English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Fűtés , HMV - Problémák  =>  Tervek - Barbotlapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2012-03-19
12:43:13
Előzmény: robert #27366#27370
szia robert!
Én sem látom gazdaságosnak a napkollektoros fütést. Én igazából az esetlegesen fel nem használt hmv hőjére gondoltam. Ha anyagi lehetőségünk engedné, csak megújúló energiát használnánk, igy örülümk annak is, amit ad az Ég.
Általában június kivételével a nyár napos, meleg, a késő őszi-kora tavaszi időszak is napos,de hüvös. Pontosabban nagy a hőingadozás, a hőmérséklet-különbség a reggeli és déli-délutánni órák között (akár 20, vagy több fok is lehet). Tehát napközben elméletileg keletkezhet annyi fürdésre, mosakodásra fel nem használható hőtöbblet a hmv, vagy puffertartályban, hogy azt érdemes legyen megforditani a fütésrendszerben.
Életritmusunkból kifolyólag melegvizre elsősorban reggel és este van szükség (napközben mosásra,mosogatásra tervezem csak-oda meg a langyos is jó). Tehát ha a család túl van az olyan esti, és reggeli programokon, amihez nem szükséges melegviz, akkor a tartályban levő meleget be lehet keverni a házba, és fel lehet használni a fütéskörben. Hiszen igy csökken a tárolótartály (hmv, puffer) hőmérséklete, igy ujra van hova dolgozzon a kollektor, ha süt a nap. Vagyis elsősorban meleg vizre van szükségünk, aztán ha marad melegviz, lehet hasznositani, ha nem, akkor meg ujra melegit a kollektor. Ha meg nem süt a nap, még mindig ott van a vegyes kazán.
2012-03-19
11:47:42
Előzmény: barbot #27364#27366
barbot,


"... Átlag 6 hónap fütés (szinte 7) Ha ebből lefaraghatnék két hónapot, úriember lennék..."

A két hónap csökkentést napkollektorral szeretnéd elérni?

Feljegyezted, hogy abban a két hőnapban mennyi gázt/fát tüzeltél el eddig? Ha igen, akkor tudhatod, hogy mennyi energiát kellene a napkollektorokkal megtermelmi, és elraktározni.
Ezeknek az adatoknak a figyelembevételével adódik, hogy egyáltalán mekkora kollektorfelületre lenne szükség a cél elérése érdekében.

Amíg ezt nem látod, addig nem érdemes továbblépni.

2012-03-19
11:18:37
Előzmény: sándor #27360#27364
Szia Sándor, Payagyerek, mindenki!
Köszönöm tanácsaidat! Többször is elolvastam, átrágtam magam a Ti rendszereitek megoldásain.
Mivel nagyjából összeirtam egy új topikinditásra való állapotleirást, meg kérdést, most kihasználom az alkalmat, és bemásolom ide azt, ami lecsapódott az utóbbi pár hét alatt:

Minél többet olvasgatok, keresgélek, annál több kérdés merül fel. És mivel még nincs tapasztalatom napkollektoros rendszerrel, sokszor kerülök tévutra elképzeléseimmel (lásd előző hozzászólásaimban).
Régóta szeretnék egy napkollektoros használati melegviz készitő rendszert, és úgy tünik, hogy az idén talán összejön az alaprendszer „anyagi alapja”, vagy legalább egyes elemei.

A napkollektor-használat érdekében tettem már lépéseket, ugyanis vásároltam olcsón egy 20 csöves, 200 literes tartályos, nyilt rendszerű napkollektort azzal a céllal, hogy a vákuumcsövek, és a tartókeret felhasználásával egy zárt rendszert épitsek. Úgy tünik, ennek a tervnek sok buktatója van, de erről olvashattok a „http://biosolar.hu/forum/259” fórumcim alatt is.
Tehát arra gondoltam, hogy megpróbállok egy gazdaságos rendszert épiteni vásárolt elemekből. Olyan rendszert szeretnék, ami a szükséges ellenőrzéseken kívül akár két hétre is magára hagyható, biztonságosan üzemeltethető. A fütésszerelésben nem vagyok mester, de a meglevő rendszerünk nagy részét már én épitettem, a szerelésekkel, forrasztásokkal elboldogulok. A lényeg az lenne, hogy lerakjam egy stabil, bővithető, fejleszthető kollektoros rendszer alapjait, és ehez kérném a segitségeteket, tapasztalatotokat.

Amim van:
-Kiépitett fütésrendszer Viadrus öntöttvas, vegyestüzeléses kazánnal, tartalék gázkazánnal.
-A házban levő fütésrendszer Dunaferr radiátorokkal + rézcsővel van megoldva, a szomszéd épületben levő kazánnal pedig 1 méter mélyen vezetett, szigetelt Haka 5 rétegű cső köti össze. A fütésrendszer hossza kb. 45-47 méter.
-Használati melegviztartályom egy 300 literes, egy hőcserélős, belül zománcozott Hoval, amit szinte újszerű állapotban vettem.
-A HMV tartály és a fürdő sajnos gyakorlatilag a rendszer két végén van.
-20 csöves, 200 literes nyilt rendszerű napkollektorom nincs használatban. Amenyiben nem tudom felhasználni elemeit egy zárt rendszerhez, megválok tőle.
-Átlag 6 hónap fütés (szinte 7) Ha ebből lefaraghatnék két hónapot, úriember lennék. :-)
-Az éves átlaghőmérséklet 7-7.5 fok celsius, a napos órák sokéves átlaga 1950-2000 óra.
-A napkollektorok telepitésére alkalmas tető 45 fokos, és D-Ny-ra néz.
-A tető, és a jelenlegi hmv tartály közti függőleges távolság max. 5 méter.
- Lehetőség lenne a kollektorok hmv tartályát a pincében is elhelyezni, kb. a rendszer közepén, de nem szivesen tenném ide, mivel a hűvös pincére szükségünk van, illetve nagy a szintkülönbség az itteni tető, és a pince között.
- A kb. összeg, amibe bele kell férjek az 200000, max. 250000 Ft, és ez is csak részletekben.

Amit meg kell(ene) vásároljak:
- napkollektor- sik vagy vákuumcsöves, használt vagy új
- napkollektor vezérlés, szabályzó- új
- napkollektor szolár állomás – egy, vagy két körös -új
- 300 vagy 500 literes hmv, vagy puffertartály- használt
- drain back tartály- használt vagy új
- apróságok, vezetékek, csövek, stb...használt vagy új

És akkor kérdeznék:
- sik vagy vákuumcsöves kollektort vegyek? A székelyföldi viszonyok közé talán jobb lenne a vákuumcsöves.
- Ha sik kollektort, akkor 2-3 használtat, vagy egy újat?
- Sik kollektorral lehet drain back rendszert épiteni, hogy a kollektorkörben is a fütéskör vize legyen, fagyálló nélkül?
- A sik kollektor réz abszorberes (drágább) legyen, vagy olcsóbb (alu-abszorberes)?
- Ajánlottak szállitássérült, vagy gyárban visszamaradt rézabszorberes, német sikkollektort kb. a legolcsóbb kereskedelemben levő áráért. (kb. 300 ájróért) szerintetek?
- Ha vákuumcsövest, akkor heat pipe, vagy U csövest?
- A kollektorok nyári ( fölösleges) hőtermelésének leadására van egy északi, télen hideg, nyáron hűvös, fütetlen 5x6-os helység.De igazság szerint nyáron sokszor többet fázunk a házban, mint télen, mivel sokszor van 17-19 fok esténként az 50-es, 60-as téglafalak között. tehát a viz viszahütésére lenne lehetőség
- Napkollektor vezérlésből melyiket ajánljátok?
- Szolár állomás: egy vagy két köröset? De ha meggyőztök, hogy biztonságosan lehet használni egy hőfokkülönbség-kapcsolóval vezérelt keverőszivattyút, és az elég is, akkor azt választom. Itt arra gondoltam, hogy ha van 5-10 fok különbség a kollektor, meg a tartály között, bekapcsol, leadja az összegyüjtött hőt, majd kikapcsol.
- 300 literes HMV tárolót, vagy inkább egy 500 literest (ha befér). Ez lehetne puffer is, és dolgozhatna a kollektor pufferre?
- Drain back tartály:-használhatnám drain backal a fütésrendszerben kerengő vizet? A meglevő rendszeremben ellenőrzés során nem volt lerakódás, a szűrőkben nem volt felakadva darabosabb szennyeződés.
- A drain-back tartály müködik a fütésrendszer jelenlegi, 1,2-1,8 atm. Nyomásán? -Nem szeretnék nyilt rendszert használni. Ha Drain back rendszert használok a fütéskör vizével, akkor a meglevő tágulási elég? Illetve ha a drain backos rendszert 1,2-1,8 atm- nyomáson használom, mekkora tágulásira lesz szükség, ha a meglevő, jelenlegi rendszeremben kb. 130 liter viz van (ebben nincs benne a radiátorok vize, azokra nem találtam adatot sajnos).
-Az apróságokat, tartályt itt meg lehet venni, főleg ausztiából hoznak használtakat (néha sikkollektort is kb. 50-60000 ft-nyi lejért). A 300 literes tartály kb. 70000 Ft.
És végül: minél egyszerübb, átláthatóbb, annál jobb.
Ha lehet, inkább egy fagyállómentes rendszer melé állnák, mert a fagyálló sokba kerülne ekkora rendszerhez.
Egyelőre enyi. Várom köszönettel tanácsaitokat!
Barbot
2012-03-19
10:05:12
Előzmény: tutibor #27318#27362
Hány helyen méred a tartály hőmérsékletét , hogy ennyire pontosan tudod a "veszteséget" ?
MErt az, hogy a tartály tetejénél 6 fokot csökkent a víz hőmérséklete, az azt IS jelentheti, hogy alul mégtöbbet...hisz a víz rétegződik !


2012-03-19
08:09:06
Előzmény: tutibor #27318#27355
Ez tetszik is. Csak épp lehetne összekötni a meglevő rendszerrel valahogyan. 2 héten belül eldöl, hogy tudom hazahozatni,és akkor kézbevehetem, megismerhetem a fizikai valójában is. Akkor talán könyebben dönthetek pro és kontra...
2012-03-17
18:11:06
Előzmény: barbot #27242#27318
Én tapasztalatból mondom hogy 1 gravitációs vacuumcsöves napkollektor tartályának vesztesége teljes töltetnél nappal 14 éjjel 6 foknál este 6(68°) és reggel 8(62°) között 6 fokot esett. Magasabb vízhőfoknál +1-+2 fokkal nőhet, alacsonyabbnál -3--4 fokkal csökkenhet a veszteség.
Tartály 5,5cm vastag purhab szigetelés.

2012-03-15
22:06:05
Előzmény: tutibor #27236#27242
Biztosan nehéz lenne, + mászkálni, + emelni, és ki meg visszafödni a cserepet-nem egyszerű mulatság,nem is vállalnám- pedig nagyon szeretnék egy napkollektort.
Ajánlatodat köszönöm, de nem oldaná meg a legfőbb bajomat, a külső tartályt, annak hőveszteségét, stb. Pedig teljesitményben valószinüleg lekörözi a fém heatpipeokat. A heat pipetól azért ódzkodok, mert az egy + hőcserélő, vagyis egy + meghibásodási forrás. Az u csőves, meg a sikkollektor is azért szimpatikus, mert a megtermelt hőt azonnal el lehet vezetni.
A barátom nemrég szerelt fel egy sikkollektoros rendszert, 2 kollektorral. Ő nagyon meg van vele elégedve, azt mondja, hogy most is ilyet venne, nem csövest. A vezérlője jó cuccos, éjszaka visszahűti, ha bekapcsolja a vakációs programot. Bár az őszi fejlesztés után (a 200 literes hmv tartály mellé vett még egy 300-ast) még nem volt szükség visszahűtésre- valami 60-70 fokot emlitett az ősszel.
Tanácstalan vagyok, nyakunkon a tavasz, és csábitó a napsütés...:-)
2012-03-15
17:22:16
Előzmény: barbot #27232#27236
Úgy gondoltam, hogy állvánnyal együtt. Hát ezt a mutatványt tetőn megcsinálni???
Inkább ne!
Tudok eladni a sajátomból olyan csövet ami heat pipe-os, csak tiszta üveg.
A belső csőben is vacuum van, meg egy kis folyadék. És ez jön-megy (a napsütés hatására elpárolog, a felső részen lehűl, és kicsapódik).
3700,-/db.

www.youtube.com/watch?v=yQfM5THwvUc&feature=related

A fémbelsős heat pipe dologban nem vagyok otthon, de szerintem házilag nagyon macerás és költséges, főleg ha olyan pontosan akarod csinálni mint a gyári.




2012-03-15
15:42:03
Előzmény: tutibor #27101#27232
Hogy gondolod az emelést: úgy, hogy az álvány felső felén levő tartály-kengyelben átforditod a tartályt?Ehez is fel kell menni a tetőre.
Hogy érted, hogy "Vagy olyan csövet kell használni amibe nem megy bele a víz. "? Hogyan tudsz segiteni? :-)
Ma bementem az egyik helyi szerelvényüzletbe, de nem rajongtak az 5letért, hogy kollektort adjanak csövek nélkül. Pedig a kollektor árának majd fele a cső, ha jól matekelem...
Vajon lehet kapni a kereskedelemben vákuumcsöves kollektorhoz felső osztó/gyüjtőt?
És HeatPipe-os, vagy U csöves kollektor csövébe való abszorlemezt? Mert én csak hőcsővel együtt találtam, úgy meg drága...
2012-03-13
08:45:11
Előzmény: barbot #27094#27101
Fizikailag kell a kollektor csövek oldali végét megemelni, ha van rá lehetőség.
Vagy olyan csövet kell használni amibe nem megy bele a víz. Ebben tudok neked segíteni.

2012-03-12
22:55:21
Előzmény: tutibor #27081#27094
Hogyan lehet kiüriteni akkor a csöveket? A bennehagyott viz azért sem tökéletes, mert egy halom vizkövet, lerakódást generál.
2012-03-12
19:20:55
Előzmény: barbot #27072#27081
A 1800x58-as cső a legáltalánosabb. Ezt mindenki tart.
A belső hőelnyelő felület szokott 2 fajta lenni.
Olcsóbb:

Drágább:

Árban, és teljesítményben is van különbség, de nem számottevő.

A csövek kiürüléséről: Akkor kitud párologni amikor még jó idő van, de ekkor használatban van, amikor már nem számottevő a hozam akkor viszont a csövek sem képesek felforrni.

Ha a csőben lévő víz problémás, tudok rajtad segíteni, de ez plusz költség.





villam64Válasz erre
2012-03-12
17:40:28
Előzmény: barbot #27072#27073
A csövekre válaszolok. Van a belső festett üveges, és a festetlen üveges. A tied festett lehet 1,8 m hosszú, 58 mm külső átmérő. Ilyet sokan gyártanak. A többi ritkábban gyártott. Azok nem teljes koppintások, hanem kísérleti eredmények, de nem olyan elterjedt. Az átlátszó üvegest azért használják, mert kikerülik a belecsúsztatott hőszállító cső, és a vákuumcső közötti hőcserélő lemezt. Az abszorbert a hőszállító csőre teszik. Ezeknél csak a vákuumcső jó szigetelő képességének a felhasználása a cél. Van, hogy sík kollektornak tűnik, mert sík abszorber van benne, a vákuumcsövek meg egymás mellett hézag nélkül. Ebből is van U csöves és HP-os is. A te csöveid miatt szerintem ne aggódj. Azért van ennyi féle, mert egy része kísérlet, hogy jobbat hozzanak létre, esetleg bizonyos éghajlatra, egy része meg jogdíj kikerülése lehet.
2012-03-12
16:55:13
Előzmény: tutibor #27043#27072
Sziasztok!
Én eddig úgy hittem, hogy a vákuumcsövek csak méretben különböznek (1400,1800 mm hosszúság,illetve 58 és 70 mm vastagság-harmadiknak meg hogy dupla vagy szimpla falu. Azt, hogy a fotókon, reklámokban találkoztam már átlátszó, és szinezett üvegben elhelyezett U csővel is, a minőségre fogtam, nem a különböző szabványokra, stb.
A csövek különbözősége a jövőre nézve mit jelent: pl. ha eltörik egy cső, akkor nem tudok méret alapján betenni egy másikat? Nem tudok bemenni a sarki üzletbe, hogy kérek 3 drb 1800 mm hosszú, 58mm vastag vákuumcsövet, majd hazamenve bele rakom a régi helyére, és kalap?! Mennyire cserélhetőek egymás között a csövek, illetve pl. a felsőtartályos (nyilt rendszerű)kollektorok csövei ugyanazok-e,mint a heat pipe, u pipe csövekhez alkalmazottak?
És egy kicsit más irányú kérdés: a felső tartályos kollektorból leengedve a vizet még a fagyok előtt, a csövek levétele nélkül ki tud ürülni a vákuumcső pl. úgy, hogy napsugárzás hatására elpárolog belőle a viz? Magyarul: a kollektor téliesitését meg lehet oldani tetőremászás nélkül?

villam64Válasz erre
2012-03-11
19:52:27
Előzmény: barbot #27039#27044
Sajnálom. Próbáld eladni, és építeni egyet. Az U csöveseket átlátszó csövekbe teszik, saját abszorbere van. Építhetsz légkollektort belőle. http://biosolar.hu/forum/264/75
2012-03-11
19:35:42
Előzmény: barbot #27039#27043
Én is az egyik előző hozzászólással értek egyet tapasztalatból.
Nem a csövekben, és a tartályban lévő víz belefagyásával van a probléma, hanem az oda vezető bekötő csővel.
Bárhogy is szigeteled, ott a fő gond, gyorsan jégdugó alakulhat ki.
Ha -5 fok felett használod akkor sok ezer liter meleg vizet fog készíteni neked különösebb gond nélkül.
2012-03-11
19:30:51
Előzmény: villam64 #26971#27042
Elfeledtem csatolni a képeket, pótolom.





2012-03-11
18:58:25
Előzmény: villam64 #26971#27039
Az u csövet két csőből alakitottam volna ki, idomokkal, igy beleférne az üvegcsőbe. És bizony, ha azt látom, hogy mennyiért adnak egy kész abszorberlemezt, elgondolkodtató: a számolt kb. 140.000 ft-ból elég szép sikkollektor-felületet lehetne épiteni...
Az Oldtri-nak javasolt dolgokat nézegettem, átolvastam azt a kategóriát is, de nem tetszik ez a felső tartályos megoldás.
És köszönöm, hogy felhivtad/felhivtátok a lehetséges hibákra a figyelmemet, egy buktató alaposan hazavágta volna nem a kedvemet, hanem az anyagi lehetőségemet. Nem adtam, adom fel, mindenképpen szeretnék egy napkollektoros rendszert, de most mit csináljak a tartályos napkollektorommal? medencém mostanában nem lesz. Azért vettem, hogy átalakitsam. Két lehetőségem van: meghagyom pótalkatrésznek, elsősorban a csöveket-de vajon ezek a vákuumcsövek használhatóak-e az U csöves kollektorhoz? Ha igen, van 20 csövem. A másik lehetőség: Adjam el? Még haza sem hozattam, ott van Pécs mellett a barátomnál.
Mellékelek két fotót a kollektorról, még a volt gazdája készitette. :-) 20 cső + állvány lapos tetőre + 200 literes tartály. Nem hőcserélős, a viz be van vezetve közvetlenül a csövekbe.

villam64Válasz erre
2012-03-11
07:48:12
Előzmény: barbot #26959#26971
Megpróbálom újra leírni életem fő művét, amit az átkozott google chrome böngésző tönkretett a kék halállal, és a gép újraindításával írás vége felé.
Az U csöves javaslatod otthoni körülmények között, a kis ív miatt nem tartottam megvalósíthatónak, mert a réz cső megtörne ekkor, 40 mm külső átmérőnél. A cső a csőben nem olcsó. Még új U csöves kollektort is ha kétszer láttam eddig, használtat meg egyáltalán. Nem akartam a kedved elvenni a kísérletezéstől, csak a lehetséges hibára hívtam fel a figyelmed.
Én inkább javaslom a meglévő napkollektorod rendszerhez illesztését. Ámbár típus kérdése, mennyire egyszerű. A leírt változatokon, és amit Oldtri-nak javasoltam nem gondolkodtál? http://biosolar.hu/forum/293 Csak te másik kategóriába kerültél közben. Javaslom átolvasni a többiek írását is, akik használnak ilyet.

2012-03-10
22:06:14
Előzmény: villam64 #26922#26959
Én keményforrasztással akartam kialakitani az u csövet, hajlitáskor eléggé kigyengülhet a réz. Átnéztem kutyafuttában a két oldalt, tényleg nagyon jók. Látom, hogy nagyjából egy pár tipus váltakozik, azokon belül meg altipusok. Láttam, hogy van koncentrikus csőkialakitás is. :-) És elég jó hatásfokkal. Mekkora esélyem van U csöves kollektort kapni használtan, illetve hol lehet elfogadható áron vásárolni? A neten sokat keresgéltem, de pl. használtan mik a lehetőségek Mországon U vákumcsöves, vagy sik kollektort (réz abszorberest)venni?Milyen sikkollektort lehet venni 70.000 ft alatt?
Az abszorberek felületének festése azon kivül, hogy matt fekete,és hőálló, mit kell tudjon? Én az igazség szerint nem festékre gondoltam a kollektoromat tervezgetve, hanem a vadász-szaküzletekben kapható puskacső-feketitőre: az mattfekete felületet ad, és hőálló. Az árát nem tudom, de az elmondások alapján jól szinez.

villam64Válasz erre
2012-03-10
06:41:08
Előzmény: barbot #26921#26922
Sok féle kísérlet volt. A vékony alu lemeznek van helye tágulni, a légrés miatt, és a 0,1-0,2 mm vastagsága miatt. Vannak U hőszállító csövek, de gyári technológiával. Kézi hajlításnál többszörös sugárral lehet csak. Nem tudsz visszafordulni, a rézcső törése miatt. Van ahol gyárilag lemezt hegesztenek rá, ezt látod, de jó minőségű fény elnyelő réteggel vonják be. Gyári melegmegmunkálásnál több mindent meg lehet csinálni. Aprólékos munkával te is hajlíthatsz alu 0,1-0,2 mm vastag lemezből hővezetőt a hőszállító csövedhez. Tettünk fel linket a svájci tesztlabor oldalára a vákumcsöveseknél, napkollektoroknál. www.spf.ch/Kollektoren.84.0.html Itt a teszteknél ábrák is vannak. Igaz régen néztem rá. Lehet, hogy áruba bocsátották az eredményeket. www.estif.org/solarkeymark/collector-theory.php
2012-03-09
22:40:58
Előzmény: villam64 #26918#26921
Nem értem ezt az üvegcső-alu hőközvetitő lemez kapcsolatot. Az aluminium lemez ráfeszül a vákuumcső belső falára? És hogy oldják meg a hőtágulást, vagy van arra hely? A rajzokat nézegetve mindegyik üvegcsőben még volt légrés az alu abszorber előtt. Vagy pl. fakeco 2010-06-29, 15:58:28-es hozzászólásában ezt irja: "Indexen; Wattocsak koleganak 60 db Shott tipusu vakuumcso robbant fel, ezmar komoly kartetel.Bovebben este kommenteli.A cső fémmentes. Gyártják. Gyártó: Ikarus solar Schott csövekkel Tyfocor töltéssel alkalmazható a nagy termikus terhelés következtében. www.ikarussolar.de " Itt is cső a csőben elrendezés van, hangsúlyosan vékony belső csövekkel. Vagy ez egy hibás irány a vákuumcsövek történetében? Pl. láttam olyan heat pipe rendszerű csövet is, ahol a rézcsőre egy hullámos, egysiku lemez volt rápréselve.Annak is különleges vákuumcsöve volt?
Ha igy van, akkor anyagilag tényleg nem érdemes átépiteni a kollektort...
Még nem adtam fel, de akkor hogyan tovább?
villam64Válasz erre
2012-03-09
21:04:22
Előzmény: barbot #26915#26918
Nem koncentrál a vákumcső. A belső cső külső felületére felvitt anyag a fényt hővé alakítja. Ez a belső üveget átmelegíti. Innen többségében alumínium lemez segítségével juttatják el a hőt a hővezető csőhöz. A te rendszeredben meg vízzel érintkezne normálisan. De te ezeket kihagynád. Marad a ritka levegő. Ilyen esetben a hőátvitelhez 2-3 liter folyadék helyett szükséges 100-200 m3 levegő. A bedugott csöved alig fog hőt kapni. Amennyiben ez a terved, akkor 1 tesztmérést próbáljál 1 csővel, és a hozzá megépített teszt csővel. 100 °C belső üvegcső hőmérséklet alatt csepegtetni kell a vizet, hogy mérhető legyen a hőemelkedés. Az általad feltételezett 70-80 °C-os vákumcső belső mellett a bedugott rézcsövedbe belenyomott hideg fagyálló abban a pillanatban visszahűtené a csövet. A levegő nem mozogna a néhány molekulájával annyit, hogy pótolja az elnyelt hőt. Ezt még tetézné a rézcsöveken a kondenzvíz lecsapódása, ami nappal elpárolog, bár a hideg csepp a vákumcső meleg felületének nem tenne jót. Rövid élete lenne. Éjjel nem párologna el, hanem összegyűlne. Nekem egyre több buktató látszódik a megoldásodon. Inkább tesztelj egyet előtte. Álló rendszert ne értékeld tesztnek. Én is mértem üres vákumcsőben 150-170 °C-ot. Az ebből kilógó alumínium cső megfoghatatlan volt. A kinti 0 °C-os levegő nem tudta elszállítani róla a hőt. Nagyon nagy a hőszállítási különbség. Például bedugod a vízzel töltött rézcsövet és méred, hogy melegszik.
2012-03-09
20:03:01
#26915
Sziasztok!
Igen, fagyállót szeretnék használni, mert egyfelől macerás a tetőn mászkálni a rendszer leüritése miatt, másfelől pedig tapasztalatból tudom, hogy azok a (bármilyen)rendszerek a megbizhatóak, amelyikben kicsi az emberi tényező befolyása- itt arra gondolok, hogy egy rendszeresen (évi 1-2 alkalommal) ellenőrzött, felügyelhető, de bizonyos keretek között autonóm rendszer a megbizható.
A rézcső ára bizony komoly ellenérv, ezért is érdeklődtem, hogy lehet-e külön abszorber-hengert, illetve u-csöves kollektort vákuumcső nélkül kapni a kereskedelemben. A rézcsövet számoltam, kb. 140-150.000 ft-ba kerül a jelenlegi középáron. Ez itt kb. 50-150%-al kevesebb, mint az üzleti ára egy 20 csöves kollektornak. A munkát nem számolom, azt megcsinálom, és elfelejtem. De amit közben tanulok, azt a haszonhoz irom. :-)A folyadékáramlást azonos vastagságú idomokkal gondoltam megvalósitani, vagyis amilyen vastag a vékonyabbik (leszálló) cső, ugyanolyanra lenne leszűkitve a vastagabbik is, attól függetlenül, hogy az osztó-gyüjtő csövek vastagabbak (is) lehetnek. Úgy szeretném müködtetni a rendszert, hogy a vákuumcsövek gyüjtőjében ne menjen 70-80 fok fölé a hőmérséklet. Igy elméletileg lenne 20-30 fok tartalék...
Az, hogy alólról egyenként kell fel, illetve le kell húzni a csöveket, nem zavar. :-)Csak épp müködjön. És ha tavasszal-ősszel előmelegiti a hmv-et, illetve csak nyáron ad teljes értékű meleget, akkor is rendben van, ha olcsó a rendszer. A vákuumcsöves rendszerben még az is tetszik, hogy moduláris- vagyis ha most csak 10 csöves kollektorra lesz pénz, akkor akkora kollektort épitek. Ha közben nyerek a lottón akkor nagyobbat.
villam64 irja: "...A te 28-as csöved a levegőből kellene, hogy felvegye a hőt, aminek jóval kisebb (néhány %-a) a hővezető képessége..."-ezt nem értem. Én úgy okoskodtam, hogy a vákuumcső felülete egyfajta lencseként a csőre koncentrálja a napsugárzást. Aztán hogy a rézcső, és az üvegcső között levő levegő is felmelegszik, az csak hab a tortán. Rosszul gondoltam? Még arra is gondoltam, hogy ha a vastag és a vékony csövet nem koncentrikusan, hanem párhuzamosan vezetem a csőben,azzal nemcsak hogy nem hütöm vissza vastag, melegvizes csövet, hanem növelem a hőfelvevő felületet is. Szerintetek?
Télen is van napsütés, elég sok. Az már más tál tészta, hogy amikor télen hét ágra süt a nap, akkor olyan hideg van, hogy csuhaj! A napsütéses órák számának még utánnanézek pontosan, hogy számszerűsitsem tapasztalataimat.
Az 5 rétegű csőre már én is gondoltam- miután olvastam itt a fórumon, hogy ha a kollektor előtt-mögött egy-két métert rézcsővel vezetünk, akkor lehet használni a műanyagot is.Itt a pexal, illetve a haka tipusok terjedtek el. Van menetes, és préselős tipusu csatlakozó is.
A leszálló vezetékek szigetelését meg a fűtésemhez hasonlóan oldanám meg: a vezetékre húznék egy rend szivacsot, és ezt belehúznám 3 réteg műanyag szennyvizcsőbe. Belülről indulva a legbelsőben levegő, a második-harmadik között pur habbal szakaszokra osztott levegő, a második-első között pur-hab szigetelés lenne. Igy ha gond van, a belsőből ki lehet húzni a csöveket, illetve biztositva lenne a tágulási hely. Mondjuk 80-110-125-ös szennyvizcső-rend jó is lenne...
És végül: ha olyan szerencsém lenne, hogy jó áron használt sikkollektort találnék kettőt-hármat, akkor annak örülnék...
No, ez jó hosszú lett, de legalább lesz,mit izekre szedjetek.

villam64Válasz erre
2012-03-09
09:40:22
Előzmény: barbot #26792#26871
Akkor marad a komplett vákumcsöves tartállyal. Vagy állandóan fagyállóval feltöltve, vagy Sándor módszer, nyárra vízzel csere, télre vissza ugyan azt a fagyállót. A fagyálló mennyisége harmada lehet a víznek. Télen kevesebbet süt a nap, nem tud annyit felmelegíteni. Ezt a kevesebbet megjáratni keringtetővel a fűtés rendszer felé. Csak a téli üzem miatt, csak külső hőcserélővel. Az U csöves megoldásod, meg a másik, azon kívül, hogy drága, hatásfokban sokkal rosszabb lenne egy külső hőcserélő hatásfokánál. A hp rendszereknél nagy belső üveg teljes felületének nekifeszítenek egy hőszállító lemezt. A te 28-as csöved a levegőből kellene, hogy felvegye a hőt, aminek jóval kisebb (néhány %-a) a hővezető képessége. Tehát a csőben 100 °C feletti hőmérséklet szükséges. Ezt a vákumcsövek is csökkent hatásfokkal állítják elő. Ez a megoldás legalább fele hatásfokú lenne, mint a jelenlegi rendszer külső hőcserélővel történő bekötése.
Télen is sok tiszta napsütéses időtök van? A napsütés számít, csak akkor termel. Le kell seperni a havat róla. A hideg miatt a fagyálló kell. Nem a vákumcsöves kollektor a tartállyal a megfagyás veszélyes, hanem a vékony házba bevezető csövek, azokat kell jól leszigetelni. Minimum 10 cm. Fagyálló esetén is. A bevezetésre jó lehet az ötrétegű cső. Töredéke a hővezetése a rézhez képest (valószínűleg az olcsósága miatt építik padlóba a réz helyett). Műanyag a belseje, nem korrodál.
Biosolar Forum  =>  Fűtés , HMV - Problémák  =>  Tervek - Barbotlapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva