English  Deutsch
Homline Forum  =>  Hőszigetelés  =>  Utólagos hőszigeteléslapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11   következő »
Plaszlo(249 eddigi hozzászólás)
2010-08-30
09:47:01
Zsezse,
miért kéne feleslegesen "leglettelni" a külső vakolatot ragasztóval? Az érdes felület jobb tapadást, jobb alapot biztosít a ragasztónak - feltéve, hogy meg tud ragadni rajta. Mivel a szigetelőlapokat úgy is körbekened ragasztóval, nem kell félned a tábla alatti légmozgások kialakulásával.
A könyöklőt szerintem cserélni lenne érdemes, szépen megtoldani nem tudod, hogy ne látszódjon. Gondolom ezt is össze lehetne ragasztani - miért pont műkövet ne lehetne -, de akkor is össze kéne csiszolni, polírozni, amit beépítve nem lehet szépen.link
iceraven(5 eddigi hozzászólás)
2010-08-24
21:25:30
Zsezse!

Az OSB-s megoldáson kívül mindennel egyetértek, de azt nem javaslom, csúfos gondokat okozhat, mert teljes felületen párazáró. Ami a képeiden látható az szerintem mind jó, csak a papírt kellene kicserélned egy páraáteresztő fóliára, ha ügyesen alkudozol 160-180.-/m2 áron tudsz beszerezni jó minőségűt.link
zsezse(980 eddigi hozzászólás)
2010-08-04
17:44:21
kerdes:

csinalt-e mar valaki olyat, hogy egy meglevo EPS+nemesvakolatra rakott extra szigetelest?

gondolom ugy kellene nekiallni, hogy elobb lehuzni egyenesre ragasztoval, es arra fel az ujabb reteget.
gondolkodom, hogy az elkov. 5 evben fokoznam a mostani 5 centit.

mit csinaljak a konyoklokkel?!
muko parkanyok vannak, es nem birnanak mar ki +5 centit.
gondolkodtam azon, hogy egy par centit valahogy ratoldani:)link
robert(3920 eddigi hozzászólás)
2010-07-29
12:31:54
Egyetértek az előttem felszólalóval.link
Plaszlo(249 eddigi hozzászólás)
2010-07-29
11:09:13
Zsezse,
Itt annyiban más a helyzet, hogy a gerendák köze - ha jól látom a képről - salakkal már fel van töltve, erre került még egy szigetelőréteg, ami letakarja az egészet gerendástól, salakostól együtt. A salak megfelelően tömörítve jó hőszigetelő és légzáró réteget alkot, így tulajdonképp mindegy, milyen irányban vannak fektetve a táblák. A salak ebből a szempontból amorf, nincs száliránya vagy fektetési iránya, ezért nincs mihez képest keresztben fektetni a felső réteget. A vezetőgerendák viszont merőlegesen lettek fektetve a födém gerendákra, így minimálisra csökkentve a hőhíd lehetőségét (csak a találkozási pontokon lehetne).
Neked először a gerendák közét kellene feltölteni kőzetgyapottal, majd a gerendákra merőlegesen rögzített tartógerendák (lécek, pallók) közét egy második réteggel lezárni. Ezt a használati igénytől függően porfogóval, vagy ha járni akartok rajta deszkával, OSB lappal borítsd le.
A gerendák között ha résmentesen, jól összeszorítva (de nem megrogyasztva) rakod le a kőzetgyapot táblákat, nem lehet huzat, így nem is hűlhet ki. De már a gerendák között is rakhatod keresztbe a rétegeket, 15 cm-es helyen egy 10 cm-es réteget, majd rá merőlegesen egy 5 cm-es réteget fektetve. Már ez kiküszöbölheti az esetleges rések közötti légáramlást. A felső keresztbe fektetett réteg további "huzatzáró" réteget alkot. Így teljesen meg lehet szüntetni a levegőáramlást, nem fog elszökni a meleg a födémen keresztül.link
zsezse(980 eddigi hozzászólás)
2010-07-29
09:41:58
jol nez ki
itt mi biztositja a kereszt lerakast?

ha a strukaturos reszbe valahol bekerul a levego, ahogy mondtam, akkor az ugyis lehuti az egeszet, es kiviszi a levegot.
felesleges is lenne a tetejere tennem a szigetelot:(link
robert(3920 eddigi hozzászólás)
2010-07-28
16:22:41
zsezse,

Délelőtt egy kis padlásfödém-szigeteléssel próbáltam nem kiesni a gyakorlatból:
http://biosolar.hu/gallery/12/20 link
zsezse(980 eddigi hozzászólás)
2010-07-28
16:06:01
akkor egyre gondoltunk:)

valoszinunek tartom, hogy eloszor csak egy soron tudjuk csak lerakni a kozetgyapotot, talan kesobb masodik korben johet ra meg egy reteg keresztben.
de akkor jo uton haladtam.link
robert(3920 eddigi hozzászólás)
2010-07-28
14:01:51
zsezse,

Egyetértek Plaszlo-val, csak a lustaság beszélt belőlem.link
Plaszlo(249 eddigi hozzászólás)
2010-07-28
09:52:28
Zsezse,
a feltört beton visszaszórásának nem látom értelmét azon kívül, hogy nem kell levinni a padlásról. Egyrészt feleslegesen terhelné az alsó deszkaborítást, másrészt ha alulról bármi miatt meg kell bontani, a nyakadba hullik a sitt. Sokkal jobb és egyenletesebb a hőszigetelőképessége az egységes homogén szerkezetű szigetelőanyagnak, mint a hulladék + kőzetgyapotnak.link
robert(3920 eddigi hozzászólás)
2010-07-28
07:18:49
zsezse,

A felső szigetelőréteg nélkül a gerendák hőhidat képeznek.
link
zsezse(980 eddigi hozzászólás)
2010-07-28
00:34:23
nem tudom, merre megy ki, csak amint leszedtem az egyik deszkat hirtelen huzat lett

lehet kitalalt valamerre

a beton visszaszorasanak nem sok ertelmet latom. plusz suly az also deszkazaton es, mivel ugyis toredezett, nem hiszem, hogy sok hoszigetelo hatasa lenne?!

a kereszt fektetes nelkul elerheto hoszigeteles nem lenne elegseges szerinted?link
robert(3920 eddigi hozzászólás)
2010-07-27
16:32:42
zsezse,

"Hova kifelé" húz a cúg? A perlitbetonon át?

Azt írod 3-4 cm vastag perlitbeton. Az 100m2-en sem több, mint 3-4m3, nem nagy szám felbontani, esetleg már most is szét van töredezve.
Szakaszosan haladva megbontanám a perlitet és felszedném a felső sor deszkát, utána rászórnám és elgereblyézném a perlitet az alsó sor deszkán. Ezután kőzetgyapot paplant tennék a perlire, evvel kitölteném a gerenda szintjéig. A gerendákra keresztben méterenként 40x100-as pallókat élére állítva és közé üvegfátyol kasírozott kőzetgyapot, majd a pallókra vissza régi deszka. Ezzel járható felületet kapsz minimális költséggel.

A párazárat talán le lehetne tudni valamilyen festékkel a mennyezeten, esetleg az alsó sor deszkára a gerendákon átvetve. Én az utóbbi megoldást már alkalmaztam betongerendákon. link
zsezse(980 eddigi hozzászólás)
2010-07-27
09:49:55
sziasztok

korvonalozodik a helyzet, a kovetkezo dilemmam a fodem hoszigetelese.
ez egy strukaturos fa fodem szerkezet, alul folul ledeszkazva, a gerendak kozott legres.
megjegyzem, h egy helyen kibontottuk a vakolatot alul kb 1 deszkanyi szelesen, es eleg komoly cug huzott kifele.
fleul 3-4 centi perlit beton van a felso deszkazaton.

mivel mindenkeppen jarhato padlasfeluletet szeretnenk, ezert eddig az az otletem volt, hoyg a mostani perlit tetejere tennenk 2x10cm kozetgyapotot 10es deszkakbol kialakitott szerkezetbe, ra deszkazatot vagy OSB lapot.
de ugye ez nem lesz olcso mar a fa miatt sem.

mi van akkor, ha felbontjuk a felso deszkazatot, es a mostani gerendak koze teszunk be 15-20 centi szalas szigetelest?
el tudomkepzelni, hogy nem is kell minden deszkat felvenni, csak bizonyos tavolsagonkent.
mi lesz a hazbol felszoko paraval? jelentos-e ez a a vakolaton keresztul?

gondoltam arra is, hogy a masik topicban irt befuvos megoldast alkalmaznank a gerendakozot kitoltesere.
szerintetek?
link
robert(3920 eddigi hozzászólás)
2010-06-15
15:03:28
zsezse,

Ebben az esetben telibe szigetelném a falat, és kősőbb szorosan mellé építeném a garázs falát.

Ha van a garázsnak déli fala, akkor érdemes lehet egy sörkollektorral megsegíteni. link
zsezse(980 eddigi hozzászólás)
2010-06-15
09:25:26
Robert

koszonom.

"A garázs szigetelése attól függ, hogy fagymentesre akarják-e megcsinálni. Ha igen, akkor hőszigetelt garázsajtó is kell, és akkor a házat a garázzsal együtt kell becsomagolni. Ha nem egyidőben épülnek, akkor külön mozog a kép épület, ebben az esetben a házat önmagában szigetelném, a garázs fagymenesítéséről másképp gondoskodnék"

mindenkeppen fagymentesre szeretnenk a mellekepuletet is, tehat kivulrol le fogjuk szigetelni. sajnos utolag epul hozza, igy a mozgas valamelyest kalkulalt.
el tudom kepzelni, hogy a toldasnal valamilyen dilettacios megoldast fogunk alkalmazni.link
robert(3920 eddigi hozzászólás)
2010-06-15
08:45:02
zsezse,

Az AUSTROTHERM GRAFIT (és REFLEX) alacsonyabb hővezetési tényezővel rendelkezik, mint a fehér homlokzatszigetelő lemez (valamivel jobb hőszigetelő).

Lényeges paraméterek
Hővezetési tényező: GRAFIT=0,032 W/(m·K), NORMÁL=0,041 W/(m·K)
Páradiffúziós ellenállás: nincs különbség
Méretállandóság normál klímán: GRAFIT=± 0,2 %, NORMÁL=± 0,5 %

Én azt mondom, hogy a döntést a a beszerzési ár figyelembevételével kell meghozni, mert a minőség ugyanaz.

A 8cm EPS teljesen korrekt vastagság. A vakolatran falakat és a hibás vakolatot javítani kell. A durva vakolás elég, de a síkot szépen meg kell csinálni. A 6 ragsztópogácsa mellett a táblák szélét és végig kell kenni.

A garázs szigetelése attól függ, hogy fagymentesre akarják-e megcsinálni. Ha igen, akkor hőszigetelt garázsajtó is kell, és akkor a házat a garázzsal együtt kell becsomagolni. Ha nem egyidőben épülnek, akkor külön mozog a kép épület, ebben az esetben a házat önmagában szigetelném, a garázs fagymenesítéséről másképp gondoskodnék.

A 90cm-es lábazat nem igényli a járda szint alatti szigetelést, de könnyebb a szegélyt kialakítani, ha kb 20cm mélyen fejezed be. Üregeket semmi esetre se hagyj az EPS mögött, a kőlábazatot síkba kell vakolni. A lábazat kialakítható EPS/XPS helyett hőszigetelő vakolattal is, ha így is úgy is vakolni kell.
Szuterén esetén tényleg nem árt a pincefat is szigetelni, egészen az alapig, úgy todom, hogy a vízszigetelésre szokták tenni. Szigetelőfal építése esetén elég kiásni az éppen szükséges pincetömböt, amíg a hőszigetelés esetén a munkaterülettel több föld megmozgatására van szükség. Az idézet ok.

Klikk a nagyításhoz

link
zsezse(980 eddigi hozzászólás)
2010-06-14
23:51:56
sziasztok

hoszigetelessel kapcsolatban lenne par kerdesem:
-mi a kulonbseg a sima EPS es a grafitos hoszigetelo megoldasok kozott?
a grafitos arban kicsit dragabb.
-a mi eghajlatunkra milyen vastag EPSt ajanlanatok egy 30as falra, amely perlites vakolattal lett bevakolva? 1980ban epult haz, 1 szint, B30as vagy ALFA tegla.
mint laikus, a 8cm-t celoztam meg. vagyonokat nem akarunk rakolteni, nem a passziv haz a cel, de egy mai es 5 ev mulva is korrekt hoszigetelesben gondolkodunk.
K1.0-as ablakok lesznek benn (majd)

-milyen melyen erdemes leszigetelni a labazatot? a jelenlegi padloszint 90 cm magasan van a foldszintje felett, termeskobol kirakva a labazat. erdemes felbontani a jardat, ahol lehet, es meg lejjebb menni a fold szintje ala vagy eleg ennyi? nincs szuterin.

-szinten labazati kerdes, hogy mivel a labazat nem teljesen sima felulet (mint irtam, zuzottkovel van kirakva), erdemes-e igy rarakni a labazati szigetelest, nem gond a mogotte levo legresek? vagy elobb simara vakolni, es utana szigetelni?

-szinten kerdes, hogy vakolatlan teglafalra erdemes-e feltenni (kicsit nagyobb csomokban) vagy elobb mindenkeppen vakoljuk be a falat es utana szigeteles? talan robert irt a szigeteles mogotti ho/leg mozgasokrol ilyen esetekben.

-terv, hogy a haz melle epul egy 4 meter szeles mellekepulet: garazs, kazanhaz, spejz, mosokonyha.
ezeket a helysegeket azonban nem futenenk kimondottan. ebben az esetben hogy erdemes szigetelni? a haz falat a garazson belul is leszigetelni + a garazs epuletet kulon?
vagy csak az egesz epuletkomplexumot kivulrol korbe, es bevallalni, hogy a hazbol jut at valamennyi meleg a garazsba stb helyekre?

+kerdes:
-az infrakameras ember azt mondta, hogy a szuterint is erdemes lett volna a fold szintje alatt legalabb a fagyhatarig leszigetelnunk - jelenleg csak a jardaszintig megy le az EPS-. ilyen esetben hogy erdemes felhelyezni a szigeteloanyagot?
belulrol kifele a mostani retegrend: vakolat - beton - katranypapir - vizszigetelest vedo teglafal - fold.
hova lett volna erdemes tenni a labazati szigetelest?
a vizszigetelest vedo teglafalat velemenyem szerint mar felesleges szigetelni, mert az ugyis vizesedik, es elvezeti a hot. rosszul gondolom?!
UPDATE: erre talaltam egy ilyen valaszt:
A pince földdel érintkező külső falának hőszigetelése

"Az URSA XPS terméket a pincefalak külső hőszigeteléseként közvetlenül az épület vízszigetelésére helyezik. Az URSA XPS nem csak a káros hő veszteséget és penészgomba képzõdést akadályozza meg, hanem a vízszigetelést is megbízhatóan védi a mechanikus károsodások ellen. Az URSA XPS védi az épületet a fröccsenő víz által terhelésnek kitett lábazati részeken is és ezáltal megteremti a káros hő hidak nélküli átmenetet a pince és homlokzati szigetelés között."

koszonom a segito valaszokat.link
robert(3920 eddigi hozzászólás)
2010-06-02
11:34:38
wombats,

Az előző hozzászólásomban azt írtam, hogy legelső munka a tető, látva képet most azt mondom, hogy a vízszigetelések felülvizsgálata és javítása legyen az első. Anélkül semmilyen szigetelésbe nem érdemes belekezdeni.

A hőszigetelő vakolat előnye, hogy a lábazati egyenetlenségeket ki lehet vele simítani úgy, hogy a legvékonyabb ponton se legyen 5cm-nél kevesebb hőszigetelés.
A felső falszakaszra a burkolókő és ragasztó vastagságának megfelelően több szigetelés jut, ha szintbe kell hozni a kettőt. Én csak oda tennék kőburkolatot, ahova feltétlen muszáj (mert előírják).

A dekor vakolat struktúrája már akármilyen lehet, jellegében helyreállítható az eredeti hatás.

Ha nem lehet kiszedni az ablak kávát, akkor meg kell toldani. A szárnyakban úgy is cserélni kell az üveget, talán a szárnyakat is. link
pali(109 eddigi hozzászólás)
2010-06-02
10:56:42
wombats!

A külső szigetelésnek akkor lőttek! Marad a belső, de ekkor lecsökken a hasznos alapterület. Végső megoldás: - eladás!

Üdv: Palilink
sándor(1016 eddigi hozzászólás)
2010-06-02
09:38:59
wombats!

Ha a ház kb. 90 évvel ezelőtt készült, akkor nem sok fajta "falazóbeton" jöhet számításba. Lakóhelyfüggő, de az építészek sem tudják mindig biztonsággal meghatározni, hogy mivel állnak szemben. A laborvizsgálat meg sérti a szakmai önérzetüket.
Akkoriban leginkább tufát, pernyebetont, esetleg a cement nélküli technológiával készült természetes betont használták (de ez utóbbit inkább öntötték mint a vertfalú házakat és nem kockákból építkeztek).
Pár éve lezajlott egy nagy rekonstrukciós hullám (igaz túlnyomórészt csak Pesten) ezeknek a lejárt szilárdságú, veszélyes betonfajták kiváltására. Országosan rengeteg van még, de ez már senkit sem érdekel.

Elképzelhető, hogy ezen a vonalon lehetne valamit keresni. Megfelelő szakmai alátámasztás mellett a ház állagának és a lakhatóság megőrzése indoklással biztosan engedélyeznék a homlokzat Robert által javasolt felújítását.

Biztosan drágább lenne a korhű homlokzat visszaállítása, de erre ha védett, akkor van támogatási forrás. Valószínűleg nem a települési döntési szinten, hanem az országos zsebben.
Ugyanez vonatkozik az engedélyeztetési eljárásra is. Szakmai alátámasztás, települési véleményezés, műemléki véleményeztetés - engedélyeztetés, támogatás megszerzése.
Az egész bekerülési összege a nagy projektek mellett olyan kevés, hogy ezeket maradék pénzekből nagy valószínűséggel szokták támogatni.
Természetesen egy kis helyi reklám, figyelem felkeltés gyorsíthatja a folyamatot!





link
wombats(3 eddigi hozzászólás)
2010-06-02
09:25:59
Köszönöm a válaszokat!
A lábazat nagy kb. 30x30 cm-es kövekből van, nem csak burkolat, így lebontani lehetetlen. Én értem hogy ott is szigetelni kéne...de ha erre rátszek valamit vagy lekenem valamivel utána hogyan fog ugyanígy kinézni mint most???
Ha meg nem szigetelem le akkor a fölötte levő rész nem fog kijebb állni?

Az ablakok egy külön probléma, mert a statikus nem javasolja a kiszedésüket és ha a szigetelés miatt vastagabb lesz a fal akkor nyilván valahogy az ablakot is szélesíteni kellene...
Bocsi, nem egyszerű a történet:)

A hőszigetelő vakolat csak egy massza ami fel van kenve a falra? Milyen vastag? Ez nekem tetszene, csak nem tudom mennyit ér? ELég ez?

link
robert(3920 eddigi hozzászólás)
2010-06-02
08:13:08
wombats,

Az egyértelmű, hogy legelőször a tetőt kell felújítani, a padlástérben a tereket kialakítani és a szigeteléseket elvégezni.

Én mindig más megoldásokat javaslok, ha a belső szigetelés elkerülhető. Ennek csak az egyik oka az, hogy jó időre ki kell üríteni a lakást. Ha a belső vakolást is fel kell újítani, akkor ez utóbbit így is úgy is meg kell tenni, de a belső falon elhelyezett szigetelés a szememben csak egy kényszermegoldás.
Az alapján a kép alapján, amit feltettél, a külső hőszigetelés nem tűnik kivitelezhetetlennek.

A terméskővel kirakott lábazat esetén jó lenne tudni a burkolat vastagságát, állékonyságát. Ha nagyon erős, és a ház állékonysága is függ tőle, akkor hagynám, egyébként leszedném.

A vakolat teljes leverése után az ablaktokokat (akár a régieket meghagyva, akár újakat) a későbbi szigetelés síkjába kellene átállítani.

A letisztított homlokzat egyenetlenségei és az íves szakaszok miatt én is szigetelő vakolatot javasolnék. A szigetelést végig kellene futtatni a lábazaton is.
A lábazat kialakításánál (esetleg csak az utca fronton) az eredeti kövezést kellene imitálni.

link
hyper(58 eddigi hozzászólás)
2010-06-02
07:27:33
wombats,

Ha nem lehet kivül hőszigetelni ,lehet belülről hőszigetelő vakolással szigetelni.Az internetben az a jó ,hogy bárki bármit leirhat ,még ha nem is látott olyat amiről ir. Monolit szerint pur habbal fújt műemlék épület,szerintem csarnokok acélszerkezetére,födémekre alkalmazzák ,de nem igazán páradiffúz ,ezért homlokzatra nem alkalmazzák.
Nekünk ebben a témában sok éve működő referenciáink vannak.A II.kerületben is több megtekinthető.A magam részéről a vakolt hőszigetelést ajánlom.Ebből a termékből sok van ,mi a legkönnyebb ,legjobb mért hőszigetelő értékkel rendelkező anyagot képviseljük.

link
monolit(755 eddigi hozzászólás)
2010-06-02
07:07:19
Van olyan lehetőség, hogy a ház falát PU habbal be tudják fújni. Ez megoldás lehet az íves falra is. Azonban az UV fényre érzékeny, ezért takarni kell. Ezt legtöbbször speciális festékkel érik el. A homlokzatot nem lehet a hagyományos módon beszínezni, értve ezalatt a kőporozás hagyományos és új módozotait, mivel a felület rusztikus lesz.

A festést valószínűleg többször meg kell a későbbiekben újítani.

Több képet kellene feltenned a homlokzatról, hogy pontosan lehessen tudni a megoldást.

A"furcsa beton" valószínűleg salakbeton lehet.link
Homline Forum  =>  Hőszigetelés  =>  Utólagos hőszigeteléslapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11   következő »
Copyright © 2005 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva