Faanyagok védelme :: Biosolar Fórum

Homline Forum => Ablak, ajtó => Faanyagok védelme

Paga(135 eddigi hozzászólás) 2010-03-26 08:17:34
Plaszlo, Köszönöm!link

Plaszlo(235 eddigi hozzászólás) 2010-03-25 22:49:27
Paga, Hirtelen ezt találtam: LIGNOTOL QCB http://www.fatelep.hu/faanyagvedelem Amikor még az építőiparban dolgoztam, a fatelepen szereztem be a favédő anyagokat. Zsákos, vízben feloldandó anyagok voltak, némelyik zöldre színezte a kezelt fát, de volt színtelen is. Sajna már nem emlékszem mennyi ideig kezelték a gerendákat, de biztos el tudják mondani a telepen a használatát. Nehéz megmondani a fa állapotától is függ, amíg bugyborékol az oldatban, addig ne vedd ki. link

Plaszlo(235 eddigi hozzászólás)

2010-03-25
22:49:27

Paga,

Hirtelen ezt találtam: LIGNOTOL QCB
http://www.fatelep.hu/faanyagvedelem

Amikor még az építőiparban dolgoztam, a fatelepen szereztem be a favédő anyagokat. Zsákos, vízben feloldandó anyagok voltak, némelyik zöldre színezte a kezelt fát, de volt színtelen is. Sajna már nem emlékszem mennyi ideig kezelték a gerendákat, de biztos el tudják mondani a telepen a használatát. Nehéz megmondani a fa állapotától is függ, amíg bugyborékol az oldatban, addig ne vedd ki.
link

Paga(135 eddigi hozzászólás) 2010-03-25 22:08:02
Zsezse, Plaszlo! Köszönöm a javaslatokat! Az impregnáláshoz tudtok anyagokat ajánlani? Ill. érdekelne, hogy mi az a minimális idő, amíg célszerű az áztatást végezni? link

zsezse(964 eddigi hozzászólás) 2010-03-25 21:40:08
hello beaztatasra egyszeru modszer: ass egy hosszu godrot, beleld ki foliaval, es ontsd bele az impregnalo szert. ebben konnyen megfurdetheted a fakat.link

Plaszlo(235 eddigi hozzászólás) 2010-03-25 12:25:36
Paga, Először meg kéne nézni, mennyire károsították a rovarok a gerendákat. A szuvak elvileg a kéreg felső rétegében telepednek meg, de fajtától függően vannak mélyjárati fúrógépek is. Ezek kicsi lyukak, a védőszerek sima átkenéssel (hiába szutyakolod a szert a járatoknál) nem hatolnak elég mélyre, így zavartalanul élhetnek tovább a fában. Igazán hatásos az elgázosítás lenne, de ez nehezen megoldható, a másik az áztatásos módszer, amit az ácsok alkalmaznak a tetőgerendák védelmére. Ha már gyerekekről van szó, átgyalulnám, vagy gyalultatnám a gerendákat, akkor látszana a fertőzés volumene, illetve a járatok így lerövidülnének, könnyebb lenne impregnálni, meg a fa simasága miatt a szálkáktól sem kellene félni. Kezelésre a lenolajkence, vagy vizesbázisú alapozókat tudnám ajánlani, illetve szintén vizesbázisú kültéri lazúrokat. A vastaglazúr szebb, simább, fényesebb felületet ad, a vékonylazúr meg mélyebbre ivódik a faanyagba. A gerendák földbe kerülő végét Bonobit S-sel alaposan védd le. A tetőszigetelés távtartóihoz bramac léceket használtam, amit favédő alapozóval kezeltem le a beépítés előtt. Sajna hiába válogattam az anyagot, néha bekerült 1-2 szuvas darab. Alig látszottak a lyukak, de az alapozó felhordásakor kezdtek el kimászni a szuvak, és utána döglöttek csak meg a szabadban. Ennek ellenére tűzifa lett belőle, mert semmi nem garantálta, hogy a mélyebben lévők is megdöglöttek. link

Plaszlo(235 eddigi hozzászólás)

2010-03-25
12:25:36

Paga,

Először meg kéne nézni, mennyire károsították a rovarok a gerendákat. A szuvak elvileg a kéreg felső rétegében telepednek meg, de fajtától függően vannak mélyjárati fúrógépek is. Ezek kicsi lyukak, a védőszerek sima átkenéssel (hiába szutyakolod a szert a járatoknál) nem hatolnak elég mélyre, így zavartalanul élhetnek tovább a fában. Igazán hatásos az elgázosítás lenne, de ez nehezen megoldható, a másik az áztatásos módszer, amit az ácsok alkalmaznak a tetőgerendák védelmére.
Ha már gyerekekről van szó, átgyalulnám, vagy gyalultatnám a gerendákat, akkor látszana a fertőzés volumene, illetve a járatok így lerövidülnének, könnyebb lenne impregnálni, meg a fa simasága miatt a szálkáktól sem kellene félni. Kezelésre a lenolajkence, vagy vizesbázisú alapozókat tudnám ajánlani, illetve szintén vizesbázisú kültéri lazúrokat. A vastaglazúr szebb, simább, fényesebb felületet ad, a vékonylazúr meg mélyebbre ivódik a faanyagba. A gerendák földbe kerülő végét Bonobit S-sel alaposan védd le.
A tetőszigetelés távtartóihoz bramac léceket használtam, amit favédő alapozóval kezeltem le a beépítés előtt. Sajna hiába válogattam az anyagot, néha bekerült 1-2 szuvas darab. Alig látszottak a lyukak, de az alapozó felhordásakor kezdtek el kimászni a szuvak, és utána döglöttek csak meg a szabadban. Ennek ellenére tűzifa lett belőle, mert semmi nem garantálta, hogy a mélyebben lévők is megdöglöttek.
link

Paga(135 eddigi hozzászólás) 2010-03-25 10:05:53
Szervusztok! Tavaly elbontottam egy régi -a nagyszüleim idejében un. 'nyárikonyhának' épített- téglafalú melléképületet. A kinyert faanyagokból szeretnék a gyerekeimnek egy udvari játszó részt kialakítani. (Mászóka, hinta, homokozó, stb.) A faanyag soha nem volt lekezelve. Szerintem megépítéskor sem foglalkoztak vele. ~40-50 éve lettek beépítve. A gerendák, szarufák kemények, nehezek..., de sajnos a szú és a kopogóbogarak kikezdték az elmúlt 20 évben. A játszótér elkészítése előtt szeretném lekezelni, esetlegesen kártevőmentesíteni, majd a felületüket valamilyen tartós védelemmel ellátni. (A játékok a szabadban lesznek elhelyezve, a talajba, talajhoz rögzítve.) Milyen megoldásokat javasolnátok a kártevőmentesítésre és a felületvédelemre? Csináltatok már hasonlót?link

Paga(135 eddigi hozzászólás)

2010-03-25
10:05:53

Szervusztok!

Tavaly elbontottam egy régi -a nagyszüleim idejében un. 'nyárikonyhának' épített- téglafalú melléképületet. A kinyert faanyagokból szeretnék a gyerekeimnek egy udvari játszó részt kialakítani. (Mászóka, hinta, homokozó, stb.)
A faanyag soha nem volt lekezelve. Szerintem megépítéskor sem foglalkoztak vele. ~40-50 éve lettek beépítve.
A gerendák, szarufák kemények, nehezek..., de sajnos a szú és a kopogóbogarak kikezdték az elmúlt 20 évben.
A játszótér elkészítése előtt szeretném lekezelni, esetlegesen kártevőmentesíteni, majd a felületüket valamilyen tartós védelemmel ellátni.
(A játékok a szabadban lesznek elhelyezve, a talajba, talajhoz rögzítve.)
Milyen megoldásokat javasolnátok a kártevőmentesítésre és a felületvédelemre?
Csináltatok már hasonlót?link

monolit(749 eddigi hozzászólás) 2009-10-24 13:43:16
Robert, sikerült megnevettetned! :) "A levéltetveknek is csak kicsit csípi a szemét." Szívós kis dögök, az biztos. Én nemigazán szeretem a vegyszereket, (ezért nem is lettem kémikus :) )de meg kellett az ezirányú problémámat oldani. Részemről a kenőszappanos, vagy a lemosópermetes (vazelin olaj) szórást ajánlom a figyelmedbe. Mindkettő beválik megfelelő töménység esetén. A rájuk tapadó szer a légzőnyílásukat befedi. Kezemen nézem mikor jó a töménység. Ha tapad, akkor OK.link

monolit(749 eddigi hozzászólás)

2009-10-24
13:43:16

Robert, sikerült megnevettetned! :)

"A levéltetveknek is csak kicsit csípi a szemét."

Szívós kis dögök, az biztos. Én nemigazán szeretem a vegyszereket, (ezért nem is lettem kémikus :) )de meg kellett az ezirányú problémámat oldani. Részemről a kenőszappanos, vagy a lemosópermetes (vazelin olaj) szórást ajánlom a figyelmedbe.

Mindkettő beválik megfelelő töménység esetén. A rájuk tapadó szer a légzőnyílásukat befedi. Kezemen nézem mikor jó a töménység. Ha tapad, akkor OK.link

monolit(749 eddigi hozzászólás) 2009-10-24 10:34:31
Nem vagyok én sem dohányos nem szoktam rá, mert soha nem tíltották:). Olvasmányaim szerint régen 5 db(igaz nem a mai light)cigarettából főztek az öngyilkosok méregpoharat...és hatott!Kis mennyiségben minden méreghez hozzászokik a szervezet. Egykor kis mennyiségű ciánt fogyasztottak egyes főurak, megelőzésképen :). Mivel bőrön át is felszívódik a mesterembereket a gerenda beépítésénél, téged takarításkor mérgezhet. Het...de nem biztos hogy fog is, de azért a lehetőség benne van, amint bármilyen méregben, pl. a légyölő khemotoxban. Ezért is írják rá, hogy ne lélegezd be, pedig csak a legyeket öli ugye... A lenolaj nem okozhat ilyen kismennyiségnél intenzív szagot. Mint olaj, a gomba ellen kiváló, nálam a rovar sem eszegeti a fát, pedig van bőven belőle.link

monolit(749 eddigi hozzászólás)

2009-10-24
10:34:31

Nem vagyok én sem dohányos nem szoktam rá, mert soha nem tíltották:).

Olvasmányaim szerint régen 5 db(igaz nem a mai light)cigarettából főztek az öngyilkosok méregpoharat...és hatott!Kis mennyiségben minden méreghez hozzászokik a szervezet. Egykor kis mennyiségű ciánt fogyasztottak egyes főurak, megelőzésképen :).

Mivel bőrön át is felszívódik a mesterembereket a gerenda beépítésénél, téged takarításkor mérgezhet. Het...de nem biztos hogy fog is, de azért a lehetőség benne van, amint bármilyen méregben, pl. a légyölő khemotoxban. Ezért is írják rá, hogy ne lélegezd be, pedig csak a legyeket öli ugye...

A lenolaj nem okozhat ilyen kismennyiségnél intenzív szagot. Mint olaj, a gomba ellen kiváló, nálam a rovar sem eszegeti a fát, pedig van bőven belőle.link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2009-10-23 23:59:31
mona, A csikkes szer szerintem ok, azt nem tudom mennyit használ. A levéltetveknek is csak kicsit csípi a szemét. Nem tudom mi a Lignolit hatóanyaga, de vizes szer, annyira nem lehet agresszív. Én ezt használtam: BIONATUR - Nagy behatoló képességű vizes emulzió, a hatóanyaga fixálódik a fában. Gombaölő és rovar-riasztó tulajdonságokkal rendelkezik. link

mona(32 eddigi hozzászólás) 2009-10-23 21:52:34
robert, az az!a csikkekből gyártott szer! Csak mondtam a szakembernek, hogy nálunk végre! szerencsére! már senki sem dohányzik, s hogy ne kelljen kunyizni csikkeket:), azt mondta, jó a zacskós dohány is beáztatva. Gondolom erre, a beáztatott módszerre gondolsz te is, igaz? Ha használod permetnek, erre mégsem javaslod? (Lehet, hogy félreérthető voltam, de nyilván nem színtiszta nikotinról volt szó, hiszen le is írtam a dohánnyal kapcsolatos áztatásos technikát.) A Lignolit nem vmi szintetikus vegyszer? Trilak gyártmány, ez gyanús, hogy nem bio. Különben azt is mondták, hogy akkor sem történik katasztrófa, ha a beltérre tervezett fát nem kezelem rovarok ellen, kicsi az esélye, hogy megtámadják. Ezért is gondoltam mindenképpen egy lájtosabb megoldásra. Válaszolt az egyik fatelepes: nála sajnos nincs polcnak való, csak 20-25%-osan vizes, kerítésnek való, de ajánlja a max. 10%-osra műszárított akácot. Keresgélek tovább, ma estére is okosabb lettem:) link

mona(32 eddigi hozzászólás)

2009-10-23
21:52:34

robert,

az az!a csikkekből gyártott szer! Csak mondtam a szakembernek, hogy nálunk végre! szerencsére! már senki sem dohányzik, s hogy ne kelljen kunyizni csikkeket:), azt mondta, jó a zacskós dohány is beáztatva. Gondolom erre, a beáztatott módszerre gondolsz te is, igaz? Ha használod permetnek, erre mégsem javaslod?
(Lehet, hogy félreérthető voltam, de nyilván nem színtiszta nikotinról volt szó, hiszen le is írtam a dohánnyal kapcsolatos áztatásos technikát.)

A Lignolit nem vmi szintetikus vegyszer? Trilak gyártmány, ez gyanús, hogy nem bio.
Különben azt is mondták, hogy akkor sem történik katasztrófa, ha a beltérre tervezett fát nem kezelem rovarok ellen, kicsi az esélye, hogy megtámadják. Ezért is gondoltam mindenképpen egy lájtosabb megoldásra.

Válaszolt az egyik fatelepes: nála sajnos nincs polcnak való, csak 20-25%-osan vizes, kerítésnek való, de ajánlja a max. 10%-osra műszárított akácot. Keresgélek tovább, ma estére is okosabb lettem:)

link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2009-10-23 20:19:57
mona, Nálunk bio-permetként használatos a csikkekből gyártott nikotinos szer. Gondolom monolit a tömény nikotinra gondolt, ami tényleg nagyon mérgező. A rovarok távóltartására jó lehet a Lignolit. A laposvasból készült abroncs akadályozza meg, hogy szétnyíljon a gerenda vége. A gerendára kell szabni, és nagyon szorosan rákalapálni. Olyan, mint a kocsikeréken a "ráf". link

robert(3777 eddigi hozzászólás)

2009-10-23
20:19:57

mona,

Nálunk bio-permetként használatos a csikkekből gyártott nikotinos szer.
Gondolom monolit a tömény nikotinra gondolt, ami tényleg nagyon mérgező.

A rovarok távóltartására jó lehet a Lignolit.

A laposvasból készült abroncs akadályozza meg, hogy szétnyíljon a gerenda vége.
A gerendára kell szabni, és nagyon szorosan rákalapálni. Olyan, mint a kocsikeréken a "ráf".
link

mona(32 eddigi hozzászólás) 2009-10-23 19:45:39
monolit, Első hallásra persze nekem is méregnek tűnt, de jobban belegondolva az anyag mennyisége annyi, amit amikor szégyen, de dohányoztam:(, egy napi adagom volt + nem kevés kátrány, s nyilván nem haltam bele. Itt pedig áztatásról van szó, és nem is magamra kenném:) biokémiai ismeretekkel nem tudnám alátámasztani, úgyhogy vitát nem is indítanék, de ha azt veszem figyelembe, hogy a dohány és a nikotin egy ősi bio-házi növényvédő, adott esetben a majdan felhasználandó növényt bepermetezik vele!, hát elméletileg nem tűnik ilyen kis mennyiségben, ilyen formában ártalmasnak. az ajánló is egy hiteles biovédelemmel foglalkozó szakember, ezért nem is kértem különösebb magyarázatot az eljárásra. De épp ezért, ha te ezt érthetően el tudod magyarázni miért lenne mégis mérgező a rönkre kenve, örömmel venném, ha leírnád az ellenérveidet bővebben.köszönöm előre is:) az általad soroltak közül melyik lenne jó szú- és gombavédelemre?én úgy tudom egyik sem arra való.(jaj, a lenolaj semmiképp, barátnőmnél annnnnyira büdös volt hetekig:)) ja, és nem tudod, véletlenül az asztalos nevét, címét, vagy számát? felhívnám robert, köszi az ötletet, megnézem, már írtam is már néhány fatelepre mélt, ahol a honlapon szerepelt az áruk között. ez a laposvas gyűrű mi fán terem? be lehet szerezni? a kőműves szaki rá fogja tudni szerelni? s akkor ez nem fog látszani, be kell a falba építeni? a rönk vége le van vékonyítva, hogy könnyebben be lehessen falazni.link

mona(32 eddigi hozzászólás)

2009-10-23
19:45:39

monolit,

Első hallásra persze nekem is méregnek tűnt, de jobban belegondolva az anyag mennyisége annyi, amit amikor szégyen, de dohányoztam:(, egy napi adagom volt + nem kevés kátrány, s nyilván nem haltam bele. Itt pedig áztatásról van szó, és nem is magamra kenném:)
biokémiai ismeretekkel nem tudnám alátámasztani, úgyhogy vitát nem is indítanék, de ha azt veszem figyelembe, hogy a dohány és a nikotin egy ősi bio-házi növényvédő, adott esetben a majdan felhasználandó növényt bepermetezik vele!, hát elméletileg nem tűnik ilyen kis mennyiségben, ilyen formában ártalmasnak. az ajánló is egy hiteles biovédelemmel foglalkozó szakember, ezért nem is kértem különösebb magyarázatot az eljárásra.
De épp ezért, ha te ezt érthetően el tudod magyarázni miért lenne mégis mérgező a rönkre kenve, örömmel venném, ha leírnád az ellenérveidet bővebben.köszönöm előre is:)
az általad soroltak közül melyik lenne jó szú- és gombavédelemre?én úgy tudom egyik sem arra való.(jaj, a lenolaj semmiképp, barátnőmnél annnnnyira büdös volt hetekig:))
ja, és nem tudod, véletlenül az asztalos nevét, címét, vagy számát? felhívnám

robert,
köszi az ötletet, megnézem, már írtam is már néhány fatelepre mélt, ahol a honlapon szerepelt az áruk között.
ez a laposvas gyűrű mi fán terem? be lehet szerezni? a kőműves szaki rá fogja tudni szerelni? s akkor ez nem fog látszani, be kell a falba építeni? a rönk vége le van vékonyítva, hogy könnyebben be lehessen falazni.link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2009-10-23 16:14:23
mona, Hívd fel a budakeszi erdértet, úgy emlékeszem ott láttam szép széldeszkákat a száraz tárolóban. A fenyő rönk két végét nem ártana laposvasból készült gyűrűvel körülfogni. Beépítéskor vizet kap, ezért hagyni kell helyt a hosszanti tágulásnak. link

monolit(749 eddigi hozzászólás) 2009-10-23 14:45:33
Szia! "Más: kaptam egy ötletet, hogyan kezeljem le ezt a rönköt, vagy egyéb faanyagot természetes módon. Nikotinnal. Hallottatok már róla?" Isten ments!!!! A nikotin bőrön keresztül felszívódva méreg!!!! Lekezelheted lenolajkencével, lúggal, kenőszappannal, viasszal. A két végét viasszal kezeld, akkor nem reped annyira. Valószínüleg mindig problémát fog okozni, mert a fa mindig a légnedvességnek megfelelően fog mozogni.PUR habbal kell a környékét kinyomni, arra flexibilis ragasztót rávinni, onnan glettelhető. Szigethalmon volt egy asztalos aki így szárította a fát. Sajnos elköltöztem onnan, nem tudom megmondani van-e neki. link

monolit(749 eddigi hozzászólás)

2009-10-23
14:45:33

Szia!

"Más: kaptam egy ötletet, hogyan kezeljem le ezt a rönköt, vagy egyéb faanyagot természetes módon. Nikotinnal. Hallottatok már róla?"

Isten ments!!!! A nikotin bőrön keresztül felszívódva méreg!!!!

Lekezelheted lenolajkencével, lúggal, kenőszappannal, viasszal. A két végét viasszal kezeld, akkor nem reped annyira. Valószínüleg mindig problémát fog okozni, mert a fa mindig a légnedvességnek megfelelően fog mozogni.PUR habbal kell a környékét kinyomni, arra flexibilis ragasztót rávinni, onnan glettelhető.

Szigethalmon volt egy asztalos aki így szárította a fát. Sajnos elköltöztem onnan, nem tudom megmondani van-e neki.

link

mona(32 eddigi hozzászólás) 2009-10-23 11:37:07
Köszi, akkor van remény!!:) Szóval, akkor biztos nem csak a ragasztott változat marad? Hol van olyan asztalos, aki szélezetlenül szárítja a fát, ismertek ilyet?Körülkérdezősködöm, de ha esetleg Dél-Buda környékén tudtok valakit.. A kérget én sem szándékoztam rajta hagyni, azt sejtettem, hogy le is esik, kéreg nélkül is nagyon jól néznének ki azok a szeletek:) Másik: áthidalónak, - ami vakolatlan marad, a téglasorban látszani fog, - vettem egy (állítólag) légszáraz kérges fenyő rönköt. Nagyon helyes kis rücskös, leszedtük a kérgét, nekem nem tűnik túl száraznak, de azt mondják többen is, ebben az esetben nem annyira fontos, legfeljebb reped egy kicsit, a falban nem fog kárt okozni..? Ez igaz lehet? Kedden lesz beépítve, úgyhogy nincs idő szárítani hagyni..Nyugtassatok meg:) Más: kaptam egy ötletet, hogyan kezeljem le ezt a rönköt, vagy egyéb faanyagot természetes módon. Nikotinnal. Hallottatok már róla? Állítólag működik megelőző szúvédelemre. Dohányt kell vízbe áztatni, majd leszűr, és beken vele a fát. Szerintetek? link

mona(32 eddigi hozzászólás)

2009-10-23
11:37:07

Köszi, akkor van remény!!:)
Szóval, akkor biztos nem csak a ragasztott változat marad?
Hol van olyan asztalos, aki szélezetlenül szárítja a fát, ismertek ilyet?Körülkérdezősködöm, de ha esetleg Dél-Buda környékén tudtok valakit..
A kérget én sem szándékoztam rajta hagyni, azt sejtettem, hogy le is esik, kéreg nélkül is nagyon jól néznének ki azok a szeletek:)

Másik: áthidalónak, - ami vakolatlan marad, a téglasorban látszani fog, - vettem egy (állítólag) légszáraz kérges fenyő rönköt. Nagyon helyes kis rücskös, leszedtük a kérgét, nekem nem tűnik túl száraznak, de azt mondják többen is, ebben az esetben nem annyira fontos, legfeljebb reped egy kicsit, a falban nem fog kárt okozni..? Ez igaz lehet? Kedden lesz beépítve, úgyhogy nincs idő szárítani hagyni..Nyugtassatok meg:)

Más: kaptam egy ötletet, hogyan kezeljem le ezt a rönköt, vagy egyéb faanyagot természetes módon. Nikotinnal. Hallottatok már róla? Állítólag működik megelőző szúvédelemre. Dohányt kell vízbe áztatni, majd leszűr, és beken vele a fát. Szerintetek? link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2009-10-23 09:15:30
mona, Én elfelejtettem, amit monolit írt: a kéregről mondj le. Nem elég, hogy leesik, de a rovarok is szeretnek megbújni benne.link

monolit(749 eddigi hozzászólás) 2009-10-23 08:56:46
Másik megoldásként keresni kell olyan asztalost, aki saját maga szárítja és dolgozza fel a fát. Általában szélezetlenül tárolják. Kérgeset nemigazán találni így mert száradásnál leesik, de bármi előfordulhat:).link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2009-10-23 08:50:56
mona, Az akác nagyon szeret csavarodni, vetemedni. száradásnál repedni, és ráadásul nagyon erős. Az minden faanyagra igaz, hogy jól ki kell szárítani, szellőztetve minimum egy évig, mesterséges szárítóban persze gyorsabban megy. Ajánlanám inkább a bükk, tölgy vagy diót, amit általában lehet szárítva kapni és nem vetemedik úgy. Igaz drágább, de kevésbé problémás és szebb. Gondolom nem akarsz egy évet várni a polcokkal. link

robert(3777 eddigi hozzászólás)

2009-10-23
08:50:56

mona,

Az akác nagyon szeret csavarodni, vetemedni. száradásnál repedni, és ráadásul nagyon erős.

Az minden faanyagra igaz, hogy jól ki kell szárítani, szellőztetve minimum egy évig, mesterséges szárítóban persze gyorsabban megy.

Ajánlanám inkább a bükk, tölgy vagy diót, amit általában lehet szárítva kapni és nem vetemedik úgy. Igaz drágább, de kevésbé problémás és szebb. Gondolom nem akarsz egy évet várni a polcokkal.
link

mona(32 eddigi hozzászólás) 2009-10-23 00:15:32
Sziasztok! Azt találtuk ki, hogy most a felújításunk során épített könyvespolcot készíttetünk. Téglából lenne az oldala, úgyis marad a választófalak bontásából, a polcokat pedig szeretném fából, amolyan rusztikus, a fa formáját meghagyó, girbe-gurba széllel beéppítetni a téglákba. Persze kezelten, esetleg öregítő páccal.. Sajna, a fatelepen lehűtöttek, ahol megláttam a nekem tetsző, még kérges, polcnak való faszeleteket, melyek akácból és fenyőből vágva hatalmas tornyokat alkottak. Azt mondták, ezek nedvesek, kerítésnek viszik, s ha polcnak beépítjük, még repednek, hajlanak a kiszáradás során, felpúposodna a polc. stb, szóval nem javasolták az említett felhasználást. Erre én: van-e kiszárított, hogy ez ne történhessen. Na, az nincs, s azt állították, hogy nem is valószínű, hogy ilyet találok, mert egyszerűen ezt a megoldást nem lehet elkészíteni a nyers fából, akár szárított akár nem, csakis ragasztottból, megmunkáltból. Nekem pedig az lenne a cél, hogy minél eredetibben, rusztikusabban nézzen ki,ne csak simán egy egyenes polc legyen, ami bárhol kapható. Van valakinek bármi ötlete, hogy mitévő legyek, illetve van remény ezt a megoldást megvalósítani? köszönöm a válaszokat monalink

mona(32 eddigi hozzászólás)

2009-10-23
00:15:32

Sziasztok!

Azt találtuk ki, hogy most a felújításunk során épített könyvespolcot készíttetünk. Téglából lenne az oldala, úgyis marad a választófalak bontásából, a polcokat pedig szeretném fából, amolyan rusztikus, a fa formáját meghagyó, girbe-gurba széllel beéppítetni a téglákba. Persze kezelten, esetleg öregítő páccal..
Sajna, a fatelepen lehűtöttek, ahol megláttam a nekem tetsző, még kérges, polcnak való faszeleteket, melyek akácból és fenyőből vágva hatalmas tornyokat alkottak. Azt mondták, ezek nedvesek, kerítésnek viszik, s ha polcnak beépítjük, még repednek, hajlanak a kiszáradás során, felpúposodna a polc. stb, szóval nem javasolták az említett felhasználást. Erre én: van-e kiszárított, hogy ez ne történhessen. Na, az nincs, s azt állították, hogy nem is valószínű, hogy ilyet találok, mert egyszerűen ezt a megoldást nem lehet elkészíteni a nyers fából, akár szárított akár nem, csakis ragasztottból, megmunkáltból. Nekem pedig az lenne a cél, hogy minél eredetibben, rusztikusabban nézzen ki,ne csak simán egy egyenes polc legyen, ami bárhol kapható.

Van valakinek bármi ötlete, hogy mitévő legyek, illetve van remény ezt a megoldást megvalósítani?

köszönöm a válaszokat
monalink

kalauz(4 eddigi hozzászólás) 2007-12-19 13:20:04
Kedves Sándor és Robert, a gyártók által közölt összetétel a hazai, egyes esetekben csak a külföldi (adott esetben: német) honlapon elérhető. A részletes leírás. Az összetétel felelős vállalat esetében lehetővé teszi az összetevők kémiai beazonosítását. Ezek után tehát csak az adott vegyülethez, illetve vegyületcsopothoz tartozó tudnivalókat kell keresni. Ennek legegyszerűbb módja a fehér könyv nevű vegyszerkatalógus adatlapjait megnézni, de az is segít, ha (az adott esetben) szerves kémiai tudáshoz (tankönyvekhez, szakértőhöz) folyamodik az érdeklődő. A vegyület biztonsági adatlapja tartalmaz például elegendő információt ahhoz, hogy a szerves oldószerséget azonnal lássa az ember. (Ezt persze ki is lehet szagolni, ha már használta valahol az ember a szert; illetve a dobozon lévő gyúlékonyságra és robbanásveszélyre utaló sorok is jelzik...) A lebomlásról (tempó, eredmény) és a gyártásról is, ha máshonnan nem, a nagy vegyészeti lexikonokból lehet tájékozódnia laikusnak is (én is az vagyok). Azaz: az általam emésztett információk kb fele interneten elérhető, a másik fele (vegyszer biztonsági adatlapok, kémiai ismeretek) számomra papíralapú volt (FJOKK-ban néztem meg, ami azóta átalakult). A biztonsági adatlapok e-elérhetőek is, többfelé, ez a terpentiné: http://www.omfi.hu/icsc/PDF/PDF10/icsc1063_HUN.PDF ez a narancsolaj legnagyobb alkotójáé: http://www.omfi.hu/icsc/PDF/PDF09/icsc0918_HUN.PDF (Ettől perzse nem szabad nekifutásból megijedni!!! Kis mértékben orvosság...) Jó kutakodást kívánok! Ha ráérünk valamikor, indíthatnánk közös játékot is: egy anyag előzetes fenntarthatósági (i.e. egészségi és környezeti) értékelését 1 órán belül el tudjuk-e végezni együtt? Az összetevőket felosztva emberek között, vagy rövid/közép/hosszútávú hatások szerint, vagy a folyamatokat felosztva (közvetlen és közvetett: gyártási, kereskedelmi, felhasználási közvetett hatások)... Narancs- és fenyőillatú, szép Karácsonyt kívánok! link

kalauz(4 eddigi hozzászólás)

2007-12-19
13:20:04

Kedves Sándor és Robert,

a gyártók által közölt összetétel a hazai, egyes esetekben csak a külföldi (adott esetben: német) honlapon elérhető. A részletes leírás.
Az összetétel felelős vállalat esetében lehetővé teszi az összetevők kémiai beazonosítását. Ezek után tehát csak az adott vegyülethez, illetve vegyületcsopothoz tartozó tudnivalókat kell keresni. Ennek legegyszerűbb módja a fehér könyv nevű vegyszerkatalógus adatlapjait megnézni, de az is segít, ha (az adott esetben) szerves kémiai tudáshoz (tankönyvekhez, szakértőhöz) folyamodik az érdeklődő. A vegyület biztonsági adatlapja tartalmaz például elegendő információt ahhoz, hogy a szerves oldószerséget azonnal lássa az ember. (Ezt persze ki is lehet szagolni, ha már használta valahol az ember a szert; illetve a dobozon lévő gyúlékonyságra és robbanásveszélyre utaló sorok is jelzik...)
A lebomlásról (tempó, eredmény) és a gyártásról is, ha máshonnan nem, a nagy vegyészeti lexikonokból lehet tájékozódnia laikusnak is (én is az vagyok).
Azaz: az általam emésztett információk kb fele interneten elérhető, a másik fele (vegyszer biztonsági adatlapok, kémiai ismeretek) számomra papíralapú volt (FJOKK-ban néztem meg, ami azóta átalakult). A biztonsági adatlapok e-elérhetőek is, többfelé,
ez a terpentiné:
http://www.omfi.hu/icsc/PDF/PDF10/icsc1063_HUN.PDF ez a narancsolaj legnagyobb alkotójáé:
http://www.omfi.hu/icsc/PDF/PDF09/icsc0918_HUN.PDF
(Ettől perzse nem szabad nekifutásból megijedni!!! Kis mértékben orvosság...)
Jó kutakodást kívánok! Ha ráérünk valamikor, indíthatnánk közös játékot is: egy anyag előzetes fenntarthatósági (i.e. egészségi és környezeti) értékelését 1 órán belül el tudjuk-e végezni együtt? Az összetevőket felosztva emberek között, vagy rövid/közép/hosszútávú hatások szerint, vagy a folyamatokat felosztva (közvetlen és közvetett: gyártási, kereskedelmi, felhasználási közvetett hatások)...
Narancs- és fenyőillatú, szép Karácsonyt kívánok!
link

sándor(960 eddigi hozzászólás) 2007-12-14 22:43:25
kalauz, engem is érdekelne a téma, de egy kicsit alaposabban körüljárva. Elhiszem, hogy 10 perc alatt is lehet véleményre késztetni embereket, hiszen a reklámok még ennél is rövidebbek. De mennyire rá is lehet fázni! Pl.ha valami gyorsan lebomlik, és átalakul, akkor az miért nem befolyásolja a légkört lényegesen? Stb. Sándor link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2007-12-13 23:09:31
Kalauz, Hol érhetők el az itthon kapható faanyagvédőkről + felületkezelőkről tudnivalók? link

kalauz(4 eddigi hozzászólás) 2007-12-13 15:13:45
Szervusztok, többen ajánlották, hogy nézzem meg ezt a házhelyet (...homepage). Nagyon tetszik! Ebbe a fórumba azért reagálok azonnal és ismeretlenül, mert a faanyagvédelemnél rendszeres, hogy a természetes illóolajokat (narancsolaj és társai) félreértik az olvasók. Például a reklám- és címkeolvasók. Termékismertetőket nézzétek meg, az eredeti, gyártói anyagok sehol nem írják, hogy oldószermentes. Ugyanis a narancsolaj és társai szerves oldószerek, csak éppen növényi eredetűek. Amint a terpentin is (általában fenyőfából nyerik). Remélem, nem okoztam meglepetést. Tavaly vezettem egy csoportmunkát, ahol a (különben többé-kevésbé jártas) közönség kapta meg az itthon elérhető faanyagvédőkről + felületkezelőkről a tudnivalókat. 10 perc adatismeretetés után 10 percet gondolkozhattak-vitázhattak a résztvevők. A többségük jutott arra a döntésre, hogy a termékek teljes életútját tekintve ők személyesen a hazai gyártású és vizes alapú faanyagvédő+felületkezelő kombinációkat választanák. A tudnivalók között a gyártói ismertetések, az anyagok (szerek) kémiai/egészségügyi adatlapjai, a szállítási távolságok, a gyártás általános tudnivalói voltak. Például adat arról, hogy a narancsolajat a hulladék narancshéjból (ezreléknyit tartalmaz) nyerik, csökkentve így a narancsolaj levegőbe jutását. Mellé adat arról, hogy a narancsolaj mennyi idő alatt bomlik levegőn (nagyon gyorsan, azaz a légkört nem befolyásolja lényegesen), és mire. Talán még a terpentines változat is lejjebb végezne (Kárpát-medencei fenyőkből itt gyártott terpentin) életútra összesített környezetterhelésben, mint a citrusfélék illóolajával higított. Véleményetek?link

kalauz(4 eddigi hozzászólás)

2007-12-13
15:13:45

Szervusztok,
többen ajánlották, hogy nézzem meg ezt a házhelyet (...homepage). Nagyon tetszik!

Ebbe a fórumba azért reagálok azonnal és ismeretlenül, mert a faanyagvédelemnél rendszeres, hogy a természetes illóolajokat (narancsolaj és társai) félreértik az olvasók. Például a reklám- és címkeolvasók. Termékismertetőket nézzétek meg, az eredeti, gyártói anyagok sehol nem írják, hogy oldószermentes. Ugyanis a narancsolaj és társai szerves oldószerek, csak éppen növényi eredetűek. Amint a terpentin is (általában fenyőfából nyerik). Remélem, nem okoztam meglepetést.

Tavaly vezettem egy csoportmunkát, ahol a (különben többé-kevésbé jártas) közönség kapta meg az itthon elérhető faanyagvédőkről + felületkezelőkről a tudnivalókat. 10 perc adatismeretetés után 10 percet gondolkozhattak-vitázhattak a résztvevők. A többségük jutott arra a döntésre, hogy a termékek teljes életútját tekintve ők személyesen a hazai gyártású és vizes alapú faanyagvédő+felületkezelő kombinációkat választanák. A tudnivalók között a gyártói ismertetések, az anyagok (szerek) kémiai/egészségügyi adatlapjai, a szállítási távolságok, a gyártás általános tudnivalói voltak. Például adat arról, hogy a narancsolajat a hulladék narancshéjból (ezreléknyit tartalmaz) nyerik, csökkentve így a narancsolaj levegőbe jutását. Mellé adat arról, hogy a narancsolaj mennyi idő alatt bomlik levegőn (nagyon gyorsan, azaz a légkört nem befolyásolja lényegesen), és mire. Talán még a terpentines változat is lejjebb végezne (Kárpát-medencei fenyőkből itt gyártott terpentin) életútra összesített környezetterhelésben, mint a citrusfélék illóolajával higított.

Véleményetek?link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2007-03-25 21:57:41
Én kültérben és beltérben is szívesen alkalmazom a lenolaj kencét (firnisz) legyen az tömör deszka, gerenda vagy rétegelt lemez. Az olajos felületkezelés kívül-belül védi a fa rostjait a nedvességtől, igy nem fog tulságosan kiszáradni és nem reped meg a fa. Amennyire csak lehet átitatom vele a fát (a bütüt különösen), több rétegben hordom fel, addig amíg a fa már nem szív magába többet és gyöngyözni nem kezd a felülete. A felesleget száraz ronggyal dörzsölve el lehet tüntetni. A faanyagot felkeményíti, szépen kiemeli erezetet, ami a kezelés után a szennyeződésnek is jobban ellenáll. Azt nem tudom, hogy a rovarokkal szemben van-e valamilyen hatása. Az így kezelt fürdőszoba-bútoron penészedést, gombásodást nem tapasztaltam. Tűzvédelmi szempontból biztosan nem ajánlott, az olajos fa nagyon jól ég. Káros anyagot csak nagyon kis méerékben tartalmaz, de élemiszerekkel érintkező felületek kezelése esetén szakember véleményét kell kikérni. Nálunk a spejz polcok is lenolaj kencével vannak beeresztve, de az élelmiszerek közvetlenül nem érintkeznek a fával. Hátrányok: Beltérten sokáig büdös, kültérben nem UV álló. link

robert(3777 eddigi hozzászólás)

2007-03-25
21:57:41

Én kültérben és beltérben is szívesen alkalmazom a lenolaj kencét (firnisz) legyen az tömör deszka, gerenda vagy rétegelt lemez. Az olajos felületkezelés kívül-belül védi a fa rostjait a nedvességtől, igy nem fog tulságosan kiszáradni és nem reped meg a fa. Amennyire csak lehet átitatom vele a fát (a bütüt különösen), több rétegben hordom fel, addig amíg a fa már nem szív magába többet és gyöngyözni nem kezd a felülete. A felesleget száraz ronggyal dörzsölve el lehet tüntetni.
A faanyagot felkeményíti, szépen kiemeli erezetet, ami a kezelés után a szennyeződésnek is jobban ellenáll.
Azt nem tudom, hogy a rovarokkal szemben van-e valamilyen hatása. Az így kezelt fürdőszoba-bútoron penészedést, gombásodást nem tapasztaltam.
Tűzvédelmi szempontból biztosan nem ajánlott, az olajos fa nagyon jól ég.
Káros anyagot csak nagyon kis méerékben tartalmaz, de élemiszerekkel érintkező felületek kezelése esetén szakember véleményét kell kikérni. Nálunk a spejz polcok is lenolaj kencével vannak beeresztve, de az élelmiszerek közvetlenül nem érintkeznek a fával.
Hátrányok:
Beltérten sokáig büdös, kültérben nem UV álló.

link

tocek2(2 eddigi hozzászólás) 2007-03-25 20:34:31
A lenolajról, mint favédő, kezelő szerről mi a véleményetek?link

Homline Forum => Ablak, ajtó => Faanyagok védelme

lapozz: 1, 2 következő »