English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés  =>  Falméréslapozz: 1, 2, 3   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2015-01-20
16:03:27
#48221
Újabb "Fal-mérés" eredménye:
30cm Alfa+10cm EPS, szenzor az EPS-tégla határán




2014-03-13
08:43:14
#45973
A hőszigetelt fal mérés két téli és és egy nyári időszak méréseit tartalmazza

A legfőbb érdekesség a világoskék görbe. A hozzá tartozó szenzor a tégla-fal és az EPS határán van elhelyezve. Az "aktív hőszigetelés" után érdeklődőknek kifejezetten ajánlott tanulmányozni ezt a görbét! Ugye jól látható, hogy a 15cm vastag EPS alatt nem hűl 15C alá a fal? Mi értelme lenne ott 10 fokos vizet keringetni?




Külön a nyári időszakról (kicsit hiányos).
Nyáron a téglafal hőmérséklete teljes keresztmetszetében alig különbözik a belső hőmérséklettől.



2013-08-14
18:10:00
Előzmény: robert #41785#41813
Sajnos van!

Egy ismerős mesterember (saját szakmájában nagyon jó, viszonylag széles látókörrel, egyébként normális gondolkodással) kérdezte tőlem, hogy miért gondolom szükségesnek a 15cm homlokzati szigetelést. Szerinte 3-4cm-nél több nem javít a szigetelésen...
Nem árultam el neki, hogy 20 lesz az a 15. :-)

T.
2013-08-14
12:13:45
Előzmény: robert #41785#41793
"„A kivitelezés során 20 cm-es homlokzati FKDS kőzetgyapot szigetelőanyagot helyezünk fel az épületekre, a házak padlásterét pedig 25 cm-es Classic 0,039 üveggyapot szigetelés borítja majd, "

20cm homlokzatival...30-40 % megtakarítás...
Jól alul ígértek....legalább lesz nagy bódottá ha duplája a megtakarítás ! :-))
2013-08-14
10:06:46
Előzmény: villam64 #41782#41785
villam64.

"Elindult a Magyarországon egyedülálló, valós körülmények között végzett épület energiahatékonysági összehasonlító program, amely célja, hogy egy szigetelt és egy szigeteletlen, közel azonos tulajdonságokkal rendelkező családi ház gázfogyasztásának és rezsiköltségének folyamatos mérésével a gyakorlatban bizonyítsa: a hőszigetelt családi házak téli fűtési energiafogyasztása, így rezsije 30-40%-kal is csökkenthető.

Sajtóközlemény - Knauf Insulation
A Knauf Insulation által indított, a Budapesti Műszaki Egyetem, a Magyar Energiahatékonysági Intézet és a Pannon Építőműhely Kft. szakmai támogatásával megvalósuló programba pályázat útján választották ki a 2 ingatlant, amelyeket egy fűtési szezon különbséggel hőszigetelnek. Az első ingatlan szigetelése most megtörtént, szeptembertől online is folyamatosan nyomon követhető lesz a két ház energiafogyasztása."



Az összehasonlító méréshez két teljesen egyforma, egymáshoz közel álló, azonos tájolású és benapozottságú házban mesterségesen egyforma használatot kellene szimulálni. Lakottan ez lehetetlen, de reklámnak jó lesz.
Egyébként van olyan ember, aki megkérdőjelezi, hogy a hőszigetelt családi házak téli fűtési energiafogyasztása, így rezsije 30-40%-kal is csökkenthető? Mit kell bizonyítani ennek a "mérésnek"?






villam64Válasz erre
2013-05-14
14:34:31
Előzmény: Csavarhúzós #40669#40671
1. Komoly jelentősége van, mert nem azonos a hőmérséklete a polisztirolnak és a ragasztónak kívül. Ezért hullámzik a hőmérséklet a ragasztónál a külső hőmérséklethez képest. Más a ragasztó szórt fény szempontjából, és hősugárzás szempontjából. Ha, lejjebb megnézed, mint én, akkor látnád, hogy felhős éjjel magasabb a ragasztó hőmérséklete a külső hőmérséklethez képest. Felhőtlen éjjel alacsonyabb a hőmérséklete a ragasztónak, mint a külső hőmérséklet. Nappal ugyan ez. Felhős időben magasabb a ragasztó hőmérséklete. Sugárzó napsütésben meg leköveti a külső hőmérsékletet. Ezeket laborban nem kapod meg. Nem szórakozásból deres a fű hajnalban, hanem mert a környezeti hőmérséklet alá hűl. És a hőmérő ezt le is követi.
2. Nincs így. A mérésem nem igazolja. 5 cm-rel beljebb már kisebb a delta T a szobahőmérséklethez képest. Az egyenes a szigetelőgyártók dekorációja. Hol az ő beépített mérésük?
3. A külső hőszigetelésnél nem igaz, mert 5 cm-nél, hagyományos téglafalnál, könnyen kialakulhat penész. Persze még két tényező is befolyásolja, belső páratartalom és hőmérséklet. Az esetedben, ha jól lezártad a párát a fal polisztirolnál, akkor alatta nem alakul ki penész. Ha nem, akkor penészes lehet alatta, amit nem látsz.
4. Az esőlepergető festést azért hoztam szóba, mert megváltozik a külső burkolat hősugárzása és fény hővé alakítása, ugyan abból a szempontból, mint amire az 1. pontban hivatkoztam. A valós értéket befolyásolja. Csak mi a jobb, és mennyire érdemes vele foglalkozni? Hiába sokkal vékonyabb a vakolat a polisztirolnál, csak érintkezik vele, és jelentősen eltér a hőmérséklete, mintha csupaszon hagytuk volna a polisztirolt.
CsavarhúzósVálasz erre
2013-05-14
09:44:46
Előzmény: villam64 #40666#40669
1. Nagy lesz az ÉRZETT különbség, de ennek nincs jelentősége. A vasat hidegebbnek érezzük, mint a polisztirolt, de igazából egyforma a hőfokuk. (ha beállt a hőegyensúly, és mindkettő mondjuk 20 fokos) Ha bevisszük a szaunába, és mindkettő 90 fokos, akkor a vas éget, a polisztirolra (de már a fára is) meg rá tudunk ülni. Az idegsejtjeink a saját hőfokukat jelzik, hogy a vérkeringés 37 fokos kiegyenlítése ellenében mennyire változik meg a hőfokuk - az meg függ az anyag hőkapacitásától és hővezető-képességétől. A hőmérőnek nincs vérkeringése, ezért megfelelően elhelyezve előbb-utóbb a korrekt hőfokot mutatja.

2. Homogén anyagban a hőfokkülönbség egyenletesen változik, pont akkora a külső 0-5 cm-en, mint az 5-10 cm között. Mindez akkor, ha nincsenek időbeli változások, tehát ha állandó a kinti-benti hőfok. Ha nem, kiátlagolva akkor is így van.

3. Eredetileg a B30 és a KM38-as falvastagság jött ki úgy, hogy akkor már nincs páralecsapódás-penészedés a sarkokban hőszigetelés nélkül. (Potosabban akkoriban ez szóba sem jött.) Arról elfelejtkeztek, hogy van a szobának 8 sarka, ahol a hőhidak találkoznak, és ott már még hidegebb van, és folyamatos a kondenzáció. Mindazonáltal 5 cm hőszigetelés már annyira megnöveli a belső hőmérsékletet, hogy csak rossz szellőzés mellett tudom csak elképzelni a penészedést. Nálam 3 mm (nem cm, mm) belső EPS szigetelés megoldotta, a fürdőszobában pedig a vasbetonkoszorúval és becsatlakozó kinti mellvédfallal súlyosbított fenti sarok penészedése szűnt meg fél centi belső hőszigeteléstől. (Pontosabban plafon 3 cm, két oldalfal fél centi.)

Amúgy pont a sarok az, ahol a hőszigetelés vastagsága nem annyira számít. A végtelen nagy sík felületen a hőellenállás egyenesen arányos a vastagsággal, a saroknál pedig csak a logaritmusával - ugyanis ahogy a vastagság nő, úgy a hűlő felület is nő. A lambdával viszont a sarkoknál is lineáris az összefüggés, emiatt én a sarkokra grafitos lapokat tennék. Ha a hő szétterjedését sikerül megfogni, az is csökkenti a sarok-hőhidat, tehát a B30+12cmEPS és a PTH38+6cm EPS hőellenállása sík felületen kábé ugyanannyi, de sarkoknál a B30+12 cm EPS hőhídja kisebb. A belső szigetelés - ami más szempontból problémás - képes a leghatékonyabban csökkenteni a sarok-hőhidat, mert ott a hőáramot még a nagy áramsűrűségű helyen próbáljuk megfogni.

4. Az esőlepergető vízzárással valóban nagy a bizonytalanság a "szakma szabályai"-ban. Van egy olyan korrekció, hogy az időjárásnak (csapóesőnek) kitett részek hőszigetelését lerontják, ezt általában a külső vakolatra szokták megtenni. De az EPS vékonyvakolat olyan vékony, hogy gyakran nem is számolnak vele. Az egész 15 cm EPS viszont biztosan nem ázik át, akkor sem ha csak hálózva-glettelve lett, aztán a pénzhiány miatt csak egy meszelést kapott.
villam64Válasz erre
2013-05-14
04:37:13
Előzmény: Csavarhúzós #40665#40666
1. Tegyél ki egy polisztirol táblát, és egy vakolt polisztirol táblát. Érintéssel a nap 24 órájában vegyél mintát. Nagy lesz a különbség.
2. A legnagyobb hőfokkülönbség a külső 5 cm-en van, ezért a változás is itt a legnagyobb. A következő hőfokkülönbség már ennyivel kisebb. Tehát a változás is kisebb.
3. 10 évvel ezelőtt a sima tégla falra megengedte a szabvány az 5 cm szigetelést. Penészesek is a lakások, kivéve, ha 26 fokot tartanak benn. 10 cm még a hőhídhatár ezeknél az épületeknél a sarkoknál. Nem érdemes kockáztatni, bár egyéb gazdaságossági jelentőséggel nem bír.
4. A laboratórium nem méri a felhő által okozott hőmérséklet változást a vakolaton. Itt láthatod, hogy mikor felhős az ég, és mikor nem. Ami csak szórakozás a természetben, hogy a füvön megjelenik a harmatcsepp, a laborban meg nem. Kérdés, hogy mennyit változtat, ha megkapja a ragasztó a külső vízzáró festést, mennyire változik a vakolat hőmérséklete?
CsavarhúzósVálasz erre
2013-05-13
23:36:04
#40665
Köszönöm mindenkinek a segítséget, idő hiányában összefoglaló választ írok, nem linkelgetek az egyes hozzászólásokra.

Az alapprobléma, hogy energetikai tanúsításkor számtalan szabványos módon lehet sokmindent számolni, emiatt olyan kicsit, mint a vízeres vajákolás. Ahány varázsvesszős ember kiment, annyiféle vízér-térképet rajzolt. Itt meg ahány tanúsító, annyiféle számított hőigény. Ennek egyik eleme, hogy az EPS hőellenállását többféle szabványos módon is ki lehet számolni, és ezek a szabványok eltérnek. A régebbi szabvány lehet a hibás, ami bármilyen vakolás hatását 1,42-es szorzóval veszi figyelembe (ennyiszeresére hő a hőáram). A szabvány olyan régi, hogy akkor még nem voltak a mai üvegszövetes vékonyvakolatok, hanem leginkább a házgyári panelekben fordult elő az EPS. Ha a hatás oka a páradúsulás, akkor mindkét oldal számít, azaz ha a fűtött oldalról erősebb a párafékezés, mint a külsőn, akkor az nem okozhat gondot. Ha az ok a felszínközeli milliméterekbe belekötő cement, akkor meg függenie kellene a vastagságtól.
Írtátok a dübelek miatti romlást, ami valós, de ez nem az a korrekció, azt még külön figyelembe kell venni.

A mérési adatok átlagolásánál én nem erre gondoltam, hanem a saját léptékben mért hőmérsékletre, de valószínűleg ez is korrekt.
Az illeszkedés a mért és számított adatok között szerintem nem annyira jó, tehát a problémámat nem tudom eldönteni. Probléma van a külső hőlépcsővel, ami 1,71 fok, miközben a belső 0,94 fok. A szabvány 8 ill. 24 hőátadási tényezőből számított hőlépcső erre a falazatra bent 0,48 fok lenne, kint pedig 0,16 fok. Utóbbi lehet nagyobb, ha szélvédett, illetve a csillagos égbolttól részlegesen takart a külső felület, de semmiképpen sem lehet nagyobb, mint a belső. Azok az érzékelők, amik közeghatáron vannak, azaz az EPS külső felén és a tégla-hőszig határon lévő feltehetően magának a hőmérőnek a hőhídhatása következtében nem mérnek korrektül. A hőlépcsőt négy részre bontva (belső levegő-fal, tégla, EPS, külső levegő-fal)az EPS-re kellene hogy essen a teljes hőlépcső 85,8%-a, ehelyett csak 64,4% a mért. Mivel a külső és a határon lévő érzékelő nem jól mért, így ez mindenképpen nagyobb, de csak saccolni lehet hogy mennyire, mondjuk 73% a 86% helyett.
Időközben arra is rájöttem, hogy miért, és hogy gyakorlatilag az eredeti problémámat ezzel a méréssel megoldani nem lehet.
15 cm EPS hány cm téglafallal egyenértékű? 2,5-3 méter, attól függően, milyen hővezetőképességű tégláról beszélünk. Tehát ha mondjuk 1,5 m magasan van a mérési pont, akkor a padlószint alatt másfél méterrel már jó eséllyel kinti átlaghőfokos lábazat/alap van. Azaz a téglafal EPS felőli oldaláról a hőáram kettéágazik, és a fele megy csak át az EPS-en, a másik fele a hőhidak felé veszi az irányt. Persze ez háromdimenziósan lehet csak korrektül leírni, valójában az EPS-en a hőlépcső nem feleződik (mint ahogy ebből következne), de észrevehetően csökken. A zavartalan méréshez, tehát hogy a hőhidak felé folyó hőáram elhanyagolható legyen az EPS-en átfolyóhoz képest ilyen hőszigetelés-vastagságnál az kellene, hogy legyen egy olyan pont a falon,a minek négy-öt méteres körzetében nincs semmilyen hőhíd (falcsatlakozás, nyílászáró-szegély, falsarok, lábazat, födém,...), de valós épületben ilyen elég ritka...

Számomra a tanulság az, hogy 10 cm hőszigetelés fölé csak akkor érdemes menni, ha már az összes szóba jöhető hőhidat levadásztuk (vagy a későbbiekben azt tervezzük) A végtelen fallal számoló elméleti modell hiába ad optimális megtérülést a 15-16 centire, valójában 10 cm fölött az eredő hőellenállás már alig nő, mert ott vannak a párhuzamosan kapcsolt hőhidak.

Érdekes lesz megnézni, hogy hogyan változnak majd az átlagok, ha villam64 megcsinálja a lábazati hőszigetelést.
villam64Válasz erre
2013-05-12
15:58:53
Előzmény: robert #40643#40645
A falét egyenlőre. Én kifejezetten a lábazatra gondoltam, mert a padló egy szintben van a lábazattal. És a 4-es érzékelő az ágyam és a fal között, ahol nem szellőzik, 13 °C-ot mért. Ezen kell 2-3 fokot javítani az idén. 15 cm szigetelést akarok a lábazatra is, amilyen mélyen lehet. Amilyen mély az alap. 30-35 cm-t áll ki a lábazat. A padlásra plusz 10 cm.
2013-05-12
15:26:13
Előzmény: villam64 #40642#40643
villam64,

Szerintem tök jó ez a mérés, köszönet érte!

Véleményem szerint a fal hőszigetelését itt befejezheted.


villam64Válasz erre
2013-05-12
15:07:27
Előzmény: robert #40641#40642
Csak arra hivatkoztam, hogy így kell elfogadni a mérést, mert ez a természetes. Tudom, hogy lehetetlen számolni. Talán könnyítené a számolását, ha mind a négy oldalra meg lenne a mérés. Nekem a görbéimre volt szükségem, meg hogy lássam, hol van még javítani való egy régi építésű házon. A lábazat nagyon rossz értéket mutat, a 4-es érzékelő.
2013-05-12
13:47:42
Előzmény: villam64 #40640#40641
villam64,

Nem hibáztatom a hősugárzást :) Egyszerűen nem szoktuk figyelembe venni keresztmetszetben a hőeloszlás számításakor.
Megjegyzem elég reménytelen feladat lenne számolni vele, mert túl sok mindentől függ (esetleg a nyári hőterhelés meghatározásához).
Minden esetre egy olyan mérésnél, amit te is csináltál, több fok eltérést okozhat a hősugárzás (főleg a direkt sugárzás) a vakolat hőmérsékletében.


villam64Válasz erre
2013-05-12
11:50:51
Előzmény: robert #40638#40640
A direkt sugárzást ne hibáztassuk. Az ősidők óta létezik. Egyébként a direkt sugárzás minimális, a mért oldal északi tájolása miatt. Sokkal inkább számít a szórt sugárzás, és a hősugárzás. De mivel ezek a valósághoz hozzátartozik, ezért ezeket is bele kell számolni. Kivéve, ha laboratóriumi körülményeket akartok számolni. De, az meg kit érdekel.
2013-05-12
10:53:33
Előzmény: szocsmarci #40637#40638
szocsmarci,

"... A fűtési idény átlagával történő számítás jó lehet..."

Ezt kezdem én is elfogadni, mégis valószínűleg a külső vakolatra beeső direkt sugárzásnak lehet torzító hatása. Talán a grafikonon a külső vakolatban látható magasabb hőmérsékleti érték is erre utal.

szocsmarciVálasz erre
2013-05-12
08:34:59
Előzmény: Csavarhúzós #40623#40637
"MSZ EN ISO 10456 szerint ("polisztirol, ha rávakolnak vagy rábetonoznak") 1,42-szeresére kellene növelni az EPS lambdáját (0,051) - én ezt irreálisnak tartom a hőszigetelés vékonyvakolata esetén."

Én is a gyakorlatból származó mérések miatt látom ennek szükségességét. Hiszen minden EPS és kőzetgyapot szigetelést vakolattal kell ellátni, ezért minden hőszigetelés értékét le kell rontani a számítás során - ez valószínű a gyártók miatt van így, nagyon ágálnának az ellen, ha gyakorlati átlag rosszabb értéket kellene megadniuk. Így az járna jól, aki hazudna, és a laborban mért értéket adná meg a prospektusaiban. Szerintem ez korrekt érték lehet - mármint a 0,42.
"Hivatalosan" az a magyarázat, hogy a vakolat felkenésekor a benne található cementes víz beszivárog a szigetelésbe, majd a víz elpárolgása után ott maradó kötőanyag lerontja a hőszigetelés értékét. Vastag hőszigetelés esetében ez kevésbé érvényesül, tehát ezen gondolat mentén a vastagsága függvénye kellene legyen ez a módosító érték.

A hőszigetelők lambda értékét - ha jól tudom - adott relatív páratartalom és hőmérséklet mellett kell megadni. Ezért 0,04 W/mK a sima EPS értéke, 0,036-tal nem szoktak számolni.

Róbert:
A fűtési idény átlagával történő számítás jó lehet. A hőszigeteléssel kapcsolatos mérések alapfeltétele, hogy állandósult állapot legyen, mivel a hőkapacitás befolyásolná a számítást. Ha nincs állandósult állapot, akkor elegendő átlagolni is. Hiszen a lényeg pont az, hogy a fűtési (vagy hűtési) idény alatt hogyan alakul a hőszigetelés értéke. Mellesleg a jelenleg szokásos szabványok is átlagokkal dolgoznak, tehát annyira nem lehet rossz.

A számítógéppel történő számítást méréssel kell alátámasztani (jelen esetben a falazat hőmérsékletének és a hőfogyasztásának folyamatos mérésével), majd korrigálni a két mérés közti eltérést valamilyen másik számítással. Felállítani egy új táblázatot a lamdákkal, korrekciós tényezőkkel, majd a következő évben újra mérni, és korrigálni. Minden évben egyre pontosabb értékeket kapunk, végül így jön ki valami, amit szabványba lehet önteni. És a folyamat kezdődik előlről mert valaki mindig megkérdőjelezi a szabványt. Ami nagyon helyes.
2013-05-11
07:20:30
Előzmény: Csavarhúzós #40631#40632
Csavarhúzós,

Nekem nem tűnik evidensnek, hogy számolhatunk az átlagokkal, de lehet, hogy úgy van, ennek még utána kell gondolnom.




1. Szobában
Szenzor mélysége a falban:
2. Vakolatban (0cm)
3. 11 cm
4. 23 cm
5. 34 cm (fal és hőszigetelés határa)

9. Szabadban
Szenzor mélysége a hőszigetésben:
8. Ragasztóban (0cm)
7. 5 cm
6. 10 cm
5. 15 cm (fal és hőszigetelés határa)

Az hőmérsékleti átlagok 2012.10.25. és 2013.04.20. között a szerkezetben a fenti képen látható sorrendben:
1- 20.43 C
2- 19.49
3- 19.0
4- 18.2
5- 16.17
6- 13.35
7- 10.32
8- 5.36
9- 3.65

Az adott külső és belső hőmérsékletek, rétegvastagságok, lambdák (B30-08 és EPS-0.05) és alfák mellett a klasszikus számítás valamint általad javasolt hosszú távú átlagok szinte hihetetlenül jól illeszkednek.



Megjegyzés:
A gyári adatokat szerintem is korrigálni kell. Az EPS-re nem véletlenül számoltam 0.05-el. Egyébként szerintem a 0.04 és 0.05 között a végeredményt nézve alig van különbség. Te ugye a 20% eltérés miatt tartod lényeges különbségnek? A kivitelezés miatt ennél lényegesen nagyobb különbségek adódhatnak a valóságban. Nem csak azért, mert nem megfelelő a kivitelezés, hanem pont azért, mert megfelelő. Gondolj csak a dűbelek hatására.
Ráadásul a falak hőszigetelése csak egy tétel egy ház téli hőveszteségének számításakor.
Az igaz, hogy a lehető legjobb közelítő számítást kell alkalmazni, de túl sok a beépített anyagok, a környezet és a kivitelezés sajátosságaiból adódó hiba. Az 1.42-es szorzó talán durván hangzik, mégis használható lehet, ha -én nem ismerem a történetét- a gyakorlati tapasztalatok alapján határozták meg.

CsavarhúzósVálasz erre
2013-05-10
22:25:22
#40631
Az időbeli átlagolás (a "tüskés"/érzékelőhibás napok kiszűrésével) pont amiatt korrektebb, mert a teljes fűtési szezon valóságát adja vissza. A falazat hőtárolásából adódó lengések az energiamegmaradás miatt ki kell hogy átlagolódjanak (időátlagban).
Az adatok SQL-táblában tárolódnak?
Ha megadod az adatbáziskezelő típusát (milyen SQL-nyelvjárás) meg a mezőneveket, szívesen elkészítem a futtatandó lekérdezést.
2013-05-10
16:05:38
Előzmény: Csavarhúzós #40623#40627
Csavarhúzós ,

Itt számoltam, hogy a klasszikus módszerrel a réteg-hőmérsékleti adatokra jól illeszkednek a mért eredmények:
http://biosolar.hu/forum/show/34887#34887

A több hónapos mérés adataiból néhány olyan időszakot kellene kiválasztani, ami alatt a hőmérsékleti értékek beállnak egy állandósult állapotba. Nem hiszem, hogy az egyszerű átlagolások használhatóak lennének.


CsavarhúzósVálasz erre
2013-05-10
11:20:07
#40623
Szerintem a következő számított adatsor lenne hasznos:
(#2-#3)/(#2-#8)
és így tovább az összes mérőpontra, tehát:
(#2-#4)/(#2-#8)
(#2-#5)/(#2-#8)
(#2-#6)/(#2-#8)
(#2-#7)/(#2-#8)

Azt számítjuk ezzel ki, hogy a két vakolat közötti hőlépcső mekkora része mérhető az adott mérőpontig. Ezeket az értékeket minden időpontra kiszámolni, és átlagolni - így a hőhullámok kiátlagolódnak.

Megkapnánk belőle, hogy 1 cm EPS hány cm téglával egyenértékű, azaz hozza-e a hőszigetelés az irodalmi értéket.

MSZ EN ISO 10456 szerint ("polisztirol, ha rávakolnak vagy rábetonoznak") 1,42-szeresére kellene növelni az EPS lambdáját (0,051) - én ezt irreálisnak tartom a hőszigetelés vékonyvakolata esetén.

A MSZ EN ISO 10456:2008 szabvány részletesebb számolással külön figyelembe veszi a páratartalom és a hőmérsékletfüggés hatását, ami annyi jelent, hogy az EPS tökszáraz, 10 fokra megadott 0,036-os lambdája 0,04 lesz - sok gyártó már eleve ezt adja meg.

Fura, hogy mindkét számolási mód elfogadott, miközben elég nagy azért köztük a különbség...

A külső-belső hőlépcsővel gondoltam először számolni, de látom, hogy nincs kültéri adat.
2013-03-21
17:03:26
Előzmény: villam64 #39745#39746
villam64,

A mérés és a számított értékekkel összhangban van, ez már a mérés elején kiderült.
Talán érdemes lenne az egyes rétegek hőmérsékletét hosszú-távon átlagolni.


villam64Válasz erre
2013-03-21
16:45:53
Előzmény: robert #39740#39745
Igazából nincs ötletem, hogy mit lehetne készíteni. Nekem a grafikon megfelel. A hatásfok miatt érdekelt. Lehet összehasonlító hatásfokot készíteni a gyári adatokkal? Gyári adatok összehasonlítva a mérttel. Majd nézem a nyári görbéket, ha lesz nyár.
2013-03-21
15:01:28
Előzmény: villam64 #39534#39740
villam64,

Arra vagyok kíváncsi, hogy van-e valamilyen terved, hogy mit szeretnél kiszámolni a mért adatokból?
Nemsokára olyan lesz az időjárás, mint a mérés kezdetén volt.

villam64Válasz erre
2013-03-15
18:58:33
Előzmény: robert #39533#39534
A változás azért van, mert készülök a tavaszra. Úgy érzékeltem, hogy 9 fok hőmérséklet különbséget tudok a hőszigeteléssel áthidalni. 11 fok kinti hőmérsékletnél 20 fok van bent. Február 25-től megszüntettem a nappali 21 fokot. Egész napra 20 fokot állítottam. Most meg 18 foknál tartok. 3 hetes betegségem miatt a vegyesben sem tüzeltem. Csökkentem a hőfokot, hagyom hűlni a fal tömeget, néhány m3 gázt a nap tegye vissza. 5 °C hőemelésre számoltál 150 kWh-át nálam. Ezt spórolom meg most.
A belső válaszfalak is hűlnek most.
2013-03-15
18:16:33
#39533
villam64,

Február 25-től a lakás hőmérséklete sokkal egyenletesebb, mint előtte.
Mi történt?




Van valamilyen terved, hogy mit szeretnél kiszámolni az adatokból?

Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés  =>  Falméréslapozz: 1, 2, 3   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva