Tetőtéri hőszigetelés :: Biosolar Fórum

Biosolar Forum => Hőszigetelés - Magastető => Tetőtéri hőszigetelés

lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23 következő »

Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!

robertVálasz erre 2010-02-08 09:26:10
#4334 Zsolesz, Szerintem a stukatúrra rögzítés problémás, mert közvetlenül a csavar körül nem eléggé szilárd a vakolat. Nem próbáltam még, talán van aki már csinált ilyet, vagy valamelyik gipszkarton cégnél lehetne tanácsot kérni. Ha a gipszkarton párazáró anyaggal van lefestve, és a felületi hőmérséklet a harmatpont alatt van, akkor a pára egyre hízó cseppek formájában csapódik ki. Ha a festék nem akadályozza meg a beszívódást, akkor a gipszkarton jelentős mennyiségű párát képes felvenni, aztán szellőztetés után a felfűtött lakásnak visszaadni.

2010-02-08
09:26:10

#4334
Zsolesz,

Szerintem a stukatúrra rögzítés problémás, mert közvetlenül a csavar körül nem eléggé szilárd a vakolat. Nem próbáltam még, talán van aki már csinált ilyet, vagy valamelyik gipszkarton cégnél lehetne tanácsot kérni.

Ha a gipszkarton párazáró anyaggal van lefestve, és a felületi hőmérséklet a harmatpont alatt van, akkor a pára egyre hízó cseppek formájában csapódik ki.
Ha a festék nem akadályozza meg a beszívódást, akkor a gipszkarton jelentős mennyiségű párát képes felvenni, aztán szellőztetés után a felfűtött lakásnak visszaadni.

ZsoleszVálasz erre 2010-02-08 08:56:44
#4333 Robert, 1. A vakolat felülete meglehetősen sík, és ha a gipszkarton lapok nem is fekszenek fel a vakolaton teljes felületükön az a lecsavarozást nem akadályozza meg. 2. A folyékony szigeteléssel kapcslatban írtakhoz annyi meglátásom lenne, hogy - az ablaküveggel ellentétben - ott a párazárás mögött szigetelőanyag van, tehát elvileg nem szabad a párának ezen a felületen lecsapódnia. Vagy úgy gondolod, hogy a klasszikus fólia+gipszkarton zárás esetében meg a gipszkarton szívja magába a lecsapódott nedvességet ?

ZsoleszVálasz erre

2010-02-08
08:56:44

#4333
Robert,

1. A vakolat felülete meglehetősen sík, és ha a gipszkarton lapok nem is fekszenek fel a vakolaton teljes felületükön az a lecsavarozást nem akadályozza meg.

2. A folyékony szigeteléssel kapcslatban írtakhoz annyi meglátásom lenne, hogy - az ablaküveggel ellentétben - ott a párazárás mögött szigetelőanyag van, tehát elvileg nem szabad a párának ezen a felületen lecsapódnia.
Vagy úgy gondolod, hogy a klasszikus fólia+gipszkarton zárás esetében meg a gipszkarton szívja magába a lecsapódott nedvességet ?

robertVálasz erre 2010-02-07 19:20:38
#4324 Zsolesz, 1. A vakolat miatt nem valószínű, hogy egyenletesen felfekszik a gipszkarton. 2. A folyékony szigetelés problémája: igaz, hogy megakadályozza a pára szerkezetbe jutását, de a rajta kicsapódott pára nem tud beszívódni a vakolatba, végigfolyik a falon, mint ahogyan az ablaküvegen szokott.

ZsoleszVálasz erre 2010-02-07 13:58:47
#4321 Ha nár ilyen szépen benne vagyunk a pára témában, nekem is jutott eszembe egy-két újabb ötlet: 1. Az oké, hogy a gipszkarton a mozgások miatt nem rögzíthető közvetlenül a szarufákra, csak léckeretre. Nos a léckeret szerepét a stukatúr deszkázat nem tudja átvenni ? Mert ha igen, rá belülről a fólia aztán meg a gipszkarton, és kész ! 2. olyan termék nem létezik, hogy párazáró tapéta vagy párazáró festék ? Nem tűnik olyan nagy találmánynak és baromi egyszerűen megoldaná a problémát!

ZsoleszVálasz erre

2010-02-07
13:58:47

#4321
Ha nár ilyen szépen benne vagyunk a pára témában, nekem is jutott eszembe egy-két újabb ötlet:

1. Az oké, hogy a gipszkarton a mozgások miatt nem rögzíthető közvetlenül a szarufákra, csak léckeretre. Nos a léckeret szerepét a stukatúr deszkázat nem tudja átvenni ? Mert ha igen, rá belülről a fólia aztán meg a gipszkarton, és kész !
2. olyan termék nem létezik, hogy párazáró tapéta vagy párazáró festék ?
Nem tűnik olyan nagy találmánynak és baromi egyszerűen megoldaná a problémát!

robertVálasz erre 2010-02-06 00:46:43
#4310 ranlom! A szigetelés feletti átszellõzés "mennyisége fontossága"" megértéséhez Robert véleménye mellé talán én is hozzá tudok tenni egy gondolatot. Ha ki bontod amennyire csak lehet az oldalsó lezárásokat, már sokat segítettél a problémán. Viszont, ha az így kialakult "levegõ folyósó" szûk keresztmetszetû, tehát széles és alacsony marad, akkor nehezen tud kellõ kéményhatás kialakulni az átszellõzéshez. A Robert által említett felsõ, kúpcserép rés magasítás mellett valahogyan a teljes, a még szabad padlástér erõteljes átszellõzésérõl is gondoskodnod kell. Ablakok a végfalra = kereszthuzat a padláson. Tetõablak(ok) (nyitottak) a födémszigetelés felett. Ki kell használni az uralkodó szélirányt is. A gipszkartonod él átnedvesedése érthetõ. Az egyenként felerõsített gipszlapok önmagukban jobb hõszigetelõk, mint a találkozásuknál meglévõ légrések. Ezek a légrések csak belülrõl vannak vékonyan, takarási jelleggel behúzva gipsszel. Ez egy tipikus hõhíd minden hátrányával együtt. És most az, amihez talán értek is, a villanyszerelés járulékos hibái. Ilyen födémszerkezetben MT vezetékkel kellett volna szerelni. Megéri. Ha gégecsõvel vagy szerelve, akkor az vagy a szigetelõ alatt, vagy felette van vezetve. Az alsó vége a szobákban a dobozokban van, tehát felmegy benne a pára. Feltétlenül nagyon óvatosan, lehetõleg szakemberrel (de nem azzal aki szerelte!) meg kell nyitni a gégecsöveket több helyen. A függõleges felszállásoknál, ahol átfordul vízszintesbe. A vízszintes vezetéseknél a magasabb és a mélyebb pontokon egy nagyon éles szikével érintõlegesen le kell borotválni a gégecsövek külsõ bordáit egy csíkban 5-10 cm hosszan. Itt fog majd kiszellõzni. A felnyitott gégecsõre két mérettel nagyobb, hosszában felhasított védõcsövet (lehetõleg lépésállót, pl a padlófûtés maradékából) kell rápattintani. Az egyik végét (de csak ha szükséges) szigetelõ szalaggal rögzíteni. A tetõtérben található dobozok fenekébe alul a hátsó sarokban bele kell fúrni 3-4 mm-es fúróval, hogy a belekerülõ kondenzvíz a falba, illetve a szigetelõ anyagba tudjon távozni. A szerelvények egy két év alatt képesek teljesen tönkremenni a víztõl. Még az ár csak hagyján, mert általában kevés szerelvényt kell cserélni egy egy alkalommal. A baj, hogy ugyan azt a tipust, színt soha sem tudod pótolni többé. Még a luxus tipusoknál sem. Ha a kapcsolók, dugaljak alól még nem folyik víz, akkor nem lehet olyan nagy a baj. A villanycsövezések mindkét vége dobozban végzõdik. Akkor hol tud nálad a "villanycsövezésbõl" pára csepegni? A ferde (hozzáférhetetlen) álmennyezet felett nem szabad(na) dobozt, csak csöveket szerelni. A (kötõ)dobozokhoz bármikor hozzá kell tudni férni. (Habár mostanság sok szerelõ egyéni szabvány alapján dolgozik. Ha baj van úgy sem megy vissza kijavítani.) Tehát szerintem a csövek, a kötõdobozok a falban vagy az álmennyezet felett kell legyenek szerelve. Az álmennyezetet ezért nem kell megbontani, de azért felülrõl hozzá férhetõnek kellene lennie. Ha a szigetelõ anyag felett van a csövezés, akkor egyszerû a munka. Ha alatta, akkor sajnos egy szikével fel kell vágni a szigetelõt és a szükséges helyeken a szigetelõ fölé kell emelni a csöveket, dobozokat, majd gondosan visszarakni a szigetelést. A vezetékeket tartalmazó gégecsõ kifelé álló bordáiban nincs vezeték. Ezért lehet "leborotválni" egy egy rövid szakaszon a bordákat. Ekkor annyi apró lyuk keletkezik a gégecsövön, ahány bordát leborotváltak. Itt fog a csõ majd kiszellõzni. A nagyobb átmérõjû és hosszában felhasított gégecsövet pedig azért kell rápattintani a leborotvált csõ-részre, hogy a lyukakon keresztül ne érhesse sérülés, szennyezõdés a csõben lévõ vezetékeket. Ettõl még ki fog tudni szellõzni. Ha a csövezés tömör falú csõvel készült, akkor is hasonló az eljárás. Most télen ajánlatos a kilyukasztandó helyet hõlégpisztollyal kicsit megmelegíteni. Óvatosan a tömör csövön is lehet szellõzõ lyukakat vágni úgy, hogy a benne lévõ vezetékek nem sérülnek meg. Komolyabb a helyzet, ha a kötõdoboz belseje is párás, vizes. Ilyenkor azonnal le kell venni a fedelét, hogy kiszáradjon. Ideiglenesen bevédeni, nehogy valaki bele tudjon nyúlni. Leborítani pl. egy tiszta jégkrémes dobozzal, és minden ilyen helyet feltûnõen megjelölni, feliratozni! Ha kiszáradt, akkor a kötéseket szakember ellenõrizze, húzza újra át. Víztaszító sprével (a motortekercselõk használnak ilyet a beázott motorokhoz), vagy VD40-nel átfújni a kötéseket a késõbbi megelõzõ védelem céljából. Ha továbbra is fennáll a párásodás veszélye, akkor én az eredeti doboz tetejét perforálnám. Vennék egy jóval nagyobb másik dobozt. Ezt kivágnám úgy, hogy az eredeti doboz beleférjen, de a csatlakozó csövek mellett ne tudjon nagyobb bogár, vagy egér beférni, esetleg ott tömítõvel lezárni. A nagyobb doboz fedelének az oldalára fúrnék több apró lyukat, hogy ki tudjon szellõzni. Esetleg, esete határozná meg, nem tennék rá külsõ dobozt, csak a fedél oldalára fúrnék apró, 1 mm-es szellõzõ lyukakat. Ez a kármentõ vész-javaslat csak egy normál tûzvédelmi besorolású családi házon használható! Ott is csak akkor, ha egyébként a szerelés mindenben megfelel a szabványoknak! Bármilyen szigorúbb besorolás esetén sajnos annak megfelelõen kell a házat újra szereltetni. Sem a dobozokat, sem a csõvégeket ne töltsd ki purhabbal. A vezetékek a terhelés függvényében komolyan melegszenek, különösen nyáron. Ennek a hõnek el kell tudni távozni a csõbõl, különben baj lehet.

robertVálasz erre

2010-02-06
00:46:43

#4310
ranlom!

A szigetelés feletti átszellõzés "mennyisége fontossága"" megértéséhez Robert véleménye mellé talán én is hozzá tudok tenni egy gondolatot.

Ha ki bontod amennyire csak lehet az oldalsó lezárásokat, már sokat segítettél a problémán. Viszont, ha az így kialakult "levegõ folyósó" szûk keresztmetszetû, tehát széles és alacsony marad, akkor nehezen tud kellõ kéményhatás kialakulni az átszellõzéshez. A Robert által említett felsõ, kúpcserép rés magasítás mellett valahogyan a teljes, a még szabad padlástér erõteljes átszellõzésérõl is gondoskodnod kell. Ablakok a végfalra = kereszthuzat a padláson. Tetõablak(ok) (nyitottak) a födémszigetelés felett. Ki kell használni az uralkodó szélirányt is.

A gipszkartonod él átnedvesedése érthetõ. Az egyenként felerõsített gipszlapok önmagukban jobb hõszigetelõk, mint a találkozásuknál meglévõ légrések. Ezek a légrések csak belülrõl vannak vékonyan, takarási jelleggel behúzva gipsszel.
Ez egy tipikus hõhíd minden hátrányával együtt.

És most az, amihez talán értek is, a villanyszerelés járulékos hibái.
Ilyen födémszerkezetben MT vezetékkel kellett volna szerelni. Megéri.
Ha gégecsõvel vagy szerelve, akkor az vagy a szigetelõ alatt, vagy felette van vezetve. Az alsó vége a szobákban a dobozokban van, tehát felmegy benne a pára.
Feltétlenül nagyon óvatosan, lehetõleg szakemberrel (de nem azzal aki szerelte!) meg kell nyitni a gégecsöveket több helyen. A függõleges felszállásoknál, ahol átfordul vízszintesbe. A vízszintes vezetéseknél a magasabb és a mélyebb pontokon egy nagyon éles szikével érintõlegesen le kell borotválni a gégecsövek külsõ bordáit egy csíkban 5-10 cm hosszan. Itt fog majd kiszellõzni. A felnyitott gégecsõre két mérettel nagyobb, hosszában felhasított védõcsövet (lehetõleg lépésállót, pl a padlófûtés maradékából) kell rápattintani. Az egyik végét (de csak ha szükséges) szigetelõ szalaggal rögzíteni.
A tetõtérben található dobozok fenekébe alul a hátsó sarokban bele kell fúrni 3-4 mm-es fúróval, hogy a belekerülõ kondenzvíz a falba, illetve a szigetelõ anyagba tudjon távozni. A szerelvények egy két év alatt képesek teljesen tönkremenni a víztõl. Még az ár csak hagyján, mert általában kevés szerelvényt kell cserélni egy egy alkalommal. A baj, hogy ugyan azt a tipust, színt soha sem tudod pótolni többé. Még a luxus tipusoknál sem.

Ha a kapcsolók, dugaljak alól még nem folyik víz, akkor nem lehet olyan nagy a baj. A villanycsövezések mindkét vége dobozban végzõdik. Akkor hol tud nálad a "villanycsövezésbõl" pára csepegni?

A ferde (hozzáférhetetlen) álmennyezet felett nem szabad(na) dobozt, csak csöveket szerelni. A (kötõ)dobozokhoz bármikor hozzá kell tudni férni. (Habár mostanság sok szerelõ egyéni szabvány alapján dolgozik. Ha baj van úgy sem megy vissza kijavítani.)
Tehát szerintem a csövek, a kötõdobozok a falban vagy az álmennyezet felett kell legyenek szerelve. Az álmennyezetet ezért nem kell megbontani, de azért felülrõl hozzá férhetõnek kellene lennie. Ha a szigetelõ anyag felett van a csövezés, akkor egyszerû a munka. Ha alatta, akkor sajnos egy szikével fel kell vágni a szigetelõt és a szükséges helyeken a szigetelõ fölé kell emelni a csöveket, dobozokat, majd gondosan visszarakni a szigetelést.

A vezetékeket tartalmazó gégecsõ kifelé álló bordáiban nincs vezeték. Ezért lehet "leborotválni" egy egy rövid szakaszon a bordákat. Ekkor annyi apró lyuk keletkezik a gégecsövön, ahány bordát leborotváltak. Itt fog a csõ majd kiszellõzni. A nagyobb átmérõjû és hosszában felhasított gégecsövet pedig azért kell rápattintani a leborotvált csõ-részre, hogy a lyukakon keresztül ne érhesse sérülés, szennyezõdés a csõben lévõ vezetékeket. Ettõl még ki fog tudni szellõzni.
Ha a csövezés tömör falú csõvel készült, akkor is hasonló az eljárás. Most télen ajánlatos a kilyukasztandó helyet hõlégpisztollyal kicsit megmelegíteni. Óvatosan a tömör csövön is lehet szellõzõ lyukakat vágni úgy, hogy a benne lévõ vezetékek nem sérülnek meg.

Komolyabb a helyzet, ha a kötõdoboz belseje is párás, vizes. Ilyenkor azonnal le kell venni a fedelét, hogy kiszáradjon. Ideiglenesen bevédeni, nehogy valaki bele tudjon nyúlni. Leborítani pl. egy tiszta jégkrémes dobozzal, és minden ilyen helyet feltûnõen megjelölni, feliratozni!
Ha kiszáradt, akkor a kötéseket szakember ellenõrizze, húzza újra át. Víztaszító sprével (a motortekercselõk használnak ilyet a beázott motorokhoz), vagy VD40-nel átfújni a kötéseket a késõbbi megelõzõ védelem céljából.
Ha továbbra is fennáll a párásodás veszélye, akkor én az eredeti doboz tetejét perforálnám. Vennék egy jóval nagyobb másik dobozt. Ezt kivágnám úgy, hogy az eredeti doboz beleférjen, de a csatlakozó csövek mellett ne tudjon nagyobb bogár, vagy egér beférni, esetleg ott tömítõvel lezárni. A nagyobb doboz fedelének az oldalára fúrnék több apró lyukat, hogy ki tudjon szellõzni.
Esetleg, esete határozná meg, nem tennék rá külsõ dobozt, csak a fedél oldalára fúrnék apró, 1 mm-es szellõzõ lyukakat.
Ez a kármentõ vész-javaslat csak egy normál tûzvédelmi besorolású családi házon használható! Ott is csak akkor, ha egyébként a szerelés mindenben megfelel a szabványoknak!
Bármilyen szigorúbb besorolás esetén sajnos annak megfelelõen kell a házat újra szereltetni.

Sem a dobozokat, sem a csõvégeket ne töltsd ki purhabbal. A vezetékek a terhelés függvényében komolyan melegszenek, különösen nyáron. Ennek a hõnek el kell tudni távozni a csõbõl, különben baj lehet.

robertVálasz erre 2010-02-05 20:53:51
#4307 ranlom, Szerintem ne csak minden második, hanem az összes szarufa-közt bontsd ki, és a gerinc közelében is gondoskodj a levegő szabad mozgásáról. Érdemes elolvasgatod ezen és a "Páraszabályozás" téma alatti hozzászólásokat. Gondolom, hogy a műanyag csövek nem szorosan a gipszkartonon futnak, hanem össze-vissza kanyarognak a szigetelésben. Mivel a beltéri levegő a kötődobozoknál zavartalanul bekerül a csövekbe, a kicsapódást nem lehet megakadályozni. Esetleg nyáron, amikor kiszáríthatóak a csövek, pur-habbal el lehetne zárni a pára útját. Nem tudom eldönteni, hogy ettől nem-e éppen megreked a pára csőben. Talán valaki másnak van ötlete.

robertVálasz erre

2010-02-05
20:53:51

#4307
ranlom,

Szerintem ne csak minden második, hanem az összes szarufa-közt bontsd ki, és a gerinc közelében is gondoskodj a levegő szabad mozgásáról.

Érdemes elolvasgatod ezen és a "Páraszabályozás" téma alatti hozzászólásokat.

Gondolom, hogy a műanyag csövek nem szorosan a gipszkartonon futnak, hanem össze-vissza kanyarognak a szigetelésben. Mivel a beltéri levegő a kötődobozoknál zavartalanul bekerül a csövekbe, a kicsapódást nem lehet megakadályozni. Esetleg nyáron, amikor kiszáríthatóak a csövek, pur-habbal el lehetne zárni a pára útját. Nem tudom eldönteni, hogy ettől nem-e éppen megreked a pára csőben. Talán valaki másnak van ötlete.

ranlomVálasz erre 2010-02-05 20:36:43
#4306 Helló! Nekem is gondom van a párával a tetőtérben. Nekünk nem cserép hanem zsindely van a tetőn, értelemszerűen alatta osb lappal. Tavaly építettük be a tetőteret. A tetőn vannak felül szellőzők, az osb pedig ki van vágva alatta. Télen már benedvesedtek az éleknél a gipszkarton. Idén ez már nem jelentkezett, olyat eszközöltem hogy a szarufák között - minden második közben kivertem a vakolatot, mögötte tégla volt, azt belöktem, mivel kívülről tudtam ezt csak megcsinálni. Úgy néz ki talán ezzel javult valamit a helyzet, mivel idén eddig nem jelentkeztek újabb foltok. Kérdezem hogy ezzel végleg sikerült megoldanom a nedvesedést? Más: idén viszont olyan problémával szembesültem, hogy a gipszkarton feletti villanycsövezésből néha néha csepeg a pára? ezzel mit lehet kezdeni?

ranlomVálasz erre

2010-02-05
20:36:43

#4306
Helló!

Nekem is gondom van a párával a tetőtérben. Nekünk nem cserép hanem zsindely van a tetőn, értelemszerűen alatta osb lappal.
Tavaly építettük be a tetőteret. A tetőn vannak felül szellőzők, az osb pedig ki van vágva alatta.
Télen már benedvesedtek az éleknél a gipszkarton.
Idén ez már nem jelentkezett, olyat eszközöltem hogy a szarufák között - minden második közben kivertem a vakolatot, mögötte tégla volt, azt belöktem, mivel kívülről tudtam ezt csak megcsinálni.
Úgy néz ki talán ezzel javult valamit a helyzet, mivel idén eddig nem jelentkeztek újabb foltok.
Kérdezem hogy ezzel végleg sikerült megoldanom a nedvesedést?

Más: idén viszont olyan problémával szembesültem, hogy a gipszkarton feletti villanycsövezésből néha néha csepeg a pára? ezzel mit lehet kezdeni?

robertVálasz erre 2010-01-13 17:10:13
#3997 csjani, A kúpcserép alatt is ki lehet szellőztetni,valahogy így: Egyébként minden szarufa-közt szellőztetni kell, alul is legyen meg a rés, a rovarhálót se felejtsd ki. Inkább 20cm, mint 15, ugyanis a plafon közelében reked meg a meleg.

csjaniVálasz erre 2010-01-13 16:51:45
#3996 Köszönöm a válaszokat! A mostani szigetelést mindenképpen teljesen visszabontom, ill. mielőtt felkerül az új valami gomba és szú elleni anyaggal végigkenem az összes gerendát, léccet, mert nem tudom hogy az előző tulaj lekezelte-e. A padláson is érdemes 2 rétegben szigetelni(10 cm +lécek keresztbe a gerendákra, majd +5 v. 10cm szigetelés)? Ott is kialakulhatnak hőhidak? Illetve a kiszellőzők milyen sűrűn kellenek? A tetőn bramac betoncserép van. Most csak 5 kiszellőző cserép van tető oldalanként. Nekem ez kevésnek tűnik. A tető hossza kb. 12m.

csjaniVálasz erre

2010-01-13
16:51:45

#3996
Köszönöm a válaszokat! A mostani szigetelést mindenképpen teljesen visszabontom, ill. mielőtt felkerül az új valami gomba és szú elleni anyaggal végigkenem az összes gerendát, léccet, mert nem tudom hogy az előző tulaj lekezelte-e. A padláson is érdemes 2 rétegben szigetelni(10 cm +lécek keresztbe a gerendákra, majd +5 v. 10cm szigetelés)? Ott is kialakulhatnak hőhidak? Illetve a kiszellőzők milyen sűrűn kellenek? A tetőn bramac betoncserép van. Most csak 5 kiszellőző cserép van tető oldalanként. Nekem ez kevésnek tűnik. A tető hossza kb. 12m.

robertVálasz erre 2010-01-12 21:32:45
#3992 csjani, Mindig kell párazáró a szerkezet meleg oldalán. Tehát a kérdőjeles részen a gipszkartonra, a szigetelés alá. Különben a pára a szigetelőben lecsapódok. A padláson a ferde síkon nem kell hőszigetelés, csak a cserép alá való fólia. A jelenlegi hőszigetelést le kellene bontani és rendesen újra felrakni.

RikeVálasz erre 2010-01-12 21:08:34
#3991 csjani! Nálam csak a tetőtéri szoba ferde része és a rajzodon kérdőjellel jelölt födém van szigetelve,a padlás nincsen(de telibe van deszkázva+bitumenes alátét lemez+bitumenes zsindely),a tető felső részén vannak a szellőzők.

csjaniVálasz erre 2010-01-12 20:14:35
#3989 Sziasztok! Tetőtér beépítés előtt állunk és ezzel kapcsolatban lenne néhány kérdésem. Elég sokat vissza olvastam a témában a szigetelés menetével-kiépítésével, ki is tisztult a kép (cserép, légrés, páraáteresztő fólia stb.-stb.) A kérdésem az lenne, hogy a padlás födémet is szigetelnem kell-e a képen kérdőjellel jelöltem, (ha igen akkor oda is kell fólia a szigetelés alá il. fölé), ha a tetőnél megkapja a szükséges szigetelést(padlás részen)? Illetve fordítva, ha leszigetelem a kérdőjeles részt kell-e szigetelni a padlás részén a tetőt? A jelenlegi állapot hogy megvan a légrés,a páraátersztő fólia a teljes tetőn. Illetve a padláson el van terítve 10 cm szigetelés, amit pótolni kell mert hiányos, ill. a tetőtérben a letöréseknél is van 10 cm szigetelés a szarufák között. A padláson a szarufák között jelenleg nincs szigetelve. Előre is köszönöm a válaszokat!

csjaniVálasz erre

2010-01-12
20:14:35

#3989
Sziasztok!
Tetőtér beépítés előtt állunk és ezzel kapcsolatban lenne néhány kérdésem. Elég sokat vissza olvastam a témában a szigetelés menetével-kiépítésével, ki is tisztult a kép (cserép, légrés, páraáteresztő fólia stb.-stb.) A kérdésem az lenne, hogy a padlás födémet is szigetelnem kell-e a képen kérdőjellel jelöltem, (ha igen akkor oda is kell fólia a szigetelés alá il. fölé), ha a tetőnél megkapja a szükséges szigetelést(padlás részen)? Illetve fordítva, ha leszigetelem a kérdőjeles részt kell-e szigetelni a padlás részén a tetőt? A jelenlegi állapot hogy megvan a légrés,a páraátersztő fólia a teljes tetőn. Illetve a padláson el van terítve 10 cm szigetelés, amit pótolni kell mert hiányos, ill. a tetőtérben a letöréseknél is van 10 cm szigetelés a szarufák között. A padláson a szarufák között jelenleg nincs szigetelve. Előre is köszönöm a válaszokat!

LolkaVálasz erre 2010-01-05 14:01:56
#3895 Robert,kod1111! Köszönöm szépen a válaszotokat,így ismeretlenül is hálás vagyok érte! A válaszotok nagyon váratlanul nem ért...sajnos.Bár mondom,én nagyon nem értek ezekhez a dolgokhoz,most próbálom egy kicsit "elsajátítani"-sajnos szükségem lesz rá.A szakértő-dolgot már elíndítottam,a mai napon már ügyvéddel is beszélt egy érintett szomszéd.A vizesedés "csak" a sarkokban jelentkezik ,ahol már csak a szabad ég van kifelé.Egy hétig nem voltunk itthon,nem fűtöttük a lakást,minden nedves folt el is tűnt.Amikor a lakás megkapja a normális meleget és a hőmérséklet különbség viszonylag nagy lesz-ismét előjön minden.A beépített anyagokról meg sajnos semmit nem tudok.A páratartalmat sosem mértem,de biztosan nagyon magas.Egyrészt érezni is,másrészt reggelre a nyílászáróink (műanyag) 10-15 cm magasságban vizesek.Csavarni lehet a vizet a rongyból,amikor végigtörlöm őket. Kezd a lakásnak jó kis szaga lenni-dohos,befülledt szaga. Mégegyszer nagyom köszönöm a tanácsokat,és amennyiben kérdésem van mindenképpen jelentkezem. Lolka

LolkaVálasz erre

2010-01-05
14:01:56

#3895
Robert,kod1111!

Köszönöm szépen a válaszotokat,így ismeretlenül is hálás vagyok érte!

A válaszotok nagyon váratlanul nem ért...sajnos.Bár mondom,én nagyon nem értek ezekhez a dolgokhoz,most próbálom egy kicsit "elsajátítani"-sajnos szükségem lesz rá.A szakértő-dolgot már elíndítottam,a mai napon már ügyvéddel is beszélt egy érintett szomszéd.A vizesedés "csak" a sarkokban jelentkezik
,ahol már csak a szabad ég van kifelé.Egy hétig nem voltunk itthon,nem fűtöttük a lakást,minden nedves folt el is tűnt.Amikor a lakás megkapja a normális meleget és a hőmérséklet különbség viszonylag nagy lesz-ismét előjön minden.A beépített anyagokról meg sajnos semmit nem tudok.A páratartalmat sosem mértem,de biztosan nagyon magas.Egyrészt érezni is,másrészt reggelre a nyílászáróink (műanyag) 10-15 cm magasságban vizesek.Csavarni lehet a vizet a rongyból,amikor végigtörlöm őket.
Kezd a lakásnak jó kis szaga lenni-dohos,befülledt szaga.
Mégegyszer nagyom köszönöm a tanácsokat,és amennyiben kérdésem van mindenképpen jelentkezem.

Lolka

RoninVálasz erre 2010-01-04 20:49:50
#3891 Robert, Köszönöm válaszod.

robertVálasz erre 2010-01-04 20:17:09
#3890 Ronin, Az üveggyapot a szálak közé zárt száraz levegőnek köszönheti a hőszigetelő képességét. Ha összenyomod, akkor rosszabb szigetelőt kapsz. Másrészről jobban ki fogja tölteni a hézagokat, ami által az össz szerkezet hőszigetelése javul. Szerintem a két hatás nagyjából kiegyenlíti egymást.

RoninVálasz erre 2010-01-04 19:07:46
#3888 Kedves Fórumozók! Az lenne a kérdésem, hogy az üveggyapot veszít e szigetelő képességéből amennyiben össze van tömörítve? Könnyűszerkezetes szeglemezes tetőszerkezetünk van, jelenleg 20cm magas gerendák között 20cm vastag üveggyapot található, de szeretnék még 10 centimétert ráteríteni. A probléma ott adódik, hogy néhány helyen le kell deszkázni a gerendákát mert járhatóvá szeretném tenni a padlás egy részét, így 30cm szigetelés be fog tömődni 20 centis helyre. Tudom, hogy meg lehethe magasítani a gerendákat de ezt kihagynám anyagi okok miatt. Segítségetek előre is köszönöm! Ronin.

RoninVálasz erre

2010-01-04
19:07:46

#3888
Kedves Fórumozók!
Az lenne a kérdésem, hogy az üveggyapot veszít e szigetelő képességéből amennyiben össze van tömörítve? Könnyűszerkezetes szeglemezes tetőszerkezetünk van, jelenleg 20cm magas gerendák között 20cm vastag üveggyapot található, de szeretnék még 10 centimétert ráteríteni. A probléma ott adódik, hogy néhány helyen le kell deszkázni a gerendákát mert járhatóvá szeretném tenni a padlás egy részét, így 30cm szigetelés be fog tömődni 20 centis helyre. Tudom, hogy meg lehethe magasítani a gerendákat de ezt kihagynám anyagi okok miatt.
Segítségetek előre is köszönöm!
Ronin.

mbokaVálasz erre 2010-01-04 17:32:04
#3887 Robert, Lehet hogy rosszul fogalmaztam. Nálunk nincs beépítve a tetőtér. A függőleges határolófalak után rögtön a max 25 fokos dőlésszögű tető következik. Nincs megemelve a tető, tehát nem tudom még hogyan lesz hely a plussz szigetelésnek. Álmennyezet alatt a padlásfödém lakótér felé eső oldalát értettem. (tehát gyakorlatilag a szoba menyezetét). Ennek a rétegrendje lenne -legalábbis a terveken- a következő : 15/7,5 cm fa födém, közte 15cm szálas hőszigetelés párafékező fólia (jelen esetben sima mezőgazdsági fólia) lécváz 2,5cm (gondolom ennek kéne betöltenie a légrés szerepét, de híre-hamva sincs 2 rtg. tűzgátló gipszkarton (ebből csak 1 maradt a kivitelezés során) Ezt szeretnénk javítani a lentebb felsorolt új rétegrenddel. Tudnátok segíteni abban, hogy hogyan tudnánk ezt megoldani? köszönöm,

mbokaVálasz erre

2010-01-04
17:32:04

#3887
Robert,

Lehet hogy rosszul fogalmaztam. Nálunk nincs beépítve a tetőtér. A függőleges határolófalak után rögtön a max 25 fokos dőlésszögű tető következik. Nincs megemelve a tető, tehát nem tudom még hogyan lesz hely a plussz szigetelésnek. Álmennyezet alatt a padlásfödém lakótér felé eső oldalát értettem. (tehát gyakorlatilag a szoba menyezetét).

Ennek a rétegrendje lenne -legalábbis a terveken- a következő :

15/7,5 cm fa födém,
közte 15cm szálas hőszigetelés
párafékező fólia (jelen esetben sima mezőgazdsági fólia)
lécváz 2,5cm (gondolom ennek kéne betöltenie a légrés szerepét, de híre-hamva sincs
2 rtg. tűzgátló gipszkarton (ebből csak 1 maradt a kivitelezés során)

Ezt szeretnénk javítani a lentebb felsorolt új rétegrenddel.
Tudnátok segíteni abban, hogy hogyan tudnánk ezt megoldani?
köszönöm,

kod1111Válasz erre 2010-01-03 14:06:52
#3883 Lolka! Amit Róbert írt teljesen jó és helytálló. A probléma egyszerű, megoldani már közel sem ilyen gyors. A szigetelőt nem rakták tömören a gerendák közé, maradtak rések, emiatt hőhíd alakult ki, ezért lesz penészes a falatok. Ha lenne egy hőkamerás képetek a tetőtökről, az megegyezne a penészfoltokkal. A résekbe hőszigetelőt kellene tenni, de hogy férsz hozzá, ez a probléma. Jöjjön vissza a kivitelező és javítsa ki hibákat, vagy adjon rá pénzt.

kod1111Válasz erre

2010-01-03
14:06:52

#3883
Lolka!
Amit Róbert írt teljesen jó és helytálló. A probléma egyszerű, megoldani már közel sem ilyen gyors. A szigetelőt nem rakták tömören a gerendák közé, maradtak rések, emiatt hőhíd alakult ki, ezért lesz penészes a falatok. Ha lenne egy hőkamerás képetek a tetőtökről, az megegyezne a penészfoltokkal. A résekbe hőszigetelőt kellene tenni, de hogy férsz hozzá, ez a probléma. Jöjjön vissza a kivitelező és javítsa ki hibákat, vagy adjon rá pénzt.

robertVálasz erre 2010-01-02 19:18:28
#3881 Lolka, Nem tudom, hogy a kivitelező mivel magyarázza, hogy a száraz-építési technológiával készült tetőtérnek miért van szüksége több éves kiszáradási időre, de ez talán mellékes is, mert vagy nem értenek hozzá, vagy hazudnak. Szerintem mindenképp forduljatok a közös képviselővel közösen egy olyan szakértőhöz, aki jegyzőkönyvben rögzíti a tényeket és a feltárt hibákat. A jegyzőkönyvet hivatalos úton juttassátok el a kivitelezőnek és határidős írásos választ kérjetek. Ne változtassatok semmit, csak ha negatív választ kaptatok, akkor lehetőség van a saját zsebre elvégzett indokolt javítások költségeit követelni. Bocs, hogy a fentiekkel kezdtem, de a szerintem egy szakszerűen kivitelezett új építésű lakásban normál körülmények között (nem üzemeltetek mosodát vagy kifőzdét) semmiképp nem fordulhatna elő ilyen állapot, ami a kivitelező felelősségét mindenképp felveti. Mondom ezt anélkül, hogy leírtad volna a vizesedés helyét, körülményeit, és a beépített anyagokat, szigeteléseket, páratartalmat, hőmérsékletet. A fórumozók is csak bővebb információk birtokában tudnak a távolból tippeket adni. Ha tehát tudnál kiértékelhető képeket küldeni, lehetőleg a vizesedő szerkezetek mindkét oldaláról, az sokat segítene.

robertVálasz erre

2010-01-02
19:18:28

#3881
Lolka,

Nem tudom, hogy a kivitelező mivel magyarázza, hogy a száraz-építési technológiával készült tetőtérnek miért van szüksége több éves kiszáradási időre, de ez talán mellékes is, mert vagy nem értenek hozzá, vagy hazudnak.
Szerintem mindenképp forduljatok a közös képviselővel közösen egy olyan szakértőhöz, aki jegyzőkönyvben rögzíti a tényeket és a feltárt hibákat. A jegyzőkönyvet hivatalos úton juttassátok el a kivitelezőnek és határidős írásos választ kérjetek. Ne változtassatok semmit, csak ha negatív választ kaptatok, akkor lehetőség van a saját zsebre elvégzett indokolt javítások költségeit követelni.

Bocs, hogy a fentiekkel kezdtem, de a szerintem egy szakszerűen kivitelezett új építésű lakásban normál körülmények között (nem üzemeltetek mosodát vagy kifőzdét) semmiképp nem fordulhatna elő ilyen állapot, ami a kivitelező felelősségét mindenképp felveti.
Mondom ezt anélkül, hogy leírtad volna a vizesedés helyét, körülményeit, és a beépített anyagokat, szigeteléseket, páratartalmat, hőmérsékletet. A fórumozók is csak bővebb információk birtokában tudnak a távolból tippeket adni. Ha tehát tudnál kiértékelhető képeket küldeni, lehetőleg a vizesedő szerkezetek mindkét oldaláról, az sokat segítene.

LolkaVálasz erre 2010-01-02 18:31:52
#3879 Sziasztok! Segítség! Remélem valaki hozzáértő tud nekem tanácsot adni....! Márciusban lesz 2 éve,hogy beköltöztünk egy újépítésű társasházba,a tetőtérbe. Az első télen (tavaly) megkezdődtek a problémák.Több helyen is elkezdtek vizesedni a falak,aminek az eredménye a penész lett.Töröltem,kezeltem,fújtam...Nyílván csak akkor szűnt meg,amikor bejött a jó idő.Víz elvonult.Idén ismét megérkezett a vizesedés.Az építettők azt mondták,hogy a tetőtérnek kell 2-3 év,amíg teljesen kiszárad (????) Tanácstalan vagyok,mivel teljesen laikus vagyok a témában (bár nem teljesen hülye).Hívjak szakértőt,hogy a szigetelés milyenségét megnézzék?Mi lehet a probléma? Előre is köszönöm annak,aki tud tanácsot adni!

LolkaVálasz erre

2010-01-02
18:31:52

#3879
Sziasztok!

Segítség!
Remélem valaki hozzáértő tud nekem tanácsot adni....!

Márciusban lesz 2 éve,hogy beköltöztünk egy újépítésű társasházba,a tetőtérbe.
Az első télen (tavaly) megkezdődtek a problémák.Több helyen is elkezdtek vizesedni a falak,aminek az eredménye a penész lett.Töröltem,kezeltem,fújtam...Nyílván csak akkor szűnt meg,amikor bejött a jó idő.Víz elvonult.Idén ismét megérkezett a vizesedés.Az építettők azt mondták,hogy a tetőtérnek kell 2-3 év,amíg teljesen kiszárad (????)
Tanácstalan vagyok,mivel teljesen laikus vagyok a témában (bár nem teljesen hülye).Hívjak szakértőt,hogy a szigetelés milyenségét megnézzék?Mi lehet a probléma?

Előre is köszönöm annak,aki tud tanácsot adni!

robertVálasz erre 2009-12-27 13:38:20
#3858 mboka, Álmenyezet alatt a ferde falakat és a plafont érted? A jelenlegi szigetelésben ott látok hibát, hogy a gerendákon mem fut át a szigetelés, azok hőhidat okoznak. A második, átfutó szigetelés jól hangzik, az alu kasírozás nem, mert nem engedi kiszáradni szigetelésbe került nedvességet. A légrésekről nem ejtettél szót. Egyébként a szigetelésnek hogy csinálsz helyet? Rajzot tudnál feltenni? Mit értesz párásodás alatt? Kicsapódás a falakon?

robertVálasz erre

2009-12-27
13:38:20

#3858
mboka,

Álmenyezet alatt a ferde falakat és a plafont érted?

A jelenlegi szigetelésben ott látok hibát, hogy a gerendákon mem fut át a szigetelés, azok hőhidat okoznak. A második, átfutó szigetelés jól hangzik, az alu kasírozás nem, mert nem engedi kiszáradni szigetelésbe került nedvességet.
A légrésekről nem ejtettél szót.
Egyébként a szigetelésnek hogy csinálsz helyet? Rajzot tudnál feltenni?

Mit értesz párásodás alatt? Kicsapódás a falakon?

mbokaVálasz erre 2009-12-27 13:09:55
#3857 Sziasztok, 2005-ben épült mediterrán jelegű házunk tetején szinte mindent elrontottak a mesterek amit csak lehetett, rosszul hőszigetelt és párásodik, ezért tavasszal kénytelenek vagyunk az egész tetőt lebontani, és újra szigetelni. Ebben kérnék segítséget. A jelenlegi rétegrend alúlról felfelé. - gipszkarton álmennyezet - mezőgazdasági fólia - 10*15-ös gerenda, közte 10+5 cm vastag üveggyapot - lécezés, párazáró fólia, ellenléc, betoncserép. A tervezett új rétegrend: - gipszkarton álmennyezet (marad) - Alpet 80 hőtükrös párazáró fólia, 10 cm-es átfedéssel, alu ragasztószalaggal ragasztva - 10+5 cm közetgyapot a gerendák között - 10 cm thermower alukasírozott tekercses üveggyapot a közetgyapotra, és a gerendákra merőlegesen fektetve - lécezés, Dörken Delta reflex 4 rétegű, légzáró és párafékező fólia, betoncserép Kérdésem a következő: Jó-e ez az új rétegrend, nem fog-e így is párásodni a tetőtér? Nem felesleges-e hőtükrös párazáró fólia és az alukasírozott üvegygyapot együttes alkalmazása? Nagyságrendileg mekkora energiamekatakarítást érhetünk el így? (jelenleg 110m2 kifűtésére elhasználunk évente 2-2,5ezer m3 gázt és télen nincs 20 fok a lakásban) Előre is köszönöm,

mbokaVálasz erre

2009-12-27
13:09:55

#3857
Sziasztok,

2005-ben épült mediterrán jelegű házunk tetején szinte mindent elrontottak a mesterek amit csak lehetett, rosszul hőszigetelt és párásodik, ezért tavasszal kénytelenek vagyunk az egész tetőt lebontani, és újra szigetelni. Ebben kérnék segítséget.

A jelenlegi rétegrend alúlról felfelé.
- gipszkarton álmennyezet
- mezőgazdasági fólia
- 10*15-ös gerenda, közte 10+5 cm vastag üveggyapot
- lécezés, párazáró fólia, ellenléc, betoncserép.

A tervezett új rétegrend:
- gipszkarton álmennyezet (marad)
- Alpet 80 hőtükrös párazáró fólia, 10 cm-es átfedéssel, alu ragasztószalaggal ragasztva
- 10+5 cm közetgyapot a gerendák között
- 10 cm thermower alukasírozott tekercses üveggyapot a közetgyapotra, és a gerendákra merőlegesen fektetve
- lécezés, Dörken Delta reflex 4 rétegű, légzáró és párafékező fólia, betoncserép

Kérdésem a következő:
Jó-e ez az új rétegrend, nem fog-e így is párásodni a tetőtér? Nem felesleges-e hőtükrös párazáró fólia és az alukasírozott üvegygyapot együttes alkalmazása? Nagyságrendileg mekkora energiamekatakarítást érhetünk el így?
(jelenleg 110m2 kifűtésére elhasználunk évente 2-2,5ezer m3 gázt és télen nincs 20 fok a lakásban)
Előre is köszönöm,

robertVálasz erre 2009-12-02 16:52:49
#3580 twix, A tervek szerint nincs szellőzőjárat a cserép alatti fólia és a szigetelés között? Bizonyos típusú páraáteresztő fólia esetén a tervezési segédlet szerint nem kell a szellőztető járat, de szerintem az elhagyását csak indokolt esetben tervezői jóváhagyással, írásbeli indoklással, a kivitelezés és anyagok ellenőrzésével,... stb Nem tudom 2000-ban mi volt, de a terveken az anyagok megnevezésének is szerepelnie kellene. És egyébként mi történik a fólia öregedésével? Ha tehát nincs kiszellőztetés, akkor ki kell javítani, mert tönkremegy a tetőszerkezet. Én nem vagyok építész, de kíváncsi lennék, hogy mivel indokolná meg valaki ennek az állításnak az ellenkezőjét.

robertVálasz erre

2009-12-02
16:52:49

#3580
twix,

A tervek szerint nincs szellőzőjárat a cserép alatti fólia és a szigetelés között?

Bizonyos típusú páraáteresztő fólia esetén a tervezési segédlet szerint nem kell a szellőztető járat, de szerintem az elhagyását csak indokolt esetben tervezői jóváhagyással, írásbeli indoklással, a kivitelezés és anyagok ellenőrzésével,... stb

Nem tudom 2000-ban mi volt, de a terveken az anyagok megnevezésének is szerepelnie kellene. És egyébként mi történik a fólia öregedésével?

Ha tehát nincs kiszellőztetés, akkor ki kell javítani, mert tönkremegy a tetőszerkezet.

Én nem vagyok építész, de kíváncsi lennék, hogy mivel indokolná meg valaki ennek az állításnak az ellenkezőjét.

twixVálasz erre 2009-12-02 15:53:51
#3577 Kösz, de nem pont ez a gondom. A külső(cserép alatti) fólia és a szigetelőanyag külső része között van a vizesedés. Szerintem a külső fólia nem megfelelő(ezt jeleztük a kivitelezőnek, aki ezt vitatja). A tervrajz szerint így volt a rétegrend: cserép tetőléc ellenléc fólia szarufa+16cm hőszigetelés párazáró fólia gipszkarton. A kérdésem az lenne, hogy a külső(ellenléc alatti) fóliából melyik a megfelelő ebben az esetben, illetve, ha a páraáteresztő fólia a válasz, akkor az létezett-e már a 2000-es évben?

twixVálasz erre

2009-12-02
15:53:51

#3577
Kösz, de nem pont ez a gondom. A külső(cserép alatti) fólia és a szigetelőanyag külső része között van a vizesedés. Szerintem a külső fólia nem megfelelő(ezt jeleztük a kivitelezőnek, aki ezt vitatja). A tervrajz szerint így volt a rétegrend:
cserép
tetőléc
ellenléc
fólia
szarufa+16cm hőszigetelés
párazáró fólia
gipszkarton.
A kérdésem az lenne, hogy a külső(ellenléc alatti) fóliából melyik a megfelelő ebben az esetben, illetve, ha a páraáteresztő fólia a válasz, akkor az létezett-e már a 2000-es évben?

robertVálasz erre 2009-12-01 19:40:37
#3569 twix, Két fóliának kell lenni. Az egyik a cserép alatt, ami véd a cserepek közötti réseken bejutó nedvesség ellen. Ezeket úgy kellett átlapolni, hogy FÖLÖTTÜK le tudjon folyni a víz, ami az eresz alatt távozik. A fólia és a szigetelés között légrés van, hogy az esetlegesen bejutó nedvesség ki tudjon száradni. Ez a rés nem lehet zárt alul és fülül, hogy mozogni tudjon a levegő. A szigetelő érintkezik az alsó fóliával. Ez a fólia a lakás felől érkező párát hivatott visszatartani. Aztán lécezés + gk. Ha jól értem nálad az alsó fólia és a rajta fekvő szigetelés nedves? 1. Feltételezem, hogy a nedvesség a cserép irányából érkezik, és a külső fólián átjut valahogy, ez átszivárog a szigetelőn és az alsó fólia gyűrődéseiben megreked, párolog és rongálja a faszerkezetet, rontja a szigetelőképességet. Ebben az esetben a fel kell deríteni a beázás helyét. Talán elcsúsztak, esetleg cserepek törtek el. 2. Ha az ablakkivágás eddig is létezett, akkor valószínűleg rosszul lett kijavítva a keret körül a szigetelés.

robertVálasz erre

2009-12-01
19:40:37

#3569
twix,

Két fóliának kell lenni. Az egyik a cserép alatt, ami véd a cserepek közötti réseken bejutó nedvesség ellen. Ezeket úgy kellett átlapolni, hogy FÖLÖTTÜK le tudjon folyni a víz, ami az eresz alatt távozik. A fólia és a szigetelés között légrés van, hogy az esetlegesen bejutó nedvesség ki tudjon száradni. Ez a rés nem lehet zárt alul és fülül, hogy mozogni tudjon a levegő. A szigetelő érintkezik az alsó fóliával. Ez a fólia a lakás felől érkező párát hivatott visszatartani. Aztán lécezés + gk.

Ha jól értem nálad az alsó fólia és a rajta fekvő szigetelés nedves?
1. Feltételezem, hogy a nedvesség a cserép irányából érkezik, és a külső fólián átjut valahogy, ez átszivárog a szigetelőn és az alsó fólia gyűrődéseiben megreked, párolog és rongálja a faszerkezetet, rontja a szigetelőképességet. Ebben az esetben a fel kell deríteni a beázás helyét. Talán elcsúsztak, esetleg cserepek törtek el.

2. Ha az ablakkivágás eddig is létezett, akkor valószínűleg rosszul lett kijavítva a keret körül a szigetelés.

Biosolar Forum => Hőszigetelés - Magastető => Tetőtéri hőszigetelés

lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23 következő »