English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés - Magastető  =>  Tetőtéri hőszigeteléslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2006-05-15
15:09:49
#372
Sándor,


"""
Felénk kétféle tipusú parasztház létezett.
Az egyik amit Te is leírtál. Ha beleszámolod az alsó stukatoros mennyezet és a felső nádszövet (nádkéve) közötti gerendák vastagságát, a nád alatti deszka fedést, akkor a födém szerkezet ott is kitett legalább 80 cm-t. Ezek voltak felénk a módosabb gazdák házai. A vastag gerendák, és az erős felső deszkázás miatt sok terményt lehetett tárolni rajtuk.
A másik a mestergerendás-kisgerendás tipus. Ott a nádkéve sorra általában azt a földmennyiséget terítették fel, amit kiástak az épület belsejéből.
Az épület belső szintje az udvarszint alatt volt 1-2 ásónyommal (20-40 cm). Ezért voltak az ablakok kívülről nézve olyan alacsonyan. Tehát a gerendázattal együtt elérte a födémvastagság a 100 cm-t. Ezek a szegényebb emberek házai voltak. Általában homokkal meghintett földes szobával. Naponta seperték, mintákat locsoltak a padlóra vízzel. Télen is naponta kétszer szellőztettek. Reggel a takarítás idején, délután a kemence begyújtása után, amikor már nem füstölt a tűzrevaló hanem csak izzott a kemencében.
A levegő mindig friss volt és penészmentes.
A lényeg, hogy mindkét háztipusnál a födém vastagabb volt mint falak.

A középületeknél a szintek közötti poroszsüveg, vagy gerendás-deszkás födémet 20-30 cm porhanyós száraz föld borította. Erre rakták felülről mischungba a hidegburkolatot. Vagy gerendázatra a hajópadlót, parkettát. Nemcsak a hő, hanem a hangszigetelés is tökéletes volt.
A padlásfödémen vstagabb földréteget alkalmaztak.
Találkoztam olyannal is, hogy pl. a bejáratoknál épített boltívek feletti területet is földdel töltötték ki. Valószínűleg ezért nem volt rajtuk párakicsapódás, pedig sűrűn nyitogatták a bejárati ajtót télen is.

A betonfödémnél az a kérdés, hogy a gerendák "átvilágítanak" e a vakolaton, tehát baj van, vagy csak javítani kell a hőszigetelést?
Én legalább kétrétegű, különböző fajtájú, hőátbocsátású, lépésálló szálasanyagot terítenék fel. Fedőburkolat szükség szerint.
Láttam egy hasonló betongerendás mennyezetet feljavítani. Először 30 cm-es kohósalakkal próbálkoztak, de a lakásban a levegő "széngáz" illatú volt.
Az új rétegrend (a tulaj találmánya) bevált:
10 réteg dobozkarton (hullámkarton) kb 5 cm
1 réteg lépésálló kőzetgyapot 5 cm
olcsó kátránypapír terítés kb 4-5 cm átfedéssel
5 cm perlitbeton
2 cm erős mischung koptató rétegnek
"""

Szerintem is szükséges a párazáró fólia átfedéssel folytonosan történő beépítése.

Én a szoba oldalon ragasztanám föl a a fóliát a meglévő gipszkartonra, két oldalán tapadó ragasztószalaggal, és egy újabb réteg gipszkartonnal rögzíteném. (Remélhetőleg nem most lett lefestve a lakás.)

Az üveggyapot penész/gombamentesítési technikájáról meg kellene kérdezni az Isover szakembereit. A meglévő penészgomba magától nem fog eltünni és szinte vonzza a nedvességet, ami a romló hőszigeteléssel együtt gyorsítja a káros folyamatot.

A gerendák és a párnafák penész/gombamentesítése megtörtént-e a beépítésük előtt? Ha nem, akkor pótolni kell, mert teljesen tönkremehet a faanyag.

Érdemes lenne egy higrométert beszerezni a belső páratartalom mérésére + intenzív szellőztetés.

Nem készült véletlenül egy-két fotó a feltárt problémás födémszerkezetől?


2006-05-02
10:49:33
#352
MezgaGeza,
A hőtükör csak akkor hatásos, ha nem érintkezik a meleg oldali felülettel. A dupla falú termoszokon is a külső üveg belső részét teszik tükrözővé. Az általad említett légrésnek tehát van értelme, jó lenne egy mérést végezni ez ügyben. Ugye erről a rajzról beszélsz: gallery/10/3
Mi lemez-profilokra szereltük a gipszkartont és nem láttam arra lehetőséget, hogy egy újabb légrést kialakítsunk.

A térdfal esetén a külső gipszkarton a szigetelést védi. Más funkciója szerintem nincs, de felhívhatnád az Isovert, biztosan van nálam kompetensebb emberük, aki választ adhat. (Lécci írd meg, hogy mit válaszoltak!)

Tetősík-ablak: a régi lakásunkban 18 éve van 4 Velux ablak, ami azóta is (az egyik ablak kicsit vetemedett, és a külső árnyékoló is nehezen jár rajta) hibátlanul működik. Most egy Fakro-t tettem fel tetőkibúvónak az északi oldalra, avval is meg vagyok elégedve. A többi típusról nem tudok mit mondani.
Minden esetre nagyon vigyázz a tetősík-ablakokkal. Szerintem külső redőnyök nélkül nem szabad beépíteni, a nyári hőterhelés miatt.


2006-05-01
19:05:02
#349
Géza,
1. A tetőteret lezáró gipszkartonra helyezett fólia akadályozza meg, hogy a lakásból a pára a szigetelésbe kerüljön. A nedvesség ugyanis rontja a hőszigetelő képességet.
Mivel a fólia tükröző réteget is tartalmaz, a sugárzó hőt is visszatartja.
A tetőtérben a páraegyensúly kialakításában nagy szerepe van a gipszkartonnak (nálunk két réteg). A fölösleges párától szellőztetéssel kell megszabadulni.

2. A cserép és a szigetelés közötti fóliának négy szerepe van:
a) a szigetelést felülről, az esetleges csapó esőtől és porhótól szárazon tartja
b) biztosítja a szigetelés kiszellőztetését (szárítását) az alatta lévő szellőző-réteg által
c) biztosítja a cserép hűtését a felette lévő szellőző-réteg által
d) a tükröző rétegnek köszönhetően a cserépből sugárzó hőt visszaveri

A cserép-fedésed alatt elhelyezett fólia az a, b, és c feladatokra ok.
Ne felejtsd el, hogy az eresz alatt a levegőt bevezető résre, a gerinc közelében pedig a kiáramlást biztosító szellőző-cserepekre van szükség.
A gerinc mentén a két oldalon felfutó fólia nem találkozik, így a szigetelés fölötti légrés a gerinc-cserepek kis megemelésével kiszellőztethető. gallery/10/2


Előnyös, ha a szarufák közé helyezett szigetelőanyagnak van tartása, de kis kitartással a lágyabb anyagokat is rá lehet venni, hogy a helyükön maradjanak (páldául a stukator szeg is vékogy horganyzott drót segítségével).

A keresztirányú szigetelés ok, a hőtükrös fóliához pedig lehet kapni kétoldalas ragasztószalagot.
A fólia felhelyezést fennt kell kezdeni.

Ahogy már említettem, mi két réteg gipszkartont építettünk be, hogy
a) nagyobb legyen a tömeg
b) jobb legyen a párakiegyenlítés
c) hatásosabb legyen a tűz-gátlás (a gipszkarton típusát is úgy kell megválasztani)
d) masszívabb legyen a fal

Nem tudom mekkora a ferde felület, de ha lesz menyezete a tetőterednek, akkor oda vastagabb szigetelést teríthetnél. A 15 cm hőszigetés nem kevés, persze kérdés, hogy "milyen magasra helyezed a lécet".
(MZ/X)
2006-04-13
20:27:34
#344
paco,
Mit jelent az, hogy "idejemúlt" ?
Igaz, én nem láttam a helyszínen, hogy milyen állapotban van a tetőtér, de tisztán energetikai és gazdasági szempontból vizsgálva Te mit gondolsz, mennyi idő alatt térül meg ez a beruházás?
Persze lehet, hogy az egyéb átalakítások miatt egyébként is vissza kellene bontani a tetőt.

2006-04-09
23:04:28
#342
paco,
A hőszigetelő képesség biztosan javul, de először érdemes lenne egy számítást végezni, hogy az adott felületen mekkora nyereséget hoz a szigetelés vastagságának növelése, és mindez mennyibe kerül.
Valószínűleg ez a számítás el is dönti a kérdést.

Persze más kérdések is felmerülnek:
1. a meglévő szerkezet teherbíró képessége
2. a szigetelés kiszellőztetettsége - ennek hiánya esetén a deszka és a gerendák gombásodhatnak, penészedhetnek
3. a meglévő szigetelés és faszerkezet állopotának felmérése - a faszerkezet megfelelőképpen el van-e látva gomba és rovarvédelemmel, a meglévő szigetelés folytonossága, a vakolat állékonysága (nehogy a gipszkarton mögött később megroggyon a vakolat)

Nekem tetszik amit a házról írtál. Nem tartom (olyan) rossznak a szigetelést, és egy jól bevált, egészséges megoldásról van szó.
Ha van vízszintes mennyezet a tetőtérben, akkor érdemes lenne még egy újabb kb. 10cm vastag szigetelést ráfektetni, a ferde síkokat pedig változatlanul hagyni.
2006-02-26
22:34:25
#283
Sándor,

"""
Alföldi parasztház:
Szalmatörekes tapasztás
lécezés
15-40 cm-es légrés
gerendák
1"-os szelezés deszka
egy sor nádkéve, kb 30 cm vastag
1-1,5 ásónyom fekete föld, 20-40 cm
Szalmás sártapasztás 4-5 cm

Kiegyezés utáni (köz)épületek, úgy 1920-ig:
gipszvakolat
rabicháló
deszka borítás, vagy I gerendák közé rakott boltíves kerámia, tégla
deszka borítás esetén gerenda vastagságú légrés, 30-40 cm
palló fedés a gerendákon
40 cm-es földréteg
gerendák palló fedéssel, közte légréssel, (hogy járható legyen a padlás)
a kerámia födémen is 30-40 cm-es földréteg, majd deszka borítás
(1920 után már inkább betont és salakot használtak)

Tehát különböző hővezetésű anyagok kombinációi, és a legfontosabb a többszöri légrés alkalmazása.
"""

Jól értettem, hogy az alföldi parasztház esetén a rétegrend 100-140, a kiegyezés utáni épület esetén 80-90cm vastagú födémet jelent?

Gyerekkoromban egy olyan házban laktunk (az Alföldön), amiben a falak vegyesen vályogból és döngölt földből készültek (kb 50cm vastag), a fagerendás födémet a szoba oldali deszkázaton nádszövet és stukatur gipsz, a padlás oldali
deszkázaton nádpalló és törekes sár fedett.
A ház egyik felén nádtető, a másik oldalon cserép volt.
A falak mindenhol mésszel voltak lefestve.
A szobák burkolatát vastag homokrétegbe fektetett párnafákra szegelt hajópadló adta.
Ebben a házban nem volt sem fólia, sem penész.

Anyám házát szeretném ezen a nyáron feljavítani.
Tulajdonképpen a 30cm vastag B30-as falak szigetelése sincs még megoldva, de először a padlást akarom rendbe tenni.
Te a szíved szerint milyen rétegrendet építenél be, egy klasszikus betongerenda+kefni +5cm kohósalak födém utólagos hőszigetelésére hidegpadlás esetén?

2006-02-06
18:58:29
#224
Lakzo!
A fólia tartja az üveggyapot szigetelést? (Ugye a szigetelés fölött is van egy fólia és a kettő között egy kiszellőztetett légrés?)

Nem szerencsés a hőszigetelő anyagot bedunsztolni, ezért két párazárásról ne is beszéljünk.

Vegyük azt az esetet, hogy a meglévő fólia folytonos és nem épitesz be egy második fóliát, a gipszkartont pedig valamilyen lélegző festékkel szinezed.
Ezt a verziót ellenőriztem egy épületfizikai programmal. A tetőtérben feltételezett 60%-os relativ páratartalom mellett nincs párakicsapódás sem a hungarocell-ben, sem a gipszkartonban.
Figyelem: a fürdőszobában a páratartalom ennél sokkal több is lehet! Itt megfelelő szellőzésről kellene gondoskodni.
A szimuláció szépséghibája:
1.) a szarufák okazta hőhidasságot sem veszi figyelembe
2.) sem azt a gyakorlati problémát, hogy a polisztirol táblák között rések maradnak a felszerelés során.

A 2.) problémát én úgy oldanám meg, hogy a polisztirol helyett szálas hőszigetelést alkalmaznék (pl. multirock). Én tűzvédelmi okokból sem épitenék be polisztirolt.
A második szigetelőréteg hatékonyan csökkentheti a szarufák okozta hőhidakat. Ezt a szigetelőréteget a szarufákra merőlegesen kell fektetni.

Az 1.) probléma megnyugtató megoldását szerintem a meglévő párazárás lebontása (esetleg csak a felnyitása) jelentené. Tudom, hogy ez a lépés kellemetlenül érint, de szerintem igy biztonságos.

Véleményem szerintem a helyes rétegrend:
gipszkarton
párazáró fólia
4-5 cm szálas hőszigetetés
15 cm (meglévő) szálas hőszigetelés
5 cm kiszellőztett légrés
tetőfólia a csapadék elvezetésére
5 cm kiszellőztett légrés
cserép

Tudnod kell, hogy én csak műkedvelő vagyok, ezért javaslom, hogy mielőtt elkezded a munkát mindenképpen konzultálj egy szakértővel. A penészképződés nagy kárt tud okozni.
Arra kérlek ird meg, hogy mástól milyen tanácsot kaptál (és mivel indokolta a véleményét).


2005-10-01
10:45:20
#157
Semmiféleképpen ne hagyj légrést a szigetés és a gipszkarton között.
A) a levegő jól szigetel, ha nem tud áramlani (a gipszkarton és a szigetelő között ez nincs biztosítva)
B) a levegő jól szigetel, ha elég "száraz" (ha a fólia nem a gipszkartonon van , akkor a pára bekerül a gipszkarton mögötti résbe, és nem is tud távozni a szigetelésre fektetett fólia miatt)
C) a szarufák felületét és a gerenda-üveggyapot illesztéseket le kell zárni, a jelen esetben vízszintesen futó (a profilok alatt és a távtartók körül is lelkiismeretesen eldolgozott) szigeteléssel.

5cm vastag kőzetgyapot kb k=0,7.
Nélküle a tetőszerkezet k értéke nagyobb, mint 0.5, ha felrakod akkor megközelíti a k=0.3-t.
Ha kispórolod, ráadásul a gerendák mentén a tapéta el fog színeződni.

Egy télen a különbség 100nm tetősíkra kb 800kWh , ami 5ezer Ft nyereséget jelent jelenlegi árak mellett.
2005-09-30
18:11:19
#155
Droid,
10 centi szigetelés meglehetősen karcsú.
Ha jól értem, akkor a szigetelés a szarufák között van, a fólia pedig a szarufákra símul. A gipszkartont ugye nem közvetlenül a szarufára akarod csavarozni? A profilok (párnafák) között még 5cm szigetelés elkelne, így a szarufák okozta hőhidakat elkerülhetnéd. Ehhez a párazáró fóliát le kellene bontani, és a gipszkarton alá áthelyezni (folytonosan). Semmiféleképpen ne hagyd a szigetelések között, mert akkor a pára nem tud eltávozni.
Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés - Magastető  =>  Tetőtéri hőszigeteléslapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva