English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Hőszivattyú  =>  Talajkollektoroklapozz: 1, 2   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2013-09-25
19:06:59
Előzmény: robert #42518#42520
Szia!
Ásóval és rövidnyelü lapáttal.Mikor már nemtudtam kidobni a földet akkor egy vödörben raktam amit felhúzott a fent lévő cimbora.

így volt egyszerűbb kiásni,mert nemtudtam mikor elkezdtem ásni őket mekkora lesz a spiral átmérője.
2013-09-25
18:51:07
Előzmény: jzoleee #42516#42518
jzoleee,

Hogyan ástad ki az aknákat? Miért nem kör keresztmetszetű?

2013-09-25
18:20:21
#42516
Sziasztok új vagyok a forumon,tudom hogy nem most van itt az ideje de most mutatom be nektek spiralszondas hűtési rendszeremet.
ami remekül működödött de sajnos kevés volt a 2db spiral ,amik körül felmelegedett a talaj és már nemtudta azt amit elvártam tőle, de ezek csak kisérleti jellegel készültek. még 4 vagy 10db lesz ezek mellé csinálva a következő évben.

Egyenként 65 méter 20-as kpe csőböl vannak,4,5 méter mélyen van az aljuk,atetejül 1méteren van. Nálam a tajvíz nem fenyeget ilyen sekélyen mert itt 25M-a szintje.









2013-08-07
20:26:27
Előzmény: robert #41652#41659
robert:
"Egyébként milyen szakirodalomban hívják "gümőkollektornak"?"
Szerintem inkább kosár vagy cölöp:
http://biosolar.hu/forum/show/40689#40689

Ha az alja szűkül kosár, ha nem akkor oszlop.



2013-08-07
16:28:56
Előzmény: medig #41651#41652
medig,

Mire használod a talajkollektort?

Itt egy régebben betett ábra.


Szóval nem valószínű, hogy a fűtési időszak elején eléred a 20 fokot (talán ~16C), teljesítményt meg végképp nem lehet kivenni belőle ilyen hőmérsékleten.

A hűtéssel ugyanez a helyzet.

Direkt hűtésre-fűtésre alkalmatlan, nagyobb hőmérséklet-különbségre van szükség a primer körben, talán egy pici hőszivattyúhoz elég.


Egyébként milyen szakirodalomban hívják "gümőkollektornak"?

2013-08-07
07:52:51
#41629
Talajkollektorral van valaki aki operál, hűtés ügyben?

Nekem van 3db spirál kollektorom 400 m 32 kpe csővel, teteje 1,5m, alja 3,5-4 méteren... a szavatos szakirodalom egyszerűen csak "gümőkollektor"-ként jegyzi ezt a fajta megoldást.
Ezekben a kánikulai időszakban 21-22 fokos vízet lehet kivételezni belőle. Per pillanat padlóhűtésre vagyon rákötve, ahol nem túl sokat hoz a konyhára, 24 fokos padló helyett 23 fokra tudja csak lehúzni... Kíváncsi lennék talajkollektoros passzív hűtést használóktól tapasztalatára, hogy ők, hogyan használják, és mik a konklúziók.
Nyár elején még egészen jól müködött a téma, volt hogy 16 fokos víz is bejött. Nagyon a nyár elején még 14 fokos is... aztán ugye elkezdett melegedni a talaj, és szépen lassan emelkedett... sajnos a talajvíz 6 méter környékén van, szóval nem a legideálisabb a helyzet...

medig
payagyerekVálasz erre
2013-05-20
18:51:14
#40744
Ez a kosárforma "talajkollektor" inkább gümőkollektor. Van vele 1 nagy gond. Hiába gyömöszölünk sok csövet belé, és hiába is próbálnánk a cső anyagának hővezetőképességével számolni, akkor is 1 darab gümő. Értem ez alatt, hogy az 1 olyan hőcserélőt fog alkotni, melyben a cső belsejében valóban lenne hőelvétel a víz áramoltatása miatt, na de a körülötte lévő talajban (vízben) lóf@sz hőáramlás sem lesz.
Márpedig az elég ócska hőcserélő tud lenni, amelyben csak az egyik oldal közege áramlik!
1 klíma sem sokat hűtene, ha nem menne a ventillátora. Hiába tódul benne a brutális hőelvételű (hűtő) klímagáz.
1 padlófűtés is érdekesen fűtene, ha a teljes épület igényelte csőmennyiséget begyömöszölném 1m2 betonba és a többi padló nem kapna belőle.

Konklúziónak:
Valóban általános az, hogy már kicsi hőelvételnél befagy a kútba lógatott gümőkollektor, vagy épp felhevül ugyanez a kútvíz, ha hűtjük a kecót vele.

Én meghagynám békében azt az ásottkutat nyelőnek és 1 fúrottat használnék forrásként hűtési és fűtési céllal. Persze a kocsibejáró fűtése már luxus, így luxus alkatrészeket is kíván (köztes HCS, fagyállós kör, plusz szivattyú).
2013-05-20
16:12:06
Előzmény: medig #40733#40739
Valószínűleg akkor 25-ös kpe csövet kellene használnom. Nem tudom még, hogy hogyan fogom ezt a 125 méter csövet 80 cm átmérőjű spirálba feltekerni, ezen még gondolkozom, vagy van már kiforrott házi technológia erre?
2013-05-19
21:49:06
Előzmény: villam64 #40735#40736
Villam64,

Akkor lehet, hogy esetemben jobb a fagyálló, ha már úgyis van.
villam64Válasz erre
2013-05-19
21:44:54
Előzmény: shamee #40732#40735
Valószínűleg a hosszú fenti cső miatt meg tud fagyni gravitációsan. De ez csak elmélet. Elméletileg működhet gravitációsan. De nem tudok róla, hogy elvégezték volna a kísérletet. Meg ott van a 4 °C hőmérséklet határ, amikor a hideg víznek kisebb a fajsúlya.
A rendszeremben az elektronikákat megdupláztam, a szivattyút még nem. Lehet annak is eljön az ideje.
2013-05-19
20:48:46
Előzmény: shamee #40729#40733
A legutóbb amit linkeltem földhőkosárnál 32-es kpe csövet használnak, rehau-nak is van talajkollektora kisebb átmérő hosszabb furatba...
www.rehau.com/GB_en/Building_Solutions/Renewable_Energy/Ground_source_Energy/RAUGEO_Helix_Probes/?tab=526424

www.rehau.com/linkableblob/GB_en/1026444/data/RAUGEO_Helix_Sales_Brochure-data.pdf

Itt 25-ös cső 2,3mm falvastagsággal...

A cső paramétereit, hosszát úgy kell meghatározni, hogy jól megválasztott tömegárammal a talajkollektor is, és a helyiségben lévő hűtő berendezés, is megfelelő hőcserét biztosítson. Elég sok az ismeretlen, akarom mondani változó van, ami szerint ki kell okoskodni a talajkollektor csövezésének paramétereit...
Egy db spirál kollektorral nem egyszerű ezt szerintem összehozni, mert nagy hőcserélő felület kell megfelelő víztömeggel...
(Kíváncsi leszek hogy a saját talajkollektoros rendszerem mit tud majd hozni, kánikulában, ha egyszer készen lesz... )


Hogy mekkora hűtőteljesítményt tudsz majd kivenni, az szerintem akkor fog kiderülni, amikor már készen lesz.
Valaki régebben mintha írt volna olyat, hogy kútba raktak 200m 25-ös kpet, zárt rendszerben üzemelt és két hétig jól is működött, aztán felmelegedett a kút vize.
Vízmennyiség függvénye gondolom, illetve hogy használják e vizét, illetőleg milyen az utánpótlása...

2013-05-19
20:42:47
Előzmény: villam64 #40728#40732
Villam64,

És ha meghibásodik a keringetés, vagy működik gravitációs elven is?
(A fagyállót én találtam ki mert úgy gondolom, ha csak hideg van és nem esik a hó, ónos eső, akkor nem érdemes használni a rendszert, továbbá van raktáron.)
2013-05-19
20:40:50
Előzmény: szocsmarci #40725#40731
Szocsmarci,

A fő cél a bejáró téli fűtése lenne, a kis épület hűtésére csak a kollektor nyári kihasználása miatt gondoltam.

Ha nem temetem be a kutat, akkor csak a kútvíz szintjéig lehetne kihasználni a kollektort, ami változó akár 1 métertől 4 méterig. Így alacsony vízszintnél nem biztos, hogy elég lenne a teljesítmény, míg a nedves föld is jelenthet valami plusszt. És lesz fúrott kút hamarosan kiegészítve esőgyűjtővel. (Bár korábban gondoltam arra, hogy a kútba kellen bevezetni az esővizet, de az előbb-utóbb úgyis elszivárog onnan.)

A kis épületet a padlón keresztül terveztem hűteni padlófűtés-csövezés mintájára.
2013-05-19
20:29:48
Előzmény: villam64 #40721#40729
Villam64,

Ez lett volna az egyik kérdésem, hogy milyen csövet használnak a talajkollektorokhoz. Én 20-as KPE csőre gondoltam.
villam64Válasz erre
2013-05-19
19:52:36
#40728
Én nem javasoltam fagyállót a zárt rendszerhez. Elég a keringtetés lefagyás ellen. A kollektorhoz sem használok fagyállót.
szocsmarciVálasz erre
2013-05-19
18:30:14
Előzmény: shamee #40720#40725
Szerintem több lesz a teljesítmény, mint 1000 W. A kútvíz nem állandó, a talajvíz mozog körülötte, emiatt cserélődik a benne levő vyíz is. A 125m cső szerintem elegendő így egy 20m2-es ház hűtéséhez. Persze jó lenne valamilyen felülethűtés, ide az lenne az igazi.
A bejáró téli fűtéséről lebeszélnélek a fagyálló miatt. Sok kell belőle, és ha kilyukad a cső, szennyezi a környező talajvizet.
A kútat nem kellene betömedékelni, max egy beton fedlappal. Manapság tényleg érték egy ásott kút, és nem lehet tudni, mit hoz a jövő.

Már hallottam falhűtésről, amit kútivíz hűtött. Egy hőcserélőre nyomta a vizet, ami utána a szennyvíz lefolyóba került. Onnan vette át a hőt a falfűtési kör, ami így falhűtéssé lett. További részleteket sajnos nem tudok.
villam64Válasz erre
2013-05-19
08:54:40
Előzmény: shamee #40720#40721
A 800-1000 W az lehet 300 W vagy 2000 W. Nagyon lazán kihagytad a számításból a cső anyagát, és keresztmetszetét. A járda olvasztására zárt rendszerben megfelelő lehet szerintem. Megfelelő nyomás kontroll mellett. Nyitott rendszerhez nagyobb teljesítmény szükséges későbbiekben.
2013-05-19
08:17:24
Előzmény: medig #40718#40720
Medig,

Köszönöm válaszodat, akkor az ötlet ezek szerint nem ördögtől való.
Az a baj, hogy csak egy kutam van és az átmérője csak 80 cm, tehát valami házi gyártású sprál kellene. Ha már másfél métertől lehet telepíteni, akkor egy kb 5 méter magas spirállal lehetne számolni, méterenként 10 körbehajtás az 50, így 0.8 x 3.14 x 50 = 125 méter csövet jelentene, ez a prospektus alapján 800-1000 W-os teljesítményű lehet. remélem jó a gondolatmenetem.
Zárt rendszerben gondolkozom, fagyállóval feltöltve, a keringetést a melléképületben elhelyezve, amelyet nyáron ezzel hűthetnék is, télen pedig a bejárót fűteném a renszerrel.
A betemetésen azért gondolkodtam, mert fúrott kutat tervezek a locsolásra és egyéb felhasználásra (WC, kocsimosás), továbbá mint veszélyforrás megszüntetésére 4 éves kislányom miatt. Ezen felül, mint említettem nem bízom a talajvízben szennyezettsége miatt, és még locsolni sem szívesen locsolnék belőle.

Tehát, ha letekerném (valahogy) ezt a 125 méter KPE csövet az alkalmas lehet-e kb 10 méter gépkocsibejáró fűtésére és egy 20 m2-es kis épület nyári hűtésére?

Köszönöm,
Shamee
2013-05-18
22:30:20
#40717
Kedves Fórumozók!

Tanácsot szeretnék kérni egyesek szerint "őrült ötletemhez".

Van egy régi ásott kutam, amelyet a közeljövőben tervezünk betemetni(sajnos elég szennyezett a talajvíz a környéken, sokan még közelmúlban is emésztőt használtak, vagy még használnak ma is).

Mielőtt betemetném, egy pár méter KPE csövet tervezek spirálban betekerni a talajvíz tartományába. Most a talajvíz kb 4 méteren kezdődik a kút kb 6-8 méter mély, így kb 3 méter magasságú spirált tudnék betekerni a talajvíz tartományába, a kút kb 80 cm átmérőjű.

A spirált talajkollektorként tudnám később használni, télen a kocsibejáró fűtésére, nyáron a melléképület hűtésére.

Láttok ebben fantáziát és főleg értelmét?

Előre is köszönöm véleményetek.
Üdv,
Shamee
2013-05-15
14:31:19
#40689
ha valakinek van kedve számolgatni, akkor íme néhány geo-s adat:










És egy kis érdekesség: geokosár.



villam64Válasz erre
2012-11-21
08:38:33
Előzmény: stanpan #35542#35698
Én nem vezetném be a lakásba azt az állott levegőt. Nyirkos lenne. Hőcserélőnek használható.
2012-11-18
14:43:58
#35542
Sziasztok. Rekuperátoros rendszerrel kapcsolatban lenne kérdésem.
Régi házat újítok fel, a nedvesedő padlót is felbontom. Új kavicsréteg, aljzatbeton, vízszigetelés, hőszigetelés, simított védőbeton, stb. Merész ötlet lenne talajregisztert tenni a padló alá? Természetesen megfelelő mélységben, hőszigeteléssel fedve. A kertben erre nincsen lehetőség, és ha úgyis túrok...
Egyáltalán, hogyan kell ezt méretezni, milyen csövet használjak, ami megfelel az egészségügyi szempontoknak?
2011-07-10
12:18:54
Előzmény: sándor #15788#15789
sándor,

"... nyáron minden talajvizes, sekélykutas megoldás nélkül lehet biztosítani a lakás hűtését.."
Ha egy családi ház építészetileg vagy funkcionálisan el van cseszve, akkor ezt valóban aránylag olcsón lehet korrigálni a talajvizes hűtéssel.


"...még akkor is, ha csak tíz év múlva kerülnének használatba. Közben rendezték az esővíz elvezetéseket, csatornáztak. A vízszint lement 1m, sőt ilyen aszályos évben mint az idei 2-2,5m-re. Nagy lett volna a bukta ha megcsináljuk a csőfektetést..."
Ezért nem érdemes "raktárra aggódni" (egy ismerős után szabadon) :)

"... Arra a kérdésre csak mosolyogtak, hogy hallottak e már az általuk készített ilyen szonda elhelyezések megtérüléséről. A legtöbbet Ausztriában és Németországban fúrták. És nem átlagos kinézetű emberkéknek."
Nekem egyre inkább kezd körvonalazódni, hogy a pofon egyszerű és szinte nulla bekerülési költségű, de energiazabálónak kikiáltott megoldások, mint például a kapcsolt árammal üzemelő hőtárolós kályha, összességében olcsóbbak lehetnek, mint a több millós hiper-szuper jó COP-vel működő hőszivattyúk. Az esetleges HP előnyök némi hőszigeteléssel könnyen feledtedhetővé válnak.

2011-07-10
07:38:00
Előzmény: sándor #15776#15782
Sándor,


"""
Termál és ivóvizet vizet fúrókkal beszélgettünk a hőszivattyús szondák "kútjairól". Szerintük nehezebb, és ezért sokkal drágább feladat, mint egy normál másfél millás minimum ivóvíz kút.

Ők bolondnak néznek mindenkit (pedig sok, később bedöglő lyukat csináltak már "olcsón"), aki adott mélységre rendel tőlük szondához furatot.

A megfelelő hőmérsékletű réteg(ek) megtalálása még viszonylag egyszerű. De olyan rétegvíz cserélődésű helyet találni, amilyet a hőigény megkíván, szerintük nagyon nehéz munka.
Ők inkább áldoztak volna egy hónapot a mérésekre, a rétegvizsgálatokra, több próbafúrásból történő kiválasztásra. Lett volna 3-4 milla, de a szondákat váltogatva mindig működőképes maradt volna.

Szerintük a tervezők csak egy általános földhő kapacitás értékből indulnak ki és úgy határozzák meg térkép alapján a mélységet.
Amikor a tulaj szembesül a tényekkel, rendszerint a tervezőnek hisz.
A megfúrt lyukak körül sorra hatalmas fagyott talajtömb keletkezik. Sok még a következő télig sem olvad ki.
"""


A spirál és vízszintes kollektorok (sekély mélységű) esetén a magas talajvíz sokkal nagyobb hőkapacitást eredményez, mint a száraz talaj esetén, ezért kevesebb csövet kell elásni, a nedves területeken olcsóbb ilyet létesíteni.

A szondák is csak a köröttük elhelyezkedő talajt tudják hűteni, a hő pedig csak elég lassan pótlódik.

A legjobb hőforrást a kutak jelentik, de erre van a legkisebb esély, ráadásul a vízhozam változhat.

Ha egy tervező a száraz talajba tervezi a szondát, akkor attól rosszabb, már úgy sem lehet.
Mostanában egyre több hőszivattyús rendszerhez terveznek napkollektorokat is. Nyáron a kollektorok által termelt hőt a talajba pumpálják.
Három síkkollektor által megtermelt és betárolt 4000kWh sokat jelent a téli hőszükséglet fedezésére, főleg jó hőszigetelés mellett.


2011-07-08
17:04:55
#15741
A GTE Systems (spirálkollektoros rendszereket is hirdet) érdeklődésemre elmondta, hogy csak olyan területen tartja használatra érdemesnek ezt a hőcserélő típust, ahol magas a talajvíz szintje. Budakeszire inkább levegős hőszivattyút javasolnak.
Biosolar Forum  =>  Hőszivattyú  =>  Talajkollektoroklapozz: 1, 2   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva