| Homline Forum => Hőszigetelés => Tetőtéri hőszigetelés | lapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16 következő » |
bilbe(1 eddigi hozzászólás) 2010-03-09 21:09:30 |
|---|
| Üdv Mindenkinek! Szeretném hozzá értő segítségét kérni.Van egy szigetelt faház :fólia,5cm kőzetgyapot borításnak 2cm pozdorja.Gondoltam leszedem a pozdorját és rakok az 5centi helyet egy 10cm szigetelést.De nem igazán lehet bontani a borítást.Ha esetleg a pozdorjára rakok még 5 cm szigetelés rá pedig gipszkartont.Az okozhat valami problémát a későbbiekben? Köszönöm a segítséget előre is.link |
robert(2752 eddigi hozzászólás) 2010-03-09 10:27:07 |
|---|
| Zizu, Amint már írtam, a kiszellőztetés megoldását nem lehet megúszni. Ehhez ki kell bontani a járatokat. Ha ezt még a hidegek idején csináljátok, akkor a résen lentről felnyúlva, és a padlásról lenyúlva kézzel is kitapintható, hogy nedves-e a szigetelő. A szigetelés folytonosságáról csak további bontással lehet meggyőződni. A kellemetlen a dologban, ha leszeditek a gipszkartont, és azt látjátok, hogy a szigetelés ok. Tegyük fel, hogy jó a szigetelés. A lakásban 23 fok 40% páratartalom van. A tetőtérben 13 fok esetén a páratartalom már 75%. Ekkora relatív páratartalom mellett a gipszkartonban beindul a kapilláris kondenzáció és a penészképződés. Evvel azt szeretném mondani, hogy ha a két szint között nem zár jól az ajtó, akkor fűtés hiányában jó szigetelés mellett is előjöhet a penész. Minden tárgyon, ami 9 foknál alacsonyabb hőmérsékletű (és az ablak, valamint a hőhidas szakaszok biztosan ilyenek) vízgyöngyök formájában kicsapódik a pára. Említettél egy használaton kívüli kéményt. Ki kellene nyitni a padláson (kormozónyílásnál), és figyeljétek a változást. A hőmérséklet nem fog lényegesen csökkenni, az ablakokon viszont sokkal kevesebb párakicsapódás lesz. Próbáld meg, remélem bejön. link |
Zizu(19 eddigi hozzászólás) 2010-03-09 09:24:49 |
|---|
| Sandor! koszonom szepen, ertem mire gondolsz es rajottem, hogy nalunk nincs hol kiszelloznie a tetonek, amit reszleteztel, mert alul vegig be van lamberiazva, viszont ennek ellenere, mikor a tavaly a kemeny miatt meg kellett bontani a tetoteret, akkor nem volt nedves semmi. Na mindegy, akkor valoszinuleg ezt is helyre kene rakni. Ilyenkor a labmeriat kene megbontani es betenni azt a madarhalot, vagy mi a szoszt (amirol fogalma nem volt a joembernek, aki csinalta a tetot, hogy az mire valo)? Mert igy hiaba van meg a legres, ha nem szellozik az egesz, ha jol ertem. A terdfalat azert le kene szigetelni, ha a teto alatt van? Csutortokon jon egy "szakember", meglatjuk mit mond.link |
sándor(599 eddigi hozzászólás) 2010-03-09 00:26:56 |
|---|
| zizu! Ebben a témában Robert a profi, nekem csak egy két hasonlóság tünt fel. Ezt próbálom a többiek kritikus figyelme mellett megosztani. - Nálunk a rétegrend (alulról felfelé): lambéria, párazáró fólia (sok sok lambéria szöggel átlyuggatva), 10 cm kőzetgyapot (kemény, de nem a járható fajtából), második párazáró fólia (ezt kellett eltávolítani!). Ezután kapott még +10 cm szigetelést az alsó réteg toldásainak gondos átfedésével. A Bramac cserép alatt nincs fólia. Pontos a tető, tökéletesen zárnak a cserepek. A ferde tetőrészen maradt a 10 cm-es szigetelés, de felette van (a 17 cm-es szarufák miatt) kb a cserép magaspontjáig kb 10 cm légrés. Az eresznél lezárta a cserép alatti kiszellőzés lehetőségét a porháló és a megtapadt por. A hálót eltávolítottam, akkor meg tele lett az átszellőzés helye veréb fészkekkel. Horganyzott lemezből csináltam minden cserép hullám alá egy egy félkör alakú lezárást amit egyenként szögeltem a helyére. Akkora nyílás maradt, hogy a verebek nem férnek be, de még át tud szellőzni a ferde tetőrész. A gerincfedő cserepek alól is kiszedtem a hálót, hogy javuljon a padlástér átszellőzése. A hiba úgy jelentkezett, hogy a födémen lévő fedő fólia alja bepárásodott. Benyúlva a szigetelésbe nyirkos volt a közetgyapot belseje. A változtatás óta nincs gond a párával, minden száraz. Az igazsághoz tartozik, hogy ez a rendszer még nem a mai anyagokból készült, hanem abból, amit a 80-as években össze lehetett szedni. - A leírásod és a fotók szerint a penészedés közvetlenül a falfűtés feletti, melletti részen jelentkezik. Szerintem jogosan. A fal a fűtésnél meleg, nem fogadja be a párát. Ezért az össszes pára kénytelen a fűtés melletti, feletti hidegebb falszakaszba beszívódni. Ott pedig a harmatpont táblázat szerint (alacsonyabb hőmérséklet - több nedvesség) vízzé kell alakulnia. Ideális helyzet a penészképződéshez. - A fotód szerint az üveggyapot szigetelés alatt nincs párazáró szigetelés. Az legfeljebb a fém gipszkarton tartószerkezet és a karton között lehet kifeszítve, ha van egyáltalán. Tételezzük fel, hogy ott van. A pára a rögzítő csavarok mellett feljut a szigetelésbe. Ott a harmatpont helyén vízzé alakul. Ha csak 10 cm-es és laza a szigetelés, akkor már a szigetelés alsó oldalán kialakulhat a harmatpont. A keletkező víz pedig megtalálja az útját a fólián át lefelé a gipszkartonba. Ezért javasolta (gondolom) Robert, hogy fűtsétek keményebben a felső szintet. És valószínűleg ezért nem értetek el a fűtéssel sem eredményt. - A Tondach az Agyagtető, = agyag cserép. De nem az amit én régi, nedvszívó cserépként gondoltam. Még a máznélküli felső oldala is csak minimális vizet vesz fel. Olyan finom a szemcseszerkezete, hogy szinte nem marad hely a szemcsék között a víznek. De ha csak minimálisan is benedvesedik a felülete, akkor már megtartja a havat a túlhűlés miatt. Ez nem hiba, de nem is garancia arra, hogy a födém szigetelésetek tökéletes. Ezt eldönteni egy próbát javasolok. Egy száraz cserépdarabot le kell mérni. Majd vízbe tenni és 10 órán át lassan főzni a forráspont közelében. Utána rögtön újra megmérni a súlyát. Ha csak pár százalék vizet vesz fel, akkor a cserép rendben van. Elnézést, hogy ilyen hosszúra sikerült. De engem is érdekelne Robert véleménye a véleményemről. link |
Zizu(19 eddigi hozzászólás) 2010-03-08 11:14:25 |
|---|
| Sandor! koszonom szepen! Igen, a legnagyobb baj, hogy nem tudom egy normalis szakembert, akire ra mernem bizni, hogy 3x is leszedje es ujra rakja az egeszet. Mindegyik csak a penzt latja benne, es mivel mi nem ertunk hozza azt csinal tulajdonkeppen, amit akar. Az biztos, hogy a sarga szigeteles kitolti a folia es a gipszkarton kozti reszt, arra gondoltal, hogy ott kene novelni a tavolsagot, hogy tudjon levegozni? Bar az az igazsag, hogy, ha megegyszer leszedjuk, biztosan nem teszunk fel sarga paplan szigetelest, valami mast kell talalnunk. A cserepunk egyebkent nincs bevonva azzal a vizlepergeto mazzal, sima tondach agyagcserep. Amugy honnan lehet eszrevenni, ha felmegyunk ellenorizni a sarga szigetelest, hogy baja van? Mert ugy-e nem feltetlen lesz vizes, hiszen ott a hotukor folia a gipszkaron felett. A masik oldalon meg lelegzo folia van.link |
sándor(599 eddigi hozzászólás) 2010-03-06 00:54:18 |
|---|
| Zizu! Sajnálom, hogy ilyen helyzetbe kerültetek. A penésztől nem lehet bizonytalan kimenetű megoldásokkal megszabadulni. A tetőre a következők miatt kérdeztem rá: - Lehet e hőhíd a szarufa? - Milyen a padlástér átszellőzése? - Mennyire jut át a meleg a födém szigetelésen? Ha régi, nedvszívó cseréppel lennétek fedve (erről nem emlékszem, hogy írtál volna), akkor az vizesen aláhűl a környezetének és nem engedi leolvadni a felületéről a havat. Közben a vízzáró felületű cserepekről már régen leolvadt a hó a szomszédban. Ha korszerű, vízzáró felületű cserepetek van, de pl.nedvszívó agyag alapanyagú cserép, akkor az alulról még mindig átnedvesedhet a belső párától, és hóolvadásra úgy fog viselkedni mint a régi nedvszívó cserepek. Szerintem újra kéne építeni a tetőtér födémjét mind a ferde, mind a vízszintes részen. Robert már több helyen leírta, hogy az elmozdulás, tömörödés kivédésére milyen tömörségű szálasanyag szigetelés a javasolt, milyen rétegrendben és kivitelezéssel, átszellőzéssel, páravédelemmel. Nálunk a hasonló problémát az oldotta meg, hogy a szigetelés feletti fóliát leszedtem és megnöveltem a padlástér, illetve a közvetlen cserép alatti átszellőzést. A bajt (pára felhalmozódást a szigetelő anyagban) még a penész kialakulása előtt észrevettem. Mivel alulról lambériázva van, így nem jelentett gondot. Kiszellőzött és kiszáradt. Akkor a tetőtéri ablakok szoros záródását átállítottam laza záródásra. Picit nőtt a veszteség, de még a tetőablakok sem párásodnak csak néha, rendkívüli esetben. Penészre hungarocellt ne ragasszatok! Sem egészségügyi, sem hőszigetelési szempontból nem szerencsés megoldás. Lehet, hogy eltolja pár centivel a harmatpontot a falba, vagy a szigetelésbe. De nagyobb a valószínűsége, hogy inkább beljebb hozza a lakás felé. A vizes gipszkarton szétomlik alatta és akkor úgy is újra kell csinálnotok mindent. Egy árnyékos, de esőnek kitett helyen lévő hungarocell darab került a múltkor a kezembe. A külső felülete zöldalgával volt benőve, alul pedig penésszel. Mind az alga (moha), mind a penész kikezdte a felületét. Amikor kettétörtem, a közepe gyári fehér és tömör volt, de körben az algás és a penészes felület kb 1/2 cm vastagságban lehullott róla. Egyszerűen megette az alga, elbontotta a penész. Mindössze két évig volt a szabadban. Nehéz döntés előtt álltok. link |
Zizu(19 eddigi hozzászólás) 2010-03-05 16:47:09 |
|---|
| ok, koszonom szepen, akkor meglatjuk mi lesz, bontas vagy ragasztas...link |
robert(2752 eddigi hozzászólás) 2010-03-05 16:24:02 |
|---|
| Zizu, Őszintén szólva nincs jobb ötletem, mint a napi többszöri intenzív szellőztetés, ablakok letörlése. Az automatikus szellőztetés kényelmesebb, a légkollektorral előmelegített levegőbefúvás is szimpatikus. Én nem ragasztanék polisztirolt egy penészedő felületre. link |
Zizu(19 eddigi hozzászólás) 2010-03-05 14:23:17 |
|---|
| Sandor! Koszonom neked is a segitseget! A teton nem rajzolodik ki a gerenda, sot, havazasok utan is a mienk az egyeduli teto, ahol a legtovabb megmarad a ho meg a deli oldalon is. Ebbol gondoljuk, hogy csak nem lehet annyira rossz a szigeteles felul. Mar arra gondoltam, hogy meghirdetem a hazunkat esettanulmanynak, hatha valaki csak rajon a problemara :-)link |
Zizu(19 eddigi hozzászólás) 2010-03-05 14:20:30 |
|---|
| Robert! Ezert kerdeztem, hogy ha belulre tennenk hungarocellt, az segitene-e. Lent 22-23 fok van, para 40% korul van, a hatso eszaki sarkon levo szobank peneszedett az eszaki falreszen es hideg volt nagyon, ott csak az eszaki falreszre tettunk hungarocellt es azota szuper szaraz minden, pedig a haz kivulrol 6 centis szigetelessel van ellatva. Igen, tavaly vegig ment a futes, eredmenytelenul. Ezert gondoltuk, hogy muszaj lesz egy paraelszivot betennunk a nemhasznalatos kemenyunk maradvanyaiba.link |
sándor(599 eddigi hozzászólás) 2010-03-04 18:56:37 |
|---|
| zizu! Hideg reggeleken amikor zúzmarás az egész tető, kivülről felnézve a tetőre kirajzolódnak e a szarufák? (Leolvad vagy megmarad felettük a zúzmara.) Ha igen akkor a teljes hosszukban, vagy csak alul, ahol be vannak építve a padlástér szerkezetébe?link |
robert(2752 eddigi hozzászólás) 2010-03-04 16:53:08 |
|---|
| Zizu, Úgy értettem, hogy csak rövid időre kapcsoltátok be a a tetőtéri fűtést, nem pedig folyamatosan. Azt mondod, hogy egy egész télen keresztül ment a fűtés 22 fokon, és mégis penészedett a fal? A földszinten meg semmi penészedés (ott hány fok van)? Húsz évig laktunk egy olyan tetőteret, ahol a szarufák nem voltak leszigetelve, és csak 10cm kőzetgyapot volt a tetőben, mégis csont-száraz volt minden. Fürdéskor, mosáskor és főzéskor persze nálunk is párás lett az ablak, de kárt nem okozott. Más a helyzet, ha a szarufák mellett nincs jól elrendezve a szigetelő. Azt is el tudom képzelni, hogy a szarufák közé tuszkolt szigetelő felnyomja a fóliát, ezért a cserépen átjutó víz a szarufa fölött gyűlik össze (legmélyebb pont), és a szögelési pontokon keresztül átjut a szigetelésbe. Kiszáradni pedig nem tud. A szigetelésbe és a szarufák közé a gipszkarton alatti fólia toldásainál, rögzítésénél és az esetleges trehány kivitelezésű helyeken is bejuthat a pára. Kiszellőztetés nélkül nagy a nedvesedés-veszély, ez lerontja a szigetelés hatékonyságát és beindul az ördögi kör.link |
Zizu(19 eddigi hozzászólás) 2010-03-04 16:14:54 |
|---|
| Szia! Koszi szepen a javaslatokat, de azt irtam, hogy tavaly vegig futottunk 22 fokra es akkor is ugyan ekkora volt paralecsapodas es para, ugyhogy a futes onmagaban nem megoldas sajnos. Amit meg nem ertek, hogy esetleg hogyan juthat a para a szarufa koze, ha a gipszkarton folott van hotukor folia kozvetlenul? De lehet, hogy felre ertettem valamit. Viszont csak az ablakok kezdik nem birni a folyamatos nagy parat (fabol leven), mashol a peneszes foltokat leszamitva nincs nyoma vizesedesnek. Ezert gondoltam, hogy a gond a szarufak leszigetelesenek hianyaban lehet, mert foltosan peneszedik. Utolso kerdesem: ha a hotukor foliaval igy is ugy is le van zarva a para utja kifele, akkor nem mindegy fizikailag, hogy van-e plusz belul egy reteg hungarocell? link |
robert(2752 eddigi hozzászólás) 2010-03-03 23:28:55 |
|---|
| Zizu, Elég sokat elmondtál eddig a problémátokról. Szerintem nem a tetőtéri hőszigetelés a bűnös, hanem a két szint közötti óriási hőmérséklet-különbség, ami párosul a páravándorlással. A redőny csak vizuálisan választja el a földszintet a tetőtértől, a vízgőznek nem állhat az útjába, és a nyomáskiegyenlítődés megtörténik. A tetőtérben a hideg miatt a levegő telítetté válik és kicsapódik a pára, legelőször a leghidegebb felületeken, úgymint az ablakok és a csomópontok. Én két megoldást látok: 1. Ha továbbra sem fűtitek a tetőteret: Légtömör ajtóval elállni a pára útját, és Ha esetleg közös szellőzőkürtő halad a két szinten, akkor azokat is szét kellene választani, és Igaz, hogy a födém a páradiffúzióval szemben nagyobb ellenállást fejt ki, az ilyen esetekben a szigetelés alá párazárat szoktak helyezni, és Naponta kiszellőztetni, leginkább közvetlenül sötétedés után (minkét szinten). A szellőztetésből adódó hőveszteség csökkenthető önálló hővisszanyerős szellőztetővel, vagy/és szellőztető légkollektorral. 2. Folyamatosan fűteni kell a tetőteret, legalább 15 fokra. Ebben az esetben az első pontban írt zárásokra, sőt a padlóra fektetett polisztirol szigetelésre sincs szükség (ez növelheti a belmagasságot is). Ha alacsonyabb a hőmérséklet, mint a földszinten, akkor a jó ajtóra szükség van. Első lépésként, ha 0 fok fölött van a hőmérséklet nyissatok ki résnyire néhány ablakot. Az ablakokról rendszeresen töröljétek le a párát, a rongyot a szabadba akasszátok ki száradni. Állítsatok be egy bólogató ventilátort az ablakok felé irányítva, ami mozgásban tartja a levegőt. A kiszáradás eltart majd egy darabig. A nyári kánikulában ki kellene javítani a nedvesedés okozta károkat, és ki kell nyitni a levegő útját a szarufák közé szorított szigetelő és a felette fekvő fólia között. Ez utóbbira találtok ötleteket a régebbi hozzászólások között. Ennél a munkánál kiderül, az is, ha a szigetelés nem folytonos. Ne adj isten, a szigetelő paplan szétcsúszott, összetorlódott, ekkor sajnos nem lehet megúszni a gipszkarton visszabontását. link |
hyper(9 eddigi hozzászólás) 2010-03-03 21:23:06 |
|---|
| Tisztelt fórum! Zizu problémája kapcsán.... Engem az alsó szint épités kora a falszerkezet,és a vizszintes szigetelés érdekel ebben a kérdéskörben. Véleményem szerint ,akár lehetséges az alsó szint falazatából kidiffundáló pára csapodik le a tetőtér hőszigetelésében? Szerintem nézzük meg az egész épületet ,mivel a jelenség következénye valaminek ,amit most nem ismerünk.link |
Zizu(19 eddigi hozzászólás) 2010-03-03 16:40:53 |
|---|
| Azert van szigetelve a fodem, mert lent mennyezet futes van es hogy ne felfele futson :-)link |
Zizu(19 eddigi hozzászólás) 2010-03-03 16:39:26 |
|---|
| Fodem vasbeton keramia belestesttel es 6 centi hungarocel szigeles.link |
Zizu(19 eddigi hozzászólás) 2010-03-03 16:38:32 |
|---|
| A fodem szigetelve van, de mar kiprobaltuk, hogy futunk, iden is 15 fokig futottunk es az egyik szobaban valamint a furdoszobaban, ahol tetoablakok vannak szo szerint kezdenek szetrohadni a penesztol es allando vizlecsurgastol. A falfutes nem ereszt, mert ahogy irtad, azt egybol lehet latni es nem is menne a futes. Irtam, hogy az emelet egy teljesen leeresztett redonnyel van levalasztva, azon nagyon minimalis para tud feljutni (gondolom). Mar voltak kint hokameraval es paramerovel is, akkor meg nem volt redonnyel levalasztva, akkor arra fogtak, hogy jon fel a para, most van es semmi valtozas (van parameronk meg a viz is csurog ugyan ugy). foleg, ha kint 0 fok korul vagy inkabb alatt van, ilyenkor mar nem, hogy jobb az ido, egesz telen drama. A peneszedessel meg mit tudunk csinalni, ha nem akarunk bontani? Azon gondolkodtam, hogy ha feltennenk csak a ferde falakra 2 centis hungarocellt, szerintede segitene? vagy nagyon befulledne? Igy akkor lehet, hogy a terdfalat ugy kene hagyni, hogy ott legalabb tudjon szellozni. En mar a parat feladtam... beepitunk egy elszivot, talan az segit majd. A nyitott ablak azert nem jo telen, mert befagytak az ablakok, ahogy a para lecsapodott kifele menet, amugy van rajtuk reszszellozo, de ugyis befagytak, foleg, ha ho raesik, stb. Ugyhogy a lecke fel van adva :-(link |
robert(2752 eddigi hozzászólás) 2010-03-02 21:01:44 |
|---|
| Zizu, Miből van a födém, és hogy lett szigetelve? A falfűtés csövei nem sérültek meg valahol? A nyomáscsökkenésen észre lehetne venni. Rá kell jönnünk, hogy mitől ilyen magas a páratartalom. Például attól, hogy feljut a tetőtérbe a lakásban 20 fokon 50%-os páratartalmú levegő, ami lehűlve 5 fokra már eléri a telített állapotot. Ilyenkor az is jobb, ha állandóan bukóra van állítva egy ablak a tetőtérben. Ha kifűtitek a tetőteret, akkor lehet, hogy megszűnik a probléma. Nálunk sincs fűtve a tetőtér, de: 1. A két szint között jól záró ajtó van 2. Nincs hőszigetelve a födém ( a tetősík viszont igen), ezért a legnagyobb hidegben sem megy lejjebb 12 foknál a hőmérsékletlink |
Zizu(19 eddigi hozzászólás) 2010-03-02 20:41:04 |
|---|
| Huuu, tehat bontsuk le es epitsuk ujra. Tavaly leazott a kemenyunkt es emiatt fel kellett mennunk a szigeteles terebe, de teljesen szaraz volt, igy is kell az atszelloztetes? A folia paraatereszto amugy, ez lemaradt. A para egy talany, eddig minden szakember fennakadt rajta, ugyanis fogalmuk nincs mitol lehet. 70-80% kozott van, most fent nem lakunk de teljesen kesz van, csak meg kicsik a gyerekek es lent is elferunk. A fenti resz teljesen zaro redonnyel van lezarva, nem jarunk fel, csak szelloztetni. Eddig barmit csinaltunk (futes, nem futes) iszonyat para van es omlik a tetoteri ablakokrol a viz (ez egy masik gondunk). Nem teregetunk ( lent se, szaritogepezunk telen). Ugyhogy ez a tetoter egy kesz katasztrofa es 4 eve epult a haz. mit lehet tenni?link |
robert(2752 eddigi hozzászólás) 2010-03-02 19:19:43 |
|---|
| Zizu, A penészedést egyrészről a szigetelőanyag inhomogenitása okozza. Ez a paplan kezelhetetlenségéből adódhat. Ilyen pontok a síkok találkozása, úgymint: függőleges fal - ferde sík ferde sík -mennyezet térdfal - ferde sík Vagyis nem lett egyenletesen leterítve a szigetelés. Másrészről hiányzik a kiszellőztetés a szigetelés és fólia között (15 cm széles szarufák között 15 cm szigetelőanyag). A cserép alatti fólia valószínűleg nem páraáteresztő. Tudod, hogy milyen típusú? Amennyiben így van, a kiszellőztetést biztosítani kell, mert úgy lehet csak szárazon tartani a szigetelést. A mennyezeten hiányos lehet a szigetelés, azt is ki kellene javítani. A légréseket alul és fölül is teljes keresztmetszetben ki kell nyitni a szabadba. A térdfalat a külső oldalon szigetelni kellene. Hogy jut most fel a pára az üresen álló tetőtérbe? ott teregettek? Mivel van szigetelve a födém? link |
Zizu(19 eddigi hozzászólás) 2010-03-02 16:24:10 |
|---|
| Szarufák 15 centisek, a szigetelés 15 centi. A 14. oldalon láttam kepéket, kb ugyan így néz ki a mienk is. Közben latom, hogy írtál, szóval van a szürke tetőfólia, ami mögött a cserép van, utána vannak a szarufák és közte a sárga paplanszigetelés, 15cm. utana fem gipszkarton rögzítő, majd a hőtükör fólia és a gipszkarton. Tehát van légrés a gipszkarton és a szarufák között, gondolom ott nem kéne legyen. Ugy gondoljuk, hogy esetleg a fém is átvezetheti a hideget. A mennyezeti rész penészedik valamint, ahol a ferde fal a az ytong fallal (nem a térdfal) találkozik szépen a sarokban le a térdfalig. Meg annyit, hogy a tetőtérben fűtés nélkül télen kb 5 fok van, ami sztem kevés, igaz, hogy a födém meg le van szigetelve és nem megy fel a meleg...  Klikk a nagyításhoz  Klikk a nagyításhoz  Klikk a nagyításhoz  Klikk a nagyításhoz link |
robert(2752 eddigi hozzászólás) 2010-03-02 07:45:07 |
|---|
| Zizu, Arra lennék kíváncsi -nem értettem az eddigiek alapján-, hogy a szarufák között van-e szigetelő, a gipszkarton alatt van-e szigetelő, hol milyen fóliák és légrések lettek beépítve. Milyen méretűek a szerkezeti elemek, stb... Nem egy szabványos műszaki rajzra gondoltam.link |
Zizu(19 eddigi hozzászólás) 2010-03-01 14:44:11 |
|---|
| Kedves Robert! Eloszor is elnezest, ha nem nagy hozzaertest tanusitok, de a ferjem nem nagyon er ra, igy engem kuldott ra a temara, hogy utana jarjak, hogy tudnank a problemankat megoldani a tetoterben. Vegigbongesztem a forumot es hat eleg vilgossa valt, hogy a tetoterunk peneszedese annak tudhato be, hogy a szarufak es a gipszkarton kozul hianyzik a szigeteles... Na mar most ezzel mit lehet kezdeni? Amugy a tobbi retegrend ugy van, ahogy mar tobbeknek is irtad. Ha meg egy rend gipszkartont rateszunk, ahogy nalatok is van? Vagy az nem eleg? Kene koze szigeteles is? Vagy milyen megoldast tudnal javasolni? Bontani nem szeretnenek termeszetesen es gondolom a belulrol felragasztott hungarocell sem lenne jo megoldas (?), bar eleg nagy a belter. Igazabol foleg a mennyezet peneszedik, az oldalfalak csak a rendes fallal valo illeszkedesnel peneszednek, ami meg kivulrol szigetelve van. A masik kerdesem, ami szinten innen derult ki, hogy a terdfal, ami ytong, nincs kivulrol leszigetelve, azt le kene? Mivel? Egyelore ennyi lenne, nagyon szepen koszonom a segitseget! link |
robert(2752 eddigi hozzászólás) 2010-02-28 19:39:41 |
|---|
| zsezse, A cseréplécet talán nem kellene leszedni, viszont a szarufákra a fent hagyott lécek közé azokkal egyenlő vastagságú deszkadarabokat szögelve stabil alapot lehetne csinálni az ellenléc+cseréplécnek. A régi cseréplécekhez feszülne belülről a szigetelés, akkor biztosan nem csúszik meg később. link |
| Homline Forum => Hőszigetelés => Tetőtéri hőszigetelés | lapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16 következő » |