English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Építés  =>  Vályog falaklapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
epitomesterVálasz erre
2015-03-25
22:10:35
Előzmény: herkules #47435#48521
Szia.
Vályog házat egyáltalán nem tanácsos nikecellel szigetelni!!!!!!
Ilyen még a gázbeton szilikát és az ytong is!!!
Lehet rosszabb lesz a falad hőtechnikája mint a szigetelés előtt!!!
Külföldiában csak betonra és téglára szigetelnek nikecellel!
Ezeknek jó a nikecell, úgy sincs páradiffúziója egyiknek sem.


2014-10-04
21:59:38
Előzmény: herkules #47435#47443
herkules,

http://biosolar.hu/forum/show/17480#17480
http://biosolar.hu/forum/show/25625#25625

herkulesVálasz erre
2014-10-04
12:17:58
#47435
Segítségre lenne szükségem! Van egy vályogházam, ami pelyvás sárral van körbe pucolva. A falak 40 cm-esek. 10cm-es nikecellel akarom körbeszigetelni, de mivel ragasszam fel a falra, vagy csak elég a dübel? A vályogfal szurkos papírral alá van szigetelve. A ház alapja beton. A kőzetgyapot meg drága, ezért kell nikecell.
2014-02-14
22:47:52
Előzmény: 4karikas #45736#45738
Két ilyen példát is láttam már, nem tudom, hogy építési engedélyük volt-e, amennyire én tudom a vályog nem terhelhető túlzottan. Mindketten betonfödémet húztak fel a vályogfalra és megemelték a tetőt, az egyik mind a mai napig áll. A másik... nos ő volt olyan ügyes és először felhúzta a betonfödémet tető nélkül és ahogy átszivárgott a víz az esőzések után, kiolvadt a vályog a födém alól és az lett a vége, hogy utólag kellett tégla falszerkezetet alappal együtt megcsinálni, így kb másfél méterenként kiverték a vályogot a betonfödém alól és kicserélték téglára. Szép baleset mit ne mondjak.

edit.: ezekhez a munkákhoz már engedélyt kell kérni ha jól tudom.
2014-02-14
20:17:26
Előzmény: 4karikas #45736#45737
4karikas,

Szerintem keress meg egy építészt, és valószínűleg statikusra is szükséged lesz a kérdésed megválaszolásához.

4karikasVálasz erre
2014-02-14
20:04:54
#45736
Sziasztok.

Kérdésem a következő lenne, vályogházunkon melynek falai 55cm vastagságúak vályogtéglából épültek kisméretű tégla alapra vízszigeteléssel ellátva szeretnénk tetőt cserélni úgy, hogy beépítenénk a padlásteret egy galériával és egy szobával a középső rész pedig nyitott lenne. Tetőablakokkal és a galéria felőli végén kis terasszal. Ehhez kell-e építési engedély? A tető faszerkezetes nádtető lenne viszont a falon nincs koszorú így azt is kellene csinálni csak kérdés miből? Tanácsokat szeretnék kérni mit lehet és hogyan.
köszönöm.
2013-03-15
18:08:23
Előzmény: robert #39531#39532
igen a vízszigetelést már beszéltük :) köszi
2013-03-15
17:29:57
Előzmény: tomasz #39530#39531
tomasz,

Jelenleg U~1.5 (rendkívül gyenge), 10cm hőszigeteléssel ~0.3:
http://apps.biosolar.hu/u_value/?l1=0.65&t1=30&l2=0.0391&t2=10&l3=1.000&t3=0&l4=1.000&t4=0&l5=1.000&t5=0&l6=1.000&t6=0&l7=1.000&t7=0&l8=1.000&t8=0

A vályog utólagos hőszigetelésének elengedhetetlen feltétele, hogy a nedvesség elleni szigetelése tökéletes legyen (mindenhol csontszáraz és megfelelően szilárd legyen a fal). Ha pl alulról nedvesedik, akkor az első feladat a vízszigetelés kijavítása, ha porlik a fal, vagy nem köt eléggé a vakolat, akkor sajnos jobb lemondani a hőszigetelésről.

2013-03-15
17:20:41
#39530
Üdv :)

Kis segítségre lenne szükségem.

Adott egy 30 centi "vastag" vályogtégla fal. Három kérdésem lenne:
Ennek a falnak jelenleg mennyi a hővesztesége?
Mennyi lenne a hővesztesége 5cm vakolható gyapot felrakása után?
Mennyi lenne a hővesztesége 10cm vakolható gyapot felrakása után?

köszönöm előre is

üdvicsek
2012-11-11
13:14:57
Előzmény: villam64 #35295#35321
Nekem szerencsére nincs ilyen problémám, a ház félig tégla +10cm EPS. A másik fele meg két szoba, melyből az egyik talán vert fal a másik vályogtégla. A vert falazatú rész nagyon jó meleg, a vályog rész meg nagyon hideg, és a fal egy részén csapódik le a legkisebb pára is. Szellőztetés ide vagy oda, semmit nem ér, ha folyamatosan nyitva az ablak ilyen időben, és be se megyek a szobába, akkor is penészedik egy részen. Arról nem is beszélve, hogy alulról dől a hideg. Szerencsére ez egy viszonylag kis szoba, igy télen csak temperálom kb 10 fokon, különben kihűti az egész házat. Amúgy 4erdei m3 fából megvan az éves fűtés így. Igaz csak ~40m2.
villam64Válasz erre
2012-11-10
18:23:28
Előzmény: tomasz #35289#35295
Nem jól tudod. Tégla házban élek, és az van szigetelve. Van vert falú házam, nem vályog, hanem föld. Ez nincs szigetelve, de iszonyatosan hideg. A méréseim alapján, nyugodtan szigetelném, minimum 15 cm-rel. Padló aládolgozás megszüntetve, hézaggal padlófűtés. Oldalfal a padlótól néhány cm, hogy szellőzzön. A belső vakolat legalább 1 m magasan szellőző vakolat. A párátlanítás 5 °C külső hőmérséklet alatt keresztszellőztetés. 20 °C felett állandó. Ezt csinálnám. Ha lenne alapja a háznak. Mert az alap is 1 méter mély szigetelést igényel. És kívülre elvezető drénezés, és csatorna a tetőre. Mert hátul az sincs. Belül a szobába, ahol levertem a vakolatot, ott kiszáradt. Egyes vakolatok gyűjtik magukba a kapilláris nedvességet, és nem vezetik ki magukból. Nem szabad a padló burkolatot összekötni a fallal, kiszellőző rést kell hagy. És valamelyik cég lélegző vakolatát feltenni. A bontás elején éreztem 1 éve dohos szagot, penészt nem. De mostanra majdnem megszűnt, és normalizálódik a helyzet. A szigetelés hasonlóan működne, mint amit látsz a téglafalnál. A párát nem a fal szigetelése fogta meg, hanem később az ablakok tömítése zárta be a lakásba.
De alap hiányában a lábazati szigetelést nem igazán tudom feltenni. Így rész megoldás lenne a homlokzati szigetelés. Plusz a padláson 5 cm betont kellene felverni, hogy szigetelni lehessen normálisan. Addig csak agyalok ilyen szigetelésen.

Ja a fal pára átvezetése. Az én logikám szerint nincs. Mielőtt a pára elérné a külső réteget kicsapódik a falban, És nedvesedik a fal. Szerintem a szigetelés javít rajta, ha megfelelő vastagságú. Én minimum 15 cm-re voksolok. Hogy ne dohosodjon.
2012-11-10
12:28:20
Előzmény: villam64 #31505#35289
Üdv VILLÁM!

Ha jól jött le nekem az eddigi hozzászólásaidból, akkor vályogban élsz és a másik forumban mintha azt irtad volna hogy dryvittal szigetelted. Az én falam egyáltalán nem vizesedik, de egy nagyon pici doh szag van, mert pár helyen a hőhidak miatt penészedik. MI a véleményed a vályog EPS szigeteléséről? Ha neked így van, mi belőle az igaz, hogy bedunsztolja a falat? Nem tud szellőzni, párologni etc.?

Üdv.
2012-07-14
23:38:08
Előzmény: barbot #31543#31544
barbot,

Csak a külső falak mentén van drénezés, a lakásban a víz, fűtés és a csatornacsövek mennek a padló alatt.


2012-07-14
23:22:36
Előzmény: robert #31515#31543
Szia Robert!
Kivezetőcsövet láttam a padlón keresztül. Ez a drénbe csatlakozik? Van benne ventillátor?
2012-07-14
23:17:38
Előzmény: villam64 #31505#31542
Szia Villám64!
Tényleg szerteágazó a gond, és úgy látom, hogy a szekér egy kicsit megkerülte a lovakat.
Ami a gond megszünésével kapcsolatos gondolatodat illeti, hát inkább ne! Kár a munkáért, ha esetleg bekövetkezik. Csak a munka sorrendjén kell(ene) változtatnod.
Sorban:

"Tégla az egész szoba alá kerül a földre. A föld nagy része benn volt az előző padlónál. Kicsit többet hordtam ki, mint kellett volna, de igyekszem tiszta szárazzal pótolni. Nagyon sok kicsi lyuk volt a szobában az előző faszerkezetben."
Száraz föld nincs, illetve ha száraz földet raksz be, akkor inkább száraz, mosott kavics, egyenletesen, nyesett, sima felületre. Nagyon fontos, hogy egyenletes legyen, hogy ne legyenek koncentrált hőhidak/páraterhelési pontok, és hogy homogén legyen az egész felület. Próbáld meg legalább a falak melett kitermelni a földet, és drénezni. Vagy ha nem tudsz drénezni, akkor legalább az alap melett körben alakits ki egy szivárgó/szellőző ágyat kaviccsal, kővel. Nem nagy munka. Illetve a munkát az ember fia mindig elfelejti...:-)

"A vakolat, a fal nedvesedik lentről. Ezért szárító vakolatot kap, de mivel repedezett, az egész felület. Sajnos az anyag költség minimum 3500/m2, ezért lassan. Körbe a padlónál 5 cm szellőzőrács lesz. A vizet lentről nem akarom lezárni, hogy minél kevesebb jusson a falba. A tégla a földdel érintkezve, majd átvezeti. A tégla fölött lesz a műanyag távtartón a padló fűtés cső. Mivel a lakás nem mindig lakott, ezért terveztem be, hogy gyorsabban átmelegedjen, ne 1 hét kelljen a 20 fok eléréséhez."
Jó, ha az egész felület lélegzővakolatot kap. Én Baumit márkanevűt használtam ezelőtt 10 évvel, azóta is működik. Hogy most lehet-e kapni, nem tudom. Viszont ha nem vered le az egész vakolatot, akkor is a legfelső felázási ponttól számíts rá 0,7-1 m-t, és addig verd le a régi vakolatot. De nem elég leverni a vakolatot, a téglák közét is ki kell fugázni kb. 1,5-2 cm mélyen, és csak aztán arra a lélegzővakolat, az előirt rétegrendjével. Viszont a legfontosabb lenne elősegiteni egy külső drénnel a viz kifelé való távozását.
Ami meg a téglán átszivárgó univerzális oldószert, a vizet illeti: Mi történik a viz által szállított sókkal? És mit csináll a só a téglával? És szerinted mi történik azzal a vizzel, ami keresztüljut a téglán, majd a padlófütés segitségével elpárolog? A viznél csak egy valami rosszabb, és az a pára. Mi történik az előállitott párával? Legroszabb esetben nekifoghatsz a menyezet gombamentesitésének,ha az a leghidegebb felületed. Mert a lent képzett pára ki akar jutni. Ha nem jut ki, kicsapódik az első hidegebb felületen. Erre megoldás lenne egy fatüzeléses/pl. csempe/kályha, mert az a kéményen keresztül elég sok vizet kitermel a lakásból.
Nagyon fontos, hogy ha teheted, hagyd szellőzni, száradni a vakolatmentesitett falakat, a padló alatti részt. Ha mégis marad a padló, ne ereszd össze a deszkákat, mert azzal dunsztba rakod az alatta levő felületet. Inkább most ne szögezd le a deszkákat, csak 1-2 év múlva, hogy egyensúlyba kerülhessen a környezettel.
Sajnos nincs tapasztalatom a vályogházakkal, nem tudom pontosan, hogy viselkedik nedvesség hatására. Gondolom, a vályogfalat is mállasztja a vizzel szállitott só... De a fapadlód biztosan nem fogja csípni. A legjobb lenne a fapadlót beépiteni a talajrendezés, és a vakolás után egy pár héttel/hónappal, hogy a technikai viz biztosan el tudjon távozni.

2012-07-13
13:46:21
Előzmény: villam64 #31505#31515
villam64,

http://biosolar.hu/forum/show/17758#17758

villam64Válasz erre
2012-07-13
08:37:15
#31505
Barbot
Az a gond, hogy a gond szerteágazó. Ezért módosítok az építészeten, és megyek a fejem után. Maximum összedől, de megszűnik a gond.


Tégla az egész szoba alá kerül a földre. A föld nagy része benn volt az előző padlónál. Kicsit többet hordtam ki, mint kellett volna, de igyekszem tiszta szárazzal pótolni. Nagyon sok kicsi lyuk volt a szobában az előző faszerkezetben.




A vakolat, a fal nedvesedik lentről. Ezért szárító vakolatot kap, de mivel repedezett, az egész felület. Sajnos az anyag költség minimum 3500/m2, ezért lassan. Körbe a padlónál 5 cm szellőzőrács lesz. A vizet lentről nem akarom lezárni, hogy minél kevesebb jusson a falba. A tégla a földdel érintkezve, majd átvezeti. A tégla fölött lesz a műanyag távtartón a padló fűtés cső. Mivel a lakás nem mindig lakott, ezért terveztem be, hogy gyorsabban átmelegedjen, ne 1 hét kelljen a 20 fok eléréséhez.












Vályog falak RECOMMENDED

2012-05-30
12:48:09
Előzmény: robert #29930#29940
Rendben, akkor nem lesz dréncső.
Mint (még) tudatlan zöldfülű kérdem: hogyan tud eltávozni a víz a kavicsos árokból?
Tegyek fóliát az árokba?
Ez esetben gondolom lejtenie is kell egy kicsit az ároknak.

A háztól kicsit távolabb van egy derítő. Mikor megvettem a házat, akkor még nem volt központi szennyvíz hálózat, pont akkor építették ki.
Úgy gondoltam, hogy ebbe a derítőbe vezetném a vizet.
Ez a főépülettől elég messze van.
A másik lehetőség, hogy rácsatlakozok a központi szennyvíz hálózatra, mivel pont a ház sarkánál húzódik.
Ez gondolom engedély köteles, majd megkérdem mennyibe is kerülhet.

Talajvíz szintje:
Nálam még sosem jött fel a talajvíz, a nagy áradásokkor sem.
Nem találkoztam vele sem a ház alatti, sem a garázs alatti pincében.
Fúrt kutam van, abban van víz már 4 méteren,de az egész kút max 6 méter és akár fél órás szivattyúzás után sem csökkent a hozam sosem. Ettől többet nem szoktam szivattyúzni az átlag az ~15 perc, amíg feltöltöm a locsolós tartályokat (kb 300 liter).


csak azért gondolkodtam kell-e fólia a kiásott árokba, mert naivan azt gondoltam (gondolom), hogy kiásom a 60 cm-t, feltöltöm kövekkel.
Ebbe mikor esik az eső, a kövek rögtön levezetik a vizet a 60 cm mélységben levő földbe, ahol feltételeztem, hogy beszivárog a földbe. Majd igyekszem jól ledöngölni az alját.

Robert tett is fel képet a #29652 hozzászólásában, csak én az alapján feltételeztem, hogy fólia van letéve. De gondolom, hogy az nem fólia, hanem geotextil (megtévesztett a fehér színe, mivel én eddig csak fekete színben láttam).

Nálam van az utcán is esőelvezető árok. Mondjuk érdekes, mert nálam van, de pl. a szembe szomszédoknál nincs és a bal oldali szomszédnak sincs, ugyanakkor a jobb oldalinak is van :)
Mikor nálunk áradt a Sajó (2 éve voltak nagy áradások, talán emlékszel rá) sehol sem találtam belvizet, sem a telken belül, sem az utcai árokba.
Nagy esőzések során sem telítődik fel. Ezt kb. 3-4 éve kaparták újra traktorral, szentségeltem is, mert az utcáról bevezető járóbetont is felszedték, egymásra hajigálták és szépen ott hagyták.
Lehet első körben megpróbálom ide kivezetni a vizet. Gondolom ez nem engedély köteles.
Mindenhol máshol viszont csak úgy tudom elvezetni a vizet (az emésztőn kívül) ha betont török fel. Előző tulaj tele rakta a ház ezen felét beton járólapokkal. Vagy imádta, vagy nyerte kártyán, de az van végig.
A ház mögött, folytatásképpen pedig mezőgazdasági épületek vannak, szerszámos, barkácsolós műhely, két kamra malackáknak, meg egy a tyúkoknak.
Persze itt is vastag beton alappal van minden.



2012-05-30
10:01:17
Előzmény: KorGab #29898#29930
KorGab,

Nem feltétlenül szükséges dréncsövezés, a kavics-feltöltés vezethet árokba, mélyedésbe. Lényeg, minél messzebb vigye a közvetlen csapadékvizet a lábazattól, az alaptesttől.

A dréncső olyan helyen elengedhetetlen, ahol nincs a víznek lehetősége a kavicsfeltöltésből természetes úton biztonságosan eltávozni. Ahol a talajba beszivárgás feliszaposítaná a ház körüli talajt.

Valami hasonló vízkivezető feladata (is) van a falak mellé épített betonjárdának is.

Pincétek van, valószínűleg mélyebben lehet az állandósult talajvíz szintje.
Tehát csak azt kellene elérni, hogy a faltól minél távolabb szivárogjon a fal mellé hulló esővíz a talajba.




Nem tudom milyen magas felétek a talajvíz szintje, de ha eddig úgymond vízben, vizes földben állt az alap, akkor a hirtelen talajkiszárítás a falazat károsodását okozhatja.

A kulézás szükséges mélységét látatlanból nem lehet megítélni.
Amire fel akartam hívni a figyelmet, az az, hogy nem minden házalapot lehet mélyen körbeárkolni. Statikai problémák léphetnek fel.

A régi, pince nélküli családi házak tégla alapjai nem igen nyúlnak 60cm-nél mélyebbre. A ház stabilitását nem csak az alapárok fenekén történő megtámasztás biztosítja. Időközben (60 év) az alapárokban az alaptest és az árokoldal közötti rész visszatömörödött.
Részben az építéskor betöltötték, részben a víz bemosta a földet a szabadon maradt részekbe.

Az alap stabilitása ettől az oldalsó megtámasztástól is függ. Minél régebbi a ház, annál inkább. Időközben a ház súlya, a környék vízháztartásának és a vízjárásának alakulása kialakított egy egyedi teherelosztási rendet.
Olyan is elképzelhető, hogy a terep lejtése miatt a felszín közelében áramló talajvíz a ház egyik oldalán állandóan nedvesen tartja az alap mellett a földet. A ház, mint egy folyóban lévő szikla, eltereli a talajvíz áramlását.
A ház másik oldalán pedig száraz marad a föld az alap mellett.
(Attól, hogy stabilan és mélyen van a talajvized, a beszivárgó víz nem feltétlenül függőlegesen jut le a mélybe!)

Ezt a kialakult egységet csak építész felügyelete, javaslata, vagy nagy helyismeret és gyakorlat mellett szabad megbontani.
A megbontás előtt ki kell deríteni, hogy milyen mélységig mehetsz le. Meddig érdemes lemenni (költségek).

Az alap melletti kimélyítést az építésrendészeti előírások szerint is csak szakaszosan szabad (ha szabad egyáltalán) elvégezni.

Pl. egy meglévő ház mellé közvetlenül egy másik ház betonalapját nem szabad egy menetben kiásni és bebetonozni.
1m-es szakaszokban, azokat is egyenként szabad(na) kiárkolni majd azonnal betonozni, hogy a szomszéd ház alapja ne mozdulhasson meg. Maradjon folyamatosan megtámasztva.
Az árkot nem szabad napokig magára hagyni, nem szabad hagyni vízzel feltöltődni. Ezért kell azonnal bebetonozni a kiásott 1m-es szakaszt.

Közben kimarad 1m és készülhet a következő 1m-es szakasz.
A kimaradó helyket hasonlóan szakaszosan, a már elkészült betonalap kellő szilárdulása, minimum egy hét után lehet hasonló módszerrel elkészíteni.
Ez természetesen költségesebb megoldás, mint egyben betonozni, viszont olcsóbb, mintha újra kellene építeni a szomszéd megcsúszott házfalát is.

A szomszéd engedélye nélkül talán nem is lehet végrehajtani egy ilyen melléépítést. A tervező technológiai előírása, a munka ellenőrzése és dokumentálása mellett a szomszéd köteles hozzájárulni, amennyiben csak úgy és csak oda lehet építkezni.

Sokan még időszakos biztosítást is kötnek arra az esetre, ha a szomszéd házán később repedések jelentkeznének.
Ezért kell a dokumentálás, a fotók. Első dokumentálandó hely a szomszéd házának az építési oldal felöli külső és belső falának látható részei.

Én, ha a saját házamat kellene körbe kuléznom, akkor is lefotóznák mindent, hogy a biztosításom ne vesszen el.
Építési naplót vennék és egy építész igazolná időszakonként, hogy a munka szakszerűen volt elvégezve.
Ez a minimális plusz költség beruházás a jövő biztonságába.

Ha szomszéd házat is érinti a munka, akkor természetesen a szomszéddal is igazoltatni kell, hogy pillanatnyilag minden rendben van. Különben egyetlen biztosító sem fizet a később megjelenő károkért.

A ház körbekulézása majdnem egyenértékű a leírt alapozással. Ahhoz sem lehet, nem ajánlott a házat először teljesen körbeárkolni, majd utána feltölteni.

Van aki egy keskeny árokban lemegy olyan mélyre, amilyen mélyre le akarja engedni a lábazat szigetelését. A szigetelés mellé kulézik, és geotextillel védi a szigetelő anyagot.
A többi helyen, pl. a háztól 1-1,5m szélességben pedig csak az átlagos fagyhatárig (20-40cm) mélyítik ki a kulézáshoz a talajt.

Én biztosan nem tennék sódert a kövezés fölé. Legfeljebb a felső 10cm-t tölteném ki dekoratívabb, direkt a láthatóság céljára válogatott méretű és színű kövekkel.
Lehet rajta járófelületet kialakítani, lehet benne virágágyást készíteni.
Ha szép gyep van a pl. fehér kövezés mellett, az még jól is mutat.

A kövezést, a felső, apró méretű kőréteget tisztán lehet tartani. A ráhulló leveleket még mielőtt humusszá lebomlanának el kell távolítani. De ezt bármelyik betonjárdánál is meg kell tenni.

Az esetleg beinduló gyomosodást totális gyomírtószerrel lehet megakadályozni. A kövek közé hullhatnak fák repülő termései, amiket nem lehet begyűjteni.

Végső esetben időszakonként (több évenként) le lehet "fölözni", szedni a felső kőréteget.
Át lehet mosni, hogy visszanyerje a színét, tisztuljon meg a portól, és a visszatöltés után legyen ismét jó vízelvezető és átszellőző réteg.

Igy készítik és újítják fel a vörös salakos, vagy az apró fehér kövekkel készített sétautakat is.

Utoljára maradt a legfontosabb rész, az alaptest és a lábazat kiszárítása, hogy szigetelni lehessen.
Vizesen nem ajánlják leszigetelni, tehát először meg kell szabadulni a régi vakolattól és újra kell vakolni szárító, vízáteresztő, lélegző anyaggal. Csak olyan durva felület szükséges amit szigetelni lehet.

Közben nyugodtan meg lehet csinálni a kulézást.

Amikor kiszáradt a lábazat, akkor egyszerűen ki kell termelni a követ a fal melletti keskeny sávból és elvégezni a szigetelést.
A követ visszatöltve nyoma sem marad a "földmunkának".

Ezt egyetlen betonjárdánál sem lehet megcsinálni. Óriási költséggel új járdát kellene készíteni, hogy jól nézzen ki, ne legyen később töredezés, szinteltolódás, botlásveszély, víz aláfolyás.


Nagyjából ennyit az alap stabilitásának megőrzéséről.



2012-05-29
12:25:52
Előzmény: sándor #29718#29898
Én már felújított vakolattal vettem a házat. Az ablakok is már ki voltak cserélve az előző tulaj által.

A házbelsőt sajnos nem tudom kibontani. Egyszerűen arra nincs elég pénz.
Ma kaptam meg az első árajánlatot a hőszigetelésre, de most azt pihentetem inkább.
Megcsinálom a ház körbeárkolását, feltöltését kulé kaviccsal/ sóderrel és leverem a vizes vakolatot, hogy száradjon. Ősszel meg teszek rá egy páraáteresztő vakolást.

Drain csövezni mindenképpen szükséges?
2012-05-23
11:14:59
Előzmény: sándor #29674#29706
Szia Robert,

köszönöm a megnyugtató szavakat és a "recepteket" is :)
Építész már látta a házat kívülről, belülről. A hőtérkép alapján mentünk végig a házon. Igaz, a pince nem volt szemrevételezve, de érteni ért a vályogházakhoz.

Néhány pontosítást, kiegészítést szeretnék még hozzáfűzni a dolgokhoz:
- A bejárati oldalon levő elszíneződések nem azok, amiknek látszanak. A bűnösök (merthogy kettő is van) a kutyáim. Folyton ott lebzselnek az teraszon és ilyenkor, nyáron, ott hűsölnek, a falnak dőlve.
Miattuk van elszíneződve a fal körbe, követik a nap mozgását, pontosabban az árnyékot és a hűvös falat, teraszt.
-Terasz: Én ezt tavaly betonoztam újra, mert volt benne egy jókora törés. A törés oka az volt, hogy mikor hoztak "szépséges" betonlapokat, az egyik ráesett az akkori teraszra és jó darabon széttörte azt. Nem volt darabos törés és nem volt föld sem benne. Már akkor elég vastag betonréteg volt, szerinte több, mint 10 cm.
Erre ment rá tavaly az újabb betonréteg, ami a fal mellet 12, szélén 10 cm lett.
Na ha ezt fel kell törni, akkor leszek bajban!
Ezen új információk alapján van esély, hogy megtarthassam?
- lábazattól független járda: Utánajárok hogyan lehetne a bejáratnál levő nagy tömböket felszedni.
A ház többi oldalán körbe folytatom a betonlapok felszedését. Az nem olyan vastag, sztem, flexxel és kővágó tárcsával fel lehet vágni kisebb darabokra és eltávolítani a háztól.
Az ajánlásotok alapján min. 30 cm szélességben kiszedem a földet.
A kérdésem az lenne, hogy milyen mélyen kell?
Kell-e fólia a kavicsréteg alá? Robert 2. képén láttam fóliát, csak nem tudom, az beépült-e?
Ezután a teljes 60 cm-t töltsem fel kulé kaviccsal, vagy kulé kavics alulra valameddig és rá sóder/murva?
Gondolom, ahogy Robert által mutatott képen is látszik, feljebb kell vinni egy kicsit a talajszinttől a kavicsréteget.
Jut eszembe, a fal hátsó részén (negyedik kép) a fal mellett kb 20 centire húzódik a szennyvíz vezetékem. Hogy ne tudjon sérülni, ezért gondolom, csak azon túlra lehetne járólapot letenni.
Kigúgliztam, "Magyarországon az átlagos fagyhatár 50 cm". Ha 60 cm mélyen szedem ki a földet, az elég?
Ha már kiszedem a földet végig, akkor a javasolt "felmenő vályogfalak és a lábazat közötti vízszigetelés" megoldása történhet a vastag bitumen lemezes szigeteléssel, majd arra az XPS szigetelés?

- harmadik képen látható vízszintes elszíneződés egyik oka a betonlapok fal felé való lejtése volt. Azért is lettek felszedve és szárad most a fal ott. De mindenképpen meglesz a talaj további kiásása és feltöltése is.

- Pince:
Nincs pince a vályogház alatt.
Ez is utólag lett hozzá (vagyis alá-)építve a házhoz. A pince csak a tégla épület alatt van.
A vízszintes elszíneződés nem pont a falhoz vezetett víz nyoma?
"A fal alján lévő javító bepucolásról már az elején írtam. Sürgősen meg kellene tudni, hogy mitől porladt szét közvetlenül a vízszigetelés (vízszintes szigetelés) feletti vakolat."
Ezt hogyan tudom megnézni? Ehhez a részhez nem nyúltam, mióta megvan a ház, vagyis idestova 7,5 éve. Bontsam meg egy darabon?

"Meg merem kockáztatni, hogy valamelyik, a fal végén lévő esővíz levezető csatorna vize egyszerűen a betonjárda és a kerítés közé folyik."
A negyedi képen látható sarkon van levezetve az esővíz. Innen egy betonból öntött vályún keresztül van elvezetve a kerítés alapzatáig. Kerítés alapzata kifúrva ezen a részen, kerítés túloldalán sima földárok van.
Ez a normál eset, mivel a beton vályú eltört, így a harmadik képen látszó kerítés előtt kb. egy méterrel (faltól kb. 1,5 méter) vezeti a vizet.
Gondoltam már rá, hogy elszedem ezt a beton vályút, de megmozdítani sem bírtam.
Kérek majd egy kis segítséget a családban, aztán közösen nekiugrunk és elbontjuk ezt a sérült esővíz elvezetőt. Nem hiszem hogy rábetonozással meg tudnám javítani, majd kicserélem egy könnyebb, műanyag csőre az egészet.

Hát tényleg köszönöm a segítséget, ennek hamarosan neki is ugrok majd, aztán dokumentálom a történéseket.
"És amit látunk az csak a fal külső oldala. Van egy gyanúm, hogy ahol kívülről a nekem gyanús dolgokat megneveztem, ott valaminek látszania kell belülről is.
Ebben nem feltétlenül a legjobb, de mondjuk az első kiinduló pont a hőfénykép."
A lábazatról készült hőtérképet már feltettem.
Felteszem a hőtérképeket, próbáltam olyat, ahol a lábazat látszik.
Bentről, a lakásból, csupán egyetlen ilyen kritikus hely volt. A végleges jegyzőkönyvbe csak a problémás részekről készült képek kerültek be.
Így aztán a külső kamerás képek maradtak, mint támpontok.

Első kép: bejárat, rajta az ajtó két oldalán (és körbe a terasz és fal csatlakozásánál) elszíneződést okozó "tényező" egyike. :)

Második kép: a bejárati rész oldalról.

Harmadik kép: hátsó bejárat (szintén cserélendő) és mellette a pincelejáró, a kép jobb oldalán.

Negyedik kép: hasonlóan a harmadik képhez, a hátsó bejárat. Itt látszik a vályoghoz toldott tégla épület csatlakozása és nem tökéletes szigetelése.

Ötödik kép: az alap még egyszer ott, ahol az előző hozzászólásomban mutatott harmadik kép készült.

Hatodik/hetedik képek: egy kicsit távolabbról ugyanez a szakasz. A ház hátuljáról nincsenek képek.



















2012-05-22
09:25:50
Előzmény: KorGab #29614#29652
KorGab,

A fal mellett jól szellőző sóder/murva feltöltést javaslok, a betonlapokat a faltól legalább 30 cm távolságra.
Hasonlóan, mint itt:






A terasz valószínűleg utólagosan lett feltöltve, feltételezem, hogy vízszigetelés nélkül. Jó esetben sittből, rosszabb esetben földből (nedvszívó) készült. Én megbomtanám, ha füldet találok a fal mellett, akkor felverném vagy 30-40 centiméteres sávban teljes mélységben kiszedném és nagy szemű kaviccsal tölteném vissza.

2012-05-21
08:01:25
Előzmény: robert #29590#29614
Sandor,

valóban, ahány orvos, annyiféle gyógymódot javasolhat a betegnek.
Egy kicsit szerintem én is túlbonyolítottam a dolgot.
Lehet túl sok mindent szeretnék egyszerre, de ez nem mindig célravezető.
Arra lenne lehetőség, hogy szemrevételezd a házamat és úgy határozzuk meg, mit milyen ütemben javasolsz megoldani?
Ha vállalnád az utazást, akkor a részleteket megbeszélhetnénk e-mailben (enrico***.hu)

Írtam, hogy sok hely nincs a fal és a kerítés között.
Néhány képet csatolok a házról.
Első kép: a bejárat. Itt lett alkalmazva a cementes hézagkitöltés a terasz előtti részen (kuka mögött :) ).
Második képen látszik az eredeti vályog rész és a hozzá toldott tégla épület, valamint az az alatti pincelejáró.
Harmadik kép az utca felőli oldal. Itt felszedegettem a betonlapokat, hogy az esőt ne a falhoz vezesse.
Negyedik kép: a ház hátsó része. Na itt nem tudtam felszedni a beton lapot, mivel egybe van szinte az egész. Itt lehetséges lenne a kavicsos feltöltés?











2012-05-19
23:15:43
Előzmény: robert #29590#29598
Ezek alapján külön kellene választani a két házfelet. A vályogházat az eredeti funkciójára visszaállítani, ahogy a vályogház "működőképes" volt, az újonnan épült szárnyat meg a korszerű szigeteléssel ellátni és lehet akkor lesz a kettő egyenrangú és működőképes.
Egy jól megépített vályogház a mai elvárások mellett is megfelelőnek tekinthető, ha ez már nem áll fenn, meg kell keresni, mitől változott meg. Lehet az egész oka a szigetelés tönkremenetelével és a rossz tetővel magyarázható, valamint az átgondolatlan korszerűsítésekkel, ahogy Sándor is írta.
Egyik kolléganőm két éve még lebontatta volna a vályogházát, most semmi pénzért nem költözne ki belőle. Mi történt? Gazdasági válság, energiahordozók drágulása. Csak ennyi kellett és rájött, sokkal jobb, mint a mai átlagos épületek, csak tudni kell élni benne.
A Drain csövezéstől nem kell félni, csak rendesen kell megcsinálni. Az eltömődött drain cső általában rossz kivitelezésből adódik, vagy abból, hogy a közel ültetett növények gyökerei behatolnak a csőbe és eltömítik. Anyám telkén a szomszéd mogyoróbokrának gyökerei nőttek bele a csatornába úgy, hogy az egészet ki kellett cseréni. Ezt is számításba kell venni a tervezésnél.
2012-05-19
14:59:45
Előzmény: KorGab #29560#29590
KorGab,

Egy hozzáértő építész már látta a házad. Ha bízol benne, akkor szereintem rá kellene hallgatnod. A padlás-hőszigetelés alatti szellőzőrés nekem hülyeségnek tűnik, de talán ő olyat látott, amit mi nem, és ezért neki van igaza.

Én látatlanba semmi olyat nem merek ajánlani, aminek valamilyen rossz következménye is lehet: a fal hőszigetelése például egy ilyen kényes kérdés.

Ami biztosan rizikómentes:
- tető javítása
- száraz födém hőszigetelése
- csapadékvíz elvezetése
- szivárgók kiépítése
- a ház mellett körben laza, vízáteresztőréteg minél mélyebben és nagyobb szélességben (ez a padlót, lábazatot és falazatot szárítja, ami önmagában javítja a hőszigető tulajdonságot)

Nem vagyok benne biztos, hogy mást is be szabad-e vállalni. Ha az építész szerint igen, akkor viszont azt úgy kellene megoldani, ahogy ő mondja.

Egy betegségre tíz orvos öt eltérő terápiát ajánl. Mind az öt különböző terápia következetes alkalmazása gyógyuláshoz vezet. Ha az öt terápiából összeválogatom a számomra kedvezőnek tűnő részleteket, azok együttes alkalmazásába végül bele is halhatok.




Biosolar Forum  =>  Építés  =>  Vályog falaklapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva