English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés - Pince  =>  Pince fal és padló
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2011-07-29
10:45:29
Előzmény: sándor #16339#16340
"""
Olyan mint "föld" nem létezik. Mindenütt más és más az anyaga és összetétele.
Ennyiből igazad van, amikor azt írod, hogy nem egyszerű számítani a föld irányába történő hőveszteséget.

A témát már sokszor feszegettük. De a földet, annak a ház alatti részét alapvetően hűtésre használták, használják. Illetve ez ellen védekeznek, hogy azután sokkal drágább megoldásokkal hűtsenek.

A földházak kérdése külön téma.
Kíváncsi lennék a véleményedre, ha például kötelezővé tennék ezt az építési módot. Természetesen nem a mátrai tufa barlangházakról, hanem mondjuk egy alföldi vagy budai területről lenne szó.
Minden járulékos tényezőjével együtt, statika, egészségügy, esztétikum, energia hatékonyság, bekerülési költség, stb. Kérdés, hogy melyik előny lenne erősebb, mint a többi hátrány összessége?

A Roberthez intézed kérdésed jogos, de a válaszból is kiderül, a szabványok nem foglalkoznak az egyedi igényekkel, megfontolásokkal.

Ezt azért hozom fel, mert a gyakorlatból ismerem a népi építkezés sok olyan formáját, amit ma már sokan csak irodalomból. Az irodalom alapján nem lehet garantált "földhasználati" tippeket adni senkinek sem.

Csak három dolgot említenék példaként, ahol a földet ősidők óta használják(ták).
Mindhármat személyesen megtapasztaltam, és ha a még további, általam nem megtapasztalt alkalmazásokkal is találkoznék, akkor még kisebb lenne a határozottságom, az elkötelezettségem bármelyik megoldás, mint követendő általános megoldás mellett.

A kiindulási alap az, hogy sem a talajvizet, sem az esővizet nem szabad egy műszaki megoldással eleve örökre elintézettnek tekinteni.

Az első változat az "egy ásónyomnyira" (mértékegység) beásott padlójú alföldi parasztházak.

A második, a baranyai és somogyi vándorcigányok 1m mélyre beásott, ponyvával borított sokcsaládos "lakásai".

A harmadik a polgári házak több ásónyomnyi földből készült födémszigetelése.
A boltíves építkezéseknél, a ma már műemléknek számító épületeknél térkikitöltéshez használt föld-anyag alkalmazása.

Érdemes a ma futtatott hőszigetelési szempontok mellett végig gondolni, hogy ha ma pl. 40cm-es föld födémszigetelés lenne az előírás (vagy csak engedélyezett megoldás), akkor annak milyen vonatkozásai lennének az alaptól a felmenő falakon át az egész épületre, és a ház környezetének a kialakítására.
"""

Valóban, a dombház jellegű épület egy bonyolult téma, mert tényleg nagy gyakorlatot igényel a föld fajta és nedvességtartalom előzetes számítása, és a szakszerű kivitelezés.

A pince padló és oldalfalak esetében más a helyzet akkor, ha hőszigetelésről, vagy éppenséggel a hőtároló tömeg bevonásáról (hőszigetelés mellőzéséről) van szó.

Ha az alagsor szuterén jelleggel használva is van, akkor is sokat segít, hogy a felszín alatti falak nem hűlnek le és nem hevülnek fel annyira, mintha szabadon állnának.
Amennyiben jó a vízszigetelés, nem dohos a pince amiért állandóan szellőztetni kellene, akkor ott télen meleget érzünk, nyáron pedig kellemes hűvös van.
Ezért valóban nem kellene hőtechnikai szempontból csakis a hőátbocsátási tényező alapján leminősíteni az ilyen megoldást. Vegyük csak azt az esetet, hogy a fal külső felülete 5C fokkal melegebb, mint a levegő. A hőveszteség 30%-al csökken.
Éppenhogy előnyös tulajdonságai lehetnek a hőszigetelővel becsomagolt változattal szemben, a fűnyíró elv csődöt mond.



2011-07-29
07:02:10
Előzmény: nandi #16337#16338
nandi,


Ugye erre a részre gondolsz:
követelmény számítás
Külső fal 0,45 0,38
Homlokzati üvegezett nyílászáró 1,6 1,5
Fűtött tetőteret határoló szerkezet 0,25 0,16
Alsó zárófödém fűtetlen pince felett 0,5 0,45
Tetősík ablak 1,7 1,5
Talajjal érintkező fal 0 és 1m között 0,,45 0,55
Talajon fekvő padló a kerület mentén 0,5 1,45
Látható, hogy két hőátbocsátási tényező nem felel meg a követelményeknek. De meg lehet magyarázni!
Az első tervekben szereplő pincefal és padló szigetelések azért nem kerültek
megépítésre, mert a nyáron a pincéből hűvös levegőt áramoltatunk a lakótérbe.
A pinceszigetelés beépítésével elveszítenénk ezt a kedvező klímát.
Mivel úgyis csak egy 17 m2-es helyiséget fűtünk ezen a szinten, a minimális
hőszükséglet növekedés költségét magasan felülmúlja az előbb említett haszon.



Mint minden számítás, az auditáláskor végzett is egyszerűsítéseket tartalmaz. Megállapítom, hogy az előírásoknak nem felel meg minden érték, de meg is indoklom, hogy miért hagytam ki a hőszigetelést: fontosabbnak tartottam a garázst nyáron is hűvösen tartani, mint mint télen felfűteni. Egyszerűen mások voltak a szempontjaim az épület használatával kapcsolatban.

Az irányelveknek megfelelő számítás a teljes épület összes szerkezetére vonatkozik. A pincefal és a padló ennek megfelelően gengébb, mint az elvárt.
A fűtési hőszükséglet számítása azonban a tényleges belső hőmérsékletetek figyelembevételévek történt, például a garázsban csak 10C, vagy a speizben 15C.


A föld szigetelő és hőtároló képességével kapcsolatban igazad van, utána kellene néznem, hogy egy földházra hogyan kell elvégezni az irányelveknek megfelelő hőtechnikai számításokat, az is lehet, hogy nincsen rá előírás. Talán ezért kell minden engedélyeztetés esetén harcolni a hatóságokkal (erről talán Monolit tudna mesélni).

A hatóság nem gondolkodik, hanem alkalmaz. Ami le van írva, az engedélyezhető, ami nincs leírva az üldözendő.
Az is biztos, hogy a törvények és rendeletek megalkotásakor a gazdasági lobbik és a politikai szándékok sokszor hatásosabban irányítják az alkotókat, mint az állampolgárok valós érdekei.
2011-07-28
23:54:12
#16337
Robert!

Olvastam a családi ház energetikai auditját.


a http://biosolar.hu/forum/show/14461#14461 hozzászólásodban.

Meglepődve látom, hogy szinte szégyenkezve beszélsz a pince faláról és padlójáról.
Az én álláspontom, hogy a pince fala melletti föld, illetve a pince padlója alatti talajréteg aktívan részt vesz a hőszigetelésben.
Szerintem, vagy az auditálás számítási szabályai elnagyoltak, és tévesen vannak meghatározva a pincefalak és padlók tekintetében (hőszigetelő anyagok megvásárolására ösztökélve), vagy tévesen alkalmaztad a szabályokat.

A föld jótékony és nem utolsó sorban olcsó, környezetbarát hőszigetelő. Ez adja a földházak létjogosultságát is.

Kétségtelen, hogy nem egyszerű számítani a föld irányába történő hőveszteséget, mert a pince falait körül ölelő föld geometriai kiterjedése nehezen írható le matematikailag.
Számítógépes (úgynevezett véges elemes) módszerrel lehetne megsaccolni a hőveszteségi értéket. A föld hőszigetelési tényezője azonban nem egy fix szám, nem egy jól definiálható érték.
Az én logikám szerint az 1 méteres talajszint alatt elhanyagolhatóan kicsi kategóriába kellene sorolni a hőveszteséget, ha nincs talajvíz a közelben, és a csapadékvíz megfelelően el van vezetve a háztól.

Egy méter vastag földréteg hőszigetelő képessége, kb. azonos 5-10 cm polisztirol hőszigetelővel. És akkor még nem beszéltünk a hőtároló képességről, amit szintén kihasználhatunk.
Józan paraszti ésszel számolva, a padló (főként egy pince padlója) alatt, végtelen vastag földréteg van, tehát annak hőátbocsájtása 0 W/m2K.

Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni a talaj és rétegvizek energetikai szempontból kártékony hatását, mert azt ugye szeretjük, ha a fűtési rendszerünkben víz szállítja a hőt, ugyanakkor nem kívánjuk, hogy a talajban szállítsa el a meleget a háztól.

Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés - Pince  =>  Pince fal és padló
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva