English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés  =>  Faház utólagos szigeteléselapozz: 1, 2, 3, 4   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2018-10-11
22:41:19
Előzmény: dezs520 #51904#52136
Szia dezs52o!
Mi a helyzet faházfronton?
Mi lett a rétegrend a régihez viszonyítva?
Mikor megbontottátok a falakat, hol voltak (gomba, rovar) károsodott részek?
Milyen összefüggéseket láttál a károsodott részek és a szerkezet között?
Üdv. barbot
2018-08-25
19:01:35
Előzmény: dezs520 #51904#51910
Szia.
Igen, ki lehet. Egy statikus meg tudja mondani, hogy ki kell-e, vagy elég lenne esetleg egy mélyvédelem.
Ha a csere mellett döntötök, akkor érdemes lenne tölgy vagy akác talpgerendára cserélni-természetesen kezelni kell ezt is, de sokkal tartósabb fafajták.
ha fenyő kerül beépítésre, akkor az oldószeres favédőszer kötelező. A legjobb lenne a szárítóból kikerült gerenda, mivel a hőkezelés elpusztítja az esetleg már a fában levő kártevőket , a rovart, gombát.Ezután favédőszerrel kell kezelni. Vigyázni kell a vágásfelületekre, vágás, faragás után ezeket kezelni kell.
Van olyan favédőszer, ami mésztűrő, vagyis habarcsba, malterba lehet keverni (pl. Diffusit M). Ezzel esetleg majd érdemes lesz lekenni az alapot, ahová felfekszik a talpgerenda, illetve ha a talpgerenda felfekvési felületét ki kell javítani, síkba kell hozni. De ezt majd elmondja a faanyagvédelmi szakember.
2018-08-23
20:03:27
Előzmény: barbot #51903#51904
Szia,holnap csinálok pár fotót,ahogy néztem,egy két helyen korhadt a fa alja,ami a betonnal érintkezik.
Ilyenkor kilehet cserélni a talpfát ?
2018-08-23
16:39:24
Előzmény: dezs520 #51901#51903
szia dezs52o.
Feltennél egy nagyobb képet a talpgerendáról? Arrol a részről, ahol felfekszik az alapra. Pl. a rögzítőcsavartól balra. Nem látszik tisztán, hogy a gerenda vette fel az alap formáját, vagy a beton oldalról ráfut a gerendára.

Arra vagyok kiváncsi, hogy mi az a fehér bevonat a gerenda felületén, illetve hogy korhadt-e az alja.
Azt is nézd meg, hogy a gerenda alsó, alappal érintkező részébe be tudsz-e szúrni egy csavarhúzót, vagy valami tompább tárgyat: végső soron hogy korhadt-e, vagy sem.

Ha a tervezett padlófűtés teteje magasabban lesz, mint a gerenda alja, akkor hagyj légrést: pl. öntéskor beraksz a gerenda és a beton közé egy 2-4 cm vastag hungarocell-csíkot, amit majd eltávolítasz a beton kötése után. Ezt a rést majd apró, mosott-ha lehet szárítóból vásárolt diónyi, mogyorónyi- kaviccsal töltsd fel, mert ez egyfelől a felületén vezeti valamennyire -az esetleg bejutó- nedvességet, illetve ki tud szellőzni. Erre majd ráfuttathatod a parkettet, deszkát, stb-t, hogy takarva legyen, és ne teljen meg porral.
Sehol ne kerüljön beton fa mellé, fölé!

Ha épnek bizonyul a talpgerenda, akkor mindenképpen ajánlom, hogy végezz fúrtlyukas feltöltést valamilyen oldószeres favédőszerrel (pl. Imprägniergrund Plus, - de ezt bízd szakemberre). A lyukakat olyan távol fúrd, hogy a beleöntött favédőszer a két lyuk között is biztosan átjárja a fát. A lyukakat átlósan fúrd, vigyázva, hogy ne lyukaszd át a gerendát teljesen, illetve hogy ne legyen hosszanti repedés, ami kivezeti a vegyszert.

Favédőszert lehetőleg ne használj olyan faanyagra, ami a lakótérben lesz!

Nagyon vigyázz, hogy ne fülleszd be a faanyagot! Konzultálj valaki szakival, mert az a biztos.

Egy rövid tájékoztatást itt találsz:
www.pannon-protect.eu/files/sargafuzdev.pdf

2018-08-22
21:19:58
Előzmény: sándor #51885#51901
A pénzel “nincs gond”,csak szeretnénk okosan beosztani....
A karton azért kell,mert a csak fa felület,nekünk nagyon tömény,de már hajlunk egy két fal “befásítására”
Igen,a páraáteresztésre nagyon figyelünk,kezdve a szigeteléstől,egéssz a belső fehér falfestékig...
Viszont mindenhol azt olvasom,hogy a szigetelést mindenképp kívülre kell rakni,mert hogy maga a fa szerkezet is szigetelve legyen a hidegtől...plussz a belső helyből sem veszünk így el...
Ez végülis már nagyjából ki is alakult.:
- védő / díszítő fa,
- légrés
- szélvédő fólia (teljesen páraáteresztő)
- 10 cm kőzetgyapot szigetelés
- 4 cm es most meglévő fa borítás
- 10 cm légrés
- 2,5 cm fa borítás
- majd a karton vagy direktbe,vagy 3 cm es légréssel szerkezetre.

Már csak a beton rétegrendel vagyok bajba,félek,hogy szerelőbeton nélkül megrepedne a 6-8 cm es padlófűtéses estrich beton...

Igazából nem igazán látok “szegénységet” a házon, maximum azt,hogy az alap nem beton,hanem kő. (A kövek tetejére húztak egy pár centis egyenes felületet,mintha egy koszorú lenne...






2018-08-18
00:43:12
Előzmény: dezs520 #51884#51885
barbothoz csatlakoznék. A fát szerintem sem szabad külső párazárással veszélyeztetni. A fa organikus anyag. A belső légtérben soha nem lesz állandó a páratartalom. A fa felveszi majd vissza is adja a vizet a levegőnek. Nem fog átnedvesedni. A fa rossz hővezető, ezért a harmatpont valahol annyira a külső felület közelében lehet, hogy oda már a tömör fában nem jut ki a pára.

Nálunk a vékony külső hőszigetelés alatt nedvesek a téglafalak, különösen a vizesblokkoknál. Hasonló előfordulhat a faháznál is, ha nem páraáteresztő anyaggal szigetelnétek. A hegyi klíma ugyan párás tűnik, de ott a légmozgás, illetve a fagyos száraz levegő azonnal kiszárítja a fát. Hasonlóan, mint a nyári esők idején. A faház pedig akkor szép, ha fából van.

A külső burkoló fa elemek jó egymáshoz zárását, a légjáratok zegzugosságát biztosítani kell. De a fa él, mozog, ezért nem lehet tökéletes zárásra törekedni.
Én a belső faburkolat és a főfal közé tennék páraáteresztő hőszigetelést. Hogy a ház élhetőség milyen lenne gipszkarton belső burkolattal, nem tudom. Valahogy nekem nem illik oda a gipszkarton.

Ha már úgy is ott éltek, akkor valószínűleg előbb utóbb a lehetőségetek is meglesz arra, hogy ottani tapasztalat és szokás szerint újítsátok fel a házat.
Egy 70 éves alpi ház, az nagyjából a legszerencsétlenebb időszakban épült, amikor Ausztria az egyik legszegényebb ország volt Európában. Meglehet, hogy ez látszik most azon a házon is. Jó, ha nem kell elsietnetek a dolgot. Remélem sikerül olyan megoldást találnotok, amelyik beleillik a tájba, szép is, nektek is tetszik és lakható is lesz.
A helyedben utána néznék. Ha már hivatalosan megvásárolhattátok az ingatlant, akkor nektek is járhat hasonló helyreállító és korszerűsítést segítő olcsó kölcsön, vissza nem térítendő támogatás, mint az őslakosoknak.

2018-08-17
21:41:51
Előzmény: sándor #51881#51884
Jó volt olvasni amit írtál,aranyos történet!
Elkapkodni semmiképp nem akarjuk,van hol lakni,úgyhogy relatíve “mindegy is,mikor költözünk be”
Ez a helyi öreg felkeresése nem is rossz ötlet,a szomszédunk a főnököm apukája,nagyon aranyos bácsi,ő biztos tud róla valamit mondani.
Annyit változtattunk a dolgokon,hogy fóliát csak kívülre rakunk,röktön a borító fa alá (és a kőzetgyapo szigetelés fölé) de oda is csak páraáteresztőt,a szél,és a por hó ellen...
És mindenképp hívunk egy statikust is,nézze át rendesen.
Igazából a segítségkérésem a fóliák helyes sorrendjére,és fajtájára utalt.
Azzal nem vagyok tisztába,és a neten is hol ezt írják,hol azt...nem volt egyértelmű....
Akitől vettük,azt mondta 70 éves a ház...
2018-08-17
17:55:29
Előzmény: dezs520 #51880#51881
Szia,

A kérdésed nagyon nehéz.
Minden környéknek, országnak, tájnak meg vannak a maga bevált építészeti megoldásai.
Ne add fel ilyen gyorsan! Egy ausztriai faházhoz nehezen találsz hazai szakértőt.
Én laktam Thüringiában egy, az 1400-as években épült faházban. Duplafalú gerendaház, tömör sziklára, sziklába építve.
Minden generációnak annyi volt a feladata, hogy egy oldal burkolatát lebontotta, kicserélte a hőszigetelő mohát, visszarakták a gerendákat, faszegekkel felszegezték az esővédő terméspalát. Úgy nagyjából 150 évente került újra sor a "javításra". A tetőn és a külső falon lévő terméspalát évente átnézték és a töröttet cserélték.
Amennyire szemre meg tudtam ítélni, meg amennyire hinni lehetett az Opa Bernathnak meg a rongyos könyveinek, az utolsó négyszáz évben egyetlen fa alkatrész sem volt cserélve. Megjegyzem, úgy is néztek ki, de mind egészséges volt.
A helyedben a közvetlen környékben próbálnék valami öreg mestert keresni. Ha valaki, akkor ők tudják a legjobb véleményt mondani. Gondolom, szorít az idő, de inkább biztosra menni, mint jó Magyar szokás szerint divatból a falnak menni!
Valami vendéglős, magányos öreg biztosan található, akik útba tudnak igazítani.

Ez rajtad nem segít, de én a 80-as években építkeztem. Egy Romániából menekült nagygazda család felvizesedett hatalmas házát vettük meg. Benne laktunk 10 évig, majd lebontottuk. Előttünk két 90 éves mama lakta a házat, és egy helyen lyukas volt a tető. Az új házhoz alig volt pénzünk, hogy faanyagot vásároljunk. A bontott faanyag a beázás helyén megroggyant gerendát leszámítva teljesen ép volt. Egyetlen szeg nélkül, csapolt volt minden. Csak a tetőlécek voltak kovácsszegekkel felerősítve. A tetőszerkezeteken és a pallótokos nyílászárókon mindenütt ott volt az összejelölés és az évszám, meg a mester neve. Minden az 1760. évben készült. A menekülők lebontották és magukkal hozták a házukat, és úgy építették fel az 1800-as évek végén itt Magyarországon újra.
Egyetlen akkori ács ismerősöm sem vállalta fel, hogy abból a faanyagból egy centit is felhasználjon. Találtam egy idős szakit, úgy ajánlották öreg építőipari ismerősök. Ölben elhozni az öreget, de megérte.
Sokat szöszmötölt, böködte a bicskájával a gerendákat, a léceket, azután kimondta, hogy ebben az anyagban még van 200 év.
Neki lett igaza, legalább is annyiban, hogy favédős ápolás után visszaépítettem az összes régi anyagot. Csak a nagykapuhoz vásároltam új deszkákat. Minden amit felhasználtam, azóta is olyan, mint akkor volt. Még maradt is ki belőle jó pár m3. A tetőm ma is olyan sík, mint amikor felraktam, pedig ritka szarufázással került rá eredeti homokos, nehéz, Osztrák Bramac cserép.
Nem biztos, hogy annyira át kellene alakítanod a régit. A párazáró fóliával meg különösen vigyázni kell. Ha az lakóház volt és laktak is benne, akkor az még fiatal épület lehet.
2018-08-16
23:16:34
Előzmény: barbot #51879#51880
Sziasztok.
A ház az nem nyaralóként fog funkcionálni,hanem rendes lakóházként,...ott fogunk lakni...
A választáson már túl vagyunk,ez van,ezt kell megcsinálni,kicsit félek a faháztól,de a környezet bőven kárpótol....
Nem tudom volt e bármiféle szerrel kezelve a fa,mindenesetre az alsó sor,betonnal érintkező fán kívűl,olyan,mintha tegnap rakták volna fel...de mindenesetre én vettem favédőszert,és a falak zárása előtt,le fogom kezelni azokat...
Miután nem lettem okosabb,se szigetelés,sem pedig betonozással kapcsolatban (nics szerelő beton,elég e csak a 8 cm estrich beton behálózva,padlófűtéssel),így valószinű ki hívok valakit,nézze meg....azért köszönöm!
2018-08-16
21:18:36
Előzmény: dezs520 #51863#51879
Szia dezs52o!
Ne csodálkozz, hogy nem tolonganak a válaszokkal. Egy ismeretlen (vagy csak vázlatos leírásból ismert) faszerkezetre felelősségteljesen nem lehet sem szakvéleményt, sem rétegrendet adni. Főleg, hogy nem lehet tudni, hogy volt-e kezelve favédőszerrel a már beépített fa, vagy sem. Nem írtad, hogy nyaralóként, vagy életvitelszerűen lesz használva a ház: teljesen másként alakul a páraterhelés.

A párazáró fóliával ugyanaz a gond, mint a kerítéssel: a kerítés nemcsak a nemkívánatos elemeket zárja ki, hanem Téged is bezár: ugyanez vonatkozik a párazáró fóliára is: dunsztba kerül a fa, és onnantól kezdve a biztosan mögé kerülő víz vagy nedvesség nagyon nehezen tud távozni. Ha pedig pangó nedvesség van- és esetleg egy gombaspóra- jönnek a gondok. Egy jól záró ablak csak ront a helyzeten.

Műemlékes berkekben az a (szomorú)tapasztalat, hogy (gyakran) az épületek teljes vagy részleges megbolygatása (átalakítása, javítása, elemek cseréje) után lép fel egy-egy gombafertőzés. De ez nem törvényszerű. Nem akarlak elijeszteni. Van, hogy évekig folyik a víz valamire, és nem történik semmi. Van, hogy egy-két csepp víz katalizál egy folyamatot.

Szerintem keress egy szakembert, vagy céget, aki személyesen meg tudja nézni az adott környezetben a házat és aszerint dönts.

Én a részemről az átszellőztetett faszerkezetek híve vagyok. Szeretem a fát, de nagyon meggondolnám, hogy abból ép1tsek-e...




villam64Válasz erre
2018-08-15
20:03:59
Előzmény: dezs520 #51863#51872
Szia
Valamiért nem válaszolnak az illetékesek. Számomra a lényeg, hogy a pára a lakásban dúsul fel. Tehát a belső párazárás a fontos, hogy ne jusson a szigetelésbe. Ilyen mérést még nem végeztek, csak számolgatják.
2018-08-12
15:54:14
Előzmény: villam64 #51862#51863
Nagyon rég volt bejegyzés,ezért volt a kérdés...

Sziasztok.
Ausztriába vettünk egy közel 70 éves,kétszintes 70 nm2 -es faházat,beton/kő alapokon.
Kívülről,ès a tetőteret is szigetelni szeretném.
A nyillászárók cserélve lesznek.
Fent radiátorok,lent pedig csak padlófűtés,amihez már el is kezdtük a padló felvésését.
Már közel 2 éve nem lakják a házat,belül nem fagyott el semmi,pedig elvileg szigetelés nincs a falakba.
Rétegreng kívülről befelé haladva.: 3 cm es homlokzati fa,kátrány papír,2 cm es teljes aládeszkázás,10 cm es légrés,2 cm es teljes deszkázás,kátrány papír (legalább is fekete papír valami),majd egy 0,5 cm es farost lemezhez leginkább hasonlító valami.

Belül mindenhova gipszkartont rakunk,fém szerkezettel,ebből is adódna az első kérdésem.
Jobb ha az előtét falakat szigetelés nélkül csinálom,vagy a kívülről,és belülről történő szigetelés teljesen jó lehet? Párazárót belülre(is) rakjak,vagy csak kívülre?
Illetve sok helyen látom,hogy ahogy a függőleges 10 cm es fák leérnek a betonhoz,már nem érnek hozzá a talajhoz,az évek alatt talán elkorhadtt,azt úgy gondoltam,hogy belűlről eg 40-50 cm es magasságba visszaveszem a deszkázást,és mellé lapolok ugyan olyan anyagból,ami persze már hozzáér az alaphoz,szerintetek ez így működhet?vagy jobb lenne mankónak rozsdamentes vas oszlopok,amiket akár átmenő csavarokkal rögzítek?







2013-08-29
10:15:43
Előzmény: ATengeresz #41999#42067
ATengeresz,

Ortodox megoldás:
- A faház padlóját felbontod, így kényelmesen dolgozhatsz.
- A cölöpök között zsalukövekből falat húzol (a cölöpökbe bekötve), aminek természetesen a fagyhatár alatt kell indulnia nem túl komoly sávalappal.
- Kavicsfeltöltés >15cm. A zsalukő porózus, ezért a víz nem fog megállni a sóderben, de a külső talajszint kialakításánál is oda kell figyeli, hogy ne emeld meg a járda-szintet.
- Szerelőbeton ~8-10cm.
- Vízszigetelés, például duplán ragasztott bitumenes lemezzel (Onduline). Legjobb, ha a zsalukőből épített fal eddig a szintig tart, és a vízszigetelést ráfuttatod, majd a fennmaradó rést pl klinkertéglával pótolod ki.
- Lépésálló hőszigetelés ~10cm.
- Felbeton ~5-8cm.
- Burkolat.


Unortodox megoldás (ne vedd komolyan):
- A faház padlóját felbontod, és kényelmesen mozgatható mobil padlót építesz.
- Ősszel felszeded a padló-paneleket, és alatta az üreget színig feltöltöd komposzttal, ami a bomlása során egész télen melegít, egyben jó telelőhely az édibédi kis állatkáknak.
- Tavasszal ürítesz.


2013-08-29
09:42:51
#42066
A tengeresz

Javaslok egyszeru talaj nedvesseg merest, 6/4 csovet a padlo alatt leversz 80 cm re a csovel kiszedsz 1 kobdecimeter foldet, valami dobozba berakod jol megzomited es grammos merleggel pontosan megmered a sujat, majd a gazsutoben ki
izzitod a talajmintat csont szarazra, es ujra megmered pontosan, majd lehet szamolni hogy 1 m3 mennyi nedvesseget tartalmaz.
ATengereszVálasz erre
2013-08-29
08:08:30
Előzmény: fakeco #42056#42061
Átnéztem néhány ezzel foglalkozó weboldalt. A falak építését értem. Egyszerű, olcsó, nem igényel különösebb szakértelmet, remek hőszigetelő. De továbbra is azt gondolom, hogy a faház rész légáteresztő fa padlója alá még a talajpára alapos szigetelése után se raknék szalmát. Merthogy a helyiség belső párája amikor átmegy a légáteresztő padlón és a szalmán, lekondenzál a talajra terített szigetelésen, azaz alánedvesíti a szalmát. (ebben a vonatkozásban még a fújt cellulózban is bizonytalan vagyok, nem tudom mennyre nedvszívó, ennek is utána kell nézzek)Ugyanazzal a problémával szembesültünk, mint a fal belső hőszigetelésénél, csak a veszély tán még nagyobb. De nyitott vagyok ellenvéleményre, hisz hangsúlyozom azért kezdeményeztem ezt a beszélgetést, tapasztalatom kevés a tárgyban és nálam okosabbaktól akarok tanulni (ingyen).
ATengereszVálasz erre
2013-08-29
07:24:11
Előzmény: fakeco #42056#42060
Már googlizom is!
2013-08-28
20:26:33
#42056
javaslatom ; kicsit nezd at a szalma bala epiteszetet
ATengereszVálasz erre
2013-08-28
20:18:14
Előzmény: fakeco #42053#42055
1. Kösz a gratula, még nem vagyok biztos benne, hogy nem életem legnagyobb marhaságát követtem el. Pillanatnyilag úgy tűnik amire kész leszek a felújítással eladhatom és az árából befizethetem magunkat egy emeltszintű elfekvőbe. 2.Várjunk csak! Amennyire én értek hozzá, a geotextilia az valami vízáteresztő izé. Nekem a talajpárát mindenféleképpen vissza kell tartanom, mert pláne ha szalmát rakok a ház alá, az kész gomba és féregtenyészet lesz. Szóval még ha az első elképzelésem szerinti fújt cellulóz helyett szalma menne is a padló alá, azt rettenetesen körbe kell szigetelni.
2013-08-28
20:00:47
#42053
A tengeresz
Gratula az uj telekhez,mivel labakon all a keco kerdes mekkora a legres, a pallok felszedese utan lehetne geotextilt lerakni arra rapakolni a szalmabalakat ,egymashoz rogziteni szorosan kihegyezett karokkal,csirke haloval
korbekeriteni amit be lehet tapasztani , nadazni stukatort csinalni.

szalmabala meret.3o- 35 x 45-55 x 80-100 cm
az 55 cm bala hozza a passzivhaz hoszig tenyezojet
2013-08-28
09:47:43
Előzmény: ATengeresz #41999#42037
Üdv.
Kívülre a kőzetgyapotot ajánlanám, az rendesen felfekszik a ház oldalának bordázatára, kevesebb, kisebb, vagy egyáltalán semmi rés nem marad, mint a merev Heraklithnál. A kőzetgyapot jobb hangszigetelő, talán ez sem mellékes egy önmagában korlátozott hanggátlású falnál. A fakopács bármelyiket megkezdi, mert más a hangja, mint az egészséges fának, üreget sejt mögötte.

Az alsó szigetelés nem lesz egyszerű, az egér megrág mindent, ha télen védett helyet keres, nekem a pince beton aljzatát rágta ki és költözött be télre.
Lehet elvetélt ötlet, de ha a ház alját a staflifák alsó szintjén alu, vagy horganylemezzel zárod le és azt töltöd ki szigetelőanyaggal, jó eséllyel megúszod a hívatlan látogatókat. Másik tartós megoldás a betonozás lenne...
ATengereszVálasz erre
2013-08-25
19:35:25
#41999
Szervusztok. Adott egy házrész, csehszlovák "ÉVA" faház, ez 10 cm vastag panelekből van, beton tuskókon staflikra rakott 2"-os nútolt padlóval. Téliesíteni akarom, arra gondoltam, hogy a falakat kívülről vakolható kőzetgyapottal, vagy Heraklith-tal szigetelem, talán azt nem vájják ki a fakopáncsok és a páraátbocsátásban is együttműködik a fa panellel. A padló alá, annak óvatos rombolásmentes felszedése után a beton tuskók közé valami talajpára szigetelés kellene és arra talán fújt cellulóz ami teljesen kitölti a padló alatti teret, hogy se gombásodás, se féreg, se rágcsálók ne férjenek hozzá. Kérek véleményt, tanácsot nálam jártasabbaktól.
villam64Válasz erre
2012-09-11
08:20:36
#32952
Pásztory Zoltán Doktori (PhD) értekezés
Hőszigetelés fejlesztési lehetőségek könnyűszerkezetes faházak számára


www.kurrensfaipar.hu/dok/phd/pasztory.pdf
2012-01-24
00:55:47
Előzmény: Kovacs_Peter #23864#23885
Szia!

Sokáig írtam így kidobott a fórum, elveszett az egész. :(
A csiszolást egyszerű fúrógépbe fogott gumitárcsás csiszolóval végeztem. Az elkorhadt részt először durva 60-as csiszolóval, majd az ép részt már finom 100-150-es tárcsával csiszoltam át, hogy sima legyen a felülete. Koszos egy meló, az elején a korhadt rész úgy hull, mint a hó, belep mindent.
A festést először favédő alapozóval kell kezdeni, alaposan beáztatva a fát, majd ha megszáradt, akkor kültéri UV álló lazúrral 2-3 rétegben átfesteni.
A hullámpalát elvileg vissza lehet rakni, ha épségben sikerül leszedni, de amint Robert ajánlotta, előtte érdemes szerezni még néhány darab egyező típusú palát kiegészítésnek. A tető mérete kissé megváltozik a felrakott szigetelőanyagtól.
Cserepet a tetőszerkezet teherbírása miatt nem lehet felrakni, talán ilyen meredek tetőnél már amúgy sem lehetne. Sajnos nem túl erősek a szarufák, nagyon nem merném megterhelni. Bitumenes zsindelyhez OSB lapból alapot kell készíteni, ami szintén elég nehéz, másrészt nagyon felmelegszik a napon, nagy légrést kell alatta hagyni. Nekem a Gerárd fém cserepeslemez jönne be. Bár erősen ellenszenvezek a fém héjalással, de nagyon könnyű és erős. A Gerard cserepeslemez felülete vulkáni kőzetőrleménnyel van bevonva, ami kicsit természetesebb hatást ad, valamint a ráeső esőcseppeket szétporlasztja, ezért nem kopog olyan veszettül, mint a sima fémen. Egyetlen igazi negatívuma az ára, a legdrágábba az összes közt. Ezeknek a házaknak meg jócskán van tetőfelülete.
Az elektromos fűtésnél még alternatíva lehet az infrapanel, ami a sugárzó hőjével nagyon gyorsan melegérzetet kelt. Mivel nincs olyan forró felülete ami tüzet okozhat, ezért faházakban is biztonságosan használhatók. Sajnos nincs tapasztalatom vele, ezért nem igazán ajánlom, csak felhívom rá a figyelmedet. Talán van valakinek tapasztalata vele a fórumon.
Kovacs_PeterVálasz erre
2012-01-23
19:39:03
Előzmény: Plaszlo #23734#23864
Szia László!

A zsalugátert semmiképp sem távolítanám el, csak felújítanám (vagy felújíttatnám). Mögé meg jöhetne egy szép új erkélyfal (azt szeretném, hogy csak a felső része legyen üveg, az alsó legyen fa, belülről oda jönne majd egyszer kiegészítésként az egyik elektromos lapradiátor) az erkélyajtóval együtt. Az idei tervek közt ez szerepel, meg annyi, hogy a homlokzati részt mindenképp le akarom csiszolni, aztán egyelőre kapjon egy jó alapos felületkezelést.

Itt el tudod mondani, hogy milyen csiszológép lenne a legideálisabb?

A homlokzati kőzetgyapotos történet, plusz a tető alatti felület szigetelése a jövő év zenéje lesz szerintem. Az a gondom ezzel, hogy amellett, hogy nagyon költség- és időigényes lesz a tetőszigetelés, igazából a most rajtalévő hullám-palát sem szeretném már visszatenni, elsősorban mert egészségtelen, nomeg mert lehet, hogy sérülni fog a levételnél, másfelől méretileg sem fog stimmelni az új szigetlés miatt. Vagy ez csupán annyit jelent majd vajon, hogy némileg hosszabítani-toldani kéne a palát a legaljánál?

Egyáltalán tudsz-e megbízható, reális alternatívát a pala helyett?

Köszi:
Peti
2012-01-21
10:51:15
Előzmény: Plaszlo #23734#23744
Péter,
Találtam képet a tetőbe rágott bejáratról. A szinte a tető legtetejébe rágta, mintha tudta volna, ott a megfelelő magasság. Pont a lambéria fölött ment be. Mivel télen nem laktak itt, de az elfagyásveszély miatt 10 fokon ment a fűtés, zavartalan, kényelmes, meleg helyet talált magának ez a nyest, vagy görény. A talált ürülékmennyiségből következtetve nem átmeneti vendég volt.






A második képen szépen látszanak a szigeteletlen tetőtérben a páralecsapódás nyomai. Az élekkel párhuzamos csíkok a kicsapódott pára ázásnyomai, az első itt töltött tél után sokkal durvábbak is keletkeztek.

Az ajtók hitványságára példa, jobb híján egy plusz réteg felszerelésével próbáltam a hőszigetelést megoldani, és egyben duplaüvegessé tenni. Elég amatőr munka, egy rozzant körfűrészen és néhány kéziszerszámon kívül nem volt semmim és már november volt, közeledtek a hidegek, sietni kellett. Viszont az ajtó tette a dolgát, utána nem nedvesedett belülről a páralecsapódástól. Ahogy elkészült beköszöntött az igazi tél -10 fokos hidegekkel.






Végül nem lett olyan rossz látványban sem, és sokkal masszívabbá vált a hőszigetelésről nem is beszélve. Most munkaasztalként funkcionál, az üveges részt levágtam és kapott négy lábat, bírja a strapát.




Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés  =>  Faház utólagos szigeteléselapozz: 1, 2, 3, 4   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva