English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Fűtés , HMV - Problémák  =>  Tervek - Barbotlapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
villam64Válasz erre
2012-03-11
20:52:27
Előzmény: barbot #27039#27044
Sajnálom. Próbáld eladni, és építeni egyet. Az U csöveseket átlátszó csövekbe teszik, saját abszorbere van. Építhetsz légkollektort belőle. http://biosolar.hu/forum/264/75
2012-03-11
20:35:42
Előzmény: barbot #27039#27043
Én is az egyik előző hozzászólással értek egyet tapasztalatból.
Nem a csövekben, és a tartályban lévő víz belefagyásával van a probléma, hanem az oda vezető bekötő csővel.
Bárhogy is szigeteled, ott a fő gond, gyorsan jégdugó alakulhat ki.
Ha -5 fok felett használod akkor sok ezer liter meleg vizet fog készíteni neked különösebb gond nélkül.
2012-03-11
20:30:51
Előzmény: villam64 #26971#27042
Elfeledtem csatolni a képeket, pótolom.





2012-03-11
19:58:25
Előzmény: villam64 #26971#27039
Az u csövet két csőből alakitottam volna ki, idomokkal, igy beleférne az üvegcsőbe. És bizony, ha azt látom, hogy mennyiért adnak egy kész abszorberlemezt, elgondolkodtató: a számolt kb. 140.000 ft-ból elég szép sikkollektor-felületet lehetne épiteni...
Az Oldtri-nak javasolt dolgokat nézegettem, átolvastam azt a kategóriát is, de nem tetszik ez a felső tartályos megoldás.
És köszönöm, hogy felhivtad/felhivtátok a lehetséges hibákra a figyelmemet, egy buktató alaposan hazavágta volna nem a kedvemet, hanem az anyagi lehetőségemet. Nem adtam, adom fel, mindenképpen szeretnék egy napkollektoros rendszert, de most mit csináljak a tartályos napkollektorommal? medencém mostanában nem lesz. Azért vettem, hogy átalakitsam. Két lehetőségem van: meghagyom pótalkatrésznek, elsősorban a csöveket-de vajon ezek a vákuumcsövek használhatóak-e az U csöves kollektorhoz? Ha igen, van 20 csövem. A másik lehetőség: Adjam el? Még haza sem hozattam, ott van Pécs mellett a barátomnál.
Mellékelek két fotót a kollektorról, még a volt gazdája készitette. :-) 20 cső + állvány lapos tetőre + 200 literes tartály. Nem hőcserélős, a viz be van vezetve közvetlenül a csövekbe.

villam64Válasz erre
2012-03-11
08:48:12
Előzmény: barbot #26959#26971
Megpróbálom újra leírni életem fő művét, amit az átkozott google chrome böngésző tönkretett a kék halállal, és a gép újraindításával írás vége felé.
Az U csöves javaslatod otthoni körülmények között, a kis ív miatt nem tartottam megvalósíthatónak, mert a réz cső megtörne ekkor, 40 mm külső átmérőnél. A cső a csőben nem olcsó. Még új U csöves kollektort is ha kétszer láttam eddig, használtat meg egyáltalán. Nem akartam a kedved elvenni a kísérletezéstől, csak a lehetséges hibára hívtam fel a figyelmed.
Én inkább javaslom a meglévő napkollektorod rendszerhez illesztését. Ámbár típus kérdése, mennyire egyszerű. A leírt változatokon, és amit Oldtri-nak javasoltam nem gondolkodtál? http://biosolar.hu/forum/293 Csak te másik kategóriába kerültél közben. Javaslom átolvasni a többiek írását is, akik használnak ilyet.

2012-03-10
23:06:14
Előzmény: villam64 #26922#26959
Én keményforrasztással akartam kialakitani az u csövet, hajlitáskor eléggé kigyengülhet a réz. Átnéztem kutyafuttában a két oldalt, tényleg nagyon jók. Látom, hogy nagyjából egy pár tipus váltakozik, azokon belül meg altipusok. Láttam, hogy van koncentrikus csőkialakitás is. :-) És elég jó hatásfokkal. Mekkora esélyem van U csöves kollektort kapni használtan, illetve hol lehet elfogadható áron vásárolni? A neten sokat keresgéltem, de pl. használtan mik a lehetőségek Mországon U vákumcsöves, vagy sik kollektort (réz abszorberest)venni?Milyen sikkollektort lehet venni 70.000 ft alatt?
Az abszorberek felületének festése azon kivül, hogy matt fekete,és hőálló, mit kell tudjon? Én az igazség szerint nem festékre gondoltam a kollektoromat tervezgetve, hanem a vadász-szaküzletekben kapható puskacső-feketitőre: az mattfekete felületet ad, és hőálló. Az árát nem tudom, de az elmondások alapján jól szinez.

villam64Válasz erre
2012-03-10
07:41:08
Előzmény: barbot #26921#26922
Sok féle kísérlet volt. A vékony alu lemeznek van helye tágulni, a légrés miatt, és a 0,1-0,2 mm vastagsága miatt. Vannak U hőszállító csövek, de gyári technológiával. Kézi hajlításnál többszörös sugárral lehet csak. Nem tudsz visszafordulni, a rézcső törése miatt. Van ahol gyárilag lemezt hegesztenek rá, ezt látod, de jó minőségű fény elnyelő réteggel vonják be. Gyári melegmegmunkálásnál több mindent meg lehet csinálni. Aprólékos munkával te is hajlíthatsz alu 0,1-0,2 mm vastag lemezből hővezetőt a hőszállító csövedhez. Tettünk fel linket a svájci tesztlabor oldalára a vákumcsöveseknél, napkollektoroknál. www.spf.ch/Kollektoren.84.0.html Itt a teszteknél ábrák is vannak. Igaz régen néztem rá. Lehet, hogy áruba bocsátották az eredményeket. www.estif.org/solarkeymark/collector-theory.php
2012-03-09
23:40:58
Előzmény: villam64 #26918#26921
Nem értem ezt az üvegcső-alu hőközvetitő lemez kapcsolatot. Az aluminium lemez ráfeszül a vákuumcső belső falára? És hogy oldják meg a hőtágulást, vagy van arra hely? A rajzokat nézegetve mindegyik üvegcsőben még volt légrés az alu abszorber előtt. Vagy pl. fakeco 2010-06-29, 15:58:28-es hozzászólásában ezt irja: "Indexen; Wattocsak koleganak 60 db Shott tipusu vakuumcso robbant fel, ezmar komoly kartetel.Bovebben este kommenteli.A cső fémmentes. Gyártják. Gyártó: Ikarus solar Schott csövekkel Tyfocor töltéssel alkalmazható a nagy termikus terhelés következtében. www.ikarussolar.de " Itt is cső a csőben elrendezés van, hangsúlyosan vékony belső csövekkel. Vagy ez egy hibás irány a vákuumcsövek történetében? Pl. láttam olyan heat pipe rendszerű csövet is, ahol a rézcsőre egy hullámos, egysiku lemez volt rápréselve.Annak is különleges vákuumcsöve volt?
Ha igy van, akkor anyagilag tényleg nem érdemes átépiteni a kollektort...
Még nem adtam fel, de akkor hogyan tovább?
villam64Válasz erre
2012-03-09
22:04:22
Előzmény: barbot #26915#26918
Nem koncentrál a vákumcső. A belső cső külső felületére felvitt anyag a fényt hővé alakítja. Ez a belső üveget átmelegíti. Innen többségében alumínium lemez segítségével juttatják el a hőt a hővezető csőhöz. A te rendszeredben meg vízzel érintkezne normálisan. De te ezeket kihagynád. Marad a ritka levegő. Ilyen esetben a hőátvitelhez 2-3 liter folyadék helyett szükséges 100-200 m3 levegő. A bedugott csöved alig fog hőt kapni. Amennyiben ez a terved, akkor 1 tesztmérést próbáljál 1 csővel, és a hozzá megépített teszt csővel. 100 °C belső üvegcső hőmérséklet alatt csepegtetni kell a vizet, hogy mérhető legyen a hőemelkedés. Az általad feltételezett 70-80 °C-os vákumcső belső mellett a bedugott rézcsövedbe belenyomott hideg fagyálló abban a pillanatban visszahűtené a csövet. A levegő nem mozogna a néhány molekulájával annyit, hogy pótolja az elnyelt hőt. Ezt még tetézné a rézcsöveken a kondenzvíz lecsapódása, ami nappal elpárolog, bár a hideg csepp a vákumcső meleg felületének nem tenne jót. Rövid élete lenne. Éjjel nem párologna el, hanem összegyűlne. Nekem egyre több buktató látszódik a megoldásodon. Inkább tesztelj egyet előtte. Álló rendszert ne értékeld tesztnek. Én is mértem üres vákumcsőben 150-170 °C-ot. Az ebből kilógó alumínium cső megfoghatatlan volt. A kinti 0 °C-os levegő nem tudta elszállítani róla a hőt. Nagyon nagy a hőszállítási különbség. Például bedugod a vízzel töltött rézcsövet és méred, hogy melegszik.
2012-03-09
21:03:01
#26915
Sziasztok!
Igen, fagyállót szeretnék használni, mert egyfelől macerás a tetőn mászkálni a rendszer leüritése miatt, másfelől pedig tapasztalatból tudom, hogy azok a (bármilyen)rendszerek a megbizhatóak, amelyikben kicsi az emberi tényező befolyása- itt arra gondolok, hogy egy rendszeresen (évi 1-2 alkalommal) ellenőrzött, felügyelhető, de bizonyos keretek között autonóm rendszer a megbizható.
A rézcső ára bizony komoly ellenérv, ezért is érdeklődtem, hogy lehet-e külön abszorber-hengert, illetve u-csöves kollektort vákuumcső nélkül kapni a kereskedelemben. A rézcsövet számoltam, kb. 140-150.000 ft-ba kerül a jelenlegi középáron. Ez itt kb. 50-150%-al kevesebb, mint az üzleti ára egy 20 csöves kollektornak. A munkát nem számolom, azt megcsinálom, és elfelejtem. De amit közben tanulok, azt a haszonhoz irom. :-)A folyadékáramlást azonos vastagságú idomokkal gondoltam megvalósitani, vagyis amilyen vastag a vékonyabbik (leszálló) cső, ugyanolyanra lenne leszűkitve a vastagabbik is, attól függetlenül, hogy az osztó-gyüjtő csövek vastagabbak (is) lehetnek. Úgy szeretném müködtetni a rendszert, hogy a vákuumcsövek gyüjtőjében ne menjen 70-80 fok fölé a hőmérséklet. Igy elméletileg lenne 20-30 fok tartalék...
Az, hogy alólról egyenként kell fel, illetve le kell húzni a csöveket, nem zavar. :-)Csak épp müködjön. És ha tavasszal-ősszel előmelegiti a hmv-et, illetve csak nyáron ad teljes értékű meleget, akkor is rendben van, ha olcsó a rendszer. A vákuumcsöves rendszerben még az is tetszik, hogy moduláris- vagyis ha most csak 10 csöves kollektorra lesz pénz, akkor akkora kollektort épitek. Ha közben nyerek a lottón akkor nagyobbat.
villam64 irja: "...A te 28-as csöved a levegőből kellene, hogy felvegye a hőt, aminek jóval kisebb (néhány %-a) a hővezető képessége..."-ezt nem értem. Én úgy okoskodtam, hogy a vákuumcső felülete egyfajta lencseként a csőre koncentrálja a napsugárzást. Aztán hogy a rézcső, és az üvegcső között levő levegő is felmelegszik, az csak hab a tortán. Rosszul gondoltam? Még arra is gondoltam, hogy ha a vastag és a vékony csövet nem koncentrikusan, hanem párhuzamosan vezetem a csőben,azzal nemcsak hogy nem hütöm vissza vastag, melegvizes csövet, hanem növelem a hőfelvevő felületet is. Szerintetek?
Télen is van napsütés, elég sok. Az már más tál tészta, hogy amikor télen hét ágra süt a nap, akkor olyan hideg van, hogy csuhaj! A napsütéses órák számának még utánnanézek pontosan, hogy számszerűsitsem tapasztalataimat.
Az 5 rétegű csőre már én is gondoltam- miután olvastam itt a fórumon, hogy ha a kollektor előtt-mögött egy-két métert rézcsővel vezetünk, akkor lehet használni a műanyagot is.Itt a pexal, illetve a haka tipusok terjedtek el. Van menetes, és préselős tipusu csatlakozó is.
A leszálló vezetékek szigetelését meg a fűtésemhez hasonlóan oldanám meg: a vezetékre húznék egy rend szivacsot, és ezt belehúznám 3 réteg műanyag szennyvizcsőbe. Belülről indulva a legbelsőben levegő, a második-harmadik között pur habbal szakaszokra osztott levegő, a második-első között pur-hab szigetelés lenne. Igy ha gond van, a belsőből ki lehet húzni a csöveket, illetve biztositva lenne a tágulási hely. Mondjuk 80-110-125-ös szennyvizcső-rend jó is lenne...
És végül: ha olyan szerencsém lenne, hogy jó áron használt sikkollektort találnék kettőt-hármat, akkor annak örülnék...
No, ez jó hosszú lett, de legalább lesz,mit izekre szedjetek.

villam64Válasz erre
2012-03-09
10:40:22
Előzmény: barbot #26792#26871
Akkor marad a komplett vákumcsöves tartállyal. Vagy állandóan fagyállóval feltöltve, vagy Sándor módszer, nyárra vízzel csere, télre vissza ugyan azt a fagyállót. A fagyálló mennyisége harmada lehet a víznek. Télen kevesebbet süt a nap, nem tud annyit felmelegíteni. Ezt a kevesebbet megjáratni keringtetővel a fűtés rendszer felé. Csak a téli üzem miatt, csak külső hőcserélővel. Az U csöves megoldásod, meg a másik, azon kívül, hogy drága, hatásfokban sokkal rosszabb lenne egy külső hőcserélő hatásfokánál. A hp rendszereknél nagy belső üveg teljes felületének nekifeszítenek egy hőszállító lemezt. A te 28-as csöved a levegőből kellene, hogy felvegye a hőt, aminek jóval kisebb (néhány %-a) a hővezető képessége. Tehát a csőben 100 °C feletti hőmérséklet szükséges. Ezt a vákumcsövek is csökkent hatásfokkal állítják elő. Ez a megoldás legalább fele hatásfokú lenne, mint a jelenlegi rendszer külső hőcserélővel történő bekötése.
Télen is sok tiszta napsütéses időtök van? A napsütés számít, csak akkor termel. Le kell seperni a havat róla. A hideg miatt a fagyálló kell. Nem a vákumcsöves kollektor a tartállyal a megfagyás veszélyes, hanem a vékony házba bevezető csövek, azokat kell jól leszigetelni. Minimum 10 cm. Fagyálló esetén is. A bevezetésre jó lehet az ötrétegű cső. Töredéke a hővezetése a rézhez képest (valószínűleg az olcsósága miatt építik padlóba a réz helyett). Műanyag a belseje, nem korrodál.
szocsmarciVálasz erre
2012-03-09
10:07:40
Előzmény: barbot #26792#26870
Szia
Gondoltál arra, hogyan fog a rendszered visszaürülni? Vagy fagyállót használsz. A fagyállót sem fogod tudni cserélni majd 5-10 év múlva.
A másik dolog az ár. A 28-as rézcső ára 2500-3000Ft, Neked kell minimum 40m (20x2), ez már 100-120.000 Ft. És ez a vastag cső ára, a vékonyé kb. 1000Ft/m. Összesen 140.000 Ft + az idomok.
A 10x1-es cső helyett jobban járnál a 15x1-es csővel, nagyobb az átfolyása.
Ne felejtsd el Tichelmann rendszerbe kötni a csöveket, hogy egyforma legyen az áramlás bennük.
Kíváncsi lennék, hogyan szereled össze a rendszert. Először meg kell csináld az egész rézcsöves osztót mind a 20 db 2m-es csővel, majd felemelni a tetőre, és egyesével ráhúzni az üvegcsöveket. Jó munka lesz, nem egy ember kell majd hozzá, de megoldható.

Szerintem fűtésben ne gondolkodj, örülj, ha a HMV-t sikerül vele megcsinálni nyáron. Az olcsó vákumcsövek nem túl jó minőségűek. Ha csupaszon lennének a csövek, akkor is működhetne a rendszered, de a fagyásveszélyt meg kell oldani mindenképp. Szerintem itt a buktatója az elképzelésednek.
2012-03-07
21:27:37
#26792
Sziasztok!
Tovább kérdeznék: az előzőekben már vázolt rendszeremet szeretném tél és nyomásállóvá tenni. Alább már vázoltam két cső-átalakitási tervet, de a fórumot olvasgatva eszembe jutott megkérdezni: nem lehet vákuumcsőbe való abszorbert kapni készen, legyártva? Mert ha igen, akkor sima az ügy, U csövet tudok hajlitani rézcsőből, és arra csak készen ráhúzom a gyári abszorbert. :-) Tudnám használni, jó lenne mind az U csöves, mind a Heat Pipe abszorbere, megfejelve hővezető pasztával. Szerintetek?
Alapból tetszene a villam64 által javasolt megoldás, de igy jóval nagyobb hőveszteséggel kellene számoljak: Nálunk, a Székelyföld egyik legmelegebb pontján az éves átlaghőmérséklet a 7 fokot alig haladja meg, majd 6 hónapot fütünk. Ezek miatt sajnos túl nagy lenne a felső tartály hővesztesége, ezért hajlok inkább a sikkollektor helyett az eleve szigeteltebb vákuumcsöveshez, és itt is ahoz a változathoz, amelynél nagyobb tömegű folyadékkal gyorsabban elszállithatom a megtermelt hőt. Nekem télen, illetve ősszel-tavasszal már az is eredmény lenne, ha a kazán nem 4 fokról kellene felmelegitse a vizet...
villam64Válasz erre
2012-03-07
17:33:09
Előzmény: barbot #26725#26785
Árakat nem tudok. Én is egy németeknél leszerelt 300 literes 2 hőcserélőst vettem 75 000 Ft-ért, az új 200 000 Ft-os helyett. Az anódját nem tudtam kicserélni, anélkül használom. Mivel nyáron kívánod használni a vákumcsövesed, én ezt javaslom megvalósítani. Ennek a hőcserélőjén átjáratni a vákumcsöves tartályában lévő vizet. Nem teli töltve a vákumcsöves tartályát. Ősz végén könnyen üríthető lenne, ilyenkor meg visszatöltve. Akiknek van ilyen nem panaszkodnak a tartályra. Csak ők a csapvizet folyamatosan átjáratják, és a csöveknél csapódík ki a vízkő. Nálad nem cserélődne a víz, így a vízkő mennyisége is kevesebb lenne. A 300 literesbe koncentrálódna. A külső hőcserélő akkor kell, ha van fűtés rendszered és azon HMV tartály. 10-20 ezer Ft körül van az ára. A rácsatlakozások kialakítása sem különösebben nehéz, gyorsan meg van. És gyorsan lehet a vákumcsövest le-föl szerelni, kis vízmennyiség veszteséggel.
Nálam is a fűtés rendszerre került rá a 300-as HMV tartály hőcserélője. Nyáron a radiátorok lezár, és a kollektor vize oda áramlik. De nem olvastad még el azt a fórumot, ahol felhívjuk a figyelmet a kollektortól bevezető csövek elfagyására. Nem a tartály a veszélyes, hanem ezek a csövek. Nekem, mivel télen is vizet tartok a napkollektorban is, külön hőfokkapcsolókat kaptak a csövek. A hőérzékelőjük a csőszigetelés alatt, a csövön. És ezek indítják a keringtetőt 0 °C környékén, langyosabb vizet nyomva a rendszerbe.
http://biosolar.hu/forum/show/23384#23384
2012-03-06
16:50:47
Előzmény: villam64 #26708#26725
Szia villam64!
Fagymentes helyre nem tudom betenni a tartályt, és azért is idegenkedek az eredeti tartályának használatától, mert a dupla falu inox tartályok csak 2-3 cm-es szigetelővel vannak elválasztva. Szóval nagy a hőveszteség. Egy jó hőcserélőt mennyiért lehet kapni, illetve melyik jobb tartály? A tank in tank, vagy a hőcserélőspirálos?
Üdv. barbot
2012-03-06
11:09:07
Előzmény: villam64 #26708#26711
Elnézést, elmaradt a kép, pótolom



2012-03-06
11:03:20
Előzmény: robert #26704#26709
Máris küldöm a hevenyészett rajzot.
Az első változat a cső a csőben, a második a klasszikus U csőre hasonlit.
Az I. változat szerint a 30-35 mm-es , mattfeketére patinázott rézcső az abszorber, az alsó vége fenekelve. Ennek a közepén futna a hideg vizet szállitó 10 mm vastag rézcső, kb.3-4 cm-rel rövidebb. Mivel csak egy ponton lesznek összeforrasztva, itt nem mérvadó a különböző tágulás. Az abszorber kiömlője is csak 10-15 mm lenne, és ez a méret + egy termosztát talán megfelelően késleltetné a vizáramot ahoz,hogy ideje legyen felmelegedni, mielőtt a melegviz-gyüjtőbe kerül. Szeretném a költségek + a könyebb munka kedvéért lágyforrasztással megoldani az illesztéseket, ezért a kollektorból kijövő melegvizet kb. 70-80 fok alatt szeretném tartani. Olvastam, hogy mire képes üresjáraton egy vákuumcső, ezért kérdezem is: használhatok lágyforraszt, vagy csak keményforrasztást lehet alkalmazni?
A II. változat hőnyerő flülete nem követi ideálisan a vákuumcső belső felületét, de itt szerintem előny lehet az, hogy a belépő, hideg viz nem hűti vissza a kimenő meleget. Ugyancsak kérdéses, hogy a különbözőképpen táguló vastag, és vékony rézcső, megfejelve még a hideg-meleg viz okozta tágulással, mennyire viseli meg az illesztéseket, forrasztásokat? Vajon ha a felső melegvizgyüjtőt, valamint a hidegviz elosztót nem rögzitem egymáshoz, akkor az megfelelő játékot/mozgást enged?
Egyelőre ennyi, maradtak a kérdések...
Barbot.

villam64Válasz erre
2012-03-06
10:57:35
Előzmény: barbot #26702#26708
Ha hőcserélővel oldod meg a kazánházban, az lenne az ideális legegyszerűbb.
Hőcserélő mindenképpen kell, az illesztéshez. Ez lehet a tartály belső hőcserélője is. A bedugott cső a csőben működne, csak nagy veszteséggel, az eredetihez képest. A vegyes kazán mellé bekötni, vagy külső hőcserélővel rácsatlakozni a fűtés rendszerre, vagy ennek a tartálya a legmagasabb pont, és ez a tágulási tartály.
Variáció
Amennyiben télen, nyáron éri a kazánházat a nap, akkor rést vágni a kazánházon, és csak a csövek legyenek kint, a tartály bent. A fűtés rendszerrel külső hőcserélővel összekapcsolni.
2012-03-06
10:04:24
Előzmény: barbot #26702#26704
barbot,

Légy szíves dobj fel egy rajzot a jelenlegi állapotról és a tervezett változtatásról.

A kollektort valószínűleg átalakítás nélkül így is fel lehet használni.

2012-03-06
09:55:47
#26702
Szia robert!
Nem fütésre akarom használni, hanem melegviz készitésére. A fütéskört csak max. arra használnám, hogy esetleges túlmelegedés esetén visszahűtse a melegviztartályt, vagy tartályokat. Úgy gondoltam, hogy a meglevő tartály mellé még beállitanék egy két hőcserélőset, vagy egy tank-in-tank (tartály a tartályban?) tipust, és arra dolgozna a napkollektor. A tartály tipusa attól függ, mit kapok használtan jót,elfogadható árban.(Ide elsősorban Ausztriából hoznak használt cuccokat). A vákuumcsöves kollektorhoz meg azért ragaszkodok, mert errefele a napos idő elég sokszor társul hideggel. A heat pipe nem tetszik, idegenkedek a + hőcserélőtől- bár kétségtelen, hogy vannak előnyei. A megvásárolt vizmelegitóból csak a csöveket, meg a tartókeretet szeretném használni.
Az is eszembe jutott, hogy mivel a jelenlegi, 300 literes, 1 hőcserélős melegviz-tartály közvetlenül a vegyeskazán melett van, és egy csappal leválaszthatóak a fütéskörről (nyáron igy melegitjük a vizet), nem lehetne-e a kollektort a fütéskör vizébe vezetni? Igy a fáskazán lenne a puffer, és a meglevő bojler mellé nem kellene még egy újabbat venni. Télen úgysem sok esélyt látok a kollektoros vizmelegitésre, bár ha elő tudná melegiteni a 3-4 fokos vizet valamennyivel, az is jó lenne.
Szóval? :-)
2012-03-06
00:15:00
#26689
Sziasztok!
Új vagyok a fórumon, és kérdezni szertnék Tőletek. :-)
Vettem olcsón (10 cső áráért) egy felső tartályos, 20 csöves, 200 literes napkollektort. Én ezt amolyan "nyári mikulásnak" tartom, főleg ide, a székelyföldi viszonyokhoz. Viszont nagy reményeket füzök/füznék az átalakitásához, amit a következő képpen gondoltam:
-Adott egy 30/35 kw-os vegyestüzelésű kazán 300 literes, 1 hőcserélős melegviztartályal, illetve egy kombi gázkazán (ez utóbbi már két éve tartalék). A fütésrendszerben kb. 120 liter viz van. Erre a rendszerre csatlakoztatnám az elkövetkezendőkben a régen vágyott napkollektort.
-Az egyik lehetőség szerint a meglevő vázra, a 20 csővel kialakitanék egy U csöves kollektort. Ennek egyik legfőbb akadálya, hogy nem tudom, hogy tudjam megfelelően és egyenletesen meghajlitani az U csőre felfogatandó abszorber-lemezt. Meghajlitani, a csövek helyét kialakitani hogy lehetne egyenletesen? Forrasztani gondolom nem lenne egészséges a vékony lemez, illetve a cső különböző tágulása miatt. Itt még esetleg lenne egy olyan lehetőség, hogy az U cső két ágát különböző vastagságú csőből késziteném: az egyik(hideg, alsó) lenne pl. 10-es, a másik, a felszálló/meleg ág pedig 28-30-as. Igy aránylag nagy elnyelőfelületet nyernék a vákuumcsövön belül, annak belvilágát elég jól kihasználva. Viszont ami zavar, az az, hogy valószinüleg a két különböző vastagságú csőnek más-más lenne a hőtágulása, vagyis a keletkező feszültség előbb-utóbb kifárasztaná, kárositaná/eltörné/szakitaná a hőgyűjtő csövet valamelyik könyöknél. Szerintetek?
-a másik lehetőség szerint a hideg csövet a meleg belsejében vezetném le, annak szinte az aljáig. Igy a vákuumcsőbe belelógna egy 38 mm-es rézcső, belsejében egy másik, 10-es rézcsővel. Valami cső a csőben féle rendszer lenne, mint pl egy hőcserélő. Sajnos ilyen kialakitású kollaktort még sehol sem láttam, pedig biztosan eszébe jutott már valakinek.
Ezek a rendszerek, vastag csővel, és több folyadékkal azért is tetszenének, mert több folyadéknak talán nagyobb a tehetetlensége, és igy nehezebben tudna felforrni a csőben a viz.
Szerintetek melyik változat lenne jobb, és olcsóbb? Nem akarom, és nem is tudom anyagiak miatt egyik napról a másikra elkésziteni, de nagyon szeretném, és köszönettel veszek minden javaslatot, 5letet!
Köszönettel, Barbot
durkonorbiVálasz erre
2009-10-19
12:30:41
#2778
Sándor!

Én is köszi a részletes leírást! Ez a módszer vajon működik egy szimpla vegyetüzelésű mmg kazánnal is? Olyasmi mint ez a képen, csak keskenyebb ... kb 20 kw-os, szé-fa üzemre, relatíve kicsi tűztérrel, 3 táskával... ?!

www.agroinform.com/files/aprohirdetes/2009/08/23/agroinform_20090823193517_Kazan_001.jpg


Másik Sándor: köszi a Konix infot is!


Biosolar Forum  =>  Fűtés , HMV - Problémák  =>  Tervek - Barbotlapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva