English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Napkollektorok - Vizes rendszerek  =>  Heat Pipelapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2019-04-28
02:56:24
Előzmény: zsbalazs #52719#52725
Szia!

Ha tényleg ellenőrizni akarod, akkor vegyél ki néhány komplett csövet. Ha szerencséd van, akkor a hp kijön a gyűjtőből és benne marad a hőátadó lemezben és a vákumcsőben. Már ha a beszereléskor alaposan bekenték hővezető pasztával!

Ha beszorulna a hp, attól a vákumcsövet óvatosan le lehet húzni róla, feltételezve, hogy lefelé van elég hely. Csak húzni, kicsit fel-le mozgatni, forgatni nem szabad, mert törik. Ha kicsit meghajlik a hp cső, semmi baj.
Vagy kijön a hp cső az üvegből egyedül, de az is lehet, hogy kihúzza magával a hőátadó lemezeket is.
Ezekkel a lemezekkel nem árt vigyázni, mert ha megtörnek, görbülnek, akkor visszarakva már nem fekszenek fel az üveg belső falára, és a csőnek annyi.

Ha sikerült a hp cső bunkóját kiszabadítani, akkor ki kell egyengetni és visszadugni a helyére. Ha nem mozdultak el a lemezek, akkor kicsit erőltetve, de visszamegy.
De nagyon vigyázz, mert amíg a gyűjtő dobozba dugva nem tud egészen az üvegcső fenekéig nyomulni, addig a szabadban ha túltolod, kiütheted az üvegcső fenekét, és vége.

A szerelést és a próbát lehetőleg erősen felhős időben, vagy este kell csinálni, mert a hp cső éget. Még kesztyűben is.
Szokták árnyékoló papírba, ruhába tekerni a csövet, de az csúszik és nem érzed, hogy mennyire erőlteted.

Ha a földön van a komplett cső (lehetőleg több darab), akkor először egy félórára le kell tenni a fűre, erős árnyékba, hogy lehűlhessen. Hogy minden cső azonos hőfokra hűljön le. A fű azért ajánlott, mert az üveg valamiért kibírja a jégverést, de ha egy pici kavics kerül alá, akkor azonnal beroppan.

Először elég csak csupasz kézzel ellenőrizni, hogy minden hp bunkó kb. azonos hőmérsékletű-e. Meleg időben, napsütésben nem lesznek hidegek, hanem erősen langyosak.
Ekkor lehetőleg egyszerre át kell rakni a csöveket félárnyékba úgy, hogy a csövek bunkója kb. 20 centivel magasabban legyen, mint az alsó vége. Egy léc, vagy deszka, vagy akár egy összetekert pokróc megfelel.
Úgy kell a helyet kiválasztani, hogy nagyjából egyformán érje a nap minden vákumcső alsó fél méterét.
A bunkók szinte azonnal kell, hogy melegedjenek. Ezt kézzel gyorsan ellenőrizni kell, mert később már csak műszerrel lehet. Nem szabad hagyni, hogy a bunkók 100 fok fölé melegedjenek, vissza kell húzni az árnyékba. A vákumcsövet minden gond nélkül meg lehet fogni, annak nem szabad melegebbnek lenni, mint a környező levegő hőmérséklete.
De vigyázz, mert a napra kitett csupasz hp cső is úgy felmelegszik, hogy nem lehet megfogni!

Amelyik hp cső és a hőátadás, valamint az üvegcsőben lévő vákum rendben van, az gyorsan felforrósodik. De soha nem lesz két egyforma hőmérsékletű bunkó, mert nincs két egyforma vákumú üvegcső és két egyforma töltetű hp cső. Amelyik cső valahol hibás, ott a bunkó nem fog, vagy csak nagyon lassan lesz forró.
Ha mégis fel tud forrósodni, akkor a hp cső valószínűleg jó, a hiba a vákumcsőben van. Vagy kevés benne a vákuum, vagy a hőátadó lemezek nem fekszenek jól fel az üvegre.

Cserélgetni kell a hp csöveket az üvegcsövekben és így lehet kitapasztalni, hogy melyik rész a hibás.
Sem a hp cső, sem a vákumcső nem javítható, ezeket cserélni kell.
Ha a hőátadó lemezzel van gond, pl. lecsiszoltad a rozsdát és egyenetlen a felülete, akkor azon hőátadó pasztával lehet segíteni, de a siker nem garantált.

Hogy hogyan tudott megfagyni a rendszered, azt egyáltalán nem értem. A csövek minden további nélkül bírják az erős fagyot is. Ha jó a vákuum, akkor még ha víz lenne a hp csőben, az akkor sem fagyhatna meg. Ha mégis, akkor sincs semmi gond, hiszen csak néhány cm3 folyadék van a vékony rézcsőben, aminek van helye tágulni.
A hp csőből a vákuum nem a hidegtől hanem inkább a túlzott megforrástól, a stagnálástól, a nagy nyomástól veszik el. A hp cső bunkója általában forrasztva van a vastagabb hosszú rézcsőre, aminek az aljába egy vékonyabb puha rézcső van beforrasztva. Először beletöltik a folyadékot, majd beleforrasztják a vékony rézcsövet és azon keresztül kiszívják a levegőt a hp csőből.
Hogy mekkora vákumnál zárják le a vékony csövet (elszorítják mint a hűtőszekrény kompresszoránál), az a gyártmánytól, a folyadék fajtájától és attól függ, hogy milyen besugárzásra készül. Az összeszorítás után összenyomják a cső alsó nyitott végét és beforrasztják.
Ez és a többi forrasztás sem örök életű. Van amelyik egy hónap alatt elveszíti a vákumot, a másik bírja több mint tíz évig is. Szerencse kérdése.

Szerintem a hideg nem okozhat akkora teljesítmény vesztést, mint amit írsz. Valószínűleg többször és hosszan stagnált a rendszer, mert az okoz a gyártók szerint ilyen általános teljesítmény csökkenést.
Ha pedig először nem a csövekkel volt gond, akkor az lehet, amit villám írt, hogy valahol tartósan befagyott a csőrendszerbe a víz. A szivattyú nem tudta átnyomni a fagydugót, a hőszigetelés nem engedte, hogy kiolvadjon a jégdugó, közben a nap felfűtötte a csöveket egészen a stagnálási hőmérsékletre. Mert nem csak áramszünetkor tud bekövetkezni a stagnáló túlfűtés, hanem befagyás esetén télen, akár -10 foknál is. Ilyenkor a szabályzó le szokott tiltani már 95 foknál, de ha nincs víz ami elvinné a hőt a csövektől, akkor megforr a rendszer.

Ezért kell fagyállóval járatni télen nyáron. Viszont ha az megforr, akkor érdemes azonnal a teljes mennyiséget lecserélni új, még nem használt fagyállóra.
Vizes rendszert nyitott, db tartállyal ajánlatos csinálni.

Ha áramszünet miatt következik be a stagnáció, akkor a felnyomó szivattyút külső feszültségről rövideket járatva le kell hűteni a teljes rendszert. Azért külső feszültségről, mert a vezérlő nem engedi a szivattyút üzemelni. Ilyenkor jönnek tisztességes gőzlöketek, amik akár szét is nyomhatják a gyenge kötéseknél, tömítéseknél a csőrendszert.

villam64Válasz erre
2019-04-27
22:05:27
Előzmény: zsbalazs #52718#52721
Szia
Egyszer, kétszer sikerült megforralnom a rendszert, meg megfagyasztanom is. Megforrás után alig tudtam vizet felnyomatni a szivattyúval. Gőzzé vált, és mindig vissza lökdöste. Növelnem kellett a nyomást, hogy a szivattyú át tudja nyomni a vizet rajta. Megfagyás után a háta mögött futó levezető 18-as rézcsövet repesztette meg a kollektor felmelegedése. Volt, hogy újra akartam rakni a csöveket, de nem tudtam a hp-k nagy részét kihúzni a gyűjtőből. Utána alig tudtam, finoman igazgatva a vékony hővezető lemezeket a vákuum csővel ráhúzni a hp-kra. Én szappanos vízzel tettem be az üvegcsöveket. Új hővezető pasztát, csak kihúzható hp-k kaptak a fejen a gyűjtőhöz. A hp-k ellenőrzését nagyon régen láttam valahol. Nem tudom hol. A keresőt ajánlom, ha neki ugrasz.
Így működött 1 hét alatt a 2 m3-es tartályon a 2*30 cső. Jelenleg csak az megy fűtésre. A hmv-t csak szeptembertől kötöm vissza. A rendszerem így is működik.
Vákuumcsövem a légkollektor bukása miatt megmaradt.



zsbalazsVálasz erre
2019-04-27
21:55:20
Előzmény: sándor #52717#52720
Ha csak kicsi víz van az alján az miért gyengíti?hiszen már 30foktól működik,az meg vizesen is megvan
zsbalazsVálasz erre
2019-04-27
21:03:05
Előzmény: sándor #52717#52719
Szia!
Hű de sokmindent írtál,köszönöm!
Csőcserét nem szeretnék legalább 400ezer lenne.
7évig amíg meg nem fagyott jól működött,tehát gyárilag ok volt.
Korábban az áramlásra gondoltam,hogy pl.bedugult,de cseréltem szivattyút is,nem is tűnik levegősnek,ezért glndolkozok a csöveken.De említettétek a kicsapódást is.mi van ha a doboz belsejében történt valami ami kívülről nem látható,de esetleg a kicsapódást lassítja?
A csőben lévő kicsi víz észrevételéhez teljesen ki kell húzni az üveg csövet,akkor elmozdulnak a lemezek és még jobban romolhat a hatás.
A lemezeket ha bekenném valami hőközlő anyaggal vagy lemosnám a lemezeket és megcsiszolnám kívülről a hp-t?
Ha lehúznám róla a vákumcsövet akkor legalább szemrevételezéssel meg tudnám vizsgálni.
Mit produkál ha lecsökken a vákum a hp-ban,azt hogy lehet megállapítani?
zsbalazsVálasz erre
2019-04-27
20:20:30
Előzmény: villam64 #52711#52718
Átengedi a kupakon?
És miért kellene 100fok fölé menni?
Köszönöm az infót!
2019-04-27
15:53:38
Előzmény: zsbalazs #52708#52717
Néhány hozzá szólással korábban találsz magyarázatot.

Hogyan tudod mérni a hp cső, illetve a hővezető lemez hőmérsékletét?

Ha a vákumcső hp-s belsejében erős korrózió tud kialakulni, akkor szerelési hiba van. Nem zár a cső a gyűjtő dob tömítéséhez. Ha nem kenik be a vákumcső fejrésze peremét vékonyan pl. faggyúval, akkor szárazon félretolhatja, deformálja a tömítő gyűrűt.
A megszáradó faggyú később plusz tömítésként viselkedik.
Ha ki-be szerelgetik a vákumcsövet, akkor minden alkalommal le kell tisztítani a fejrészt és újra bekenni. Nem érdemes szerelgetni, mert a tömítőgyűrű is öregszik, és mivel a vákumcső nem pontosan köralakú, az eldeformált gyűrű soha nem fog ismét idomulni a csőhöz. A külső levegő szabadabban közlekedik ki és be, és kondenzvíz gyűlik össze a cső aljában.

Ez a víz, ha beleér a hp cső vékonyított alsó vége, hűti a hp csövet és nem engedi működni. Csupán néhány cm3 vízről van szó, ami csak akkor látható, ha kiöntik a vákumcsőből.
Ez és ennek a gőze okozza az erőteljes korróziót, mert még a prémium csövek is a jó hővezetésű bádoggal készülnek. Olcsóbb csövekben, síkkollektorokban gyakrabban alkalmaznak rézlemezt, hogy ezzel javítsák a gyengébb minőségű hőátalakító festést és a hp csövet.
A megoldás, ha egyszer beszerelték és működik, akkor egészen addig nem kell kivenni a csövet, amíg nem mutatja a meghibásodás, a teljesítmény csökkenés jelét.

A hp csőben lévő folyadék egyfajta fagyálló, nagyon alacsony (20-30 fok) forráspontú keverék. A lényeg a hp csőben lévő vákuum. A hp csőben elvileg a víznek sem szabad megfagynia, de ha gyenge a vákuum, akkor nem tud még a speciális keverék sem képes átmenni gőz halmazállapotba, a cső nem működik, vagy csak gyengén.
Egy jó vákum-folyadéktöltet állapotú hp cső, függetlenül attól, hogy milyen folyadék van benne, már 25-30 fok rávezetett hőmérsékletnél gőzzé forralja a folyadékot.

Igazából minden éghajlati övre odaméretezett hp csövet kell használni.
Sok olyan vákumcső került beépítésre (gátlástalan és hozzá nem értő szakemberek jóvoltából), amelyek a mienknél erősebb besugárzású területekre készültek, ezért ezek nálunk nem adják le az ígért teljesítményt.
A nálunknál gyengébb besugárzású helyekre készült csövek egyszerűen leállnak a működéssel, ráadásul éppen akkor, amikor a leg erősebb a besugárzás.
Ezt írta le payagyerek a hozzászólásában.
Folyamatosan gőzfázisban marad a folyadék, nem történik kondenzálódás, elmarad, stagnál a hőleadás.
A gyártók által megadott stagnációs hőmérséklet az, amire a cső maximum képes. De, ha sokáig ezen járatják, akkor romlik a folyadék minősége, a folyamatosan magas nyomástól csökkenni fog a vákuum a hp csőben.
Ezért kell elkerülni, hogy akár csak a gyári 95 fokos maximális határnál (ahol a vezérlő már leold) jobban felmelegedjen a rendszer.
Szünetmentes kell a működtetéshez.
Ha már többször stagnált a rendszered, akkor érdemes lenne komplett csőcserét csinálni. Először csak a hp-t megpróbálni, de a komplett csőben még a hővezető lemezek is jók, és nem sokkal drágábbak, mint ha részenként vennéd.

villam64Válasz erre
2019-04-27
07:58:17
Előzmény: zsbalazs #52708#52711
Azt nem tudom, de nálam el tudja párologtatni a gyűjtőcsőben a vizet. 130-150 °C-os is lehet.
zsbalazsVálasz erre
2019-04-26
21:39:10
Előzmény: zsbalazs #52678#52708
A hp csőnek hány fokra kell melegednie,ahhoz hogy működjön a lecsapódásos folyamat?amennyiben nem passzol a lemez a belső csőre akkor szerintem max.80 fokig tud melegedni
zsbalazsVálasz erre
2019-04-23
20:12:12
#52678
Sziasztok!
Felmerült bennem,hogy valahogyan meg kellene mérni a hp-k állapotát.Nálam egy fagyás után erősen csökkent a teljesítménye főleg 40fok felett.
Az üvegcsőben az oxidos lemezek nem rontják a teljesítményt?a hp-ra bizonyára nem vezetik a hőt
payagyerekVálasz erre
2011-03-14
12:41:37
Előzmény: sándor #12917#12919
Persze félrevezetõ lehet amit írtam, ezért inkább a lábos-kísérlettel példálóznák:

Otthon, kicsavarjuk az asszony kezébõl a lábost. Megtöltjük 10°-os csapvízzel. Ráhajintjuk a gáztûzhelyre, majd lobot vetünk alatta.
Közben belehajintunk 1 hõmérõt is, kukucskálni a történéseket.
Azt látjuk, hogy szépen lassan, emelkedik a hõfoka, miközben energiát közlünk vele a gázlánggal.
Ez a hõfokemelkedés -a mi légköri nyomásunkon- mintegy 100° közeléig egyenletes. Utána lelassul, megáll, miközben mi, mindtovább nyomjuk bele ugyanazt az energiát, mert "pirítja" a gázláng.
Tehát szemünk elõl vész a betáplált energia, mert az a mocsok víz, éppen halmazállapotot vált. Gõzzé válik. Csak akkor melegszik tovább, ha már mind gõzzé vált. Ez lesz a túlhevített gõz.

Szóval, halmazállapot váltás közben, hiába nyomjuk bele a hõt, mégsem emelkedik a hõfok! Ez a rejtett hõ.
Ám az energia, mégis ott lapul! Az csak akkor jön elõ, ha 1 hûvösebb tárgyon, felületen, lekondenzál.
Ez esetben, fordítva alakul a hõfok-változás, mert akkor kerül elõ a rejtett hõ.

Bár ezt Te tudod. Csak azoknak írtam, akik nem látnák a halmazállapot-váltás lényegét.

Namost:
Ugyanez történik a HP-ban is.
Ha a szárát hevítjük, akkor az a víz, ott elpárolog, gõzzé válik. Megemelkedne a nyomása, miáltal azonnal helyet keres magának. Ekkor megtalálja a kondi búbot. Ám ott, azonnal lekondenzál cseppfolyós vízzé, leadja az alul bepumpált rejtett hõt.
Ezért nem akar megemelkedni a nyomás.
(Igaz a HP-ban, kicsit összetettebb a dolog.)
De a lényeg:
A gõzösödés által kitáguló vízgõz alkotja a HP önmûködõ motorját, szivattyúját. Ennek a motornak az intenzitása attól függ, minél nagyobb az elpár és a kondi közötti hõfokkülönbség.

Ennek ellenére, én is magas hõmérsékleten csapatom. Gyakran 80-85, esetleg 90°.

HP mumkaközeg:
Szerintem bõven elég oda a víz. A kalibrálhatóság végett a desztvíz. Annak elég nagy a fajhõje. Az alkoholoké, kevesebb.
Nem baj, ha télen belefagy a HP-ba az a fél, negyed cseppnyi. Úgyis van hová tágulnia, repesztés nélkül.

Persze a régi HP-knál elõfordulhatott, hogy több vizet tartalmazott, mint kellett volna. Így stagnáláskor, akkora nyomásra emelkedhetett, hogy dúrt szét mindent.

(Hínnye! Most látom, hogy el kell suhannom, menzaebédért.)
2011-03-14
11:13:05
Előzmény: sándor #12915#12916
Sándor,

Ez a megjegyzés szintén nem kapcsolódik szorosan a heatpipe témához.

Nekem sokszor van Takyka megjegyzéséhez hasonló érzésem. Sõt ráteszek egy lapáttal: sokszor a tökéletességre törekvés öncélú pazarlásnak tûnik. A mindenek fölött álló hatékonyság és termelékenység hajszolása is ugyanezt jelenti.

Tegyük fel, hogy 70% helyett csak 60% hatásfokkal mûködik egy szerkezet, de a korszerûbb változat kétszer annyiba kerül. Érdemes volt a 10% növekedés érdekében a rengeteg küzdelem?

Emlékeszem rá, hogy 8 évvel ezelõtt mekkora táblázatot gyártottam az összes kapható napkollektor adataival. Végül is gyõzött a 78% a 76%-al szemben :)
payagyerekVálasz erre
2011-03-12
20:38:26
Előzmény: agrarfiatal #12901#12902
Ameddig elvesszük a kondijáról a hőt, addig nem tud megemelkedni a nyomás.
Bármekkora hőenergiát pumpálunk az elpárjába és így bármekkora intenzitású elpárolgás lép fel, ha ezt mind kivesszük a kondiból, akkor mind le tud kondenzálni.

Épp ez a poén benne!
Emelkedne a nyomás, de nem tud. Csak stagnáláskor, mert akkor nincs hol lekondenzálni. (Ezért kell a beletöltött desztvíz mennyiségét, pontosan beállítani.)
(A vákuum mértékével meg azt, hogy milyen hőfokon induljon el.)
agrarfiatalVálasz erre
2011-03-12
20:07:20
#12901
Szerintem a heat pipeokban 100 fok fölött is vákuum van. Ha légköri nyomás fölé emelkedne a nyomás abban a pillanatban a víz nem 100 fokon forrna magyarul a víz gőz fázisváltás elmaradna - ami a heat pipeok fő mozgatója, mert a víz gőz fázisváltás során rengeteg energia "alakul" át
2011-03-12
13:50:26
#12893
Sándor,

Alapvetően egyetértek azzal a nézeteddel, hogy a gyári hp csövek komoly fejlesztési stádium után érték el a jelenlegi fejlettségi szintjüket. De abban nem értek veled egyet, hogy házilag ne lehetne a gyárit megközelítő minőségűt készíteni.
A magyarázathoz kicsit elvonatkoztatok a HPtól.

Az alkalmazott műszaki tudomány minden területén tetten érthető, hogy egy adott feladatot általában elég egyszerű eszközökkel meg lehet jól-rosszul valósítani. Ha javítani kell a megoldás valamelyik paraméterén, (bekerülési költség, megbízhatóság, hatásfok, tömeg, teljesítmény stb.) akkor először kis energiabefektetéssel nagy javulást érsz el. Ha tovább kell javítanod bármely paramétert, akkor a megoldáshoz szükséges befektetett munka mennyisége exponenciálisan emelkedik.
pl.
- Belsőégésű motorok hogyan bonyolódnak az egyre szigorodó környezetszennyezési és egyéb igényeknek megfelelően (pl. kispolák motor vs. fiat 2 hengeres, turbós, multiar motorja).
- Faelgázosítós kazán - vashordóból heftölt kályháha.
- Egy audio erősítőt lehet építeni egy tranzisztorból is, meg 100-ból is.
stb.

Úgy gondolom, hogy ha valaki otthon rászánja az időt, tanul, kísérletezik, elemez, átgondol, akkor a HP esetében simán megközelítheti a gyári megoldásokat.
Véleményem szerint az első HP-t meg lehet építeni 2 este utánaolvasgatás után, működik 30%-on (gyárit vegyük 100%-nak). Ahhoz, hogy elérje a 80%-ot rá kell szánnia még két hét kisérletezgetést. A 90%-hoz kell még két hónap, a gyárival szinte teljesen megegyezőhöz meg két év intenzív munka.

Szerintem ezzel Payagyerek is egyetért a hőszivattyúval szerzett tapasztalatai alapján.

A Kínai mérnökök (és bárki aki másol valamit)meg nem azért állítanak elő gagyit, silányabbat, mert nincs eszük hozzá, hanem mert nem szán(hat)ják rá azt a "két évet"!

T.
2011-03-12
11:45:03
Előzmény: sándor #12887#12888
Sándor,
A pasas az aceton belobbanásának veszélyére többször felhívja a nagyérdemű figyelmét.
2011-03-11
19:38:22
#12878
Heat Pipe házilag

A fazon 8 ml acetont önt a csőbe, befogja a cső végét, amíg felforrósítja a csövet és az aceton pára kiszorítja a levegőt. Majd ráforrasztja a sapkát.
www.youtube.com/watch?v=LU4eynU6R-8

payagyerekVálasz erre
2011-03-11
19:11:26
#12876
Bár nem vágtam még szét, de -szerintem- a vákuumcsöves koli HP-ja, egyszerű szerkezet.
Mivel közel függőleges helyzetű, így nem gondolom, hogy lenne benne, bármiféle belső felületkezelés.
Szerintem a vákuum mértéke adja meg a beindulás hőfokát. A beletöltött víz mennyisége, meg a stagnálási hőfokot.

Talán leglényegesebb elemének a kondi-búbját tartanám. Ugyanis ott kell leadni a keletkező hőt. Itt számít a felület, és ezért lehetnek jobbak 1 kicsit a prémiumkategóriás, vastagfejűek.
Indok:
A hosszú elpárszár, elégséges felületű a hőfelvételre. (Ugye 80-100W-ról beszélünk.)
A felépítésénél fogva, legkisebb felülete a kondinak van. Így jobb a hőkontaktus a nagyobb felülettel.
Ezért is kell bekrémeznünk, összeszereléskor.
2011-03-11
11:18:15
#12868
A legutolsó leírás a hőcsőről:
- www.mil-embedded.com/pdfs/AdvThermal.Nov07.pdf
Javítottam a linken, egy pont maradt benne, azért nem találta. 2011 03 11 11óra 10 perc.


Nagyon részletes: - heat fluxes
ranging from 10 W/cm2 to 20 KW/cm2, sebessége the speed
of sound (340 m/sec).... stb.

Részemről befejeztem a Heat-pipe ismertetését, akit részletesebben érdekel, forduljon a készítőkhöz, a linkek lejjebb.

Pali
2011-03-11
09:30:49
#12858




2011-03-11
09:18:10
Előzmény: sándor #12833#12857
Szia Sándor!

A részleteket megtalálod itt: - www.torzsasztal.hu/Article/showArticle?t=9185642.
Valamint itt: - www.prohardver.hu/teszt/heat-pipe_elmeletben_es_gyakorlatban/elmeleti_alapozas.html.
Továbbá: - www.prohardver.hu/tema/heatpipe_hazilag/hsz_1-50.html.
Az utolsó: - www.forum.hwsw.hu/topic/84649-heatpipe-es-rejtelmei/.

Ezeket az oldalakat figyeltem éveken keresztül, mert én is terveztem napraforgós, parabola kollektor építést. Sokat kérdeztem, kaptam válaszokat és rájöttem, hogy nem tudom megcsinálni.

A kérdéseidet nekik tedd fel, ők nagyon sokat tapasztaltak. Időmilliomosok, én a két aprótalpu mellett nem sok mindent tudok kísérletezni.Pl.. a tegnapi defekt javításom is elhúzodott 1 óráig a "segítő kezek" miatt.
Jelenleg a megfigyelő üzemmódomban működök.

A google a legjobb barátod, a "making heat-pipe" beírásával több száz elkészített, megvalósított cső található.
Az angolt én sem beszélem, de szintén a google segítségével nagyon sok mindent megértek, a Google.hu fordítójával, az ötödik fül a nyitólapon.

Pali
agrarfiatalVálasz erre
2011-03-10
21:26:29
Előzmény: villam64 #12795#12836
Igen igazad van ebben. Múltkor nézegettem egy oldalt ahol a low end high end vákumcsöves kollektorokat részletezték. 1-1 vákumcső-heat pipe teljesítménye között 5-10 w volt. Általánosságban 50-60 w teljesítménnyel működik 1-1 heatpipe ahogy néztem őket.

Sándor. Szerintem a vastagabb heat pipe-ok is úgyanugy működnek mint a vékonyak. A lényeg a megfelelően alacsony nyomás és az ahhoz a térfogathoz megfelelő munkafolyadék mennyisége.
2011-03-10
12:33:37
Előzmény: sándor #12812#12813
Sándor!

A napkollektorban használt, csak abban különbözik a számítógéstől, hogy ott réz reszeléket, csatornákat hsználnakcsövön belüll, hogy a számítógépben össze-vissza tekergetik a csövet. Napkollektornál a grvitációra bízzák a gőz-víz áramlást, az egyik leírásban van a döntési szög-teljesítmény grafika.
Az elv mindkettőnél azonos, gőz keletkezik, ami hangsebességel felemelkedik, majd atetején kinyerhető az hő és lecsapódik a víz-gőz, lefolyikaz aljára.
Két éven keresztül figyeltem a házi készítéső HP csövek megvalósításait. Csak fanatikusonak ajánlott, nagyon speciális eszközökre, anyagokra van szükség.

Pali
2011-03-10
11:16:21
Előzmény: sándor #12794#12809
Szia Sándor!

Heat Pipe-ről részletesen: - www.china-heatpipe.net/heatpipe04/08/2008-1-31/Heat_pipe_fundamentals.htm
és www.pscmf.com/product/showproduct.php?id=196&lang=en és www.enertron-inc.com/enertron-products/heat-pipe-design.php, magyarul www.hoc.hu/print.php?cikk=106.
"A hőcsőben a munkaközegen kívül nem szerencsés, ha más is van, mert erősen rontja a hatásfokot.

Víz alkalmazása esetén a folyadék felett kialakuló gőztérben a vízmolekulák sebessége igen nagy. A folyadékból kilépő molekulák csökkentik a folyadék hőmérsékletét, a hidegebb oldalon kondenzálódóaknál pedig a kondenzációs hő is megjelenik. Ezért a szerkezet úgy viselkedik, mintha az egyik végét melegítve a másik vége is közvetlenül a hőforrásnál lenne.

(Azaz lényegesen hamarabb jelenik meg a hő a másik végén, mint amikor csak a cső anyagának hővezetése lenne.) A hőenergiát a szabadon mozgó vízmolekulák szállítják, közel hangsebességgel a cső egyik végéről a másikra.

A megvalósításnál először a vizet teszed a csőbe, (nem tele, még csak negyedig se) és utána távolítod el a levegőt. A vákuum érték nem megy 20 mbar alá szobahőmérsékleten, ha sokáig szivattyúzod a vízzel is tűnhet a csőből pára formájában." www.forum.index.hu/Article/showArticle?t=9185642&la=106508366.

Keresem az átmérő-teljesítmény-sebesség közötti méréseket.

Üdv: Pali
villam64Válasz erre
2011-03-10
06:06:54
Előzmény: agrarfiatal #12781#12795
Az ábra eléggé összetett. A hp-nál is meg kell találni az összhangot. 1000 W nem keletkezik egy vákumcsőben, tehát nem érdemes arra méretezni. Egy vákumcső látható felülete 0.08 m2. 1000 W besugárzással szorozva, 80 W. Látható, hogy elég a 6,35 mm-es hp. Vastagabb hp lassítja is a működést.
agrarfiatalVálasz erre
2011-03-09
19:17:42
Előzmény: sándor #12745#12781
Lehet, hogy nem egyről beszélünk, de amit Pali linkelt én arra gondoltam. Vastagabb csővel nagyobb teljesítmény vihető át.
Biosolar Forum  =>  Napkollektorok - Vizes rendszerek  =>  Heat Pipelapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva