szigetelőt, a levegő pedig szabadon áramlana mögötte. Az üregek benedvesedhetnek, penészedhetnek. A magam részéről a csak pogácsára ragasztott EPS-t sose fogadtam el, és a vakolatlan falon történő EPS szigetelést sem. Ha a fal egyeneltes, akkor vigyünk fel a ragasztót glettvassal, az 5mm küröli egyenetlenség esetén már alá kell vakolni.
Ha pogácsázunk, akkor is körbe kell kenni a lapokat.

A hőszigetés felületi hõmérséklete -20°C és +50°C között mozog, A hõingadozás, a nedvesség, és a polisztirol zsugorodása erősen igénybe veszi a ragasztásokat.
Ökölszabályként kijelenthetõ, hogy legalább 6 db/m a szükséges legkisebb dűbelmennyiség, de szerepet játszik az épület magassága és alakja, a várható
szélterhelések mértéke. A szükséges dűbelszámot a szigetlő gyártója meg szokta határozni.

Az ajánlásokban szerepel, hogy a lapokra kerülõ ragasztó helyét és mennyiségét úgy kell meghatározni, hogy minden telepítendõ dűbel alá kerüljön, és felhelyezett állapotban minimum x%-ban fedje a lapokat.






2011-06-05
09:20:30
#14826
Sziasztok!

elkezdtem eletem elso hungarocellezeset:) es tanacsot szeretnek kerni 1-2 dologban, amiben bizonytalan vagyok

van egy vakolatlan uj resz (kismeretu tegla, futetlen "mellek" helysegek), ami 5 cm-es EPS80-at kap, a haz futott lakoresze pedig 10cm-est (vakolt alfa tegla, 1980).

A kerdes, hogy mi a helyes technikaja a felragasztasnak?
A legtobben a pogacsas modszert mondtak, miszerint a 100x50es tablara tegyek 6 pottyot (3alul-3felul) es azt nyomjam fel a falra. Van aki csak 5 pottyot mond: 4 sarok, 1 kozepre.
En lattam olyat is (konkretan a mi hazunknal), hogy fogas glettvassal huztak fel a ragasztot es telibe nyomtak a tablat. A pogacsas modszernel allitolag "szellozik" a fal.
Aggodalmam, hogy ebben az esetben nem alakul ki legmozgas a fal es az EPS kozott, es az egesz munkam karbevesz, hogy ki is szelloztetem a meleget?
vagy ilyenkor alul felul celszeru lenne lezarni (pl PUR hab?) vagy ez a mikro levego reteg nem mozog?

A kovetkezo a dubelezes: van aki csak a talalkozasi pontokba nyom egy egy dubelt (elvileg 4 dubel/tabla), de lattam olyat is, hogy a tabla kozepebe is nyomnak egyet.
elegendo a 4 sarok lefogatasa?

utolso kerdes pedig az, hogy a nyugati falon nagyon rossz allapotban van a vakolat. Ezt tobb soron vakoltak, valoszinuleg sporoltak a cementtel is, az eso is verte. Meg nem malik le, de ha kalapaccsal odautok, akkor bizony potyog, ahol meg van kezdve. A legfelso reteg tartja szerintem az egeszet.
Nincs "kedvem" (vagyis, ha nem muszaj, nem koltenek ra) leveretni es ujravakoltatni az egeszet. Mennyire eselyes, hogy ha 25 evig nem esett le, akkor a dubelezes majd megfogja az egeszet es elbir meg egy 25-30 evet a helyen?:) legfeljebb surubben dubelezek.

egyelore ennyi.

2011-04-23
12:00:16
#13910
Sándor,

"""
A bezárt rész nem szellőzik ki. Hogy ez jó e nem tudom, de a belső pára a betonon keresztül tud távozni.
Ezért döntöttem a betongerendás megoldás mellett. Közfalak alá, mintha födém lenne két gerenda egymás mellé, tehát pontosan egy födémet készítettem alulra is.
A lábazat viszonylag magas, de a betonozásakor ne fértek be ablakok a magasságba. Ráadásul a szomszéd felöl nem lehetet ablakozni, a keleti oldalon egy feltöltött terasz van, az utca felöl szintén nem engedélyezték ablakok kialakítását. Maradt a déli oldal, de az meg tagolt falsíkú a bejárat miatt.
Gondolkodtam, hogy utólag fúrunk nagy átmérőjű lyukakat a déli oldalba. De az átszellőzést csak ventillátorokkal, mélyre bedugott levegő bevezető csövekkel lehetett volna megoldani. Ráadásul úgy, hogy a béléstestek berakása után soha többé nem lett volna hozzáférhető semmi.

Ezért maradt a teljesen zárt tér.
Sajnos elkövettem egy hibát. Az alaptest helyéről kiásott földet nem hordtam ki az alsó födém alól. Akkor még nem tudtam, hogy be lesz e töltve, vagy gerendás lesz!
Ezt a földet elterítettem és még összeesve is néhol 10-15cm-el magasabban van föld a betonlábazat belső oldalán, mint a külső járósík.
Ezeken a helyeken kiveri a salétrom a beton alját egy keskeny csíkban.
A lábazatot az erősen salétromos talajvíz miatt saválló cementtel kellett készítenünk. A betonban több mint 28 év óta csak szépséghibák jelentkeztek, amiket 4-5 évente egyszerű meszeléssel tüntetünk el, illetve a növényzet takarja.
Más, a belső párából adódó nyom nem látható a "látható" lábazaton.
A padló pedig csontszáraz az egész lakásban.
A lábazatot átfúrni és beleszagolni csak mostanában jutott eszembe. De igazán nem is tudom, hogy mit is kezdenék az eredménnyel akár párás akár nem.
Régen még nem volt elfogadható, tartós anyagú lábazat burkoló anyag, csak a lepotyogó, dísz klinkertégla. Ezért maradt a nyers, meszelt beton.

Ráadásul télen kellene igazán szellőztetni, de akkor lehűteném a padló alatti teret. Akkoriban mindössze a béléstestek fölé terített puha, erősen perlites beton állt rendelkezésre mint alsó hőszigetelés. Ez és a lábazatba zárt levegő miatt jelenleg a padlónk nyáron kellemesen hűvös. Télen pedig mérhetően melegebb, mint az abban az időben készült hasonló, de betöltött lábazatú házaknál.
Ezt az előnyt nem szeretném elveszíteni.
A perlitbeton direkt olyan vastag, hogy ha kiszedném, pontosan beleférne a padlófűtés rétegrendje. Ehhez vannak az ajtók is beállítva.
De ez az átalakítás már valószínűleg a következő generációra marad.
"""
Köszönöm a részletes leírást. Ötletes és a leírtak szerint jó megoldás is lett. Lehet igazad van, a bezárt részben egy idő után nagyjából stabilizálódik a hőmérséklet és páratartalom, kár lenne megbolygatni. Növény, állat a sötét és levegőtlenség miatt nem megy be, nem marad meg.
mancurkaVálasz erre
2011-04-21
08:41:32
Előzmény: Plaszlo #13840#13870
Plaszlo,
Köszönöm a válaszod. Ki fogom cserélni a földben lévő vízcsövet műanyagra.
mancurkaVálasz erre
2011-04-21
08:36:30
Előzmény: robert #13835#13869
Robert,
Köszönöm a segítséged, és az igen szemléletes rajzot.
2011-04-19
15:35:31
Előzmény: mancurka #13832#13840
Mancurka,
sajnos van olyan pici luk, amit a vízóra nem érzékel, de folyamatosan nedvesen tartja a falat. Amire a csempe lekéredzkedett a falról, több négyzetméternyi felület volt vizes, viszont kívülről csak annyi látszott, porlad az öreg vakolat. (Most már tudom, az a vizesedés jele volt)
A belső aljzatcserét és feltöltést érdemes megcsinálni, legalább tudni fogod mi van a házadban. Én egy erős szúfertőzés miatt lapátoltam ki a ház belsejét (kicsit megijedtem a látványtól), mivel a parkettát is lapátolni lehetett néhány helyen a felszedésnél. Persze ez is csak a megvétel után derült ki, de még a parkettást is átverte, nem hitt a szemének, amikor felszedte.
A döngölt kavicsrétegre 5 cm-es perlites cementréteget öntöttem (több mint 20 éve volt, ma ezt HyperThermnek hívják? ;)) ), majd vízszigetelés, 10 cm beton és parketta. Nekem így jött ki a falszigetelés és aljzatszigetelés egybekötése, valamint az eredeti aljzat magasság, azért más a sorrend.
2011-04-19
11:58:24
Előzmény: mancurka #13830#13835
mancurka,

Én is mindenképp javaslom a vízcső cseréjét. Ha most nem ereszt, akkor majd holnap fog.

A 20cm döngölt kavicsfeltöltés a minimum, amit a szerelőbeton alá kell tenni.

Legalább ennyire lényeges, hogy a feltöltés mélyen a szigetelősáv alá nyúljon, és a fal ne érintkezhessen a vízszigetelés (szaggatott kék vonal) alatti rétegekkel.




mancurkaVálasz erre
2011-04-19
11:39:24
Előzmény: Plaszlo #13827#13832
Plaszlo!

Igen keresni fogom a vízcsövet, de jelenleg azt sem tudom merre lehet.
Csak azt látni, ahol már bejött, azaz feljött a földből.
Az alapot valahol átfúrták, mert amikor épült a ház még nem volt vezetékes
víz, csak kút. A vízórát már vizsgáltam amiatt, hogy mozdul-e, ha valahol elfolyás van, de az mozdulatlan. Vagy esetleg van olyan nagyon kicsi vízfolyás, amit az óra nem érzékel? Ebben a házban minden elképzelhető.
mancurkaVálasz erre
2011-04-19
11:30:45
Előzmény: robert #13825#13830
Robert, nem csapódik fel a víz, ez a rész, amit megpróbáltam fényképezni
a 10,5 méteres falszakasz közepén van. Az igaz, hogy nem volt 30 évig elvezetve
az esővíz, de tavaly október óta van rendes csatorna, új.
Ami a képen látszik szakasz, ott kiástam, mert látni akartam, hogy mi van ott.
A földbe lenyúló beton száraz, felette egy csíkban vizes. Belül a földre rádobált 4-6 cm beton időnként foltokban nedves.

Sándortól kaptam egy választ erre a problémára, valószínüleg neki van igaza és
az egészet áshatom ki 20 cm mélyen. A 13815-ös hsz-ban írta.
De még mindig reménykedek, hogy a trehányul megcsinált vízcső okozza ezt.
2011-04-19
10:15:43
Előzmény: sándor #13819#13828
"Nálunk nagyon magasan volt a talajvíz.
Mi úgy oldottuk meg, hogy megcsináltuk a beton lábazatot, de nem töltöttük be sem földdel, sem homokkal. Rendes födém gerendázatot kapott bélés testekkel. Alatta a földig 30-40cm-es levegő réteg van.
Az így elkészített "alsó födém" kapott egy többrétegű, falszéltől falszélig összevasalt bitumenes lemezes vízszintes szigetelést."

Sándor,
ez a bezárt rész kiszellőzik valahol, vagy a vízszigetelés miatt lényegtelen?
Tetszik nagyon a megoldás. :-)
2011-04-19
10:10:31
#13827
Mancurka,
azt a vízcsövet sem ártana megkeresni. Van amikor még nem annyira lyukas a cső, hogy a csőhálózaton hallani lehessen a vízfolyást, de folyamatosan áztatja a falat. A fürdőszobámat évekig áztatta egy ilyen "apró" lyuk, mire a csempe lekéredzkedett a falról és láthatóvá vált, hogy minden vizes körülötte.
2011-04-19
08:43:54
Előzmény: mancurka #13813#13825
mancurka,

Nekem ezekről a képekről az jut eszembe, hogy rossz, vagy hiányzik az ereszcsatorna, és felcsapódik a víz a falra.

Régen a szegény embernek csak szinesre glettelt betonpadlóra futotta. A szigetelést, a rétegrendet nem is ismerték.
Ahol jó vízvezető talajréteg volt a betonpadló alatt, ott eső előtt, megfelelő légnyomás és páraviszonyok mellett izzadt a betonpadló. Ez jelezte nyáron 100%-os biztonsággal, ha pár órán belül zápor, zivatar következett.

Az ilyen padlót nem szabad meghagyni. Nem csak a betont kell feltörni és újra betonozni, hanem mélyen ki kell termelni a feltöltést és megfelelő rétegrendes aljzat szigetelést kell készíteni.
Általában legyen legalább egy 20cm vastag homok és földmentes, talajvizet fel nem vezető réteg. Mosott kavics, zúzott kő, mint a jól kivitelezett útalapoknál.
Ahol mélyen van a talajvíz, ott a száraz homok is évtizedekig megfelel a célnak. De, ha a talajvíz akár egy a házfal mellé vezetett eresz kifolyó miatt megemelkedik, akkor a homok rögtön vízvezetővé válik.

Számolni kell még a vízzáró szigeteléssel, a hőszigeteléssel, padlófűtéssel. Ezeknek is bele kell férni a padlószintig.


mancurkaVálasz erre
2011-04-18
22:29:56
Előzmény: plaszlo #13777#13816
Plaszlo,
elolvastam annak idején a itt nálatok a Hypertherm dolgot.
Többen is megkérdőjelezték, arra konkrétan emlékszem, hogy volt vita ezzel kapcsolatban, meg arra, hogy Robert írta, hogy miért is hőszigetelne, ha tele van cementtel. De aztán arra jutottak, hogy nincs tele cementtel, hanem valami diszperzió-féle ad neki kötést a falhoz. Hogy pontosan mi, az nem derült ki.
Ez lesz a titkos recept. Az összes videót megnéztem, ami erről szól, és arra jutottam, hogy ezt csak fújni érdemes a falra (vakológép), ez pedig nekem nem fog menni, nem tudok egy ekkora házat körbeállványozni és minimum 2-3 emberes, ezen kívül ekkora felületet nem tudok vakolni. Lehet zsaluzni is ezt az anyagot, de ki tudja, hogy 5-6 méter magasban ez hogy menne.
Ennek ellenére nekem tetszene ez a megoldás, elméletben, de nem tudom hogy lehetne kivitelezni házilag.
Mindenesetre a köbméter ára ennek az anyagnak 30 ezer, én 2500-ért vettem köbméterét a gyöngynek, igaz az enyémben nincsenek titkos adalékok. (még)

mancurkaVálasz erre
2011-04-18
22:05:42
Előzmény: mancurka #13812#13813


És még:



mancurkaVálasz erre
2011-04-18
22:00:55
Előzmény: payagyerek #13776#13812
Payagyerek, köszi, értem, de nem teljesen ez a helyzet, bár lehet.
Amit a képen látsz, az a ház egyik oldalán van, a fal közepén.
Ott azért ástam ki, mert látni akartam, hogy mi a helyzet. Maga az alap nem vizes, ami lenyúlik a földbe, viszont a tégla alatt 20 centi szélesen az.
Pont ez az, amit nem értek. Olyan ez, mintha nem az alap szívná fel a vizet, hanem a belső oldalon a föld. Ugyanis belül nem csinálták meg a rendes rétegrendet, se kavics se semmi, egyszerűen rá van dobálva egy hat centis beton a földre. Van ahol csak három centi és már foltokban szét is töredezett. Az egészet fel fogom törni.
Ami még érdekes, hogy a belső részen a beton foltokban nedves, de csak akkor, amikor esik az eső. Ha nagyon sok az eső, akkor ezek a foltok a betonon csillognak is. Erre mondhatnám , hogy az esővíz befolyik a ház alá, mivel harminc év nem volt elég, hogy az elvezetést megoldják. Ez nem talajvíz, mert a kert végében a kútban 4 méter a víz teteje, a ház még feljebb van. Kb 5 fokos lejtő a kút felé. Az első téglasor alatt kátrány látszik, ennek ellenére a képen látható, hogy az első sor tégla is nedves.
Még egy dolog. Ezen a falszakaszon jön be a vezetékes víznek a csöve, pontosan még nem tudom hol, de ki fogom ásni. Egy kerti csaptól jön a vízcső átlósan, valahol a földben. Nem igazából tudom, hogy mit csináljak és hol ássak.
Mi a véleményed?





2011-04-18
12:03:43
#13803
Pali,
nem belülről, kívülről van "fals" kongó hangja egy téglafalhoz képest. Az emberek különbözőek, ezen kár vitatkozni, talán majd Mancurka is elmondja, miért nem szereti. Csak emlékezzünk arra, hogy Amerikában a Toyota Priust milyen előszeretettel nézik le, csakúgy mint a tulajdonosait.
Én a gipszkartonnal vagyok így, nem szeretem a könnyűszerkezetes válaszfalak "kongó" hangját. Bár már nálam is van gipszkarton, de csak a plafonon, azt ritkán kopogtatom.
A fal alsó másfél méterére páncélhálós (dupla hálózás) is jó megoldás lehet.
2011-04-18
07:47:35
Előzmény: plaszlo #13792#13797
persze,csak meg senkitol nem hallottam, hogy ez lenne a kifogasa a hungarocellel szemben.
nekunk is 7-8 eve van fenn, de 1-2 bogar nekirepulesen kivul en sose hallottam, hogy kongana:) na es ez plane nem is zavart. de hat masok vagyunk.

elnezest, de ez nekem ahhoz hasonlit, mintha valaki egy hibrid es egy nem hibrid kocsi kozul akar valasztani, es azert valasztja a nem hibridet, mert a hibridnek nincs auto hangja, pedig a masik kevesebbet eszik.
(ami lassan nem lesz igaz, mert az USAban be akarjak vezetni, hogy mesterseges auto hangot adjon ki az auto, mert a gyalogosok nem veszik eszre a csondben lopakodo autokat:)) )

ruhat szepsegeert, hifit hangjaert, hoszigetelest a technikai parameterei alapjan valasztok;)

Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés  =>  Utólagos hőszigeteléslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva