English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Hőszivattyú  =>  Termodinamikus napkollektorlapozz: 1, 2, 3   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2012-10-03
12:21:48
#33801
Valamiért nem akadtunk fönn a kolléga kereső hálóján.

www.energiacentrum.com/parasztvakitas/neha-erdemes-megnezni-hogy-mit-rejt-a-csillogo-csomagolas/



2012-10-03
09:25:08
#33790
Kissé beleástam magam a hőszivattyús témába.

Amennyiben sikerül COP 6-ot elérni, akkor is a pl.90W-os kompresszorral, 540W hőenergiát lehet termelni. 1nm napkollektor már bőven többet tud, ~20W-os szivattyúval.

A bekerülési költségeket nem is említem.

robert!

Nem sűrűn járok a telepített holdkollektor környékén, amikor arra jártam, akkor nem találtam meg. A telepítő nem adott pontos útmutatást a helyről.
2011-12-22
13:57:35
#22180
Pali,
Itt azt írtad, hogy becserkészel egy holdkollektort:
http://biosolar.hu/forum/show/13900#13900
2011-06-02
10:25:06
Előzmény: sándor #14735#14737
Sándor,

"""
Mikor is vitáztunk Arnival? Úgy március-április tájékán.
Én akkor megígértem, hogy utánanézek a holdkollektor-légkoll-hőszivattyú(?) minősítésének.

Nem jártam teljes sikerrel (érthető okokból), de tényleg csak a "szolár"panel vizsgálatát végezték, amiről a bemutatott dokumentum is szólt. A 30 fokos környezeti hőmérséklet "nem elírás" a jegyzőkönyvön!

Hihetetlen, hogy mi folyik ezen a piacon.
"""

Segítettem egy kicsit (lásd az előző hozzászólásom első sora), az oldalt úgy tűnik lekapcsolták, nekem még volt szerencsém látni a logót, amikor Arnival vitatkoztunk.
Csak érdekességképpen említettem meg a hangzatos titulust.

Szerintem van itt egy kiragadott elem, mégpedig az alacsony hőmérsékletű kollektor, amit, ha önmagában vizsgálunk leesik az állunk a csodálkozástól.
http://apps.biosolar.hu/solar_gain/?coll1=UNGLASED&coll2=AP20&coll3=NONE&ca1=1.6&ca2=2.4&ca3=1&pcs1=1&pcs2=1&pcs3=1&col_azm1=0&col_azm2=0&col_azm3=0&col_tilt1=45&col_tilt2=45&col_tilt3=45&Ta1=0&Ta2=50&Ta3=50&buffer_capacity=99&P=99&loss_pipe=0&contr_p=7&pump_p=50&ho_start=1&nap_start=1&ho_stop=12&nap_stop=31
Egy egy termodinamikus rendszerekben használt 1.6m2 felületű panel, és egy AP30 éves energiahozamának az összehasonlítása.

Amíg az AP30 2500kWh hőtartalmú MELEG VIZET CSINÁL, addig a szóban forgó panel 6000kWh meleget gyűjt be 0 CELSIUS KÖRÜLI HŐMÉRSÉKLETEN.
Ahhoz, hogy a hideg közegből használható meleg vizet állítsunk elő, kell egy hőszivattyú. Az viszont hazavágja az eredő hatásfokot télen is és nyáron is.

Rászánnám az időt és ugye van is mivel mérnem, de a gyártók és forgalmazók nem akarnak ellenörző méréseket.
Emlékszel, amikor egy vacak fogyasztáscsökkentő mágnest szerettem volna kölcsön kérni tesztelésre? Mi volt rá a válasz?
"...persze.2600ft ha nem tetszik akkor visszadom a pénzt.(még nem volt rá példa pedig eladtam sokat...."
Érts úgy: "Eddig még soha nem adtam vissza pénzt" :)


Konkrétumokon lehetne vitatkozni, például a mérési eredmények értelmezésén. Végül Arnival is eljutottunk valahova. Az utolsó hozzászólásában ezt írta:
"Sosem állítottam, hogy a termodinamikus szolár rendszer a Szent Grál és minden körülmények között a legjobb megoldás, de sok esetben nagyon jó lehetőség. Új építésű alacsony energia igényű házak esetében mindenképpen az egyik legjobbnak tartjuk."
Csak azt akarom mondani, ha nem akarjuk egymást a földbe döngölni, hanem csak símán megérteni, hogy mit is akar a másik, akkor nem fajulnak el a viták.
Persze sokszor nehéz kihagyni a magas labdát, ami után megsértődhet a vitapartner. Olyan is volt, hogy már a puszta számokat sem volt képes elviselni valaki (például sörkoli).
2011-06-01
22:46:59
Előzmény: villam64 #14727#14729
Napkollektor vagy hőszivattyú?

A cikk szerzője ( a holdkollektor magyarországi forgalmazója, aki egyben a nagy szakmai múlttal rendelkező Magyar Napelem Napkollektor szövetség elnöke) annak a bizonyítására tesz erőfeszítést, hogy nem hőszivattyúval, hanem "szolár rendszerrel" állunk szemben. Tudom, hogy nagy divat manapság a dolgokat átnevezni (mintha a névcsere önmagában megoldaná a problémákat), de attól még, hogy az elpárologtatót kirakjuk a tetőre talán mégis csak egy hőszivattyúval állunk szemben. Ahogy külföldi szakirodalomban említik az ilyen szerzetet: Solar Assisted Heat Pump, vagyis egy olyan hőszivattyúról van szó, aminek a működésébe besegít a nap. Ha nem így lenne, akkor hogyan is látná el 12,8 m2 abszorberfelület egy családi ház fűtését? Úgy, hogy az energia nem közvetlenül a napból származik, hanem a környező levegőből. Ezt a szerző is leírja: "A termodinamikus szolár rendszer ... nemcsak a napenergiát, hanem a környezetben fellelhető hőenergiát is hasznosítja!", kár hogy gyorsan megfeledkezik róla.

A hatásfok kiszámítása külön szellemi csemegével szolgálhat a jövő marketingesei és kormányszóvivői számára:
Az évi teljes hőtermelést, aminek a forrása döntő mértékben a levegő hőtartalma, mégis a besugárzott napenergiához viszonyítja. Hoppá!
Igy megtudhatjuk, hogy "a termodinamikus szolár panel hatásfoka 99,1% ... a Magyarországra jutó 1286 kWh/m2 besugárzási energiából 1274,5 kWh/m2 hasznosít évente."
Hogy a cég honlapján szereplő stuttgarti intézet 2,7 körüli COP-t hozott ki? Kevés! Monnyon le! 99.1%-nál nem adjuk alább!

Akkor nézzük, hogy teljesít a holdkollektor? Szerencsére ez az (egyetlen) alkatrész (márnint a napkollektornak titulált elpár), ami ITW minősítéssel rendelkezik. no=0.8, n1=37.176, n2=0 .
Az adatok megegyeznek egy feketére festett lapradiátor paramétereivel.
A csavar ott van, hogy a "kollektor" átlag hőmérséklete a környezeti hőmérséklet alatt van, vagyis nem kell sütnie a napnak, akkor is melegszik.
Ha behelyettesítjük az adatokat a kollektorok pillanatnyi hatásfokát számító programba, akkor 5 fokos külső hőmérséklet és -5 Celsius átlagos kollektorhőmérséklet mellett a hatásfok: 126% !
http://apps.biosolar.hu/coll_efficiency/?Tair=5&Ti=-10&To=0&Area=1&Intensity=800&a0=0.8&a1=37.18&a2=0.0

Aki ezt a trükkös hatásfokszámítást elfogadja, azt is elfogadná ha egy autókereskedő a vételre felkínált autó fogyasztását úgy határozná meg, hogy az üzemanyag-fogyasztás lejtőn és hátszélben 0 liter/100km?
Aki azt hiszi, hogy senki sem dőlne be a kereskedőnek, az olvassa el az alábbi web-napló részletet:
"Alig vártam,hogy reggel legyen mert elmentünk a BNV-re fel Budapestre.
...
Első utunk egy biomágneseses termékhez vezetett oda kaptunk invitálást ki is próbáltuk közben információt kaptunk olyan mint egy ágy takaró csak bio mágnesek vannak benne mellékhatás nélkül ha ilyen terméket tudna használni az emberek többsége kevesebb gyógyszerre lenne szükség az egész szervezetre kihat ki próbáltuk
...
Meg a nap kollektorok még olyanról,hogy hold kollektor nem is hallottam létező termék ugyan azt a funkciót tölti be mint a nap energiája melegíti fel a vizet egy berendezésen keresztűl éjszaka fejti ki a hatást okosabb lettem
...
Ásványbörzét is megnéztük mágneseses golyót szereztem mert álítólag két golyó a tenyérben lévő energia zónákat működteti mert ugyan úgy mint a talpban ezek meg vannak a tenyérben is reflexológia
Vettem hugomnak egy talizmánt szerencse kő féleséget horoszkópilag utánna járok milyen ásványi kőnek milyen gyógyító hatása lehet
"


Apropó, vásárok! Nem is olyan régen egy közismert vásárra így invitáltak: "... a "D" szabad terület 14.-es standján. Látogasson meg ennünket és győződjön meg személyesen a neves európai gyártó egyedülálló rendszeréről, a "Hold kollektorról".
És íme egy újabb példa a (kóros) feledékenységre: "...„Holdkollektor”... Mi ugyan is nem használjuk ezt a tréfás kifejezést..."



A cikk befejező mondata:
"Az új Széchenyi terv keretében a közületek és az egyéni felhasználók is jelentős vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek a szolár rendszerek telepítése során, így tovább javul a megtérülés."
LÉNYEGES: Tehát miért kell elhatárolódni a "hőszivattyú" elnevezéstől? Ennek csak az lehet az oka, hogy a gyenge átlagos COP (SPF) miatt egyetlen pályázaton sem indulhatna a szerkezet.




Villam64 küldött ma egy linket, amiben ez áll:
KEOP-4.2.0/A esetén a következő célokhoz nyerhető támogatás: a fűtési energiaigény részbeni vagy teljes kielégítése megújuló energiaforrásból; használati melegvízigény részbeni vagy teljes kielégítése megújuló energiaforrásból... költségvetési szervek akár 85 százalékért indulhatnak idén. ".
Melyik költségvetési szerv nem szeretne 85%-os támogatással 91.1% hatásfokú holdkollektorokat felszereltetni?

Lehet új prospektusokat nyomtatni: HATÁSFOK=85%+91.1%=176.5%



2011-04-22
09:50:41
#13900
Sziasztok!

Van egy hírem!
Tőlünk 30km-re telepítettek egy ilyen rendszert. Felkeresem őket, hogy mik a tapasztalataik.

Üdv: Pali
payagyerekVálasz erre
2011-04-15
10:09:57
#13758
Mindenkinek.

A jég a csodaelpáron, mindenképp annak a jele, hogy féreg hatásfokkal üzemel! Pontosan azt jelzi, hogy nincs hőközlés. Ezért a szerencsétlen, kénytelen lefagyni.
Ugyanis:
Az adott nyomáson beadagolt gázlé elpárolog. Eközben hőt von el a környezetétől. Ámde ezt a hőt, közölni is kéne vele! Vagyis adni neki hőforrást.
Ez -fagyott állapotban- nem történik meg! Ezért az adagoló, zárás felé viszi a rendszert, vagyis lecsökkenti az adagolt gázlé mennyiségét.
Ekkor a kevés beadagolt gázlé az elpár elején elpárolog (csak itt végez munkát), utána már csak túlhevűl (tágul). Képletesen mondva, "nyúlik" a gáz. Ámde fölöslegesen, mert a mennyisége ugyanolyan kevés.

Hőszipkánál az a lényeg, hogy minél több gázt párologtassunk el, adott időegység alatt! Ez csak úgy lehetséges, ha nem melgeszik túl az elpárolgott gáz. Mindig annyi "habzó gázlé" (párolgó) legyen az elpárban, hogy az elpár eleje és a vége is telítve legyen vele. Épp a szívott végén érjen véget az elpárolgás!
Erre vala az a jelszó, hogy "A teljes elpárfelület, el legyen árasztva!".
Ez csak akkor lehetséges, ha az elpárral közöljük is azt a mennyiségű hőt (hőenergiát). Éppen annyit, amennyit a lehető legnagyobb mennyiségű gázlé elpárolgása, fel akar venni belőle.

Fagyott elpár -> igen gyenge hatásfok.
1 számszerűsített példával tenném érthetőbbé:
Jó gép:
Induláskor a beadagolt X kg gázlé, mondjuk 10kW hőenergiát akar kivonni a környezetéből. Ha ezt a 10kW hőt meg tudjuk adni neki, akkor nem fog tudni lefagyni, mert pont akkora a közölt hő mennyisége, amennyit épp magába akar szippantani.
Figyelem! Ő közben intenzíven hűt, mégsem tud lefagyni! Ha meg tudom adni neki az említett 10kW-ot, akkor a lakás +20°-os környezeti hőmérsékletén sem!
Ez esetben, épp +20°-on és az ehhez tartozó nyomáson fog elpárologni a gázlé, az ehhez tartozó tömegáramú mennyiséggel. Ez a fasza üzem!

Ha satnya a rendszer:
(Előbb 1 kis kitérő az érthetőség végett.)
Minden gép elpárja és kondija 1 hőcserélő! Minden hőcserélő fontos adata a felület és tömegáram. Ha nincs elég felület az adott teljesítmény átviteléhez, akkor az ellensúlyozható a tömegáram növelésével. Lásd klíma. Ezért van ott ventillátor!
Vagyis ha nincs elég felület és nincs elég tömegáram, akkor az adott hőcserélő, csak úgy tudja átadni a példaként említett 10kW-ot, ha megnöveljük a két oldal közti hőfokkülönbséget. EZ NAGYON LÉNYEGES!
Ideális hőcsere akkor van, ha végtelen nagy felületű a hőcserélőnk és végtelen nagy tömegárammal csapatjuk, mindkét oldalát. Ekkor nincs köztük hőlépcső (0°)!
És akkor vissza a satnya rendszerre:
Ha lefagy, akkor kicsi az elpárfelület és kicsi a tömegáram! Ezért van az, hogy sokkal alacsonyabb hőfokon lehet az elpárfelület, mint a környező levegő.
Az említett példánál maradva: Hiába van +20°-os lakáslevegő környezetben az elpár, mégis -X°-on tud csak üzemelni. Ezért figyel rajta jég.
Vagyis minimum 20°-os hőlépcsővel tudja csak átadni az elpár-hőcserélő a kívánt hőteljesítményt.
Az a 20K, igen fos!
Ezt nem szabad megengedni! Ugyanis a hőszipka, épp a hőfelvételről szól! Vagyis meg kell adni neki, amit kíván! Különben nincs hatásfok!

Ha fagyáskor cuppantunk rá 1 ventillátort és akkorát, hogy olyan mennyiségű levegő tömegáramot tudjon képezni, ami tudja neki szállítani a levegőből a 10kW hőt, akkor el fog tünni a jég és még a gép hatásfoka is, jócskán felugrik.
Pedig ugyanúgy 10kW hőelvonás van!
Csakhogy közben megjavult az elpárhőcserélő hatásfoka, miáltal megnőtt a beadagolható gázlé mennyisége és felugrott az elpárnyomás, miáltal többet szállít belőle a kompót, kisebb kompresszióviszonnyal.

Ezért csalóka a látvány. Az ember a szemének hisz. Ha azt látja, hogy ott a jég, akkor azt hiszi, hogy "Hú! Mekkora hűtés van!".
Oszt közben mégsem.
Ha nincs jég, akkor sokkal nagyobb teljesítménnyel hűt! Miáltal sokkal több hőt vonhatunk ki a környezetből, sokkal, de sokkal jobb hatásfokkal!
villam64Válasz erre
2011-04-15
09:07:34
Előzmény: takyka #13750#13752
Nyáron, nagyon jó COP-pal hűtené a lakást, és közben csinálna meleg vizet. Meg hűteni az éléskamrát, és meleg vizet ad belőle. A maradék 8 hónapban mást használnánk. Tehát max. 100 ezret ér, bármennyi is az előállítási, és haszon rajta. Egyébként a panel kívülre van tervezve, tehát 8-10 hónapra. A COP-ja az olcsóbb alkatrészek miatt kevés. Kérdés: nyugaton mennyibe kerül? Az üzlet miatt túlságosan drágák a hőszivattyúk. Legolcsóbb, a bontott hűtők átalakítása. Hűtő felület kintre, hőleadó bentre. Éjszakai áram. Hőfokkapcsolós vezérlés.
2011-04-15
09:01:45
Előzmény: robert #13738#13750
Mi az értelme annak, hogy a lakótérbe telepítünk egy ilyen hőszivattyús bojlert? A meleget a lakótérből veszi el, amit aztán pótolni kell. Pont a fürdőszobát hűtjük vele, ami a legmelegebb kell, hogy legyen. Hol itt a nyereség? Ha lakótéren kívül helyeznénk el és onnét nyernénk ki hőt, az talán ok, de a megtérülése akkor is kérdéses

T.
black_slashVálasz erre
2011-04-15
08:25:46
Előzmény: robert #13738#13744
Ez kéne nekem! Betenném a löszbe vájt pincébe és lenne egy hűtőházam is.
De megvárom, míg leértékelik.
Mondjuk én a plafonra szerelném, úgy talán gyorsabban működne az automatikus leolvasztás.
2011-04-15
07:55:23
Előzmény: villam64 #13740#13741
Amit a képen látsz: ECO COMP 200 esm = 698.500Ft+ÁFA
villam64Válasz erre
2011-04-15
07:51:36
Előzmény: robert #13738#13740
A jegesedés természetes, mert nem víz, hanem az R407 van benne. Egy hűtő van átalakítva nagyobb hőcserélőkkel. Viszont jobb lenne a hatásfoka, ha a panelt például az ismerősöd féle víztározójába tennénk, nem a levegőre. Esetleg az emésztőbe. Az ott lévő energia télen több. Vagy a borászattól szerezni Budafokról nagy tartályt, azt néhány méter mélyre lesüllyeszteni a kertben, és abba a panelokat. Ámbár árát nem tudom ennek. Mert most a németektől kidobott tartályosat 500-600 Wattosat kínálnak 95 ezerért. Meg kellene oldani, hogy a hálózati inverter vezérelje az ilyen fogyasztókat a napelem termelés függvényében. Intelligens ház vezérlés.
Nem is tudom, hogy payagyerek miért nem ilyen panelokkal oldotta meg a hőszivattyúját. A kertbe a földbe lefektette volna. A talajvíz hőjét hasznosítaná. És nyáron is lenne műjégpályája. Kiadhatná hokisoknak, meg jégkorisoknak.
2011-04-15
07:35:28
Előzmény: Arni #13608#13738
Arni: "Ha működik a kompresszor akkor nyáron is jegesedni fog a szolár panel, ez teljesen normális. Ez a működés alapelve!"

R: Valóban, itt egy példa, hogy szoba hőmérsékleten is jegesedik, ahogy pára megfagy a panelen.
Így viszont villam64 potenciális vevő lehet rá páramentesítés céllal. A kád fölé kell szerelni. A jeget időként a belekaparni a kádba és már van is mivel hűteni a sört!




2011-04-13
12:55:55
Előzmény: sándor #13671#13682
Sándor,

"""
Ha a professzor 2,7 körüli COP-t hozott ki és ezzel is reklámozzák, akkor ez egy soha meg nem térülő beruházás.

Bármelyik működő berendezésről feltett hazai (elég kevés van belőlük!) referencia fotón látható a jegesedés. Ráadásul a csőrendszeren látható valami is inkább jégnek, mint szigetelésnek tűnik.

Addig, amig nincs egy hiteles, befektetett és kinyert energia mennyiségről adatunk, információnk, én egyetlen berendezést sem tartok komolynak.
Különösen nem olyan méretben, ahol egy nagyfogyasztót, pl. szállodát kell ellátni. Mert még az sem derül ki pontosan, hogy mivel )mennyivel) is látja el?

Ha az év 2/3 részében szinte ingyen megtermelhető napkollektorral a hmv, akkor a maradék időszakra nyugodtan lehet kedvezményes más energiaforrást használni. A bekerülési költség "töredékéből".
Fűteni meg sokkal jobb hatásfokú berendezések nagy választéka van a piacon.

Nekem feltünt, és ennek már a sörkollektoros hivatkozások elején hangot is adtam, hogy minden hivatkozási példa tőlünk messze délről származik, és nem a mi éghajlati övünkből. Ez a 3. generációs is pontosan ilyen.
Egy fontos dolog amin mindenkinek el kellene gondolkodnia (példa az idei télvége), hogy március elején egyik napról a másikra bejött a "napkollektoros nyár". Hol volt az átmenet? Ezt jelenti a mi kontinentális klímánk, ami nem jellemző a szuper ötletek származási helyeire.

Szerintem ez az egész még annyira a bevező szakaszban van, hogy észre sem fogjuk venni az elmúlását.

A környezetbarát megoldás? Gyenge COP. A valószínűleg magas villamos energia igényt környezet szennyező és drága földgázból állítják elő.

A segítségeddel feltett "bizonyító értékű" mérési jegyzőkönyvből mi olvasható ki ? Az égvilágon semmi.
Ami tendencia, azt a hozzáértők már elmagyarázták. Hogy a környezeti hőmérséklet emelkedésével arányosan a legkisebb berendezések adják a legjobb értékeket. Ez látszik a semmivel alá nem támasztott "vonalakból".

Ami a mediterrán országokban működik, az nálunk...
"""


"Nagyon egyszerű pszihológia trükkön alapszik a dolog....

Igen. Olyan, mintha Magyarországon motoros szánt reklámozna egy cég, és a hasznosságában kételkedőknek azt a választ adná, hogy ne nézzék már hülyének a lappokat, akik egész éven át megelégedéssel használják ezt a fajta járművet.

2011-04-12
22:02:13
Előzmény: payagyerek #13660#13664
payagyerek,

Olyan felhasználásra gondoltam, amikor folyamatosan melegvizet kell szolgáltatni. Éjjel, nappal, borús időben is. A napkollektor kiszámíthatatlan.
De lehet, hogy egy ventilátoros levegő-víz HP akkor is jobb választás (és nem is drágább pl ESB).
payagyerekVálasz erre
2011-04-12
20:57:57
Előzmény: robert #13652#13660
Roby bátyó! Én helyesbítenék.

"ezen a tájon is megérheti, tavasztól őszig ilyen berendezéssel melegíteni a vizet"

Érzésem szerint csak tavasszal és ősszel. Nyáron már nem biztos. Arra volna az olcsóbb alternatíva a valódi napkollektor.
Télen cserben hagy, nyáron meg minek menjen a kompót 1 elég gyenge hatásfokú "napkollektorral". (Üvegburok nélküli, pucér.)

1 ilyen szerkezet, inkább csak arra jó, hogy kiváltson 1 napmentes nap utáni cekászüzemet. (Ha van nap, nem kell.)
Ezért inkább azt mondanám, hogy a szerkezet bekerülési költsége és egész éves viszonylatú hatékonysága miatt, nemigazán versenyezhet a nála olcsóbb, valódi napkollektorral.
2011-04-12
13:21:16
Előzmény: sándor #13651#13652
Sándor,


"""
Ami van, abból ennyit talán még így is megértek: > No freezing risk<
Na ná. Az ITW jegyzőkönyv is +30 fokos környezeti hőmérsékletben végzett vizsgálatról készült!
"""


A 'No freezing risk' arra vonatkozik, hogy nem kell fagyállót tölteni a kollektor körbe, ott ugyanis olcsó hűtőgáz kering :)

Szerintem nem véletlen, hogy nem találunk forgalmazót Európa hűvösebb országaiban. Ennek az lehet az oka, hogy ott nincs piaca a nem odavaló terméknek.

A józan észnek ugyan ellentmond a téli fűtésre való felhasználás ezen a szárazföldi klímán, de ennek ellenére ezen a tájon is megérheti, tavasztól őszig ilyen berendezéssel melegíteni a vizet, ha folyamatosan kell ellátni például egy konyhát, szállodát vagy intézményeket.
2011-04-12
12:15:50
Előzmény: sándor #13646#13649
Sándor,

"""
Legalább tanulmányt már írtak róla, ha forgalmazója nincs is.
Ui.:
Mindenre ezt a tanulmányt adja ki egyedül.
Olyan mint gyártó, ebben a "szakmában" nem létezik. Nekem a termék fantázianevek közé sorolta az elnevezést.
Keresés/.de: Thermodinamische Moon Kollektor aus Portugal
"""

Úgy tűnik, hogy a spanyolok nagyobb volumenben űzik az ipart ( solarpst.com ). Ugyanannak a típusnak néz ki, mint a portugál. Rengeteg rendszert szerelnek a mediterrán (meg még melegebb) klímán.
Ők 0 Celsius külső hőmérséklet felett mondják problémamentesnek az alkalmazást, nálunk a fagypont alatti hőmérséklet ugye nem ritkaság télen.

2011-04-12
09:50:57
#13644
Félórája görcsölök, de nem találom meg a "holdkollektor" német forgalmazóját :(



Ilyen lenne az igazi holdkollektor?



2011-04-12
06:55:08
Előzmény: payagyerek #13631#13635
payagyerek

ha ez "vigasztal", en pont igy jartam:) az en aknam is pont igy nezett ki.
sot, meg most is igy nez ki.
igaz, az "csak" egy locsolo akna a halasto mellett.
payagyerekVálasz erre
2011-04-11
21:33:16
Előzmény: payagyerek #13630#13631
1 kis kiegészítés:

Hogy kacaghass 1 kicsit rajtam, ám lásd is, hogy valamennyire egyenes emberke vagyok, bevallom, hogy az idei telet, nem tudtam hőszipkával kifűteni.
Oka:
Itt lakok már sok-sok éve, mégsem volt még ilyen brutális talajvíz, ami megúsztatta volna a szivattyúkat. Most volt.
Ígyhát kútszivattyú-garnitúra felujítás helyett, inkább ragasztottam még 5 cenya hőszigetelést a már előzőleg szigetelt házamra.
Az a tuti.

Lehet nevetni!





payagyerekVálasz erre
2011-04-11
21:16:06
Előzmény: fagila #13628#13630
Hú de nekem estél, hallod-e!

"jó megoldásnak tartod a kútvízes "hőszipkát" és hatásfokát magasztalod, akkor magyarázd már el, hogy mivel szipkázod ki a kútból azt a a vízet"

Szivattyúval.
Csakhogy nem házivízművel! Az kukára veti a jó hatásfokot. (Ha gondolkodsz beugrik, hogy miért.)
Pontosan 2db egyforma LEO XQM-60 lapul a hőszigetelt kútaknámban. Ezekből az egyik a hűtési-fűtési szivattyú. A másik csak locsoláskor kapcsol rá az elsőre, nyomásfokozóként.
Tehát hűtéskor-fűtéskor csak 1 megy, locsoláskor mind2.
És ismétlem: egyformák! Vagyis ha megfeszül az elsődleges, akkor csak átcuppantom a 2-est a helyére. Legfeljebb addig, nem locsolok.
Ezek a szipókák 370W-osak. Ámde az én csőhálózatom és nyelőkutam fojtási ellenállásán csak 250-270W-ot esznek. Ekkor adnak 1m3-t. Ez elég a fűtési hőlépcsőhöz és elég a hűtésihez is. (A gazdaságos hőlépcső értékeit, találd ki lécci. Ne én mondjak meg mindent.)

"Gondolj bele kiszívni vissza szivattyúzni, stb....."

Nem csak gondolom, tudom is!

"tartalékba tartani még legalább 1- 1 szivattyút"

Már volt válasz.

"Azt hiszem Arni nem 410-es gázról beszélt"

Én is. Ő 407-ről és 134-ről beszélt.
A 410, csak a Bous bátyóval folytatott beszélgetés során bukkant elő!
Ám az, hogy a 407-nek a gőztáblája nincs 40bar-ig húzva, nem jelenti azt, hogy nem képes akár a palackját is szétvetni! (Szerintem.)

1 kis utószó:
A talajvíz hőforrású hőszipka és a lékkazán (levegő primerű hőszipka) között, van 1 nagy különbség. A lékkazán, épp akkor hagy cserben, mikor legjobban kéne!
Indok:
A legnagyobb hőfokú és legtöbb HMV, télen kell. Ha már a fűtésnél és a hőszipkánál tartunk, akkor szintén. Minél hidegebb van odakinnt, annál nagyobb fűtési teljesítményt kér a házunk. Ámde minél hidegebb van odakinnt, annál jobban kókad a lékkazán hatásfoka is!

Zárásként:
Előkerítek 1 képet a kútaknámról, ahol lapulnak a játékosok. Ennek a fedlapján, belülről, 10 cenya nikecell van ragasztva. Talán látszik, hogy még a kútakna beton-fedélkoszorúja is, el van hőszigetelve az alj-betontól. Ha lecsukom a fedlapot, akkor ennek a hőszigetelése, leér a betonkoszorú hőszigetelése alá. Szóval sosem fagyott még meg!



2011-04-11
19:57:58
Előzmény: payagyerek #13620#13628
Tisztelt payagyerek!
Ha Te olyan jó megoldásnak tartod a kútvízes "hőszipkát" és hatásfokát magasztalod, akkor magyarázd már el, hogy mivel szipkázod ki a kútból azt a a vízet? Taán szélgenerátorral meghajtott szivattyúval, mert nekem az a tapasztalatom, hogy pont 0-a hozza ki vagy még minuszba is mehet az a bizonyos jósági fok(COP),ha egy normál szivattyúval csináljuk.
Gondolj bele kiszívni vissza szivattyúzni, stb.....
Ja és tartalékba tartani még legalább 1- 1 szivattyút, hogy ha valamelyikkel valami történik ne fagyjak meg a télen.
Azt hiszem Arni nem 410-es gázról beszélt, csak 407-ről annak a nyomása nem mehet fel 40 bárra.
Mondjuk én nem tartom ezt a fordiított hűtőt rossz elképzelésnek és gondolom akik kitalálták európában nem hülyék, talán nem egyből támadni kellene, hanem megpróbálni megérteni, hogy hogyan működik, én benézek majd hozzájuk és mielőt bírálok!
Üdv!
payagyerekVálasz erre
2011-04-11
10:40:43
Előzmény: Bous83 #13616#13620
Ezexerint van mindened. (okosság, anyag, szerszám, gáz)

Én nem vágnék bele. Persze ez csak az én véleményem. Ha már lapul otthon 1 mágnesmotoros Scroll, steppmotoros adagoló, akkor inkább 1 komplett víz-víz hőszipkát fabrikálnák, teljes központi fűtésre. Nem nyúlnák a klímához.
Ha nálad nem oly drasztikus a talajvíz-helyzet, mint mostanság nálunk, akkor kútvízből, remek gépet lehet fabrikálni a cuccokból. Külön, csak fűtésre és igen kellemes hatásfokkal.
Azokkal a cuccokkal, 14/10 primernél, 50/45-ös fűtésre, utóhűtővel, akár 6-7COP is megcélozható.
Az a 9kilós Scroll -normál esetben- nyom 12kW hőt. Fordulatszabályozva, bőven többet, ha megkap elég primert és el tudunk venni róla minden kijövőt.
Bár én képtelen vagyok megírni 1 steppmotoros adagoló vezérlőt, így a gyári dixell xev22d-t (kijelzős) használom. :-)

A napkolival "turbózott" klíma esetén, gond lehet a gyári vezérléssel is. Ugyanis -nagy valószínűséggel- nem fogja tudni értelmezni az igen nagy nyomásokat. Gondolok itt arra, hogy a kollektorban lévő gáz, olykor-olykor jóval 40bar fölött lesz. Az épp álló koli esetén, stagnálási állapotban, ismeretlen mértékű, igen magas nyomást produkál R410-nél.
Szerintem erre ő, bőszen tiltó hibajelzést ad. És persze a csövek nyomásállósága is kérdéses, ekkora nyomáson.
Ezért említettem a hőcserélőt, miáltal (víz)szelepekkel szabályozható, behatárolható a legmagasabb nyomás.
Ekkor persze, bármikor továbbfejleszthető, kútvizes kondinak (igen jó hatásfok), vagy tartályt fűteni kidobott hővel, de akár télen fűtéskor, kútvízből merített közegből csapatni a kövér kinti mínuszok ellenére.
Ámbár akkor már, hőszipka.
payagyerekVálasz erre
2011-04-11
08:35:08
Előzmény: Arni #13611#13617
1 kis hőszipkatanfolyam: :-)
(Senki ne értse félre, de tapasztalatom szerint a hűtős, klímás ismeretek, nem elégségesek hozzá.)
Natehát:
Minden elpár, kondi, 1 hőcserélő és minden hőcserélőnek igen fontos adata a tömegáram. Nem csak az egyik oldalán, hanem mindkettőn!
Vagyis:
Az elpárba adagolható munkagáz tömegárama, függ attól, hogy milyen hőfokú környezetben mártózik az elpár és mekkora tömegárammal.
Miért fontos ez?
Minél több mennyiségű gázlét tudunk elpárologtatni az elpárban, annál nagyobb lesz a hőszipka kimenő teljesítménye. Ráadásul annál kevesebbet akar fogyasztani, mert nagyobb az elpároldal nyomása, így közelebb kerül egymáshoz az elpár és a kondi nyomása is. Vagyis kisebbet kell emelnie a kompótnak.
Miért hangsúlyozom ezt?
Ezért:
"Ha működik a kompresszor akkor nyáron is jegesedni fog a szolár panel, ez teljesen normális. Ez a működés alapelve!"

Bocs, de azt kell mondjam, hogy nem! Sőt! Nagyon nem!
Ez a jegesedés azt jelenti, hogy nem tud elég hőt felvenni az elpár a környezetből! Ha 30°-ban lejegesedik, akkor ott az elpárhőfok és az elpárnyomás, igen karcsú. Ergó rossz hatásfok.
Ha ilyenkor odacuppantunk 1 ventillátort a panellel szembe, akkor a ventillátorfuvallat megnöveli az elpár-hőcserélő, levegő oldali tömegáramát, miálltal megugrik a kimenő teljesítmény, megugrik a COP, mert fölugrott az adagolási nyomás és egyúttal megnőtt az elpárban elpárologtatható gázlé mennyisége.
Ám erre már van szerkezet! Ez a klíma.
Indok:
Tegyük fel, hogy az említett gépben termosztatikus adagoló szelep van (TXV). Ez a szerkezet áll 1db nyomásszabályzóból és 1db hőmérséklet érzékelőből. Jellegzetessége, hogy a nyomásszabályzóját el tudja húzni a hőszenzor jele.
Ugyanis:
Az adagolóban kell szabályozni az adagolási nyomást, de úgy, hogy az elpár kimenetére helyezett hőszenzor -bizonyos mértékben- szabályozza a nyomást, a túlhevítés függvényében.
Mit jelent a túlhevítés?
Az elpárba adagolt gázlé elpárolog. Ettől a pillanattól, már ki kell onnan takarodnia, mert már nincs munkavégzés. Az elpárolgás végetérését, csak a túlhevítésből tudjuk.
Merthogy:
Az adagolási nyomáson, ő el tud párologni. Ha a kimenő nedves gőz hőfoka jelentősen melegebb az adott gáz, adott nyomásának megfelelő hőmérséklettől, akkor már jelentős túlhevítés van. Vagyis az elpár elején véget ér az elpárolgás és onnan tovább, már csak túlmelegszik a gőz-gáz.
Ez nem jó!
Az elpár legvégén érjen véget az elpárolgás (a kimenetén)!
Ezt csak úgy lehet megvalósítani, hogy minél kisebb mértékű túlhevítésben legyen része az elpárolgott gáznak.
Tehát a TXV adagoló, tart 1 minimális és fix túlhevítési értéket. Ezért az adagolási nyomás (elpárnyomás) folyamatosan változik!
Példa:
Ha az elpár hűvös környezetben mártózik, akkor lecsökken az adagolási nyomás (elpárnyomás). Ez nem jó!
Ha az elpárt bedugjuk meleg környezetbe, akkor azonnal felugrik az elpárnyomás, így megnövexik az adott időegység alatt elpárologtatható gázlé mennyisége. Megnövexik a gép hatásfoka!
Ez a jó, ez a fasza, ezt szeretjük!
Tehát:
Tegyük fel, hogy az elpárt belevetjük 1 medencényi meleg vízbe. Ekkor a történés folyamata:
Felugrik az adagolási nyomás, mert az elpárban lévő gázlé, gyorsan elpárolog. Ettől kezdve, már erősen túlhevül. Ezt az erős túlhevítést érzékeli a TXV és megnöveli a beadagolt gázlé mennyiségét (ergó nyomását), hogy fixen tartsa a túlhevítést.
Igen ám, de ez tart kb. 1 percig!
Pedig ez jó lenne ha maradna, de mégis kókadni kezd az elpárnyomás, mert az elpár, maga körül elkezdi hűteni a meleg vizet, mert hőt von ki belőle.
Csakhogy! Ennek a hőnek, nincs utánpótlása! Nincs tömegáram! Elkezd fagyás felé hűlni!
Ám ha:
Közben kavargatjuk a vizet, akkor folyamatosan meleg víz tudja nyaldosni az elpárfelületet. Ekkor van tömegáram!
Ez esetben, már nem szabályoz vissza oly mértékben az elpárnyomás!
Van miből kivenni a hőt!
Szépen lassan kezdi hűteni a teljes hőtömegű medencevizet.

Konklúzió:
Ha nyáron jeges a felület, akkor az arra jelzés, hogy gyenge a gép hatásfoka!
Ha ilyenkor szembe állítjuk 1db 30W-os ventillátor-fuvallattal, akkor oly mértékű hatásfok növekmény keletkezik, ami többszörösét adja a ventillátor fogyasztásának. 300W-tól akár 1000W-ig is!
Ezt mutatja az is, hogy ha épp feltámad a szél, akkor eltűnik róla a fagyás, mert lett tömegáram.
(Persze erre lett kitalálva a klíma.)

1 kis kiegészítés:
Ha csak kapillárcsöves adagoló van a gépben, akkor már más a helyzet. Ugyanis a kap.csöves adagoló, használhatatlan 1 olyan hőszipkában, ahol tág határok között változik az elpár. Ugyanis neki, gőze sincs az elpároldali túlhevítésről. Ő csak a kondi oldali utóhűtés alapján szabályoz. Ezért nem jöhet szóba 1 hőszipkánál. Ugyanis a fűtésoldali hőhasznosítás során, mindenképp a hőnyerő oldal üzemi körülményeit kell szabályozni.
Éshát a kap.cső, erről mit sem tud.

Ismét bocs a hosszúért, de a hőszipka, összetettebb szerkezet annál, hogy 3 sorban leírható legyen.

Jut eszembe! (Idézek)

"Érdekes gondolat, hogy mi a napkollektor. Szerintem ami a nap sugárzási energiáját hőtermelésre hasznosítja az megfelel ennek az elnevezésnek."

Az egész glóbuszunk napkollektor! ;-)
Ám mégis! Napkollektornak álltalában azokat a műtárgyakat becézzük, ami a nap hőjét, közvetlenül vízmelegítésre alakítja. (A napelem, már nem napkollektor.)
És persze ezért lehet félreérthető az említett 3.-ik generációs napkollektor. Holott az 1 lékkazán, bár bizonyos mértékben hasznosítja a napfényt is.
Ám csak bizonyos mértékben, mert nincs hőszigetelve. (Nemhiába.)
Biosolar Forum  =>  Hőszivattyú  =>  Termodinamikus napkollektorlapozz: 1, 2, 3   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva