Tetőtéri hőszigetelés :: Biosolar Fórum

Homline Forum => Hőszigetelés => Tetőtéri hőszigetelés

lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18 következő »

zsezse(964 eddigi hozzászólás) 2010-02-09 21:17:25
hello ez a kerdes engem is erdekel: "A nagy kérdés az lenne, hogy a párazáró fólia és a lambéria között kell-e még (ajánlott) lécezést alkalmazni? Nem szeretném, ha a lambéria mögé jutó pára lecsurogjon a parapet falig, vagy éppen a lambéria és a fólia között rekedjen és ott okozzon penészesedést, rohadást." illetve a B) kerdes: csinalt-e mar valaki ilyen konnyuszerkezetes tetoteri beepitesbe falfutest-hutest? most, hogy elnezegettem par galeriat, a kovetkezo otlet jutott eszembe, aztan majd elmondjatok, hogy jo-e vagy sem: nekunk egy belso box van a tetoterben, erre van felerositve a lamberia es a szarufak kozott a (hianyos) szigeteles. ezt vissza kell bontanom. a kovetkezore gondoltam: szarufak kozet kitoltom kb 10-15 cm kozetgyapottal, szarufakra 5cm-es ellenlec, koztuk keresztiranyban 5cm kozetgyapot. ellenlecre hotukorfolia, majd a gipszkartonozashoz szukseges tetolecezes kialakitasa ugy, hogy koztuk falfutes csovek futhassanak (pl nehany helyen 10cm hezagot hagyok a lecezesben. az 5 cm-es ellenlecekre raknam fel siman a falfutes sineket, es erre kerulne fel a falfutescso is. az egeszet a vegen begipszkartonoznam van-e ennek realitasa, hogy ez igy mukodni fog? vagy az elv rossz, es igy nem megoldhato a dolog, mert nutolt gipszkartont kellene alkalmazzak, hogy minel nagyobb feluleten erintkezzen a cso a kartonnal? UPDATE: http://www.e-gepesz.hu/?action=show&id=272 be kell marni a gipszkartonba link

zsezse(964 eddigi hozzászólás)

2010-02-09
21:17:25

hello

ez a kerdes engem is erdekel:

"A nagy kérdés az lenne, hogy a párazáró fólia és a lambéria között kell-e még (ajánlott) lécezést alkalmazni?
Nem szeretném, ha a lambéria mögé jutó pára lecsurogjon a parapet falig, vagy éppen a lambéria és a fólia között rekedjen és ott okozzon penészesedést, rohadást."

illetve a B) kerdes: csinalt-e mar valaki ilyen konnyuszerkezetes tetoteri beepitesbe falfutest-hutest?
most, hogy elnezegettem par galeriat, a kovetkezo otlet jutott eszembe, aztan majd elmondjatok, hogy jo-e vagy sem:

nekunk egy belso box van a tetoterben, erre van felerositve a lamberia es a szarufak kozott a (hianyos) szigeteles.
ezt vissza kell bontanom.
a kovetkezore gondoltam:
szarufak kozet kitoltom kb 10-15 cm kozetgyapottal, szarufakra 5cm-es ellenlec, koztuk keresztiranyban 5cm kozetgyapot.
ellenlecre hotukorfolia, majd a gipszkartonozashoz szukseges tetolecezes kialakitasa ugy, hogy koztuk falfutes csovek futhassanak (pl nehany helyen 10cm hezagot hagyok a lecezesben.
az 5 cm-es ellenlecekre raknam fel siman a falfutes sineket, es erre kerulne fel a falfutescso is.
az egeszet a vegen begipszkartonoznam

van-e ennek realitasa, hogy ez igy mukodni fog? vagy az elv rossz, es igy nem megoldhato a dolog, mert nutolt gipszkartont kellene alkalmazzak, hogy minel nagyobb feluleten erintkezzen a cso a kartonnal?
UPDATE:
http://www.e-gepesz.hu/?action=show&id=272
be kell marni a gipszkartonba
link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-02-09 20:09:36
Penge, Majdnem 20 évig problémamentesen laktunk egy olyan általunk épített tetőtéri lakást, ahol a következő volt a rétegrend: Ethernit (pala) kátránypapír deszkázat a 15 cm vastag szarufákra szögelve 5 cm légrés a teljes hosszon akadálymentesen kiszellőztetve 10 cm kőzetgyapot, alu kasírozás befelé néz párazár (alu) egyik tetőtérben lambéria (fózolt hajópadló), másikban betonyp habosított tapétával A rendszer ma is tökéletesen működik. A te esetedben a vastagabb a hőszigetelés, gondos munkával még jobb eredményt kell, hogy produkáljon. Én az üveggyapot paplant nem szeretem, mert nincs tartása, inkább a deltarock kőzetgyapotot javasolnám. A páraáteresztő fóliát elhagynám, és az OSB helyett kezelt fenyődeszkát használnék. Az alátétlemez jó minőségű üvegszálas legyen kellő átfedéssel. link

robert(3777 eddigi hozzászólás)

2010-02-09
20:09:36

Penge,

Majdnem 20 évig problémamentesen laktunk egy olyan általunk épített tetőtéri lakást, ahol a következő volt a rétegrend:

Ethernit (pala)
kátránypapír
deszkázat a 15 cm vastag szarufákra szögelve
5 cm légrés a teljes hosszon akadálymentesen kiszellőztetve
10 cm kőzetgyapot, alu kasírozás befelé néz
párazár (alu)
egyik tetőtérben lambéria (fózolt hajópadló), másikban betonyp habosított tapétával

A rendszer ma is tökéletesen működik.

A te esetedben a vastagabb a hőszigetelés, gondos munkával még jobb eredményt kell, hogy produkáljon. Én az üveggyapot paplant nem szeretem, mert nincs tartása, inkább a deltarock kőzetgyapotot javasolnám.
A páraáteresztő fóliát elhagynám, és az OSB helyett kezelt fenyődeszkát használnék.
Az alátétlemez jó minőségű üvegszálas legyen kellő átfedéssel.

link

Penge(2 eddigi hozzászólás) 2010-02-09 13:06:08
Tisztelt Olvasók, Tanácsot szeretnék kérni tetőtérbeépítéses konyha kialakításában. Nem olcsó multaság a kialakítás, így nem igazán szeretnék kisérletezni, melyik elképzelésem a legjobb. Mesterembert nem szeretnék hívni, mert nem mindig úgy dolgoznak, ahogy azt a tulaj elvárja. A rétegrend a következő kintről befelé: -zsindely -alátét lemez -osb -keresztlécezés -ellenléc (3cm átszellőzés a csúcsig) -páraáteresztő fólia -szarufa (közötte 18 cm üveggyapot) -lécezés kialakítása a lambériának (szintezése a szarufának) (sajnos a belmagasság nem engedi az 5 cm hőszig kereszt irányú szigetelését a szarufák alatt) -párazáró fólia -lambéria és végül Mi :o) A nagy kérdés az lenne, hogy a párazáró fólia és a lambéria között kell-e még (ajánlott) lécezést alkalmazni? Nem szeretném, ha a lambéria mögé jutó pára lecsurogjon a parapet falig, vagy éppen a lambéria és a fólia között rekedjen és ott okozzon penészesedést, rohadást. A lambéria két réteg vékonylazúrt kapna, abból a jobbik fajtából. :o) Igaz tervezzünk a tűzhely fölé illat- ill. páraszívót, amiben bízunk, illetve a három egymás mellé épített tetőablak sem elhanyagolható párakieresztő képsségeel bír. Kérném javaslataitokat, tapasztalaitokat. Köszönöm. link

Penge(2 eddigi hozzászólás)

2010-02-09
13:06:08

Tisztelt Olvasók,

Tanácsot szeretnék kérni tetőtérbeépítéses konyha kialakításában. Nem olcsó multaság a kialakítás, így nem igazán szeretnék kisérletezni, melyik elképzelésem a legjobb. Mesterembert nem szeretnék hívni, mert nem mindig úgy dolgoznak, ahogy azt a tulaj elvárja.
A rétegrend a következő kintről befelé:
-zsindely
-alátét lemez
-osb
-keresztlécezés
-ellenléc (3cm átszellőzés a csúcsig)
-páraáteresztő fólia
-szarufa (közötte 18 cm üveggyapot)
-lécezés kialakítása a lambériának (szintezése a szarufának) (sajnos a belmagasság nem engedi az 5 cm hőszig kereszt irányú szigetelését a szarufák alatt)
-párazáró fólia
-lambéria
és végül Mi :o)
A nagy kérdés az lenne, hogy a párazáró fólia és a lambéria között kell-e még (ajánlott) lécezést alkalmazni?
Nem szeretném, ha a lambéria mögé jutó pára lecsurogjon a parapet falig, vagy éppen a lambéria és a fólia között rekedjen és ott okozzon penészesedést, rohadást.
A lambéria két réteg vékonylazúrt kapna, abból a jobbik fajtából. :o)
Igaz tervezzünk a tűzhely fölé illat- ill. páraszívót, amiben bízunk, illetve a három egymás mellé épített tetőablak sem elhanyagolható párakieresztő képsségeel bír.

Kérném javaslataitokat, tapasztalaitokat.
Köszönöm.

link

monolit(749 eddigi hozzászólás) 2010-02-08 12:01:43
Ha nincsen nagyobb gond várjál vele, a kiszellőztetés után kiderül kell-e hozzányúlnod vagy sem. A fürdőben át kell állni mészfestésre, van már teddyzhető. Hasonló gondom nekem is volt az előző házamnál a fürdőben én lekapartam a régi festést. A gondot nem a festék hanem az alatta levő glettelés okozza.link

Zsolesz(20 eddigi hozzászólás) 2010-02-08 11:49:01
Monolit, A lakótérben amúgy nincs baj (csak a fürdőszobai tetőablaknál van kevés penész). Az alapprobléma az, hogy a nemrég vásárolt házban trehányul csinálták meg a hőszigetelést. A hibák közül a hiányzó párazáró fólia utólagos pótlása a legnagyobb probléma. Nem tartom járható útnak (a lakottság + költség miatt) a tökéletes megoldást: ami a stukatúr (deszkázás-nádazás-vakolat)lebontása, majd fóliázás és gipszkartonozás. (A stukatúr talán még jobb is hőszigetelés szempontjából, mint a gipszkartonos alternatíva). Roberttel már letárgyaltuk, hogy az első lépés tavasszal a hőszigetelés kiszellőztetésének megoldása lesz. Emellett arra is szeretnék gondolatban előre felkészülni, hogy ha az nem lesz elég, akkor a párazárást is meg kell oldanom. Mellékelten képeket is. Üdv. Klikk a nagyításhoz Klikk a nagyításhoz link

Zsolesz(20 eddigi hozzászólás)

2010-02-08
11:49:01

Monolit,

A lakótérben amúgy nincs baj (csak a fürdőszobai tetőablaknál van kevés penész).
Az alapprobléma az, hogy a nemrég vásárolt házban trehányul csinálták meg a hőszigetelést. A hibák közül a hiányzó párazáró fólia utólagos pótlása a legnagyobb probléma. Nem tartom járható útnak (a lakottság + költség miatt) a tökéletes megoldást: ami a stukatúr (deszkázás-nádazás-vakolat)lebontása, majd fóliázás és gipszkartonozás. (A stukatúr talán még jobb is hőszigetelés szempontjából, mint a gipszkartonos alternatíva).
Roberttel már letárgyaltuk, hogy az első lépés tavasszal a hőszigetelés kiszellőztetésének megoldása lesz. Emellett arra is szeretnék gondolatban előre felkészülni, hogy ha az nem lesz elég, akkor a párazárást is meg kell oldanom.
Mellékelten képeket is. Üdv.

Klikk a nagyításhoz

Klikk a nagyításhoz
link

monolit(749 eddigi hozzászólás) 2010-02-08 11:17:53
Az U profil rögzítését úgy gondoltam ahogy írod. Dobj fel pár képet úgy könnyebb lenne a dolgunk. Főként a kritikus részekről.link

Zsolesz(20 eddigi hozzászólás) 2010-02-08 11:13:58
Robert, - Nagyon jó kis kalkulátor, köszi ! Jól gondolom, hogy a páratartalom-mérők (barométer féle) a relatív páratartalmat mérik ? Monolit, - Az U profilos rögzítés jó ötlet lenne, gondolom hogy a másik szárra gondolod kívülröl rárögzíteni a gipszkartont, és nem az U belsejébe. A gondok viszont a következők: 1. A hajópadlóval az a gond, hogy nem szeretném nagyon megvastagítani befelé a ferde részeket, mivel azok nagyon alacsonyról indulnak, és így sok teret elveszítenék az amúgy is kicsi gyerekszobákból. (egyébként nem a szarufákhoz, hanem a deszkázathoz rögzíteném inkább a lapokat, ezért nagy súlyú terhelést nem szeretnék alkalmazni) 2. Nem tudom, hogy mi legyen a tetőtéri ablakok körül, ahol a a fal és a tok belső oldala között max 1 cm van. 3. A belső plusz hőszigeteléstől azért tartok, hogy ha a harmatpont helyzetét ezáltal befelé hozom, akkor az lehet, hogy pont a szerkezetbe (deszkázat) fog esni, ami szerintem a pont a legkárosabb. - Tapéta ügybem meg olyan tapétán gondolkoztam, aminek nem a hőszigetelő, hanem inkább a párazáró képessége a lényeges.link

Zsolesz(20 eddigi hozzászólás)

2010-02-08
11:13:58

Robert,

- Nagyon jó kis kalkulátor, köszi ! Jól gondolom, hogy a páratartalom-mérők (barométer féle) a relatív páratartalmat mérik ?

Monolit,

- Az U profilos rögzítés jó ötlet lenne, gondolom hogy a másik szárra gondolod kívülröl rárögzíteni a gipszkartont, és nem az U belsejébe.
A gondok viszont a következők:
1. A hajópadlóval az a gond, hogy nem szeretném nagyon megvastagítani befelé a ferde részeket, mivel azok nagyon alacsonyról indulnak, és így sok teret elveszítenék az amúgy is kicsi gyerekszobákból. (egyébként nem a szarufákhoz, hanem a deszkázathoz rögzíteném inkább a lapokat, ezért nagy súlyú terhelést nem szeretnék alkalmazni)
2. Nem tudom, hogy mi legyen a tetőtéri ablakok körül, ahol a a fal és a tok belső oldala között max 1 cm van.
3. A belső plusz hőszigeteléstől azért tartok, hogy ha a harmatpont helyzetét ezáltal befelé hozom, akkor az lehet, hogy pont a szerkezetbe (deszkázat) fog esni, ami szerintem a pont a legkárosabb.

- Tapéta ügybem meg olyan tapétán gondolkoztam, aminek nem a hőszigetelő, hanem inkább a párazáró képessége a lényeges.link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-02-08 10:48:30
Zsolesz, Itt játszhatsz a harmatponti hőmérséklet számítóval: http://apps.biosolar.hu/humidity/?air_temp=22&humidity_rel=65 Láthatod, hogy a harmatponti hőmérséklet eléréséhez nem kell nagyon kihűlni a falnak. A sarkok közelében erre minden esély megvan.link

monolit(749 eddigi hozzászólás) 2010-02-08 10:22:02
Zsolesz Ha a szarufákra fogod rögzíteni a gipszkartontáblákat jó esélyed van arra, hogy állandóan repedezni fognak a toldásoknál. U profilra rögzítve (az u egyik szára van a szarufákhoz csavarozva)az enged annyi dilatációs mozgást hogy elmozdulhasson. Előnye még hogy közé is tehetsz hőszigetelést. Hidd el menetközben fog kiderülni hogy nem olyan sík a vakolat! Ha ragaszkodsz a szarufás rögzítéshez akkor nem gondoltál arra, hogy karton helyett hajópadlót tegyél fel inkább? Szerkezetéből adódóan jobban felveszi a mozgásokat, nem reped el mint a karton. Van olyan habosított tapéta ami enyhén hőszigetel, és nyúlik is kismértékben. Kartonra azonban az üvegszálas tapéta ajánlatos a repedések elkerülésére.link

monolit(749 eddigi hozzászólás)

2010-02-08
10:22:02

Zsolesz

Ha a szarufákra fogod rögzíteni a gipszkartontáblákat jó esélyed van arra, hogy állandóan repedezni fognak a toldásoknál. U profilra rögzítve (az u egyik szára van a szarufákhoz csavarozva)az enged annyi dilatációs mozgást hogy elmozdulhasson.
Előnye még hogy közé is tehetsz hőszigetelést. Hidd el menetközben fog kiderülni hogy nem olyan sík a vakolat!

Ha ragaszkodsz a szarufás rögzítéshez akkor nem gondoltál arra, hogy karton helyett hajópadlót tegyél fel inkább? Szerkezetéből adódóan jobban felveszi a mozgásokat, nem reped el mint a karton.

Van olyan habosított tapéta ami enyhén hőszigetel, és nyúlik is kismértékben. Kartonra azonban az üvegszálas tapéta ajánlatos a repedések elkerülésére.link

Zsolesz(20 eddigi hozzászólás) 2010-02-08 10:00:55
Robert, Csak annyit szeretnék még hozzáfűzni, hogy - a gipszkartont hosszú csavarokkal a deszkázathoz rögzíteném, - úgy gondolod, hogy külső hőszigetelés (+ deszkázat + vakolat) mellett a belső felület hőmérséklete harmatpont alá süllyedhet ? - "párazáró tapéta" esetleg nem létezik ? Vagy szerinted ugyanaz lenne a helyzet, mint folyékonynál ?link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-02-08 09:26:10
Zsolesz, Szerintem a stukatúrra rögzítés problémás, mert közvetlenül a csavar körül nem eléggé szilárd a vakolat. Nem próbáltam még, talán van aki már csinált ilyet, vagy valamelyik gipszkarton cégnél lehetne tanácsot kérni. Ha a gipszkarton párazáró anyaggal van lefestve, és a felületi hőmérséklet a harmatpont alatt van, akkor a pára egyre hízó cseppek formájában csapódik ki. Ha a festék nem akadályozza meg a beszívódást, akkor a gipszkarton jelentős mennyiségű párát képes felvenni, aztán szellőztetés után a felfűtött lakásnak visszaadni. link

robert(3777 eddigi hozzászólás)

2010-02-08
09:26:10

Zsolesz,

Szerintem a stukatúrra rögzítés problémás, mert közvetlenül a csavar körül nem eléggé szilárd a vakolat. Nem próbáltam még, talán van aki már csinált ilyet, vagy valamelyik gipszkarton cégnél lehetne tanácsot kérni.

Ha a gipszkarton párazáró anyaggal van lefestve, és a felületi hőmérséklet a harmatpont alatt van, akkor a pára egyre hízó cseppek formájában csapódik ki.
Ha a festék nem akadályozza meg a beszívódást, akkor a gipszkarton jelentős mennyiségű párát képes felvenni, aztán szellőztetés után a felfűtött lakásnak visszaadni.
link

Zsolesz(20 eddigi hozzászólás) 2010-02-08 08:56:44
Robert, 1. A vakolat felülete meglehetősen sík, és ha a gipszkarton lapok nem is fekszenek fel a vakolaton teljes felületükön az a lecsavarozást nem akadályozza meg. 2. A folyékony szigeteléssel kapcslatban írtakhoz annyi meglátásom lenne, hogy - az ablaküveggel ellentétben - ott a párazárás mögött szigetelőanyag van, tehát elvileg nem szabad a párának ezen a felületen lecsapódnia. Vagy úgy gondolod, hogy a klasszikus fólia+gipszkarton zárás esetében meg a gipszkarton szívja magába a lecsapódott nedvességet ? link

Zsolesz(20 eddigi hozzászólás)

2010-02-08
08:56:44

Robert,

1. A vakolat felülete meglehetősen sík, és ha a gipszkarton lapok nem is fekszenek fel a vakolaton teljes felületükön az a lecsavarozást nem akadályozza meg.

2. A folyékony szigeteléssel kapcslatban írtakhoz annyi meglátásom lenne, hogy - az ablaküveggel ellentétben - ott a párazárás mögött szigetelőanyag van, tehát elvileg nem szabad a párának ezen a felületen lecsapódnia.
Vagy úgy gondolod, hogy a klasszikus fólia+gipszkarton zárás esetében meg a gipszkarton szívja magába a lecsapódott nedvességet ? link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-02-07 19:20:38
Zsolesz, 1. A vakolat miatt nem valószínű, hogy egyenletesen felfekszik a gipszkarton. 2. A folyékony szigetelés problémája: igaz, hogy megakadályozza a pára szerkezetbe jutását, de a rajta kicsapódott pára nem tud beszívódni a vakolatba, végigfolyik a falon, mint ahogyan az ablaküvegen szokott. link

Zsolesz(20 eddigi hozzászólás) 2010-02-07 13:58:47
Ha nár ilyen szépen benne vagyunk a pára témában, nekem is jutott eszembe egy-két újabb ötlet: 1. Az oké, hogy a gipszkarton a mozgások miatt nem rögzíthető közvetlenül a szarufákra, csak léckeretre. Nos a léckeret szerepét a stukatúr deszkázat nem tudja átvenni ? Mert ha igen, rá belülről a fólia aztán meg a gipszkarton, és kész ! 2. olyan termék nem létezik, hogy párazáró tapéta vagy párazáró festék ? Nem tűnik olyan nagy találmánynak és baromi egyszerűen megoldaná a problémát!link

Zsolesz(20 eddigi hozzászólás)

2010-02-07
13:58:47

Ha nár ilyen szépen benne vagyunk a pára témában, nekem is jutott eszembe egy-két újabb ötlet:

1. Az oké, hogy a gipszkarton a mozgások miatt nem rögzíthető közvetlenül a szarufákra, csak léckeretre. Nos a léckeret szerepét a stukatúr deszkázat nem tudja átvenni ? Mert ha igen, rá belülről a fólia aztán meg a gipszkarton, és kész !
2. olyan termék nem létezik, hogy párazáró tapéta vagy párazáró festék ?
Nem tűnik olyan nagy találmánynak és baromi egyszerűen megoldaná a problémát!link

ranlom(5 eddigi hozzászólás) 2010-02-07 11:50:09
Kedves Sándor! Nagyon szépen köszönöm, a leírtak alapján fogok eljárni. még1x köszilink

sándor(960 eddigi hozzászólás) 2010-02-07 01:14:39
ranlom! Ha a kapcsolók, dugaljak alól még nem folyik víz, akkor nem lehet olyan nagy a baj. A villanycsövezések mindkét vége dobozban végzõdik. Akkor hol tud nálad a "villanycsövezésbõl" pára csepegni? A ferde (hozzáférhetetlen) álmennyezet felett nem szabad(na) dobozt, csak csöveket szerelni. A (kötõ)dobozokhoz bármikor hozzá kell tudni férni. (Habár mostanság sok szerelõ egyéni szabvány alapján dolgozik. Ha baj van úgy sem megy vissza kijavítani.) Tehát szerintem a csövek, a kötõdobozok a falban vagy az álmennyezet felett kell legyenek szerelve. Az álmennyezetet ezért nem kell megbontani, de azért felülrõl hozzá férhetõnek kellene lennie. Ha a szigetelõ anyag felett van a csövezés, akkor egyszerû a munka. Ha alatta, akkor sajnos egy szikével fel kell vágni a szigetelõt és a szükséges helyeken a szigetelõ fölé kell emelni a csöveket, dobozokat, majd gondosan visszarakni a szigetelést. A vezetékeket tartalmazó gégecsõ kifelé álló bordáiban nincs vezeték. Ezért lehet "leborotválni" egy egy rövid szakaszon a bordákat. Ekkor annyi apró lyuk keletkezik a gégecsövön, ahány bordát leborotváltak. Itt fog a csõ majd kiszellõzni. A nagyobb átmérõjû és hosszában felhasított gégecsövet pedig azért kell rápattintani a leborotvált csõ-részre, hogy a lyukakon keresztül ne érhesse sérülés, szennyezõdés a csõben lévõ vezetékeket. Ettõl még ki fog tudni szellõzni. Ha a csövezés tömör falú csõvel készült, akkor is hasonló az eljárás. Most télen ajánlatos a kilyukasztandó helyet hõlégpisztollyal kicsit megmelegíteni. Óvatosan a tömör csövön is lehet szellõzõ lyukakat vágni úgy, hogy a benne lévõ vezetékek nem sérülnek meg. Komolyabb a helyzet, ha a kötõdoboz belseje is párás, vizes. Ilyenkor azonnal le kell venni a fedelét, hogy kiszáradjon. Ideiglenesen bevédeni, nehogy valaki bele tudjon nyúlni. Leborítani pl. egy tiszta jégkrémes dobozzal, és minden ilyen helyet feltûnõen megjelölni, feliratozni! Ha kiszáradt, akkor a kötéseket szakember ellenõrizze, húzza újra át. Víztaszító sprével (a motortekercselõk használnak ilyet a beázott motorokhoz), vagy VD40-nel átfújni a kötéseket a késõbbi megelõzõ védelem céljából. Ha továbbra is fennáll a párásodás veszélye, akkor én az eredeti doboz tetejét perforálnám. Vennék egy jóval nagyobb másik dobozt. Ezt kivágnám úgy, hogy az eredeti doboz beleférjen, de a csatlakozó csövek mellett ne tudjon nagyobb bogár, vagy egér beférni, esetleg ott tömítõvel lezárni. A nagyobb doboz fedelének az oldalára fúrnék több apró lyukat, hogy ki tudjon szellõzni. Esetleg, esete határozná meg, nem tennék rá külsõ dobozt, csak a fedél oldalára fúrnék apró, 1 mm-es szellõzõ lyukakat. Ez a kármentõ vész-javaslat csak egy normál tûzvédelmi besorolású családi házon használható! Ott is csak akkor, ha egyébként a szerelés mindenben megfelel a szabványoknak! Bármilyen szigorúbb besorolás esetén sajnos annak megfelelõen kell a házat újra szereltetni. Sem a dobozokat, sem a csõvégeket ne töltsd ki purhabbal. A vezetékek a terhelés függvényében komolyan melegszenek, különösen nyáron. Ennek a hõnek el kell tudni távozni a csõbõl, különben baj lehet.link

sándor(960 eddigi hozzászólás)

2010-02-07
01:14:39

ranlom!

Ha a kapcsolók, dugaljak alól még nem folyik víz, akkor nem lehet olyan nagy a baj. A villanycsövezések mindkét vége dobozban végzõdik. Akkor hol tud nálad a "villanycsövezésbõl" pára csepegni?

A ferde (hozzáférhetetlen) álmennyezet felett nem szabad(na) dobozt, csak csöveket szerelni. A (kötõ)dobozokhoz bármikor hozzá kell tudni férni. (Habár mostanság sok szerelõ egyéni szabvány alapján dolgozik. Ha baj van úgy sem megy vissza kijavítani.)
Tehát szerintem a csövek, a kötõdobozok a falban vagy az álmennyezet felett kell legyenek szerelve. Az álmennyezetet ezért nem kell megbontani, de azért felülrõl hozzá férhetõnek kellene lennie. Ha a szigetelõ anyag felett van a csövezés, akkor egyszerû a munka. Ha alatta, akkor sajnos egy szikével fel kell vágni a szigetelõt és a szükséges helyeken a szigetelõ fölé kell emelni a csöveket, dobozokat, majd gondosan visszarakni a szigetelést.

A vezetékeket tartalmazó gégecsõ kifelé álló bordáiban nincs vezeték. Ezért lehet "leborotválni" egy egy rövid szakaszon a bordákat. Ekkor annyi apró lyuk keletkezik a gégecsövön, ahány bordát leborotváltak. Itt fog a csõ majd kiszellõzni. A nagyobb átmérõjû és hosszában felhasított gégecsövet pedig azért kell rápattintani a leborotvált csõ-részre, hogy a lyukakon keresztül ne érhesse sérülés, szennyezõdés a csõben lévõ vezetékeket. Ettõl még ki fog tudni szellõzni.
Ha a csövezés tömör falú csõvel készült, akkor is hasonló az eljárás. Most télen ajánlatos a kilyukasztandó helyet hõlégpisztollyal kicsit megmelegíteni. Óvatosan a tömör csövön is lehet szellõzõ lyukakat vágni úgy, hogy a benne lévõ vezetékek nem sérülnek meg.

Komolyabb a helyzet, ha a kötõdoboz belseje is párás, vizes. Ilyenkor azonnal le kell venni a fedelét, hogy kiszáradjon. Ideiglenesen bevédeni, nehogy valaki bele tudjon nyúlni. Leborítani pl. egy tiszta jégkrémes dobozzal, és minden ilyen helyet feltûnõen megjelölni, feliratozni!
Ha kiszáradt, akkor a kötéseket szakember ellenõrizze, húzza újra át. Víztaszító sprével (a motortekercselõk használnak ilyet a beázott motorokhoz), vagy VD40-nel átfújni a kötéseket a késõbbi megelõzõ védelem céljából.
Ha továbbra is fennáll a párásodás veszélye, akkor én az eredeti doboz tetejét perforálnám. Vennék egy jóval nagyobb másik dobozt. Ezt kivágnám úgy, hogy az eredeti doboz beleférjen, de a csatlakozó csövek mellett ne tudjon nagyobb bogár, vagy egér beférni, esetleg ott tömítõvel lezárni. A nagyobb doboz fedelének az oldalára fúrnék több apró lyukat, hogy ki tudjon szellõzni.
Esetleg, esete határozná meg, nem tennék rá külsõ dobozt, csak a fedél oldalára fúrnék apró, 1 mm-es szellõzõ lyukakat.
Ez a kármentõ vész-javaslat csak egy normál tûzvédelmi besorolású családi házon használható! Ott is csak akkor, ha egyébként a szerelés mindenben megfelel a szabványoknak!
Bármilyen szigorúbb besorolás esetén sajnos annak megfelelõen kell a házat újra szereltetni.

Sem a dobozokat, sem a csõvégeket ne töltsd ki purhabbal. A vezetékek a terhelés függvényében komolyan melegszenek, különösen nyáron. Ennek a hõnek el kell tudni távozni a csõbõl, különben baj lehet.link

ranlom(5 eddigi hozzászólás) 2010-02-06 12:29:50
Sándor! Köszi a gyors választ, hívok egy szerelőt és akkor elmondom neki is a problémát, hátha tud akkor segíteni. Mekkora baj lehet abból hogy ez még egy darabig így marad? Mert a tavasz előtt nem nagyon akarok nekiállni ennek. És szét kell bontani akkor az álmennyezetet? Vagy hogyan lehet ezt a megoldást végrehajtani amit mondtál? Hogy a gégecsövet végig kell hasítani? És esetleg ha a dobozokban befújom púrhabbal akkor elvileg nem kerül bele a pára az megoldás lehet?link

ranlom(5 eddigi hozzászólás)

2010-02-06
12:29:50

Sándor!

Köszi a gyors választ, hívok egy szerelőt és akkor elmondom neki is a problémát, hátha tud akkor segíteni. Mekkora baj lehet abból hogy ez még egy darabig így marad? Mert a tavasz előtt nem nagyon akarok nekiállni ennek.
És szét kell bontani akkor az álmennyezetet? Vagy hogyan lehet ezt a megoldást végrehajtani amit mondtál? Hogy a gégecsövet végig kell hasítani? És esetleg ha a dobozokban befújom púrhabbal akkor elvileg nem kerül bele a pára az megoldás lehet?link

sándor(960 eddigi hozzászólás) 2010-02-06 00:46:43
ranlom! A szigetelés feletti átszellõzés "mennyisége fontossága"" megértéséhez Robert véleménye mellé talán én is hozzá tudok tenni egy gondolatot. Ha ki bontod amennyire csak lehet az oldalsó lezárásokat, már sokat segítettél a problémán. Viszont, ha az így kialakult "levegõ folyósó" szûk keresztmetszetû, tehát széles és alacsony marad, akkor nehezen tud kellõ kéményhatás kialakulni az átszellõzéshez. A Robert által említett felsõ, kúpcserép rés magasítás mellett valahogyan a teljes, a még szabad padlástér erõteljes átszellõzésérõl is gondoskodnod kell. Ablakok a végfalra = kereszthuzat a padláson. Tetõablak(ok) (nyitottak) a födémszigetelés felett. Ki kell használni az uralkodó szélirányt is. A gipszkartonod él átnedvesedése érthetõ. Az egyenként felerõsített gipszlapok önmagukban jobb hõszigetelõk, mint a találkozásuknál meglévõ légrések. Ezek a légrések csak belülrõl vannak vékonyan, takarási jelleggel behúzva gipsszel. Ez egy tipikus hõhíd minden hátrányával együtt. És most az, amihez talán értek is, a villanyszerelés járulékos hibái. Ilyen födémszerkezetben MT vezetékkel kellett volna szerelni. Megéri. Ha gégecsõvel vagy szerelve, akkor az vagy a szigetelõ alatt, vagy felette van vezetve. Az alsó vége a szobákban a dobozokban van, tehát felmegy benne a pára. Feltétlenül nagyon óvatosan, lehetõleg szakemberrel (de nem azzal aki szerelte!) meg kell nyitni a gégecsöveket több helyen. A függõleges felszállásoknál, ahol átfordul vízszintesbe. A vízszintes vezetéseknél a magasabb és a mélyebb pontokon egy nagyon éles szikével érintõlegesen le kell borotválni a gégecsövek külsõ bordáit egy csíkban 5-10 cm hosszan. Itt fog majd kiszellõzni. A felnyitott gégecsõre két mérettel nagyobb, hosszában felhasított védõcsövet (lehetõleg lépésállót, pl a padlófûtés maradékából) kell rápattintani. Az egyik végét (de csak ha szükséges) szigetelõ szalaggal rögzíteni. A tetõtérben található dobozok fenekébe alul a hátsó sarokban bele kell fúrni 3-4 mm-es fúróval, hogy a belekerülõ kondenzvíz a falba, illetve a szigetelõ anyagba tudjon távozni. A szerelvények egy két év alatt képesek teljesen tönkremenni a víztõl. Még az ár csak hagyján, mert általában kevés szerelvényt kell cserélni egy egy alkalommal. A baj, hogy ugyan azt a tipust, színt soha sem tudod pótolni többé. Még a luxus tipusoknál sem. link

sándor(960 eddigi hozzászólás)

2010-02-06
00:46:43

ranlom!

A szigetelés feletti átszellõzés "mennyisége fontossága"" megértéséhez Robert véleménye mellé talán én is hozzá tudok tenni egy gondolatot.

Ha ki bontod amennyire csak lehet az oldalsó lezárásokat, már sokat segítettél a problémán. Viszont, ha az így kialakult "levegõ folyósó" szûk keresztmetszetû, tehát széles és alacsony marad, akkor nehezen tud kellõ kéményhatás kialakulni az átszellõzéshez. A Robert által említett felsõ, kúpcserép rés magasítás mellett valahogyan a teljes, a még szabad padlástér erõteljes átszellõzésérõl is gondoskodnod kell. Ablakok a végfalra = kereszthuzat a padláson. Tetõablak(ok) (nyitottak) a födémszigetelés felett. Ki kell használni az uralkodó szélirányt is.

A gipszkartonod él átnedvesedése érthetõ. Az egyenként felerõsített gipszlapok önmagukban jobb hõszigetelõk, mint a találkozásuknál meglévõ légrések. Ezek a légrések csak belülrõl vannak vékonyan, takarási jelleggel behúzva gipsszel.
Ez egy tipikus hõhíd minden hátrányával együtt.

És most az, amihez talán értek is, a villanyszerelés járulékos hibái.
Ilyen födémszerkezetben MT vezetékkel kellett volna szerelni. Megéri.
Ha gégecsõvel vagy szerelve, akkor az vagy a szigetelõ alatt, vagy felette van vezetve. Az alsó vége a szobákban a dobozokban van, tehát felmegy benne a pára.
Feltétlenül nagyon óvatosan, lehetõleg szakemberrel (de nem azzal aki szerelte!) meg kell nyitni a gégecsöveket több helyen. A függõleges felszállásoknál, ahol átfordul vízszintesbe. A vízszintes vezetéseknél a magasabb és a mélyebb pontokon egy nagyon éles szikével érintõlegesen le kell borotválni a gégecsövek külsõ bordáit egy csíkban 5-10 cm hosszan. Itt fog majd kiszellõzni. A felnyitott gégecsõre két mérettel nagyobb, hosszában felhasított védõcsövet (lehetõleg lépésállót, pl a padlófûtés maradékából) kell rápattintani. Az egyik végét (de csak ha szükséges) szigetelõ szalaggal rögzíteni.
A tetõtérben található dobozok fenekébe alul a hátsó sarokban bele kell fúrni 3-4 mm-es fúróval, hogy a belekerülõ kondenzvíz a falba, illetve a szigetelõ anyagba tudjon távozni. A szerelvények egy két év alatt képesek teljesen tönkremenni a víztõl. Még az ár csak hagyján, mert általában kevés szerelvényt kell cserélni egy egy alkalommal. A baj, hogy ugyan azt a tipust, színt soha sem tudod pótolni többé. Még a luxus tipusoknál sem.

link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-02-05 20:53:51
ranlom, Szerintem ne csak minden második, hanem az összes szarufa-közt bontsd ki, és a gerinc közelében is gondoskodj a levegő szabad mozgásáról. Érdemes elolvasgatod ezen és a "Páraszabályozás" téma alatti hozzászólásokat. Gondolom, hogy a műanyag csövek nem szorosan a gipszkartonon futnak, hanem össze-vissza kanyarognak a szigetelésben. Mivel a beltéri levegő a kötődobozoknál zavartalanul bekerül a csövekbe, a kicsapódást nem lehet megakadályozni. Esetleg nyáron, amikor kiszáríthatóak a csövek, pur-habbal el lehetne zárni a pára útját. Nem tudom eldönteni, hogy ettől nem-e éppen megreked a pára csőben. Talán valaki másnak van ötlete. link

robert(3777 eddigi hozzászólás)

2010-02-05
20:53:51

ranlom,

Szerintem ne csak minden második, hanem az összes szarufa-közt bontsd ki, és a gerinc közelében is gondoskodj a levegő szabad mozgásáról.

Érdemes elolvasgatod ezen és a "Páraszabályozás" téma alatti hozzászólásokat.

Gondolom, hogy a műanyag csövek nem szorosan a gipszkartonon futnak, hanem össze-vissza kanyarognak a szigetelésben. Mivel a beltéri levegő a kötődobozoknál zavartalanul bekerül a csövekbe, a kicsapódást nem lehet megakadályozni. Esetleg nyáron, amikor kiszáríthatóak a csövek, pur-habbal el lehetne zárni a pára útját. Nem tudom eldönteni, hogy ettől nem-e éppen megreked a pára csőben. Talán valaki másnak van ötlete. link

ranlom(5 eddigi hozzászólás) 2010-02-05 20:36:43
Helló! Nekem is gondom van a párával a tetőtérben. Nekünk nem cserép hanem zsindely van a tetőn, értelemszerűen alatta osb lappal. Tavaly építettük be a tetőteret. A tetőn vannak felül szellőzők, az osb pedig ki van vágva alatta. Télen már benedvesedtek az éleknél a gipszkarton. Idén ez már nem jelentkezett, olyat eszközöltem hogy a szarufák között - minden második közben kivertem a vakolatot, mögötte tégla volt, azt belöktem, mivel kívülről tudtam ezt csak megcsinálni. Úgy néz ki talán ezzel javult valamit a helyzet, mivel idén eddig nem jelentkeztek újabb foltok. Kérdezem hogy ezzel végleg sikerült megoldanom a nedvesedést? Más: idén viszont olyan problémával szembesültem, hogy a gipszkarton feletti villanycsövezésből néha néha csepeg a pára? ezzel mit lehet kezdeni? Klikk a nagyításhoz link

ranlom(5 eddigi hozzászólás)

2010-02-05
20:36:43

Helló!

Nekem is gondom van a párával a tetőtérben. Nekünk nem cserép hanem zsindely van a tetőn, értelemszerűen alatta osb lappal.
Tavaly építettük be a tetőteret. A tetőn vannak felül szellőzők, az osb pedig ki van vágva alatta.
Télen már benedvesedtek az éleknél a gipszkarton.
Idén ez már nem jelentkezett, olyat eszközöltem hogy a szarufák között - minden második közben kivertem a vakolatot, mögötte tégla volt, azt belöktem, mivel kívülről tudtam ezt csak megcsinálni.
Úgy néz ki talán ezzel javult valamit a helyzet, mivel idén eddig nem jelentkeztek újabb foltok.
Kérdezem hogy ezzel végleg sikerült megoldanom a nedvesedést?

Más: idén viszont olyan problémával szembesültem, hogy a gipszkarton feletti villanycsövezésből néha néha csepeg a pára? ezzel mit lehet kezdeni?

Klikk a nagyításhoz
link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-01-31 17:23:56
gombhal, A szellőző cserepek a cserép alatti fólia és a cserép közötti légrést hivatott kiszellőztetni. Nem vágd ki a fóliát. Szellőző cserepeknek az eresz és a gerinc közelében is kell is lenni. A padlástér kiszellőztetésére az oldalsó szellőző jó ötlet, de inkább 60x60-as ablakot építs be, ne csak csövet. A gerinc cserepeket is meg kell emelni úgy, hogy mindkét oldalon kb 2 cm légrés maradjon. A ferde síkon elhelyezett szigetelés alsó és felső kiszellőztetését minden szarufa között biztosítani kell. link

robert(3777 eddigi hozzászólás)

2010-01-31
17:23:56

gombhal,

A szellőző cserepek a cserép alatti fólia és a cserép közötti légrést hivatott kiszellőztetni. Nem vágd ki a fóliát. Szellőző cserepeknek az eresz és a gerinc közelében is kell is lenni.

A padlástér kiszellőztetésére az oldalsó szellőző jó ötlet, de inkább 60x60-as ablakot építs be, ne csak csövet. A gerinc cserepeket is meg kell emelni úgy, hogy mindkét oldalon kb 2 cm légrés maradjon.

A ferde síkon elhelyezett szigetelés alsó és felső kiszellőztetését minden szarufa között biztosítani kell. link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-01-31 17:17:01
csjani, Jól gondolod, a hőtükör egyben párazár is. A szigetelés fölött RENDES KISZELLŐZTETÉS!link

gombhal(2 eddigi hozzászólás) 2010-01-31 15:56:34
Sziasztok Én egy új építésű tetőteres házban lakom,a tetőtérből fel lehet menni a padlásra,amivel az a tervem,hogy bedeszkázom és ami éppen nem kell azt fellehet pakolni. a napokban felmentem körűlnézni és azt tapasztaltam,hogy a fólia belüről tiszta pára,sőt a padlásfeljáró fölött a szarufák a párától elkezdtek penészedni.Sima nyeregtetőről van szó,a fólia a gerincnél nincs összeengedve elvileg ezért a szellőző csrepeken keresztűl a padlásnak van szellőzése.?Az lenne a kérdésem,hogy ezek szerint kevés neki annyi szellőzés?Olvastam hogy a szellőző cserepeknél ki kell vágni a fóliát,én mint laikus ezt nem igazán tartom jó ötletnek. Egy ismerős azt ajánlotta,hogy a tűzfalba rakjak egy csövet(pl.pvc),kívülröl rakjak rá valami takarót(ami átengedi a levegőt),elvileg az megoldás lehet a párára.Nem tudom ez mennyire jó ötlet? Az az aggasztó,hogy benyultam az üveggyapot és a tető folia közé és ott is pára van. link

gombhal(2 eddigi hozzászólás)

2010-01-31
15:56:34

Sziasztok
Én egy új építésű tetőteres házban lakom,a tetőtérből fel lehet menni a padlásra,amivel az a tervem,hogy bedeszkázom és ami éppen nem kell azt fellehet pakolni. a napokban felmentem körűlnézni és azt tapasztaltam,hogy a fólia belüről tiszta pára,sőt a padlásfeljáró fölött a szarufák a párától elkezdtek penészedni.Sima nyeregtetőről van szó,a fólia a gerincnél nincs összeengedve elvileg ezért a szellőző csrepeken keresztűl a padlásnak van szellőzése.?Az lenne a kérdésem,hogy ezek szerint kevés neki annyi szellőzés?Olvastam hogy a szellőző cserepeknél ki kell vágni a fóliát,én mint laikus ezt nem igazán tartom jó ötletnek.
Egy ismerős azt ajánlotta,hogy a tűzfalba rakjak egy csövet(pl.pvc),kívülröl rakjak rá valami takarót(ami átengedi a levegőt),elvileg az megoldás lehet a párára.Nem tudom ez mennyire jó ötlet?
Az az aggasztó,hogy benyultam az üveggyapot és a tető folia közé és ott is pára van.
link

csjani(13 eddigi hozzászólás) 2010-01-31 15:13:16
Robert, köszönöm a választ! Jelenlegi elképzelés szerint ez lenne a felállás bentről kifelé haladva: - 12,5 mm gipszkarton, - REFLEX tél hőtükör fólia, (v. sima párazáró fólia?) - 5cm vastag kereszt lécezés 60 cm.-ként, a szarufákhoz rögzítve - 5 cm Nobasil MPN kőzetgyapot lemez (0,039 W/mk) a kereszt lécek közé, - 15 cm Thermolan Classic (0,042 W/mk) üveggyapot a szarufák közé. Szerinted ez így megfelelő? Ugye jól gondolom, hogy a téli hőtükör fólia párazáró is? Üdv.: Jani.link

csjani(13 eddigi hozzászólás)

2010-01-31
15:13:16

Robert, köszönöm a választ!

Jelenlegi elképzelés szerint ez lenne a felállás bentről kifelé haladva:
- 12,5 mm gipszkarton,
- REFLEX tél hőtükör fólia, (v. sima párazáró fólia?)
- 5cm vastag kereszt lécezés 60 cm.-ként, a szarufákhoz rögzítve
- 5 cm Nobasil MPN kőzetgyapot lemez (0,039 W/mk) a kereszt lécek közé,
- 15 cm Thermolan Classic (0,042 W/mk) üveggyapot a szarufák közé.
Szerinted ez így megfelelő?
Ugye jól gondolom, hogy a téli hőtükör fólia párazáró is?

Üdv.: Jani.link

robert(3777 eddigi hozzászólás) 2010-01-28 21:55:39
Zsolesz, csjani, A szellőzőcserépen nagyon kis keresztmetszetű rés van, és éppen csak a cserép és a fólia közötti levegő mozgatására elég. A kivágáson egy fóliára kívülről valahogy rájutó víz befolyhat a szigetelésre. A szigetelő szárazon tartására a szarufák közötti teljes szélességre szükség van, a nyílásra még úgyis rájön a rovarháló is. A fólia kapcsozása nem gond, esetleg a kapocs leragasztható a fóliák találkozását lezárni hivatott szalaggal (biztos ami zicher). A csavarokkal nincs mit tenni.link

robert(3777 eddigi hozzászólás)

2010-01-28
21:55:39

Zsolesz, csjani,

A szellőzőcserépen nagyon kis keresztmetszetű rés van, és éppen csak a cserép és a fólia közötti levegő mozgatására elég. A kivágáson egy fóliára kívülről valahogy rájutó víz befolyhat a szigetelésre.
A szigetelő szárazon tartására a szarufák közötti teljes szélességre szükség van, a nyílásra még úgyis rájön a rovarháló is.

A fólia kapcsozása nem gond, esetleg a kapocs leragasztható a fóliák találkozását lezárni hivatott szalaggal (biztos ami zicher). A csavarokkal nincs mit tenni.link

Homline Forum => Hőszigetelés => Tetőtéri hőszigetelés

lapozz: « előző 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18 következő »