Napkollektor :: Biosolar Fórum

Homline Forum => Napenergiás rendszerek => Napkollektor

lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12 következő »

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-01-27 22:13:16
atish, Az jó, hogy még a gépészeti munkák előtt álltok, így van lehetőség a fő melegvíz készítő rendszert a napelemes rendszerrel összehangolni. A fűtésről most ne beszéljünk. Véleményem szerint arra az időszakra érdemes a napkollektor tervezni, amikor a legnagyobb a nyereség. Ez pedig nem a tél, hanem a nyár. Így a "túltermelési válság" kialakulásának is csekély az esélye. Persze nyáron is lehetnek napokig tartó borús időszakok, de nem érdemese erre készülve megtöbbszörözni a tároló (és a kollektor) méretét, inkább a megfelelő olcsó utánfűtésről kell gondoskodni. Címszavakban egyenlőre ennyi, biztosan másnak is lesznek ötletei. Tároló : Négy személyre történő melegvíz készítés esetén 300 literes tárolót javaslok. Utánfűtés: a. A legflexibilisebb megoldás az elektromos utánfűtés, ami egyszerűen megvalósítható egy 120 literes villanybojler alkalmazásával. Mivel a bojler bemenetére langyos vizet vezetünk, ezért nem valószínű, hogy ki tud hűlni 4 ember vízhasználata során. b. Ha az elektromos vízmelegítő ki van zárva, és csak gáz jöhet szóba, akkor érdemes olyan kazánt választani, amihez rendszerelemként napkollektor csatlakoztatására alkalmas indirekt tároló tartozik. Van példa egy és két hőcserélős tárolóra is. Napkollektor: a. vákumcsöves 30-40 cső 1000-1500kWh/év hozam b. sík-kollektor 2 modul 1500kWk/év hozam Megtakarítás: kb 20 ezer Ft/év (gáz kiváltás) vagy 40 ezer Ft/év (áram kiváltás)link

robert(3777 eddigi hozzászólás)

2010-01-27
22:13:16

atish,

Az jó, hogy még a gépészeti munkák előtt álltok, így van lehetőség a fő melegvíz készítő rendszert a napelemes rendszerrel összehangolni. A fűtésről most ne beszéljünk.

Véleményem szerint arra az időszakra érdemes a napkollektor tervezni, amikor a legnagyobb a nyereség. Ez pedig nem a tél, hanem a nyár. Így a "túltermelési válság" kialakulásának is csekély az esélye. Persze nyáron is lehetnek napokig tartó borús időszakok, de nem érdemese erre készülve megtöbbszörözni a tároló (és a kollektor) méretét, inkább a megfelelő olcsó utánfűtésről kell gondoskodni.

Címszavakban egyenlőre ennyi, biztosan másnak is lesznek ötletei.

Tároló : Négy személyre történő melegvíz készítés esetén 300 literes tárolót javaslok.

Utánfűtés:
a. A legflexibilisebb megoldás az elektromos utánfűtés, ami egyszerűen megvalósítható egy 120 literes villanybojler alkalmazásával. Mivel a bojler bemenetére langyos vizet vezetünk, ezért nem valószínű, hogy ki tud hűlni 4 ember vízhasználata során.
b. Ha az elektromos vízmelegítő ki van zárva, és csak gáz jöhet szóba, akkor érdemes olyan kazánt választani, amihez rendszerelemként napkollektor csatlakoztatására alkalmas indirekt tároló tartozik. Van példa egy és két hőcserélős tárolóra is.

Napkollektor:
a. vákumcsöves 30-40 cső 1000-1500kWh/év hozam
b. sík-kollektor 2 modul 1500kWk/év hozam

Megtakarítás: kb 20 ezer Ft/év (gáz kiváltás) vagy 40 ezer Ft/év (áram kiváltás)link

atisch(33 eddigi hozzászólás) 2010-01-26 22:40:06
Nincsen meg semmi, meg csak most lett kesz szerkezetkeszen a haz, tavasszal kezdjük a fütest/ kazanhazat. De kondenzacios kazan lesz.link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-01-26 20:22:32
atish, A kazánod megvan már? Milyen típus?link

atisch(33 eddigi hozzászólás) 2010-01-26 19:54:46
Robert Lesz helye a tarolonak, eleg nagy a kazanhaz, 15 nm. Két hõcserélõs álló melegvíztárolót szeretnenk. Atisch link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-01-26 08:45:40
atish, Cirkó indirekt tárolóval, vagy anélkül? Hol tudod elhelyezni a tárolót? Lenne helye egy állított tárolónak a lakásban?link

atisch(33 eddigi hozzászólás) 2010-01-26 00:26:40
Robert Uj epitesü csaladi haz , sajat kazanhazzal. A tetö dölesszöge 35°, a tajolasa Dk vagy Dny. Nem tervezünk medencet. Jelenleg panellakasban elünk, tavhötöl kapjuk a melegvizet, kb 1600ft/qm Atischlink

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-01-26 00:01:45
Atisch, Jelenleg mivel készíted a melegvizet? Ha villanybojlerrel, akkor meg tudod mondani, hogy mennyit áramot fogyasztottatok erre a célra az elmúlt évben (nem Ft-ban, kWh-ban)? Hol, milyen tájolással, dőlésszöggel tudod elhelyezni a kollektort? Hol tudod elhelyezni a tárolót? Lenne helye egy állított tárolónak a lakásban? Medencétek van, vagy terveztek építeni? link

atisch(33 eddigi hozzászólás) 2010-01-25 23:05:56
Robert Nagyon sok mérést csinaltal mar, meg tudnad mondani melyik rendszer lenne nekünk a legmefelelöbb hmv keszitesre? Nem akarom sem ala sem tul meretezni. Kicsit megzavar,hogy ahany gyarto, annyi nm kollektor es annyi liter melegviztartaly. Szamoljunk 4 szemelyre. Elöre is köszi! Atisch link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-01-25 15:24:32
csepregi_laszlo, Napkollektorba műanyag habokat nem ajánlott betenni, mert a magas hőmérséklet tönkreteszi a szigetelőt. A kőzetgyapot tökéletesen megfelel.link

csepregi_laszlo(7 eddigi hozzászólás) 2010-01-24 21:36:27
Helló! Szerintetek a kőzetgyapot vagy a hungarocel a megfelelőbb szigetelőanyag?link

sándor(960 eddigi hozzászólás) 2010-01-20 02:46:46
A heat pipe mindenkinek! - A belsõ csõ külsõ átmérõje irodalom szerint 47 mm. - A vastagsága az én mérésem szerint 1,2-1,5 mm. - A hasznosító abszorber felület legfeljebb a kerület 40%-a. Ez nekem 30 csõre 3,01 m2-nek jött ki. - A gyûjtõlemez nem réz, hanem egyszerû vékony, rozsdásodó bádog. (A jegyzõkönyv gyûjteményben van olyan vákumcsöves, ahol a belsõ üvegcsõ is fényáteresztõ. A hp csõ egy, a belsõ csõ tengelyében elhelyezett sík rézlemezzel van egybeépítve. Ez van "lefestve" feketére. A hozama határozottan magasabb, mint a gyûjtõlemezesé. Nem Kínában készül.) - A gyûjtõlemez és az üveg a befogott hõ egy részét rögtön elszállítja a hátsó oldal felé is. Ez már nem melegíti a hp-t. - A mûködési leírások egy része határozottan kiemeli az üzem közbeni folyamatos nyomás emelkedést. Ezért érthetõ a maximális felsõ határhõmérséklet, amivel jól el lehet adni a vákumcsöveseket. - A töltet anyagára vonatkozóan hatalmas a ködösítés. Elméletileg tiszta vízzel is mûködhetne. Csak tájékoztatólag, bizonyos erõmûvekben 300 bar körüli nyomáson, külön utánfûtéssel emelik a gõz hõmérsékletét a mûködéshez szükséges 500 fok fölé. A tiszta alkohol legfeljebb a processzor hûtõkben képes visszahûlni folyadékká. A kollektoroknál szerintem jóval magasabb és széles határok között változó a hõmérséklet. - A hp csõben nem csak a csõ alján melegszik fel a folyadék. Csak induláskor. Szerintem a lecsorgó folyadék már útközben ismét gõzzé alakul. Kb. 1,7 méter hosszon melegíti a vákumcsõ. - A gõzzel történõ hõszállítás a fej felé biztosan nagyon intenzív. Idõegység alatt a sokszoros hõmennyiség szállítható fel, mint bármi mással. (Távfûtés, gõz az erõmûtõl a hõközpontok felé.) - A gõz a fejben tényleg lehûl, de úgy, hogy a hõjét átadja a fejnek. Hûtõszerû hõelvonás nem történhet. - Az általam látottak szerint a hp felszálló csövében nem lehet melegebb, mint a fejben. Erre utaltam az elszínezõdéssel. Én ezt direkt megnéztem. Lehet, hogy valamit rosszul fogtam fel, ezért jó lenne, ha valaki szintén megnézne egy pár órán át elvétel nélkül maradt vákumcsõ hp csövét. link

sándor(960 eddigi hozzászólás)

2010-01-20
02:46:46

A heat pipe mindenkinek!

- A belsõ csõ külsõ átmérõje irodalom szerint 47 mm.

- A vastagsága az én mérésem szerint 1,2-1,5 mm.

- A hasznosító abszorber felület legfeljebb a kerület 40%-a. Ez nekem 30 csõre 3,01 m2-nek jött ki.

- A gyûjtõlemez nem réz, hanem egyszerû vékony, rozsdásodó bádog. (A jegyzõkönyv gyûjteményben van olyan vákumcsöves, ahol a belsõ üvegcsõ is fényáteresztõ. A hp csõ egy, a belsõ csõ tengelyében elhelyezett sík rézlemezzel van egybeépítve. Ez van "lefestve" feketére. A hozama határozottan magasabb, mint a gyûjtõlemezesé. Nem Kínában készül.)

- A gyûjtõlemez és az üveg a befogott hõ egy részét rögtön elszállítja a hátsó oldal felé is. Ez már nem melegíti a hp-t.

- A mûködési leírások egy része határozottan kiemeli az üzem közbeni folyamatos nyomás emelkedést. Ezért érthetõ a maximális felsõ határhõmérséklet, amivel jól el lehet adni a vákumcsöveseket.

- A töltet anyagára vonatkozóan hatalmas a ködösítés. Elméletileg tiszta vízzel is mûködhetne. Csak tájékoztatólag, bizonyos erõmûvekben 300 bar körüli nyomáson, külön utánfûtéssel emelik a gõz hõmérsékletét a mûködéshez szükséges 500 fok fölé.
A tiszta alkohol legfeljebb a processzor hûtõkben képes visszahûlni folyadékká. A kollektoroknál szerintem jóval magasabb és széles határok között változó a hõmérséklet.

- A hp csõben nem csak a csõ alján melegszik fel a folyadék. Csak induláskor. Szerintem a lecsorgó folyadék már útközben ismét gõzzé alakul. Kb. 1,7 méter hosszon melegíti a vákumcsõ.

- A gõzzel történõ hõszállítás a fej felé biztosan nagyon intenzív. Idõegység alatt a sokszoros hõmennyiség szállítható fel, mint bármi mással. (Távfûtés, gõz az erõmûtõl a hõközpontok felé.)

- A gõz a fejben tényleg lehûl, de úgy, hogy a hõjét átadja a fejnek. Hûtõszerû hõelvonás nem történhet.

- Az általam látottak szerint a hp felszálló csövében nem lehet melegebb, mint a fejben. Erre utaltam az elszínezõdéssel. Én ezt direkt megnéztem. Lehet, hogy valamit rosszul fogtam fel, ezért jó lenne, ha valaki szintén megnézne
egy pár órán át elvétel nélkül maradt vákumcsõ hp csövét. link

villam64(1867 eddigi hozzászólás) 2010-01-19 22:20:20
Monolit A fejek mérete változó. A lehűlést a gyűjtőben lévő folyadék okozza. A kettő között nagy a hőfokkülönbség. Az Apricus leírásában olvastam én is, hogy vizet tesznek bele bizonyos mennyiséget, majd vákuumot hoznak létre, és lezárják. Tény, hogy nyomás vagy vákuum hatására megváltozik a víz forráspontja. A fagyáspontot csak azért említettem, mert a veszteségek miatt télen a mérésem szerint fagypont alá süllyedhet. Amelyik ilyen szállító csőben etanol van, abban ez nem gond. Valamelyik gyártó ezt tesz bele. Változatos próbálkozások vannak. Mert jóval alacsonyabb a fagyáspontja. A forráspontja meg még alacsonyabb. A forráspont meg azért számít, mert a gőzzé alakításhoz jóval nagyobb energia kell, mint a folyadék 1 fokkal történő emeléséhez. Lecsapódáskor ezt az energiát leadja a következő hőközvetítőnek. Viszont, ha 100 °C-on hagynánk a forráspontot, azt a vákuumcsövön belül is nehezebb elérni. Ezért alacsony forráspont szükséges, hogy ne csak tikkasztó nyári napon működjön a kollektor. Ja az etanol az ivászat alapanyaga és könnyű kezelni, nem veszélyes, mint a metanol, vagy a még veszélyesebb éterek. A nagyobb fejet inkább a nagyobb hőátadó felület miatt hozták létre. Wikipédia A víz jéggé alakulásához apró, szilárd szennyezőanyagoknak kell a vízben lenniük, amik körül a jéggé alakulás megindulhat. A mindenféle szennyeződéstől mentes („szupertiszta”) vizet -38 °C-ig le lehet hűteni anélkül, hogy jéggé fagyna. -38 °C-on azonban a víz heves átalakulás során, mely hangjelenséggel jár, hirtelen jéggé alakul át. Ez a legtisztább víznél is bekövetkezik. A kialakult anyag tovább hűthető. -120 °C alatt a víz sűrűn folyóvá válik. -135 °C-nál üvegesen áttetsző lesz, kristályszerkezet kialakulása nélkül. Gőz http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C5%91z Vákuum http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1kuum Forráspont http://hu.wikipedia.org/wiki/Forr%C3%A1spontlink

villam64(1867 eddigi hozzászólás)

2010-01-19
22:20:20

Monolit
A fejek mérete változó. A lehűlést a gyűjtőben lévő folyadék okozza. A kettő között nagy a hőfokkülönbség. Az Apricus leírásában olvastam én is, hogy vizet tesznek bele bizonyos mennyiséget, majd vákuumot hoznak létre, és lezárják. Tény, hogy nyomás vagy vákuum hatására megváltozik a víz forráspontja. A fagyáspontot csak azért említettem, mert a veszteségek miatt télen a mérésem szerint fagypont alá süllyedhet. Amelyik ilyen szállító csőben etanol van, abban ez nem gond. Valamelyik gyártó ezt tesz bele. Változatos próbálkozások vannak. Mert jóval alacsonyabb a fagyáspontja. A forráspontja meg még alacsonyabb. A forráspont meg azért számít, mert a gőzzé alakításhoz jóval nagyobb energia kell, mint a folyadék 1 fokkal történő emeléséhez. Lecsapódáskor ezt az energiát leadja a következő hőközvetítőnek. Viszont, ha 100 °C-on hagynánk a forráspontot, azt a vákuumcsövön belül is nehezebb elérni. Ezért alacsony forráspont szükséges, hogy ne csak tikkasztó nyári napon működjön a kollektor. Ja az etanol az ivászat alapanyaga és könnyű kezelni, nem veszélyes, mint a metanol, vagy a még veszélyesebb éterek. A nagyobb fejet inkább a nagyobb hőátadó felület miatt hozták létre.
Wikipédia

A víz jéggé alakulásához apró, szilárd szennyezőanyagoknak kell a vízben lenniük, amik körül a jéggé alakulás megindulhat. A mindenféle szennyeződéstől mentes („szupertiszta”) vizet -38 °C-ig le lehet hűteni anélkül, hogy jéggé fagyna. -38 °C-on azonban a víz heves átalakulás során, mely hangjelenséggel jár, hirtelen jéggé alakul át. Ez a legtisztább víznél is bekövetkezik.

A kialakult anyag tovább hűthető. -120 °C alatt a víz sűrűn folyóvá válik. -135 °C-nál üvegesen áttetsző lesz, kristályszerkezet kialakulása nélkül.

Gőz http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C5%91z
Vákuum http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1kuum
Forráspont http://hu.wikipedia.org/wiki/Forr%C3%A1spontlink

monolit(749 eddigi hozzászólás) 2010-01-19 21:59:27
villám64 "Mennyit változik a fagyáspontja a víznek, abban a vákuumos környezetben ? " Nem változik meg. Valószínűleg alkoholos elegy van benne, így nem fagyhat be. A heat pipe-s csöveket inkább a csőcserék megkönnyítésére hozták létre, mivel nem kell leereszteni a rendszerből a vizet. A fej kialakítása miatt a gőz könnyebben kicsapódik (a méretváltozás miatt). A gőz ha nagyobb térbe megy át, lehűl. link

monolit(749 eddigi hozzászólás)

2010-01-19
21:59:27

villám64

"Mennyit változik a fagyáspontja a víznek, abban a vákuumos környezetben ? "

Nem változik meg. Valószínűleg alkoholos elegy van benne, így nem fagyhat be.

A heat pipe-s csöveket inkább a csőcserék megkönnyítésére hozták létre, mivel nem kell leereszteni a rendszerből a vizet.

A fej kialakítása miatt a gőz könnyebben kicsapódik (a méretváltozás miatt). A gőz ha nagyobb térbe megy át, lehűl.
link

villam64(1867 eddigi hozzászólás) 2010-01-19 21:50:52
Róbert A pontosság kedvéért írtam. A hőtermelést kénytelen vagyok bruttó helyfoglalással számolni, mert az a tényleges. Mert, ha a 30 csöves helyére ugyanakkora síkot teszek az ad valós értéket. Töltsék fel a sorokat csővel, de akkor síkkollektort kapunk. Például azért kedvelem a vákuumcsövest, mert állítva kicsi a légellenállása. Meg nekem számít a téli 0 termelés. A 0 csak vicc. Télen mennyit termel az 5.2 m2 sík, és a 30 csöves vákuumos.link

villam64(1867 eddigi hozzászólás)

2010-01-19
21:50:52

Róbert
A pontosság kedvéért írtam. A hőtermelést kénytelen vagyok bruttó helyfoglalással számolni, mert az a tényleges. Mert, ha a 30 csöves helyére ugyanakkora síkot teszek az ad valós értéket. Töltsék fel a sorokat csővel, de akkor síkkollektort kapunk. Például azért kedvelem a vákuumcsövest, mert állítva kicsi a légellenállása. Meg nekem számít a téli 0 termelés. A 0 csak vicc. Télen mennyit termel az 5.2 m2 sík, és a 30 csöves vákuumos.link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-01-19 21:45:45
villam64, Kérdés, hogy a hatásfokot melyik felületre számoljuk: bruttó (a kollektor tényleges helyfoglalása a tetőn), avagy nettó (adszorber felület). Én az utóbbit szoktam alapul venni, mert a bruttó felület attól is függ, hogy pl a vákumcsöveket mennyire szellősen szerelik. Érdemes odafigyelni arra, hogy a kereskedők a bruttó felületet adják meg akkor, amikor arról írnak, hogy egy összegért hány négyzetméter kollektort adnak, és nettó négyzetméterben számolnak, amikor a hatásfokról van szó. Ebből adódik a vákumcsöves és síkkollektorok méreteivel való trükközés (arra gondolok, hogy a vákumcsövesek egy adott tetőfelületen jóval kevesebb teljesítményt adnak le, mégis a nettó felületükre vonatkoztatott magasabb hatásfokkal nyomulnak). Lehet, hogy a teljesítmény/ár viszonyt lenne érdemes vizsgálni. link

robert(3777 eddigi hozzászólás)

2010-01-19
21:45:45

villam64,

Kérdés, hogy a hatásfokot melyik felületre számoljuk: bruttó (a kollektor tényleges helyfoglalása a tetőn), avagy nettó (adszorber felület).
Én az utóbbit szoktam alapul venni, mert a bruttó felület attól is függ, hogy pl a vákumcsöveket mennyire szellősen szerelik.

Érdemes odafigyelni arra, hogy a kereskedők a bruttó felületet adják meg akkor, amikor arról írnak, hogy egy összegért hány négyzetméter kollektort adnak, és nettó négyzetméterben számolnak, amikor a hatásfokról van szó.
Ebből adódik a vákumcsöves és síkkollektorok méreteivel való trükközés (arra gondolok, hogy a vákumcsövesek egy adott tetőfelületen jóval kevesebb teljesítményt adnak le, mégis a nettó felületükre vonatkoztatott magasabb hatásfokkal nyomulnak).
Lehet, hogy a teljesítmény/ár viszonyt lenne érdemes vizsgálni.
link

villam64(1867 eddigi hozzászólás) 2010-01-19 21:16:31
Róbert Legyen, de nem magyar szó. Viszont újra számoltam a vákuumcső méreteit. Mivel 3 mm üveg vastagság, és belülről nézve kívülre van gőzölve, ezért plusz 6 mm-t hozzáadtam. Fény elnyelő réteg átmérő: 0.053 m Direkt sugárzás éri: 0.053 m1.6 m=0.0848 m2 (30 cső-2.544 m2) Teljes elnyelő palást: 0.053 m3.14*1.6 m=0.266272 m2 (30 cső- ~8 m2) Az én kollektoromnál a gyűjtő ~2.6 m hosszú, ~2 m magas a kollektor, így a bruttó helyfoglalása 5.2 m2.link

villam64(1867 eddigi hozzászólás)

2010-01-19
21:16:31

Róbert
Legyen, de nem magyar szó. Viszont újra számoltam a vákuumcső méreteit. Mivel 3 mm üveg vastagság, és belülről nézve kívülre van gőzölve, ezért plusz 6 mm-t hozzáadtam.
Fény elnyelő réteg átmérő: 0.053 m
Direkt sugárzás éri: 0.053 m*1.6 m=0.0848 m2 (30 cső-2.544 m2)
Teljes elnyelő palást: 0.053 m*3.14*1.6 m=0.266272 m2 (30 cső- ~8 m2)
Az én kollektoromnál a gyűjtő ~2.6 m hosszú, ~2 m magas a kollektor, így a bruttó helyfoglalása 5.2 m2.link

villam64(1867 eddigi hozzászólás) 2010-01-19 17:34:05
Sziasztok Reggel nem volt időm Sándor felvetésére válaszolni, de Róbert leírta. Viszont a 30 °C forráspont kérdéses számomra. Az Apricus a heat-pipe-ben nem teljes vákuumot csinál tudtommal. Tegnap olvastam én is egy leírást róla. A Sándor 9 órás kollektor indulása is magasabb forráspontot jelez számomra. Mennyit változik a fagyáspontja a víznek, abban a vákuumos környezetben ? A Naplopó-ék az elemzésükben sokféle vákuumcsöves megoldásról ír, így eredményeik is széles skálán mozognak. A tegnapi olvasmányaim szerint a vákuumcső van nagy hőingadozásnak kitéve, és ezeknél feltételezik az 5-15 éves elhasználódást. A Sándor felvetésére az jutott még eszembe, miszerint a levegő fajlagos hőszállító képessége alacsony a vízhez képest, viszont a rendszer így gyorsabban tud reagálni a vákuumcsőben a hőemelkedésre. A ferdeség kötelező, mert a gőz felfelé száll a könnyebb fajsúlya miatt. Fejjel lefelé nem működik. A dőlésszögre vonatkozó elmélkedésetek megint elgondolkodtatott. Minél meredekebb a vákuumcső, a gőzök felfelé áramlása annál gyorsabban történik meg a heat-pipe-ben. Kérdés: Ez milyen hatással van teljes kollektor esetén ? Heat-pipe: Réz lemez fut körbe a vákuumcső belső üvege mellett. Feladata az üvegről levenni a hőt. Majd ezt a hőt elvezeti a heat-pipe-hez, amiben fel kell forrnia a folyadéknak. A felszálló gőz fent leadja energiáját. Az a fej hővezető pasztával érintkezik a gyűjtőbe benyúló csővel. Onnan a víz veszi át a hőt, és szállítja a tartály hőcserélőjéhez. Így lassúvá válik a folyamat. És egyik hőközvetítő folyamat sem 100%-os. Míg a levegős esetén csak egy kapcsolat van. Ez abban az esetben igaz, ha a lakás-kollektor-lakás felépítésű. Ezt még bonyolítjuk. Ami még megerősített a levegő-vizes alkalmazása mellett az a nyár. Biztos vagyok benne, hogy nyáron a vákuumcsőben 20-200°C között változik a hőmérséklet, ha nem takarom le, akkor a belső cső hőtágulása miatt a vákuumcső nem sokáig bírja, és vissza lehet vinni Kínába, újrahasznosítani.link

villam64(1867 eddigi hozzászólás)

2010-01-19
17:34:05

Sziasztok
Reggel nem volt időm Sándor felvetésére válaszolni, de Róbert leírta. Viszont a 30 °C forráspont kérdéses számomra. Az Apricus a heat-pipe-ben nem teljes vákuumot csinál tudtommal. Tegnap olvastam én is egy leírást róla. A Sándor 9 órás kollektor indulása is magasabb forráspontot jelez számomra. Mennyit változik a fagyáspontja a víznek, abban a vákuumos környezetben ? A Naplopó-ék az elemzésükben sokféle vákuumcsöves megoldásról ír, így eredményeik is széles skálán mozognak. A tegnapi olvasmányaim szerint a vákuumcső van nagy hőingadozásnak kitéve, és ezeknél feltételezik az 5-15 éves elhasználódást. A Sándor felvetésére az jutott még eszembe, miszerint a levegő fajlagos hőszállító képessége alacsony a vízhez képest, viszont a rendszer így gyorsabban tud reagálni a vákuumcsőben a hőemelkedésre. A ferdeség kötelező, mert a gőz felfelé száll a könnyebb fajsúlya miatt. Fejjel lefelé nem működik. A dőlésszögre vonatkozó elmélkedésetek megint elgondolkodtatott. Minél meredekebb a vákuumcső, a gőzök felfelé áramlása annál gyorsabban történik meg a heat-pipe-ben. Kérdés: Ez milyen hatással van teljes kollektor esetén ?
Heat-pipe: Réz lemez fut körbe a vákuumcső belső üvege mellett. Feladata az üvegről levenni a hőt. Majd ezt a hőt elvezeti a heat-pipe-hez, amiben fel kell forrnia a folyadéknak. A felszálló gőz fent leadja energiáját. Az a fej hővezető pasztával érintkezik a gyűjtőbe benyúló csővel. Onnan a víz veszi át a hőt, és szállítja a tartály hőcserélőjéhez. Így lassúvá válik a folyamat. És egyik hőközvetítő folyamat sem 100%-os. Míg a levegős esetén csak egy kapcsolat van. Ez abban az esetben igaz, ha a lakás-kollektor-lakás felépítésű. Ezt még bonyolítjuk. Ami még megerősített a levegő-vizes alkalmazása mellett az a nyár. Biztos vagyok benne, hogy nyáron a vákuumcsőben 20-200°C között változik a hőmérséklet, ha nem takarom le, akkor a belső cső hőtágulása miatt a vákuumcső nem sokáig bírja, és vissza lehet vinni Kínába, újrahasznosítani.link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-01-19 14:35:05
Sándor, A heat-pipe egy zárt cső ami illékony folyadékot tartalmaz. Függőleges helyzetbe állítva az alsó részét melegítjük. A folyadék a hő hatására elpárolog és a felemelkedve a cső hidegebb részén lecsapódik, eközben a latens hő felszabadul, majd a kondenzátum visszacsorog az csőben, ahol ismét elpárolog. A kondenzátum útjába nem állhat semmi, a cső belső falánk nagyon simának kell lennie. Egyes kollektorok ezért nem működnek bizonyos dőlésszög alatt. Az Apricusban vizes elegy van. A csőből kiszivattyúzzák a levegőt, vákum van, így a forráspont 30 fok. A folyadék mennyisége olyan kevés, hogy fagyás esetén nem tud kárt tenni a csőben. Mind a párolgás, mid a lecsapódás energiatartalma olyan magas, hogy az ilyen módon történő hőszállítás a fémek hővezetéséből adódó sokszorosa. Ennek érzékeltetésére képzeljük el, hogy az energiaáramlás mértéke 1 kW, mindezt 0.5gramm/s tömegáram mellett. Ha a hőmérséklet-különbség a cső két végén 100 fokos, és a cső átmérője 20mm, akkor a hőszállítás sebessége 2.5m/s. A heat-pipe maximális hőmérséklete a közeg anyagától függ. Mivel egy bizonyos hőmérséklet fölött sem gőzképződésről, sem lecsapódásról nem beszélhetünk, ezért a kritikus hőmérsékletet elérve a folyamat leáll. A fej (kondenzor) soha nem éri el azt a hőmérsékletet, ami a vákumcsőben kialakul (hatásfok kisebb, mint 100%). A heat-pipe előnyei: 1. a termikus vezetőképesség extra magas (ezerszerese a réz vezetőképességének) 2. a termikus vezetőképesség független a het-pipe anyagától 3. az eszköz úgy működik, mint egy termikus dióda, a hővezetés csak az egyik irányban történik link

robert(3777 eddigi hozzászólás)

2010-01-19
14:35:05

Sándor,

A heat-pipe egy zárt cső ami illékony folyadékot tartalmaz.
Függőleges helyzetbe állítva az alsó részét melegítjük. A folyadék a hő hatására elpárolog és a felemelkedve a cső hidegebb részén lecsapódik, eközben a latens hő felszabadul, majd a kondenzátum visszacsorog az csőben, ahol ismét elpárolog.

A kondenzátum útjába nem állhat semmi, a cső belső falánk nagyon simának kell lennie. Egyes kollektorok ezért nem működnek bizonyos dőlésszög alatt. Az Apricusban vizes elegy van. A csőből kiszivattyúzzák a levegőt, vákum van, így a forráspont 30 fok.

A folyadék mennyisége olyan kevés, hogy fagyás esetén nem tud kárt tenni a csőben.

Mind a párolgás, mid a lecsapódás energiatartalma olyan magas, hogy az ilyen módon történő hőszállítás a fémek hővezetéséből adódó sokszorosa.
Ennek érzékeltetésére képzeljük el, hogy az energiaáramlás mértéke 1 kW, mindezt 0.5gramm/s tömegáram mellett. Ha a hőmérséklet-különbség a cső két végén 100 fokos, és a cső átmérője 20mm, akkor a hőszállítás sebessége 2.5m/s.

A heat-pipe maximális hőmérséklete a közeg anyagától függ. Mivel egy bizonyos hőmérséklet fölött sem gőzképződésről, sem lecsapódásról nem beszélhetünk, ezért a kritikus hőmérsékletet elérve a folyamat leáll.
A fej (kondenzor) soha nem éri el azt a hőmérsékletet, ami a vákumcsőben kialakul (hatásfok kisebb, mint 100%).

A heat-pipe előnyei:
1. a termikus vezetőképesség extra magas (ezerszerese a réz vezetőképességének)
2. a termikus vezetőképesség független a het-pipe anyagától
3. az eszköz úgy működik, mint egy termikus dióda, a hővezetés csak az egyik irányban történik

link

sándor(960 eddigi hozzászólás) 2010-01-19 01:38:58
Robert! A HP csõ "feltranszformáló" hatása, szinte biztosan az, hogy egy viszonylag kis felületû helyen adja le a nagy felületen begyûjtött hõt. Így nagy hõmennyiséget tud kis felületen, magas hõmérsékleten a gyûjtõgerincnek átadni. Ami érdekes az az,hogy hogyan mûködik? 10-15 évvel ezelõtt, amikor még ventillátorok sem hûtötték a processzorokat, a robottechnikában találkoztam ezzel a hûtési módszerrel. Akkor is, azóta is titok volt a felépítése. A tengeren túlról származott, mûholdakon, és a nem béke iparban alkalmazták. Le volt plombálva. Szigorú elszámolású alkatrésznek számított. Ma már lehet hallani szelektív abszorberekrõl, amelyek túlhevülés ellen leszabályozzák magukat. De a mi vákumcsöveink hasonló anyaggal vannak bevonva, mint a síkkollektorok. Ha azok üresjásári hõmérséklete "csak" 150 fok körül lehet, akkor mitõl lesz a vákumcsõ kondenzációs vége 250-280 fokos? Vagy valami szelep, esetleg fúvóka rendszer, vagy valamilyen folyadék keverék biztosíthatja azt a nyomást, hogy 250 fokra fel tudjon melegedni. De akkor be kellene feketednie a HP csõ hosszú réz szárának is. Márpedig azon nem látszik a melegedés. link

sándor(960 eddigi hozzászólás)

2010-01-19
01:38:58

Robert!

A HP csõ "feltranszformáló" hatása, szinte biztosan az, hogy egy viszonylag kis felületû helyen adja le a nagy felületen begyûjtött hõt. Így nagy hõmennyiséget tud kis felületen, magas hõmérsékleten a gyûjtõgerincnek átadni.

Ami érdekes az az,hogy hogyan mûködik?
10-15 évvel ezelõtt, amikor még ventillátorok sem hûtötték a processzorokat, a robottechnikában találkoztam ezzel a hûtési módszerrel. Akkor is, azóta is titok volt a felépítése. A tengeren túlról származott, mûholdakon, és a nem béke iparban alkalmazták. Le volt plombálva. Szigorú elszámolású alkatrésznek számított.

Ma már lehet hallani szelektív abszorberekrõl, amelyek túlhevülés ellen leszabályozzák magukat. De a mi vákumcsöveink hasonló anyaggal vannak bevonva, mint a síkkollektorok. Ha azok üresjásári hõmérséklete "csak" 150 fok körül lehet, akkor mitõl lesz a vákumcsõ kondenzációs vége 250-280 fokos?
Vagy valami szelep, esetleg fúvóka rendszer, vagy valamilyen folyadék keverék biztosíthatja azt a nyomást, hogy 250 fokra fel tudjon melegedni. De akkor be kellene feketednie a HP csõ hosszú réz szárának is. Márpedig azon nem látszik a melegedés. link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-01-18 09:27:48
Sándor, Nem lehet köze a hő "feltranszformálásában" annak van szerepe, hogy a cső belsejében kb 0.1m2-es felületen és egyenletesen melegszik fel a heat-pipe, itt gőzzé alakul a trutyi, a fejben pedig egy aránylag kis felületen csapódik ki, tehát azon a kis felületen kell leadnia (koncentráltan) a hőt? S: ...hogyan oldható meg a tárolás, ha a termelés idején nem kell működjön a hőszivattyú? R: A hőszivattyú után kell tárolni a meleg vizet, a hőszivattyúnak mindig működnie kell, ha süt a nap. Szerintem a dőlésszöget csak a napelemeknél érdemes "variálni". A teljesítményre az tájolás 25 fokos változása (pl 70 fok 45 helyett) cos(20)=0.9 változást jelent. Szerintem inkább az évszakonkénti kézi állítás jöhet szóba, nem az állandó motoros mozgatás. De nagyon drága nagy teljesítményű napelemeknél az sem kizárt. Én már láttam valahol vízszintes elhelyezésre vonatkozó tanulmányt, de úgy tudom, hogy nem minden kollektort szabad egy bizonyos szög alatt üzemeltetni.link

robert(3777 eddigi hozzászólás)

2010-01-18
09:27:48

Sándor,

Nem lehet köze a hő "feltranszformálásában" annak van szerepe, hogy a cső belsejében kb 0.1m2-es felületen és egyenletesen melegszik fel a heat-pipe, itt gőzzé alakul a trutyi, a fejben pedig egy aránylag kis felületen csapódik ki, tehát azon a kis felületen kell leadnia (koncentráltan) a hőt?

S: ...hogyan oldható meg a tárolás, ha a termelés idején nem kell működjön a hőszivattyú?
R: A hőszivattyú után kell tárolni a meleg vizet, a hőszivattyúnak mindig működnie kell, ha süt a nap.

Szerintem a dőlésszöget csak a napelemeknél érdemes "variálni".
A teljesítményre az tájolás 25 fokos változása (pl 70 fok 45 helyett) cos(20)=0.9 változást jelent.
Szerintem inkább az évszakonkénti kézi állítás jöhet szóba, nem az állandó motoros mozgatás. De nagyon drága nagy teljesítményű napelemeknél az sem kizárt.

Én már láttam valahol vízszintes elhelyezésre vonatkozó tanulmányt, de úgy tudom, hogy nem minden kollektort szabad egy bizonyos szög alatt üzemeltetni.link

sándor(960 eddigi hozzászólás) 2010-01-18 01:34:28
villam64! Robert! Így már érthetõbb, jól megkavartak az eredmények. Komolyan érdekelne, hogy meddig melegedhet fel a belsõ csõ belülrõl a déli csúcs idején! A múltkor beszélgettünk a HP csõ kialakításáról, feltöltésérõl. Nos azóta a Pali által hozzáférhetõvé tett véleménycserék, valamint a Kardosék honlapján megtalált, nyomásemelkedéssel magyarázott mûködés már enged valamire következtetni. De szerintem van még ködösítés a mûködésben. Szerintem a csõ belseje nem melegedhet annyira fel, mint a kondenzációs fej. Nem lehet 200 fokos, vagy még annál is melegebb. Láttam, direkt kihúztam, megfigyeltem. Érdekesen alakul a dolog. Ismét eljutottunk egy hõszivattyús rendszer olcsóbb mûködtetésének a lehetõségéhez. Ez váratlan fejlemény, de logikus. A rásegítés rendben volna, de hogyan oldható meg a tárolás, ha a termelés idején nem kell mûködjön a hõszivattyú? A dõlésszög variálásnak van annyi haszna, hogy megérné megvalósítani? A vízszintesen a tetõre fektetett megoldással biztosan mûködnének a mi vákumcsöveink is? Sajnos csak érintõleges információm van a vízszintes rendszerekrõl. De mintha valami speciális kialakítású, nagyobb átmérõjû csövekre emlékeznék. Meg valami olyan magyarázatra, hogy amikor besugárzás hiányában, gyenge sugárzásnál úgy sem tudna termelni akkor már az is elõny, hogy a földrõl nem látható, illetve elmaradhat a drága szerelõkeret. Sajnos semmilyen mérési értékre sem emlékszem a vízszintes elhelyezéssel kapcsolatban. (Én ezeket csak speciális optikai tulajdonságú üvegbõl tudom elképzelni. Iskolai tantermek világításának tervezésekor találkoztam olyan, amerikában kötelezõ elõírással, hogy a speciális ablaküvegnek a plafonra kellett "törnie" a ráesõ fényt. Volt a kezemben olyan mikrohasításos (karcolásos) fólia amelyet a síma ablaküvegre belülröl felragasztva a fólia a fényt a plafonra terelte, és egyenletes megvilágítást hozott létre a teremben. Az elterelt hullámhossz tartományról nem volt szó.) Az egymást árnyékoló csövek kérdését nem látom bizonyítottnak. Hiába fektetem el, ha a délelõtti és a délutáni besugárzás befogása már gazdaságtalan. Egyértelmûen látszik ha figyelem a napi mérést, hogy reggel 9 óra elõtt és 16 óra után csak mûködik, de érdemben nem termel a rendszer. Robert! Elhiszem, hogy valakik már mértek, mérettek, légkollektorokat. De az aktuális nyilvántartásokban nem található (legalább is én nem találtam) megrendelésre elvégzett bevizsgálás. Pedig az intézet kínálatában szerepel! Az egyik vizsgálatvezetõ intézeti honlapján a tudományos munkáinak, elõadásainak, publikációinak listázása mellett voltak elõadással kapcsolatos kérdések. Ott egy félmondat utalt arra, hogy pillanatnyilag még nem érdemes légkollektorokat gyártani. Ipari méretekben foglalkoznak már az alkalmazás lehetõségével, pl. üzem csarnokoknál. A megjegyzés dátuma talán 2004 lehetett.? link

sándor(960 eddigi hozzászólás)

2010-01-18
01:34:28

villam64!
Robert!

Így már érthetõbb, jól megkavartak az eredmények. Komolyan érdekelne, hogy meddig melegedhet fel a belsõ csõ belülrõl a déli csúcs idején!
A múltkor beszélgettünk a HP csõ kialakításáról, feltöltésérõl. Nos azóta a Pali által hozzáférhetõvé tett véleménycserék, valamint a Kardosék honlapján megtalált, nyomásemelkedéssel magyarázott mûködés már enged valamire következtetni. De szerintem van még ködösítés a mûködésben. Szerintem a csõ belseje nem melegedhet annyira fel, mint a kondenzációs fej. Nem lehet 200 fokos, vagy még annál is melegebb. Láttam, direkt kihúztam, megfigyeltem.

Érdekesen alakul a dolog. Ismét eljutottunk egy hõszivattyús rendszer olcsóbb mûködtetésének a lehetõségéhez. Ez váratlan fejlemény, de logikus.
A rásegítés rendben volna, de hogyan oldható meg a tárolás, ha a termelés idején nem kell mûködjön a hõszivattyú?

A dõlésszög variálásnak van annyi haszna, hogy megérné megvalósítani?
A vízszintesen a tetõre fektetett megoldással biztosan mûködnének a mi vákumcsöveink is? Sajnos csak érintõleges információm van a vízszintes rendszerekrõl. De mintha valami speciális kialakítású, nagyobb átmérõjû csövekre emlékeznék. Meg valami olyan magyarázatra, hogy amikor besugárzás hiányában, gyenge sugárzásnál úgy sem tudna termelni akkor már az is elõny, hogy a földrõl nem látható, illetve elmaradhat a drága szerelõkeret. Sajnos semmilyen mérési értékre sem emlékszem a vízszintes elhelyezéssel kapcsolatban.

(Én ezeket csak speciális optikai tulajdonságú üvegbõl tudom elképzelni.
Iskolai tantermek világításának tervezésekor találkoztam olyan, amerikában kötelezõ elõírással, hogy a speciális ablaküvegnek a plafonra kellett "törnie" a ráesõ fényt. Volt a kezemben olyan mikrohasításos (karcolásos) fólia amelyet a síma ablaküvegre belülröl felragasztva a fólia a fényt a plafonra terelte, és egyenletes megvilágítást hozott létre a teremben. Az elterelt hullámhossz tartományról nem volt szó.)

Az egymást árnyékoló csövek kérdését nem látom bizonyítottnak. Hiába fektetem el, ha a délelõtti és a délutáni besugárzás befogása már gazdaságtalan.
Egyértelmûen látszik ha figyelem a napi mérést, hogy reggel 9 óra elõtt és 16 óra után csak mûködik, de érdemben nem termel a rendszer.

Robert!
Elhiszem, hogy valakik már mértek, mérettek, légkollektorokat. De az aktuális nyilvántartásokban nem található (legalább is én nem találtam) megrendelésre elvégzett bevizsgálás. Pedig az intézet kínálatában szerepel!
Az egyik vizsgálatvezetõ intézeti honlapján a tudományos munkáinak, elõadásainak, publikációinak listázása mellett voltak elõadással kapcsolatos kérdések.
Ott egy félmondat utalt arra, hogy pillanatnyilag még nem érdemes légkollektorokat gyártani. Ipari méretekben foglalkoznak már az alkalmazás lehetõségével, pl. üzem csarnokoknál. A megjegyzés dátuma talán 2004 lehetett.?

link

sándor(960 eddigi hozzászólás) 2010-01-13 00:42:21
villam64! A logika stimmel, csak ha valaminek a forráspontja 60, 78, 100 fok, akkor ennek a gõzei sem lesznek ennél melegebbek. Akkor hogyan csinál a fûtõcsõ 200 fok feletti hõmérsékletû gõzt (utólagos ráfûtés nélkül)? És még mindig ott van a visszakondenzálódás kérdése. Ha nem tud vissza alakulni folyadék állapotba, akkor nem lesz minek újból gõzzé melegednie. Ez csak nagy fajhõjû anyaggal lehetséges, vagy olyan keverékkel, ahol a nagy fajhõjû anyag biztosítja a magas gõzhõmérsékletet, az alacsonyabb forráspontú anyag túlmelegedett gõzei pedig azt a változó, folyamatosan emelkedõ túlnyomást amelyen pl. a víz(szerû)-összetevõ 200 fok felett kezd forrni. Igaz, hogy ehhez a vákumcsõ belsejének ennél magasabbra kellene melegednie, aminek pedig semmi nyoma. Abszorber az abszorber, valahol ott a határ ameddig a síkkollektorok is képesek felmelegedni üresjáratban. Azt, hogy a fûtõcsõben vákum van, elnézést, tényleg nem tõled származik. Valahol egy "hivatalos" mûszaki leírásban olvastam. Vagy valami pofonegyszerû anyag a megoldás. Vagy valami igen mérgezõ, agresszív, veszélyes anyagról lehet szó. Hûtés fûtés most mindegy, de az ammónia, a hélium, a hidrogén alkalmazása azért effelé mutat. link

sándor(960 eddigi hozzászólás)

2010-01-13
00:42:21

villam64!

A logika stimmel, csak ha valaminek a forráspontja 60, 78, 100 fok, akkor ennek a gõzei sem lesznek ennél melegebbek. Akkor hogyan csinál a fûtõcsõ 200 fok feletti hõmérsékletû gõzt (utólagos ráfûtés nélkül)? És még mindig ott van a visszakondenzálódás kérdése. Ha nem tud vissza alakulni folyadék állapotba, akkor nem lesz minek újból gõzzé melegednie.

Ez csak nagy fajhõjû anyaggal lehetséges, vagy olyan keverékkel, ahol a nagy fajhõjû anyag biztosítja a magas gõzhõmérsékletet, az alacsonyabb forráspontú anyag túlmelegedett gõzei pedig azt a változó, folyamatosan emelkedõ túlnyomást amelyen pl. a víz(szerû)-összetevõ 200 fok felett kezd forrni. Igaz, hogy ehhez a vákumcsõ belsejének ennél magasabbra kellene melegednie, aminek pedig semmi nyoma. Abszorber az abszorber, valahol ott a határ ameddig a síkkollektorok is képesek felmelegedni üresjáratban.

Azt, hogy a fûtõcsõben vákum van, elnézést, tényleg nem tõled származik. Valahol egy "hivatalos" mûszaki leírásban olvastam.

Vagy valami pofonegyszerû anyag a megoldás. Vagy valami igen mérgezõ, agresszív, veszélyes anyagról lehet szó. Hûtés fûtés most mindegy, de az ammónia, a hélium, a hidrogén alkalmazása azért effelé mutat.

link

villam64(1867 eddigi hozzászólás) 2010-01-12 20:53:45
Sándor Annak idején szénhidrogéneket is forgalmazó cég honlapjáról letöltöttem adatokat. Most a wikipédiát találtam meg. http://hu.wikipedia.org/wiki/Etanol A heat-pipe-ben nem említettem vákuumot, csak etil-alkoholt. Gondolj a víz gőzre. A víz halmazállapot változásához plusz energia kell. Ezt kicsapódáskor leadja. A víz gőz hőmérséklete már 100 °C főlé megy, nem a nyomás hatására, hanem a betáplált energia hatására. Gőzfűtés, gőzgépek. Az etil-alkohol gőzének a hőmérséklete is lehet magasabb, mint 78 °C. A 2 m2, 110 literes tartállyal egybeépített HP110-esemre a gyártó hőcserélőnek etil-alkoholt írt. Ettől függetlenül kevés vízkivételnél forralni tudta a tartályában a vizet. Vákuumcsöves berendezés heat-pipe leírásában is olvastam etil-alkohol. A heat-pipe-ben csak annyi történik, hogy a hosszú csőben melegszik, az etil-alkohol, és az felemelkedve leadja a felső hőcserélőnek a hőenergiáját, majd elindul lefelé. Az alacsonyabb forráspont előny. Nézegettem annak idején a többi szénhidrát katalógust is. Metil-alkohol 65 °C forráspontja kedvezőbb lenne http://hu.wikipedia.org/wiki/Metanol , dietil-éter 35 °C forráspont. http://hu.wikipedia.org/wiki/Dietil-%C3%A9ter Viszont ezek már sokkal agresszívabb, mérgezőbb anyagok. Ezeknél hamarabb indulna meg a gőzképződés és a hőcsere. A kompresszoroknál is meg kell találniuk a forráspontilag odaillő gázt. Pl. bután http://hu.wikipedia.org/wiki/But%C3%A1n Vízgőz létrehozásához a nagyobb fajhő miatt az 1 db cső hőelnyelő rétegének magasabb hőenergiát kell termelnie, hogy elinduljon a folyamat. Az etil-alkoholnak kisebb a fajhője. A másik kérdés még a hőtágulás is. Ebben is valószínűleg a vízé nagyobb. Az üres vákuumcsöves mérésnél azt írtam, hogy a hőmérő (autós, szondás), 80 °C-ig tudta mérni, ezért a hőmérséklet ennél magasabb volt. Ha itthon leszek napsütéses időben, akkor végzek újabb méréseket. Most jobbak a lehetőségeim. A vákuumcső ugyanaz, mivel 2 éve meg van. Ezzel pótolom a meghibásodottat, bár máshonnan való. Pali Ne haragudj, de a linkedet inkább olvasd te. Nekem nem sikerült. Egyébként nem akarunk heat-pipe-t építeni. Sosem készülnék el vele. Nem tudom egyre gondoltunk-e. A heat-pipe az a cső nálam, ami a hőt felszállítja, a vacuum-tube maga natúr üveg vákuumcső.link

villam64(1867 eddigi hozzászólás)

2010-01-12
20:53:45

Sándor

Annak idején szénhidrogéneket is forgalmazó cég honlapjáról letöltöttem adatokat. Most a wikipédiát találtam meg. http://hu.wikipedia.org/wiki/Etanol
A heat-pipe-ben nem említettem vákuumot, csak etil-alkoholt. Gondolj a víz gőzre. A víz halmazállapot változásához plusz energia kell. Ezt kicsapódáskor leadja. A víz gőz hőmérséklete már 100 °C főlé megy, nem a nyomás hatására, hanem a betáplált energia hatására. Gőzfűtés, gőzgépek. Az etil-alkohol gőzének a hőmérséklete is lehet magasabb, mint 78 °C. A 2 m2, 110 literes tartállyal egybeépített HP110-esemre a gyártó hőcserélőnek etil-alkoholt írt. Ettől függetlenül kevés vízkivételnél forralni tudta a tartályában a vizet. Vákuumcsöves berendezés heat-pipe leírásában is olvastam etil-alkohol. A heat-pipe-ben csak annyi történik, hogy a hosszú csőben melegszik, az etil-alkohol, és az felemelkedve leadja a felső hőcserélőnek a hőenergiáját, majd elindul lefelé. Az alacsonyabb forráspont előny. Nézegettem annak idején a többi szénhidrát katalógust is. Metil-alkohol 65 °C forráspontja kedvezőbb lenne http://hu.wikipedia.org/wiki/Metanol , dietil-éter 35 °C forráspont. http://hu.wikipedia.org/wiki/Dietil-%C3%A9ter Viszont ezek már sokkal agresszívabb, mérgezőbb anyagok. Ezeknél hamarabb indulna meg a gőzképződés és a hőcsere. A kompresszoroknál is meg kell találniuk a forráspontilag odaillő gázt. Pl. bután http://hu.wikipedia.org/wiki/But%C3%A1n Vízgőz létrehozásához a nagyobb fajhő miatt az 1 db cső hőelnyelő rétegének magasabb hőenergiát kell termelnie, hogy elinduljon a folyamat. Az etil-alkoholnak kisebb a fajhője. A másik kérdés még a hőtágulás is. Ebben is valószínűleg a vízé nagyobb. Az üres vákuumcsöves mérésnél azt írtam, hogy a hőmérő (autós, szondás), 80 °C-ig tudta mérni, ezért a hőmérséklet ennél magasabb volt. Ha itthon leszek napsütéses időben, akkor végzek újabb méréseket. Most jobbak a lehetőségeim. A vákuumcső ugyanaz, mivel 2 éve meg van. Ezzel pótolom a meghibásodottat, bár máshonnan való.

Pali

Ne haragudj, de a linkedet inkább olvasd te. Nekem nem sikerült. Egyébként nem akarunk heat-pipe-t építeni. Sosem készülnék el vele. Nem tudom egyre gondoltunk-e. A heat-pipe az a cső nálam, ami a hőt felszállítja, a vacuum-tube maga natúr üveg vákuumcső.link

Pali(106 eddigi hozzászólás) 2010-01-12 08:50:37
Sziasztok! Akiket komolyabban érdekel a Heat-pipe: - http://prohardver.hu/tema/heatpipe_hazilag/friss.html A több éves kísérletezgetésből azt vontam le, hogy sokkal egyszerűbb a kollektorokhoz kapható tartalék csővel dolgozni, mint megépíteni. Üdv: Pali Javítva 01.13.-án. A link már működik. Röviden az építésről: rézcsőbe vizet vagy aceton. Vákumozd ki a csövet, zárd le és kész a Heat-pipe. Üdv: Palilink

Pali(106 eddigi hozzászólás)

2010-01-12
08:50:37

Sziasztok!
Akiket komolyabban érdekel a Heat-pipe: - http://prohardver.hu/tema/heatpipe_hazilag/friss.html A több éves kísérletezgetésből azt vontam le, hogy sokkal egyszerűbb a kollektorokhoz kapható tartalék csővel dolgozni, mint megépíteni.
Üdv: Pali

Javítva 01.13.-án. A link már működik. Röviden az építésről: rézcsőbe vizet vagy aceton. Vákumozd ki a csövet, zárd le és kész a Heat-pipe.
Üdv: Palilink

sándor(960 eddigi hozzászólás) 2010-01-12 01:34:01
villam64! Ígérem, hogy a szórt sugárzás hasznosításáról nem akarlak többé lebeszélni. Viszont az elképzelésed más pontjait szivesen boncolgatom, hátha lesz eredménye. Akár vizes kollektorokat kötsz sorba akár levegõseket, ha jól belegondolsz, gyakorlatilag az áramló levegõvel sorba kötöd a csöveket. Nálam 120 csõ van vízre sorbakötve. Ha csak megközelítõen akkora nyereségre és hõfokra akarsz szert tenni mint én, akkor kb 5x4(víz-levegõ fajhõ különbség)=20 táblát, az az 600 csövet kell a levegõshöz sorbakötnöd. Ez biztosan nem érné meg. A levegõd hõmérséklete meg fog állni valahol 100 fok körül, de a mennyiségét nem növelheted a veszteségek miatt. Miközben egy zárt rendszerû, nyomás alatti vizes kollektorral vastagon fölé lehet menni a 100 foknak. Mibõl gondolod, hogy a fûtõcsõben alkohol és vákum van? Egyébként elsõre ez lenne a logikus, de. Képzelj el egy normál hûtõszekrényt. Valamilyen, viszonylag magas hõmérsékletû és nyomású gáz érkezik a kompresszorhoz. ((Nem szabad figyelmen kívülhagyni, hogy az egész rendszer (a hûtõgép) alapból lakás hõmérsékletû. A gáz, a csõrendszer, és minden más, kivéve mûködés közben az elpár. dobozt (a mélyhûtõt)!)) Ezt a gázt nagyon magas nyomású, forró folyadék halmazállapotúvá nyomja össze a kompresszor. Ez a folyadék alakul vissza, tágul ki forró gázzá a mélyhûtõben. Ez a gáz hül tovább a hátsó "radiátorban". Ez a radiátor a bemeneténél még égetõen meleg! (Ha nagyon meleg van a helyiségben akkor nem képes annyira lehûlni hátul a gáz, hogy a kompresszor ismét össze tudja nyomni folyadékká. A kompresszor besokall, túlterhelõdik és leég.) Ha úgy mûködne a vákumcsövesek fûtõcsöve ahogyan gondolod, akkor a forró (meleg), vákumban az alkohol gõzének a fejben kitágulva és ott lecsapódva le kellene hûtenie a fûtõcsõ fejét (mint a hûtõ mélyhõtõjénél) és ezzel a kollektor gerinc csövét is. Tehát nem napfûtés, hanem naphûtés valósulna meg. Ezen kívül az alkohol nem is tudna visszahûlni a forró, vákumos fûtõcsõben folyadék halmazállapotúra, hogy ismét elpárologhasson. Tehát valami nem stimmel a logikában. Alkohol, vákum van benne? Nem tudom. Én inkább valamilyen vizes keverékre tippelnék. Fajhõ szempontjából a víz lenne a megfelelõ közeg. Jól méretezett (ez kulcs, meg a folyadék összetétele!) fûtõcsõ belsõ nyomás esetén a vízgõz fennt a fejben leadja a melegét. Visszakondenzálódik és lefolyik a fûtõcsõ aljára. Közben a fûtõcsõben fokozatosan növekszik a nyomás, tehát a folyamat önfenntartó marad egy bizonyos határig. Ha Te 80 fokot mértél a csõben, akkor hogy el tudja érni a 280 fokot üresjáratban, ez 3,5-szeres feltranszformálást jelent. Ez nagyjából megfelel egy egyszerûbb gõzkazán áttételi viszonyainak. Szóval van itt még mit átgondolni. Azt sem tartom teljesen kizártnak, hogy bizonyos határok között, a fenntebb leírtak alapján lehetne hûtésre is mûködtetni egy ilyen kollektort. Most, hogy így megoldottuk a legolcsóbb, vízhûtéssel mûködõ klíma alapjait, már csak az a kérdés, hogy erre miért nem jöttek már rá azok, akiknek ez a szakterületük? Valószínûleg nem olvasnak bennünket. Vagy levédették már, de mivel sokkal olcsóbb, mint egy split klíma, még várnak a piacra dobással. Vagy egyszerûen csak egy nagyon komoly fejlesztés eredménye a jó hatásfokú vákumcsöves vagy sikkollektoros rendszer. Igazi önbizalomra vall, ha ennél jobbat, olcsóbbat akarsz kitalálni. link

sándor(960 eddigi hozzászólás)

2010-01-12
01:34:01

villam64!

Ígérem, hogy a szórt sugárzás hasznosításáról nem akarlak többé lebeszélni.

Viszont az elképzelésed más pontjait szivesen boncolgatom, hátha lesz eredménye.

Akár vizes kollektorokat kötsz sorba akár levegõseket, ha jól belegondolsz, gyakorlatilag az áramló levegõvel sorba kötöd a csöveket. Nálam 120 csõ van vízre sorbakötve. Ha csak megközelítõen akkora nyereségre és hõfokra akarsz szert tenni mint én, akkor kb 5x4(víz-levegõ fajhõ különbség)=20 táblát, az az 600 csövet kell a levegõshöz sorbakötnöd. Ez biztosan nem érné meg.
A levegõd hõmérséklete meg fog állni valahol 100 fok körül, de a mennyiségét nem növelheted a veszteségek miatt. Miközben egy zárt rendszerû, nyomás alatti vizes kollektorral vastagon fölé lehet menni a 100 foknak.

Mibõl gondolod, hogy a fûtõcsõben alkohol és vákum van? Egyébként elsõre ez lenne a logikus, de.
Képzelj el egy normál hûtõszekrényt. Valamilyen, viszonylag magas hõmérsékletû és nyomású gáz érkezik a kompresszorhoz. ((Nem szabad figyelmen kívülhagyni, hogy az egész rendszer (a hûtõgép) alapból lakás hõmérsékletû. A gáz, a csõrendszer, és minden más, kivéve mûködés közben az elpár. dobozt (a mélyhûtõt)!))
Ezt a gázt nagyon magas nyomású, forró folyadék halmazállapotúvá nyomja össze a kompresszor. Ez a folyadék alakul vissza, tágul ki forró gázzá a mélyhûtõben. Ez a gáz hül tovább a hátsó "radiátorban". Ez a radiátor a bemeneténél még égetõen meleg! (Ha nagyon meleg van a helyiségben akkor nem képes annyira lehûlni hátul a gáz, hogy a kompresszor ismét össze tudja nyomni folyadékká. A kompresszor besokall, túlterhelõdik és leég.)

Ha úgy mûködne a vákumcsövesek fûtõcsöve ahogyan gondolod, akkor a forró (meleg), vákumban az alkohol gõzének a fejben kitágulva és ott lecsapódva le kellene hûtenie a fûtõcsõ fejét (mint a hûtõ mélyhõtõjénél) és ezzel a kollektor gerinc csövét is. Tehát nem napfûtés, hanem naphûtés valósulna meg.
Ezen kívül az alkohol nem is tudna visszahûlni a forró, vákumos fûtõcsõben folyadék halmazállapotúra, hogy ismét elpárologhasson.

Tehát valami nem stimmel a logikában.
Alkohol, vákum van benne? Nem tudom. Én inkább valamilyen vizes keverékre tippelnék. Fajhõ szempontjából a víz lenne a megfelelõ közeg.
Jól méretezett (ez kulcs, meg a folyadék összetétele!) fûtõcsõ belsõ nyomás esetén a vízgõz fennt a fejben leadja a melegét. Visszakondenzálódik és lefolyik a fûtõcsõ aljára. Közben a fûtõcsõben fokozatosan növekszik a nyomás, tehát a folyamat önfenntartó marad egy bizonyos határig. Ha Te 80 fokot mértél a csõben, akkor hogy el tudja érni a 280 fokot üresjáratban, ez 3,5-szeres feltranszformálást jelent. Ez nagyjából megfelel egy egyszerûbb gõzkazán áttételi viszonyainak.

Szóval van itt még mit átgondolni.
Azt sem tartom teljesen kizártnak, hogy bizonyos határok között, a fenntebb leírtak alapján lehetne hûtésre is mûködtetni egy ilyen kollektort.

Most, hogy így megoldottuk a legolcsóbb, vízhûtéssel mûködõ klíma alapjait, már csak az a kérdés, hogy erre miért nem jöttek már rá azok, akiknek ez a szakterületük?
Valószínûleg nem olvasnak bennünket. Vagy levédették már, de mivel sokkal olcsóbb, mint egy split klíma, még várnak a piacra dobással.
Vagy egyszerûen csak egy nagyon komoly fejlesztés eredménye a jó hatásfokú vákumcsöves vagy sikkollektoros rendszer.

Igazi önbizalomra vall, ha ennél jobbat, olcsóbbat akarsz kitalálni.

link

Homline Forum => Napenergiás rendszerek => Napkollektor

lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12 következő »