English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Hőtárolás  =>  Pufferlapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2012-03-06
14:15:05
Előzmény: payagyerek #26721#26723
Miért szerinted mekkora Dt az "ideális" ?

CSak azért kérdezem mert...
Korábban "amott" értekeztünk a tömegáramokról.
A db elfagyása miatt változtatnom kellett rajta, és érdekes dolgot vettem észre..

majd később most mennem kell..

Róbert úgy is átrak minket valahova, majd ott fojtatjuk..:-)) ha megtalálom hova....
payagyerekVálasz erre
2012-03-06
13:55:00
Előzmény: dejoe #26716#26721
:-)
Be.
2012-03-06
11:45:29
Előzmény: payagyerek #26715#26716
be vagy kilépő ? :-))
payagyerekVálasz erre
2012-03-06
11:41:29
Előzmény: dejoe #26712#26715
A hőcserélő-spirál szintje.
payagyerekVálasz erre
2012-03-06
11:27:05
#26713
A jelenleg használt szolártartályom példának.

Ezt ugye annó kukáztam MÉH telepről. Pisált az alja, bepontoztam saválló pálcával.
Elég ifjonc szegényke. Akinél kilyukadt, jót bukott. Kb. úgy 130e-et.
Ez sem belülről rozsdált kifelé, hanem kívülről befelé.
Ez bár HAJDÚ, de már olasz. Meg is látszik rajta. A gépi hegesztésbe hiba csúszott, így ráhegesztettek. A tartályacél valami bődületféreg fajta. (Szerintem elég szennyezett vas.) Ha belerúgok behorpad (a régi hajdúval ellentétben). A tartály merevségét a külső palást, összeragasztva PURhabbal a tartállyal, adja. Ha meghámozom, olyan mint az ecetben áztatott tojás.
Meghámozás.
A régi hajdút gyötrelmes munka volt meghámozni. Flex-el meg kellett vágni a külső palástot, letépni róla, majd a PURhabot szó szerint erőszakkal és fáradtságos munkával leborotválni, legyalulni róla. Teljes felületen tapadt a tartályacélon.
Ezen az újon:
A PUR, táblákban, kézzel lefejthető. Ha megmarkolok 1 PUR darabot, azért könnyű letépni, mert jön vele az acél! Fekete vékony táblákban! Vagyis nem csak a PUR-t hámozom, hanem magát az acélt is. Erről majd kép mellékelve, piros nyilakkal bejelölve, ahol jól látni a táblás hámlást.
Ez a "hámlás" szó, szó szerint értendő! Pont úgy jön le az acél, mint ahogy az ember háta hámlik foltokban a napégés után.







Én a meghámozott, letisztított tartályt befoltoztam, foszfátoztam, majd cinkromátos alapozóval lemázoltam. Így már kívülről nem fog rohadni befelé.




Zománc.
A régi hajdúkon olyan volt a zománc, mint a smirgli. A színe is homokszín volt. Mégis 30 év! A jelenlegi, tükörfényes üveg-kék színű, de repedezett. A spirál, valóban nyomokban tartalmaz zománcot.
Ráadásul minél vékonyabb az acél, annál könnyebben hajlamos a deformációkra. Kivéve a zománc!
Ha megnyomom a tartályt, hullik le a rideg zománc táblákban, mint a tojáshéj.





2012-03-06
11:20:00
Előzmény: payagyerek #26707#26712
"Sok felhasználó kollektora 5-6°-al magasabban üzemel, mint a tartályhőfok. Van ahol 10-el."
Tartály hőfok alatt mit értesz ?
Teteje-közepe-alja ?
payagyerekVálasz erre
2012-03-06
10:53:05
Előzmény: sándor #26638#26707
Na igen. Ha mondjuk 1 külső hőcserélővel elérek jobb hőcserét, akkor az vígan ellensúlyozhatja a plusz szivattyú fogyasztását.
Pl.:
Sok felhasználó kollektora 5-6°-al magasabban üzemel, mint a tartályhőfok. Van ahol 10-el. A rézcsőspirállal análisan megdugott bojlernél akár 15K különbség is tapasztalható.
Tehát.
Ha van 60° a tartályban és kényszerűen 10K-es hőcserélővel tudom járatni, akkor a koli 70°-os. Ezen a 70°-on az ő hatásfoka karcsú.
Ezzel szemben:
Ha külső HCS-vel 1-2K-el tudom csapatni, akkor akár 0,5-1kWh hozománnyal is több lehet a napi termelés. Miközben a plusz 20W-os szivattyú csak kb. 0,1-0,2kWh többletfogyasztást produkál az adott napon.
Vagyis megérte a többi hasznával együtt (tisztítható HCS, régi bevált bojler a drága és hulladék szol.tartály helyett, stb).
2012-03-04
19:36:41
Előzmény: payagyerek #26605#26611
Tudod Paya, én vagyok a Sunyi Boy :)

payagyerekVálasz erre
2012-03-04
18:50:36
Előzmény: robert #26594#26605
Sunyi vagy Roby! :-)
Most jövök rá, hogy csőbe lettem húzva! Áttetted a pufferbe a hsz.-emet, miközben én az oxigéndús HMV tartályokról beszélek (szolár és bojler).
Természetesen zárt vizes puffernél, nem igazak az állításaim!
2012-03-04
16:22:31
Előzmény: payagyerek #26559#26603
Sziasztok
Plusz az alábbiakat kell nagyon észben tartani!

Réz és acél kombinációja ivóvizes (vagy bármely) rendszerekben nagy figyelmet igényel! Ez elektrokémia, a fémek feszültségi sorrendjével kapcsolatos probléma.

A következő folyásszabályt kell figyelembe venni:
A réz a víz folyásirányában csak az acél után szerelhető!

Réz és rozsdamentes acél kombinációja bármilyen folyásszabály betartása nélkül lehetséges.

Acélból nagyon sok ivóvíz-melegítő és ivóvíztároló készül, és szakszerű szerelés esetén problémamentesen kapcsolható össze rézcsőből készült hálózatokkal.
Ennek során az alábbi eseteket kell figyelembe venni:
A cirkulációs vezeték nélküli és cirkulációs vezetékkel rendelkező rendszerek különbözőek. A cirkulációs vezetékben egy pumpa a felmelegített vizet megforgatja, és ezzel a fogyasztó vízvételkor azonnal meleg vizet nyer.
A cirkulációs vezeték nélküli rendszerben a folyásszabály egyszerűen betartható, amennyiben a tárolóhoz történő csatlakozást acélból készítették.
Cirkulációs vezetékkel rendelkező rendszernél nem lehet a folyási szabályt betartani. Ekkor az acélból készült ivóvíz-melegítőt FELTÉTLENÜL védeni kell! Acélból készült ivóvíz-melegítőt gyárilag különböző módon védik:
Védőréteggel, pl. zománcozással vagy műanyag bevonattal. Kiegészítésképpen gyakran anódelektródával. Egy, az acélnál kevésbé nemes fémet (pl. magnézium) építenek be az ivóvíz-melegítőbe, ezt az elektródát "áldozzák fel", ez a fém "fogy el" az acél helyett. Ezt az anódot karban kell tartani, és élettartama végén ki kell cserélni.
Az ilyen módon védett, acélból készített ivóvíz melegítők rézcső csatlakozó vezetékekhez is kapcsolhatók
Korrózióálló anyagokból (pl. rozsdamentes acél) készített ivóvíz-melegítők nem igényelnek semminemű védelmet rézcsövekkel történő összeépítés során.

A régi Hajdu bojlerek sem azért voltak kitartóbbak mert jobbak voltak, hanem úgy emlékszem sokkal nagyobb volt az anód, nem szereltek elé még rézcsővel, stb.

Továbbá ez miatt a probléma miatt (is) kerültek előtérbe az ötrétegű csövek.

Remélem segít a hozzászólásom. Sziasztok.

2012-03-04
14:23:36
Előzmény: robert #26594#26598
jaaaa hogy puffer....:-))
azt hittem indirekt...
2012-03-04
13:19:04
Előzmény: dejoe #26590#26594
dejoe,

Mivel nincs benne...
2012-03-04
13:12:49
Előzmény: robert #26585#26590
Aktív anód hányszor volt benne cserélve ?
2012-03-04
13:10:40
Előzmény: payagyerek #26587#26589
payagyerek,

Ugye nem az lenne az érvelésed, hogy holnapra tönkre mehet, és akkor 10 évet élt, mert akkor én is hasonlót mondok a napelemeidről (csak 1 évre) :)

zsbalazsVálasz erre
2012-03-04
13:09:23
#26588
Jól megijesztettek, szép becsomagolt olasz tartályom van, egyenlőre még működik
payagyerekVálasz erre
2012-03-04
13:07:51
Előzmény: robert #26585#26587
"A tartályom 10 éves, no problemo"
Ezt Te is tudod, hogy a mai világban csak a véletlenen múlik!
Itt is van az udvaromon 1 igen fiatal ellenpélda (3-4év), de a telepeken tömegestül görgeti a szél őket. Némelyik olyan, mint a szitává lyukadt kipufogó. Nincs hova hegeszteni.
2012-03-04
13:00:55
Előzmény: payagyerek #26583#26585
payagyerek,

A tartályom 10 éves, no problemo :)

A szolár szivattyúm éves fogyasztása 70kWh, ennyi lenne a második szivattyúé is.

payagyerekVálasz erre
2012-03-04
12:55:06
Előzmény: robert #26580#26583
Maximálisan igazat adok Sándor bátyánknak!

Melyik az olcsóbb?
A 4 évenkénti drága, spirálos szolártartály cseréje (a lakásban kipisált víz okozta károkkal együtt), vagy a plusz 20-30W-os szivattyú fogyasztása?
(Igazából senki nem tudja megmondani a plusz szivattyú alkalmankénti teljesítményfelvételéhez tartozó üzemórát.)
2012-03-04
12:29:23
Előzmény: sándor #26578#26580
Sándor,

"... a külső hőcserélő vesztesége nem a tárolóban hasznosul, nagyon erős érv..."

Van ennél erősebb érv: még egy szivattyú szükséges, ami újabb költség, újabb meghibásodási lehetőség, és az elektromos fogyasztás duplázódása.

payagyerekVálasz erre
2012-03-04
10:52:58
Előzmény: zsbalazs #26549#26559
A tartályban lévő csőspirál szinte "leheletvékony" vascső. Azért, hogy hajlítható legyen spirál alakra. (Te magad is csomót köthetsz rá puszta kézzel.)
Ennek a zománcozása nevetséges. Mint a csokikon a figyelmeztető felirat: "Nyomokban zománcot is tartalmazhat."
Kis magyarázat:
1 bojlert könnyű zománcozni. Beleöntik a lét, megforgatják, majd mehet a kemencébe. Mindenütt szép zománcot kap.
Ám a spirál zománcozásához minden dimenzióban rázni kéne a tartályt, hogy a spirál összes alaktalan hézagaihoz is hozzáférjen a zománc.
Mindemellett a zománc hőtágulása nem egyezik meg a tartályvas hőtágulásával. És mivelhogy a tartály, egész élete során örökös "hődilatációs tornászásnak" van kitéve, ezért a felületbevonó zománc színtiszta hajszálrepedés.
Ám a rozsda nem csak belül támad!
Olyan tróger tartályok vannak a kirakatban (csak kívülről szépek!), amik hulladék acélból vannak, a gyári hegesztés röhejesen hitvány és semmiféle felületkezelést nem tartalmaznak magukon a PUR-hab alatt. Ezért nem érdemes meglepődni, ha a tartály alja 4-5 év múlva elkezd pisálni.
Kívülről rohad befelé a PUR-hab alatt.

Ennek előjelei láthatatlanok. Leginkább a tartályfenék rohad, mert 1 "lemerült" tartály elsőként ott tartalmaz csapvízhideg vizet, ami vonzza magához a lakás páráját (páranyomás). Ám ez ott lekondenzálódik a tartályfal vasa és a PUR-hab között, de a lekondenzált víz már nem akar kijönni onnan.

Persze vannak jobb tartályok. Ám a vásárlás során csak azt látjuk a kirakatban, hogy ez is szép, meg az is.

A Hajdú is 1 nagy hulladék lett! A régiek 20-30 évet elmentek, minden gond nélkül. A jelenlegiek kielégítik a vashulladék fogalmát.
A valódi hőszigetelése 2cm! Ezért a készenléti teljesítményigénye, már soknak fel sincs tüntetve.
2012-03-04
10:25:17
Előzmény: payagyerek #26543#26557
A tároló problémáit kifejtenéd bővebben?
zsbalazsVálasz erre
2012-03-04
09:26:26
Előzmény: payagyerek #26543#26549
Milyen probléma van a hőcserélővel? Nem rézcsövet tesznek bele?

Balázs
payagyerekVálasz erre
2012-03-04
01:59:29
Előzmény: zsbalazs #26539#26543
"viszont nem ártana biztosítást s kötni a kolikra"

Eddig mindenki szentül meg volt győződve róla, hogy 1 kollektorrendszer leggyengébb pontja a kollektor. Legyen az sík, vagy csöves. Igaz csövesnél néphisztérika a csövek "kidurranása".
Ám a valóság:
A koli leggyengébb pontja a szolártartály! Hiába veszünk a kirakatban fenségesen mutató, gyönyörűszép és méregdrága szolártartályt, akkor is 1 időzített bomba-szerű kacatot veszünk, aminek 4-5 év múlva, minden napja ajándék.
2012-02-13
20:51:18
#25270
Érdekességképpen itt egy német városra számított diagram, ami az éves szoláris részarányt mutatja, vagyis azt, hogy az összes hőigény hány százalékát termelik meg a különböző méretű napkollektorok, különböző méretű puffertárolókkal.
Nyári hónapokban 100% HMV arány.



A nyári túltermelésről nem esik szó.


villam64Válasz erre
2012-02-06
11:30:17
Előzmény: robert #24664#24670
A tartály rajza nem volt egyértelmű, csak később láttam, hogy köréje építették a házat. Tehát belül hasznosult. Ők is a felül elszökő melegre panaszkodnak. Ezért kell lejjebb elhelyezni. A díszpokróc egy kisebb felület lenne, amivel télen lehetne szabályozni a hőt, passzív szabályzással pluszban. De lehet, hogy nem megoldható. A hőszigetelés nagy valószínűséggel a tartály tetejére kell, minimális az oldalára, és semmi alája. Oldalát akár földel is megtámogathatjuk, és célszerű is, mert a felemelkedő hőt lassítja, és egyenletessé teszi. A hőkivétel padló és radiátor.
Feltűnt első ránézésre, hogy mintha érdemi kísérlet nem lett volna belőle, vagy eltitkolják, mert szar volt. De a pénz legalább elment.
És maradok annál az állításnál, hogy nem egy tartályra gondoltam. A másik, ha már szuper biztos tartályra gondolsz. Mennyi lehet a Magnet-es tartály élettartama? Nem elég? Nem horribilis az ára. Tágulási tartály élettartama?
Magáról a rendszerről, én más hátrányt látok, mint ti. Sokkal nagyobb gondnak tartom a nyártól elkezdett felfűtés beszabadulását a házba. Az általatok felvetett dolgok nem jelentenek plusz költséget, és nehézséget. Az alacsonyabb hőmérséklet miatt nem is tennék annyi napkollektort fel. Például egy 30 csöves kollektorhoz, nem 300-as puffert tennék,hanem minimum 600-ast. Az értéke kísérletezés és tervezés alapján határozható meg. A hmv külön tartályon lenne. Amennyiben a kollektor száma kétszerese a hmv szükségletnek, akkor meghatározó a hmv. Ötszörös kollektor túlméretezésnél már nem kell számolni vele. Nekem 2 m2 sík elég hmv-nek. Ötszörös esetén ez 10 m2 sík, vagy 25 m2 vákumcsöves bruttó felület. Az én kollektorom nem havas, nincs a tetőbe építve, és 60°-on áll. A túlméretezésnél sem a nyári üzemre kell állítani, hanem 45°-60° közé. Ez másik oldal.
Igen, szárazon rakott burkolat. Máshol a tervem, mert nem e témakör. Tégla alap, gerenda, hajópadló.
Biosolar Forum  =>  Hőtárolás  =>  Pufferlapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva