English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Fűtés , HMV - Problémák  =>  Tervek - Barbotlapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
szocsmarciVálasz erre
2015-02-15
09:20:19
Előzmény: barbot #48361#48362
Fűtési hőszükséglet számítás szabványban nincs arról szó, hogy a tél végi 0° hidegebb lenne, mint a tél elejei 0°C. De a tapasztalat azt mutatja, hogy egy fix külső hőmérséklet mellett december elején kevesebb energia kell , mint februárban. 5-10% lehet az eltérés energiában mérve, ami belső hőmérsékletben 1-2°C - ha fagypont körül van a hőmérséklet.
Valószínű a környező talaj kezd áthűlni, ami a padlón okoz többlet hőveszteséget.
2015-02-14
12:11:03
Előzmény: forrest #48358#48361
Szia!
Általában akkor is így vagyunk, ha hirtelen felmelegedés van.
Erős szél ritkán van, bár az utóbbi 2-3 évben az őszi/tél elején uralkodó Ny-i széljárás kezd átfordulni ÉNy-É-ra.
A hó most is a tetőn van.
A falak kb. 55-60 cm-ek, nincsenek szigetelve.
Valami oka csak kell legyen, mert különben nem mondták volna régen is az öregek. Ha csak a hőérzet lenne, akkor a tavaszi fáradtságra fognám, de a hőmérő is ezt mutatja.
2015-02-13
15:58:19
Előzmény: barbot #48357#48358
Én ilyent nem vettem észre. Nálunk pár napja süt a nap, éjjel -3, nappal 7-8 és kb 40%-al kevesebb tüzelőm megy el (25-30kg gyertyán/bükk) mint 2 hete. Kb 95nm-t fűtünk, de azt délutánonként 23 fokra sajna, napközben+éjjel 21-et tart.
Igaz van 10cm szigetelés a házon, de födémen semmi, ablakok kevés kivétellel régiek.

Nem szelesebb az idő felétek? Esetleg nem olvadt le egy jó adag hó a tetőről ami eddig szigetelt?
2015-02-13
15:28:01
#48357
Sziasztok.

Mivel magyarázható, hogy így a tél vége felé megnő a ház hőigénye, illetve hogy azonos/vagy inkább hasonló külső hőmérsékletek mellett jobban lehűl a ház reggelre? A tegnap este 21,3 fokról indultunk, és 17,5 fok volt reggel.

Sokszor akkor hűl le a legjobban/leggyorsabban a ház, ha kint már enyhül a fagy. Régebb az öregek azt mondták, hogy az enyhülés "benyomja" a hideget a házba, de ezt akkor sem értetem...

Amúgy 3,33 m3-on fa ment el az utóbbi hónapban, kb. 120 m2 van fütve.
2015-02-11
20:28:48
#48353
Sziasztok!
Ma a vezetékek végén levő radiátorok kivételével lezártam az összeset, és úgy járattam kb. 1 órát. Aztán újra ráengedtem az összes radiátorra a vizet. Újabb óra múlva ellenőriztem, de egyikben sem volt levegő. Egyedül a pufferben volt felgyűlve valamennyi, de ott sem sok.
A fűtés működik, de nem jöttem rá, hogy mi lehetett a baj. Most is -9 fok van odakint, de csak a tegnapi famennyiség 1/3-a ment el.

2015-02-10
23:04:38
Előzmény: szocsmarci #48351#48352
Szia szocsmarci!

A változást megelőzően nem nyúltam semmihez.
A külső hőmérséklet is nagyjából egyenletes, a Szilveszter körüli -17 után csak olyan "gyengeemberes" mínuszok vannak.
A HMV-fogyasztásunk nagyjából állandó. A HMV tartály valószínűleg még be is segít pufferként a fűtésbe a puffer lehűlését követően.

A HMV tároló a kazánkörön van, a puffer előtt, és szinte állandó jelleggel 60 fok körül van. (Igaz, a hőmérő a felső 1/3-nál mér). Inkább rásegít a fűtésre.

Holnap a legutolsó radiátor kivételével elzárom az összeset, majd begyújtás után visszafele haladva megnyitom sorban.
A radiátorok visszatérőjét zúgásig zárom, majd egy kicsit visszaengedek.
Két zsák van a vezetékeken, az egyiken nincs levegőztető.

szocsmarciVálasz erre
2015-02-10
22:10:43
Előzmény: barbot #48350#48351
Két oldalról közelíthetsz a problémádhoz.
Az első: mi változott?
Ez lehet a külső hőmérséklet hirtelen növekedése/csökkenése, HMV fogyasztás változása, de inkább az, hogy mit nyitottál, vagy zártál el egy hete.

A második: hova megy a víz?
A cső vastagságával nem hiszem hogy gond van, akár egy 5 lakásos társasházat is elbírnának. A szivattyúk is erősek. A gond inkább az lehet, hogy valahol lekering a víz. Ezt végig kell nézned. Árulkodó jel a túl magas visszatérő víz hőmérséklete. Ez lehet egy radiátor, vagy a a HMV tároló, vagy bármilyen más fogyasztó. Egy szivattyút "megállíthat" egy nyitva hagyott 1/2" gömbcsap is.
De levegő is lehet valahol beszorulva, az sem tesz jót a keringésnek.
2015-02-10
21:27:39
Előzmény: villam64 #48349#48350
Szia villam64!
Most raktam a tűzre, megnéztem. 1.2 bar. Hidegen, műszakon kívül is kb. itt van, illetve egy minimálissal kisebb (1,1 fölött van).
A kazánköri szivattyú már meg volt állva, a kazán 55 fokon, a puffer alja 50, a felső része 65 fokon.
Mikor 70-80 fokra felmelegedik a rendszer, akkor a nyomás max. 1,6-1,8 bar szokott lenni. Kb. 650 liter víz lehet a rendszerben, ha jól számoltam anno.
villam64Válasz erre
2015-02-10
20:58:17
Előzmény: barbot #48348#48349
Mekkora a rendszered nyomása ?
2015-02-10
19:36:20
#48348
Sziasztok!

Van egy kicsi gond a fűtéssel , és nem találom a hibát.
Amióta elkészült, azóta elégedetten használtuk, de egy hete forma nem tudom 20 fok fölé emelni a szobákban a hőmérsékletet. Általában 21 fokra szoktuk felfűteni, így -10 fok alatt sincs reggelre 18-19 fok alatt a szobák hőmérséklete.

Kint csak -5 fok van, de. 10 óta fűtök, a puffer 70/80 fokon, a kazán 70-en, a rendszerben nincs levegő, a radiátorok visszatérője szabályozva, szivattyúteljesítmény a maximumon. A padláson ellenőriztem szemmel, tapintással a kőzetgyapotot, de nincs átnedvesedve, látszólag rendben van.

A rendszer bekötése:kazán + hmv + puffer + a radiátorkör 5/4-es, illetve 35-ös réz gerincvezetékre van bekötve, 28-as rézzel. A radiátorkör 32-es 5 rétegűvel csatlakozik a 35-ös rézben végződő kazánkörre. A 32-es gerincre van rákötve 4 radiátor (2 drb. 40x90, 2 drb. 60x120), valamint egy 28-as gerincvezeték. Ez a 28-as réz gerinc 1 radiátorral (60x200), és egy csomópontal rendelkezik, ahonnan elágaznak a 18-as réz vezetékek 2 irányba, összesen 5 radiátorra (1 drb. 40x90, 1 drb. 50x50, 1 drb. 60x80, 1 drb. 60x100, 1 drb. 60x250). Ez az egész kb. 55-60 m.
A kazánköri szivattyú Grundfos UPS BAS 32-60-as, a radiátorköri pedig egy Wilo ECO Stratos 25/1-5. zárt rendszer, kb. -1.3/ + 4 m-es szintkülönbségekkel a kazán aljához viszonyítva.

Azzal kezdődött, hogy a legtávolabbi szoba hőmérséklete az 55-60 m hosszú rendszer végén nem ment 20,2 fok fölé, miközben a többi szoba fűtése rendben volt. Aztán egy pár nap múltán az utolsó szoba radiátorai nem melegedtek át teljesen, csak a felső részük. 18-19 fokra lehetett felfűteni csak. Levegő nem volt a rendszerben. A radiátorokat újraszabályoztam, vagyis a rendszer kazánhoz közelebbi részén a visszatérő-csapokat amennyire lehet, lezártam. A szivattyú fordulatszámát felemeltem a maximumig. Így most előremegy a fűtés, de nem tudom feljebb tornászni a hőmérsékletet.




villam64Válasz erre
2014-08-11
05:40:50
Előzmény: barbot #47011#47013
Értettem n. Csak a párazárást tartom fontosnak. Valahogy meg kell oldani, hogy bekerüljön a gipszkarton, és a mennyezet közé. Azt mondtad, a szigetelés meg van oldva felül. A fólia olcsóbb, és hatásosabb, mint a fürdőszobába alkalmas gipszkarton.
2014-08-10
21:51:31
Előzmény: villam64 #47008#47011
Szia Villam64!
Igen, de nekem fel van stukaturozva a mennyezet. A stukaturozott mennyezetre kell felragasztanom a párazáró fóliát, arra felcsavarozni a vakolaton keresztül a gipszkartont. Nem akarok álmennyezetet, fémvázas gipszkartont.
villam64Válasz erre
2014-08-10
13:27:39
Előzmény: barbot #47004#47008
A párazárás ki lett tárgyalva. Normál gipszkarton töκéletes, ha van fölötte szigetelés. A párnafára rárögzítheted a párazáró fóliát, és rá a gipszkartont. Nem szabad szellőztetni a lakást a szigetelésen keresztűl.
2014-08-10
09:10:17
Előzmény: szocsmarci #47003#47004
Szia Szocsmarci!
Okk, megértettem. Akkor az idénről elfelejtem a kollektort.

Inkább megcsinálom a párazáró réteget, amit már régen ajánlottál:
http://biosolar.hu/forum/show/44916#44916

Sokat könyítene anyagilag, és technikailag, ha a stukaturozott mennyezetre fel lehetne közvetlenül fogatni a párazáró fóliát, és a gipszkartonlapot. De vajon lehetséges-e, illetve mit tudna okozni?( Penész, gomba, amitől félek.)
És ha körbeszigetelem kivülről a házat, akkor nem fog-e még jobban a födémre koncentrálódni a páraterhelés?
szocsmarciVálasz erre
2014-08-10
08:16:42
Előzmény: barbot #47000#47003
Ez kb olyan, mintha egy KPE műanyag csövet tekernél a háztetőre - hatásfokban, élettartamban, súlyban, színben körülbelül megegyezik. Én nem pazarolnám a drága fagyállót bele. Esetleg ha betennéd egy hőszigetelt dobozba, elől üveglappal, akkor jó lehet. Megnéztem a gyártó lapját, árul réz, és alu hőelnyelőt, dobozzal együtt is, meg egyet jó drágán Keymark minősítéssel is.
Nyilván azért nézted ki, mert ez a legolcsóbb. De itt a vízzel érintkező felület az alumínium, ezért ha további réz dolgok vannak a rendszerben (pl rézcső, hőcserélő, radiátorszelepek) akkor már nem jó elektrokorroziós szempontból. A csatlakozásnál is figyelni kell, az alumínium jóval gyengébb, mint a réz vagy az acél, ráadásul ez pont belsőmenetes -> nagy az esély hogy szétreped vagy az összeszerelésnél, vagy amikor elkezd mozogni a hőtágulás miatt.
Nem szeretném "bántani" a gyártót, de szerintem egy villamosmérnöknek nem lehet sok tapasztalata napkollektor gyártásában, egyszerűen nem ezt tanulta az iskolában. Ha mondjuk általános gépész, vagy gyártástechnológus mérnök végzettsége lenne, az jobban hangzana.
2014-08-08
16:06:26
Előzmény: szocsmarci #46991#47000
Szia Szocsmarci!
Okk, köszi a tanácsot, megfogadom. Még ha rézabszorberes lenne, megvenném, de így nem.
Ehhez mit szólsz:
www.napkollektor.cser.eu/napkollektor/alu_betet/alubetet.html
szocsmarciVálasz erre
2014-08-08
09:07:13
Előzmény: barbot #46989#46991
A réz-alu párosítás itt nem gond, mivel a víz csak az egyikkel érintkezik.
A fehér folt valószínű befolyt csapadékvíz, amit nem lehet már tisztítani. Rosszabb esetben a hőtágulásból eredő feszültség miatt keletkezett kár.
30.000 Ft drága egy ilyen kollektorért, amikor újonnan már kapsz 100.000 Ft alatt. Inkább vegyél egy jót, mint három rosszat.
2014-08-07
23:33:29
Előzmény: szocsmarci #46981#46989
Sziasztok!
Lehet, hogy ugrik a kollektorvásárlás, mert a kollektor oldalán levő cimke szerint aluminium hőelnyelője van, ha jól értem. Viszont a kollektorból kilógó csövek rézből vannak. Létezik ilyen?
Itt a link a hirdetésre, ahol látszanak a fotók: www.tocmai.ro/panouri-solare-pentru-apa-calda-18258322.html A cimke szerint szerbiában, Nis-ben készítették. Vajon mi történt az üvegekkel? Mi a véleményetek? Így mennyit érhetnek?
szocsmarciVálasz erre
2014-08-07
09:36:09
Előzmény: barbot #46975#46981
Szerintem nem kering át a víz a kicsiből a nagyba olyan gyorsasággal, mint ahogy a napkollektor melegíti a vizet. Az ötlet egyszerűnek tűnik, de valójában inkább bonyolítja, maradj az egyszerű dolgoknál!
2014-08-06
18:55:24
Előzmény: szocsmarci #46972#46975
Szia Szocsmarci!
A szivattyút át lehet helyezni, van hely arra.
Közben méricskéltem, és a létra alá be lehetne még tenni egy álló,150-200 literes HMV tartályt, mérettől függően. Arra gondoltam, hogy a napkollektor ezt a kicsit melegítené, és ha ezt a kicsi tartályt párhuzamosan kötném a meglevő 300 literes HMV tartállyal (a kicsi annak kb. felemagasságáig érne), akkor a kicsiből a nagyba gravitációsan átürülhetne a meleg víz. Ez tűnik a legegyszerűbbnek.

szocsmarciVálasz erre
2014-08-06
08:52:58
Előzmény: barbot #46971#46972
Bocsi, az Sz4 szivattyúra gondoltam. Az lenne a Cs12 csap mellett közvetlenül. Így a kollektorból lejövő víz még hűlne egy kicsit a hőcserélőn, mielőtt a szivattyúhoz érkezik. Csak a szivattyú élettartama miatt.
A presszes csövek nem drágák, ott az idomok dobják meg a végösszeget. A jó hőszigetelés is drága, a csőnél is több lehet.
A legegyszerűbb tényleg a dupla csőkígyós HMV tartály lenne, de nem bontott anyagokkal összehozva!
Ha már itt tartunk, esetleg tölthetné a puffert is a napkollektor, a melegvíz készítéshez pedig kellene még egy szivattyú a HMV tartályhoz. És már lassan el is jutunk a hagyományos kapcsolási rendszerhez.
2014-08-05
22:20:25
Előzmény: szocsmarci #46970#46971
Szia Szocsmarci!
Nem értem azt, hogy "Az Sz3 szivattyút nem kell megfordítani, csak a másik ágba tenni - hogy a hidegebb oldalon legyen. Áramlási irányok nem változnak."
Ha nem lesz jó az 5 rétegű cső, akkor lehet, hogy DK-i oldal helyett DNy-i-ra kell szereljem. De ezen még 5letelek. Presses csöveket itt is árulnak kollektorokhoz, rézcső is van.
Ahogy látom, egy 2 hőcserélős HMV tartály sokat segítene a helyzetemen...
szocsmarciVálasz erre
2014-08-05
19:54:46
Előzmény: barbot #46964#46970
Az Sz3 szivattyút nem kell megfordítani, csak a másik ágba tenni - hogy a hidegebb oldalon legyen. Áramlási irányok nem változnak.
A fagyállókat nem ismerem, annyit tudok róluk, hogy akár üzemszerűen is naponta többször légnemű állapotba mehetnek át, ezért ezt is bírniuk kell. Az autó fagyállók állandó folyadék halmazállapotban üzemelnek - terv szerint. Nem találtam sehol leírást arra, hogy az autó fagyálló ne lenne jó, csak a mérgezést említik, mint lehetséges hátrányt - ezért az etilén glikol nem jó, helyette propilén glikol kell. De Neked két hőcserélő is van közte, ezért a gyakorlati esélye annak, hogy bekever a HMV-be a fagyálló, szinte 0.
Az ötrétegű cső szerintem nem túl jó, elvileg 95°C-ig bírják. A napkollektorok magasabb hőmérsékletű vizet is kiengedhetnek magukból, ezért még a lágyforrasztásos rézcső kötés sem alkalmas a kollektorok bekötésére. Után már igen, de 1-2 méteren belül akár 230-250°C is lehet.
A Steel Press cső adatait néztem meg, a -20 -> +120°C gumigyűrűt nem ajánlja szolár rendszerre, helyette külön ad az idomaihoz -20 -> +220°C gumigyűrűt. A Haka ezt a hőmérsékletet már bőven nem tudja.
A kapcsolásod kicsit szerencsétlen, jelenlegi elképzelés szerint csak a HMV tartályt tudja felfűteni, a puffert már nem. Vagy ha fel is fűti, akkor nem lehet kivenni a vizet, ráadásul alulról tölti.
2014-08-04
19:00:23
Előzmény: szocsmarci #46962#46964
:-) :-) :-)
No ugyé! :-)Alakul. A fagyállóm autósüzletből van, mivel nem érintkezik HMV tartállyal. De ha kell, kicserélhetem. -17 foknál kezd kásásodni.
A HMV tartályban 2 nm-es felületű csőkígyó van, az rendben lesz. A lemezes hőcserélő 32x8x5 cm-es. A kazán után van egy visszatartó szelep, a kazán nem tudja visszahűteni.
Viszont ami bekever, az az SZ3-as szivattyú, aminek az irányát nem lehet megfordítani, mivel akkor szembe dolgozna a kazánköri SZ1 szivattyúval. Ha marad az SZ3, SZ4 szivattyúirány, akkor a puffert, és a HMV tartályt alulról töltené fel melegvízzel a kollektor. Ahogy végiggondoltam, ez csak annyit kavarna be a 3 drb. kollektorral, hogy lassabban melegedne fel a víz a HMV tartályban, viszont nem lenne rétegződés a puffertartályban. Nagyobb lenne a tehetetlensége a rendszernek.
Az SZ4-es szivattyú 18-48 wattos (3 fokozatos Wilo), az SZ4-es 41-85 Wattos (4 fokozatos Wilo-Vailant). A fagyállós körhöz az SZ4-es szivattyút a legkisebb, 18W-os fokozatban járatom, a kazánköri SZ3-as szivattyút a 2-es fokozaton, 52W-on. Így a kazánköri hőmérsékletet 10 fok különbséggel viszi át a hőcserélő (Átviszi 48 W-on is, de lassabban).
Ettől eltekintve tényleg nagyon jó lenne, ha a fagyállós rendszert használhatnám, mert annak az 5 rétegű Haka vezetékek ki vannak építve addig a DK-nek néző, 50 fokos tetőig, ahová fel tudnám szerelni a kollektorokat. És ha megvenném mind a hármat, akkor az igazán megbírná a puffert is.
Már meg is néztem a helyén. Ha nagyon-nagyon muszály, akkor a HMV tartályt 5-5 cm-t lehet mozdítani- viszont hogy hogyan fogok beférni oda szerszámokkal, azt még a kártyavető cigányné sem mondja meg...
szocsmarciVálasz erre
2014-08-04
09:01:07
Előzmény: barbot #46958#46962
Eszembe jutott még egy "ötlet". Ha a fagyállód típusa engedi, akkor mi lenne, ha a fagyállós körre kötnéd a kollektorokat melegvíz készítés céljából. Az Sz4 lenne a kollektoros kör, az Sz3 pedig a szekunder szivattyúja -> megfordulna nyáron a hőközlés folyamata.
Az Sz4 szivattyút át kellene tenni a hőcserélő másik csatlakozásához (nyáron a hidegebb ágba). Nagy hátránya lenne, hogy két hőcserélőn keresztül megy a víz, mire átadja a hőt, de ez csak a hatásfokot érintené. Úgy emlékszem, a lemezes hőcserélőd elég nagy.
Biosolar Forum  =>  Fűtés , HMV - Problémák  =>  Tervek - Barbotlapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva