Utólagos hőszigetelés :: Biosolar Fórum

Homline Forum => Hőszigetelés => Utólagos hőszigetelés

lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11 következő »

hyper(58 eddigi hozzászólás) 2010-02-26 17:18:13
Tömör ytong ,vagy még inkább tömör TÉGLA könnyűhabarcs szgeteléssel. Az IGENlink

hyper(58 eddigi hozzászólás) 2010-02-26 17:16:44
Pontosan ,sőt 32-33 cm is. ez azt jelenti ,hogy egy panel épületen 0,1W/m2K értéket meghaladhatja ami ugye az A++ érték. Ebben a vastagságban elegendő az első réteget fújni ,a második huszon centit önteni. Zsaluzáshoz utrakönnyű zsaluzatot kell alkalmazni Pl: alukeretes kapcsolt zsalurendszer bambuszrost lemez(fóliabéléssel) felülettel A zsalurendszer épithető az állványzattal egyűtt a fujás ,feltöltés ,pedig csigavonal mentén öleli az épületet. Az egy lépésbeni magasság1,5-2 méter körül lehetséges. A második napon száradás után a zsalu alatt egy hálozható egyenes felület jön létre. Csak döntés kérdése mikor lesz korszerűbb a káposztásmegyeri panel a Passive House in Darmstadt -nál :-)))link

hyper(58 eddigi hozzászólás)

2010-02-26
17:16:44

Pontosan ,sőt 32-33 cm is.
ez azt jelenti ,hogy egy panel épületen
0,1W/m2K értéket meghaladhatja ami ugye az A++ érték.
Ebben a vastagságban elegendő az első réteget fújni ,a második huszon centit önteni. Zsaluzáshoz utrakönnyű zsaluzatot kell alkalmazni Pl: alukeretes kapcsolt zsalurendszer bambuszrost lemez(fóliabéléssel) felülettel
A zsalurendszer épithető az állványzattal egyűtt a fujás ,feltöltés ,pedig csigavonal mentén öleli az épületet.
Az egy lépésbeni magasság1,5-2 méter körül lehetséges.
A második napon száradás után a zsalu alatt egy hálozható egyenes felület jön létre.
Csak döntés kérdése mikor lesz korszerűbb a káposztásmegyeri panel a Passive House in Darmstadt -nál :-)))link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-02-26 14:10:58
hyper, Azt mondod, hogy az üreges kerámia falazóanyag nem jó, helyette a tömör ytong, és a szálas/táblás szigetelő helyett pedig könnyű-vakolat. A könnyű-vakolat 20cm vastagságban problémamentesen felhordható?link

monolit(749 eddigi hozzászólás) 2010-02-18 13:18:31
Valószínűleg belső hőszigetelésre gondolsz. Mint említettük, nemigazán jó szigetelni belülről. Részbeni megoldás lehet az 1-2 cm es hőszigetelés gipszkarton borítással. A fal hidegérzetét csökkenti, A karton mögötti levegő is szigetel. Robert segít, mivel tudni kellene milyen panel az amit felhasználtak az építkezéshez. Talán neki van hozzá adat, akkor pontosítható. Jó lehet még a cellulóz alapú szigetelés belülről, de meg kell kérdezni a kivitelezőt erről. A fal és a karton közét lehetne kifújatni vele. Úgy tudom a páramozgást sem gátolja, gombaálló. Jobb lenne külső hőszigetelés. A többiek nem akarják?link

monolit(749 eddigi hozzászólás)

2010-02-18
13:18:31

Valószínűleg belső hőszigetelésre gondolsz. Mint említettük, nemigazán jó szigetelni belülről.

Részbeni megoldás lehet az 1-2 cm es hőszigetelés gipszkarton borítással. A fal hidegérzetét csökkenti, A karton mögötti levegő is szigetel.

Robert segít, mivel tudni kellene milyen panel az amit felhasználtak az építkezéshez. Talán neki van hozzá adat, akkor pontosítható.

Jó lehet még a cellulóz alapú szigetelés belülről, de meg kell kérdezni a kivitelezőt erről. A fal és a karton közét lehetne kifújatni vele. Úgy tudom a páramozgást sem gátolja, gombaálló.

Jobb lenne külső hőszigetelés. A többiek nem akarják?link

Slyb(1 eddigi hozzászólás) 2010-02-17 21:54:40
Üdv! Olvasgattam a fórumot, és úgy lűtom itt sok hasznos dolog van, ezért a követekző kérdéssel forduklnék hozzád kedves Robert: Egy 4 emeletes panelházban lakunk, a 4. emeleten. Alattunk és mellettünk van lakás, de van olyan utcafronti falunk valamint a mennyezetünk, amit szeretnénk leszigetelni. A ház maga betonból épült, ezért télen áthűl és nyáron átforrósodik. Nikecell szigetelésre gondoltunk, mert azt még meg tudjuk fizetni, viszont nem vagyunk tisztában egyáltalán azzal, hogy hány cm-es vastagságú kell a falakra, illetőleg a mennyezetre milyen kell egyáltalán, ami valóban hasznos is lesz számunkra. A költségvetés sajnos elég szűk, de ha használható tippet tud valaki adni a Nikecellen kívül, azt nagyon szívesen veszem! Előre is köszönöm a segítségeket! Üdv: Slyblink

Slyb(1 eddigi hozzászólás)

2010-02-17
21:54:40

Üdv!

Olvasgattam a fórumot, és úgy lűtom itt sok hasznos dolog van, ezért a követekző kérdéssel forduklnék hozzád kedves Robert:
Egy 4 emeletes panelházban lakunk, a 4. emeleten. Alattunk és mellettünk van lakás, de van olyan utcafronti falunk valamint a mennyezetünk, amit szeretnénk leszigetelni. A ház maga betonból épült, ezért télen áthűl és nyáron átforrósodik. Nikecell szigetelésre gondoltunk, mert azt még meg tudjuk fizetni, viszont nem vagyunk tisztában egyáltalán azzal, hogy hány cm-es vastagságú kell a falakra, illetőleg a mennyezetre milyen kell egyáltalán, ami valóban hasznos is lesz számunkra. A költségvetés sajnos elég szűk, de ha használható tippet tud valaki adni a Nikecellen kívül, azt nagyon szívesen veszem!

Előre is köszönöm a segítségeket!

Üdv: Slyblink

Plaszlo(236 eddigi hozzászólás) 2010-02-16 13:35:08
Robert, Köszönöm, a polifoam jó ötlet, sőt akkor érdemes nyárig szép formájú kupakokat gyűjtenem, mert a külső oldalon is megcsinálnám a csavarfejek szigetelését, úgy már teljesen komplex lesz. A naptól sem kell féltenem a kupakokat, a ponyva szerkezete meg az esővédő burkolata teljesen árnyékban tartja, nem fog 1-2 év alatt elporladni.link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-02-16 11:59:47
Plaszlo, Szóval ez nem egy falazott szerkezet! Ebben az esetben párazáró fólia kell, és nem is szabad elhagyni. A hungarocell maradhat, ha rámegy még 10cm. Mindenesetre nézz ne szigetelés mögé egy tenyérnyi darabon. Ha nincs lekezelve a faszerkezet, akkor egy kalap alatt azt is megcsinálhatnád. A lambériát szigetelés nélkül is fölszögelheted, úgy hogy később könnyen kialakíthasd a szükséges szigetelést. Ha a szigetelő egyébként útban lenne, akkor berakhatod, főlé a fóliával, ami inkább a csapadék ellen védené. "kombinált megoldás, kisebb háztartási spray-es kupakokat befújok purhabbal és rátolom még a kihabosodás közben a csavarvégekre. Ezt még körül lehet venni kőzetgyapottal." Pont ilyesmire gondoltam én is. A csavarszárra polifoam csőszigetelést húzz. A kupakot kötésig ki kell támasztani, mert a purhab nagyon elnyomja. Arra vigyázz, hogy a tetőtér hőszigetelésének kiszellőztető nyílásait ne takard le.link

robert(3777 eddigi hozzászólás)

2010-02-16
11:59:47

Plaszlo,

Szóval ez nem egy falazott szerkezet! Ebben az esetben párazáró fólia kell, és nem is szabad elhagyni. A hungarocell maradhat, ha rámegy még 10cm. Mindenesetre nézz ne szigetelés mögé egy tenyérnyi darabon. Ha nincs lekezelve a faszerkezet, akkor egy kalap alatt azt is megcsinálhatnád.

A lambériát szigetelés nélkül is fölszögelheted, úgy hogy később könnyen kialakíthasd a szükséges szigetelést. Ha a szigetelő egyébként útban lenne, akkor berakhatod, főlé a fóliával, ami inkább a csapadék ellen védené.

"kombinált megoldás, kisebb háztartási spray-es kupakokat befújok purhabbal és rátolom még a kihabosodás közben a csavarvégekre. Ezt még körül lehet venni kőzetgyapottal."
Pont ilyesmire gondoltam én is. A csavarszárra polifoam csőszigetelést húzz. A kupakot kötésig ki kell támasztani, mert a purhab nagyon elnyomja.

Arra vigyázz, hogy a tetőtér hőszigetelésének kiszellőztető nyílásait ne takard le.link

Plaszlo(236 eddigi hozzászólás) 2010-02-16 11:53:52
Még egy kis adalék a házhoz: Alpesi típusú fa víkendház, amit később téliesíttek és csak annyira szigeteltek le, hogy megkapja a lakóépület minősítést. Az utóbbi két évben fejeztem be a külső hőszigetelést és a tetőtér belső, szarufák közötti szigetelését, ami nem létezett. Bár az előző tulajdonos alapjában igényes volt és tényleg szépen átalakíttatta a házat, de csak tavasztól őszig lakott benne, télen csak elfagyás ellen fűtött. Tehát a szigetelések minősége néhol eléggé adhoc jellegű, ezeket próbálom kijavítani, megerősíteni. Amit eddig elértem: durván 50%-os fűtésmegtakarítás (ha ez is olyan tél lett volna , mint az előző kettő, meg is lenne az 50%), de még szeretném ezt is idővel a felére csökkenteni, a lehetőség van bőven, ötleteim és elképzeléseim is vannak, folyamatosan tanulok tőletek és más internetes leírásokból, blogokból. Sok kérdésem van, de már nem szeretném elszúrni. Általában nem kerül sokkal több munkába valamit rendesen megcsinálni, mint rossz kiindulásból elszúrni. Nem tudom meddig fogok itt élni, de egyelőre úgy tűnik sokáig. Szeretem a házam, már sok mindent megcsináltam benne és ami jól sikerült, arra minden nap jól esik ránézni, mint a tetőtér belső burkolása. Köszönöm a türelmeteket. link

Plaszlo(236 eddigi hozzászólás)

2010-02-16
11:53:52

Még egy kis adalék a házhoz:
Alpesi típusú fa víkendház, amit később téliesíttek és csak annyira szigeteltek le, hogy megkapja a lakóépület minősítést. Az utóbbi két évben fejeztem be a külső hőszigetelést és a tetőtér belső, szarufák közötti szigetelését, ami nem létezett. Bár az előző tulajdonos alapjában igényes volt és tényleg szépen átalakíttatta a házat, de csak tavasztól őszig lakott benne, télen csak elfagyás ellen fűtött.
Tehát a szigetelések minősége néhol eléggé adhoc jellegű, ezeket próbálom kijavítani, megerősíteni. Amit eddig elértem: durván 50%-os fűtésmegtakarítás (ha ez is olyan tél lett volna , mint az előző kettő, meg is lenne az 50%), de még szeretném ezt is idővel a felére csökkenteni, a lehetőség van bőven, ötleteim és elképzeléseim is vannak, folyamatosan tanulok tőletek és más internetes leírásokból, blogokból.
Sok kérdésem van, de már nem szeretném elszúrni. Általában nem kerül sokkal több munkába valamit rendesen megcsinálni, mint rossz kiindulásból elszúrni. Nem tudom meddig fogok itt élni, de egyelőre úgy tűnik sokáig. Szeretem a házam, már sok mindent megcsináltam benne és ami jól sikerült, arra minden nap jól esik ránézni, mint a tetőtér belső burkolása.
Köszönöm a türelmeteket.
link

Plaszlo(236 eddigi hozzászólás) 2010-02-16 11:30:38
Köszönöm Robert! A fólia amit a meleg oldalra említesz, az a párazáró fólia lenne? A födém fa hajópadló, felette laminált padló közte talán vékony OSB lap, de ez nem biztos. Ez alatt van a vékony hungarocell szigetelés és fa lambéria. A látható ill. szabadon lévő tetőszerkezet kb: 2x1 m2, és ehhez maradt még annyi 10 cm-es kőzetgyapotom, amivel ezt is be tudom építeni. Két dolog ami nekem mellette szól a beépítésnek: végre felszabadíthatnám a szaletlit tavaszra, ami már több mint fél éve anyagtárolóként szolgál, másrészt egységes lenne a kinézete a beltérrel, gondolok itt a szigetelés vastagságra és az egybefüggő burkolatra. Felmerül még egy kérdés: A napellenző ponyva szerkezetének tartócsavarjai a szigetelés alá kerülnének (most a határánál vannak). Mivel tudnám a csavarvégeket leszigetelni, hogy télen ne vigye be a hideget a szigetelés alá? Félek, hogy egy ilyen húzós télen a - 10-15 fokos csavarvég összeszedne minden párát, olvadáskor meg a szigetelésbe folyna a víz. Gondoltam műanyag csavarkupakra (olyasmire, mint a müa autós dísztárcsák díszkupakjai) , purhabra, filcborításra, stb. Most jutott eszembe egy kombinált megoldás, kisebb háztartási spray-es kupakokat befújok purhabbal és rátolom még a kihabosodás közben a csavarvégekre. Ezt még körül lehet venni kőzetgyapottal. Szerintetek ez már eléggé lecsökkentené a hőkülönbséget a szigetelésben a gondok megelőzése érdekében?link

Plaszlo(236 eddigi hozzászólás)

2010-02-16
11:30:38

Köszönöm Robert!
A fólia amit a meleg oldalra említesz, az a párazáró fólia lenne? A födém fa hajópadló, felette laminált padló közte talán vékony OSB lap, de ez nem biztos. Ez alatt van a vékony hungarocell szigetelés és fa lambéria.

A látható ill. szabadon lévő tetőszerkezet kb: 2x1 m2, és ehhez maradt még annyi 10 cm-es kőzetgyapotom, amivel ezt is be tudom építeni. Két dolog ami nekem mellette szól a beépítésnek: végre felszabadíthatnám a szaletlit tavaszra, ami már több mint fél éve anyagtárolóként szolgál, másrészt egységes lenne a kinézete a beltérrel, gondolok itt a szigetelés vastagságra és az egybefüggő burkolatra.

Felmerül még egy kérdés: A napellenző ponyva szerkezetének tartócsavarjai a szigetelés alá kerülnének (most a határánál vannak). Mivel tudnám a csavarvégeket leszigetelni, hogy télen ne vigye be a hideget a szigetelés alá? Félek, hogy egy ilyen húzós télen a - 10-15 fokos csavarvég összeszedne minden párát, olvadáskor meg a szigetelésbe folyna a víz. Gondoltam műanyag csavarkupakra (olyasmire, mint a müa autós dísztárcsák díszkupakjai) , purhabra, filcborításra, stb.
Most jutott eszembe egy kombinált megoldás, kisebb háztartási spray-es kupakokat befújok purhabbal és rátolom még a kihabosodás közben a csavarvégekre. Ezt még körül lehet venni kőzetgyapottal. Szerintetek ez már eléggé lecsökkentené a hőkülönbséget a szigetelésben a gondok megelőzése érdekében?link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-02-16 08:35:45
Plaszlo, A fóliát mindig a meleg oldalon kell elhelyezni, azért, hogy a pára ne juthasson el az alacsonyabb hőmérsékletű szerkezetekhez. Ha nem építed be a teraszt, akkor a szigetelés és a terasz mennyezet közé kellene tenni a fóliát. Ha a födém tömör szerkezet, és az alsó szigetelés mondjuk 10cm vastag, a szálas szigetelés pedig jól ki tud szellőzni, akkor szerintem el is hagyható a fólia. Ha most a polisztirol jól fel van ragasztva, akkor hagyd fenn, és növeld meg a vastagságot még 5 cm-el. Ez lenne a legolcsóbb. Bontsd meg most a szigetelést, amíg még hidegek vannak, és meglátod, hogy száraz-e a szigetelés fal felőli oldala. Ha igen, akkor a vastagabb szigetelés mellet sem lesz probléma. Ha beépítenéd a teraszt, akkor nem kell növelned a szigetelést, fűtés nélkül sem fog bemenni a fagy a télikertbe és elég lesz a meglévő vastagság. Én nem szigetelnék előre olyan tetőrészt, ami alatt még nincs helység. A tervek sokszor változnak, nem érdemes most a bizonytalanra költeni. link

robert(3777 eddigi hozzászólás)

2010-02-16
08:35:45

Plaszlo,

A fóliát mindig a meleg oldalon kell elhelyezni, azért, hogy a pára ne juthasson el az alacsonyabb hőmérsékletű szerkezetekhez.

Ha nem építed be a teraszt, akkor a szigetelés és a terasz mennyezet közé kellene tenni a fóliát. Ha a födém tömör szerkezet, és az alsó szigetelés mondjuk 10cm vastag, a szálas szigetelés pedig jól ki tud szellőzni, akkor szerintem el is hagyható a fólia.
Ha most a polisztirol jól fel van ragasztva, akkor hagyd fenn, és növeld meg a vastagságot még 5 cm-el. Ez lenne a legolcsóbb.

Bontsd meg most a szigetelést, amíg még hidegek vannak, és meglátod, hogy száraz-e a szigetelés fal felőli oldala. Ha igen, akkor a vastagabb szigetelés mellet sem lesz probléma.

Ha beépítenéd a teraszt, akkor nem kell növelned a szigetelést, fűtés nélkül sem fog bemenni a fagy a télikertbe és elég lesz a meglévő vastagság.

Én nem szigetelnék előre olyan tetőrészt, ami alatt még nincs helység. A tervek sokszor változnak, nem érdemes most a bizonytalanra költeni.

link

Plaszlo(236 eddigi hozzászólás) 2010-02-14 18:23:33
Robert, Igen, a tetőtéri szoba túlnyúlik az alsó szinten, és az alja már a szabadban van ezt szeretném jobban leszigetelni. Szerintem a nyári melegben ez a gyenge hőszigetelés is hozzájárul valamilyen mértékben a tetőtér felmelegedéséhez. Az alsó szint egy szarufaosztással beljebb van mint a felső szint, így a tető túlnyúlik az alsó szinten. A tetőnek erre a lenyúló végére is raknék hőszigetelést, csakúgy mint a beltéri részeknél. Távlati terveim, vagy ezt a részt véglegesen beépíteni, ezzel is növelve az alapterületet, vagy mobil üveges hőszigetelt elemekkel - amit nyáron könnyen elbonthatok -, téli kertet csinálni a terasz tető alatti részéből. Tehát a kérdésem: ilyenkor mi a rétegrend sorrendje? Melyik megoldás lenne hosszabb távon is megfelelő? Először mindenképp kültérinek kéne ezeket a részeket tekinteni, mert nem tudom mikor jutok az előbb leírtak megvalósításához. link

Plaszlo(236 eddigi hozzászólás)

2010-02-14
18:23:33

Robert,
Igen, a tetőtéri szoba túlnyúlik az alsó szinten, és az alja már a szabadban van ezt szeretném jobban leszigetelni. Szerintem a nyári melegben ez a gyenge hőszigetelés is hozzájárul valamilyen mértékben a tetőtér felmelegedéséhez.

Az alsó szint egy szarufaosztással beljebb van mint a felső szint, így a tető túlnyúlik az alsó szinten. A tetőnek erre a lenyúló végére is raknék hőszigetelést, csakúgy mint a beltéri részeknél. Távlati terveim, vagy ezt a részt véglegesen beépíteni, ezzel is növelve az alapterületet, vagy mobil üveges hőszigetelt elemekkel - amit nyáron könnyen elbonthatok -, téli kertet csinálni a terasz tető alatti részéből.

Tehát a kérdésem: ilyenkor mi a rétegrend sorrendje? Melyik megoldás lenne hosszabb távon is megfelelő? Először mindenképp kültérinek kéne ezeket a részeket tekinteni, mert nem tudom mikor jutok az előbb leírtak megvalósításához. link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-02-14 13:44:29
Plaszlo, Hogy is van? A szoba a nyitott terasz fölött van, és azt a födémet kellene alulról szigetelni? link

Plaszlo(236 eddigi hozzászólás) 2010-02-14 12:58:25
Üdv! A teraszunkat a hálószoba alja fedi, amit szeretnék jobban leszigetelni. Most a réseken átnézve 4 cm-es hungarocell szigetelés van lambériával lefedve. A szigetelést 10 cm-es kőzetgyapot szigeteléssel kívánom megoldani, de egy tervező házépítésének blogjában olvastam, hogy a párazáró fóliát ilyenkor nem alulra, hanem felülre kell rakni a kiszellőzés miatt, mivel itt a hideg felület az alsó. Ezek szerint a a mennyezetre rakjam a párazáró fóliát, alá a kőzetgyapotot? A kőzetgyapot alá kell még páraáteresztő fólia, vagy elég lesz a fa lambéria?link

Plaszlo(236 eddigi hozzászólás)

2010-02-14
12:58:25

Üdv!
A teraszunkat a hálószoba alja fedi, amit szeretnék jobban leszigetelni. Most a réseken átnézve 4 cm-es hungarocell szigetelés van lambériával lefedve. A szigetelést 10 cm-es kőzetgyapot szigeteléssel kívánom megoldani, de egy tervező házépítésének blogjában olvastam, hogy a párazáró fóliát ilyenkor nem alulra, hanem felülre kell rakni a kiszellőzés miatt, mivel itt a hideg felület az alsó.
Ezek szerint a a mennyezetre rakjam a párazáró fóliát, alá a kőzetgyapotot? A kőzetgyapot alá kell még páraáteresztő fólia, vagy elég lesz a fa lambéria?link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-02-14 09:14:21
sanitec, Evvel programmal kipróbálhatod, hogy egy adott falfelület különböző vastagon leszigetelve mekkora energiamegtakarítást jelent. Írj, ha nem boldogulsz valamivel. http://apps.biosolar.hu/payback/?wall_type=0.4&wall_thickness=32&insulation_type=0.048&insulation_thickness=10&insulated_area=100&fuel_type=18&insulation_specific_cost=7000&dt_average=16 Szerintem a 15 cm vastagság nem túl sok, hanem csak több, mint az általánosan beépített. Mivel a megtakarítás mértéke nem egyenesen arányos a szigetelés vastagságával, ezért nagyon oda kell figyelni, hogy a rendszer többi eleme is teljesítse az adott normát. Könnyen megeshet, hogy egy elhibázott részlet lerontja a drága szigetelés hatásfokát. Ennél a szigetelésvastagságnál a gépi szellőzés (leginkább a hővisszanyerős) mindenképpen javasolt lenne. link

robert(3777 eddigi hozzászólás)

2010-02-14
09:14:21

sanitec,

Evvel programmal kipróbálhatod, hogy egy adott falfelület különböző vastagon leszigetelve mekkora energiamegtakarítást jelent. Írj, ha nem boldogulsz valamivel.
http://apps.biosolar.hu/payback/?wall_type=0.4&wall_thickness=32&insulation_type=0.048&insulation_thickness=10&insulated_area=100&fuel_type=18&insulation_specific_cost=7000&dt_average=16

Szerintem a 15 cm vastagság nem túl sok, hanem csak több, mint az általánosan beépített. Mivel a megtakarítás mértéke nem egyenesen arányos a szigetelés vastagságával, ezért nagyon oda kell figyelni, hogy a rendszer többi eleme is teljesítse az adott normát. Könnyen megeshet, hogy egy elhibázott részlet lerontja a drága szigetelés hatásfokát.
Ennél a szigetelésvastagságnál a gépi szellőzés (leginkább a hővisszanyerős) mindenképpen javasolt lenne. link

sanitec(2 eddigi hozzászólás) 2010-02-14 01:08:06
Üdv. Mindenkinek! Tanácsot szeretnék kérni! Szilikát (32 cm) építésű házunkat felújítjuk teljesen, fűtésünk múlt év nyáron elkészült, ez év tavaszára tervezzűk a nyillászárók cseréjét ill. a külső utólagos hőszigetelést. Azt tervezem, hogy kívülre 15 cm-es EPS 80 -ast ill a padlásra 30 cm üveggyapot szigetelést teszek. Érdeklődtem már több helyen, hogy a 15 cm-es EPS sok-e vagy kevés, a legtöbb helyen meglepődve mondták "nem kell arra olyan vastag". Mivel a ház szellőztetését vagy szellőztető berendezéssel, vagy nyillászáróba épített szelőztetővel ill. ventillátorokkal megoldom, szeretném minnél jobban leszigetelni a házat. Fűtésszámlán mennyire látszodna meg ill. tényleg sok-e a 15 cm ? link

sanitec(2 eddigi hozzászólás)

2010-02-14
01:08:06

Üdv. Mindenkinek!

Tanácsot szeretnék kérni! Szilikát (32 cm) építésű házunkat felújítjuk teljesen, fűtésünk múlt év nyáron elkészült, ez év tavaszára tervezzűk a nyillászárók cseréjét ill. a külső utólagos hőszigetelést. Azt tervezem, hogy kívülre 15 cm-es EPS 80 -ast ill a padlásra 30 cm üveggyapot szigetelést teszek. Érdeklődtem már több helyen, hogy a 15 cm-es EPS sok-e vagy kevés, a legtöbb helyen meglepődve mondták "nem kell arra olyan vastag".
Mivel a ház szellőztetését vagy szellőztető berendezéssel, vagy nyillászáróba épített szelőztetővel ill. ventillátorokkal megoldom, szeretném minnél jobban leszigetelni a házat.
Fűtésszámlán mennyire látszodna meg ill. tényleg sok-e a 15 cm ?

link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-02-11 10:50:25
tanyo, Az általad említett módszer nagyon hasonlít a "Gyurcsok féle spirituális távszigetelésre". Itt találsz képeket a tiedhez nagyon hasonló utólagosan szigetelt házra, és láthatod a gázfogyasztás alakulását is. http://biosolar.hu/gallery/12 Az a módszer házilagosan is kivitelezhető, alapvető feltétel, hogy a falak ne nedvesedjenek alulról.link

Plaszlo(236 eddigi hozzászólás) 2010-02-11 10:49:22
Üdv Tanyó! Itt egy másik link, itt nem annyira Top Shop szerűen írják le a festék tulajdonságait, gyakorlatilag ugyanaz mint a Thermoshield. http://www.festek-hoszigeteles.hu/ Az egyetlen problémám ezzel a csodával szemben, hogy az oldalon közzétett visszajelzéseken kívül még nem találtam olyan fórumot, ahol tényleges konkrét, gyakorlati élményeket, tapasztalatokat osztanának meg velünk. Ha tényleg igaz amit ígérnek, akkor a tetőfesték engem is érdekelne. Már kicsit utána is érdeklődtem, a 80 m2 körüli hullámpala tetőmet (aminek a teljes felülete kb. 100 m2)120.000 Ft-ért tudnám lefesteni saját munkával a Protektorral. link

Plaszlo(236 eddigi hozzászólás)

2010-02-11
10:49:22

Üdv Tanyó!
Itt egy másik link, itt nem annyira Top Shop szerűen írják le a festék tulajdonságait, gyakorlatilag ugyanaz mint a Thermoshield.
http://www.festek-hoszigeteles.hu/
Az egyetlen problémám ezzel a csodával szemben, hogy az oldalon közzétett visszajelzéseken kívül még nem találtam olyan fórumot, ahol tényleges konkrét, gyakorlati élményeket, tapasztalatokat osztanának meg velünk. Ha tényleg igaz amit ígérnek, akkor a tetőfesték engem is érdekelne. Már kicsit utána is érdeklődtem, a 80 m2 körüli hullámpala tetőmet (aminek a teljes felülete kb. 100 m2)120.000 Ft-ért tudnám lefesteni saját munkával a Protektorral. link

tanyo(2 eddigi hozzászólás) 2010-02-11 10:24:50
Köszönöm a választ! Üdv Tanyo!link

Plaszlo(236 eddigi hozzászólás) 2010-02-11 00:35:31
Robert! Köszönöm a választ. Akkor az elképzelésem reális a 10 cm-es kőzetgyapot hőszigetelésről. Tanyó! Ahhoz, hogy a Thermoshield festék télen a meleget is visszaverje a szoba falásról, ahhoz a nemcsak a fal külsejét kell lefesteni, hanem a belső felét is. Így már kevésbé kedvező a beruházás megtérülése. Szerény magánvéleményem, hogy alapvetően nem pótolja a hiányzó szigeteléseket, csak hővisszaverő, hőelosztó és párafelvevő képességeivel kompenzálhatja bizonyos mértékig a gyenge szigetelésű falak veszteségeit, valamint a penészképződést korlátozhatja. Ha figyelmesen elolvasta a honlapon található információkat, láthatja a nedvességmegkötő üreges kerámiagolyók méreteit, valamint a felhordott festék rétegvastagságát. Ajánlatos ebből a tényből kiindulva átgondolni a nedvességmegkötő és falszárító teljesítményét vagy hatását. Egyébként ennek a festéknek van egy olcsóbb német megfelelője.link

Plaszlo(236 eddigi hozzászólás)

2010-02-11
00:35:31

Robert!
Köszönöm a választ. Akkor az elképzelésem reális a 10 cm-es kőzetgyapot hőszigetelésről.

Tanyó!
Ahhoz, hogy a Thermoshield festék télen a meleget is visszaverje a szoba falásról, ahhoz a nemcsak a fal külsejét kell lefesteni, hanem a belső felét is. Így már kevésbé kedvező a beruházás megtérülése. Szerény magánvéleményem, hogy alapvetően nem pótolja a hiányzó szigeteléseket, csak hővisszaverő, hőelosztó és párafelvevő képességeivel kompenzálhatja bizonyos mértékig a gyenge szigetelésű falak veszteségeit, valamint a penészképződést korlátozhatja. Ha figyelmesen elolvasta a honlapon található információkat, láthatja a nedvességmegkötő üreges kerámiagolyók méreteit, valamint a felhordott festék rétegvastagságát. Ajánlatos ebből a tényből kiindulva átgondolni a nedvességmegkötő és falszárító teljesítményét vagy hatását.
Egyébként ennek a festéknek van egy olcsóbb német megfelelője.link

tanyo(2 eddigi hozzászólás) 2010-02-10 23:56:07
Üdvözlöm! Remélem tud hasznos tanácsokat adni. Egy éve vásároltam egy családi házat ami 80-ban épült, B30-as téglából, kőporral vakolva. A födém beton gerenda, közötte béléstestekkel. Sem a falak, sem a födém nincs szigetelve. Természetesen anyagi forrásaim korlátozottak, főleg az idei irreálisan magas gázszámlákat követőenarktus, melyektől még most is könny szökik a szemembe. Az idei évben mindenképpen tervezem a födém szigetelését. A padlást nem használjuk semmire sem. A falakat is tervezem szigetelni, de nem tudom melyik módszer lenne a helyes megoldás a költségeket is figyelembe véve. A kőzetgyapot szigetelés lenne számomra a legszimpatikusabb, de sajnos nem tudom megfizetni, a dryvittal kapcsolatosan sok rosszat hallottam a penészedés miatt, ami már egyébként is jelen van sajnos. Az interneten böngészve találtam egy külső bevonatot, ami ThermoShield névre hallgat. A forgalmazó nagyon dícséri, hiszen ez a dolga. Sajnos semmilyen fórumos tapasztalatot nem találtam ezzel a bevonattal kapcsolatosan. A véleményét szeretném kérni ezzel az anyaggal kapcsolatban. A kivitelezése nagyon szimpatikus, mivel egyszerűen rá kell festeni a vakolatra. Állítólag visszaveri a hőt, nyáron a kintit, télen a bentit, illetve a fal irányából erős nedvszívó hatása van (szárítja a falakat), viszont a csapadékot lepergeti. A forgalmazó szerint kb 4 cm vastagságságú dryvit szigetelésnek felel meg a hőszigetelő képessége, kb. 20-28%-os energiamegtakarítással.link

tanyo(2 eddigi hozzászólás)

2010-02-10
23:56:07

Üdvözlöm!
Remélem tud hasznos tanácsokat adni. Egy éve vásároltam egy családi házat ami 80-ban épült, B30-as téglából, kőporral vakolva. A födém beton gerenda, közötte béléstestekkel. Sem a falak, sem a födém nincs szigetelve. Természetesen anyagi forrásaim korlátozottak, főleg az idei irreálisan magas gázszámlákat követőenarktus, melyektől még most is könny szökik a szemembe.
Az idei évben mindenképpen tervezem a födém szigetelését. A padlást nem használjuk semmire sem. A falakat is tervezem szigetelni, de nem tudom melyik módszer lenne a helyes megoldás a költségeket is figyelembe véve.
A kőzetgyapot szigetelés lenne számomra a legszimpatikusabb, de sajnos nem tudom megfizetni, a dryvittal kapcsolatosan sok rosszat hallottam a penészedés miatt, ami már egyébként is jelen van sajnos.
Az interneten böngészve találtam egy külső bevonatot, ami ThermoShield névre hallgat. A forgalmazó nagyon dícséri, hiszen ez a dolga. Sajnos semmilyen fórumos tapasztalatot nem találtam ezzel a bevonattal kapcsolatosan. A véleményét szeretném kérni ezzel az anyaggal kapcsolatban.
A kivitelezése nagyon szimpatikus, mivel egyszerűen rá kell festeni a vakolatra. Állítólag visszaveri a hőt, nyáron a kintit, télen a bentit, illetve a fal irányából erős nedvszívó hatása van (szárítja a falakat), viszont a csapadékot lepergeti.
A forgalmazó szerint kb 4 cm vastagságságú dryvit szigetelésnek felel meg a hőszigetelő képessége, kb. 20-28%-os energiamegtakarítással.link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-02-10 20:43:26
Plaszlo, "Van olyan határ, amikor már ne éri meg a szigetelőanyag vastagságát növelni?" Igen van. Bizonyos peremfeltételekre kiszámítható az optimális szigetelés vastagsága. Ez a számítás a gazdasági és technikai körülményektől is függ. A polisztirol hab esetén közepes amortizációval számolva kb 20 cm. Amennyiben ennél vastagabb a szigetelés, a szigetelés készítéséhez alkalmazott energia meghaladja a szigetelés élettartama alatt megtakarítható energiamennyiséget. Az ábrán zöld görbe jelzi a szigetelésen átjutó hőveszteséget, a piros görbe a szigetelés előállításának energiaszükségletét, a kék pedig a kettő összegét, aminek a minimumát kell keresni. Figyelembe kell venni az egyéb veszteségeket is, pl nyílászárók és szellőzési veszteségek. Ez tovább csökkenti a gazdaságosan beépítendő szigetelőanyag vastagságot. Speciális nyílászárók és gépi szellőzés nélkül ezért nam nagyon érdemes 10cm-nél vastagabb szigetelést alkalmazni a falon. Klikk a nagyításhoz link

robert(3777 eddigi hozzászólás)

2010-02-10
20:43:26

Plaszlo,

"Van olyan határ, amikor már ne éri meg a szigetelőanyag vastagságát növelni?"

Igen van. Bizonyos peremfeltételekre kiszámítható az optimális szigetelés vastagsága. Ez a számítás a gazdasági és technikai körülményektől is függ. A polisztirol hab esetén közepes amortizációval számolva kb 20 cm. Amennyiben ennél vastagabb a szigetelés, a szigetelés készítéséhez alkalmazott energia meghaladja a szigetelés élettartama alatt megtakarítható energiamennyiséget.

Az ábrán zöld görbe jelzi a szigetelésen átjutó hőveszteséget, a piros görbe a szigetelés előállításának energiaszükségletét, a kék pedig a kettő összegét, aminek a minimumát kell keresni.

Figyelembe kell venni az egyéb veszteségeket is, pl nyílászárók és szellőzési veszteségek. Ez tovább csökkenti a gazdaságosan beépítendő szigetelőanyag vastagságot. Speciális nyílászárók és gépi szellőzés nélkül ezért nam nagyon érdemes 10cm-nél vastagabb szigetelést alkalmazni a falon.

Klikk a nagyításhoz
link

Plaszlo(236 eddigi hozzászólás) 2010-02-10 18:19:22
Üdv! Átolvastam végig a topikot, de faházakról nemigen volt benne szó. Alpesi típusú Tátra faház, 8 cm-es fa "gerendákból" a falak. Jelenleg 4 cm-es polisztirol hőszigetelés van körben rajta, mivel ez a volt a minimum a lakóházzá nyilvánításhoz. Ezt még nem én csináltam. Idővel szeretném ezt lecserélni 10 cm-es inhomogén, vakolható Rockwool kőzetgyapotra, mert azt olvastam ez a fának jobb lenne, tudna kívülről is lélegezni. Szerintetek ez elég lenne? van olyan határ, amikor már ne éri meg a szigetelőanyag vastagságát növelni? A külső hőszigetelés befejezésével (volt ahol elfelejtették) és a tetőtér szigeteléssel durván a felére csökkentek a fűtési költségeim.link

Plaszlo(236 eddigi hozzászólás)

2010-02-10
18:19:22

Üdv!
Átolvastam végig a topikot, de faházakról nemigen volt benne szó. Alpesi típusú Tátra faház, 8 cm-es fa "gerendákból" a falak. Jelenleg 4 cm-es polisztirol hőszigetelés van körben rajta, mivel ez a volt a minimum a lakóházzá nyilvánításhoz. Ezt még nem én csináltam. Idővel szeretném ezt lecserélni 10 cm-es inhomogén, vakolható Rockwool kőzetgyapotra, mert azt olvastam ez a fának jobb lenne, tudna kívülről is lélegezni.
Szerintetek ez elég lenne? van olyan határ, amikor már ne éri meg a szigetelőanyag vastagságát növelni? A külső hőszigetelés befejezésével (volt ahol elfelejtették) és a tetőtér szigeteléssel durván a felére csökkentek a fűtési költségeim.link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-02-06 10:13:58
hyper, Sokat segítene a megértésben, ha felraknál az példákban leírt szerkezetekre egy-egy páradiffúziós diagramot, mondjuk 50%-os belső 80%-os külső páratartalom 0 Celsius alatti külső hőmérsékletre. Szerintem avval minden kivitelezőnek tisztában kell lenni, hogy a nedves hőszigetelőanyag nem hatásos. Csak az amatőrök építkeznek prospektukból (nem az adatlapokból) meg a reklámokból. A kivitelezőnek azt is tudniuk kell, hogy nem csak a puskaport kell szárazon tartani, hanem a szigetelést is. A szigetelőt pedig nem meleg levegő átfúvásával kell szárazon tartani, az tényleg nem gazdaságos. A helyes rétegrendnek kell gondoskodnia a nedvesség távol tartásáról. Adatokat lehet találni kész szerkezetek hőátbocsátának hőmérsékletfüggésére, ami nem azt mutatja, hogy a hőmérséklet csökkenéssel drasztikusan csökkenne a szigetelőképesség. A fórum bejegyzéseiből látszik, hogy nem csak az "egy-tetőteres átalakítók", hanem "luxus lakások" (érts k...a drága) építői is megfeledkeznek néha a fizikáról (az előbbiek a zsebükről is). Egy példa nem példa, valószínűleg a sávszélességünk sem lenne elég azoknak a problémamentes példáknak a közlésére, ahol az üreges téglafalakkal körülvett lakásokban nincs gond. A dryvit-tal kapcsolatos mondatot nem értem. A kőzetgyapottal nincs gond, hacsak nem eszegetünk belőle. Elfogadom, hogy sok esetben könnyű-vakolatos utólagos belső hőszigetelés a legjobb megoldás. Könnyű szerkezet esetén a szerkezet egyébként sem képvisel hőtároló tömeget, tehát as elszigetelése sem rontja a hőkiegyenlítő hatást. Véleményem: új épület esetén csak a külsőleg... link

robert(3777 eddigi hozzászólás)

2010-02-06
10:13:58

hyper,

Sokat segítene a megértésben, ha felraknál az példákban leírt szerkezetekre egy-egy páradiffúziós diagramot, mondjuk 50%-os belső 80%-os külső páratartalom 0 Celsius alatti külső hőmérsékletre.

Szerintem avval minden kivitelezőnek tisztában kell lenni, hogy a nedves hőszigetelőanyag nem hatásos. Csak az amatőrök építkeznek prospektukból (nem az adatlapokból) meg a reklámokból. A kivitelezőnek azt is tudniuk kell, hogy nem csak a puskaport kell szárazon tartani, hanem a szigetelést is.
A szigetelőt pedig nem meleg levegő átfúvásával kell szárazon tartani, az tényleg nem gazdaságos. A helyes rétegrendnek kell gondoskodnia a nedvesség távol tartásáról. Adatokat lehet találni kész szerkezetek hőátbocsátának hőmérsékletfüggésére, ami nem azt mutatja, hogy a hőmérséklet csökkenéssel drasztikusan csökkenne a szigetelőképesség.
A fórum bejegyzéseiből látszik, hogy nem csak az "egy-tetőteres átalakítók", hanem "luxus lakások" (érts k...a drága) építői is megfeledkeznek néha a fizikáról (az előbbiek a zsebükről is).

Egy példa nem példa, valószínűleg a sávszélességünk sem lenne elég azoknak a problémamentes példáknak a közlésére, ahol az üreges téglafalakkal körülvett lakásokban nincs gond.

A dryvit-tal kapcsolatos mondatot nem értem.

A kőzetgyapottal nincs gond, hacsak nem eszegetünk belőle.

Elfogadom, hogy sok esetben könnyű-vakolatos utólagos belső hőszigetelés a legjobb megoldás.
Könnyű szerkezet esetén a szerkezet egyébként sem képvisel hőtároló tömeget, tehát as elszigetelése sem rontja a hőkiegyenlítő hatást.

Véleményem: új épület esetén csak a külsőleg...
link

sándor(960 eddigi hozzászólás) 2010-02-06 01:18:45
hyper! A vastagát meghagyom másoknak. A tömör tégla is 6(?) millió éve penészedik. A kõzetgyapotot általában bazaltból készítik. Kohászat és használható kohósalak 20 éve nincs Magyarországon. A salak meddõhányók összetétele szétválogatás nélkül alkalmatlan bármilyen hasznosításra.link

hyper(58 eddigi hozzászólás) 2010-02-06 00:00:50
Kedves Robert! A párazárással kapcsolatosan a válaszom igen.Pont ettől szigetel jobban egy rosszabb labda,ha a pára nem rontja le. Erre jó példa a fólia néklküli tetőtér ami nem nedvesedik. A pára jelenlétével kapcsolatosan nem mondják el a következőket.A levegőt tartalmazó tégla ,a levegőt tartalmazó szálas anyag ,pl k gyapot a harmadára képes visszaejteni a lamda értéket ,mikor a pára feldúsul benne.Erre a szakma azt a választ adja ,hogy ki kell szellőztetni.Azt ,hogy ennek a hatásfokvesztésnek mekkora az energia vesztés a következménye ,ennek mekkora a költsége a vásárlónak aki szigetelést vásárolt, nem propagálják.Mondhatjuk úgy ,hogy a lamda értékek nem tömör falazat,nem tömör hőszigetelés esetén egy dinamikusan változó érték. 20fokon mérik a labdát csak. Akkor tudja az üreges tégla a max szigetelési értékét ,amikor a nap felhevitette a lakoteret ,és a bentrekedt hőt megtartja. Gondolkoztatok azon már ,hogy egy papiron rosszabb lambdával rendelkező tömör tégla falazat miért nem penészes ,egy korszerű tégla meg miért igen? Nos nem a szellőzés ,hanem a benne létrejövő páradúsulás folytán csökken a lamba érték ami hidegebb felületet eredményez ,az a fránya pára ,meg nem olvas marketing szöveget . A képlet amivel ma számolunk bármit hozzáadok ,viz ,jég az érték javul. Parciális differendciál egyenlettel meg senki nem számol. A tömör tégla 6 millio éves ,a levegős tégla 50. Nem lehet ,hogy ez zsákutca? Amikor egy 38Nf porothermre rákerül 12-14 cm fizikai kapcsolattal a hypertherm kivül,a harmatponti eltolódás a tömör habarcsba esik.Ez azt eredményezi ,hogy kicsapódás nics a téglában,és a szigetelésben sem. Mintegy feljavitja a téglát arra az értékre amit megadtak. Ugyanez a tégla dryvittal ,mivel a harmatponti dusulát további páratorlódással megtoldja mű=50-60 (tégla8-15) ezzel tovább rontja az értéket. a közetgyapotra szintén igaz ,ha a téglában a harmatpont azért nem jó,h a szálas anyagban akkor azért nem jó. A kőzetgyapotnak egyébként a méret nem tartósságán túl egyéb egészségre ártalmas tulajdonságai vannak. A kohósalakról lehet irni hogy egészségtelen ,a gázszilikátról szintén ,a kőzetgyapotról aminek az alapanyaga szintén nagyrészben kohósalak ,érdekes nem lehet tudni. Erről érdekelne pár vélemény. link

hyper(58 eddigi hozzászólás)

2010-02-06
00:00:50

Kedves Robert!

A párazárással kapcsolatosan a válaszom igen.Pont ettől szigetel jobban egy rosszabb labda,ha a pára nem rontja le.
Erre jó példa a fólia néklküli tetőtér ami nem nedvesedik.

A pára jelenlétével kapcsolatosan nem mondják el a következőket.A levegőt tartalmazó tégla ,a levegőt tartalmazó szálas anyag ,pl k gyapot a harmadára képes visszaejteni a lamda értéket ,mikor a pára feldúsul benne.Erre a szakma azt a választ adja ,hogy ki kell szellőztetni.Azt ,hogy ennek a hatásfokvesztésnek mekkora az energia vesztés a következménye ,ennek mekkora a költsége a vásárlónak aki szigetelést vásárolt, nem propagálják.Mondhatjuk úgy ,hogy a lamda értékek nem tömör falazat,nem tömör hőszigetelés esetén egy dinamikusan változó érték.
20fokon mérik a labdát csak.
Akkor tudja az üreges tégla a max szigetelési értékét ,amikor a nap felhevitette a lakoteret ,és a bentrekedt hőt megtartja.
Gondolkoztatok azon már ,hogy egy papiron rosszabb lambdával rendelkező tömör tégla falazat miért nem penészes ,egy korszerű tégla meg miért igen?
Nos nem a szellőzés ,hanem a benne létrejövő páradúsulás folytán csökken a lamba érték ami hidegebb felületet eredményez ,az a fránya pára ,meg nem olvas marketing szöveget .

A képlet amivel ma számolunk bármit hozzáadok ,viz ,jég az érték javul.
Parciális differendciál egyenlettel meg senki nem számol.
A tömör tégla 6 millio éves ,a levegős tégla 50. Nem lehet ,hogy ez zsákutca?
Amikor egy 38Nf porothermre rákerül 12-14 cm fizikai kapcsolattal a hypertherm kivül,a harmatponti eltolódás a tömör habarcsba esik.Ez azt eredményezi ,hogy kicsapódás nics a téglában,és a szigetelésben sem.
Mintegy feljavitja a téglát arra az értékre amit megadtak.
Ugyanez a tégla dryvittal ,mivel a harmatponti dusulát további páratorlódással megtoldja mű=50-60 (tégla8-15) ezzel tovább rontja az értéket.
a közetgyapotra szintén igaz ,ha a téglában a harmatpont azért nem jó,h a szálas anyagban akkor azért nem jó.
A kőzetgyapotnak egyébként a méret nem tartósságán túl egyéb egészségre ártalmas tulajdonságai vannak.
A kohósalakról lehet irni hogy egészségtelen ,a gázszilikátról szintén ,a kőzetgyapotról aminek az alapanyaga szintén nagyrészben kohósalak ,érdekes nem lehet tudni. Erről érdekelne pár vélemény.

link

Homline Forum => Hőszigetelés => Utólagos hőszigetelés

lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11 következő »