Napkollektor :: Biosolar Fórum

Homline Forum => Napenergiás rendszerek => Napkollektor

lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12 következő »

zsezse(964 eddigi hozzászólás) 2009-08-09 16:12:15
sziasztok 24 oras (tor)tura utan most ertunk haza gorog baratainktol, es hat be kell ismernunk, mi csak jatszadozunk a napkollektorokkal egyelore. ott majd minden hazon fenn figyelnek a kollektorok, es nem bonyolitjak tul: tartaly, alatta par sikkollektorrral osszekotve, tartalyba alul bemegy a hideg viz, felul kijon a meleg. joforman a csovek sincsenek leszigetelve. ja kerem, ott masok az idojarasi viszonyok:) ime egy kep (nem en keszitettem, csak talaltam) http://f.freeblog.hu/r/e/d/redandblack2/files/paralia_oktober%20058.jpg , a hatterben van 2. annyit azert hozzatennek, hogy az utolso 2 nap borus volt az ido, nem is volt nagyon melegviz:)link

zsezse(964 eddigi hozzászólás)

2009-08-09
16:12:15

sziasztok
24 oras (tor)tura utan most ertunk haza gorog baratainktol, es hat be kell ismernunk, mi csak jatszadozunk a napkollektorokkal egyelore.
ott majd minden hazon fenn figyelnek a kollektorok, es nem bonyolitjak tul:
tartaly, alatta par sikkollektorrral osszekotve, tartalyba alul bemegy a hideg viz, felul kijon a meleg. joforman a csovek sincsenek leszigetelve.
ja kerem, ott masok az idojarasi viszonyok:)

ime egy kep (nem en keszitettem, csak talaltam)
http://f.freeblog.hu/r/e/d/redandblack2/files/paralia_oktober%20058.jpg , a hatterben van 2.

annyit azert hozzatennek, hogy az utolso 2 nap borus volt az ido, nem is volt nagyon melegviz:)link

sándor(960 eddigi hozzászólás) 2009-05-13 00:57:19
zsezse! Délelõtt 9-10 óra között kezdenek használhatóan termelni kb du 6-ig. Télen du 3-4 között van vége. Nézd meg Robert görbéit!link

zsezse(964 eddigi hozzászólás) 2009-05-10 11:09:09
sziasztok itt is, vajon a nap melyik szakaszaban kezd el igazan termelni a napkollektor - mondjuk tavasz-osz idoszakban? gondolkodok a kollektor elhelyezesen, es felmerult egy olyan lehetoseg, hogy nem a haz tetejere tennem fel oket, hanem a kisse nyugatabbra levo mellekepulet tetejere. OK: elobbinek konnyuszerkezetes sikpala hejazata van, utobbinak hullampala, es egyszerubben fel is tudnam ra tenni, mert joval alacsonyabban van. a buktato az, hogy valoszinuleg ugy delelott 8-9 oraig arnyekban van a mellette levo faktol. meg nem neztem meg pontosan. tovabbi hatrany, hogy ez telen abszolut nem fagymentes, de mar megbeszeltuk, hogy DB eseteben is celszeru fagyallot hasznalni, ha nem tudom fagymentes helyre tenni a DB tartalyt. csotavolsagban valoszinuleg ugyanannyi lenne, esetleg a magassagkulonbseg miatt valamennyivel kevesebb. le fogom fotozni a helyszineket.link

zsezse(964 eddigi hozzászólás)

2009-05-10
11:09:09

sziasztok itt is,

vajon a nap melyik szakaszaban kezd el igazan termelni a napkollektor - mondjuk tavasz-osz idoszakban?
gondolkodok a kollektor elhelyezesen, es felmerult egy olyan lehetoseg, hogy nem a haz tetejere tennem fel oket, hanem a kisse nyugatabbra levo mellekepulet tetejere. OK: elobbinek konnyuszerkezetes sikpala hejazata van, utobbinak hullampala, es egyszerubben fel is tudnam ra tenni, mert joval alacsonyabban van.
a buktato az, hogy valoszinuleg ugy delelott 8-9 oraig arnyekban van a mellette levo faktol. meg nem neztem meg pontosan.
tovabbi hatrany, hogy ez telen abszolut nem fagymentes, de mar megbeszeltuk, hogy DB eseteben is celszeru fagyallot hasznalni, ha nem tudom fagymentes helyre tenni a DB tartalyt.

csotavolsagban valoszinuleg ugyanannyi lenne, esetleg a magassagkulonbseg miatt valamennyivel kevesebb.

le fogom fotozni a helyszineket.link

sándor(960 eddigi hozzászólás) 2009-03-22 09:59:04
domokos! Ha a szolár köröd 2 báros, a zománcozott tárolódban pedig a víznyomás csak pl 1,8 bár, akkor egy hajszálrepedésen (nem egy szál csõbõl van a belsõ hõcserélõ) már átszivároghat a fagyálló a hõcserélõbõl a tárolóba. Házilag, mester által gyártott belsõ hõcserélõs tárolóknál már hallottam ilyen panaszt, ezért (is) pártolom én a külsõ hõcserélõket. Látható, tisztítható, cserélhetõ és nincs benne semmi hókusz pókusz. A másik érvem a belsõ hõcserélõ méretezése. Ha adott értékekre méretezték, akkor az egész tárolód cserélned kell, ha valamit változtatni (pl bõvítés) akarsz. A DNY-i tető szerintem is jól hasznosítható. Jobban mint a DK-i. Üdv. Sándor link

sándor(960 eddigi hozzászólás)

2009-03-22
09:59:04

domokos!

Ha a szolár köröd 2 báros, a zománcozott tárolódban pedig a víznyomás csak pl 1,8 bár, akkor egy hajszálrepedésen (nem egy szál csõbõl van a belsõ hõcserélõ) már átszivároghat a fagyálló a hõcserélõbõl a tárolóba.
Házilag, mester által gyártott belsõ hõcserélõs tárolóknál már hallottam ilyen panaszt, ezért (is) pártolom én a külsõ hõcserélõket. Látható, tisztítható, cserélhetõ és nincs benne semmi hókusz pókusz. A másik érvem a belsõ hõcserélõ méretezése. Ha adott értékekre méretezték, akkor az egész tárolód cserélned kell, ha valamit változtatni (pl bõvítés) akarsz.

A DNY-i tető szerintem is jól hasznosítható. Jobban mint a DK-i.

Üdv.
Sándor
link

domokos(34 eddigi hozzászólás) 2009-03-21 21:48:58
Köszönöm a válaszokat! Sándor nem értem az áteresztés fogalmát.A solar kör külön kör, úgy érted a tároló belső hőcserélőjén keresztül lehet áteresztés? Fagyállós köröm van 2 bar nyomásom. Újra kell értékelnem a teljesítményemet a valós nettó felület adatokkal. Kéne még egy 30-as a dnyi tetőre. Róbert a program használata folyamatban van.link

zsbalazs(159 eddigi hozzászólás) 2009-03-21 19:21:04
Domokos! Jó Sándor számítása, nekem van leírásom róla abban is ekkora felület szerepel. Balázslink

sándor(960 eddigi hozzászólás) 2009-03-20 23:57:07
domokos! Kedves domokos! Ha fagyállós a rendszered, akkor az engedhet át esetleg valahol. Valószínû, hogy a kollektorrendszer nyomásod magasabb, mint a fogadó egységé. Házi gyártású kollektoroknál szokott a csõbõl hasonló szennyezõdés kimosódni, de az rövid idõ után eltûnik. Ami a vákumcsöves kollektor nettó felületét illeti, még túlságosan is jószívû voltam a nettó felület megadásánál. Teljesen tárgyilagosan. Nem a külsõ csõ átmérõje számít, hanem az abszorberrel bevont belsõé. Ez 47 mm és nem 58. A csõ 1800-as hosszából csak 1700 látja a napot, mert a két vége takarva van. Ha így kiszámolod, a harminc csõ nettó felülete (ha a csövek még nem takarják egymást) csak 2,39 m2. Így néz ki a mûszaki adatok megadása. A helyedben sarokba szorítanám a kereskedõt akitõl vásároltál. Lehet, hogy fogalma sincs a vákumcsõ mûködésérõl. Üdv. Sándorlink

sándor(960 eddigi hozzászólás)

2009-03-20
23:57:07

domokos!

Kedves domokos!

Ha fagyállós a rendszered, akkor az engedhet át esetleg valahol. Valószínû, hogy a kollektorrendszer nyomásod magasabb, mint a fogadó egységé. Házi gyártású kollektoroknál szokott a csõbõl hasonló szennyezõdés kimosódni, de az rövid idõ után eltûnik.

Ami a vákumcsöves kollektor nettó felületét illeti, még túlságosan is jószívû voltam a nettó felület megadásánál. Teljesen tárgyilagosan. Nem a külsõ csõ átmérõje számít, hanem az abszorberrel bevont belsõé. Ez 47 mm és nem 58. A csõ 1800-as hosszából csak 1700 látja a napot, mert a két vége takarva van. Ha így kiszámolod, a harminc csõ nettó felülete (ha a csövek még nem takarják egymást) csak 2,39 m2.

Így néz ki a mûszaki adatok megadása. A helyedben sarokba szorítanám a kereskedõt akitõl vásároltál. Lehet, hogy fogalma sincs a vákumcsõ mûködésérõl.

Üdv.
Sándorlink

zsbalazs(159 eddigi hozzászólás) 2009-03-20 18:28:38
Domokos! Én is 30 söves kollektort vettem, szerintem reális a 3 m2 nettó hiszen 2*2,5 m-es a bruttója. Üdv. balázslink

zsezse(964 eddigi hozzászólás) 2009-03-20 17:55:03
apoka: vizekrol sokminden http://eki.sze.hu/ejegyzet/ejegyzet/dr_papp/fejezet7.htm 4.8as resz, folyasirany meghatarozas. link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2009-03-20 16:14:58
domokos, 1. Tudtad használni a programot? 2. Lehet, hogy a hőcserélőben volt valami? Amikor órákig pang benne a forró víz, csak akkor oldódik fel kevés. Esetleg a vízkőképződéssel van összefüggésben... passz...link

domokos(34 eddigi hozzászólás) 2009-03-20 16:00:19
Kedves Szakemberek, Róbert, Sándor! Robi köszi a programot még múltkor. Nekem 300 literes 2 hőcserélős hajdú tárolóm van és azt vettem észre, hogy amikor süt a nap a melegvízzel együtt enyhe olajos szemcse jön a csapból! Olyan mintha a tároló aljáról felkeveredne ez a cucc! A gyártó azt mondja, hogy nem lehet, mert belül zománcozott a tároló. Ha belülről is jönne ez az olajos cumó, már ki kellett volna tisztulnia szerintem. A hidegvízzel nincs ilyen gond. A kiegyenlítő tartály ivóvízes. Valaki találkozott ilyen gonddal? Rendkívül aggasztó ez számomra.És akkor jelentkezik többnyire ha dolgozik a szolár. Sándor írtad, hogy 30 csöves 58/1800 kollektor nettó felülete 3,3 nm. A papíron nekem 4,4 van asszem.Ez marha jó! Akkor kéne még egy minimum 20-as a dny-i tetőmre.(Ekkora férne fel állványozás nélkül.) köszi a válaszokat!szervusztoklink

domokos(34 eddigi hozzászólás)

2009-03-20
16:00:19

Kedves Szakemberek, Róbert, Sándor!

Robi köszi a programot még múltkor. Nekem 300 literes 2 hőcserélős hajdú tárolóm van és azt vettem észre, hogy amikor süt a nap a melegvízzel együtt enyhe olajos szemcse jön a csapból! Olyan mintha a tároló aljáról felkeveredne ez a cucc! A gyártó azt mondja, hogy nem lehet, mert belül zománcozott a tároló. Ha belülről is jönne ez az olajos cumó, már ki kellett volna tisztulnia szerintem. A hidegvízzel nincs ilyen gond. A kiegyenlítő tartály ivóvízes. Valaki találkozott ilyen gonddal? Rendkívül aggasztó ez számomra.És akkor jelentkezik többnyire ha dolgozik a szolár. Sándor írtad, hogy 30 csöves 58/1800 kollektor nettó felülete 3,3 nm. A papíron nekem 4,4 van asszem.Ez marha jó! Akkor kéne még egy minimum 20-as a dny-i tetőmre.(Ekkora férne fel állványozás nélkül.)

köszi a válaszokat!szervusztoklink

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2009-03-20 08:58:43
apoka, Több helyen olvastam, hogy 60 fok fölött intenzív vízkőkicsapódásra lehet számítani. Ezek szerint a vízkő a tartályban lerakódik. Hogy lehet kitisztítani? Úgy gondolom, hogy víz folyásirányát két meglévő kút esetén ki lehet mérni valahogy. A vízadó rétegek összekötése biztosan nem ajánlott. link

apoka(1 eddigi hozzászólás) 2009-03-18 02:13:00
Szervusztok. Vadiúj vagyok itt, nézzétek el, hogy nem oda írok, ahova kéne. Eredetileg én is hőcserélős rendszert terveztem beszerezni, de az árajánlat kapásból közelített az 1 millához ( 2007 tavaszán ) Mérgemben vettem kínai direktfűtésű kerti zuhanyozót használati melegvíz előállíására.. Nem heat pipe, hanem nyitott vízcsöves cucc. ( Ez egy 15 csöves rendszer kb 100 l-es tartállyal egybeépítve. ) Miután a kertből igen nehezen tudtam becsalni a vizet, a tetőre szereltem. Később került mellé egy másik ugyanolyan rendszer Grünpower márkanévvel. Mindkettő egy-egy szál 20-as PE csővel van bekötve a kádcsapteleppel párhuzamos csaptelepre, külön-külön elzárhatóan. Egy hátránya van, télen a nagy hidegek idején le kell vízteleníteni. Viszont a családom szerint hatalmas előnye, hogy a vákuumcsövekben a vízből kicsapódik a vízkő nagy része, a bejövő víz sokkal lágyabb a csapvíznél - akár a hálózati, akár a kútvizet tekintjük. Mosásra, főzésre igen jól használható. Egy tartály a mostani semmire-se-jó időben olyan 45 fokra melegszik, nyáron napi 2-3 vízcserét elbírnak. Esetleges kérdéseitekre szívesen válaszolok. Méréseket nem végeztem rajtuk. És egy pár szót a vizes hőszivattyúkhoz - ahogy én hallottam anno.... a két kút fúrása mindenképpen ajánlott. Valaki említette, hogy az ugyanoda visszavezetett víz lehűti a feljövőt. Hiszen ez természetes, mert ilymódon rövidre van zárva a vízkör. A talajszint alatt 20 m körül nem tudom, hogy akarjátok meghatározni a víz folyásirányát??? De ha 10-30 m-re van a két kút ( vagy akár egymás mellett, de két különböző vízadó rétegben ) már megoldottnak tekinthető a dolog. Egy nagyon lényeges kikötést tudok: arra nagyon kell ügyelni, hogy mindkét kútban a cső biztosan a vízszint alatt maradjon. Így a szivattyúnak csak a keringetést kell biztosítani. A víz kiemelését segíti a másik kútba visszafolyó víz szívóereje. Üdv nektek apóka link

apoka(1 eddigi hozzászólás)

2009-03-18
02:13:00

Szervusztok. Vadiúj vagyok itt, nézzétek el, hogy nem oda írok, ahova kéne.
Eredetileg én is hőcserélős rendszert terveztem beszerezni, de az árajánlat kapásból közelített az 1 millához ( 2007 tavaszán )
Mérgemben vettem kínai direktfűtésű kerti zuhanyozót használati melegvíz előállíására.. Nem heat pipe, hanem nyitott vízcsöves cucc.
( Ez egy 15 csöves rendszer kb 100 l-es tartállyal egybeépítve. )
Miután a kertből igen nehezen tudtam becsalni a vizet, a tetőre szereltem.
Később került mellé egy másik ugyanolyan rendszer Grünpower márkanévvel.
Mindkettő egy-egy szál 20-as PE csővel van bekötve a kádcsapteleppel párhuzamos csaptelepre, külön-külön elzárhatóan.
Egy hátránya van, télen a nagy hidegek idején le kell vízteleníteni.
Viszont a családom szerint hatalmas előnye, hogy a vákuumcsövekben a vízből kicsapódik a vízkő nagy része, a bejövő víz sokkal lágyabb a csapvíznél - akár a hálózati, akár a kútvizet tekintjük. Mosásra, főzésre igen jól használható.
Egy tartály a mostani semmire-se-jó időben olyan 45 fokra melegszik, nyáron
napi 2-3 vízcserét elbírnak.
Esetleges kérdéseitekre szívesen válaszolok.
Méréseket nem végeztem rajtuk.

És egy pár szót a vizes hőszivattyúkhoz - ahogy én hallottam anno....
a két kút fúrása mindenképpen ajánlott.
Valaki említette, hogy az ugyanoda visszavezetett víz lehűti a feljövőt.
Hiszen ez természetes, mert ilymódon rövidre van zárva a vízkör.
A talajszint alatt 20 m körül nem tudom, hogy akarjátok meghatározni a víz folyásirányát???
De ha 10-30 m-re van a két kút ( vagy akár egymás mellett, de két különböző vízadó rétegben ) már megoldottnak tekinthető a dolog.
Egy nagyon lényeges kikötést tudok: arra nagyon kell ügyelni, hogy mindkét kútban a cső biztosan a vízszint alatt maradjon.
Így a szivattyúnak csak a keringetést kell biztosítani. A víz kiemelését segíti a másik kútba visszafolyó víz szívóereje.
Üdv nektek
apóka

link

sándor(960 eddigi hozzászólás) 2009-02-24 20:42:03
Robert! Egyetértek. Kb ugyanezt írtam tloricznek tegnap. 18 fokos delta T vel 60 fokos tárolóra indul délelőtt a vákumcsöves. Ezt még tovább korlátozom azzal, hogy ha nem tud a koll. minimum 60 fokos vizet termelni, akkor ne is háborgassa a napközben lassan hűlő tárolót. Különben alacsonyabb értéken kiegyenlítené a tartályban lévő víz (felső-alsó) hőmérsékletét. A kinyerhető hőmennyiséget így is úgy is megkapom, de nálunk a radiátoros rendszer magasabb hőmérsékletet igényel. Ezt csak a vákumcsövessel tudom pillanatnyilag elérni. link

sándor(960 eddigi hozzászólás)

2009-02-24
20:42:03

Robert!

Egyetértek. Kb ugyanezt írtam tloricznek tegnap.

18 fokos delta T vel 60 fokos tárolóra indul délelőtt a vákumcsöves. Ezt még tovább korlátozom azzal, hogy ha nem tud a koll. minimum 60 fokos vizet termelni, akkor ne is háborgassa a napközben lassan hűlő tárolót. Különben alacsonyabb értéken kiegyenlítené a tartályban lévő víz (felső-alsó) hőmérsékletét.
A kinyerhető hőmennyiséget így is úgy is megkapom, de nálunk a radiátoros rendszer magasabb hőmérsékletet igényel.
Ezt csak a vákumcsövessel tudom pillanatnyilag elérni.
link

sándor(960 eddigi hozzászólás) 2008-02-27 00:18:21
Még egy kép. Klikk a nagyításhoz link

sándor(960 eddigi hozzászólás) 2008-02-27 00:16:43
Robert, Örültem a részletekre vonatkozó kérdéseidnek. Sajnos szinte mindenki (szerelők, tervezők) a saját, általuk ismert és kipróbált sémát kínálják mint egyetlen üdvözítőt. Meg sem kísérlik az adott környezet sajátosságaira tervezni a rendszert. Én villamos automatikákkal foglalkozom, de még így is lepattanok a "szakértőkről". Kénytelen vagyok lépésről lépésre tökéletesíteni, egyszerűsíteni a dolgokat a saját tapasztalataim alapján. Ez látható a mellékelt képeken is. A végcél, hogy egy tél-nyár kapcsolót kelljen csak átváltani, és ne kelljen szelepeket is váltogatni. A rendelkezésre álló hely rendkívül kicsi. A szivattyúkat a baloldali dugalj sorba szerveztem. Tehát bármilyen zavar esetén egy hosszabbítóba átdugva is tovább termelhet a rendszer. Klikk a nagyításhoz Klikk a nagyításhoz link

sándor(960 eddigi hozzászólás)

2008-02-27
00:16:43

Robert,

Örültem a részletekre vonatkozó kérdéseidnek.
Sajnos szinte mindenki (szerelők, tervezők) a saját, általuk ismert és kipróbált sémát kínálják mint egyetlen üdvözítőt. Meg sem kísérlik az adott környezet sajátosságaira tervezni a rendszert.
Én villamos automatikákkal foglalkozom, de még így is lepattanok a "szakértőkről". Kénytelen vagyok lépésről lépésre tökéletesíteni, egyszerűsíteni a dolgokat a saját tapasztalataim alapján.
Ez látható a mellékelt képeken is.
A végcél, hogy egy tél-nyár kapcsolót kelljen csak átváltani, és ne kelljen szelepeket is váltogatni.
A rendelkezésre álló hely rendkívül kicsi. A szivattyúkat a baloldali dugalj sorba szerveztem.
Tehát bármilyen zavar esetén egy hosszabbítóba átdugva is tovább termelhet a rendszer.

Klikk a nagyításhoz

Klikk a nagyításhoz
link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2008-02-25 11:36:12
Sándor, Köszönöm a türelmedet, már sokkal érthetőbb, hogy miért ilyen a kapcsolás. Alkalmazkodni kellett a házad adottságaihoz (a lakás és a kazánház küzötti 30 méteres távolság), és valószínűleg gazdasági okból B1 villanybojler (fűtés nélkül), nem pedig indirekt tároló. link

sándor(960 eddigi hozzászólás) 2008-02-25 00:15:09
Robert, 1.A két bojler nyáron sorba volt kötve. Így együtt melegedtek fel. 2.Decemberben át kellett állítanom, hogy csak a B2-t fűtse a kollektor. Ezért kapta a hálózati vizet az 1. szelepről. 3.Igen. A leállás után hosszú ideig 40-50 fokos a drain back tartály. A hőcserélőn átvezetett B1 vízből egy kevés meleget elvesz a hőcserélő és átadja a drain backnek. Mivel ekkor már este van, nem működik a kollektor kör szivattyúja. Tehát csak gravitációval veszik el egy kevés a B1 melegéből. De még így is sokkal több melegvíz áll a rendelkezésünkre, mert a hálózati hidegvíz helyett a B1 melegvize a B2 betáp "hideg"vize. 4.Nincs még tapasztalatom. A két csatlakozó hollander oldása után könnyen át tudom mosni ha szükségessé válna. 5.A drain back tartály szivattyúhoz vezető ejtőcsöve, tehát a forróvíz. (A drain backet egy külön termosztáttal engedem csak terhelni. Amíg a beállított 40-80 fokot el nem éri, addig a hőcserélő másik oldalán lévő szivattyú nem indulhat.) 6.A HMV hőcserélője alatt van elhelyezve és vele sorbakötve a fűtésrásegítés hőcserélője. Mindkettőn átfolyik a forróvíz. Egyidőben csak az egyikből veszem ki a meleget. Elsőbbsége van a HMV-nek. link

sándor(960 eddigi hozzászólás)

2008-02-25
00:15:09

Robert,

1.A két bojler nyáron sorba volt kötve. Így együtt melegedtek fel.

2.Decemberben át kellett állítanom, hogy csak a B2-t fűtse a kollektor. Ezért kapta a hálózati vizet az 1. szelepről.

3.Igen. A leállás után hosszú ideig 40-50 fokos a drain back tartály. A hőcserélőn átvezetett B1 vízből egy kevés meleget elvesz a hőcserélő és átadja a drain backnek. Mivel ekkor már este van, nem működik a kollektor kör szivattyúja. Tehát csak gravitációval veszik el egy kevés a B1 melegéből. De még így is sokkal több melegvíz áll a rendelkezésünkre, mert a hálózati hidegvíz helyett a B1 melegvize a B2 betáp "hideg"vize.

4.Nincs még tapasztalatom. A két csatlakozó hollander oldása után könnyen át tudom mosni ha szükségessé válna.

5.A drain back tartály szivattyúhoz vezető ejtőcsöve, tehát a forróvíz. (A drain backet egy külön termosztáttal engedem csak terhelni. Amíg a beállított 40-80 fokot el nem éri, addig a hőcserélő másik oldalán lévő szivattyú nem indulhat.)

6.A HMV hőcserélője alatt van elhelyezve és vele sorbakötve a fűtésrásegítés hőcserélője. Mindkettőn átfolyik a forróvíz. Egyidőben csak az egyikből veszem ki a meleget. Elsőbbsége van a HMV-nek. link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2008-02-24 13:05:31
Sándor, Akkor mégiscsak jól értelmeztem az ábrát, de a működést akkor sem értem. A kérdéseim: 1. ...van egy hagyományosan bekötött villanybojler. Ennek a meleg ága csatlakozik a hőcserélő bemenetére. Innen a szivattyú a visszacsapón keresztül a bojler hideg ágába nyomja vissza a hőcserélővel tovább melegített vizet... B1-ből miért a meleg vizet vezeted a hőcserélőbe? 2. Az 1.szelepet miért nyitod ki télen? 3. Nyári üzemmódban HMV vételezés esetén B1 melegvize áthalad a hőcserélőn is (akkor is, ha nem süt a nap)? 4. Nem vízkövesedik el a hőcserélő? 5. Mi van a hőcseélő másik oldalán? A szolár kör hogy néz ki? 6. A fűtés puffere hol kapcsolódik a rendszerbe? link

robert(3777 eddigi hozzászólás)

2008-02-24
13:05:31

Sándor,

Akkor mégiscsak jól értelmeztem az ábrát, de a működést akkor sem értem. A kérdéseim:

1. ...van egy hagyományosan bekötött villanybojler. Ennek a meleg ága csatlakozik a hőcserélő bemenetére. Innen a szivattyú a visszacsapón keresztül a bojler hideg ágába nyomja vissza a hőcserélővel tovább melegített vizet...
B1-ből miért a meleg vizet vezeted a hőcserélőbe?

2. Az 1.szelepet miért nyitod ki télen?

3. Nyári üzemmódban HMV vételezés esetén B1 melegvize áthalad a hőcserélőn is (akkor is, ha nem süt a nap)?

4. Nem vízkövesedik el a hőcserélő?

5. Mi van a hőcseélő másik oldalán? A szolár kör hogy néz ki?

6. A fűtés puffere hol kapcsolódik a rendszerbe?

link

sándor(960 eddigi hozzászólás) 2008-02-24 00:47:41
Robert! A megoldás formabontó és látszólag ellenkezik a logikával, de működik. Bontsuk részeire: Először tedd figyelmen kívül a B1 bojlert az alatta lévő szerelvényekkel együtt. Ekkor van egy hagyományosan bekötött villanybojler. Ennek a meleg ága csatlakozik a hőcserélő bemenetére. Innen a szivattyú a visszacsapón keresztül a bojler hideg ágába nyomja vissza a hőcserélővel tovább melegített vizet. A teljes rendszer azonos hálózati nyomás alatt van. Tehát a szivattyúnak csak az áramlási veszteségeket kell leküzdenie. A felmelegített víz csak a bojlerbe tud áramolni, a hidegvíz betáplálásba nem. A szivattyú a teljes bojler vízmennyiséget folyamatosan átforgatja a hőcserélőn. A kollektor drain back tartálya pillanatok alatt felmelegszik (15-18 liter) a bojler aktuális hőmérsékletére. Innen kezdve a meleg ágból a hőcserélőbe kerülő víz folyamatosan melegszik minden átforduláskor. A kollektorok 4-6,2KW körül tudnak, és ezt gyakorlatilag közvetlenül és rögtön a bojlerben lévő víznek adják át. Amikor a melegvizet megnyitják a lakásban, akkor kap szerepet a visszacsapó. A meleg ágban alacsonyabb lesz a nyomás mint a hideg ágban. Ezért a hidegvíz elindulna a szivattyún és a hőcserélőn át a bojler meleg kimenete felé. Ezt akadályozza meg a visszacsapó. Ez a rendszer lényege, a többi csak jobbító tupírozás. Amikor mindkét bojler be volt kötve, akkor a B1 melegvize volt a B2 bemenő "hidegvize". Ilyenkor volt némi visszamelegítésből adódó veszteség a hőcserélőn. De miután csak 15 litert kellett (azt is gravitációs úton) felmelegíteni, ez nyáron elhanyagolható volt. Erre utaltam a téli átalakítás említésekor. Az említett ídőszakban egyszerűen nem tudtam biztonsággal és elegendően felmelegíteni mind a két bojlert. A fagymentesítést egy kapcsolóóra végzi úgy, hogy kétóránként 3-4 percre beindítja a szivattyút. Ez veszteség, amit az éjszakai áramból fedezek. UNI 20-as csöveknél a bojlerbe jutó lehűlt vízmennyiség csak néhány liter alkalmanként, és ez jobbára csak éjjel szükséges. A 3. és 5. szelep kényelmetlen "takarékossági" elem. Jövőjük kétséges. Remélem tudtam segíteni az értelmezésben.link

sándor(960 eddigi hozzászólás)

2008-02-24
00:47:41

Robert!

A megoldás formabontó és látszólag ellenkezik a logikával, de működik.

Bontsuk részeire:
Először tedd figyelmen kívül a B1 bojlert az alatta lévő szerelvényekkel együtt. Ekkor van egy hagyományosan bekötött villanybojler. Ennek a meleg ága csatlakozik a hőcserélő bemenetére. Innen a szivattyú a visszacsapón keresztül a bojler hideg ágába nyomja vissza a hőcserélővel tovább melegített vizet.
A teljes rendszer azonos hálózati nyomás alatt van. Tehát a szivattyúnak csak az áramlási veszteségeket kell leküzdenie. A felmelegített víz csak a bojlerbe tud áramolni, a hidegvíz betáplálásba nem. A szivattyú a teljes bojler vízmennyiséget folyamatosan átforgatja a hőcserélőn. A kollektor drain back tartálya pillanatok alatt felmelegszik (15-18 liter) a bojler aktuális hőmérsékletére. Innen kezdve a meleg ágból a hőcserélőbe kerülő víz folyamatosan melegszik minden átforduláskor.
A kollektorok 4-6,2KW körül tudnak, és ezt gyakorlatilag közvetlenül és rögtön a bojlerben lévő víznek adják át.

Amikor a melegvizet megnyitják a lakásban, akkor kap szerepet a visszacsapó. A meleg ágban alacsonyabb lesz a nyomás mint a hideg ágban. Ezért a hidegvíz elindulna a szivattyún és a hőcserélőn át a bojler meleg kimenete felé. Ezt akadályozza meg a visszacsapó.

Ez a rendszer lényege, a többi csak jobbító tupírozás. Amikor mindkét bojler be volt kötve, akkor a B1 melegvize volt a B2 bemenő "hidegvize". Ilyenkor volt némi visszamelegítésből adódó veszteség a hőcserélőn. De miután csak 15 litert kellett (azt is gravitációs úton) felmelegíteni, ez nyáron elhanyagolható volt. Erre utaltam a téli átalakítás említésekor. Az említett ídőszakban egyszerűen nem tudtam biztonsággal és elegendően felmelegíteni mind a két bojlert.

A fagymentesítést egy kapcsolóóra végzi úgy, hogy kétóránként 3-4 percre beindítja a szivattyút. Ez veszteség, amit az éjszakai áramból fedezek. UNI 20-as csöveknél a bojlerbe jutó lehűlt vízmennyiség csak néhány liter alkalmanként, és ez jobbára csak éjjel szükséges.

A 3. és 5. szelep kényelmetlen "takarékossági" elem. Jövőjük kétséges.

Remélem tudtam segíteni az értelmezésben.link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2008-02-23 13:56:50
Sándor, Bocs, de a rajz alapján nem értem a működést. Tényleg így vannak bekötve a szelepek és visszacsapószelepek, és a pontokkal jelölt csatlakozások? A fagyvédelem a B2 (árammal felmelegített) bojler vizével történik? Jó irányban áll az 5-ös szelep rajzlele? A hőcserélőbe miért a B1 meleg ágából, miért nem a hidegből áramlik víz? Ne haragudj a sok kérdésért, de tényleg nem értem.link

robert(3777 eddigi hozzászólás)

2008-02-23
13:56:50

Sándor,

Bocs, de a rajz alapján nem értem a működést. Tényleg így vannak bekötve a szelepek és visszacsapószelepek, és a pontokkal jelölt csatlakozások?
A fagyvédelem a B2 (árammal felmelegített) bojler vizével történik? Jó irányban áll az 5-ös szelep rajzlele? A hőcserélőbe miért a B1 meleg ágából, miért nem a hidegből áramlik víz?

Ne haragudj a sok kérdésért, de tényleg nem értem.link

sándor(960 eddigi hozzászólás) 2008-02-22 00:35:11
Robert! Megpróbálom átküldeni a vízkör skiccét. Néhány kísérő információ: A rendszer tapasztalat gyűjtése még nem fejeződött be. A család forró vízben szeret fürödni, ez még hozhat változásokat. A rendszer pillanatnyilag az 5-ös és a 3-as szelepek nélkül, direkt a főbojlerre kötve üzemel. Átkötöttem, mert meglepett a decemberi - januári hosszú naphiányos időszak. Decemberben egy váratlan reggeli kemény fagyban jégdugó képződött az egyik csőben. Megvárom a téli szezon végét és átgondolom, hogy hogyan tovább. Csináltam néhány képet, de ezeken a szigetelés miatt nem sok látszik. A kollektor vezérlés villamos rajzával együtt talán többet mondanak majd. Legalább rögzítem a jelenlegi állapotot ott is. kp-02-70.jpg Klikk a nagyításhoz link

sándor(960 eddigi hozzászólás)

2008-02-22
00:35:11

Robert!

Megpróbálom átküldeni a vízkör skiccét.
Néhány kísérő információ:

A rendszer tapasztalat gyűjtése még nem fejeződött be. A család forró vízben szeret fürödni, ez még hozhat változásokat.

A rendszer pillanatnyilag az 5-ös és a 3-as szelepek nélkül, direkt a főbojlerre kötve üzemel. Átkötöttem, mert meglepett a decemberi - januári hosszú naphiányos időszak. Decemberben egy váratlan reggeli kemény fagyban jégdugó képződött az egyik csőben. Megvárom a téli szezon végét és átgondolom, hogy hogyan tovább.

Csináltam néhány képet, de ezeken a szigetelés miatt nem sok látszik. A kollektor vezérlés villamos rajzával együtt talán többet mondanak majd.

Legalább rögzítem a jelenlegi állapotot ott is.
kp-02-70.jpg

Klikk a nagyításhoz
link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2008-02-20 23:10:01
Sándor, Van komplett kapcsolási rajzod és néhány fényképed a rendszeredről? link

sándor(960 eddigi hozzászólás) 2008-02-15 01:15:18
Robert! A család melegvíz fogyasztási szokásaira lehetetlen bármilyen programot kitalálni. Ezért kapott nálunk külön bojlert a konyha, másikat a fürdés, de még ez a rendszer is gyakran bedőlt. Az előtét bojlert is alapvetően a kollektor füti fel. Egy kapcsolóóra dönt. Ha du 6-ig nem tudta a kollektor elvégezni a komplett felfütést, akkor nincs értelme tovább várni, jöhet a biztonság, az elötét bojler villamos felfütése. Erre estig még elegendő az idő, de takarékosabban kell fürdenünk. Több, egymás utáni naphiányos nap esetén vissza kell kapcsolni az éjszakai áramot. Sajnos mindig a meglévő rendszert volt csak lehetőségem tovább építeni. A nagyméretű fekvőtartály bizonytalansága (fűtés rásegítésre még megfelel) miatt kellett külső hőcserélőket alkalmazni direkt fűtéssel a használati melegvízre. Zsezse! A előmelegítés használhatóan, megkockáztatom, gazdaságosan működtethető. A kellően felmelegített előtét bojler sokkal több melegvizet biztosít a családnak. Kevésbé hűl le a fő bojler. Viszont reggelre könyörtelenül felfűti az éjszakai áram. Kérdés, mennyi víz fogy reggel? Esetleg elég lenne e az estéről megmaradt hőmérsékletű víz? Az én tapasztalatom, hogy ha előtét bojler + éjszakai áram a megoldás, akkor 40-50 százalékot lehet megtakarítani. Fő bojler direkt felfűtése kollektorral + előtét bojler alkalmazása, az közelíti a 90 százalékot. Ha egy jól kialakított tárolóval hasonló hőmennyiséget tudsz eltárolni mint a direkt felfűtéssel, akkor az előtét bojlerrel biztonságosabbá válik a rendszer naphiányos napokon is. De ne tévesszen meg senkit, ez nem csodaszer! Többlet energia (nagyobb kollektor, más pl. hulladék energia) felhasználásával csak több meleg vizet készítünk. A nyereség a kényelem és a biztonság. Valamint az, hogy a sok kis egynapos naphiányos időszakot át lehet hidalni "fizetős" energia fogyasztás nélkül. link

sándor(960 eddigi hozzászólás)

2008-02-15
01:15:18

Robert!

A család melegvíz fogyasztási szokásaira lehetetlen bármilyen programot kitalálni.
Ezért kapott nálunk külön bojlert a konyha, másikat a fürdés, de még ez a rendszer is gyakran bedőlt.

Az előtét bojlert is alapvetően a kollektor füti fel. Egy kapcsolóóra dönt. Ha du 6-ig nem tudta a kollektor elvégezni a komplett felfütést, akkor nincs értelme tovább várni, jöhet a biztonság, az elötét bojler villamos felfütése. Erre estig még elegendő az idő, de takarékosabban kell fürdenünk. Több, egymás utáni naphiányos nap esetén vissza kell kapcsolni az éjszakai áramot.

Sajnos mindig a meglévő rendszert volt csak lehetőségem tovább építeni. A nagyméretű fekvőtartály bizonytalansága (fűtés rásegítésre még megfelel) miatt kellett külső hőcserélőket alkalmazni direkt fűtéssel a használati melegvízre.

Zsezse!

A előmelegítés használhatóan, megkockáztatom, gazdaságosan működtethető. A kellően felmelegített előtét bojler sokkal több melegvizet biztosít a családnak. Kevésbé hűl le a fő bojler. Viszont reggelre könyörtelenül felfűti az éjszakai áram. Kérdés, mennyi víz fogy reggel?
Esetleg elég lenne e az estéről megmaradt hőmérsékletű víz?
Az én tapasztalatom, hogy ha előtét bojler + éjszakai áram a megoldás, akkor 40-50 százalékot lehet megtakarítani. Fő bojler direkt felfűtése kollektorral + előtét bojler alkalmazása, az közelíti a 90 százalékot.
Ha egy jól kialakított tárolóval hasonló hőmennyiséget tudsz eltárolni mint a direkt felfűtéssel, akkor az előtét bojlerrel biztonságosabbá válik a rendszer naphiányos napokon is.
De ne tévesszen meg senkit, ez nem csodaszer!
Többlet energia (nagyobb kollektor, más pl. hulladék energia) felhasználásával csak több meleg vizet készítünk. A nyereség a kényelem és a biztonság. Valamint az, hogy a sok kis egynapos naphiányos időszakot át lehet hidalni "fizetős" energia fogyasztás nélkül.
link

zsezse(964 eddigi hozzászólás) 2008-02-14 12:57:08
hi, en is egy elotet boylerben gondolkodom, de a kovetkezokepp. a futes celra lenne egy viszonylag nagyobb indirekt tarolom, amin keresztul menne egy HMV spiral. teli idokben, amikor amugy is futunk, egyeb forrasokbol itt melegedne fel a HMV (pl. vegyes kazan). ezt a tarolot tudnam szolarral is futeni napsutes eseten. jelenleg nincs es nem is tervezem gazkazan beszerzeset, viszont van egy gazuzemu 160L-es tarolos boylerunk, amibol jelenleg is a melegvizet kapjuk. ha ennek a hideg bemenetere rakotnem az elozo puffertartaly HMV meleg kimenetet, akkor elofutott vizet kapna a boyler, es remelhetoleg nem vagy csak alig kellene rafutenie - telen. nyaron persze csak annyi nyeresegem lenne, amit a szolar rafut. a soraitokat olvasva akkor ez mukodhet. kesobb, ha lesz majd gazkazanunk (ha mar tul kenyelmes leszek :)) ) akkor az meg tudja termelni a melegvizet a nyari napmentes idokben. link

zsezse(964 eddigi hozzászólás)

2008-02-14
12:57:08

hi,
en is egy elotet boylerben gondolkodom, de a kovetkezokepp.
a futes celra lenne egy viszonylag nagyobb indirekt tarolom, amin keresztul menne egy HMV spiral. teli idokben, amikor amugy is futunk, egyeb forrasokbol itt melegedne fel a HMV (pl. vegyes kazan). ezt a tarolot tudnam szolarral is futeni napsutes eseten.
jelenleg nincs es nem is tervezem gazkazan beszerzeset, viszont van egy gazuzemu 160L-es tarolos boylerunk, amibol jelenleg is a melegvizet kapjuk.
ha ennek a hideg bemenetere rakotnem az elozo puffertartaly HMV meleg kimenetet, akkor elofutott vizet kapna a boyler, es remelhetoleg nem vagy csak alig kellene rafutenie - telen. nyaron persze csak annyi nyeresegem lenne, amit a szolar rafut.
a soraitokat olvasva akkor ez mukodhet.
kesobb, ha lesz majd gazkazanunk (ha mar tul kenyelmes leszek :)) ) akkor az meg tudja termelni a melegvizet a nyari napmentes idokben.
link

Homline Forum => Napenergiás rendszerek => Napkollektor

lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12 következő »