English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Komposzt  =>  Komposztáláslapozz: 1, 2   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2013-10-08
12:34:09
#42688
Ez ám a fincsi komposzt!




2012-07-28
14:50:49
#32000
Egy bibi van a tavaszi kihordással. Nekem komposztgödör van, egyszerű, olcsó és bár sokan mondják, hogy nem jó, nekem mégis évek óta működik. Levegőzik, mert hatente forgatom, illetve fűnyíráskor is át van forgatva, hogy a friss fű alulra kerüljön, közbe közé visszaszórok a régebbi anyagból is.
Ja a probléma: A gödör alján a komposztba dobált magok áttelelnek, nem fagynak ki.
Nálam állandóan mindenhonnan paradicsom, paprika, uborka, dinnye, stb nő. Úgy hogy nem is ültettem :).
Ha meg már virágzik, nincs szívem kihúzni (tököt, dinnyét, uborkát kihúzgálom, paradicsomot nem mindig). Ültettem tavasszal 4 tő paradicsomot, most meg van 14 és mindegyik tele van terméssel.
2012-02-21
15:00:43
Előzmény: Plaszlo #25912#25913
Plaszlo,

Ismét pontosítok: télen és nyáron takarjuk felülről, oldalról deszkák határolják, onnan tud szellőzni. Nyáron kiszáradna, télen kihűlne.


2012-02-21
14:51:38
#25912
Érdekes, én úgy tudom az érleletlen marhatrágyát ősszel kell beforgatni a földbe, hogy tavaszig beérjen. Frissen túlságosan erős a növények számára, kiégeti a gyökerüket. Kertészek is ezt ajánlják, azonnali (tavaszi) felhasználásra csak az érlelt trágyát ajánlják.

Kedvescimbora szerint a komposztot nem szabad letakarni, mert akkor megrohad, szellős helyen kell tárolni, hogy korhadjon, lebomoljon, de ne rohadjon. Én kapagéppel szoktam időnként átforgatni, átszellőztetni a komposztot.
2012-02-21
12:52:24
Előzmény: szemi #25883#25893

Pontosítok: a trágya kiszórásának időpontja attól függ, hogy mikor ássuk fel a kertet. Ha nagyon csapadékos az ősz, akkor tavasszal. A trágyát mindig ásás előtt terítjük, hogy be lehessen forgatni a földbe. A rigóknak coki a giliszta, a félba vágott lótetűkért ölik egymást.


2012-02-21
12:51:03
Előzmény: szemi #25883#25892

A giliszták nem okoznak gondot, mert nem bántják az élő szöveteket. Korhadékevők, a korhadó növényi részeken élő bacikkal és gombákkal táplálkoznak.
Ha magas a víz és sok a giliszta, akkor ott könnyen elrothadnak a növények föld alatti részei is és a girnyók ezeket a rohadó részeket eszik, ezért vannak sokan! Olyat nem fogsz látni, hogy giliszta "lyukat fúr" egy amúgy egészséges karalábéba vagy akármibe!
2012-02-21
11:47:10
Előzmény: robert #25862#25883
Robert!

Értem.

Mi csak egy kevés galambtrágyát adagolunk a komposzthoz, egy egy réteg lezárásaként pár vödörrel.
Egyébként minden zöld bele kerül, még a félfás rózsametszések is.

A kertésztől én is úgy tanultam, hogy tavasszal kell szétteríteni, de a magyarázatra már nem emlékszem. Az biztos, ha ősszel terítem és nem dolgozom rögtön a földbe, akkor tavaszra kilúgozódik és úgy néz ki, mint a kimerült virágföld a cserépben.

A lóbogarak ellen komposztbontáskor szoktam pár tyúkot importálni. Egyszer számoltam, a rigókkal együtt több mint 200-at kapkodtak be félóra alatt.
Rengeteg a piros giliszta is. Nálad ezek nem okoznak gondot?
Én is széthordom amit a tyúkok meghagynak, de gyorsan eltünnek a kerti földből.
Esős évben, amikor a giliszták fennt vannak a zöldségek gyökérzónájában, szinte mindent elpusztítanak.
Száraz évben pedig olyan levegőtlen és betonkemény a föld, hogy a gilisztáknak nyoma sincs.

2012-02-21
08:55:26
Előzmény: robert #25862#25864
Ha teli van gilisztával, akkor az jó.
Nem lehetne úgy csinálni, hogy inkább tavasszal teríted szét? Így a girnyók még télen is tudnának benne dolgozni és az áttelelésük is biztonságosabb lenne. Mondjuk a kokonok áttelelnek a földön is.

Amit írtam a trágyás melegítésről az a hőkinyerés minél koncentráltabb elérését célozta. Erre kell a gyakori szétrázás-összerakás, így mindig friss levegő kerül a kazalba és a külső, hideg (csak lassan komposztálódó) részek belülre keverednek, ezzel homogénebb lesz az egész. Plusz jobban kihasználható a benne rejlő energia.

A melegágyban a trágya lassan "pösztörög", hónapok alatt adja le a hőjét.
2012-02-21
07:37:41
Előzmény: szemi #25860#25862
A marhatrágya a komposztálóba van keverve, ami egyébként főleg csak zöld-trágya lenne. Együtt érik, a többszöri átforgatás alkalmával még a téli fahamu is hozzá van adagolva. Fóliával le van fedve a komposztáló, de öngyulladásra nem hajlamos, éppen csak langyos belül. A sünik is szeretnek a fólia alatt, részben a meleg, részben a lótetvek miatt. Amikor ősszel szétterítjük a komposzt olyan, mintha gilisztákat talicskáznék.


2012-02-21
01:51:54
Előzmény: robert #25805#25860
Robert!

A kertben használjátok a a marhatrágyát? Nem is érlelitek meg a szétterítés előtt?

A volt kertészünk ugyan lótrágyát használt, de ha nem volt elegendő mennyiség, akkor marhával is működött neki a talpfűtés.

Csak a föld felett összerakva "gyulladt" be. Volt, hogy éjszakára lefóliázta.

Az érésben lévő, melegen gőzölgő anyagot gyorsan beletaposták a csíráztató ágyba. Ott több sorosan (alap komposzt, üvegfedél, fólia, nádtakarás) letakarva újra begyulladt.

Szerinte, de ezt lehet látni még mai is felénk a földek mellett, hogy több részletben hordják ki a föld végére otthonról a marhatrágyát. Gondosan összerakják, hogy őszre feltétlenül beérjen, és úgy terítik szét.

A földhöz értők szerint éretlenül nem szabad felhasználni, mert káros a növényeknek. A szalma pedig tönkreteszi a földet.

A kertész mindig csak már komposzt állapotában használta fel termesztésre a "fűtőtrágyát" a szabadföldi kertészetében is.
2011-12-08
11:15:35
#21730
Kezd kissé sommás lenni a vélemény. Megváltozott a világ, városban lakóknak nem kell foglalkozniuk a gyomokkal, elég ha a zöldségesél megismeri, mit akar venni. Akinek nincs kertje, attól ne várd el, hogy értsen a fafűtéshez, a kertészkedéshez. Ha bejön a nyomor, akkor sem tud majd mindenki kertészkedni, mert annyi földterület nincs kis hazánkban, ők majd garázdálkodnak, vagy kitalálják a megváltozott körülmények között mit tudnak termelni. 100 évvel ezelőtt sem kertészkedett mindenki, sokan voltak akik akkor sem ismerték fel a gyomot, mégis hasznos tagjai voltak a társadalomnak.
Egy mindig városban élőtől ezeket nem lehet elvárni, ők a kütyüi között élnek, nekik az a segítség.

Erről jut eszembe, a Discovery-n nemrég volt az egyik kütyüparádé adásban, hogy a legnagyobb kütyübolondot megfosztottak a kütyüi használatától és úgy kellett boldogulnia, mint a kütyümentes időkben. Az érdekes az egészben, hogy 3 feladat közül kettőt hamarabb oldott meg, mint a minden kütyüt használó társa, a harmadik feladatban is éppen csak lemaradt. Tehát van élet kütyü nélkül is, intelligencia és rátermettség kérdése az egész.
A mainak mondható élethez hozzá tartozik a sok kütyü, ami sok mindent egyszerűbbé tesz. Én is használom a GPS navigátort, mert néha egyszerűbb a mukk sötétben, idegen helyen rá hagyatkozni, mint térképet nézegetni. Bár nemrég komolyan megfogadtam, még egyszer bevisz olyan földutakra amin épphogy el tudtam menni, áthajtok rajta a kocsival több rendbeli kíméletlen kegyetlenséggel.

Az viszont tényleg szánalmas és abszolút egyetértek Monolittal, hogy ha a városi kiköltözik a kertvárosba, vagy vidékre és mindent lebetonoz az állatja, mert úgy kényelmesebb.
2011-12-08
10:37:45
Előzmény: robert #21722#21728
"A legalapvetőbb dolgolgokat is elfelejtjük. Okostelefon, google és digitális műszer nélkül már nem vagyunk képesek megkülönböztetni a száraz fát a nedvestől, a gazt a káposztától, az értékes tápanyagot a szeméttől."

Kezdem érteni, mit kereshetnek az ufonauták a földön :)).

2011-12-08
10:00:50
Előzmény: monolit #21720#21722
monolit,

A fafűtéssel való összehasonlítás találó.

A kertészkedés esetén is a fő probléma az elemi ismeretek hiánya. Ha füstöl a kályha, vagy gazosodik a kert, akkor legjobb, ha egy tapasztalt rokon vagy ismerős elmondja az alapokat, azután csinálni kell, és egy idő után megjön a gyakorlat is.
Nem kell órákat eltölteni a neten és azoktól várni a választ, akik hasonló cipőben sántikálnak. A technika nem pótolhatja a józan gondolkodást, és nem kell elbonyolítani, az egyébként egyszerű dolgkat.

Nekem is van egy sztorim:
A szomszéd kommikáció szakos lánya nyafogott a múltkor, hogy majdnem egy órát keringett egy címet keresve, miután elromlott a GPS-e. A térképet már száműzte az autóból, mert azon úgysem tudna eligazodni.

A legalapvetőbb dolgolgokat is elfelejtjük. Okostelefon, google és digitális műszer nélkül már nem vagyunk képesek megkülönböztetni a száraz fát a nedvestől, a gazt a káposztától, az értékes tápanyagot a szeméttől.


2011-12-08
09:47:18
Előzmény: robert #21683#21720
Lustaság, tudatlanság, ebből az első a nyerő.

Szinte már senki nem műveli a kertjét, (a nyomor nemsokára rákényszeríti őket) emiatt nem értékelik a komposzt előállítást semmire. Lassan ezt is újból kell tanítanunk a fórumon (kertművelés), mint a fatüzelést.

Egy nagy bumm után lenne nagy gond, a városiak nem ismerik a növényeket (sem).

Megtörtént eset:

Városi leányzó: Ez milyen gyom?
Válasz: Ez káposzta

És az?
Válasz: Ez sem gyom, ez karalábé.

Hm....

Az agglomerizációba kitelepültek minden elképzelhető felületet lebetonoznak, hogy ne kelljen vele dolgozni. Ahonnan elköltöztem a kertem nagyon szép volt, még a szomszédok is dicsérték. Most ők mutatták és bosszankodtak hogy hogy néz ki, az új tulaj szinte mindent kivágott.....

Szinte mindenki csak füvet ültet, ami nem jó ötlet mert sok vizet és több munkát igényel mintha bokrosítanál-fásítanál.




2011-12-07
23:38:54
Előzmény: robert #21697#21703
Én is így hallottam valamelyik rádióadásban. Ott azt is mondták, hogy érdemes apróra darálni, úgy gyorsabban komposztálódik és nem csak megrohad. Innen jött az ötlet, aprítógépem nincs, de fűnyíróm van. Idén a fűnyírós aprítás után a diófa leveleit is belekevertem a komposztba.
2011-12-07
22:00:35
Előzmény: ifarkas #21694#21697
ifarkas,

Két diófánk is van. Minden évben ások egy majdnem méter mély gödröt valahol a kertben. Az idén megszenvedtem a szikla kemény száraz talajjal.
Szóval ebbe a gödörbe kerül a diófák levele, majd megtaposom és beiszapolom.

Én úgy olvastam, hogy több év alatt teljesen ártalmatlanná válik. Próbálom megkeresni, hol volt róla szó.

Megtaláltam! A cikk szerzője: Kovács Dénes. A cikk forrása: Biokultúra c. szakmai folyóirat

A lényeg:
"Sok kertbarát számára gondot okoz az ősszel nagy mennyiségben jelentkező diófalevél, amely a köztudatban növények számára káros, trágyaként fel nem használható tulajdonságairól ismert. Ez igaz is, mert a benne levő csersav és juglin közvetlen, átalakulatlan formában növekedési depressziót idéz elő a növények esetében. Munkám során azt vizsgáltam, hogy milyen módon komposztálható a diófalevél és a komposztálás hatására alkalmas-e növények trágyázására.
A komposztálás adiabatikus komposztáló szimulátorban történt. A komposztáló szimulátorokkal a korhadás folyamatát percről percre nyomon követhetjük, valamint a paraméterek mérésével, változtatásával elemezhetjük az anyag- és energiaátalakulási folyamatokat.

...
A komposztálás hatására a diófalevélben levő növekedésgátló anyag átalakul, lebomlik így a belőle készült komposzt a növények számára nem káros.
A komposztált diófalevél azon felül, hogy nem okozott növekedési depressziót még a kontroll talaj eredményeit is felülmúlta."

A komposztálás 56 napig tartott.

2011-12-07
21:24:03
Előzmény: robert #21683#21694
Robert!
Mert pl diófalevelek, amit "nem szeret" a föld annyira :)
2011-12-07
18:18:44
Előzmény: monolit #21679#21683
monolit,

Én a múltkor nagyon meglepődtem, mert minden harmadik ház előtt műanyag zsákokban várta a falevél a szállítókat.
Kertes házakról van szó. Nem tudom megérteni, hogy miért nem tudják elkomposztálni a kerítésen belül a leveleket.



2011-04-01
10:09:30
Előzmény: black_slash #13348#13349
A "nincs különösebb tápanyagpótló hatása" és a 10 % K-tartalom között érzek némi ellentmondást, mondjuk az N-P-K 15-15-15 jellegű esetleg még alacsonyabb K-tartalmú műtrágyák ismeretében.
Valószínűleg egy átlagos háztartásban nem keletkezik annyi belőle, hogy túlterheljük vele a talajt, vagy a komposztot. Ezen a télen kb. 30 mázsa fát tüzeltünk el, ebből összesen egy fél zsák hamu lett
black_slashVálasz erre
2011-04-01
09:42:40
Előzmény: Plaszlo #13314#13348
A fahamuval csak óvatosan! Szerencsére találtam egy szakértői véleményt ezzel kapcsolatban, ami egybevág az általam ismertekkel, csak sokkal alaposabb és részletesebb:

Válasz: Pap Edina
2007/03/09 14:00

A fahamunak nincs különösebb tápanyagpótló hatása. A fa égésével a nitrogén és a kén teljesen elillan a fejlődő gázokkal. Kevesebb mint 10%-ban tartalmaz káliumot, körülbelül 1-2%-ban foszfort, és igen kis mennyiségben mikroelemeket, vasat, mangánt, bórt, rezet és cinket. Nyomokban tartalmaz viszont nehézfémeket, ólmot, kadmiumot, nikkelt és krómot is!
A fahamu a legnagyobb mennyiségben, a tűzifa fajtájától függően, körülbelül 25-30%-ban kalcium-karbonátot tartalmaz, ami a savanyú talajok kémhatásának növelésére (mészpótlására) alkalmas. A fahamu nagyon finom szemcséjű, ezért a talajra szórva gyorsan fejti ki hatását. A talaj pH-jának indokolatlan növelése, a fahamu szükségtelen kiszórása azonban megnehezíti a növények tápanyagfelvételét, ami a legtöbb növény esetében enyhén savanyú (pH 7 alatt) talajon a legtökéletesebb. Magas pH-tartományban a mikroelemek felvehetetlenné válnak a növény számára, és hiánytünetek jelentkeznek rajtuk.
A fahamu felhasználható mennyisége a kertben a talaj típusától és kémhatásától függően változó. 5,5 pH alatti savanyú talajon mészkedvelő növények számára évi egy alkalommal 10dkg/m2 fahamu 15 centiméter mélységben történő bedolgozásával kedvezőbbé tehetjük a talaj kémhatását. A káliumigényes zöldségkultúrák esetében, így a gyökérzöldségeknél bátran használhatjuk, de olyan területre ahová a következő évben burgonyát kívánunk vetni, semmi esetre se vigyük ki. A dísznövények közül a rózsa töve köré szórhatjuk, gyümölcsösökben az őszibarack esetében használhatjuk hasonló módon. A fahamut a biokertészek is kedvelik. A növények köré szórva megvédhetik vele az állományt a csigáktól és a hernyóktól. Káposztaféléknél megelőzhető vele a tőrothadás és a káposztalepke hernyójának kártétele is csökkenthető.
A fahamut a legjobb télen összegyűjteni, és kora tavasszal, száraz talajra szórni, majd bedolgozni. Vegyes (fa-szén) tüzelésű kályhákból származó, vagy más hulladék (papír, műanyag) égéstermékével kevert hamut nem szabad felhasználni a kertben! A fahamut ne használjuk együtt nitrogéntartalmú műtrágyákkal. A fahamut a gyepre csak olyan területeken szórjuk ki, ahol a talaj savanyú kémhatása miatt gondot okoz az erős mohásodás. Gyepben történő használata esetén nitrogén műtrágyát egy hónap elteleltével szórjunk ki a területre.
A komposzthoz a többi alapanyaghoz viszonyítva legfeljebb 3%-os arányban adjunk fahamut. Nagyobb arányban használhatunk fahamut a komposztásához, ha sok tűlevelet halmoztunk a komposztra.

forrás: www.gazdabolt.hu/index.php?category=4&content=2&topic=1841
2011-03-31
11:09:13
Előzmény: Plaszlo #13314#13315
A fahamu kitűnő káliumtrágya, nem véletlenül hívják hamulúgnak a kálium-hidroxidot
2011-03-31
10:03:11
Előzmény: robert #13312#13314
Én is hallottam Erdélyi ismerőstől, hogy a fahamut beássák a földbe, mert jót tesz neki. Akkor meg lesz oldva a bográcsozás utáni hamu lehelyezése is a komposzttelepen.
2011-03-31
08:46:44
Előzmény: Plaszlo #13311#13312
Anyu reszortja a komposztdomb művelése, elég sokat foglalatoskodik vele.
Arra mindig vigyáz, hogy semmiféle anyagból se legyen egy kupacban sok, inkább rétegesen. Időnként egy réteg földet szór rá, leginkább rossz minőségű agyagos talajt (ettől feljavul). Rendszeres adalék még a fahamu is. Ágakat a régebbi tapasztalatok miatt már csak szecskázva. Vasvilla a legfontosabb szerszám. Egy darab mezőgazdasági fólia van a halom tetején, így nem szárad ki.


2011-03-31
08:33:50
#13311
Időnként rotkapával át szoktam forgatni a komposztdombot, hogy jobban szellőzzön és keveredjen. A kapa tovább aprítja a nagyobb, korhadó darabokat. Ilyenkor már az alatta lévő talaj is kicsit belekerül, homogénebb lesz az egész.
2011-03-31
07:41:43
#13310
A dió, mandula, sárgabarack és szilva héját szárítás után télen elégetjük a kandallóban, pont azért, mert nem komposztálódik el rendesen, és a feleségem nem szeret rálépni.
A sárgabarack magot én becsemegézem az tél folyamán.

A komposztálás folyamata nálunk:

Szelektív hulladékgyűjtő a konyhában






Komposztdomb a kert végében télen (nincs agyonbonyolítva)




Komposzt domb nyáron (műholdas távfelügyelettel :)



Gilisztafarm



Komposzt szüret összel



Biosolar Forum  =>  Komposzt  =>  Komposztáláslapozz: 1, 2   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva