English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Fűtés - Hőleadók  =>  Falfűtéslapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2015-08-06
12:00:54
Előzmény: xdgauo #49039#49043
igen.

Takyka volt az uttoro ebben a temaban, o CNC asztalon maratta ki a hornyokat, en siman kezzel alltam neki egy tescos felsomaroval + felgomb alaku 12mm-es profillal.

a hatuljara kerult 1 reteg dryvit halo + egy hotukor folia, hogy jobban eloszlassa a hőt a panelen. Ezen kivul a gipszkarton vaz mogott van meg egy komplett parazaro folia.
en annyira nem hiszek ebben a hotukor dologban (szubjektiv)

(a kepen nem en vagyok)



2015-08-06
06:44:25
Előzmény: zsezse #49038#49039
A gipszkarton paneleket saját magad készítetted? Milyen módszerrel martad ki a csövek helyét? Felső maróval? Hőtükröt is építettél be valahová?

Üdv.,
2015-08-05
23:18:51
Előzmény: xdgauo #49036#49038
a gipszkarton panelekhez valo 1-es ill. 2-es osztokat.
20as gerinc, 10es falfutes csohoz
www.comfortsystem.business-software-tips.com/termekek/rendszer_falfutes-rendszer-gipszkartonos/3?PageSize=10
lap aljan

termeszetesen futesre is hasznaljuk, sot, ez volt az eredeti cel.

2015-08-05
10:53:40
Előzmény: zsezse #49031#49036
Milyen osztókat használsz?

Fűtésre is használjátok a csövezést? Nekem az a tervem, hogy télen fűtök vele, nyáron hűtök. Ugyan azon a rendszeren keringtetném, csak nyáron bizonyos részek le lennének zárva az osztón (padlófűtés, radiátorok).

2015-08-05
10:50:12
Előzmény: zsezse #49031#49033
Nálam is így van, :-)
De egy ilyen formát kiragasztgatni gipszkarton csíkokból...
Én a csigavonalas megoldást azért találtam ki, hogy be tudjak zsúfolni 30m csövet egy táblába úgy, hogy ne kelljen a csövet túlságosan kis ívben hajtani. A poszternél van bőven egybefüggő felület, nem kell olyan sűrün csövezni, így az ívekkel sem lesz probléma "dupla hullámvonal" fektetéssel sem. Hőmérséklet eloszlás szempontjából szerintem eben guba.
Szerintem ugyanazt a kisosztós megoldást lehetne használni, mint nálad-nálam, legfeljebb kell egy likat vágni az eredeti gipszkartonba, hogy elférjen.

T.

2015-08-05
09:59:09
Előzmény: takyka #49027#49031
en valahogy igy oldottam meg a GK paneleket.
itt lathato az ajanlott nyomvonal.





a masik megoldatlan kerdes, hogy akkor a te modszeredhez milyen eloszto kellene?
1-2-3as eloszto max 35m korhosszal, vagy valami tichelmann elv szerinti elosztas, mint a GK paneleknel.

igy nezett ki, amikor bevestuk a falba a csoveket, de itt kb 11-12mm szeles horonyokat szedtem ki es azonnal kapta a csemperagasztot



szocsmarciVálasz erre
2013-08-01
12:58:59
Előzmény: Jimie #41557#41562
Szia

A padlófűtés és falfűtés nagyon hasonló elven működik, de a kevés eltérés miatt mégis eléggé más.
A felületi hőmérséklet a padlófűtésnél kötött (29 illetve 31°C), a falfűtésnél nincs ilyen jellegű korlát (illetve van, de magasabb ez az érték, és más tényezők is közrejátszanak). A cső vastagsága a falfűtésnél kicsi, hogy kevesebb vakolat kelljen rá, emiatt sűrűbben kell tekerni, hogy ne legyenek nagy hőmérsékletkülönbségek a felületen. Ez azt is jelenti, hogy kevesebb felületet lehet betekerni egy körre, ezért osztócsöveket tesznek a falfűtéshez (általában ez egy 20-as gerinc, amiről leágaznak a kisebb átmérőjű csövekkel tekert körök). Ezeket persze Tichelmannba illik kötni, és azt is jelenti, hogy lényegesen pontosabb beszabályozást illik alkalmazni - mellesleg a padlófűtés is érzékeny a beszabályozásra, mivel ott alacsony a felületi hőmérséklet, emiatt 1-2°C eltérés már érezhető a szoba melegén.
Ha egy radiátoron fele annyi víz megy át, akkor a hőleadása 20%-kal csökken. De a túlméretezések miatt lehet fojtani a szelepeken, és általában ott esik a legnagyobb nyomás; emiatt gyakori probláma a szelep zajosság (családi házaknál is, de főleg nagyobb rendszereknél, ahol erős szivattyú van). Felületfűtésnél a csöveken arányaiban nagyobb nyomás esik, mivel hosszabbak a csövek, ezért a szelepekkel nem lehet mindig belőni a rendszert, ha nincs megtervezve a rendszer. Nagyon elmászhat a hidraulika, elég csak egy 120 méteres kör a sok 80m-es mellett, és már képtelenség beszabályozni a köröket.
Ha magad akarod tervezni, akkor javaslom a Winwatt Meditherm programját a számításokhoz. Leméretezi a hőveszteséget (sajnos a hűtéshez nem használható), és meg lehet vele tervezni a hidraulikát is - egész pontosan.
Vagy kövesd Zsezse módszerét: bízzd meg a forgalmazót a házad leméretezésével, megtervezésével. A Valsir csinál ilyet (és mások is), ha megadod a ház építész rajzait, akkor adnak egy ajánlatot a csövekre, osztókra. Ha elfogadod és megrendeled tőlük az anyagot, akkor átadják a tervet is, ami alapján Te is megtudod csinálni a rendszert. A kazán körüli részt magadnak kell megtervezni, ők csak az osztón túli részét adják. A gyári osztók amúgy drágák, és javasolnak majd termoelektromos fejeket is, amik szintén húzosak. Ha nagyon akarsz spórolni, ezeket elhegyhatod, de a helységenkénti szabályzás nagyon ajánlott, és ezen drága szerelvények nélkül ezt nem tudod megvalósítani.

A keverésről: elvileg le lehet méretezni úgy a csöveket, hogy csak egy szivattyú kelljen. Az osztó-gyűjtő lehet külön-külön (mármint egy osztó a padlófűtésnek, és egy osztó a falfűtésnek), ekkor rá lehet majd később kötni a falhűtést is - de már olvastam padlóHűtésről is.

A hidraulikus váltó más kérdés. Kis rendszernél akár el is maradhat, sok rendszer üzemel direktbe kötve a kazánnal. Ez azért nem túl jó megoldás, mert a kazán nem szokta megtalálni magának a legkedvezőbb üzemállapotot, ezért rossz lesz a hatásfoka. Sűrűn ki-be kapcsolgat, ami rövidíti a kazán élettartamát is. Általában pár % energiamegtakarítás nem visszatartó erő sok ember számára, és néha az egyszerűség is előny, hiszen nincs plusz szivattyú, ami áramot fogyaszt és el is romolhat.

Az igazi megoldás kazán + hidróváltó + 2db kevert kör + minden szobába öntanuló termosztát + külső hőmérsékletfüggő kazánvezérlés.
A beruházási oldalról takarékos megoldás az áll egy jó kazánból, amiben van egy elektromos fordulatszám szabályzású szivattyú + külső hőmérsékletfüggő vezérlés, és erre kötni az osztókat; az osztókon pár termoelektromos fej azokon a körökön, amelyikre azt gondolod, hogy érdemes tenni (pl vendégszoba) és persze termosztát.

Egyszerűen csak a kérdésedre válaszolva: lehet egy osztón a fal-, és a padlófűtés, ha úgy akarod :) . De vannak fontosabb dolgok is, amit mérlegelni kell :( .
2013-07-31
13:38:08
#41557
Sziasztok!

Köszönettel vettem a hozzászólásokat, kritikákat. Természetesen alaposan átgondolom, méretezem a rendszert, ha másképpen nem megy szakemberrel is. De határozott meggyőződésem, hogy abhhoz, hogy jól tudjak dönteni - félreértés ne essék, én döntök, nem pedig egy mérnök, hiszen az én házam, az én igényem, és nem utolsó sorban az én pénzem - minden fontos információt legalább alap szinten nekem is ismernem kell. Nem akarom azt se, hogy plusz, felesleges dolgokra beszéljen rá a "szakember", de azt se, hogy valami lényeges kimaradjon.

Visszatérve a témához: elfogadom( tegyük fel :-)), hogy két külön kör legyen a padlófűtés és a falfűtés. Ha azonos az előremenő és a hőfoklépcső, és közvetlenül a kazán után van kettéosztva, párhuzamosan, és a kazàn szivattyújának a teljesitménye is megfelelő, van-e valami indok arra, hogy külön szivattyú hajtsa valamelyik kört? Ha igen, mi ez az indok? Gondolom plusz szivattyú esetén a hidraulikus leválasztót sem úszom meg.

Persze megfogalmazhatjuk az egészet általánosabban is: padlófűtés és falfűtés kombinációja esetén mi a legjobb felépítés? Hogyan oldható meg a kettő integrációja?

Én hajlok abba az irányba, hogy mivel mind a kettő alacsony hőmérsékletű, megfelelő méretezés után menjen azonos hőfokkal. Ezért is gondoltam eredetileg az egy osztó gyűjtős megoldást.

Jimie
2013-07-31
11:30:01
Előzmény: szocsmarci #41549#41553
Sajnos, azokat a "mérnököket", akikkel engem hozott össze a sors, nem izzasztotta meg a feladat. Ugyanúgy "így szoktuk" alapon gondolkodtak, mint a fűtészerelők (sajnos). Kénytelen voltam beletanulni a dologba... Hibátlan nem lett a rendszerem, de sokkal olcsóbb és olcsóbban üzemeltethető.

T.
2013-07-30
22:44:47
Előzmény: szocsmarci #41549#41551
szocsmarci

az "emberek" vedelmeben annyit, hogy en is tudas/tapasztalat hianyaban alltam neki a falfutes szerelesnek. Az is igaz, hogy nekem a beszallito tervezte es meretezte a rendszert, en csak felpattintottam a falra.

azt hiszem elmondhatjuk, hogy a legtobb modern haznal mar futesre nem nagyon tudjak elrontani a falfutes meretezeset, a hutesre meg a leheto legnagyobb kulso felulet becsovezese megfelelo "okolszabaly"

abban viszont egyetertunk, hogy ennek a tervezese nem laikusoknak valo feladat. a padlofutes szerintem erzekenyebb terulet, hiszen ott nem lehet az eloremeno homersekletet szabadon emelni.

az eredeti felvetesre reagalva:
40 fokos eloremeno sok a padloba, es szerintem a falba is. nekunk 5cm EPS mellett sem kellett ennyi az elmult 2 szezonban.
szocsmarciVálasz erre
2013-07-30
22:15:29
Előzmény: Jimie #41543#41549
Létezett régebben olyan ajánlás, ahol sorba kötötték a két rendszert - valószínű működőképes volt sok esetben. De jobb külön kezelni a kettőt, könnyebb szabályozni emiatt komfortosabb.

Mellesleg nem értem az embereket. Simán neki állnak olyan munkáknak, amik a mérnököket is megdolgoztatja. Nem egy ördöngösség a padlófűtés, de a falfűtés már nehezebb. Ésszel kell haladni, és rengeteget számolni - számítógép nélkül nem is nagyon megy már az ilyen.
2013-07-30
21:24:00
Előzmény: Jimie #41543#41547
Szia,

Szivattyú méretezéshez ez így kevés infó. Hány kört tervezel, milyen hosszút és mekkora csőből?

Energetikailag rosszabb a soros kapcsolás. A magasabb előremenő rontja a kazán hatásfokát, a nagyobb áramlási ellenállás nagyobb szivattyúteljesítményt igényel.

Nekem két osztó-gyűjtő van párhuzamosan. Egyik a padlónak, másik a falnak. Termomax Inka szivattyúját legkisebb teljesítményre lemodulálva használom. Így 7-8°-os hőlépcsőm van . A köröket úgy méretezd, hogy lehetőleg egyforma áramlási ellenállással rendelkezzenek a szükséges térfogatáramnál.

T.
2013-07-30
19:38:37
#41543
Sziasztok!

Jelenleg a házam fűtésrendszerét tervezgetem, ami falfűtés és padlófűtés kombinációjaként lenne leginkább kedvemre való. Logikusan adódik, hogy ez mehetne azonos hőlépcsővel (dt=5), és persze azonos előremenővel (35-40 fok). Még számolgatom, hogy ezt meg tudja-e hajtani a (tevezett) kondenzációs kazán szivattyúja (Baxi nuvola platinum). Kérdésként merült fel bennem, hogy ha ez nem jön össze, akkor egy megfelelő másik szivattyú pluszban történő beépítése esetén szükséges-e minden esetben a hidraulikus leválasztó. Nem vagyok túl járatos ezekben, de járható-e esetleg az, hogy mégsem azonos előremenő lenne, hanem mondjuk a falfűtés menne 40-es előremenővel, és 35-ös visszatérővel, a padló meg 35-ös előremenővel, 30-as visszatérővel. Egymással nem párhuzamosan, hanem sorosan lenne kötve a két kör, a padlófűtést külön szivattyú keringetné.
Így persze két osztó-gyűjtő kör lenne (az eredeti elképzelés szerint egy).
Mi a véleményetek? (remélem érthetően írtam le).

Jimie

2013-05-02
23:35:14
Előzmény: grano #40505#40526
nem nagy a kockázat.
ha nem találnak vizet, 20 méterig kell csak kifizetni.


2013-05-02
09:49:56
Előzmény: Kartsy #40496#40505
Kartsy:
nem tudom, hogy merre vagy és ott milyen a talaj.
De egyszem 60m-es furat hőcserélőnek ha csak hűteni akarsz szerintem drága.
Inkább csináltass több rövidebbet az lényegesen olcsóbb.
60 m-hez már rendes fúróapparát kell, azt százezres nagyságrendért csinálják.
Ha nem túl kemény, köves a talaj sekély szondákat szerintem fele, vagy inkább harmadáron is rakhatsz, igaz oda több szonda kell.
Szonda átmérőben 20 m-ig nagyon olcsón fúrnak, 120-150e árban szerintem 6-ot, nyolcat biztos megcsinálnak.

Ha már csövezed akkor a későbbi problémák elkerülése végett normális anyagot tegyél bele, mert neadj isten 60 m-ről kibágerolni valamit ha beleszakadt....

PH-s kollégát kérdeztem tavaly nyáron: egységesen 15W/fm-el számolnak ha hűteni kell.
Bocsánat a képről lemaradt egy lényeges info: az adatok a hőnyerés folyamatában érvényesek, a nyári - hűtési - időszakban ezek feleződnek.
szocsmarciVálasz erre
2013-05-02
09:07:03
Előzmény: Kartsy #40496#40501
32-es KPE - ezt szokták használni. Minimum 10 baros legyen, vizes - kék csíkos.
Javaslom, hogy erre a célra gyártott szondafejet vegyél hozzá, ne házilag barkácsolj.
A 16x2-es unipipe-ot felejtsd el, kicsi a belső keresztmetszete, és a külső felülete. A keresztmetszet a szivattyúzási munkát növeli meg, a külső felület pedig az átadott hő szempontjából lényeges. Az, hogy 5 rétegű nem számít, mert nagyrészt a külső felület hőátadása számít, nem a rétegek hővezetése.

A 40W/m egy elméleti érték - egy két napon keresztül lehet, hogy tudja ezt tartani, de nem biztos, hogy hosszú távon is fog menni.

Hogyha azt mondják a környékbeliek, hogy nincs víz 60m-en, akkor lehet, hogy igazuk van! A helyiek - főleg az öregek - az ilyet számon tartják.
2013-05-01
22:34:25
Előzmény: grano #40461#40496
Zsezsével perlekedtem, nem pedig veled. :-)

Neked csak a táblázatot akartam megköszönni, a lényeg az, hogy ha megpróbálunk fúrni (ahogy hallom valószinű, hogy 60m-en) nem találnánk vizet, B tervnek jól jöhet lenyomni egy talaj szondát, - a semminél biztos többet érne.

Ami egy 40W/m-rel számolva 2400W. Ha azt nézem, hogy most csak az egyenlíti ki a hőmérsékletet, hogy 2 óránként megkeverem a rendszerben a vizet (falfűtés + 120 literes puffer) ennél biztos jobb lesz a kókány talajszonda. :-)

Szerintetek mi lehet hatékonyabb és tartósabb annál, hogy a 60 méteres lyukba ledugok egy félbe hajtott 120m-es, 16-os unipipe csövet?

Mekkora hűtő teljesítmény lehet belőle nedves agyagban, a táblázat az ideálisat mutatja, de vajon hány %-a lesz a valós érték, ennél a 7 rétegű csőnél?

A 7 réteg miatt nyilván 7x törik meg a hővezetés. Lehet, hogy egy sima PE vagy KPE cső jobb eredmény adna?
Csak egy 200literes hőcserélőben keringetném a talajból feljövő hűtő közeget, mekkora átmérőjű legyen a földben a cső?




2013-04-28
11:22:52
Előzmény: Kartsy #40455#40461
Kartsy:
nem a falfűtés kialakítására gondoltam.
A fúrt szonda vs kút kérdéséhez akartam segítséget nyújtani.
A hibátlan működéshez pedig kéne azt is tudni, hogy mi fogja elnyelni a hőt és annak a hőelnyelő kapacitása elegendő e?
2013-04-28
07:49:55
Előzmény: Kartsy #40455#40456
kartsy
szerintem felreerted a szandekunkat:) Nincs szandekunkban vitatkozni, pusztan csak ravetettuk magunkat, mint kiskutya a csontra, mert nem lattunk meg ilyen megoldast, es kivancsiak vagyunk, mi motivalt, h igy oldd meg!

nehany kerdesem lenne meg: tettel-e vakolo halot a vakolatba, illetve milyen habarccsal vakoltal? Specialis falfuteshez valoval, vagy sima vakolattal?
Repedezest eszlelsz-e a feluleten?

mi sima vakolattal vakoltunk a falra, vakolohaloval + a vakolt reszt meg egyszer athuztuk dryvit halo + EPS ragasztoval, erre gletteltek ra a festok.


2013-04-27
21:51:58
Előzmény: grano #40451#40455
Köszönöm a táblát!

Nem fogok vitatkozni, hogy melyik falfűtés rendszer a jobb.

Szerinted az, szerintem ez - és mindkettőnknek igaza van, mert ez inkább szubjektív onnan, hogy mindkettő hibátlanul működik.


2013-04-27
08:25:54
Előzmény: Kartsy #40444#40451
Kartsy:
létezik amit mondasz, létezik, hogy működik is, a kiindilási alapod ez lehet:





PH-s kollégát kérdeztem tavaly nyáron: egységesen 15W/fm-el számolnak ha hűteni kell.
Bocsánat a képről lemaradt egy lényeges info: az adatok a hőnyerés folyamatában érvényesek, a nyári - hűtési - időszakban ezek feleződnek.

2013-04-26
23:43:41
Előzmény: Kartsy #40444#40449
nos, az enyemet is elvitte a cica.

szoval akkor roviden:
azt ugye tudod, hogy a huteshez naygobb felulet kell, mint a futeshez? ezzel szamoltal?

mi sajat magunk martuk ki a gipszkarton paneleket, igy jelentosen olcsobbra kijott.

a gipszkarton ha beazik mit csinal? legfokepp vizes lesz:)
a mienk biztos nem esik le, mert mi behaloztuk alul felul.
az, hogy alacsony a hotarolo kepessege az igaz, de a falfutesnel ez szerintem nem gond, mert gyorsan reagal.
azt nem ertem, hogy ha nem direktben nyomnad a kutvizet, akkor miert erdekes, hogy jut fel a 3. emeletre?
egyebkent sztem siman felnyomja barmilyen szivattyu.

a kokany talajszonda szerintem nem tud annyi hot elnyelni, mint amire folyamatos uzemben szukseged lehet.
2013-04-26
00:56:07
Előzmény: zsezse #40416#40444
Írtam egy hosszú-hosszú levelet. Szerencsére elszállt, ahogy a "go"-ra kattintottam. A nádból kiindulva odáig jutottam, hogy szidtam benne a magyar ipart megrontó, korrupt politikusokat, a tehetetlen, haszontalan büntetésekre hajtó hatóságokat, ... - jobb is, hogy nem olvastátok... :-)

Nos az egész ferde síkot becsöveztem, szerintem az építkezésem teljes költségvetése is kevés lett volna hozzá, hogy előre hornyolt/csövezett gipszkartonból csináljam meg.
Ráadásul a gipszkarton alacsony hőtároló képessége, hőtehetetlensége kb a 999Ft-os kínai öltöny minőségéhez lenne leginkább hasonló.
Nem ázik be.
Ha beázna, leesne a nád, HA nem tartaná még ott a felcsavarozott horganyzott drótháló és a rabicz-háló.
Mit csinál a gipszkarton ha beázik? :-))))))))))))))))

nem hát, nem direktbe nyomnám a üledékes kútvizet a falba, pláne, hogy a Meditherm cső 4mm-es lyukkal bír.

értem én, hogy egy induri-pinduri motorka keringeti a vized a falban - akárcsak nekem. De mi viszi fel a kút méllyéből a harmadik emeleti tetőtér csúcsába?

Arra gondoltam, hogy kókányolok még egy kicsit és csinálok egy "talaj szondát". Egy zárt csőhurokra gondoltam, aminek a földben levő nagy része, rézből lenne hogy jó hatásfokkal cserélje a hőt, így nem kell a felfűtött vizzel vacakolnom (kicsi a kert, nem tudnám felhasználni) és a szivattyú is lehetne kisebb teljesítményű, hiszen nem kell emelnie a folyadék oszlopon, elég csak keringetni azt. UGYE?

Kérdés, hogy ér-e bármit is az 5letem, ha igen, akkor milyen mélyre kell furatnom?
2013-04-25
22:38:49
Előzmény: robert #40396#40442
negyedik éve megy. Ha netán elköltözünk, a következő házban is csak falfűtés lesz - no meg temperáló padlófűtés.
2013-04-25
12:03:18
Előzmény: robert #40405#40416
urak

nezzetek meg a legtobb (tippelek) 1980 elott epult nem tetoterbeepitesu hazat!
szerintem a legtobbnek nadszovetes a mennyezete!

bar neha neha leszakad, ha repedezik, a beazast nem birja, de azert meg tartjak magukat!:)


kartsy
azt viszont nem feltetlenul latom, ez a megoldas mivel jobb/olcsobb/egyszerubb/gyorsabb a gipszkartonosnal?
megkerdezhetem, miert dontottel igy?

gondolom a kutvizet nem direktben akarod felnyomni a falakba, hanem hocserelon keresztul?!
egyreszt en felnek a lerakodasoktol
masreszt a kutbol kijovo 14 fokos viz parakicsapodashoz vezet, ki fog rajzolodni a cso nyomvonal hamar. a huteshez minimum 17-18 fokos vizet erdemes hasznalni paratartalom fuggvenyeben!

nekem nyilt rendszerem van, 3 szintes a haz, a tetoter feletti padlasterben van egy tagulasi tartaly, egy grundfos alfa keringeti <8W teljesitmennyel a falfutes csovekben a vizet, amit egy 20KW-os hocserelovel hutok a kutvizet felhasznalva. nekunk nagyon bevalt a tavalyi nyaron. a keletkezo elomelegitett kutvizet a kertben csopogtetesre hasznaljuk
Biosolar Forum  =>  Fűtés - Hőleadók  =>  Falfűtéslapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva