English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés  =>  Utólagos hőszigeteléslapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2017-07-21
22:47:40
Előzmény: tomasz #51089#51092
Szia!
Szerintem ezek alá nemcsak lépésálló szigetelést lehet berakni, csak megfelelően alá kell támasztani. Erről kérdezz meg egy szakit, ehhez nem értek. Számold össze, hogy mennyibe kerül a szigetelés + betonozás + csempézés, aztán számold ki ezekkel az anyagokkal is.Találtam hirdetést több m2-es, illetve kisebb lapokkkal is:

www.granitszabo.hu/content/%C3%BAj-akci%C3%B3s-gr%C3%A1nit-lap-aj%C3%A1nlataink

www.obi.hu/csempek-jarolapok-teraszokhoz/granitlap-antracitszuerke-40-cm-x-40-cm-x-3-cm/p/3360328

www.obi.hu/csempek-jarolapok-teraszokhoz/granitlap-antracitszuerke-60-cm-x-40-cm-x-3-cm/p/3360344


2017-07-20
23:56:52
Előzmény: tomasz #51089#51090
Esetleg nincs olyan, erős lépésálló szigetelés, amire direktben rá lehet csempézni?:)
2017-07-20
21:43:45
Előzmény: barbot #51078#51089
Szia!

És ezek alá be tudok rakni lépésálló szigetelést? Aztán mondjuk öntenék egy vastagabb csemperagasztó réteget és abba belenyomnám ezeket a lapokat? ez müködhet? Nem szeretném ha utólag feljönnének a csempék a mozgás miatt
2017-07-16
18:00:44
Előzmény: tomasz #51077#51078
Szia tomasz!

Itt lehet kapni a kereskedelemben kerámiaburkolatú, beton teherkiváltó elemeket (ajtó, ablak fölé szokták berakni),vagy akár oszlopokat is, vastagságuk 5-8-10 cm, a hosszúságuk 0,5-3m között váltakozik. Azok megbírnák a vágott kőlapokat (3 szál betonvas van bennük), vagy a vastag csempelapokat,betonlapokat- vagy ha olyant veszel, magukban is jók lehetnek:

www.terko.biz/leier-betonlap.html

www.friedlterko.hu/individual/termekek-friedl-individual/classic-line/classic-betonlap.html

Ezek alá tudsz szigetelést is rakni, sőt akár a padlófűtést is beszervezheted.
Ha nem akarsz oszlopot/teherkiváltót használni, ott helyben is kiöntheted betonból zsaluba.

Két réteg beton/vagy beton-kerámialap közé fát ne rakj!!!
Üdv. barbot

2017-07-16
16:47:05
Előzmény: tomasz #51069#51077
Szia Robert!

Lenne még egy kérdésem. Ugye aljzatbeton van, csak szeretném feljebb hozni a szobát kb 10cm-el és csempével burkolnám.

Van esetleg valamilyen mód, hogy ne kelljen betonoznom?

Köszönettel:

tomasz
2017-07-14
13:28:04
Előzmény: robert #51068#51069
szia Robert!

Köszönöm :)
2017-07-14
07:35:50
Előzmény: tomasz #51067#51068
tomasz,
Én betonhálót is tennék bele. A rétegvastagságok szerintem jók lesznek ahogy írtad.
2017-07-14
01:10:14
#51067
Sziasztok!

Régen jártam erre, remélem tudnátok segíteni :)

Van egy szobám, ami 11 centivel lejjebb van mint a nappali és szeretném egy szintbe hozni őket. Ha már így adódott, akkor raknék le szigetelést is és ha lehet minél kevesebbet betonoznék. Jelenleg a betonon van az ősrégi laminált parketta, azt is cserélni szeretném csempére.

Ha jól tudom akkor vízszigetelés nincsen a beton alatt, csak a falak és az alap között. Tudnátok adni tanácsot, hogy hogyan tudnék kijönni ebből a legkevesebb betonozással?

Ahogy olvasgattam a topikokban arra gondoltam, hogy párazáró fólia a mostani betonra, rá kb 4-5 centi lépésálló hungarocell, majd kb 5 centi beton. Erre jönne rá a csempeburkolat. Mennyire hibás az elméletem? Mennyi a minimum beton amennyit tenni kellene?

Remélem tud valaki segíteni.

Köszönettel:

Tomasz
2015-06-10
09:57:17
Előzmény: tibcow #48779#48782
tibcow ,

Az előző válaszomban beidézett Austrotherm szöveg szerintem jó kiindulópont.

A számítások átlagos értékekkel készülnek, és nem veszik figyelembe a helyi adottságokat.
Lehet, hogy
- a ház vízszigetelése nem megfelelő
- a falazás minősége rossz (rések a téglák között)
- a vakolat nem folytonos
- az EPS táblák illesztése rossz
- az EPS táblák pogácsás ragasztása miatt üreg van mögöttük ...
és még sorolhatnám a befolyásoló tényezőket...

Egy széles körben problémamentesen alkalmazott gyógyszerről sem lehet garantálni, hogy senkinek nem lesz baja tőle :)

Ha kétségeid vannak, akkor legjobb, ha egy helyi építésztől, vagy pl az Austrotherm műszaki csoportjától kérsz egy felmérést.


Villam64 csinált egy mérést, hogy ellenőrizze egy általad is megépítendő falszerkezet téli viselkedését.
Ha jól emlékszem ő nem tapasztalt nedvesedést, ami a hőszigetelő képesség romlását eredményezte volna.


2015-06-09
09:15:29
Előzmény: robert #48748#48779
A rövidítés a megtévesztő, b. mint borított és nem beton. Szóval borított gerendás fafödém. Ez biztos. :)

Nézegettem ezt a WinWattot. Bár egy csomó anyagnál(javított mészvakolat és társai) hiányoznak a szorpciós izometria adatok, gondolom ezeket senki se fogja kivizsgáltatni. :)

Nemes vakolat,ragasztóba ágyazott háló, polisztirol tábla(10cm),ragasztó, kőporos vakolat,b30,belső vakolat rétegrenddel, -10 fokos külső hőmérsékletig, max a nemes vakolatnál jelez a megengedettnél magasabb páratartalmat. -15 foknál vagy induló magasabb belső páratartalomnál már a polisztirol rétegben is magasabb a páratartalom a megengedettnél.

Gondolom az lenne a jobb, ha ez valahol a külső a réteg közelében történne meg.

Mondjuk a -15fok szerencsére nem a téli átlaghőmérséklet.

Mit tudok esetleg ezzel csinálni? Nem gondolom, hogy ennyire különleges szerkezet lenne a falam. :) Tekintve a hasonló kaptafára épült házak tömkelegét a 70es évekből. Elég sok kapott már szigetelést az évek folyamán.

Van-e esetleg valakinek tapasztalata, hogy hasonló szerkezetű falazatot a szigetelés felhelyezése után 5-6 vagy több évvel megbontva, felfedezhető volt-e bárminemű állagromlás a szigetelésben vagy a falazatban.

Szóval a kérdés továbbra is az,hogy tud gondot jelent-e a -10 és -15 foknál számolt megengedettnél nagyobb páratartalom, és hogy nyári időszakban ki tud-e szellőzni a szigetelésbe bejutott pára.

üdv,
tibi
2015-06-08
12:01:56
Előzmény: tibcow #48769#48770
tibcow,

Idézet innen: www.austrothermakademia.hu/1.-szemeszter/para-a-falban.html?page=3
"""
Mivel egy adott réteg páradiffúziós ellenállása az anyag páradiffúziós ellenállási számától (u) és a réteg vastagságától függ, könnyen belátható, hogy minél nagyobb a u, és minél vastagabb egy réteg, annál nagyobb a páradiffúziós ellenállása. A tömör, vagy kevéslyukú téglák diffúziós ellenállási száma (u = 10-20) a hőszigetelő anyagéval azonos nagyságrendűek, hiszen az Austrotherm homlokzati hőszigetelő lemezre ez u = 20 körül adódik. Ami a szerkezeti vastagságot illeti, ezek a falak általában 30-50 cm vastagok, míg a rákerülő AUSTROTHERM AT-H80 általában csak 7-10 cm; így az ilyen esetekben páratechnikai számítások nélkül is belátható, hogy kondenzáció nem léphet fel. A beton, tömör tégla vagy kevéslyukú tégla falazatokra (B30) tehát korlátlan vastagságban felvihető a hőszigetelés. Az Austrotherm AT-H80 akár 30 cm vastag is lehet, így a fal hőátbocsátási tényezője eléri a 0,12 W/m2K értéket, így akár a passzívházak követelményeit is el lehet érni ezzel az eljárással. Kőfalak esetében is hasonló a helyzet: tetszőleges vastagságban, de legalább 12 cm-es AT-H80 lemezt alkalmazzunk. Ilyen, vagy nagyobb hőszigetelőanyag vastagságnál a lépcsős élképzésű táblák alkalmazása ajánlott, hogy az átmenő hézagok okozta hőhidakat elkerüljük.
"""



2015-06-08
11:34:16
Előzmény: robert #48748#48769
Hello!

A rövidítés lehetett félrevezető, de b. mint borított és nem beton. :)

Viszont nézegetem ezt a winwatt-ot. Kőporos vakolatra, mészvakolatra, nem rendelkezik szorpciós izometria adatokkal. Gondolom nem is elemezteti senki... :)


A kérdésem a következő lenne. Számolni kell ezzel a párafeldúsulással és kicsapódással a szerkezetben? Rövidebb esetleg hosszabb távon okozhat-e problémát a következő szerkezetnél?

Bentről kifelé haladva mészvakolat(2-3cm),b30-falazat,kőporos vakolat(3-5cm),polisztirol ragasztó, 10cm polisztirol lemez(h80 lambda 0,04), ragasztóba ágyazott üvegszövetháló, nemesvakolat.


üdv,
tibi
2013-09-04
08:04:11
Előzmény: ATengeresz #42151#42153
ATengeresz,

1. "... Ezért bontják le a szép régi házakat és építenek helyette csúnya újakat..."
Lehet szépet is építeni, meg csúnyát is, ízlés szerint, de mint ilyen, nem érdemes róla vitatkozni.
Ha vályog-falazatú házakról esik szó, akkor nekem nem egy skanzen jut eszembe, laktam párban, tudom milyen.

2. A 400-as megjelölésű könnyű-vályogban szinte több a szalma, mint az agyag. Vázkitöltő anyag. A régi házaink nehéz, teherbíró vályogtéglákból épültek. Habár ez is vályog, az is vályog... egyáltalán nem mindegy, milyen!

3. ?

4. "Már hogy ne lenne. Ha van egy zárt padlásom amin van egy vastag hőszigetelő nádtető, akkor ott kicsi lesz a veszteség."
Zárt padlás? Rossz a kiindulási pont!

5. Igaz, a felbeton alatti hőszigetelés miatt növekszik a hidegburkolat hőmérséklete, de nem melegszik fel úgy, mint a falak. Kánikulában kellemes rajta mezítláb járni. Nekem kellemes, én ezt tapasztalom.
Ha nincs hőszigetelés, akkor kifejezetten hidegnek lehet érezni a padlót. Anyám a kánikulában egy ventilátort irányít az étkezőjében a metlachi lapokra, úgy hűti a lakást.

ATengereszVálasz erre
2013-09-03
23:00:15
Előzmény: robert #42139#42151
1. Biztos így van. Ezért bontják le a szép régi házakat és építenek helyette csúnya újakat.
2.Hát..... Én mindig azt gondoltam, hogy a sok szalmával, törekkel kevert vályog valami pompás hőszigetelő. Most összehasonlítottam az U értéket és elég nagy a szórás. De 400-as megjelölésű könnyűvályog (fogalmam sincs mit jelent a 400, talán sűrűség?) azért ötöde a téglafalénak. Igaz háromszorosa az azonos vastagságú EPS-nek, szóval nem "pompás", de 50 cm vtg falnál U=0,23 Szóval talán nem tévedtem sokat. Merthogy vályogból fél méternél vékonyabb falat nem is tudom csináltak e valaha.
3.No lám. Máris megvan a magyarázat Sándor dilemmájára.
4.Már hogy ne lenne. Ha van egy zárt padlásom amin van egy vastag hőszigetelő nádtető, akkor ott kicsi lesz a veszteség. Ez nyilván csökkenti a szobát a padlástól elválasztó mennyezet hőszigetelésigényét. Nem lehet egyformának tekinteni egy azbesztcement (eternit "pala")tetőhéjazattal. (Azt persze egyáltalán nem vitatom, hogy a mennyezet hőszigetelése a legfontosabb.)
5.Akkor lehet, hogy én is félreérthető voltam, nem gondolom hogy nyáron attól, hogy szigetelt a padló sokkal melegebb lesz (bár kicsit biztosan, hisz a talaj felé kevesebb a hőáramlás belülről), de megszűnik a kellemes hűvösérzet a padló felől.
6.És nincs is ilyen. :((
2013-09-02
22:49:12
Előzmény: ATengeresz #42138#42139
ATengeresz,

Csak néhány észrevétel:

1. Egyet kell, hogy értsek grano-val: egy öregecske ház megvétele, plusz a korszerűsítése nagy valószínűséggel többe kerül, az eredménye pedig gyengébb, mintha egy új házat építenénk.

2. A vályog nem jó hőszigetelő.

3. A padlófűtés önmagában csak jó hőszigetelésű házakban elég, általában ki kell egészíteni radiátorokkal.

4. A mennyezet hőszigetelése a legfontosabb (ott van a legmelegebb), a tetőn a nádnak ehhez semmi köze.

5. Lehet, hogy félreérthető voltam, a hideg-burkolatot fogadó felbeton és a vízszigetelés közé mindenképpen kell a hőszigetelés, de ettől még nem lesz túl meleg nyáron.

6. "... téli melegpadló, amit nyáron felszedek..."
Nem hiszem, hogy megérné a kényelmetlenséget.

ATengereszVálasz erre
2013-09-02
21:46:37
Előzmény: grano #42136#42138
"az épületszerkezetes, hővezetéses, víz zárós, páraáteresztős téma csak egyre katyvaszabb lesz.
Miért?
Mert nőnek az igényeink."

Egyrészt. Másrészt mert egyre drágább az energia.

"Namost ugye megvették, elkezdték felújítani.
Szerintem nem lehet." Ezt nem hiszem el. 1. Ugyanolyanra, mint eredetileg volt minden különösebb nehézség nélkül. 2. OK azt mondod, hogy úgy elfinnyásodott a nép, hogy egyrészt fürdik naponta, nemcsak hétvégén mossa meg a pofáját a kútnál hideg vízben, másrészt nem tud meglenni anélkül, hogy fajanszba sz@rna, nem jó már neki a kert végében a potyogtatós budi. Nos ezeket mind meg lehet csinálni egy régi parasztházban megfelelő átalakításokkal. Azt kell mondjam, lehet, hogy kisebb megalkuvásokkal és járulékos technikai "katyvaszokkal", mint egy meglévő téglaépület belső hőszigetelését, amiben most fáradozok.

"...a félig vályog fal belső részén téglafalat húztak fel. (erre nem jövök rá, minek?)"
Pedig (szerintem) egyszerű. A vályogra nem lehet csempézni, konyhaszekrényt dűbelezni, TV konzolt felfúrni. De ha belülre húzok egy téglafalat, a rosszabb hővezetésű vályog egy kívülről hőszigetelt, azaz korszerű épületként fog működni.

"Padló és radiátor fűtést terveztek egyszerre."
Hüm... ezzel meg mi a baj? Gondolom nem ugyanabban a helyiségben van a kettő, de még ha igen akkor is lehet magyarázat, hogy az átmeneti időszakban csak a padló fűt, de ha nagyok a mínuszok akkor a radiátor rásegít egy 50 fokos előremenő vízzel. Nappaliban padlófűtés, konyhában radiátor. Szokásos.


Födém szigetelés sehol."

Biztos vagy ebben? Padlófűtés rá a lósz@rral kevert döngölt agyagpadlóra? Amúgy azzal indítottál, hogy "Egyre lejjebb megy az ingerküszöbünk és ez újabb problémákat szül." . Nos én el tudom képzelni, hogy valaki megáll az igények maximum felé vezető útján egy kompromisszumos szinten. Fürdőszoba, WC, modern konyha igen, mennyezetszigetelés már nem, elég a fél méter nád a tetőn. Engem robert lehet, hogy éppen ma beszélt le a szigeteléssel kombinált padlófűtésről. Nyáron nem fogok tudni meztéláb kellemesen tópálni a jó hűvös kőpadlón. Valami téli melegpadló jár a fejemben amit nyáron felszedek. Sajnos vastag szőnyeg nem jó mert alákondenzál a helyiségpára.



2013-09-02
18:26:49
Előzmény: sándor #42132#42136
sándor:
tartok tőle, hogy ez az épületszerkezetes, hővezetéses, víz zárós, páraáteresztős téma csak egyre katyvaszabb lesz.
Miért?
Mert nőnek az igényeink.
Ez egyre több problémát hoz felszínre.
Egyre lejjebb megy az ingerküszöbünk és ez újabb problémákat szül.
Amik eddig is megvoltak, csak nem foglalkoztunk velük.
Aki igazán szomjas, azt nem érdekli, hogy vasas a vize.
Mi fel vagyunk háborodva, hogy cloros a csapvíz.
Másutt csap sincs, csak egy melegvizet adó kőrakás 20 km-re a sivatagban.
Gyalog!

Sajnos keverednek bennünk az értékek.
Egy példa a szomszédból:
Erdély országból elszármazott barátaink úgy döntöttek, hogy házat vesznek (mármint a pár hölgy tagja döntött).
Talált is egyet.
A ház valaha egy jómódú gazdáé lehetett, legalábbis a porta arra utalt.
3 m-es belmagasság, széna padlás (másnak ekkora háza van), ól amiben 4-6 ló is elfért, + egy két egyéb jószág.
De ugya "a korának megfelelő állapotban". (Eladó szülei haltak ki belőle néhány éve, de gazdája már régóta nem lehetett).

Namost ugye megvették, elkezdték felújítani.
Szerintem nem lehet. Egy régi álmot, a korai "módosgazda portáját" megvették, de egy mai igényeket közelítő lakot szeretnének csinálni belőle.
Jöttek a tervezők, például a félig vályog fal belső részén téglafalat húztak fel. (erre nem jövök rá, minek?)
Padló és radiátor fűtést terveztek egyszerre.
Födém szigetelés sehol.

Őszinte vagyok, annyira nem csodálkozom, mert ilyet nem hiszem, hogy oktatnának bármilyen képzésen is.
Vannak határok amiken nem kéne átlépni.

ATengereszVálasz erre
2013-08-31
07:00:40
Előzmény: sándor #42105#42113
Ja, még valami. A forint romlásával való magyarázatot egyáltalán nem értem. Biztos én gondolom rosszul, de azt gondolom, hogy a mai olcsóbb forintból megvalósult fűtésspóroló beruházás a holnapi drágább forintból fizetett gázszámlát nominálisan jobban csökkenti. Mondjuk amúgy ez egy elég komplikált gazdaságossági mátrix, mert azt kellene összehasonlítani, hogy hogy járok jobban, ha beruházok épületszigetelésre, vagy ha a pénzt bankba teszem kamatra és gázszámlát fizetek belőle.(De akármit számol az ember, azt nehéz bekalkulálni, hogy jövőre feláll valami tahó a parlamentben és megszavaztat egy új adót.)
ATengereszVálasz erre
2013-08-31
06:49:48
Előzmény: sándor #42105#42112
Kedves Sándor!
Valahogy valami nagy baj lehet vagy a szomszéd házával, vagy a szomszéddal. Az általad idézett 2-es,3-as pontokhoz:
1. "...a nagyméretű műanyag ablakok felől sugárzik a hideg,.." na itt egy méretes kutya lehet elhantolva. Merthogy hiába jó a fal, ha sok az ablak lerontja a hatást. A redőny leengedése alig számít, az ablakok "hűtőtestkén" működnek.
2. Szerintem napsütéses téli időben még szélmentes időben sem lehet " a déli órákban ablaknyitással szellőztetve "fűteni". ". Az, hogy akár +20 fokos a külső napsütötte fal mondjuk -2 foknál, az nem jelenti azt, hogy ha kinyitom az ablakot akkor 20 fok fog bejönni. Nem a mínusz kettő fog bejönni. Pláne ha bent is +20 fok van. Szóval ott tartunk ahol a vicc, nem lesz bent +40. :)

A. Amúgy meg nagyon vigyázni kell a telek összehasonlításával. A fűtés számlát csak pontos időjárási statisztikával lehetne értékelni, ilyet senki nem csinál. Csak megnézi a számlát és felkiált, "Bakker tavaly is ennyit fizettünk, pedig megcsináltuk ezt a méregdrága szigetelést!". Pedig lehet, hogy idén 5 fokkal kevesebb volt a tél felében.
B. Lehet, hogy az a szigetelés nem is olyan jó, mint amilyennek tervezték. A papír sokmindent elbír, tervezéskor más a helyzet mint amikor készen vannak a dolgok. Eleve sokat várni az ablakok cseréjétől szerintem túlzott optimizmus. Egyfajta ablakcsere van ami sokat használ, ha az új ablak a fele olyan nagy mint a régi.
c. Nekem eleve sántít az, hogy a külső napsugárzás télen (vagy akár az általad említett átmeneti, őszi-tavaszi időszakban) "fűti" a házat. Milyen vastagok ott a falak ahol ez igaz? Sátrat kivéve ezt nem érzem igaznak. Valami más baj lehet a szomszédnál, ha egyáltalán van baj és nem csak szubjektív érzékelésre támaszkodik a csalódás.
2013-08-30
17:02:52
Előzmény: sándor #42105#42107
Sándor,

Az eddigi tapasztalataim alapján az ellenkezője szokott történni egy hőszigetelést követően, ezért nem tudok mit mondani a leírtakra.

2013-08-30
16:44:08
Előzmény: sándor #42105#42106
sándor:

"Nem tudom hogyan lehet a komfortérzetet számszerűsíteni."
Ők tudják:
www.libri.hu/konyv/banhidi_laszlo.komfortelmelet.html

(Csak dicsekvésből: államvizsgám náluk volt, Bánhidi prof volt olvasója a dolgozatomnak)
2013-08-30
14:29:07
#42102
Sándor írta, hogy a szomszédai állítása szerint többet kell fűteniük mióta leszigetelték a klinker burkolatú házukat.

Magával az állítással nem lehet mit kezdeni, mert valószínűleg néhány nagyon lényeges egyéb változtatást elfelejtettek említeni a szomszédok.

Viszont tényleg el lehet gondolkodni azon, hogy egy adott tájolású fal látszólagos U értéke hogyan változik télen a besugárzás függvényében.

Egy nagyon leegyszerűsített számítás kiindulási alapja a fal külső felületének a hőmérséklete lehet.
Északi falon az U érték megegyezik a számítottal, ha a fal külső felületének a hőmérséklete és a levegő hőmérséklete (majdnem) azonos (dT=T_belso-T_kulso_fal, T_belso=20C, T_kulso_atlag=4C).

Mi történik akkor, ha nem északi, hanem déli falról van szó?

A fal felületének átlaghőmérséklete a napsugárzásnak köszönhetően ennél a tájolásnál magasabb, mondjuk átlag 2C fokkal (szikrázó téli napsütésben a felületi hőmérséklet 20 fokkal is meghaladhatja a levegő hőmérsékletét).
A hőveszteség természetesen csökken, az U érték látszólagosan U'=U*(1-dT/(T_belso-T_kulso)) értékre. Vagyis U'=U*(1-2/16)=U*0.875 . Ezek szerint 10% a csökkenés mértéke, vagyis, ha a fal számított hőátbocsátási tényezője 0.7, akkor a benapozottságának köszönhetően a déli oldal U értéke látszólag 0.6-ra csökken.

A fentiek alapján azt állítom, hogy a fal benapozottsága ~10% megtakarítást jelenthet ugyan az árnyékos oldalhoz képest, ami az egész házra nézve viszont kevesebb, mint 5%.
Az utólagos hőszigetelés ezzel szemben 50% felett simán hozhat.


2013-08-26
00:21:00
Előzmény: ATengeresz #42002#42004
ATengeresz,

Úgy tudom, hogy a hőátbocsátási tényező követelményértékek végülis nem szigorodtak (Külső fal hőátbocsátási tényezője U=0,45W/m2K), de nem elegendő, ha egy épület szerkezeti elemei külön-külön megfelelnek az előírásoknak, mert a tanúsítás ennél sokkal komplexebb.

"... U= 0,33 W/m2K értéket ami már nem olyan rossz. Hol a hiba ebben?... "
A hiba a hőszigetelés belső oldalra helyezésében van.

ATengereszVálasz erre
2013-08-25
23:45:24
Előzmény: robert #42000#42002
Ja és meggogliztam a rendeletet (www.net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0800176.KOR) Hát biztos én vagyok a hülye, de fogalmam sincs ebből hogy találjam ki mennyinek kell lennie mondjuk a falak "U" tényezőjének. Támaszkodok az általad belinkelt változatra, mondjuk ha 0,3 körülire méretezek akkor már elég jó házam lesz.



2013-08-25
23:02:52
Előzmény: ATengeresz #41998#42000
ATengeresz,

A 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról 2013. február 20-tól hatályos.

Amíg a külső hőszigetelőanyagok alkalmazásával 8cm vastagsággal elérheted a követelményértéket, addig Ytongból 30cm vastag falat kellene a belső oldalon felhúzni, feltételezem ilyet senki sem vállal be. Ezen kívül még sok egyéb problémát is okozna egy ilyen megoldás.

Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés  =>  Utólagos hőszigeteléslapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva