English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  KÖRNYEZETSZENNYEZÉS  =>  Termékdíj
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
ÉgboltosVálasz erre
2015-01-28
01:42:52
#48242
Régen jártam erre, mert valahogy elmaradt a hírlevél. Lehet, hogy volt szó róla, de talán nem. A 114 forintos adó tisztán lehúzás, nem kell érte semmit szolgáltatni. A napelem gyártók ugyanis fizetnek, illetve fenntartanak egy PV CYCLE nevű civil alapítványt ami pontosan azt végzi, hogy a törött vagy leszerelt napelemeket újrahasznosítja. Eljönnek érte és elviszik. Ingyen és bérmentve. Nekünk ez nem elég jó.
2015-01-12
11:19:18
Előzmény: Bous83 #48180#48185
Bous83,

Az megtaláltam a 2011-es törvényben, hogy a hatálybalépés napja 2014. december 30., meg azt, hogy az üveg 19Ft/kg és 114Ft/kg a szórakoztató elektronikai cikkek és csomagológépek termékdíja. A napelemekre vonatkozó díjkategória a törvényből hogy következik?

Ha MINDEN termékre az újrahasznosítás és megsemmisítés költségével arányos termékdíjat számolnak fel (nem tudom, hogy a szóban forgó díj vagy a tizede lenne reális), akkor az a módszer igazságos lenne?

Egyébként pedig nem vagyok benne biztos, hogy a "nagy nemzeti napelemdaráló" helyett nem látnának üzletet a vállalkozások az újrahasznosításban. Talán többet fizetnének a levetett modulokért, mint amennyi a tervezett termékdíj. Ha jól tudom nem kevés ezüst van a vezetékekben, és alumínium a keretben.


2015-01-11
21:20:08
Előzmény: robert #48170#48180
Robert,

2015.01.01-től 114Ft/kg a napelem környezetvédelmi termékdíja. Hajrá Fi....!!!

Bous

p.s. Azt hiszem tényleg nincs más lehetőség, mint elhagyni ezt az országot...
2015-01-10
18:14:48
#48170
hivatalos: www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=138957.284236

2011. évi LXXXV. törvény a környezetvédelmi termékdíjról
Az Országgyűlés, hogy hozzájáruljon a környezetszennyezés megelőzéséhez, illetve csökkentéséhez, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez, valamint a környezetet vagy annak valamely elemét a termék előállítása, forgalmazása, felhasználása során, illetve azt követően közvetlenül, illetve közvetve terhelő vagy veszélyeztető termék által okozott környezeti veszélyeztetések, valamint károk megelőzéséhez és csökkentéséhez pénzügyi forrásokat teremtsen, továbbá elősegítse az európai uniós és a hazai hulladékgazdálkodási szabályozás által hazánk, illetve a piaci szereplők részére meghatározott környezetvédelmi előírások teljesítését, az alábbi törvényt alkotja:

...
1. § (1) E törvény céljának elérése érdekében környezetvédelmi termékdíjat (a továbbiakban: termékdíj) kell fizetni.
d) az elektromos, elektronikai berendezés;
...
ssz. - Megnevezés - Vámtarifaszám és HR, KN alszám
64. - Fotovoltaikus elem - 8541 40 90
...
Az egyes termékdíjköteles termékek termékdíjtételei
...
1 - Anyagáram - Termékdíjtétel
9 - Üveg - 19(Ft/kg)
...
f) Elektromos, elektronikai berendezés (felsorolás melyike lehet PV???):
- Nagygépek
- Kisgépek
- Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon-készülék
- Szórakoztató elektronikai cikkek
- Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok
- Játékok, szabadidős és sportfelszerelések
- Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök
- Adagoló automaták
- Rádiótelefon-készülék

2012-02-23
08:46:41
Előzmény: tthom #25934#26040
Le is bomlik (állítólag úgy 400 év alatt, de ezt még senki nem ellenőrizte, mert alig pár évtizede léteznek)
2012-02-22
20:24:45
#26011
Február 20-án kellett postázni az Országos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium számára a termékdíj kötelezettségről szóló adatlapokat.

Az adatlapok kitöltése interneten történik, azután nyomtatás, aláírás bélyegző, és postai úton levél a címzetthez.
Ez nem a szokásos bevallás, csupán egy éves összesítés.

13 db adatlap. 2X kinyomtatva (1 a saját példány).
Csak azért, hogy védjük az esőerdőket.
Jó példával kell elől járni, ugye?

ÉgboltosVálasz erre
2012-02-22
01:09:20
#25958
Én meg arra lennék kiváncsi, hogy mennyi plusz energiát fogyasztottak és káros anyagot termeltek miközben a tényleg lebomló kukorica szatyrot előállították?
Nem véletlen, hogy az A4-es újrapapír drágább mint a fából készült. És folytathatnánk a sort.
2012-02-21
17:56:26
Előzmény: robert #25933#25934
robert,

na ez a szatyordolog nem semmi. Pedig rá is van írva szinte mindre, hogy biológiai úton lebomló táska.
2012-02-21
17:50:57
Előzmény: robert #14864#25933
Átverés a lebomló szatyor
forrás: mti

A Magyarországon forgalomba kerülő biológiai úton lebomló szatyrok szinte kivétel nélkül szemfényvesztésen alapulnak: a szokásos műanyagok mellett különböző katalizátoranyagokat tartalmaznak, melyek hatására a műanyagláncok gyorsabban szétesnek, de szó sincs mikroorganizmusok általi, szerves lebomlásról - állítja Graczka Sylvia, a Humusz Szövetség kommunikációs vezetője.


“Valóban léteznek természetes alapanyagokból - például burgonya- vagy kukoricakeményítőből - készülő szatyrok, amelyek elvileg teljesen képesek lebomlani. De a Magyarországon forgalomban lévő bioszatyrok 99,9 százaléka nem ilyen” - hangsúlyozta Graczka Sylvia a Humusz Szövetség kommunikációs vezetője. Elmondása szerint ez utóbbiak, bár szerepel rajtuk a környezetbarát termék védjegy, olyan, gyakran nehézfémeket tartalmazó katalizátorokat tartalmaznak, amelyek gyorsítják a műanyagláncok hasadását, ezáltal a szatyor szétesését. “Ugyanolyan műanyag szatyrokról van szó, csak még plusz adalékanyagokat tartalmaznak. Ezek az adalékok, amellett, hogy az egészségre veszélyesek, a szelektív gyűjtést is beszennyezik: az újrahasznosítók panaszkodnak, hogy nem tudják ugyanúgy kezelni ezeket a szatyrokat, mint a hagyományos nejlonzacskókat”.

Házi kísérleteket is végeztek, hogy az elvileg 90 nap alatt lebomló zacskók valóban szétesnek-e. “Szó sincs ilyesmiről, nem tűnnek el; de ha szét is esnek egy idő után, attól az még apró darabokra hullott műanyag lesz”. Graczka Sylvia szerint egyszerű adótechnikai megfontolások állnak az áruházláncok bioszatyor-forgalmazása mögött: a termékdíjtörvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy ha a kibocsátott szatyrok egynegyede ilyen, nem kell termékdíjat fizetni a fennmaradó háromnegyedre sem. ”A Humusz álláspontja az, hogy egyáltalán nincs szükség szatyrokra: sem lebomlókra, sem nem lebomlókra. Elrakható vászontáskák és hasonló, tartós bevásárlótáskák használatát javasoljuk. Írországban, amikor bevezették a zacskóadót, néhány hónap alatt 94 százalékkal visszaesett a szatyrok használata. Ez jól mutatja, hogy valójában nincs rájuk szükségünk” .

2011-12-07
14:11:51
#21676
Ha elolvassuk, ha nem, mindenképpen kifizetjük az a reklám árát az ott vásárolt termékkel, sőt ezek után a kiadványok után környezetvédelmi termékdíjat fizettetnek a gyártókkal, amit természetesen továbbhárítanak a fogyasztóra. Vagyis a környezetszennyezést is mi fizetjük

* Az ingyenes „REKLÁM STOP” matrica korlátozott számban igényelhető a HuMuSznál vagy a Reflex Környezetvédő Egyesületnél. www.humusz.hu


2011-06-06
16:31:26
Előzmény: robert #14788#14864
Raleigh, North Carolina State University

Egy kutatás eredményét ismertetve Dr. Morton Barlaz, az Észak Karolinai Állami egyetemen azt állapította meg, hogy a lerakókban lebomló műanyag csomagolóanyagok jelentős mennyiségű üvegházhatású gázt - nevezetesen metánt - juttatnak a levegőbe. Ennél fogva egyáltalán nem biztos, hogy ezek a csomagolóanyagok kevésbé károsak a környezetre, mint az elődeik.

www.recyclingportal.eu/artikel/26709.shtml
2011-06-04
13:15:29
#14788
Olaszországban az újév első napjától biológiailag lebomló szatyor

Itália volt a legnagyobb nejlonszatyor-fogyasztó Európában: 20 milliárdot (fejenként 330-nál is valamivel többet) használtak el évente az olaszok. Ez az egyötödét teszi ki az egész európai műanyag-bevásárlótáska felhasználásnak.

2011. január elsejével nincs többé nejlonszatyor Olaszországban

Már 2006 decemberében kimondta a törvényhozás, hogy a műanyag szatyrok kivonásának határideje 2010. A végrehajtást azonban az ipar egyre késleltette.
2011. január elsejével nincs többé nejlonszatyor Olaszországban, kizárólag biológiailag lebomló műanyag, vászon vagy papírtáska.

Ahogy szokás: tiltakoznak a kereskedők – nem tudtak fölkészülni, rövid volt a határidő, káosz lesz. Tiltakoznak a műanyag-iparosok: 30.000–50.000 euró a berendezések lecserélése minden egyes gyárban, ha biológiailag lebomló szatyrot akarnak gyártani.
villam64Válasz erre
2011-06-02
15:55:11
Előzmény: robert #14739#14743
Igen, de hol a környezetszennyezési díj? Amikor a pet palackot, és a sörösüveget egy kalapba teszem. Legyen a neve - "Csomagolási adó". Nekem megfelel, ha az áruházban a tartályból a gyűjtő edényembe csapolom a sört. Vagy megszűnik a 25 Ft-os betét díj a sörös üvegen, mert az is környezet védelmében lett bevezetve, hogy visszavigyük.
2011-06-02
12:54:51
#14739
Hír:
Reklámszatyor 1300 forintért - itt vannak a kormány zöld tervei
Nincs termékdíj-fizetési kötelezettség alóli mentességről szó az új környezetvédelmi termékdíjakat szabályozó törvénytervezetben.

Mielőtt bárki a szívéhez kapna, lássuk mennyire komoly ez a kardcsortetés!
A termékdíjat kilóra adják meg (pont úgy, ahogy egyes politikusokat veszik).
Én két újabb oszloppal egészítettem ki a táblázatot. Lemértem egy csomagolást, és kiszámoltam a csomagolás tömegére eső termékdíjat.


Termékdíj-tervek [Ft/kg] 1db tömege [g] Termékdíj-tervek [Ft/db]
Műanyag (PET palack) 56 36 2.016
Üveg (sörösüveg) 7 324 2.268
Italos karton (tejesdoboz) 120 35 4.2
Műanyag (reklámszatyor) 1300 5 6.5
Fém (sörös-, üdítős doboz) 286 15 4.29


Nos, jól odacsaptunk a PET palackba csomagolt termékeknek? Bele fognak rokkanni a gleccservíz-ivók a 2 forintos büntibe?

Kedves környezetszennyező embertársaim, nem kell megijedni, továbbra is olcsón folytathatjuk a tevékenységünket!
2011-03-03
18:13:58
Előzmény: zxy123 #12472#12474
Egy kedves, de sértődékeny fórumozó tollából:

Rossz a példa: a kenyér árában nincs közvetlen környezetvédelmi termékdíj, a tv árában van!

Ha közvetettre gondolsz inkább, hogy a sütőüzem felépítéséhez szükséges anyagok árában van termékdíj, úgy ahogy az elektronikai termék gyárához felhasznált anyagok árában is van. Ez így van jól, mert létrehozásukkal bizonyos szinten szennyezték a környezetet. Maga a kenyér már nem szennyező, nincs mit újra megfizetni rajta...
Ha a sütöde 1 millió termékre elosztja a befizetett 1 milliónyi termékdíjat, akkor egy egyégnyi termékdíj terheli a kenyeret. Az elektronikai gyárban 1000 termékre esik az 1 milliónyi termékdíj, tehát egy tv árában 1000 egységnyi épül be a gyár felépítése miatt. Csakhogy a tv-re ismét kiszabnak 2000 egységnyi termékdíjat, tehát az árában 3000 egységnyit fizetsz ki, arányaiban 3x annyit, mint a kenyér esetében. Az pontos termékdíjakat pedig a CO2 kibocsátás alapján tudják meghatározni.

Az én példám:
Van egy fekete hordó a pincédben, amit megvettél, így az árában kifizetted rá az összes a létrehozásához beszedett termékdíjat. Ez a hordó nem fog addig energiát megtakarítani, amíg nyáron nem teszed ki a napra, és nem töltöd fel és használod például zuhanyzásra a benne napenergiától felmelegedett vizet. Ha használatban van, akkor energiát, ezzel pénzt és környezetszennyezést takarít meg. Ha a forintosítható megtakarításon kívül energetikai pályázaton is indulsz a projekttel (ahol számszerűen kimutatható CO2 kibocsátás csökkenést érsz el, ezzel pénzhez juttatva az országot), akkor pályázatnak megfelelve mások környezetvédelmi termékdíját (NEM ADÓJÁT) megkaphatod támogatásként. Szerintem ez így jól van kitalálva.

Ha valaki tud ennél jobb vagy becsületesebb felosztást, azt sok állam használná a jelenlegi egyezményes rendszer helyett. Adott a lehetőség mindenki előtt, hogy ennek módját kitalálja/kidolgozza a jelenlegi sajnos csak 2012-ig érvényes. Az ezt elfogadó több mint 170 állam nem hiszem, hogy nagyot hibázott volna az aláírásával.

Biosolar Forum  =>  KÖRNYEZETSZENNYEZÉS  =>  Termékdíj
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva