English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Napkollektoros rendszerek  =>  Napkollektoros rendszer hozamalapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
zsbalazsVálasz erre
2009-04-23
17:03:07
#2035
Róbert!

Mikor érdeklődtem 1-2 helyen a kollektorokról le akartak beszélni a teljesítmény növelésről, mert mondták: nem térül meg, melegvízre sok, nagy beruházás igény.

Még nincsen tapasztalatom az üzemeltetésben, de úgy gondolom hogy megoldható hogy ne vesszen kárba az energia. Az eszköz energiatermelése fajlagosan számít (Pl. ha nem fűti a vizet csak 30 fokra a gázkazánnak könnyebb lesz felmelegítenie) igaz vannak ésszerűségi korlátok. Én egy bizonyos összeget rászántam a dologra, és ha úgy látom hozza az elvárásaimat majd bővítem. Hidd el könnyebb lesz mintha most csak felét költöttem volna rá. Spórolhattam volna a rézcsöveken fűtésrendszeren vagy például ha csak melegvízre használnám. De melegvízre csak évi 30 ezeret költök ez nem jelentene kihívást.
Most spóroltam a puffer tartályon, de ha szükséges majd bővítem. Az én gondolkodásomban a tárolás télen mindig veszteséget jelent (főleg magas hőmérsékletű hmv-nél).
Szerinted nem az azonnali felhasználás (a tárolással szemben) hozná a legnagyobb hatékonyságot? Én ha tehetném a tetőről közvetlenül a radiátorokba engedném (beállítanám 50 fokra) kialakítanék biztonsági eszközöket. Ezt nem javasolta senki így maradtam a komplett rendszernél és fizettem kb. 20%-kal többet (fajlagosan). Ha tárolom hogy este tudjak fűteni az miért ér többet (család még napközben is otthon van) mintha folyamatosan fűtene és este csak rá kellene dolgoznia a gáznak.
Jelenlegi időszakban sajnos arra nem képes a rendszer hogy a padlót jól átfűtse pedig ez volt az "álmom". De maradjunk a földön, a radiátorokba is jól cirkulár az 50 fok utána meg a 40 fokos mehet a padlóba.
Célom hogy az én "görbém" sem legyen laposabb ha kell még alakítok a rendszeren vagy az igényeimet csoportosítom (pl. mint Sándor télen csak fűtés rásegítésre használnám)

Jó a táblázatod és grafikonod, én a vákumcsöveset látom jobbnak de csak akkor ha a bekerülési költsége közel azonos.
üdv. Balázs
2009-04-23
07:00:58
#2026
Sándor,

S: A kihasználtság nagyon érdekes megközelítés. Fogadni mernék, hogy tervezéskor, méretezéskor kevesen gondolnak vele.

R: A saját példámon jöttem rá, hogy mennyire fontos. Ezért is írtam a napkollektoros rendszerek hozamát számító programot, ahol bemeneti adat a tároló mérete és a kiszolgálandó személyek száma (a medence egyben tároló és fogyasztó is, amivel még ki kellene bővítenem a programot).
A futás eredményeként keletkezik egy grafikon, ami jól modellezi a valóságot, az én esetemben a lapos szakaszt is.

A kereskedő érdeke, hogy minél nagyobb rendszert adjon el, nem pedig a felhasználó igényének megfelelő teljesítményűt. Evvel az a probléma, hogy a vevő ilyenkor sokkal többet fizet valamiért, amit nem is tud kihasználni, ráadásul állandó odafigyelést és többletköltséget okoz a feleslegtől való megszabadulás.
Olyan ez, mint amikor az autókereskedő a szükségesnél kétszer akkora teljesítményű motort sóz a vevőre, mert az sokkal erősebb és 250-el is megy. Igaz, hogy a vevő sík terepen lakik és csak városban közlekedik, és amikor néha az autópályán kipróbálná a verdát, mindig lefényképezik. Tankolásnál pedig 20 százalékkal több benzint kell vennie, mint amennyit egy szériamotor fogyasztana.



2009-04-22
08:45:54
#2019
Íme az összesítés, remélem világos.

S=Sándor, vákumcsöves kollektorok, netto kollektorfelület 3*2.4=9,6m2
R=Robert, síkkolektorok, netto kollektorfelület 4*1,8=7,2m2
Az "1.0" oszlop adatai az 1 m2-re vetített hozamot jelentik.




Mit mond nekem a 2007 és 2008-as évek átlagát ábrázoló grafikonon?
A kék színű görbe (S) - a napsugárzás intenzitását követve - a nyár közepéig emelkedik, majd csökken. A ciklámen színű görbe (R) április közepén vízszintesre vált és így halad egészen szeptemberig.
A magyarázat kézenfekvő: a görbe a épületek(ben lakók) hőigényét tükrözi. Az S rendszer 4 embert szolgál ki, a R rendszer pedig csak kettőt. Persze ez nem jelenti azt, hogy 100 lakó esetén 50-szer nagyobb hozama lenne a kollektoroknak. Azt jelenti, hogy a felesleg elveszik. Az S rendszer jobban illeszkedik az felhasználói igényekhez, az R rendszer kicsit túl lett méretezve.
Balázs, a te görbéd még laposabb lesz, mert nálad a tároló mérete szab határt a felhasználásnak.

Ti mit olvastok ki az adatokból?

Sándor,
Szándékosan helyezted a 2008-as adatokat a 2007-es és 2009-es adatok közé?
A rendszeredben a netto kollektorfelület 9.6 m2, ugye?


2009-04-11
06:52:04
#1958
Sándor,

"Érdekes, hogy a tárolóban (a mérési pontokon) végbemenő "mérési változások" mennyire lekövetik a rendszert."

Ebből látszik, hogy kicsi a tárolóm :(
2009-04-10
15:54:48
#1954
Sándor,

1.
A tároló hőmérséklete tegnap 15.30-tól éjszaka (1-2) a veszteség és némi HMV használat miatt csökkent.
6-kor bekapcsolt a padlófűtés (2), de csak ímmel-ámmal, 8-kor pedig kikapcsolt (3), mert munkanapokon ez az időzítés.
12-kor a HMV cirkulációs szivattyú átmozgatta a csövekben a vizet, ezért kicsit hűlt a tároló (4-5), utána pedig a napkollektor hőcserélője által felmelegített víz a tároló aljáról felemelkedett (5-) és folyamatos melegít.

2. A drasztikusabb csökkenést reggel 7-től (9-3) tényleg a reggeli tevékenységünk okozza.

3.
Ahogy a fűtés beindult (2), a padlófűtés visszatérő ágából a hidegebb víz elkezdett lesüllyedni a tároló aljára. A kollektor hőcserélője ezen a szinten van, a 6-7 közötti hőmérséklet csökkenés tulajdonképpen a fűtési rendszerből visszatérő lehűlt víznek köszönhető.




zsbalazsVálasz erre
2009-03-23
18:10:20
#1883
Sándor!
Én is figyeltem az időjárást az előző héten. Vasárnap is mint minden nap erős napsütés volt, de a szél miatt a hőérzet kicsi volt, szerintem a kollektorok remekül működtek volna, bár már januárban tapasztaltam erősebb sugárzást is, a bejárati ajtó réz kilincse langyos volt.
Már korábban írtad hogy ha nő a tartály hőmérséklete csökken a teljesítmény. Nem ezért döglődött délben? A vastag páraréteg a föld közelében volt? Mert mi szerintem 180 méter magasan lakunk és nem tapasztaltam párát a 2 m2 ablakon ragyogóan sütött be a nap sőtt később a szórt fény is erős volt.
Majd ha kész lesz a rendszer tesztelem úgy tervezem hogyha elkészül 50 liter hmv-vel azt átteszem egy kűlső bojlerbe és a hőcserélős tartály meleg vízét (40 fok) meg folyamatosan engedem a padlóra., majd késő délután a hmv-re. Most próbálkoztam a kandalló melegvizét kisebb hőfokon keringtetni és lehet hogy tényleg jobb a teljesítménye.
Köszi a megfigyelést!
Üdv. Balázs

zsbalazsVálasz erre
2009-03-21
17:58:55
#1863
Sándor, Róbert!

Köszönöm a mért és számított adatokat.
Akkor a takarás elvetve,úgyis drága lenne és bonyolult.
Én egy 1 m3-es nem szigetelt tartályra gondoltam nyáron.
Amikor használható nyereséget termel a kollektor akkor ha kis hőmérsékletre van állítva, ekkor adja le a maximális teljesítményt? Ha így van viszont a 300 literes tárolóm "gyorsan" elérheti a 40 fokot, ekkor viszont a töltöttség miatt már kevesebb hasznot termel? Ezért kell alacsony hőmérsékletű fűtés rendszert tervezni? ha 30/40 fokra van beállítva hogyan lesz 50 fokos HMV-m?
Ez nálam a padlófűtés (5m3 beton) lehetne. 35-40 fok már elég az üzemeltetéshez, a visszamenője 30 fok alatt van.
Ha sikerül a kollektor dőlési szögét 60 fokra kell állítani, ezáltal is csökken a nyári hozam a téli javára. A tájolásom pont déli vagy kicsit délnyugati.

Másik fontos eldöntendő kérdés:
A két hőcserélős (300 liter)tartály melyik hőcserélőjére kössem a fűtést és melyikre a melegvizet?
A kollektort minden esetben a tartály alsó részére (hőcserélő) kell kötni?
A fűtésre kellene kötni a tárolóból kijövő melegvizet.
A HMV-re meg a második hőcserélőt és a melegvizet egy különálló 120 literes tartályba gyűjteném ami még gázzal is fűthető. Ekkor viszont nem tűnik soknak a tárolóm, így biztosan nem tart ki több napig.
Fordítva nem lehetne bekötni? Egyszerűbb lenne a szerelés. Így viszont csak akkor tudnék fűteni, ha a napi HMV-t már felhasználtuk.

Balázs

2009-03-21
08:28:34
#1860
Alátámasztom Sándor mért adatait a számított eredménnyel:


1m2 nettó kollektorfelület hozama meleg NYÁRI napokon
kollektor bemeneti/kimeneti hőmérséklet:30/40C, Síkkollektor=3.9kWh, Vákuumcsöves=3.6kWh
kollektor bemeneti/kimeneti hőmérséklet:70/80C, Síkkollektor=1.5kWh, Vákuumcsöves=1.6kWh


http://apps.biosolar.hu/solar_gain/?nap_min=157&nap_max=167&col_azm_deg=0&col_tilt_deg=45&buffer_capacity=15&Ti=70&To=80&coll_area=1&P=4&contr_p=7&pump_p=50&coll_fp_en=on&coll_vt_en=on



1m2 nettó kollektorfelület hozama hideg napsütéses TÉLI napokon:
kollektor bemeneti/kimeneti hőmérséklet:30/40C, Síkkollektor=0.6kWh, Vákuumcsöves=0.6kWh
kollektor bemeneti/kimeneti hőmérséklet:70/80C, Síkkollektor=0.1kWh, Vákuumcsöves=0.3kWh


http://apps.biosolar.hu/solar_gain/?nap_min=330&nap_max=340&col_azm_deg=0&col_tilt_deg=45&buffer_capacity=15&Ti=70&To=80&coll_area=1&P=4&contr_p=7&pump_p=50&coll_fp_en=on&coll_vt_en=on

A tároló töltöttségével arányosan csökken a kollektor hatásfoka (a példában kevesebb, mint a felére!, pedig nem extrém hőmérsékleti adatokat adtam meg).

zsbalazsVálasz erre
2009-03-16
18:10:55
#1817
Ha jól tudom Pásztó 150 méter körül fekszik, majd megnézem pontosabban. Ha kész lesz a rendszer kiderül hol mennyire süt a nap.A resol plus szabályzóm a teljesítményt is fogja mérni, vagy kell valami mérő még hozzá? Ma itt folyamatosan sütött a nap tutira termelt volna, fűteni is alig kellett estig és ekkor is elég lesz kb. 25 kg száraz fa, amivel a padlót is fűtöm így már a holnapra is takarékoskodom. Most márciusban érezhetőbben jobb idő van mint télen, ez már tényleg tavasz? Akkor indulhat a kollektor szezon!

Balázs
zsbalazsVálasz erre
2009-03-16
18:04:52
#1816
Róbert!

Jó lett volna így tervezni a házat ahogyan számoltál. A gond csak az hogy nekem a déli oldaLON az ajtóüveget is beleszámítva 2 m2 az ablak. Már nem tudopm miért lett így tervezve, pedig benne voltam nyakig.
maj azért kiszámolom hogy anyugat-keleti ablakaimmal mire jutok. Az ablak fűtés tényleg jó.
A déli falaim viszon a világos színük ellenére jól melegszenek, hátha az 5 cm nikecellt is átfűtik. A bogarak nagyon szeretnek napozni rajta.

Balázs
2009-03-16
09:54:16
#1814
zsbalazs,

Sándor említi az ablakokon keletkező nyereséget. Ez a nyereség könnyen meghaladhatja a napkollektorok nyereségét, és itt jön be a képbe a passzív szoláris építészet jelentősége.

Csak egy példa:
Egy házon U=2 hőszigetelési tulajdonságokkal bíró ablakok lettek beépítve. Az össz ablakfelület 24nm, ebből déli=15nm, keleti=4nm, nyugati=3 és északi=2.

Ezekkel a bemenő adatokkal az épületek hőtechnikai jellemzőit számító program eredménye:
Ablakok szoláris nyeresége =2830 kWh/év. Hát nem érdekes?


A programot itt találod: http://apps.biosolar.hu/enercal/


zsbalazsVálasz erre
2009-03-15
16:43:09
#1802
Róbert!
Ha éppen kisüt a nap boldogságérzet tölt el, de most nem süt úgyhogy pesszimista vagyok. De azért Sándor több mint 8000 kwh-s mérése optimizmussal tölt el. Tudom hogy a hasznosítható 2-3000 kwh nem változtatja meg alapvetően az életünket és a számláinkat, de bíztatást adhat a jövőre nézve.
üdv. Balázs
2009-03-15
14:22:42
#1800
zsbalazs,

1.
A Bisolar oldalon szabadon használható program segítségével sok kérdésre választ kapsz. A kollektor felület, tájolás, puffer kapacitás, stb. paraméterek változtatásával láthatod a hozam alakulását. Az általad megadott adatokkal pl:
http://apps.biosolar.hu/solar_gain/?nap_min=0&nap_max=365&col_azm_deg=43&col_tilt_deg=45&buffer_capacity=25&Ti=35&To=60&coll_area=7.2&P=3&contr_p=7&pump_p=50&coll_vt_en=on

2.
Az utóbbi időben több hozzászólásban éreztem az optimizmuson túl némi csodavárást is.

Természetesen minden modell egyszerűsített, egyetlen szimuláció és elkészült rendszer eredménye sem adhat választ az átlagtól lényegesen eltérő viszonyokra, de sokat segít abban, hogy lásd, mire számíthatsz. Kicsit kedvezőbb, vagy kedvezőtlenebb eredményre, mint a közölt adatok. Ha nem akarod becsapni önmagadat, akkor ne gondold, hogy a rendszered jobban fog teljesíteni, mint amennyire a számított és mért lehetőségektől telik. Nincsenek lényeges különbségek a helyszínből adódóan sem. Pásztón, Szegeden vagy Budakeszin nagyjából ugyanolyanok a körülmények. Amikor pedig nem süt a nap, akkor a méregdrága rendszer ugyanúgy nem termel, mint az olcsó, csak sokkal többe került.

Azt akarom mondani, hogy vannak a technológiából, a környezeti adatokból és az emberi tényezőkből adódó korlátok, és ezek közül a legszűkebb keresztmetszet fogja meghatározni a maximumot. A programom például optimista, és egyben realista módon számol. Optimista, mert feltételi, hogy a rendszer üzemeltetője a lehetőség szerint optimális módon működteti a berendezését, és realista, mert nem tételezz fel többet, mint a reális.
A napkollektor sem csodaszer. Bizonyos időjárási körülmények között (tavasztól őszig) hatékony, máskor pedig jelentéktelen a hatása. A különböző technikákat pedig vegyesen kell alkalmazni, a körülmények függvényében.
zsbalazsVálasz erre
2009-03-15
12:25:10
#1799
Sándor!
Róbert számításai:
„Ezekkel az adatokkal számolok:
Személyek száma: 3 fő
Kollektor nettó felület: 7.2 m2 (3x30 db cső)
Tájolás/dőlésszög: Dél/43
1. Tároló kapacitás: 15 kWh ( 300 literes tartály)
2. Tároló kapacitás: 10 kWh (padlófűtés 5 m3 szerelőbetonja maximum 5 Celsius fokos túlfűtéssel)
Az eredmény: 2400 kWh évente hasznosítható hőmennyiség: Szerintem 90 db cső túl sok a rendelkezésre álló tárolókapacitáshoz képest. Vagy a csövek számát kellene csökkenteni, vagy a tartály méretét növelni:
a) 2x30 db cső + 300 literes tartály = 2000 kWh a hasznosítható hőmennyiség
b) 3x30 db cső + 1000 literes tartály = 2700 kWh a hasznosítható hőmennyiség”
Összegezve:
3*30 csőnél az elérhető maximális 7200 kwh, számításai szerint 2700 a hasznosítható, ez már a korrekciókat levonva jött ki?
Nálad szep-től februárig 1391 a mért, ez 3 kollektorra vetítve 1050 kwh. Márciustól májusig kb. 2000kwh kijönne?
Nálad a maximum teljesítmény 250kwh/hét, 3 kollektorra mondjuk 200 kwh.
3,5 hónap nyári szezon van=15 hét*200 kwh=3000kwh
7200-15%=6200-3000=3200kwh
Nálad drain back van, mert akkor a glykolos rendszerre még le kell vonni?!
Köszi a tanácsot a fekvésre vonatokzóan majd megmérem az irányt, szerintem jó mert a hó gyorsan olvad róla (és kicsi alatta a fűtés), amit kevés tetőn látok.
Ha gyengén süt a nap, vagy bizonytalan az időjárás én azonnal fűtenék vele, így csökkenthető a veszteség. Mivel a hmv-t is gázzal állítom elő mindegy melyiket használom ki.
Fafűtésnél jó felvetés a száraz fa, sokkal jobb a hatásfok ezt én is tapasztaltam.
Még annyit, ki hol lakik?
Én PÁSZTÓ-n nógrád megye, déli tájolás, kisebb dombon, de nincs nagy szél.
Szerintem délen sokkal jobban süt a nap, szoktam járni Túrkevére, mindig melegebb van.
Üdv. balázs

zsbalazsVálasz erre
2009-03-14
20:03:56
#1786
Sándor!

Tudnál olyan összehasonlító táblázatot (havi kimutatás) csinálni mint Róberté?
Tudom hogy nincsen gázod de a fának is van fűtőértéke. Így kiderülne hogy a fához képest (ami szerintem a legtakarékosabb) mennyit vált ki a solar.
üDV. Balázs
zsbalazsVálasz erre
2009-03-14
19:57:54
#1785
Róbert!

Köszi szépen!
Így látszik, hogy a Sándoré nagyobb területű és hogy a fajlagos teljesítmény is nagyobb a vákumcsövesnél. Már csak az a kérdés hogy a kettő között mennyi a beruházási költség egységnyi teljesítményre nézve.
Ha a megtérülést nézzük sok függ hogy ki mire akarja használni, én fűtés és hmv megtakarításra, így talán jól döntöttem a vákumcsöves mellett.
Konkrét megtérülést nem lehet számolni (és nincs is sok értelme) mert sok az ismeretlen tényező.

Üdv. Balázs
2009-03-12
19:30:45
#1770
zsbalazs,

Hozzáadtam a táblázathoz egy szeptemberi adatsort, és összesítettem a Sándor által mért időszakra.


2008. szept.1-től 2009.február.23-ig
Sándor vákumcsöves kollektorai: hozam= 1391 kWh, netto kollektorfelület 3*2.4=9,6m2, fajlagos hozam= 145 kWh/m2
Robert síkkolektorai: hozam= 851 kWh, netto kollektorfelület 4*1,8=7,2m2, fajlagos hozam= 118 kWh/m2

Drain Back téma itt: Homline Forum => Napenergiás rendszerek => Drain Back
zsbalazsVálasz erre
2009-03-12
17:19:45
#1765
Róbert!

Nézem a képet (kollektor) a házadról. Síkkollektorod van vagy csak én látom annak? Hány négyzetméter?
Sándor mérései február közepéig 1390 kwh volt ez majdnem 600 kwh-val több mint amit írtál (813kwh március 11-ig).
Nagyon jó a táblázatod, főleg a solar arány tetszik. Októberben nagyon jól alakult, miközben én több mint 100 km3 gázt füstöltem el. Télen a vákumcsöves a jobb.
Kíváncsi vagyok Sándor adataira is ugyanilyen felbontásban. Fekvésben és teljesítményben hasonló a két solar? Mert így lehetne koörrektul összehasonlítani.

Tegnap már volt körülnézni a fűtésszerelőm, ő rézcsövet ajánl jó vastag habszivacs szigeteléssel, kűltéren esetleg raknánk rá PVC-t madarak ellen.

Én nem gondolkodok drainback rendszerben, de valószínű nem is ismerem összehasonlítanád a normállal, mikor fagyállóval télen nyáron fel van töltve. Melyiknek mi az előnye-hátránya. Amit vettem rendszert egy szóval sincs ráírva hogy jó e drainback-ra vagy sem vagy még lehet mindkettő belőle?

üdv. Balázs
2009-03-11
21:02:04
#1755
Sandor!

mi a velemenyed a fagymentesito elektronikakrol?
en odzkodok a fagyallotol, ha lehet, szeretnem kihagyni a bulibol meg telen is.

sajnos nem tudom fagymentes helyen elhelyezni a DB tartalyt, a padlas nem 100% fagymentes.

feltetelezzunk szunetmentes aramellatast.
mik a tapasztalatok?

2009-03-11
20:37:29
#1754
Sándor,

Összesítettem a kért adatokat.


Időszak Nh Kü Ny Kaü G S

2008.szeptember.01-.szep.31 21090 5527 224 499 141.7 61
2008.október.01-.október.15. 9810 3736 165.6 1019 289.4 36
2008.október.01-.október.30. 18000 6198 269.6 1972 560 32
2008.november.01.-november.30. 15810 3573 142.1 5004 1421.1 9
2008.december.01.-december.30. 15934 1864 67.7 8280 2351 3
2009.január.01.-január.31. 17887 2032 73.8 10734 3048.5 2
2009.február.01.-február.28. 18620 2033 76.1 7952 2258.4 3
2009.március.01.-március.11. 7689 457 18.8 1963 557.5 3


Nh- Napok hossza[min]
Kü - Kollektor üzem[min]
Ny - Nyereség[kWh]
Kaü - Kazán üzem[min]
G - Gázfogyasztás[kWh]
S - Szoláris arány[%]

2009-03-10
08:12:21
#1736
zsezse,

Semmi bajom az átalakításokkal, csak akkor, ha úgy érzem, hogy az átalakítás költsége aránytalanul több, mint egy új (újnak nevezem egy nagyon elavult, de egyébként jó szerkezetű ház nagy felújítását is) felépítése.

Esetleg az épület fekvése nem felelt meg a megváltozott igényeknek.

A 23 milla egy 150 nm-es házért - a minőségtől függően - nem sok.
Biztosan sokan nem tudják felmérni előre, hogy mit jelent egy építkezés anyagilag és idegileg, de bele lehet jönni.
2009-03-09
22:15:25
#1733
robert,
"Én lényeges változtatások nélkül kalkulálok. Egy szinten túl váltok. Amit kinőttem, azt nem bővítem, hanem átadom olyanoknak, akiknek úgy is nagyon megfelel"

ez a mentalitas - bar alapvetoen nem rossz - addig mukodik, amig az emberben van egy tenni vagyas, egy epitkezhetnek, vagyis olyan, mint pl. te. kozeli ismerosomet latom teljesen magaba zuhanni az elso haza felepitese alatt. 2 eve folynak a munkalatok, van hol lakniuk, de az a rengeteg tapasztalatlansagbol adodo hiba, hianyossag, felretervezes, illetve azt ezt koveto betervezetlen tobbletkoltsegek, a folyamatos informacio hianyaban kikenyszeritett dontesek teljesen felorli az idegeit. olyan kerdeseket szegeznek neki nap mint nap, amire nem tudja a valaszt, hiaba is kerdez, teljes magabiztonsaggal nem tud donteni.

ami penzt eddig beleolt a hazba (1 szintes, amerikai stilusu, kb 150nm) ~20-23M, ahogy kalkulaltuk, de meg nincs kesz... nos, annyibol vehetett volna tole 300 meterre egy 3 szintes full luxus ~3x120 nm-es _KESZ_, 3-4 eve befejezett, csaladi hazat, teljes parkositott udvarral. 30M-ra becsultek, 19M-ert nem tudjak eladni immaron 1 eve.

jobban jart volna. megsporolta volna az idegrendszeret, 5-6M Ftot, es 2 evet az eletebol.

en alapvetoen szeretek epiteni, epitkezni - alkotni. tuleltem 1 eve egy 4 honapos komplett lakasfelujitast ugy, hogy kozben benne laktunk. gerendakig volt szetverve a haz, a kozepso szint teljesen ujra lett epitve. (meg egyszer nem vallalnam be.:) )
en is maradtam 1 regebbi szerianal, es azt tuningoltam fel.

arrol nem is beszelve, hogy egy uj haznal rengeteg olyan koltseg merul fel, ami egy kesz haznal mar nem: tervek, engedelyek, kozmuvek....
ha a regit van kire hagyni (pl gyerekek), akkor az ember nem szamolja a vesztesegeket, de ha idegeneknek adod el, valoszinuleg nem kapod meg az arat 10 evvel kesobb, es annyibol mar nem epitesz fel egy ujat.

en igy latom. lehet, hogy tevesen...


zsbalazsVálasz erre
2009-03-09
17:23:08
#1722
Sándor!
Össz teljesítményt majd írsz a fűtési szezon végéig? Milyen domborzati viszonyok vesznek körül, én egy kisebb dombon lakom és a nyugati napfény szerintem jelentős, ezt onnan gondolom hogy a hó szinte azonnal elolvad, míg bármilyen másik oldala a tetőnek (más tetőinek) tovább havas marad.
A forgalmazómnál ezt kaphatom:
Bordáscső akció
Szeretnénk olcsóbbá tenni és megkönnyíteni kivitelezéseket profi bordás csőveinkel!
DN 16 mm es szigetelt dupla flexibilis inox cső szilikon vezetékkel 5,000.-Ft/m
DN 20 mm es szigetelt dupla flexibilis inox cső szilikon vezetékkel 6,000.-Ft/m
Úgy 200-230 ezer forintot terveztem a sallangokra (csatlakozók, csövek, csapok) egy két dolog (pl. légtelenítő) benne van a rendszeremben, de biztosan még sokminden kell. Innen indulok ki hogy nem olcsók a csövek gondolom a többi kellékek sem. Azért jó lenne kicsit olcsóbban megúszni ha lehet. A tartály szinte a kollektorok alá tervezem a tetőtérbe.
A kollektorokat sorba kell kötni, úgy gondoltam hogy ezután azonnal bemegy a padlástérbe és így minden veszteség majdnem nyereséggé válik, mert hasznosítható. Nem mindegy hogy -20 vagy +5 fokot kell kibírniuk a csöveknek. madarakat nem tervezek a tetőtérbe, bár még néha bejönnek. Természetesen a fagyállóság alapvető.
Hőtükörre nem a kollektor alá hanem a mellette lévő tető kiugráson (kb. 1 méterre) gondoltam, így a csöveket nyugati nap keletről is érné. Bent a kandallóm mögött alumínium lemez van, bár ott nem a fényt hanem a hősugárzást tompítja. Koszolódás (oxidálódás) ellen nincsen valami vegyszer ami megakadályozza? A hivatalos ami mögötte van nekem sem tetszik és a forgalmazó sem ajánlja.
Köszi a tippet a szünetmentesre, jó ötlet!

zsbalazsVálasz erre
2009-03-08
12:33:07
#1711
Sándor!
Visszatérve a kollektorhoz!
Aktuális, szerelés előtti kérdéseim!
A diagramodról 1m2-re eső napsugárzás márciusra 1,5kwh-át olvasok. Ezt a kollektor nettő felülete termeli meg? Nálam a bruttó 13 m2 lesz, a nettó csak a fele?(1800-as cső 58-as)Arra gondolok, hogy tükörrel nem lehetne több fényt vetíteni rá és nagyobb felületet hasznosítani? nekem van mellette kis tetőm amelyre hőtükröt lehetne tenni.
A kollektortól csak a tartályig kell drága szigetelt csövet venni, vagy közvetlen a fogyasztóig (pl. Padlófűtés. A kereskedőmnél 1 méter 5-6 ezer forint. Van olcsóbb fajta ami megfelelő?
A tartályt (300 liter két hőcserélős) a tetőtérbe gondoltam elhelyezni, ahol jelenleg még nem lakunk, de nemsokára megcsináljuk. Mennyi lehet a tartály tényleges (télen úgysincs benn meleg víz sem sajnos) hővesztesége érdemes lenne még kívülről szigetelni amíg nem lakunk fent? Pl. kőzetgyapottal, üveggyapottal?
Valamilyen szünetmentes táp kellene a szivattyúknak. Tudsz valami "olcsót"?

Üdv. Balázs
2009-03-04
09:41:57
#1661

Sándor,

Az eddigi megnyilatkozásaidból is tudom, hogy egy platformon állunk. Ebben a témában is csak az véleménykülönbség oka, hogy nem ugyanarról beszélünk.

A te megközelítésedben egy család az igényeinek, a gazdaság és a technika változásának megfelelően fejleszti tovább a házát. Ebben az esetben a még kitűnően működő részek is - a családban történt személyi, életkorbeli vagy az anyagi helyzetben történt változás miatt - cserére, bővítésre, korszerűsítésre, szebbítésre szorulnak. Igazad van, ez sokkal többe kerül, mint egyszerűen szinten tartani, olyan, mintha többször építkeznél ugyanott.

Én lényeges változtatások nélkül kalkulálok. Egy szinten túl váltok. Amit kinőttem, azt nem bővítem, hanem átadom olyanoknak, akiknek úgy is nagyon megfelel, ahogy van, mert nekik ez is minőségileg jobbat jelent annál, ahonnan jöttek. A következő pedig eleve a megváltozott igényeinknek megfelelően készül el. Ezek a költözéssel együtt járó váltások nem feltétlenül egyirányúak, nem "mindig magasabbra", hanem a változó körülményeknek megfelelően egy idő után a "kevesebb is több" lehet.

Teljesen jogos a kérdéses. Miért pont a takarékosságot segítő eszközök esetén próbálják fillérre kiszámolni a megtérülést, az LCD TV, autó medence esetén pedig nem?
Szerintem azért, mert napkollektorokat a legtöbb ember gazdasági okból, nem pedig azért vesz, hogy csökkentse a környezetterhelést. Ez a beruházás nem okoz neki örömet, csak annyiban, amennyivel nagyobb képernyős TV-t vehet a megtakarításból.
Biosolar Forum  =>  Napkollektoros rendszerek  =>  Napkollektoros rendszer hozamalapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva