English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés  =>  Csillapítás, késleltetés, hőterjedés
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
levendulaVálasz erre
2016-03-21
12:10:31
Előzmény: robert #49850#49852
10 cm EPS-nek 3,5 óra a késleltetési ideje, 0,04-gyel számolva. A lambda számít, a nevezőben van négyzetgyök alatt.

Hogy mennyi az a hőenergia, amit késleltetve beljebb visz a szerkezetben, az attól függ, hogy mennyit nyel el.

A grafitos két oldala nem egyforma színű, hogy addig is, amíg a színt felviszik rá, ne melegedjen túl. Miután beszinezték, a külső felület hővisszaverő/hőelnyelő tulajdonsága szabja meg az átmelegedést. E tekintetben tehát mindegy, mi van a vékonyvakolat mögött.
2016-03-18
12:19:26
Előzmény: pali #49849#49850
Pali,

Mindkét fajta EPS-t le szokták glettelni és vakolni, vagy festeni, ha külső hőszigetelést építenek.
Ettől kezdve a szigetelő hőellenállása dönti el, hogy melyik alatt melegszik fel jobban a fal. A grafitos hőellenállása kicsit nagyobb. Ebből az következik, hogy a hőterhelés ellen valamennyivel jobban véd.

2016-03-18
11:52:25
Előzmény: robert #49848#49849
Róbert.

Állítólag a nap jobban felmelegíti a grafitost, mint a fehéret és így melegebb lesz a fal.
2016-03-18
10:47:21
Előzmény: pali #49847#49848
Pali,

Hogy érted azt, hogy "beviszi a meleget a falhoz"?
Honnan? A levegőből? Az a kérdés, hogy jobban melegszik-e a fal, ha a egy hőszigetelés választja el a magasabb hőmérsékletű környezetétől?


2016-03-18
09:53:30
#49847


Lenne egy kérdésem a Grafitos szigeteléssel kapcsolatban.


Létezik, hogy nyáron a meleget "beviszi" a falhoz?


Pali
2012-07-16
10:48:36
Előzmény: bigmafa #31575#31576
bigmafa ,

A hőszigetelésről azt kell tudni, hogy nem állítja meg a hő terjedését (mint a vízszigetelés a vízét), hanem ellenállást fejt ki vele szemben, késlelteti a terjedés sebességét.
Kánikulában - legyen bármilyen jó szigetelés a házon -, idővel (talán csak néhány nap) bejut a meleg, mint ahogy a vödör is megtelik idővel egy csöpögő csap alatt. A késleltetés viszont segít áthidalni a napszakokat. Mire felmelegedne a lakás, már este lesz, lehet szellőzéssel hűteni.

Tartályokkal és szűkítésekkel tudnám a legegyszerűbben szemléltetni a hatást:
1. A víz egy nagy keresztmetszetű csövön adott nyomás mellett adott térfogatárammal áramlik egy hordóba.
2. Beteszünk egy szűkítőt. A térfogatáram lecsökken.
3. Beiktatunk egy kis tartályt a szűkítő után. Amíg meg nem telik a tartály, késlelteti a víz áramlását, minél nagyobb térfogatú, annál jobban.
4. Szépen sorban újabb szűkítőket és tartályokat iktatunk a víz útjába.

A tartály térfogata a szigetelőanyag-rétegek tömegének, a szűkítés a hő-ellenállásnak felel meg. Ha a csőre csak napközben adjuk rá a nyomást, és a közbülső tartályok lukasak, a víz éjszakánként elszivárog. Ez felel meg a szellőztetésnek.

A nagy sűrűségű szigetelőanyagok ezért szerencsésebbek a hőszigetelések készítéséhez, mint a könnyű anyagok. A kőzetgyapot ebből a szempontból jobb, mint az EPS, a farost alapú hőszigetelők pedig jobbak a kőzetgyapotnál.



A.
Egy szemléletes modell a hő terjedésére:
1. Hősugárzás
A slag a vizet W-ből B-be spricceli közvetítítő közeg nélkül
2. Hőátadás
Az emberek vödrökkel kézről-kézre adják a vizet
3. Hőszállítás
Egyes emberek vödrökkel a víztől a tűzhöz rohannak



A hőszigetelők a 2. módon működnek

B.
A hőszigetelők modellezésére áramkörökkel:



2012-07-16
10:22:43
#31575
Sziasztok,

azt tudja valaki (vagy van róla dokumentáció), hogy "hogy működik" a hőszigetelés?
Értem azt, hogy egy "ellenállást" kell elképzelni, ami lassítja a hő terjedését. De mégis milyen karakterisztika szerint? A megadott lambda, illetve W/m2/dT értékek hogy működnek a gyakorlatban?
Arra gondolok, hogy szerintem ez a W/m2/dT érték csak állandósult hőmérsékleteknél valós - tehát pl. télen, amikor kint hideg van, bent meleg folyamatosan.

De mi van nyáron, amikor bent kb. konstans a hőmérséklet, de kint napi ciklussal változik?

Arra gondolok, hogy a hőszigetelés tároló kapacitása kicsi (különösen a polisztirolé) a tömegéből adódóan. Tehát reggel elkezdi melegíteni a kinti levegő (vagy a nap maga) a szigetelés külsejét - az egy idő múlva "beér" a falhoz, és azt melegíti tovább. Este viszont a a melegítés megszűnik - ugyan a szigetelés belseje még meleg, de sokat nem tud átadni a falnak, mivel kicsi a hőtároló kapacitása.
A kérdés tehát, milyen gyorsan melegszik át a hőszigetelés, hogy vezeti a hőt? Erről van valami táblázat, mérés, esetleg én nem veszek észre valami triviális összefüggést?

Sokszor olvasom, hogy nyáron a hőszigetelés nem sokat számít, mert "úgyis átmelegszik" minden. Viszont a fenti logika szerint igenis észre kéne venni, jelentősen a szigetelést (a tomboló kánikula kivételével, amikor éjszaka se hűl le a levegő). Nekem a 25 fok már tök' elég lenne, most 30 volt...
2011-07-11
21:13:17
Előzmény: takyka #15824#15827
takyka,

Minél nagyobb a tömeg, annál jobb a hőkiegyenlítés a lakótérben.

Minél nagyobb a falazat tömege, annál kisebb a hőingadozás. Nyáron a benti átlaghőmérsékletet hőbevitel vagy hőelvétel nélkül a napi külső középhőmérséklethez közelít.
Arra gondolsz, hogy a szigetelés alatt felmelegő fal nem tud kihűlni?
A belső nagy tömegű falazat hatásosan elnyeli a szigetelésen átjutó hőt, és éjszakánként a fal felülete intenzív szellőztetéssel jól hűthető. A lakás használatával és az ablakokon bejutó hő ellenére a belső átlaghőmérsékletet a külső átlaghőmérséklet alatt lehet tartani 1-2 fokos hőingadozás mellett.


Ezen a grafikonon egy nyári hét hőmérsékléti adatai láthatóak, egy olyan időszakban, amikor a kánikula állandósult.
A tetőtérben az ablakok kevésbé vannak árnyékolva (K és Ny oldalon egyáltalán nem), mint a földszinten, ezért ott nagyobb a hőbevitel. A tetőtér átlaghőmérséklete csaknem egy fokkal (28.1C) meghaladja a külső átlaghőmérsékletet (27.3C). A földszinten az intenzívebb éjszakai kereszthuzatnak is köszönhetően 25.8C átlaghőmérsékletet mértem.
A földszint nagyobb hőtároló tömegének köszönhetően a hőmérséklet napi ingadozása kevesebb, mint 2C, ugyanez a tetőtérben majdnem 4C, ugynakkor a külső hőingadozás 10C fokot is meghaladja.
Mind a földszint, mind a tetőtér a hőmérsékleti csúcsot a naplemente után, a szellőztetés idejére éri el.




2011-07-11
21:01:21
Előzmény: takyka #15824#15826
Leginkább a benapozás és árnyékolás fogja meghatározni.
Ha megfelelő árnyékolás lett számolva/kialakítva (pl. eresztúlnyúlás) vagy van redőny (ha elviseled, hogy "félhomályban" vagy addig míg besütne ott a nap) , és csak reggel-esete szellőztetsz, akkor minimális lesz a felmelegedés (hőingás).
Lassú felmelegedés biztos lesz ha hosszabb a kánikula, hisz olyankor van hogy éjszaka is 24-25-26 fok van kint és éjszaka sem hűl vissza .

Nálunk jelenleg földszinten 24,5 fok van. (40-es tömör+6cm cell), család "beidomítva" redőnyhasználatilag, szellőzetetésileg.:-))

A tetőtérben már más a helyzet.
Nem mértem de van vagy 27 fok fönt!Vagy többb is.
Hsználtan vettük, felújításkor raktam a ferde falsíkban 22cm szigetelés , DE utólag már nem lehetett kettős átszellőztetést csinálni, csak teljes átlécezéssel lehetett volna.
Szegény gyerekek :-(, marad az éjszakai szellőztetés nekik.
2011-07-11
19:10:23
Előzmény: robert #15818#15824
Mi van egy utólagosan, homlokzat szigetelt ház esetében? (nem tetőtér) A szigetelés lassítja a felmelegedést nappal, de éjszaka a visszahűlést is, hiszen kifelé nem tud hűlni a nagy tömegű falszerkezet. Mire lehet számítani, szigetelés után hogyan fog a hőingás alakulni nyáron?

T.
2011-07-11
17:05:41
Előzmény: villam64 #15817#15818
villam64,

A szerkezetekben hőfelvétele és hőleadása egy napi ciklust követ. Napközben besugárzás csak a tető felől fűt, éjszaka szellőzés mindkét oldalt hűti.
A szellőztetést nem lehet kihagyni a játékból, ha nincs aktív hűtés. Ez egy lassú reagálású, de természetes nullenergiás hővédelem.

Ha valakinek nincs türelme az ablakokat nyitni, zárni, de van pénze rá, hogy légkondit állítson be, akkor a szigetelés hőkapacitása nem játszik.

A késleltetés és a csillapítás számítására vannak módszerek. A határoló szerkezet egy bizonyos vastagságát veszik alapul (például azt a vastagságot, ahol hővezetési ellenállás elér egy bizonyos értéket ), és erre a vastagságra kiszámítják a szerkezet hőkapacitását.

A farost alapú hőszigetéseket ezért alkalmazzák előszerettel könnyűszerkezetes épületekben. Mármint azért, mert a fa hőkapacitása magas.
villam64Válasz erre
2011-07-11
16:15:14
Előzmény: robert #15811#15817
De amit elnyelt a szerkezet és a hőszigetelő, az a mennyiség miatt nehezebben hűl vissza. Lásd vályog házak. Lásd a mostani több napos kánikulát. A basf is több napos tesztet mutat be. Ilyen mérést csak azonos körülmények között lehet elfogadni. Tehát kell egy állami minősítő cég, aki beméri ezeket a termékeket. Addig nem fogadható el semmi monda.
2011-07-11
09:35:59
#15811
Nézzünk egy tetőtéri lakást, ahol nyári kánikulában a hőszigetelés szerepe a külső tér felől támadó meleg késletetése.

Napközben a hőáram behatol a szerkezetebe, aminek egy része az útjába eső rétegek felmelegítésére fordítódik, igy a mélyebben fekvõ rétegekbe csak a külső felületen behatoló hő egy része jut el. Minél nagyobb tömegű és fajhőjű rétegeken halad át, annál nagyobb hányada fordítódik e rétegek felmelegítésére, és minél nagyobb hőellenállásúak a rétegek, annál nagyobb lesz a hőmérsékletesés.

Ha például x cm vastag kőzetgyapot 4 órán keresztül késlelteti a tetőtér felmelegedését, addig az ugyanolyan vastag könnyű hab a fele, harmada ideig sem képes visszatartani a meleget.

Jól megválasztott hőszigetelés esetén a napi ciklusokban érkező külső hőterhelés csúcsa a belső felületen jelentős késéssel akkor jelenik meg, amikor már lemegy a nap és szellőztetéssel kezelhetővé válik.





Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés  =>  Csillapítás, késleltetés, hőterjedés
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva