English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Mérésadatgyűjtés  =>  Vízköves bojler fogyasztása
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2012-02-20
11:40:14
Előzmény: sándor #25767#25780
Sándor!
A hidegvízcsapnál a vízkövesedés teljesen más tészta, mert ott ugye a víz elpárolog, a kő ottmarad. Tehát eltűnik az oldószer. A bojlerben viszont ilyen nincs, egyszerűen csak a magas hőmérsékleten kicsapódnak az oldott részek a vízből.
2012-02-19
19:50:44
Előzmény: sándor #25600#25762
Nándi és Sándor!

Azt hiszem az alapprobléma elveszett időközben. Arra gondolok, hogy miért kell vödörnyi vízkövet kiszedni a bojlerből? Sokan lakunk olyan helyen, ahol a hálózati víz nagyon kemény. Ezen sokat nem tudunk változtatni, azonban arra lehetőségünk van, hogy a bojlert gyakran tisztítsuk. Szerintem ha legalább évente alapos tisztítást végzünk, csökken a vízkő problémákból eredő veszély.
Ezen felül, ha a feltétlenül szükségesnél nagyobb kapacitású, térfogatu bojlert választunk azt alacsonyabb hőfokon is járathatjuk. Én azt tapasztalom, hogy alacsony hőfokon, értsd 50-55 Celsius fok, kevesebb a vízkőképződés.
A Sándor által többször javasolt 10mA-es FI-relé pedig nem akkora beruházási költségü, hogy ne lehetne beépíteni. Nálunk a fürdőszoba melletti "mosókonyhában" még a mosógépek is kétsarkú megszakítást biztosító nagyáramú(!) kapcsolón kapcsolódnak a hálózatra. A mosógépben pakolászni csak lekapcsolt állapotban kezdünk. Pedig a mosógépeket is, éppen a kemény víz miatt rendszeresen karbantartom. Éppen ezen ok miatt tartottuk meg és újítottam fel teljesen a régi Energomatot is, hogy ne okozzon a kiesés problémát.
Ezeken felül pár éve még egy elektromos vízkőmentesítő készüléket is beépítettem. Nem hittem benne, de próba szerencse alapon megvettem. A vízkő nem szűnt meg, de nagyságrendekkel csökkent a képződése.
Az ÉV felülvizsgálatot sem ok nélkül találták ki. Próbálja meg bárki, hogy a szereléstől számított néhány év után egy csavaros kötés mennyire ad jó kontaktust. Különösen, ha tíz A nagyságrendű áram folydogál rendszeresen rajta, és ha anno aluminium vezetékkel szerelték a házhálózatot.


2012-02-17
21:19:00
#25658
Nálam a 80 l-es bojlert nem tudta már felfűteni a fűtőszál, pedig a legmagasabb hőfokra állítottam már.

Szétszedésekor 1 vödörnyi vízkövet (15 l)kellett eltávolítanom.

Még nem üzemeltem vissza, mivel a másikat használom, mert ez csak ideiglenesen lett beüzemelve. Át fogom telepíteni amint időm engedi. Előzőleg felfűtődött kellő hőfokra. Amennyiben most is felfűtődik csak a vízkő okozhatta a problémát.

Megírom mit tapasztaltam.

2011-03-23
09:31:03
Előzmény: lindy #13147#13148
lindy,

Én is gondoltam a fenéklemez melegedésére, ami többletfogyasztást okozhat.
Ha a fűtőszál a vízkő miatt melegebb, akkor a csatlakozási pontja, a fenéklemez is jobban átmelegszik, ráadásul hosszabb ideig, mint tiszta fűtőszál esetén.
De még a fenéklemez alatt is van egy műanyag burkolat, ami a légmozgást csökkenti, ezért a többletfogyasztás nem lehet jelentős.



Villanybojler esetén az összes energia, ami a cekászt fűti, az hasznosul is. A vízkő ugyan hőszigetelőként működik, de, ha lassabban is, a víz felmelegszik.
Gázzal működő vízmelegítő esetén a hő ilyenkor a kéményen ki tud áramlani.


Ez persze nem azt jelenti, hogy a villanybojlert nem lenne érdemes a vízkőtől kitisztítani.
Ugyanis:
- Ha a fűtőszál a vízkő alatt túlmelegszik, akkor könnyen tönkremegy.
- Ha megtelik a tartály vízkővel, akkor nem lesz elegendő a melegvíz mennyisége.
- Ha az aktív anód nem érintkezik jól a vízzel, a bojler kilyukadhat.
- A bojler aljára hullott vízkőben a bacilusok is jobban meg tudnak telepedni

Tehát szerintem sem kérdéses, hogy a vízkő nem tesz jót sem a bojlernek, sem a vízminőségnek. Mégis, a tisztítás fontosságára mindig a magas villanyszámlával érvelnek. Szerintem az igazi okokkal is meg lehet győzni az embereket.


2011-03-23
09:11:55
#13147
Sziasztok!
Nem vagyok szakember, de így legalább nem zavarnak a tények...
Az tény, hogy nem mehet pocsékba csak azért egy rakás elektron, mert a fűtőszálon vízkő van. Ha ez így lenne, akkor megtaláltuk volna az "anti perpetuum mobile"-t. De tegyük fel, hogy elvész! induljunk ki abból, hogy a vízkőtől elvész az energia, akkor meg tudjuk mondani, hogyan kell készíteni a működő perpetuum mobile-t: calgonizált/mágnesezet/... vízzel kell hajtani. :)

De komolyra fordítva a szót: az esetlegesen magasabb fogyasztás abból fakadhat (már ha van), hogy a vízkőnek más a hővezetése/fajhője, emellett kevesebb hasznos víz van a bojlerben, így gyakrabban kell ki-be kapcsolnia a szerkezetnek, ami ugye egy kevésbé szigetelt részén van a bojlernek, és így több hő szökhet meg. Bár ez cak egy 2 tenyérnyi rés a szigetelésben, de talán kimutatható a veszteség.

Egyébként pedig szerintem a legfontosabb nem is a fogyasztás, hanem a konfort: egy nagyon vízköves bojlerből gyakran büdös víz folyik. A vízkő és magas számla ellen pedig nagyon jól lehet védekezni, ha nem tekerjük fel 90 fokig a szabályzót, csak mondjuk 60-ig. De ezt már a beidézett szövegekben is leírták...

lindy
2011-03-23
00:05:59
#13143
Néhány jellemző anyag, amelyekkel különböző cégek reklámozzák magukat, plusz egy diskurzus máshonnan.



Példa 1.
((Ideális beállítás 60-70 C fok. Magasabb hőmérsékleten a hőveszteség* nagyobb, a vízlőképződés* is gyorsabb.1 mm vastag vízkő akár 10%-al növelheti az energiafelhasználást. Érdemes tehát évente tisztíttani* a villanybojler fűtőszálát))

Példa 2. (Az 1-es párja!)
Ha azt akarjuk, hogy a bojler élettartama megnövekedjen, ill.
energiafogyasztása kisebb legyen, a hőfokszabályzóval ne emeljük a
vízhőmérsékletet a maximumra.
((Ideális beállítás 60- C fok.
Magasabb hőmérsékleten a hőveszteség* nagyobb, a vízlőképződés* is
gyorsabb.
1 mm vastag vízkő akár 10%-al növelheti az energiafelhasználást.
Érdemes tehát tisztíttani* a villanybojler fűtőszálát.))

Példa 3.
))Kevés háztartásban foglalkoznak bojler vízkőmentesítésével, pedig a vízkő komolyan, akár harminc százalékkal is megemelheti berendezésünk fogyasztását, emellett a víz felmelegítésének időtartama is jelentősen nőhet. A víz területenként változó keménységű, így a vízkőmentesítés is különböző időszakonként lehet aktuális.(( ))Hosszabb ideig garanciális bojlerek esetében kötelező a karbantartás, ami vízkőmentesítést is jelent. Időnként aktuálissá válhat az anódcsere is, bár ez korántsem szükséges olyan sűrűn, mint a vízkőtisztítás, jó esetben X(5-6)??X évenként jöhet szóba. A vízkövesedés és villanyszámlánk minimálisra szorítása érdekében lényeges a megfelelő hőfok beállítása is. Maximálisra állított vízhőfok esetén gyorsabban vízkövesedik a tartály, az áramfogyasztás is jelentősen emelkedhet. Az ideális a hatvan fokos beállítás, ez már bármilyen célra elég meleg víz.((

Példa 4. (A 3-as párja!)
Karbantartás, élettartam
))Kevés háztartásban foglalkoznak bojler vízkőmentesítésével, pedig a vízkő komolyan, akár harminc százalékkal is megemelheti berendezésünk fogyasztását, emellett a víz felmelegítésének időtartama is jelentősen nőhet. A víz területenként változó keménységű, így a vízkőmentesítés is különböző időszakonként lehet aktuális.(( Budapesten különösen kemény vízzel számolhatunk, így legalább háromévente (egyes vélemények szerint másfél-kétévente) célszerű elvégezni a műveletet. Hozzá nem értőknek célszerű ehhez szakembert hívni, vállalkozó szelleműek saját maguk is elvégezhetik. ))Hosszabb ideig garanciális bojlerek esetében kötelező a karbantartás, ami vízkőmentesítést is jelent. Időnként aktuálissá válhat az anódcsere is, bár ez korántsem szükséges olyan sűrűn, mint a vízkőtisztítás, jó esetben X(hat-nyolc)??X évenként jöhet szóba. A vízkövesedés és villanyszámlánk minimálisra szorítása érdekében lényeges a megfelelő hőfok beállítása is. Maximálisra állított vízhőfok esetén gyorsabban vízkövesedik a tartály, az áramfogyasztás is jelentősen emelkedhet. Az ideális a hatvan fokos beállítás, ez már bármilyen célra elég meleg víz.(( Ha végleg lejárt bojlerünk ideje és meg kell válnunk tőle, több dolgot tehetünk: ha új bojlert vásárolunk és köttetünk be, elviszik a régit, így megszabadulunk a gondtól. Ha azonban nem akarunk fizetni az új bojler kiszállításáért, magunk is megoldhatjuk a problémát. Nagyvárosokban érdemes lomtalanításra időzíteni a cserét, hiszen az utcán „szeme van a vasnak". A MÉH-be is elvihetjük, ám legtöbb esetben nem kapunk érte pénzt, hiszen nem tiszta öntöttvasról van szó.

Példa 5. (Ez a Te idézeted.)
>Ennyit spórolhat a rendszeres vízkőtelenítéssel:
Napi 4 órás felfűtési időt figyelembe véve, egy 120 l-es bojler éves fogyasztása 3600kWh, ami "B" tarifával, 110.000 Ft.
Egy elvízkövesedett bojler, a hasznos térfogat csökkenése és belső alkatrészek gyorsabb elhasználódása mellett, kb. 30-50%-al, azaz 33.000-55.000 Ft-al növeli meg az éves villanyszámlát.
Könnyen belátható, hogy a legszerényebb számítások mellett is megéri a rendszeres, éves karbantartás, mivel ennek költsége csak fele, harmada a többletfogyasztásnak, az idejekorán meghibásodott alkartészekről, már nem is beszélve.<

(Ez maradt le az általad kiemelt honlapról. 5-8 év bojler működtetés = 1 új bojler ára.)
ˇˇˇˇˇ
>Cégünk, előre egyeztetett időpontban vállalja, az Ön bojlerének vízkőmentesítését, javítását. A szervizelés költsége, 6.000-15.000 Ft-ig terjed, cserére szoruló alkatrészektől függően.<

Példa 6. (Egy reális megközelítés!)
>Válasszunk olyan hőfokot ami még megfelelő, és ne többet (45-50 fokos víz már elegendő általában)! 60 fok alatt a vízkő is kevésbé képződik. Minél alacsonyabb a víz hőfoka, annál kevesebb a veszteségi hő is.<

Példa 7. (Egy jellemzően értetlenkedő hozzászóló egy másik fórumról.)
>A vízkő miatti nagyobb hőmérsékletű fűtőszál miatt elképzelhető, hogy a felvett teljesítmény 2 kW-ról akár 1 "káwéra" csökken.

A vízkő nagyobb fahője miatt a lecsökkent teljesítmény az akár 3 vödör vízkő 40-60 fokra történő melegítésére fordítódik.
( Ezt a hőmennyiséget kikapcsolt állapotban visszakapjuk)

A 120 literből csak 90 liter 60 fokos vizünk lesz ( a többi a vízkő), és 8 óra folyamatos fűtést tapasztalunk.
( feltételezzük a 8 óra éjszakai áramot)
Az energia felvételünk nem nőhet.

A hőveszteségünk sem nőhet.
A helyiség hőmérséklete 20 fok, a víz+vízkő csak a 60 fok, hőfokhíd 40 fok.
Adott szigetelésnél a hőfokhíd arányában van a hőveszteség, tehát csak csökkenhet.

Nem azt mondom, hogy "tiszta haszon a vízkő", mert
- a fűtőszál magasabb hőmérsékleten tönkremegy
- nem állítunk elő elegendő melegvizet

Azt állítom, hogy energia felvétel szempontjából nem lehet nagy veszteségünk.<









2011-03-10
09:26:32
Előzmény: monolit #12797#12803
monolit,

Szerintem nem két egyforma bojleren, hanem ugyanazon a bojleren kell elvégezni ugyanazt a mérést.
A probléma ott van, hogy a bojlerben minkét esetben el kellene helyezni egy sor hőmérő szenzort, vagy a víz tökéletes átkeveredését meg kell oldani valahogy, mert az inhomogén hőmérséklet eloszlás meghamisítaná a mérést. Ehhez a vízköves bojlert is szét kellene szedni, de ugyanúgy nem tudod visszarakni a kipotyogó vízkövet, mint ahogy az természetes úton lerakódik.
2011-03-10
08:59:21
Előzmény: robert #12751#12797
Én a felületi veszteségről beszélek. Az igaz hogy kis rétegvastagság esetén nem jelentkezik, de nagyobb vízkőtömeg esetén már igen. Megváltozik a hőátadás képessége. Lassabb lesz a felfűtés miatta.

Mivel adott az idő a felfűtésre, emiatt hűvösebb lesz kissé a víz. Két azonos bojleren lehetne tesztelni, az egyik természetesen vízköves legyen.

A gyakorlatban nem lehet kimutatni a veszteséget mivel rapszodikus az éjszakai áram kapcsolása, nálam volt hogy két percnyit kapcsoltak.


payagyerekVálasz erre
2011-03-09
12:09:58
#12762
Én csak annyit tennék hozzá, hogy ha 1 nagy gumó vízkő az egész cekász és környéke, akkor sűrűbben fog ki-be kapcsolgatni a cekász.
Ellenben a tiszta bojlerrel, mikoris X óra folyamatos üzemmel fűt fel.

Ha nagy gumó a cekász, akkor az már 1 gumót alkot a szondahüvellyel. (Még a magnéziummal is.)
Így a szondahüvelyre, közvetlen hővezetés van, miáltal fűt a cekász -rövid ideig-, de hamar kikapcsol, mert megmelegítette a szondát is.
A szonda hiszterézisén múlik, hogy milyen idő múlva kapcsol vissza.

Ugye alapesetben (vízkövetlen) a cekász fűtötte víz, mintegy hengerpalást-szerűen leválik a cekászról és fölemelkedik.

Ebből kiindulva:
Kapcsolt áramú üzem során, még az is lehet, hogy kicsit kevesebbet fogyaszt a vízköves bojler.
Ugyanis:
Kapunk X óra kapcsolt villanyt. Ám ebből, nem folyamatos felfűtési fogyasztás képződik, hanem sok kisebb szünetű fogyasztás. Vagyis nem használtuk ki a teljes X óra villanyt.
Persze -ekkor- a bojler felfűtöttségi szintje is alacsonyabb, de azt nem vesszük észre.

Ezt a gondolatmenetet összefűzve a csudamágnessel:
Valóban csökkenhet a fogyasztás, csak meg kell várni, hogy elkövesedjen a bojler.
Vagyis tényleg nem azonnal hat! :-)

MÁGNEST A NÉPNEK! :-)
2011-03-09
12:01:52
#12761
Esetleg a vízkő kiválasztása igényelhet + energiát, de ez nem függ a vizkövesedés előrehaladottságának állapotától. Az már az első felfűtéskor is jelentkezik. Illetve a veszteség mértéke is elhanyagolható szerintem.

T.
2011-03-09
11:16:43
Előzmény: robert #12751#12756
Robert!


>Van még egy jelenség, amikor suhog a víz, mert forr a cekász körül. Ha a gőz nem kondenzálódik ki, akkor a túlnyomás szelep jobban csöpög és ez szintén okozhat plusz veszteséget.

Az utóbbi két eset nem tudom mennyire jelentős.<

Mire felér a gőz a vízkövön keresztül, addigra újból víz lesz belőle. Én még nem találkoztam ez miatti csöpögéssel.
Viszont az elhanyagolt csöpögő okozta nyomás emelkedés miatti, tömítés melletti szivárgással annál többel.

Takykának tökéletesen igaza van. Ha egyszer bekerült egy hőmennyiség a bojlerbe, az akkor ott is marad.
Csak legfeljebb a kő tárolja és nem a víz.
Ami veszteség, az kő által elfoglalt hely. Ennyivel kevesebb melegvíz áll rendelkezésre, tehát látszólag azonos vízfogyasztás mellett többször fog a bojler bekapcsolni.
2011-03-09
11:16:15
Előzmény: robert #12751#12755
Üdv
A 3. feltevésre is egyértelmű a válasz.
Ha a viz felforr a fütőszál körül, mert nem tud rendesen forogni a viz, akkor a keletkező gőzbuborék felszáll ameddig csak le nem kondenzálódik a nálánál jóval "hidegebb" vizben.
Szerintem közelébe sem jut a boyler tetejének, nem hogy kifujna a biztonsági szelepen.

végyé




2011-03-09
10:15:41
Előzmény: monolit #12748#12751
monolit,

A hő akkor sem veszik el, ha a cekászt ellepi a vízkő. Akkor nem tud kellően hűlni a fűtőszál, és esetleg elég.

A fogyasztás csak akkor nőhet, ha a vízkő miatt nagyon átmelegszik a karima, és akkor a felületén jobban fűti a helységet.

Van még egy jelenség, amikor suhog a víz, mert forr a cekász körül. Ha a gőz nem kondenzálódik ki, akkor a túlnyomás szelep jobban csöpög és ez szintén okozhat plusz veszteséget.

Az utóbbi két eset nem tudom mennyire jelentős.

2011-03-09
09:49:43
Előzmény: robert #12659#12748
Robert!

Amikor már nem csak a felülete vízköves hanem már egy vödör anyagot kell átfűtenie vajon ugyanez-e a helyzet?
2011-03-07
22:14:00
Előzmény: robert #12659#12673
Kb. erre számítottam. :-)

Az energiamegmaradás törvényét nem érdekli se az ökomágnes, se a vízkő.
Jó lenne, ha az iskolában a fizika oktatásakor a gyakorlati megközelítést erőltetnék, a való életből vett példákkal. Egyből sokkal kevesebb CSALÓ tudná a szarjaival megetetni a népet.
T.
2011-03-07
18:40:59
#12659
Öntsünk tiszta vizet a bojlerba!

Többször esett szó a vízköves bojler többletfogyasztásáról. A múltkor talán Takykával próbáltunk az ügy végére járni, ma is előjött a téma a mágneslabdával kapcsolatban. A mai állítás az volt, hogy a vízköves bojler másfélszer annyit fogyaszt, mint a tiszta.


Néhány hete a hőmérsékletszonda hüvelye kirohadt a 80-as bojlerünkben, ekkor lecseréltem a komplett karimát fűtőszálastól, egyúttal egy fél vödör vízkőtől is megszabadítottam a drágát.

A vízköves fűtőszál ideálisnak tűnt egy kísérleti elvégzésére.

A kísérlet:
Egy hőszigetelt tartályban folyamatos kevergetés mellett vizet melegítünk:
a. vízköves fűtőszállal
b. vízkőmentesített fűtőszállal

Mindkét esetben a környezeti hőmérséklet és a víz kiindulási, valamint véghőmérséklete azonos. Egyedül a fűtőszál felületének állapota változik.
A szigetelt tartály egy hűtőtáska, amibe minkét mérésnél egy 1000 literes hordóból mértem ki 25 liter 9C fokos vizet, ebbe lógattam a cekászt.
Az elektromos fogyasztást Energy Monitor 3000-el, a hőmérsékletet egy kéziműszerrel mértem.


A mérések eredménye:
a. vízköves fűtőszállal 10 fokos hőmérséklet emeléshez szükséges elektromos fogyasztás: 0.274kWh
b. ugyanez a vízkőmentesített fűtőszállal: 0.277kWh




A mérések azt mutatták, hogy a fűtőszál vízkövesedése nem okoz többletfogyasztást.



















2011-01-14
13:05:48
Előzmény: sándor #10695#10700
"""
Sok bojler tisztítása után is azt kell mondjam, hogy nem tudom biztosan.

Nem akarok különböző szakértői magyarázatokra hivatkozni, mert én sem értek egyet velük. Az viszont tény, hogy képes a fogyasztás 30-50%-al is megemelkedni a nagyon vízköves bojlereknél.

Miután nagyüzemi gőzkazánoknál is ez az egyik sarokpont, ezért sokat filóztunk rajta.
A következöre jutottunk:

Felénk egy 120 literes bojler tartalma egy idő után 40 liter vizkő (mészkő?) és 80 liter víz. A mészkő fajhője valahol 0,8 körül van.
A fűtésre felhasznált plusz energia csak a kő miatt nem távozhat ilyen mértékben sem a fenéken sem a burkolaton keresztül. Tehát benne kell maradjon a bojlerben.
A veszteség abból keletkezik hogy a gyenge fajhőjű követ is teljes tömegében fel kell melegíteni a beállított hőmérsékletre.
Mivel kevesebb vízmennyiséget használhatunk, a bojler gyorsabban hűl, és többször fűt fel. Hogy miért nem érvényesül a kőben eltárolt hőmennyiség? Miért nem fűti vissza a vizet?
Lehet, hogy visszafűt valamennyit, de a beáramló hálózati hidegvíz csak a kövön keresztül juthat a bojlerbe. A nagytömegű, de laza szerkezetű kő nehezen melegíthető fel, de könnyen lehűthető. (Most tekintsünk el attól, hogy levegő, vagy éppen víz a hőszállító közeg.)
A gyári vegyészek szerint a kőkiválásnak is van energia igénye, csak úgy magától nem válna ki. Ezt nyerheti évmilliók alatt a barlangi cseppköveknél alacsony hőmérsékleten, de felgyorsulva néhány év alatt a bojler hőmérsékletén is.
De ezt az energiát nyerheti akár mechanikai és hő energia együtteséből is.

Elemezték a termálvizünk csöveit néhány év alatt leszűkítő folyamatot is. Az ok a víz hőmérsékletének csökkenése, aminek szintén van "energia átadás" vonzata.
Hasonló a magyarázat arra is, hogy nálunk egy vizespohárba engedett ivóvíz is nyomot hagy pár óra után a pohár falán. A hideg csapvíz felmelegszik a helyiség hőmérsékletére.

Ezért írtam röviden kőtermelést.
"""


Ha a tapasztalat ezt mutatja, akkor nincs mit tenni.
Köszi.


T.
2011-01-14
08:43:08
Előzmény: sándor #10685#10688
"Követ termel."

Tényleg nem kötekedés képen, de ez most komoly? A kőtermelés csak akkor indul be ha már vízköves? Nem vagyok jó kémiából.

T.
2011-01-13
18:12:03
Előzmény: robert #10647#10651
Megértelek.
Tegnap 1900km-ről (Finnország) kellett a fűtésen igazítanom otthon. :-)
Mit nekem hagyományos termosztát, ha lehet bonyolultabban is! :-)

T.
2011-01-13
17:51:11
Előzmény: takyka #10646#10647
Az áram... háát... kicsapódik! :) A bojlernél esetleg magasabb hőmérsékletre hevül a fűtőszál és a deklin keresztül fűti a fürdőt, meg hamarabb elpukkan...

Minden esetre tiszteletemet küldöm annak, aki a hűtőben kotorászás közben nem veszi észre a jeget.

De én nem szólhatok semmit, mert az Interneten kell megnéznem, hogy van-e elég melegvíz a fürdéshez :)

2011-01-13
17:36:38
Előzmény: robert #10636#10646
"Egyes szakértők szerint a folyamatosan formálódó okos mérési koncepció egyik nagy hiányosságának az tűnik, hogy az intelligencia lényegében megáll a mérőóránál, vagyis a célként meghatározott energiatudatos fogyasztó nem szerezhet információt arról, hogy milyen elemekből áll össze az a fogyasztás, amellyel érdemes lenne gazdálkodnia.
Ha például vízkövesedik a villanybojler vagy meghibásodik a hűtőszekrény önleolvasztó funkciója, hiába látja, hogy megemelkedett az összesített fogyasztás, annak egyedi oka - egyelőre - rejtve marad előtte."

A cikkben példának felhozott vízköves bojler mitől fogyaszt többet? Hova lesz az + elfogyasztott energia?

T.
Biosolar Forum  =>  Mérésadatgyűjtés  =>  Vízköves bojler fogyasztása
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva