English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Napkollektoros rendszerek  =>  Napkollektoros rendszer hozamalapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2010-07-24
12:44:24
#6629
Robert
Tudom, hogy hosszabb a fűtésszezon, Én 6 hónapra saccoltam, Te kb. átlagba mikori időszakot számolod fűtés szezonnak? Én ezt még gyakorlatba nem figyeltem meg.

Szélkerék részét is tudom nagyjából miről van szó. Végül is nem a konkrét dolgot akartam írni hanem a folyamatot. Hogy például lég kollektornál egy évig méréseket végezni állami támogatást bevonni, sorozatgyártásnál költségeket levinni. végül is méréseknél kellene kikalkulálni, hogy érdemes e pénzt még beletolni. De ezt kis emberek nem tudják szerintem megoldani.

Szigeteléssel nem kérdéseket akartam feltenni hanem inkább tapasztalataimat közzé tenni mások okulására de az akkor egy hosszabb dolog lenne meg lehet hogy nem ide hanem másik bejegyzésetekhez. Annyira még nem ismerem honlapotokat.

2010-07-24
11:52:24
#6628
adam,

A téli üzem a teljes (majdnem 7 hónapos) fűtési idényre vonatkozik.

A kis méretű szélkerék az egyik leggazdaságtalanabb megoldás, ami akkor mégis ésszerű választás, ha 5 kilóméterről kellene odavezetni az áramot.

A szigetreléssel kapcsolatos kérdéseidet is nyugodtan tedd föl.
2010-07-24
11:41:07
#6627
Robert

Én egyenlőre csak paraszti ésszel tudok válaszolni, mint majdnem kívül álló, majdnem jogom sem lenne szólnom mert még semmilyen kollektorom nem létezik amiket már ti és sörkolisok már évek óta használtok, és mértek.

Nagyjából értem, amit írsz téli hasznosításról lég kollektornál, de részben vitatkoznék. Szerintem nem pont a téli teljesítményt kellene alapnak venni, hanem inkább a két átmeneti időszakot, a kemény hideg időszakban lévő napsütést meg csak bónusznak vehetnénk.

Ha megtérülési időt nézem, 6 év már reális lehet. akkor is spórolhatunk meg környezetért is tettünk. Meg egy másik dolog, amit eddig lehet, hogy figyelmen kívül hagytunk, hogy saját magunk alkothatunk nem nagy pénzből és környezetet kíméljük. Ez akár fontosabb is lehet mint a többi dolog.

Kifizetődő. Láttam, hogy áramszolgáltató készített tanyára szélkereket. nem az árát nézték első lépcsőbe, hanem tele rakták műszerekkel, kereken egy évig mérnek. Méréseik alapján és lehetséges állami szerepvállalást összefésülik. És ha megéri nekik, akkor fognak arra rámenni, hogy mi az elérni kívánt cél mérések alapján, tömeggyártás alapján költségeket leszorítsák, ennek tervezése folyamatban van és kb. 1000 tanyát szeretnének így villamosítani.

Vizes rendszerek optimalizálása szerintem már megtörtént bőséges tanulmánnyal. Lég kollektorok szerintem még a kezdeti utat járja. Én bizalommal vagyok légkoli felé is.

Szigetelésben 150%-ban igazad van, tudnák erről is írni, de most egyelőre csak ennyivel sokkollak benneteket.

Üdvözletem nektek

2010-07-24
08:42:12
#6625
adam,

Még valami a légkollektoros fűtéssel kapcsolatban:
Jó lenne, ha mindenki fölfogná, hogy a pillanatnyi hatásfok még nyáron sem több, mint 50%, téli átlagban pedig - ami a lényeg - lemegy 40-45%-ra, ráadásul a napsugárzás 25% azért nem hasznosítható, mert túl gyenge a működéshez, akkor a teljes napsugárzásból maximum 30-35% hasznosulhat. Ebből jön még le a drága nappali árammal üzemelő nagy teljesítményű ventilátor fogyasztása.
Ha tehát ez eljut agyakig, akkor nem nem állít senki olyat, hogy "3 év alatt bőven" megtérül.

Ezen az sem változtat, ha valaki Nógrádból áttelepül Csongrádba, meg az sem, ha abban bízik, hogy az elkövetkező években kétszer annyit fog sütni a nap. A meteorológia és földrajzi adatokon ugyanis nem lehet változtatni.

Egy valamit lehet befolyásolni, ez pedig a bekerülési ár és az üzemeltetési költség.
Ha úgy gondolod, hogy nem elég kifizetődő kollektort építeni, akkor oldd meg fele annyiból, máris megéri!


Látom, hogy elkezdted leszigetelni a házad, ha azt befejezed, sokat nyersz (főleg a padláson)!
2010-07-24
08:17:26
#6624
Sándor
Köszönöm írásod

Én is hasonló módon próbálok célomhoz elérni, talán nem annyira profi módon mint ahogy írtad.

Anyagiakban szűken állunk de lassan összejönnek az anyagok, nem egy egyszerű dolgot szeretnék hanem félig kísérletit. Fő szempontom most nem az ár csökkentése volt hanem a hatásfok növelése, funkció bővítése. Írtad egyszer, hogy ez lehetetlen, megterveztem 1:10-es rajzon és többször oda jutottam, hogy tényleg az mert csak a rajzon derült ki hogy amit kigondoltam azt másképp kell megoldanom. És még kivitelezéskor pár részkísérletet el kell végezzek.
Születésnapomra mondtam, hogy torta helyett inkább szélmérőt és egy hőmérőt kérnék.

Környezet tudatosság. Szerintem, ha magamból indulok ki, én sokat fejlődtem mióta például mióta honlapjaitokat olvasom. Igaz előtte is közel állt hozzám ez a dolog. Pár példát azért írok. Ráakadtam pár energia takarékos égőre ezeket használom, olvastam bit-etanolról 1/3 arányban ezt használom kocsiba, vettem egy elektromos fogyasztás-mérőt és ledöbbentem mekkora készenléti fogyasztásunk van. utána számoltam, és ezek után már csak billenő kapcsolós elosztókat használok és ha valami nem kell azt kikapcsolom rögtön. ezekről a dolgokról hallottam itt-ott de konkrétan sörkolisoknál fórumoztak ezekről és gyakorlatban is léptem. Kis lépés ez egy embernek, de talán ha sokan így tesznek.

Tudom, hogy alapanyagok is környezetkárosító technológiát alkalmazhatnak, de remélem, hogy végül a mérleg serpenyője pozitívra fordul. Ha azt nézed, hogy például a te a vizes rendszereddel magad mennyivel kevesebb kéndioxidot stb nem juttattál a környezetbe, szerintem ez nem mindegy. Meg az, hogy körülötted lévő dolgokkal is talán másképp bánsz, és talán körülötted lévő emberek is igy fognak gondolkozni.

Éltem Kanadába, megszerettem azt az országot is. Nem tudom, hogy elkezdjek e róla beszélni, túl hosszú lenne a bejegyzés.

Egy független energia központ szerintem nem ártana, akik minősítenek és bemutatnak rendszereket és segítik a magyar családokat abban, hogy ezen a téren hatékonyak legyenek. Amíg ilyen nem lesz addig kénytelen leszek magam utána járni :))

Romániában már alakul valami, fél fülel halottam valamit.

Baráti üdvözletem küldöm

2010-07-23
18:19:57
#6620
Sándor
Nincsenek előítéleteim és harag sem. Nem vagyunk egy szinten, vagyis hát én nem értek annyit ezekhez a rendszerekhez.

Részben ennek az eredménye, hogy nekiálltam tanulmányozni különböző rendszereket és leálltam az építéssel.

Szívesen publikálok később is eredményeimről ha lesznek és tanulmányozom rendszereiteket.

Igazi megoldást én abba látnám ha lenne egy olyan szervezet ami független hiteles méréseket és bemutató darabokat tudna működtetni és kiállítva bemutatni. Lehet,hogy annak már államinak kéne lennie.

Láttam például interneten egy holland honlapot ahol egy olyan szélerőmű park van ahol különböző típusú családi házakhoz méretezett szélkerekek vannak kiállítva, előtte az adatlapjával és működés közben össze lehetett hasonlítani őket.

Ilyet lehetne egy helyen bemutatni levegős rendszert, vizes rendszert, napelemes rendszert, szélkerék rendszert.

Remélem, hogy munkámmal egyszer hasznára leszek másoknak is.

Addig is további jó munkát kívánok.

Üdvözlettel egy fele barátod.


2010-07-23
08:26:02
#6618
Sándor
Egyébként igazad van több dologban is. Keveset olvastam (nem lustaságból) jártasságom kevés e témában, tiszteletem azért feléd is meg van, hogy ilyen rendszerekkel foglalkozol. Javaslom, hogy ne ellenségeskedjünk, megpróbálok tőletek is tanulni.

Robert
Köszönöm, hogy az én felvetésem is érted. Szerintem egy oldalon állunk a környezet védelme terén.
2010-07-23
07:47:43
#6616
adam, Sándor,

Tényleg nem érdemes összehasonlítgatni a különböző célra készített rendszereket.
A légkollektor fűtésre van. Másra nem alkalmas.
A vizes kollektor vízmelegítésre hatékony, csak fűtésre nincs értelme kiépíteni.

A mopeddel gyorsan el lehet jutni a XII. kerületből a XVI.-ba. Autóval drágábban lehet megtenni ezt a távot, de sokkal messzebb is el lehet jutni és még szállítani is lehet vele.
Valakinek az moped megfelelő, egyébként sincs több pénze, másnak autó kell.

Maradjunk annyiban, hogy a jelenlegi energiaárak mellett, a nagyon változó bekerülési költség mellett, a nagyon változó elhelyezési körülmények között, a kiszámítható hozamok mellett A megtérül X idő alatt, B megtérül Y idő alatt. Bármelyik megtérülési idő is a kedvezőbb, A nem helyettesíthető B-vel, vagy a funkció vagy az ár miatt.
Nagyon fontos: Az eredmény totál kezelhetetlenné válik akkor, ha a mérhető és számítható tényezők értéke hibás, és félrevezető. Sajnos erre sokan nem gondolnak, vagy éppen evvel manipulálnak.

Ha az eszközöket önmagukban vizsgáljuk, akkor képet kaphatunk az egyes eszközök gazdaságosságáról, és eldönthetjük megéri vagy sem. Nem a másikhoz képest éri-e meg, hanem abszolút értelemben. És, ha nem éri meg, akkor mi van? Itt van például a napelemek kérdése. Szerintetek 40 éves megtérülési idő mellett miért költ valaki milliókat, miközben nem szigeteli le a padlását 200 ezer forintból, ami 6 év alatt kitermeli az "árát"?
2010-07-23
07:00:49
#6613
Sándor
Sajnos igaza volt Robertnek hogy elölről kezdődik minden.
Én magam részéről nagyjából barátsággal fejeztem be előző írásom, Robert korrekt volt de ti ketten már villám meg te már koránt sem vagytok azok, és magatok javára erősen csúsztattok.
Rész igásságból próbálsz igazat állítani.

Szerintem ami lucának a tetőjén van vizes és levegős rendszer az lenne összehasonlítható ti rendszeretekkel ami működésbe ugyan azt tudja mint a te kollektorod csak fele vagy harmada áron.

Azért ne vicceljél, hogy egy gyári üzemű vákuumcsöves kollektort akarsz összehasonlítani egy téli üzemű légkollektorral. Vákuum csövesed sem tudott nagyságrendekkel többet azonos feltételek között. Fűtés szezont a fűtés szezonnal hasonlíts és akkor nem kell a másikat szidnod pocskondiáznod.
2010-07-22
15:01:10
#6605
Robert
Tévedsz nem oda lyukadunk ki. Mert megemelem a kalapom. Mert korrekt vagy. Ne felejtsd el hogy én is meg sörkolisok is érdekeltek vagyunk vizes rendszerben is.

Egyébként én vegyes kollektort szeretnék, először sörös részét utána bele építeném a rézcsöveket.

Amúgy meg szégyenlem, hogy nem olvastam el mindent.




2010-07-22
14:15:31
#6604
adam,

Nem akartam kitérni a válasz elől, mivel már rég fenn van a fórumon (10. oldal):



Ha nem vagy vele megelégedve, akkor folytassuk a diskurzust, de mintha mindig ugyanoda lukadnánk ki.

Van itt még valami, ami nagyon elviheti a számítást. Ez pedig az elektronika és a ventilátor fogyasztása.
Áram ft/m2/év >>> Megtérülés
0 >>> 7
800 >>> 9
1500 >>> 12
1825 >>> 14
Láthatod, ha nem számolom a segédenergiát, akkor 7 évet kapok, 1850 ft/m2/év esetén a dupláját. Ezt is vedd figyelembe a ventilátor és a vezérlés méretezésnél.
2010-07-22
12:54:42
#6603
Robert
Ez kitérő válasz
Engem továbbra is érdekel következő kérdés:

"Ha tisztán fűtési rendszer fűtési rendszerrel állna szemben csak (Teljes)fűtési szezonban én erre lennék kíváncsi. Biztos erre is lennének adataid. Kérlek ha tudsz egy ilyet lefuttatni. Nagyjából megtérüléssel. Nem kell bonyolultra."

Ezt azért is kérdezem mert itt pár ember ezzel henceg, hogy milyen rossz hatásfokú a légkoli, pedig lehet, hogy azonos feltételek mellet már nem rosszabb a vizes rendszertől. Ha fentiekre tisztességes választ tud valaki adni szerintem akkor egymást sem kéne piszkálni.
Pedig a kérdésre adott korrekt válasz lehet, hogy pár hencegőt meggyőzne, hogy ne szidja a légkolit.
2010-07-22
11:57:33
#6602
adam,

Javaslom szakadjunk el az összehasonlítástól. Elég önmagában a légkollektor hozamát és megtérülését vizsgálni.
Ezek után szabad a pálya. Mi a jobb? Sörkollektor, vizes kollektor, kazáncsere, szigetelés, befektetés. Ne is próbáljuk kitalálni, melyik a jövedelmezőbb, mert mindenkinél más szempontok döntenek.
2010-07-22
07:40:29
#6601
Törekszem én is, hogy házunknak jobb legyen energia fogyasztása.

Tartalék fűtést is kellene házunkhoz.

Sörkolit láttam olahati-nál nekem az nagyon tetszett.
Kanadába láttam légfűtést igaz akkor ott sörkolit nem.
Szeretném sörkolit szellőztető rendszerrel kombinálni, és anyagiaktól függően a vizes szolár rendszert is összehozni.

Tanulmányozom levegő és szellőztető rendszereket is, csak kevesebb időt tudok rászánni mint szeretném.

szerintem nem szabadna hmv rendszert belekeverni a fűtésrendszer összehasonlításba, mert akkor már nem két azonos funkciót hasonlítasz össze és hmv rendszerrel túlságosan feljavítod a vegyes szolár rendszert.

sörkolisok is készítenek ráz abszorberes rendszert például luca vagy soclaci kb 200 000-ből 3-4 személyre.

Úgy tudom hmv a legnagyobb megtérülésű.

Ezért mondom, hogy fűtést csak a fűtéssel lehet összehasonlítani.

Hmv-s és fütésrendszereiteket maximum vegyes sörkoli-viziló rendszerrel szabadna összehasonlítani ami elég ritka jószág de létezik, valamelyik évben sörkoli versenyen Tisa1 evvel nyert.

Ha tisztán fűtési rendszer fűtési rendszerrel állna szemben csak (Teljes)fűtési szezonban én erre lennék kíváncsi. Biztos erre is lennének adataid. Kérlek ha tudsz egy ilyet lefuttatni. Nagyjából megtérüléssel. Nem kell bonyolultra.


2010-07-22
07:15:27
#6600
adam,

A gázfogyasztással és hőigénnyel kapcsolatos gondolataid alapvetően helyesek. 200kWh/m2/év teljesen átlagos (csak megjegyzem, hogy a mi házunk energiaigénye 100kWh/m2/év).


Ahogy az összefoglalóban is írtam, télen a többi kollektortípus sem teljesít jobban.
Szerinted a nyári hozam miatt nem szabadna a vizes rendszert a légkollektorral összehasonlítani? Szerintem igen, mert ez nem lovagiasság kérdése. A hőtárolás hiánya miatt viszont a légkollektor használata speciális építészeti megoldásokat igényel. Utólagos beépítés esetén ritkán helyezhető el úgy, hogy jól ki lehessen használni, pedig ez a szempont fontosabb, mint a hatásfok.

Azt tanácsolom, hogy ne "ugorj bele az építésbe", hanem jól gondold végig a működés minden aspektusát.

Jó töprengést és munkát kívánok, kíváncsian várom az eredményeidet, ha kérdésed van próbálok válaszolni.
2010-07-22
06:59:21
#6598
Pár dolgot írnék amin elgondolkoztam.
Tulajdonképpen fűtési rendszerekről beszélünk a légkollektornál. Ilyen szempontból légkollektort csak vizes szolár fűtési rendszerrel lehetne összehasonlítani. Ha már fürdővíz felhasználást is nézünk akkor nyári használatot arra is vannak a sörkolis oldalon megoldások amik egymással összehasonlíthatóak, azokon belül is vannak téliesített és csak nyári fajták. De végül is nehéz bármit is összehasonlítani, mert sörkolisok főleg alapanyagokból hulladékból dolgoznak, ti inkább gyári rendszereket használtok amire komplett iparágak épülnek rengeteg állami támogatással és nagy tőkeerős cégek fejlesztéseivel.

Fűtés szezon: Ha nézzük a gázfogyasztást egész évre mondjuk egy 80nm-es átlagos 14 éve épült házat 2600 m3 gázfogyasztással. Nálunk központi fűtésre, főzésre, meleg víz előállításra (120literes gáz üzemű hőtárolós) fogy el ez a mennyiség.
Nem néztem gázórámat (pedig kellene) mennyi mehet fűtésre tisztán 70%-a? Akkor 1800 m3 gáz mehet fűtésre. 9kwh hasznosulhat 1m3 gázból(?)16 200kwh fűtés energia igénye van a háznak (?)202kwh/m2 energia igény, ez nagyjából jól számoltam?

Majd teszek még fel kérdéseket legkisebb rossz szándék nélkül.
Ebből a bejegyzésből annyi lenne fontos nekem, hogy légkoli rendszert csak fűtési melegvíz rendszerrel szabadna összehasonlítani nyári hmv rendszer nélkül. és csak azonos fűtési szezonra. És tényleges fűtésszezonra, nem pedig csak a kemény hidegre hanem átmeneti időszakra is amikor ténylegesen működik a légkoli is. Legnagyobb teljesítményét csípjétek le a légkoli teljesítmény adataiból.

Több fajta légkollektor adatát kellene összehasonlítani, több fajta tisztán fűtési vizes kollektorral azonos fűtési időszakra.

Vizes rendszerekhez sörkolisok egyébként pozitívan állnak hozzá.
2010-07-21
23:27:43
#6597
Robert
Ha elkészül a kollektorom szívesen publikálom a méréseimet. Valószínű nem tökéletesek lesznek a mérések, de remélem jobb szigetelésű és hatásfokú lesz mint amit használtatok. Kérdéseim azért tettem fel mert láttam egy bejegyzést ami szerintem tele van csúsztatással, viszont ezekkel a kérdésekkel még nem foglalkoztam. Viszont ezeknél a számításoknál is érzek anomáliákat és tévedési lehetőségeket. Gyakorlatban próbálok javítani légkollektoron, de a számítások nem igazán az én területem.
adam (ben)

2010-07-21
15:52:38
#6596
Fűtés légkollektorral

ben kérdése:

Egy fűtésszezonban mennyi a napsütéses órák száma?
Hány watt/nm számolható egy fűtésszezonra?
Támogatás nélküli gázárban számolva egy fűtésszezonra számolva ez mennyi pénzt jelenthet.
Nektek mennyi a havi gázszámlátok éves átlagban/négyzetméterre számolva (gázfűtés esetén). Esetleg ha tud valaki olyat, hogy a kollektor előtt és meglévő kollektor utáni fűtésszezonra.
Kérdéseim azért teszem fel mert 8nm abszorber felületű kollektort tervezek költségeit kb. 200 000.-re saccolom (25 000.-/nm) és esetleges megtérülésére lennék kíváncsi. Ventilátor és vezérlés meg van (árban már ez is benne van).
Ház 76 nm szigetelés alatt. Kollektor fokozott hőszigetelt lenne dupla üvegezéssel.
Mennyi idő lehetne a megtérülési ideje fenti adatokkal.





robert válasza:

ben,

Előrebocsátom, hogy a becslésem feltételezi, hogy minden kWh begyűjtött hőt hasznosan fel tudsz használni, és a helységekbe vezetett hő sehol sem okoz túlfűtést (úgy kell szétosztanod a lakásban a meleg levegőt, hogy ne vesszen el belőle semmi. Nem úgy, hogy 26 fokra felfűtöd a szobát annak reményében, hogy a bútorok majd tárolják a hőt! Ezt felejtsd el! Olyan helységekről van szó, amiket akkor is fűteni kell, amikor egyébként süt a nap).

Déli irányba állított 60 fokos dőlésszögű kollektor minden négyzetméterére körülbelül 600kWh sugárzás jut egy fűtési szezonban. Ebből a légkollektor 1m2 abszorberfelületen jó esetben 210kWh energiát hasznosít (lásd a fenti megszorítást). 8m2 abszorberfelület (nem bruttó felület) 1680kWh-t gyűjt be.


Most jön a fűtőanyag, a bekerülés és az üzemeltetés költsége, amihez képest a megtérülést lehet számolni.

A kollektormező tervezett fajlagos költsége 25000Ft/m2.

A ventilátor körülbelül 500 órát működik négyzetméterenként 25W teljesítménnyel, ami összesen 12.5kWh fogyasztást jelent, és az elektronika 5W állandó teljesítménnyel 200 nap alatt 24kWh fogyasztással, e kettő összesen 36.5kWh vagyis 1825Ft áramköltséget jelent évente.

Ha a jelenlegi fűtőanyagod / Egyszerű megtérülés
gáz / 14 év
fa / 51
nappali áram / 3
éjszakai áram / 5.5

Megjegyzés:
1. Nem számoltam a karbantartás költségeivel.
2. A ház hőtechnikai tulajdonságai csak annyira számítanak, amennyire segítenek elvezethetni a kollektor hőjét. Tehát minél gyengébben hőszigetelt a ház, minél kevesebb a déli oldalon az ablak, annál jobb a kollektor hatásfoka (néhány százalékkal).

2010-07-19
09:33:31
#6573
granturismo,

Elméletileg a Délitől való eltérés mindkét irányban szimmetrikus. Általában a nyugati valamivel jobb, mert délutánra felszáll a pára, de ez helyileg változhat.

45 fok ok.

A tz tükrös típus, a szimuláció a minősítés során mért adatokkal dolgozik, azt pedig vadi új reflektorral mérték. Idővel várhatóan koszolódik, csökken a hatásfoka. Tükröt egyébként más vákumcsöveshez is lehet kapni.
Az ap itt tükör nélkül szerepel, jobb, ha azt állítod be az összehasonlításhoz.

A teljesítmény összehasonlítása szempontjából mindegy, hogy hány csöves egy kollektor, 1m2 netto abszorberfelületre számoltunk. Ha tehát egy ap30-ban 2.4m2 az abszorber, akkor a teljes kollektor várható hozama az 1m2 fajlagos hozam 2.4-szerese.

Amint írtam, ennek az energiának egy része még elveszik.
granturismoVálasz erre
2010-07-19
09:04:20
#6572
Köszönöm robert.
Érdekes dolog. Ahogy látom vt kollektor használatával bőven kompenzálni lehet a különbséget. Sőt. Meggondolandó, hogy érdemes-e bonyolultabb felfogató szerkezettel meg mindenképpen mechanikailag egy kevésbé stabil konstrukcióval pontosan a déli irányba telepíteni. Ha nekem délkeleti tájolású a tető az akkor -45fok jól gondolom? Mert ahogy látom ez is számít ha kelet felé tér el az kicsit jobb mintha nyugat felé tér el ugyanannyit.
Egy dolgot nem értek, variáltam a kollektortípusokkal és az AP30 kollektor az 30 csöves a tz58 meg 10 csöves ha jól gondolom. Hogyan lehet akkor hogy a tz jelentősen magasabb hozamot produkál a program szerint?
2010-07-19
08:10:12
#6570
granturismo,

Ez a program megmutatja, hogyan változik az éves hozam a beállítás függvényében.
Válassz ki egy kollektortípust (pl egy síkkollektort - TS300), a kollektor mező méretét állítsd 1m2-re, és írd be a tájolást:
Déli irány 45 fokos dőlésszög
http://apps.biosolar.hu/solar_gain/?coll1=TS300&coll2=NONE&coll3=NONE&nap_min=0&nap_max=365&col_azm_deg=0&col_tilt_deg=45&buffer_capacity=15&Ti=40&To=50&coll_area=1&P=4&contr_p=7&pump_p=50&coll_fp_en=on&coll_vt_en=on&coll_ug_en=on
A grafikon mellett láthatod a kollektor várható éves hozamát: 758kWh

Aztán változtass a beállításon:
Délkelet 37, dőlés 40
http://apps.biosolar.hu/solar_gain/?coll1=TS300&coll2=NONE&coll3=NONE&nap_min=0&nap_max=365&col_azm_deg=37&col_tilt_deg=40&buffer_capacity=15&Ti=40&To=50&coll_area=1&P=4&contr_p=7&pump_p=50&coll_fp_en=on&coll_vt_en=on&coll_ug_en=on
A grafikon mellett láthatod a kollektor várható éves hozamát: 744kWh

Különböző kollektortípusokat is összehasonlíthatsz.

A grafikon megmutatja az éves hozam időbeli eloszlását (nap 0-365) is. Ez is lényeges információ, mert van aki az átmeneti időszakra, mások nyárra, és olyan is akad, aki a téli időszakra szeretné maximalizálni a termelést.

A hozam tisztán a kollektorra vonatkozik, az egyéb rendszerelemek ebből 30-50% veszteséget okoznak.

granturismoVálasz erre
2010-07-19
07:52:48
#6569
T Fórumozók!
Napkollektoros rendszert szeretnék készíteni, de egyenlőre a tanulás, adatgyűjtés időszakában vagyok. Azt olvastam, hogy a napkollektorokat déli irányba és Budapesten cca. 47 fokos szögben ideális felszerelni. Nekem egy félnyeregtetőm van amely délkeleti tájolású. A tető szögét még nem mértem. Az a kérdésem, hogy mennyire számít megtérülésben ha én erre a tetőre csak simán felfekvéssel felszerelem a napkollektorokat? Ezek a szerelőkeretek amelyek a napkollektorokhoz megvásárolhatók lehetővé teszik a tető szögétől eltérő (nagyobb) szögű beszerelést? Van rajtuk valami állítási lehetőség? Illetve ha a tető tájolása nem ideális akkor milyen lehetőség van a tetőtől eltérő tájolásba szerelni a kollektormezőt? Kb. 45 fokkal kéne elforgatni az ideális irányhoz.
2010-07-18
16:25:34
#6559
Összehasonlított egy sík és egy U csöves kollektor várható hozamát 1m2 netto abszorberfelületre vonatkoztatva.
Sík - Naplopo TS300 = 758kWh
U csöves - SpringSolar SK-8 CPC = 760kWh
Ebből a szempontból gyakorlatilag semmi különbség.

Egy db kollektor éves hozama:
TS300 - 1334kWh
SK-8 CPC - 1007kWh
Meg kell nézni az árat is.

A kalkulált hozamok nem veszik figyelembe a hőszállítás és tárolás veszteségeit, ami éves szinten 30-50% lehet.
2010-07-13
06:24:19
#6424
villam64,

Van ugyan néhány közismert adat, meg egy csomó általánosság, de a végkövetkeztetések hibásak. A zemberek 99%-a nem számolja át, hanem elfogadja, amit leír az újság.
villam64Válasz erre
2010-07-12
20:48:28
#6422
Róbert
Az adatok egy részét te is használod.
Pl.: 1. egy ember meleg víz szükségletét
2. a legrövidebb megtérülési időhöz szükséges méretezést

Nem igazán térnek el a paraméterek. Ezek a cikkek egy része forgalmazói, és gyártói reklámok. Ezt én tudom. Én nem látom, hogy félrevezetne, és megváltást ígérne a cikk. Ugyan úgy fűtés rásegítést mond. Általánosságban. Ez nem tudományos folyóirat, hanem ismertető, tájékoztató. Nem fognak teszteket elvégezni. Kijavítják a helyesírási hibákat, és hadd menjen.
Biosolar Forum  =>  Napkollektoros rendszerek  =>  Napkollektoros rendszer hozamalapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva