English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Napkollektoros rendszerek  =>  Napkollektoros rendszer hozamalapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
villam64Válasz erre
2010-05-29
10:39:29
#5935
Most mértem. ~2.3 L/perc, a napkollektor be és kimenete között 10 °C a hőmérséklet különbség.
2010-05-27
15:18:24
#5913
Ma a hőtároló felső pontjának hőmérséklete elérte a 60°C-t.




2010-05-11
17:32:51
#5620
Szia Pali!

alakul, de ha megengeded, par kommentet fuznek hozza:

szolar vezerlesi felteteled: N^ > N4. nyaron ez nem igaz, hacsak nem akarod futogetni a 1.5-es tartalyt is.
atmeneti idoszakban pedig ugye szinten celszeru lenne azt is nezni, hogy tud-e a kollektor eleg hot szallitani ahhoz, hogy besegitse akar a HMVbe, akar a futesbe. ne jarjon feleslegesen.


miert van szukseg a ket tartalyt osszekoto szivattyura?

hidegviz bemenetet nem rajzoltal a melegviz halozatnak, csak a kevert reszre.

a melegviz keszitessel meg mindig vitatkoznek. az ok, hogy kisebbre vetted a tartaly terfogatat, de az utanfutes elve ugyanugy megmaradt, mert ugyebar a villanybojler elomelegitett vizet kap, de ez a ket hocserelo miatt (szolar kulso + tartaly belso) jelentosebben kisebb hofoku.

azt probalom szemleltetni, hogy a 800L-es tartalyban gyujtod a melegvizet, viszont a villanybojlerbe (aminek fajlagosan nagyobb a hovesztesege) csak langyosabb vizet fogsz juttatni, ami nem fog felmelegedni masnap, csak folyamatosan hul.

az en modellezesem szerint ugye megtermelsz mondjuk 800L 70 fokos melegviznek valo hot, mig a villanybojlerben esetle szinten tartod azt (villannyal). a csalad este elhasznal 150L melegvizet, a bojler leurul, helyere aramlik a 800L-es tartalybol mondjuk 40-50 fokos viz (nem tudom, mekkora a belso hocserelod).
ez a 150L 50 fokos viz gyakorlatilag masnap estig nem kerul felhasznalasra (leszamitva a napkozbeni fogyasztast), de ha mondjuk hul 10 fokot, akkor mar szinte alig alkalmas furdesre, marpedig egy 150L-es regebbi villanybojler siman hul 10 fokot 20 ora alatt.

tehat: vagy baromira le kell hoszigetelned minden tartalyt, hogy nagyon nagyon minimalis hoveszteseged legyen, vagy pedig valahogy meg kell oldanod a napkozbeni felfuteset a 150L-es tartalyodnak (szolarrol vagy vegyesrol) minel magasabb hofokra. ehhez pedig a 2 hocserelo szerintem nem jo megoldas. illetve jelenleg nincs a rajzodon olyan elem, ami ezt a funkciot teljesitene.
esetleg szerezz egy nagyobb HMV tartalyt, ami feluletkezelt, es azt toltsd a szolarrol/futesrol, hogy direktben tudd kivenni a vizet, de ezek nyilvan dragak.
2010-05-11
06:06:22
#5616
Sziasztok!

Az új rendszerrajzom mellékelve.
A melegvízre a 800L, fűtésre először a 800L, majd ha elérte az 50°C, akkor kezdi tölteni a 1,5m3-est. Ezt a vegyes kazán fogja főleg csinálni, illetve a nagy nyári melegben kültéri medence és esetleg a kora öszi napokra fűtés rásegítés. A kazánt mejdnem ingyen tudom etetni saját termesztésű fával. Szinte csak a vezérlésre, szivattyúra kell költeni.
Üdv: Pali



2010-05-10
10:18:09
#5612
pali

remeljuk, h a tanacsainkkal jo iranyba sikerult indulnod.

tegyel fel legyszives akkor egy uj rendszerrajzot a mostani elkepzeleseid alapjan.
szerintem a tartalyok sorbakotese (hmv es futes) meg mindig nem szerencses dolog. en kulonvalasztanam oket.

2010-05-09
18:53:59
#5611
Pali,

Nekem az a véleményem, hogy a fűtési szezonban azért sok a 1.5+0.8m3, mert 6m2 kollektorhoz a tizede is elég lenne, nyáron pedig 4m2 kollektor is bőven kiszolgálná a melegvíz készítést, ha elsődlegesen a HMV tartályra dolgozna, és a csak a fölösleg menne a nagyobb tárolóba.

Ezért a vegyes kazán mellé ok a 1.5m3 tároló, 4m2 kollektor és 1 db 150-200 literes HMV tartály, amit áram, vagy hőszivattyú, és a vegyes kazán is fűthet.


Akárhogy is teljesít majd a rendszered (a várnál jobban, vagy gyengébben) a méréseidből mindenki tanulhat.
2010-05-09
18:39:30
#5610
Sándor!

Köszönöm részletes válaszodat! A nagyméretű tárolókat áttervezem más arányba. A HMV-nek kisebbet rakok, és a betáplálást is másképpen oldom meg. Először legyen meg az 50°C a melegvíznek, majd jöhet a többi a nagy pufferbe.

3 rendszernél is használunk egyenáramú szivattyút gond nélkül. A kényszer vitt minket ezek használatára, rendszeresen elment a hálózati fesz, és megbolondította a vezérlőt. Szétszedtük őket és fix 12v-ra kötöttük, autó aksival, éjszakai töltővel kombinálva. Második éve működnek hiba nélkül. Az egyik szivattyú még a speciálisabb, közvetlen napelemtáplálással megy. A tulajnak furcsa volt, hogy a fordulatot a naperősség függvényében változtatja.

20 cm cellulóz szigetelés szerintem megegyezik bármelyik bojlerével, esetleg még jobb is lehet.

Bővíthetőre, modulosra tervezek mindent, az anyagiak miatt először a legszükségesebbeket építem be, majd a mérések alapján bővítem amit lehet.

Mindenkinek!
Hozzászólásaitok alapján a HMV tárolót lecsökkentem 800L-re, kollektor méret marad, vegyeskazán marad. '1-2 év mérés után döntök a bővítésről.
Megfelel?

Üdv: Pali
2010-05-08
21:27:46
#5596
Robert, Rike!

Nagyobb tartályoknál, nagy kollektor felületnél javasolják a külső hőcserélőt.
A csőspirál nem tudja leadni a nagy mennyiségű hőt a tartályba. A felfelé áramló meleg beleütközik a lefelé áramló hideggel. Speciális kialakítású, nagyon drága tárolókat használnak. Ezért javasolták a külső hőcserélőt, legalulról csatlakozni a kimenetet és középtájra a bemenő meleget, hogy a melegebb víz ne ütközzön neki a leáramló hidegnek. Az 1,5m3 tárolóban az alsó csőkígyótól nagyon hosszú utat kell megtennie a melegnek és menet közben lehül. Így értettem, hogy jobba a rétegződés a külső hőcserélővel. Természetesen a spec csőkígyós tartálynál nem jobb, de sokkal olcsóbb. www.solarverkauf.de/Solaranlagen/Solaranlagen-Solarthermie/Solaranlagen-Solarthermie.html
Második szivattyúnak is egyenáramút tervezek így 2X6W, ez nem sokkal emeli meg az üzemelési költséget.

Pali
2010-05-08
17:53:53
#5595
pali!

A külsű hőcserélő+szivattyút igényel,ami áramot fogyaszt(ez lejön a nyereségből).A rétegződésre visszatérve,szerintem a kivűlről bekeringetett víz jobban elkeveredik a tartályban és ezáltal a felső részben lévő melegebb vizet lehűti.Ellenben a belső hőcserélőnél ez nem áll fenn(saját példa:tegnap este mosás,fűrdés után a tartály alja lehűlt kb20C-ra,a felső részben ma reggel vigyorgott a 60C-os víz).Nem utolsó sorban az alsó 20C-os hőcserélőre könnyebben ráindult a kollektor(ahogy te is említetted alacsony hőmérséklet-nagyobb teljesítmény).
villam64Válasz erre
2010-05-08
17:40:17
#5594
Sziasztok
A 2 m3-es tartály 1 hónapra visszamenőleg. Az 1 db Westech van rajta a belső hőcserélőjén. 22.-étől gravitációsan a fűtési rendszerre ráengedtem. Azon a 300 literes szolár is rajta van.



2010-05-08
16:16:17
#5593
Pali,

Ha nyáron két tábla síkkolektor 70 fokos hőmérsékleten tart 750 liter vizet, akkor 6 tábla 50 fokon tart 2db 1.5m3 tárolót. Evvel tervezhetsz.

Hol láttad annak a magyarázatát, hogy a külső hőcserélő kevésbé zavarja a rétegződést, mint a belső spirál? Pontos linket lécci.

2010-05-08
12:22:35
#5592
Sándor!

Robert 4-ből két db kollektora is felmelegíti a 750L 70°C-ra. Az enyém is biztosan tudni fogja az 55°C a 3m3-re, természetesen nyáron.
A magas >50°C-val az a bajom, hogy nagyon sok a tároló vesztesége, ezért használnék nagy puffert, alacsonyabb hőmérséklettel. Régebben 20-60m3-es tárolóban gondolkodtam, de drága. Ezt a pénzt inkább passzív közeli technológiára költöm.

A monitorozást egyszer igényled (kollektor adatok), máskor meg megkérdőjelezed (céges mérések)? Ez költői kérdés volt, nem kell válaszolnod. :)

A mérési rajzot a hatékonyság miatt raktam be, nem az összehasonlítás miatt. Hirtelen ezt találtam, te kértél adatokat a magasabb hőmérsékletnél történő teljesítmény csökkenésre!

A külső hőcserélőnek van még egy jó oldala, hogy kevésbé keveri össze a rétegződést, a belső csőkígyóshoz képest és még jobb a a hatásfoka is (Kardoslabor.hu oldalon található adtok róla).

A 30°C megcélozása nem azt jelenti, hogy nem akarok magasabbat, hanem azt, hogy legyen sok-sok alacsony hőmérsékletű vizem. Te a kevés és forrót igényled. Nálam a sok és a nem annyira meleg a cél.
Terveztem is, hogy a két 1,5m3 tartályt külön választom, a rendszerrajzomon nem jelöltem. Akkor engedem a másodikat melegedni, ha az első elér egy bizonyos hőfokot.

Pali


2010-05-07
21:21:02
#5585
A mai nap csúcs volt a tartály hőmérséklet szempontjából,75C-ra nyomta fel.Úgy döntöttem megpróbálom a mosógépet 50C-os vízzel(ma átkötöttem),most már lesz talán annyi felesleg.Meg kíváncsi vagyok a főnökasszony véleményére a ruhákkal kapcsolatban.
2010-05-07
14:10:56
#5576
Pali,

Semmi gond, csak a tisztán látás végett pontosítottam.

Dicséretes, ha egy munkahely ilyenre is ad.
2010-05-07
14:01:58
#5575
Robert!

Bocs a tartályik lekicsinyítése miatt.

Télen biztos nem megy a hőszivatyú, mert a vegyessel fűtök és azonos a tartálya a melegvízzel. Rendszerrajzomon látszik. Az átmeneti és nyári, borús időben működik a hőszivattyú.

Hőmennyiségmérőt természetesen beterveztem tööbet is. Nemrégen voltam okításon, ahol amunkahelyi hatékonyságról volt szó. Csak avval, hogy kiírják egy mindenki számára látható helyen az elhasznált energia adatokat, 20%-al kevesebbet használnak el, és a mentközben fellépő meghibásodásokat sokkal hamarabb lehet észrevenni.

Pali
2010-05-07
13:33:49
#5574
Pali,

Egy kis kiigazítás: 750 literes a tárolóm, nincs szétválasztva a fűtéstől, a hőmérséklete már ma is 50 fok (nyáron simán felmegy 70 fölé úgy, hogy 2 kollektor le van takarva) és a kollektorok télen-nyáron dolgoznak.

A lényeg, hogy április-májustól októberig nem kell tovább melegíteni a napenergiával felfűtött vizet, a fennmaradó időszakban pedig a nap nem hoz sokat a konyhára. Erre a téli teljes időszakra nem valószínű, hogy a bojler átlag COP 3 fölé menjen, de az nem is baj. Ha megveszed a hőszivattyút, akkor tanulságos lenne egy fogyasztásmérőre kötni, az adatokat pedig a külső, belső és tároló hőmérséklettel együtt legalább hetente leírni, az adatokat pedig közszemlére tenni (itt).

Napkollektorokkal a téli időszakban valóban sokkal jobb hatásfokkal lehet előállítani a langyos vizet, mint a 40-60 fokosat, de a besugárzás mennyisége ettől még nem lesz több. 6 m2 kollektor kb 350 kWh-t fog lehozni télen, amit megháromszorozhatsz a hőszivattyúval (persze a szorzás is pénzbe kerül).
A két db 1.5m3-es tároló napi 20kWh hőveszteséggel (10cm vastag szigetelés)3600kWh energiát ad le a környezetének a fűtési szezonban.


2010-05-07
13:06:42
#5573
Tisztelt Sándor!

Nagyon régóta foglakozol az energiatakarékos rendszerekkel, sokat kísérleteztél, amihez gratulálok.
Rendszeres olvasója és kérdezője vagyok ennek az oldalnak (külön gratulálok Róbertnek, hogy rengeted időt és fáradságot fektetett bele) is. Mint már kiderült, tervezési fázisban vagyok, pár kísérletet leszámítva "csak " kérdezek. Munkatársaimmal összefogva azért elég sok mindent véghez vittünk már.

COP: - fejlődő technika a hőszivattyú, évente új gázt találnak ki a változó igényekhez igazítva. A magas értéket csak úgy lehet elérni, ha kicsi a dT. Ez tisztán fizika. 30°C-os vízből 42°C-ot csinálni nem nehéz, és labor mérés nélkül is elképzelhető az 5-ös COP:))
Nem értem a ráfűtési kényszert az én rendszeremnél, a direkt fűtéshez képest.
Kifejtenéd ezt konkrétabban.

Róbert 8nm kollektora 300L-re dolgozik nyáron, csak melegvíz készítésre. Naplopó több éves átlagolt adatival (166kWh X0,5 X6nm= 500kWh) számolva az én 6nm kollektorom a 3m3 tárolót is felfűti május végére 50°C-ra (3m3 dT50°C víz = 175kWh).

Vákum és sík kollektor összehasonlítást nem írtam. Az 1nm-re sütő nap mindegyiknél azonos. Az ebből kivehető energiában vannak eltérések évszaktól, bemenővíz hőmérséklettől és tájolástól függően. Ezt mindenkinek a saját igényei szerint kell figyelembe venni.
Télen a rásegítést minden féle képpen meg kell oldani, a beruházási költségen nem lehet megtakarítani semmit sem.
Nézzük a te rendszeredet: - 4 db 30csöves Apricus, mai áron számolva ~1,2MFt. Az enyém 3 db sík ( Cser.hu ) 0,24MFt. A házam fűtési hőigénye éves szinten ~0,08MFt, melegvíz ~0,05MFt. Ezekből a napkollektorral előállítok ~0,04MFt-ot. Beruházási költség: 1,2MFt-0,24Mft=0,96MFt. Éves energia igényem: 0,08MFt+0,05MFt-0,04MFt= 0,09MFt.
Összesitve: - 9,6 évig ingyen állíthatnám elő a energiámat a tiedhez képest.
Pufereket, vegyeskazánt, csőhálózatot és a járulékos költségeket nem számolom, mert az kb egyforma a két háznál. Bár a 7,6m3-os tartályod elhelyezése több 100ezer forintba kerülne, ami még tovább emelné a beruházási költséget.
Ezt a többlet beruházást szigetelésre fordítom, hogy az éves energiaszintem legyen alacsony.

Minden kérdésedre szívesen válaszolok, de megkérnélek, hogy kevesebbet kérdezzél egyszerre. Egyre biztos nem tudok válaszolni: - VALÓ ÉLETBEN KÉSZÜLT ÖSSZEHASONLÍTÓ MÉRÉSEKRE, mert ilyenek nincsenek. Nem épít senki sem két egyforma házat, többféle rendszerrel, hogy hosszú évek alatt kimérje a különbségeket közöttük.

Pali


villam64Válasz erre
2010-05-06
12:51:23
#5547
Róbert
Néztem reggel, csak a folyamatos hőkivétel zavar engem a tartályból a falba vezetve. Az áramlásnak be is kell indulni. Kell megfelelő hőfokkülönbség a hőcserélő alsó és felső pontja között. Egy alsó és felső kivezetésű tartállyal könnyebb lenne. Amúgy egyszerű megoldás lenne, de a szigetelés.
------------------------------------------------------------------------------
Tehát Pali ábrájának értelmezése vákuumcsövesre
kWh/m2/nap -6.4----4.7-----3--
DT 20 °C++ -8.7% -11.4% -17.4%
DT 50 °C+ -23.9% -31.4% -47.8%
Dt 80 °C+ -41.3% -54.3% -74%

DT=Tm-Ta
villam64Válasz erre
2010-05-06
11:48:56
#5541
Csak a pontosítás miatt. ' Minél magasabb a kollektor hőmérséklete a külső hőmérséklethez képest, annál rosszabb a hatásfoka. + a csövön a veszteség ' Nyáron a 30 °C-os vízhez elég egy slag. Az elektronikában munkapont keresést végeznek ilyenkor. Még elfogadható hatásfok, ehhez való tartály. A 200e Ft-os víz-víz hőszivattyú elfogadható kategória tartályhoz tervezve. A 6:1 COP idealizált, egy bizonyos munkapontban. A levegő-víz az 3:1 COP. Maradjunk a vizes elméletnél. 1 kWh energia hőszivattyú esetén megfelel 6 kWh energiának. 6 kWh 100 liter vizet kb. 60 °C-kal emel meg. Ez 10 liter esetén 600 °C. Akkor ez percenként 10 liter vizet 10 °C-kal emel meg. Mennyi lehet a percenkénti igényem, és hány °C-os víz kell ehhez? Előfordulhat, hogy egy 10 literes tartály elég a HMV-hez, vagy egy 60 literes, mert a hőszivattyú közben pótolja. stb.
2010-05-06
09:57:41
#5538
villam64,

Tm - kollektor abszorber átlaghőmérséklet (általában (Tbe+Tki)/2 )
Ta - környezet hőmérséklete
villam64Válasz erre
2010-05-06
09:34:56
#5537
Mi a Tm, a Ta és így Tm-Ta.
2010-05-06
08:59:51
#5532
Sándor!

A megépült rendszerek Permanentes és Jülligh 20-30 csöves rendszerek. Villamosmérnök tervezte, vizes szaki rakta össze, odafigyeltek a tervezésnél, kivitelezésnél. Mint többször írtam, 4-ik napon az 500L 50°C-os vízet 4 ember elhasználja. Tavaly sokszor volt 3-5 napmentes nap.

A mellékelt ábra sík-vákumcső összehasonlítás vana bejövő víz hőmérséklet függvényében. Számomra egyértelmű, hogy a magasabb bemenőnél sokkal rosszabb a hatásfoka. A sík jobban veszít a teljesítményéből, mint a csöves.

Fűtésre a vegyeskazán lesz, saját termesztésű energiafűzzel.
"A napra kitett tárgyak 60-80 fokosra felmelegszenek, mivel akarod lehűteni 30 fokosra kollektorod által megtermelt víz hőmérsékletét?" Ezt komolyan gondolod?? Még viccnek sem megy el. Én a "józan-paraszt-észnek" vagyok a követője, mindent egyszerűen, nem túlbonyolítva. Lehűteni amit felmelegítettem?
Nagy tárolók ügyébe használd a Netet infószerzésre. Német, svájci és Osztrák energiaszegény házak megvalósításánál a "langzeitwärmespeicher" technológia nagyon érdekes. Sok kicsi sokra megy, mondaná a magyar, és én is. Ott egy vákumcsőre nem 10L puffert számolnak, hanem jóval többet. Az igény szerinti hőfokot hőszivattyúval oldják meg, amihez az energiát a tetőn termelik meg. Ilyen feltételek mellett 5-6-os COP-val dolgoznak a kompresszorok. A 3-as értéknél azonos a gázzal az üzemeltetési Forint költség, 6-nál már a vásárolt fával vetekszik. Az igaz, hogy nem olcsó egy ekkora tartály, de függetlenk a gáztól és kismértékben a villamos rendszertől. Németországban a napelemmel termélt áramot, bármennyit is termelsz, kétszeres áron vásárolja vissza a szolgáltató, ott így támogatják a zöld energiát. Remélem mihozzánk is begyűrűzik ez a szemlélet, nem csak az áremelések.

Pali



2010-05-06
07:31:50
#5530
Sándor,

Tetszik a mozdonyos példád, és ezért fekszenek nekem mert egyre jobban a robusztus low-tech, mint a túlbonyolított, csak sokkal szűkebb feltételek mellett működőképes high-tech cuccok. A sok kicsi többre megy, mint a ritkán teljesülő nagyobb, és kevesebbe is kerül.

2010-05-04
19:43:02
#5515
sándor!

Azt hiszem elég jól kiveséztük a témát,egyébként nem vetettem el az elektromos felfűtés lehetőségét sem(a rendszerrajzok topicban írtam róla+a rajzon is szerepel,2,5KW-os hőfokszabályzós patron be van építve).A rendszerünkből 2000-ben csak az volt biztos,hogy teljes padlófűtés lesz,majd éjszakai áram hiányában(a bekötése kb-a gázénak a fele lett volna-gázt meg a fűtés miatt mindenképpen be kellett kötni)tehát-megoldás a kombi kazán lett,akkoriban korszerűnek mondható elektronikus szabályzású (90%-os hatásfokú,padlófűtés direktbe rákapcsolható-gépkönyv szerint)és úgytűnik,hogy hiba nélkül működik,egyébként valóban nem volt olcsó.Tavaly a kollektoros rendszer építésekor,két választás volt:

1-csak HMV-sokkal olcsóbb rendszer
2-HMV+fűtésrásegítés-drágább rendszer(kb-40%+)

A 2.variáció maradt(amint írtam a napokban-a hely és a költségvetés határt szabott),de a bővítés lehetőségét fenntartva építettük.Csak a padlófűtés miatt választottam ezt a megoldást-október,március,áprilisban-elég jól működött a rásegítés.A bővítésen sokat gondolkodtam,hogy mi lenne a legjobb megoldás,pl.mi a véleményed arról,hogy egy 3.kollektort a D-i falra-közel függőleges helyzetbe,vagy 2db-NY ra a másik kettő mellé(43 fok)?? a naplópós segédprogram szerint kb. ugyan az a teljesítmény mindkét esetben-a téli hónapokban.

Amiről nem beszéltűnk és szerintem fontos,hogy mindenkit aki napkollektort telepít, nem csak a gazdasági nyereség motiválja (mert sajnos ma még hosszú a megtérülési idő) hanem a környezet védelme és az, hogy egykis energia függetlenséget hoztak létre.


2010-05-04
13:52:50
#5513
Tehát az anyagiak (újra töltve), és más egyéb...


Tételezzük fel, hogy 1 m2 kollektorfelület éves hozama 500kWh, bekerülési költsége 150eFt/m2.

Ekkor a gáz energiahordozó esetén 10 év, villanyáram esetén 5.6 év a megtérülés. Nem vettem figyelembe a gázbevezetés költségét és a magas rendszerhasználati díjat. (*)

Mi lenne, ha az áram olcsóbb lenne 30%-al? A megtérülési idő 35Ft/kWh utánfűtés költséggel felkúszna 8.6 évre, ha pedig a gáz a háromszorosába kerülne (84Ft/kWh), lecsökkenne 3.6 évre.

Az árakat nem befolyásolhatjuk, és egyáltalán nem biztos, hogy azt a logika, vagy hosszú távú gazdasági érdek vezérli (legkevésbé a környezetvédelmi szükségszerűség). Én nem tudom megmondani, hogy milyenek lesznek az árak 2-5-10 év múlva.

De mekkora hányadot is képvisel a melegvíz-készítés az energiafelhasználásunkból? 11 százalékot (Wikipédia), a fűtés pedig 76 százalékot. Az arány hátszeres. Ha a fűtési energiaigényt csak 15 százalákkal csökkentjük, akkor megnyertük a vízmelegítés teljes energiaigényét. Mi a könnyebb? A fűtésből faragni 15%-t, vagy 100%-t a melegvíz-készítésből? Az egyértelmű válasszal nem azt szeretném sugallni, hogy nosza, adjunk a fűtésrásegítésnek, hanem azt, hogy arccal a fűtési energiacsökkentés felé! Csökkentésről beszélek, nem a termelés növeléséről.
A napenergiás rendszerek terén pedig próbáljunk az egyszerű és olcsó megoldásokat keresni, legyen ez egyszerű bolti, vagy szofisztikált, és arányaiban mégis olcsó házi berendezés.

Eltelik egy kis idő, amíg letisztulnak a gondolataink. Sándor is sokat kísérletezett, mire kialakította a saját családjára szabott rendszerét. Mi, többiek is hasonló úton járunk, valószínűleg több vargabetűvel. Én is nyithatnék már szerelvényboltot a fölöslegesen megvásárolt fittingekből, szivattyúkból és elektronikus alkatrészekből. Őszintén szólva nem sajnáltam rá a pénzt (de a feleségem ne tudja meg mennyit költöttem).

A hozzászólásokban a nevek mellett látható egy szám, ami azt mutatja, hogy mennyire vagyunk aktívak, és talán azt is, hogy mennyire vagyunk önfejűek. (Te jó ég! Az enyém a legnagyobb szám!)
Nehéz megváltoztatni a véleményét azoknak, akiknek magas az ÖF indexe.



(*) Tegyük fel, hogy az utánfűtő gázkazán hatásfoka 70%, plusz a járulékos veszteségek a csöveken 20%, tárolási veszteség 0%, összesen h=30+20=50%. A gáz ára 14 Ft/kWh, az utánfűtés ára 14/0.5=28Ft/kWh
A járulékos veszteségek a villanybojler esetén is fennállnak, plusz 20% tárolási veszteség, összesen h=20+20=40%. A kapcsolt áram ára 30 Ft/kWh, , az utánfűtés ára 30/0.6=50Ft/kWh

Biosolar Forum  =>  Napkollektoros rendszerek  =>  Napkollektoros rendszer hozamalapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva