English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Energia Audit  =>  Energia Auditlapozz: « előző   1, 2, 3, 4
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2009-03-01
17:33:38
#1634
emitter,

Nem akarlak elkeseríteni, de ennyi pénzért maximum mérőszalaggal fognak mérni. Az U (k) értéket pedig különböző épületszerkezeti elemek hőtechnikai adatait tartalmazó táblázatból veszik át.
2009-03-01
17:03:40
#1633
Értem én, hogy mit mondasz, én mindössze azért akarnám megcsináltatni a felmérést, hogy lássam, hol mennyi hő megy el, mennyi a falaknak ill. nyílázáróknak a hőszigetelése, avagy a 'k' értéke. (gondolom ezt meg tudják mondani a mérések alapján)

köszi előre is a cikket, érdekel!
2009-03-01
14:50:52
#1632
emitter,

Hidd el, nem akartam "okoskodni", de borítékolni lehet a felmérés eredményét. Más szavakkal: ha nincsen valamilyen hivatali okból szükség az auditra, akkor nem érdemes elvégeztetni. Azt a pénzt, amit az auditra költesz, jobb, ha félreteszed a szigetelésre.

Fel fogok tenni egy cikket, ami azt a kérdést járja körül, hogy mi a lehetséges energetikai felújítások ésszerű sorrendje. Remélem segíteni fog kiválasztani azokat a beruházásokat, amivel a legtöbbet lehet megspórolni.

2009-03-01
14:11:53
#1631
igen, egész jól tippeltél, az előző fűtési időszakban kb. 100 000 MJ fűtőértékű gázt fogyasztottunk, ez a 150 m2 felülettel leosztva 188 kWh/m2-t ad..

ok, majd megírom a felmérés eredményét!
2009-03-01
00:56:30
#1626
emitter,

1. A Mj és a kWh is az energia mértékegysége. Mindkettő egyformán alkalmas a gáz elégetésekor keletkező hőenergia, vagy az elektromos áram által végzett munka mérésére. A hatásfoknak semmi köze ehhez. Olyan, mint amikor ugyanazt a távolságot az amerikaiak mérföldben adják meg, mi pedig kilométerben. Attól, hogy más mértékegységet használunk, még még ugyanarról a távolságról van szó.

2. A ház hőszigetelési problémáit korrekt módon termo-kamerával lehet felderíteni. Nem mondom, hogy nem lehet egy alapos helyszíni bejárás után egy általános képet alkotni az épületről, de a felület megbontása, mérések elvégzése nélkül csak meglehetősen semmitmondó jegyzőkönyv születhet.
Az alapján, amit eddig mondtál a házról (30 éves) arra tippelek, hogy 200 kWh/m2 körüli fűtési energiafogyasztást fognak kihozni, utólagos hőszigetelést és nyilászárócserét javasolnak majd, 40-50 százalékos energiamegtakarítást igérve. Légy szíves írd meg majd az eredményt.
2009-02-28
22:54:30
#1623
robert:
>Az uniós irányelv az épületek objektív minősítését tűzte ki célul, amely csak korrekt műszaki számításokon és méréseken alapulhat.
>Meglévő lakások esetén a rendelet szerint mégis elvégezhető a a tanúsítás a rendelkezésre álló tervrajzok -ha van ilyen - és energiafogyasztási adatok - közüzemi számlák - alapján is. Nyilvánvaló, hogy ebben esetben a lakók energiafogyasztási szokásait minősítjük, nem pedig az épület energiahatékonyságát.

Mi most tervezünk egy ilyen auditot, a célból, hogy felmérjük, hol távozik számottevőbb hő: a falakon, vagy a nyílászárókon? lassan 30 éves a ház, hőszigeteletlen, régi ablakokkal. Az északnyugati falon jó nagy felületű, valósz. ott a legnagyobb a hőveszteség.
10k-t megér nekem a felmérés, és legalább bizonyítványt is kapunk, bár nem tervezzük a ház eladását :-)

Azzal egyetértek, hogy a helyszíni felmérés nélküli "audit" nem sokat ér, teljesen mást mutat.. bár lehet h azt is megcsináltatom, már csak az összehasonlíthatóság miatt is.

--
Robert, néztem a programocskák között a mértékegység-átváltót. A MJ->kWh átszámítást mi alapján teszi? A gáz és a villany "fűtőértékét" hogyan lehet összehasonlítani? Ez teljes mértékben függ az alkalmazott energiaátalakító eszközök hatásfokától, nem?

2008-12-10
10:42:10
#1285
Szepygab,

Attól tartok, hogy igazad van. A fejlettebb országokban egy ilyen rendelet - összhangban, és egymást erősítve más szabályozókkal - kimutathatóan javítja az energiahatékonyságot, mert ott lakosság alapvetően törvénykövető, a törvények átláthatóak és számon kérhetők, a hatóságok pedig kevésbé korruptak.



1. Azt látjuk, hogy a minősítésben érdekelt szervezeteknek és szakértőknek a rendelet abszolút jó hír.

2. Előrelépést jelent a rendelet új építés esetén, mert az aránylag kevés új épület tervdokumentációinak, és a kivitelezésének ellenőrzése a jelenlegi hivatali gárdával is megoldható. Ha a követelményeknek nem felel meg egy terv, akkor nincs építési engedély, ha a kivitelezés nem felel meg a tervnek, akkor nincs használatbavételi engedély.

3. A már meglévő épületek utólagos minősítésének akkor lenne értelme a lakók szempontjából, ha valahol visszakapnák a minősítésre fordított összeget.
a. Adásvétel esetén: egy épület kiváló energetikai tulajdonsága csökkenthetné az ingatlanszerzési illeték mértékét ( ellenkező esetben pedig növelné).
b. A normál használat során: az építményadó mértékét az épület energetikai tulajdonságának megfelelően határoznák meg.



Persze a szabályozást úgy kellene megalkotni, hogy a rendszer össz-energiamérlege pozitív legyen. Vagyis a rendelettel okozott környezetterhelés (hivatali és szakértői háttér létrehozása és fenntartása) kisebb legyen, mint az így elérhető energiamegtakarítás.
Másképpen az egész rendeletből csak azok profitálnak majd, akiknek kiadják a jogosítványokat.
szepygabVálasz erre
2008-12-10
08:45:55
#1284
Köszönöm Róbert!

Még szerencse, hogy a Zasszony gépn akad CD-jogtár, mert a magyarorszag.hu jogaszabály keresőjében még nem lelhető fel az Általad hivatkozott rendelet.

Ahogy elnézem, megint adtunk a szarnak egy pofont :-(

üdv

szepygab
2008-12-09
16:06:23
#1283
Az 500 ezer Forinton nem a minősítés díját, hanem egy házilagosan kivitelezett hőszigetelés költségét értettem.
Minden esetre önmagában a minősítéstől nem lesz jobb a ház , akkor sem, ha korrekt módon készítik el - ha pedig a jelenlegi rendelet szellemében, akkor meg kidobott pénz.

Itt egy cikk, amit az Ökoházak legújabb számába írtam a témáról:


Rendelet az energiapasszusról

A Magyar Közlöny 96. számában olvasható a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról, közismert nevén az „energiapasszusról”. A több éve ígért jogszabály kicsit felemásra sikerült.

Egyre gyakrabban figyelmeztetnek minket, hogy a fosszilis energiahordozók a bővülő kereslet mellett néhány évtizeden belül elfogyhatnak. Ellátási gondokkal pedig már ezt megelőzően (akár politikai okok miatt is) szembesülhetünk.
Magyarország energiaszükségletének 70 százalékát fedezi importból, ami majdnem teljes kiszolgáltatottságot jelent. Az Unió energiafüggősége is növekszik. Megoldásként a megújuló energiák felhasználása mellett a jelenlegi pocsékoló rendszer racionalizálása tűnik kézenfekvőnek.
Érdemes az épületek energiafelhasználásának csökkentésével kezdeni, mert a teljes felhasználás 40%-a fűtésre, sütésre-fõzésre és melegvíz készítésre megy el.
Az Európai Parlament és a Tanács irányelveket fogadott el (2002/91/EK számú irányelv az épületek energia-hatékonyságáról) az új és meglévő épületek energiafelhasználásának egységes számítására, az energiafogyasztás csökkentésére és a hőtechnikai berendezések rendszeres felülvizsgálatára.
Az irányelveknek megfelelően kiállított energetikai minősítés (az úgynevezett energiapasszus) képet ad az ingatlan állapotáról, fenntartásának várható költségeiről és alapjául szolgál egy részletes nyilvántartási rendszernek.
A minősített épületek energiafogyasztását 10 kategóriába - A-tól I-g – sorolják.
Mindenki láthatott már valami hasonlót a háztartási gépek esetében, ahol a készülék energiahatékonyságát egy színes matrica jelzi. Ez az információ segíti a vásárlót a döntésben.
Egy épület esetén a laikus számára megnehezíti a minősítés értelmezését, hogy a besorolás függ az épület tipusától - legfőképp az épület felület-térfogat arányától. - Más súlycsoportban indulnak a családi házak mint a társasházak, és másban az emeletesek mint a földszintesek.
Az "A" kategória páldául nem azt jelenti, hogy a lakás x kiloWattot fogyaszt évente, hanem azt, hogy az adott kategóriájában előírt értékhez képest 74%-al kevesebbel is beéri.
Ahhoz, hogy az Uniós ajánlásoknak megfeleljünk mélyen a zsebünkbe kell majd nyúlni. Egy lakás korszerűsítése a legegyszerűbb külső hőszigetelés beépítésével 500 ezer forintnál indul, és ehhez jön még a szakértői és tervezői díj valamint az engedélyeztetés költsége is. A nyílászárók valamint a fűtési rendszer cseréjével együtt a számla ennek a többszörösére is rúghat.
Sajnos a lakosság döntő többsége nem tud ekkora terhet felvállalni, még kölcsönök és állami támogatások felhasználásával sem. De a hivatali háttér és a támogatások megteremtésére is hiányzik az állami pénz.
Magyarországon ezért halaszthatták el az eredeti célokat szem előtt tartó rendelet 2006. január 4-i bevezetést - használt ingatlanokra - beláthatatlan időre.
A rendelet végül is 2009. január 1-én lép hatályba, de a hatálybalépéskor meglévő épületek energetikai tanúsítása 2011. december 31-ig önkéntes !?

Az uniós irányelv az épületek objektív minősítését tűzte ki célul, amely csak korrekt műszaki számításokon és méréseken alapulhat.
Meglévő lakások esetén a rendelet szerint mégis elvégezhető a a tanúsítás a rendelkezésre álló tervrajzok -ha van ilyen - és energiafogyasztási adatok - közüzemi számlák - alapján is. Nyilvánvaló, hogy ebben esetben a lakók energiafogyasztási szokásait minősítjük, nem pedig az épület energiahatékonyságát.

A rendelet szerint a fenti módon készített minősítésért 11 ezer forint kérhető el.
Némi túlzással a ... rendelet szerint 2012-ig mindenki dönthet arról, hogy kifizet-e 11 ezer Forint plusz ÁFA-t azért a papírért, ami megmutatja, hogy mennyire fázós a családja.
A több éves alapos előkészítő munkát követő gyenge rendelet helyett a szakmai szervezetek az uniós irányelvek szellemének megfelelő új rendelet mielőbbi megalkotását várja.

szepygabVálasz erre
2008-12-09
15:14:25
#1282
Sziasztok!

Évek óta húzódik ennek az energia passzusnak a bevezetése. Az autditáló rendszer kiépülése híján halasztották már a bevezetését.

Eladtuk a házunkat, és a vevő most jött azzal, hogy tudomása szerint jan 1-től kötelező lesz a régi építésű családi házak esetén is.

Tudtok róla valamit?

Köszi

szepygab

CsavarhúzósVálasz erre
2007-01-31
20:26:39
#559
>500 ezer forintnál indul, és ehhez jön még a szakértői és tervezői díj valamint az engedélyeztetés költsége is.
-Hát ez az! Újabb tökéletesen felesleges költség, ami úgy viszi a pénzt, hogy cserébe semmi nem lesz jobb.
Mintha úgy akarnánk a lakosság nyelvtudását növelni, hogy munkahelyváltás előtt mindenkinek kötelező nyelvizsgát tennie. Persze aki már megadja a "Máj ném iz Béla Kovács" mondat magyar jelentését, megkapja az "átlagos" minősítést a sok pénzéért cserébe.
2006-01-21
14:09:45
#220
Azon gondolkodtam, hogy az Adriától Nyugat-Európába kiépítendő cseppfolyósított földgáz vezetékre (agyrém!) szánt 1000 millárd Forintot hogyan lehetne jobban elkölteni.
Egy ilyen vezeték megint csak egy újabb függőséget jelentene, csak nem az oroszoktól, hanem az araboktól. Azt hiszem a tankerek pedig még
megbízhatatlanabbnak tűnnek a vezetékeknél.
Ez a terv jól beleillik abba a folyamatba, amelyben politikusaink inkább a tüneti kezelést helyezik előtérbe, ahelyett, hogy a probléma kialakulásában szerepet játszó okokra összpontosítanák a figyelmüket.

Mi lenne, ha ugyanennyi pénzt az energiaszükséglet csökkentésére költené az ország?

Mibe kerül egy energiafaló lakás feljavítása?

1, külső hőszigetelés 100m2*7000Ft/m2=700ezer Ft
2, külső nyílászárók cseréje 15m2*30000Ft/m2=450ezer Ft
3, termosztatikus szelepek 10*2000 Ft=20ezer Ft

éves megtakarítás = 1000 m3 földgáz
éves megtakarítás/beruháztás arány =1000/700=1,43

4. normál izzók cseréje kompakt csövekre 10*1000 Ft=10ezer Ft

730 óra éves használat esetén az éves hozam = 500kWh elektromos áram

éves megtakarítás = 125m3 földgáz
éves megtakarítás/beruháztás arány =125/10=12,5

5. kazáncsere 300e Ft

a hatásfok 10 %-al történő javítás esetén az éves megtakarítás = 300 m3 gáz
éves megtakarítás/beruháztás arány =300/300=1

6. napkollektoros hmv rendszer 500ezer Ft

éves megtakarítás= 1500kWh elektromos áram vagy gáz >> 150 m3 földgáz
éves megtakarítás/beruháztás arány =150/500=0,3

Látszik, hogy az izzócsere hoz legtöbbet a konyhára, a magánszférába viszont nem érdemes támogatni, mert ellenőrizhetetlen a felhasználás.

A szigetelés és az ablakcsere támogatásával már kevésbé lehet visszaélni és a kihozatal is jobb, mint a kazáncsere esetén, nem is beszélve a napkollektorokról. Ezzel a módszerrel lakásonként (1millió 200ezer Forintból) 1000m3 földgázt takaríthatunk meg évente.
Ha ezt az összeget 50%-os vissza nem térítendő támogatásként adnák, akkor ugyanekkora összeget lehetne bevonni, evvel megduplázódik a megtakarítás mértéke is.

Tehát a költségvetés 1000 millárd forintjával (1 000 000millió) 1 666 000 lakást lehetne
szigetelni (800ezer panel van összesen).

Az eredmény:
2Mrd m3 fölgázzal kevesebbre lenne szükség évente.
AZ ÉVES 13Mrd m3 FELHASZNÁLT GÁZ MENNYISÉGE 15%-al CSÖKKENNE.

Évekre megoldódna a munkanélküliség, növekedne a gazdaság és a járulékos bevételekről nem is beszélek.

Tudom, hogy ez egy durva számítás volt (de alapvetően nem hibás).
Talán érdemes lenne továbbgondolni!

2005-11-12
15:20:17
#169
Magyarország energiaszükségletének 70 százalékát fedezi importból, ami
majdnem teljes kiszolgáltatottságot jelent. Az Unió energiafüggősége is
növekszik. Megoldásként a megújuló energiák felhasználása mellett a
jelenlegi pocsékoló rendszer racionalizálása tűnik kézenfekvőnek.

Érdemes az épületek energiafelhasználásának csökkentésével kezdeni, mert a
teljes felhasználás 40%-a fűtésre, sütésre-fozésre és melegvíz készítésre
megy el. A tervek szerint az EU tagországaiban 2010-ig 22%-os megtakarítást
kívánnak elérni.
A cél elérésének érdekében irányelveket dolgoztak ki az új és meglévő
épületek energiafelhasználásának egységes számítására, az energiafogyasztás
csökkentésére és a hőtechnikai berendezések rendszeres felülvizsgálatára.
Az ingatlanokra kiállítandó energetikai minősítés (az úgynevezett
energiapasszus) azokat az információkat tarlalmazza, ami az épület
energiafogyasztásával kapcsolatos. Például a falak, a tetőszerkezet, a
nyílászárók hőátbocsátási képessége, és a fűtési rendszer minősége és az
életkora. Az energiapasszus tehát képet ad az ingatlan állapotáról,
fenntartásának várható költségeiről és alapjául szolgál egy részletes
nyilvántartási rendszernek.
Amíg az energia-auditálást végző független szakértők képzése gőzerővel
folyik, addig az engedélyezési és ellenőrzési feladatokat ellátó hivatalok
nem sietnek a saját szakembereik beiskoláztatásával.
Hazánkban az energiatanúsítást szabályzó kormányrendelet várhatóan ez év
novemberében jelenik meg. A rendelet azokra az épületekre vonatkozik majd,
amelyekre az építési engedélyt 2006. január 4. után adják ki. A használt
ingatlanok adásvételéhez ezt a határidőt beláthatatlan időre kitolják. A
döntés mögött a hivatali háttér valamint az állami és lakossági források
szűkössége áll.
Ahhoz, hogy az Uniós ajánlásoknak megfelelelően tudjuk a lakóépületeink
energiafogyasztását csökkenteni, mélyen a zsebünkbe kell majd nyúlni.

Egy lakás korszerűsítése a legegyszerűbb külső hőszigetelés beépítésével
500 ezer forintnál indul, és ehhez jön még a szakértői és tervezői díj
valamint az engedélyeztetés költsége is. A nyílászárók valamint a fűtési
rendszer cseréjével együtt a számla ennek a többszörösére is rúghat.
Sajnos a lakosság döntő többsége nem tud ekkora terhet felvállalni, még
kölcsönök és állami támogatások felhasználásával sem.

Biosolar Forum  =>  Energia Audit  =>  Energia Auditlapozz: « előző   1, 2, 3, 4
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva