English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Fűtés , HMV - Problémák  =>  Tervek - Barbotlapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2012-04-15
21:03:08
Előzmény: szocsmarci #28462#28466
Szia!
Először is köszönöm a hozzászólást. És még kérdezek:

"A szelep KVS értéke megadja, hogy a szelep teljesen nyitott állásánál 1bar nyomásesés mellett hány m3 víz tud átfolyni."
- szerinted akkor mekkora kvs-ü szelepet kell beszereljek a 30 kw-os kazánom után 5/4-es vezetékre ? Ha kéred, szükségesnek tartod, beirom újra a mostani rendszerjellemzőket.


"Nem engedi ki a forró vizet a rendszerre, gyors működésű. A motoros szelepek zárási ideje akár fél perc is lehet, ez pár másodperc alatt zár."
- ezek szerint akkor a pufferen keresztül átfolyhat a teljes, szivattyúzott vizmennyiség? Vagyis a puffer által képzett "hurkon" keresztül megy tovább a fütési viz a radiátorok felé?

"Ne haragudj, de nem követtem a Villámmal folytatott tervezéseteket, és nem tudom értelmezni a rajzodat."
Nem haragszok, köszönöm, hogy segiteni akarsz. Villamnak rengeteg munkája fekszik abban, hogy elképzeléseimet anyagi és tudásbeli lehetőségeimhez igazitotta. Volt eszmecserénk a fütésrendszer elemeinek jelőléseiről, aztán ezeknél maradtunk. De szivesen veszem, ha a rendszerben használt, és alább felsorolt elemek szabványos jelöléseit megmutatod, szivesen tanulok.
-a röviditések:
K-vegyes tüzelésű kazán (30kw-os viadrus)
TT1-3-tágulási tartályok
BSz1-4-biztonsági szelepek
Sz1-3- szivattyúk
M1-5- mérőpontok
HK1-2- hőkapcsoló
HKK-hőfokkülönbség-kapcsoló
NK- napkollektor
DBT-drain-back tartály
KVSz-kazánvédőszelep
KSz1-2 -keverőszelepek
HMV-használati melegviz tartály
PUF-puffertartály
VT1-3-visszatartószelepek
SzT-szobatermosztát

"Szerintem kicsit túlbonyolítottad a rajzod, vagy csak én nem tudom átfordítani a saját műszaki nyelvemre. Mellékelek egy "viszonylag" szabályos kapcsolást, hátha jó lesz valamire."
A legboldogabb én lennék, ha tovább lehetne egyszerűsiteni a rajzot, illetve az elképzelt rendszert. A kapcsolási rajzot köszönöm. Azt látom, hogy hasonlit a mienkre, de nem tudom olvasni/értelmezni a rajz elemeit. Fel tudod oldani nekem/nekünk?
Köszönettel, Barbot
2012-04-15
20:01:35
Előzmény: villam64 #28446#28463
"Nem azt írtam, hogy a KSZ2 kazánvédő szelep is, hanem azt, hogy a KSZ2 lehet kazánvédő szelep is. Tehát a VTA322 állítható helyett be tehetsz fix VTC511-et is. A fix, hogy később ha 60 °C-osat tettél be, akkor csak pénzért tud a radiátor hőmérsékletet 50 °C-ra csökkenteni. "- jobban tetszik az állitható (50-75 fok közötti), mert igy van 25 fok "mozgásterem", vagyis a rendszer finomhangolását el tudom végezni tapasztalatok alapján, illetve az időjárásnak megfelelően tudom szabályozni az előremenő hőmérsékletet. Ez nagyon tetszik. :-)
szocsmarciVálasz erre
2012-04-15
19:42:40
Előzmény: barbot #28445#28462
Szia
A szelep KVS értéke megadja, hogy a szelep teljesen nyitott állásánál 1bar nyomásesés mellett hány m3 víz tud átfolyni. Ez egy mesterségesen kreált dolog, de nagyon egyszerű vele számolni. Meg lehetne adni a N/m2-ben, vagy mm vízoszlopban, esetleg Zeta-ban is ezt az értéket, de a KVS-sel a legegyszerűbb számolni a méretezés során.

"aszimmetrikus folyásirány"
Nem vagyok benne biztos, de azt hiszem hogy azt jelenti, a szelepet ágait nem szabad felcserélni, úgy kell szerelni, ahogy rá van rajzolva.

"forrázásbizos (hidegvíz kimaradása esetén azonnal lezár)"
Nem engedi ki a forró vizet a rendszerre, gyors működésű. A motoros szelepek zárási ideje akár fél perc is lehet, ez pár másodperc alatt zár.

"Hőmérséklet tartomány: 50-75 °C"
Te állíthatod be a hőmérsékletet ennél a szelepnél tetszőlegesen a két szám közé.

Ne haragudj, de nem követtem a Villámmal folytatott tervezéseteket, és nem tudom értelmezni a rajzodat. De a feltett kérdésedre válaszolva:
".. .kazán előremenője, és a puffertartály hőmérséklete is elérte ugyanezt a hőmérsékletet, és már nincs honnan hideget keverjen? "
Akkor az az ág lesz nyitva, amelyikre a kék szín van rajzolva, mert azt hiszi a szelep, hogy az a hideg.

""Egyes termosztatikus szelepekhez a rendszer megfelelő működéséhez a hideg oldali ágban az ESBE szelep elé fojtószelep beépítése válhat szükségessé! Ennek meghatározása az adott rendszertől függ! " -ez mit jelent?"
A szelep jó működés miatt a hideg és a meleg ágon a nyomásnak egyformának kell lenni. Ha az egyik ágon túl nagy a nyomás (pl a melegen), akkor a szelep kezd zárni, de érdemi változás nem történik, mert a melegvíz nagyobb nyomása ellensúlyozza a melegoldal zárását. A szelep ezért zárás közeli állapotban fog dolgozni, ami nem jó, mert beleng (nem lesz állandó a kevert víz hőmérséklete). Ezért kell a két bemenő oldalt "kiegyensúlyozni". Ez főleg nagy rendszereknél lehet látványos, márhogyha nincs fojtószelep a megfelelő oldalon.


Szerintem kicsit túlbonyolítottad a rajzod, vagy csak én nem tudom átfordítani a saját műszaki nyelvemre. Mellékelek egy "viszonylag" szabályos kapcsolást, hátha jó lesz valamire.






villam64Válasz erre
2012-04-15
14:36:57
Előzmény: barbot #28445#28446
Amire sejtem a választ, válaszolok.
Nem tudom mi pontosan a kvs érték, de összehasonlítási alapnak jó. A forrázás biztos azt jelenti, ha nincs a hideg ágon nyomás, akkor lezárja a meleg ágat. Nem a hőmérsékletet figyeli.
A keverőszelep. Ez egy váltó csapként működik. Beállítod mondjuk 75 °C-ra. A hideg és a meleg ágból, megpróbálja ezt a 75 °C-ot tartani. Ahogy melegszik a hideg ág, melegszik picit a meleg ág. Hogy tartani tudja a 75 °C-ot, ezért egyre jobban nyit a hideg ág felé, gondolván, hogy hideget kap. A tartály melegszik. Egyre melegebb jön onnan. A szelep közben arányosan zárja a meleg ágat. Végül olyan meleget kap a tartály felől, hogy csak az a hideg irány marad nyitva, így a tartályon keresztül megy a fűtés. Vagy a kollektor körben, hogy sorba van a két hőcserélő. Amíg a hideg ágon érkező víz nem meleg, addig onnan, csak egy része jut a kevert ágra. Ez fokozatosan történik a váltás, nem hirtelen, mint egy kapcsolónál. Ha gyengén fűtesz, akkor sosem kever hozzá. Amint nem fojtogatsz, hanem hagyod égni, egyből bekapcsolódik a keverés, és elvégzi helyetted a szabályzó funkciót. Neked csak a felfűtés végére kell figyelned.
A fojtó szelep nem lett tervezve, felejtsd el.
Nem azt írtam, hogy a KSZ2 kazánvédő szelep is, hanem azt, hogy a KSZ2 lehet kazánvédő szelep is. Tehát a VTA322 állítható helyett be tehetsz fix VTC511-et is. A fix, hogy később ha 60 °C-osat tettél be, akkor csak pénzért tud a radiátor hőmérsékletet 50 °C-ra csökkenteni. Tehát előre eldöntöd, mennyivel akarsz fűteni, és a többi menjen a pufferbe. Nem ez fogja a vendégeket leforrázni. Nagyobb a kvs-e, többet enged át, jobban betölti a kazánvédő funkciót. Mind a kettő szelep fajta váltó funkciót végez, csak más hőfok görbe szerint. A keverőszelep 50 °C-ot igyekszik tartani, A kazánvédő 50 °C-tól elkezd átváltani és 60 °C-ra átvált. A végeredmény mindkettőnél, hogy a hideg ág megy csak a kevert felé.
Az utolsó T idomos megoldásod nem létezik. Hőmérséklet emelkedésre nyitó szelep nem létezik. Az egy csap, ami a tű nyomására nyit. Ilyennel nem találkoztam. A kapilláris thermo fejemet is csak záró csapra tudtam rátenni, És a kívánt hőfokszabályozás is pontatlanabb. És nem olcsóbb. UA.
2012-04-15
12:59:18
Előzmény: villam64 #28437#28445
"A keverőszelepeknél a kvs értéket nézd, ne a csatlakozást. A kvs a víz áteresztő képesség."
Nézem, nézem, de nem értem. Pl. ennél:
www.webgaz.hu/termekinfo.php?id=1886
a kvs érték 3,5 - ez mi az eszik,isszák?

A másik, hogy vannak számomra egy kicsit elgondolkodtató dolgok leirva ugyanott:
Pl.:
"Funkció: aszimmetrikus folyásirány, forrázásbizos (hidegvíz kimaradása esetén azonnal lezár)" -ez azt jelenti, hogy ha a puffer elérte a szelep maximális hőfokát, már nemcsak a radiátorkörhöz előremenő ágat korlátozza/zárja le, hanem a pufferkört is? Mi lesz igy a kazánnal, mi lesz a magában forgó keverőszivattyúval? Vagy ha nem zárja le a pufferkört, akkor a puffert melegiti, mi meg a házban...?

"Hőmérséklet tartomány: 50-75 °C" -Itt értem, mi történik 75 fokig, de mi történik fölötte, mikor a kazán előremenője, és a puffertartály hőmérséklete is elérte ugyanezt a hőmérsékletet, és már nincs honnan hideget keverjen? Igy fel tudja füteni a puffert?

"Egyes termosztatikus szelepekhez a rendszer megfelelő működéséhez a hideg oldali ágban az ESBE szelep elé fojtószelep beépítése válhat szükségessé! Ennek meghatározása az adott rendszertől függ! " -ez mit jelent?

Azt mondod: "A KSZ2 lehet kazánvédő szelep is, annak nagyobb az áteresztő képessége. De előre el kell döntened a hőfokot, mert nem állítható." A radiátorkör előremenőjét 55-60 fokra "lőttük" be. De nem értem, hogy lehet oda beépiteni a kazánvédő szelepet. Mondjuk, elméletileg az is ugyanúgy müködik,mint a változtatható hőfokú keverőszelep, de mi történik mondjuk 60 fok fölött, mikor teljesen kinyit? Hisz a kazánvédő szelep, pl. ha 50 fokos, akkor 50 fokon kezd nyitani a hideg ágon, és 60 foknál nyitja teljesen. Vagyis semmit nem enged a pufferbe, és minden hő a radiátorkörbe kerül? Vagy forditva?

Nem lenne jobb a KSz2 helyett egy sima T idom, és előtte (a puffer ágán) valami termosztáttal szabályozható sima, egy utas szelep? Pl. az kazánkör előremenőjén a keverőszelep/T után levő csőtermosztát azt mondja: 60 fok. Erre megnyitja a puffer szelepét, szépen keveri a kazánból jövő vizet a pufferből jövővel, és igy állitja elő a radiátorkörbe szükséges hőfokot?
villam64Válasz erre
2012-04-15
07:52:11
Előzmény: barbot #28436#28437
A keverőszelepeknél a kvs értéket nézd, ne a csatlakozást. A kvs a víz áteresztő képesség. A többin majd gondolkodom. A KSZ2 lehet kazánvédő szelep is, annak nagyobb az áteresztő képessége. De előre el kell döntened a hőfokot, mert nem állítható.
2012-04-15
07:25:04
Előzmény: villam64 #28367#28436
Megértettem.
Akkor 50 fokos kazánvédőt keresek. Annál is inkább, mert 50 fok visszatérővel jól és (szerintem) az adott körülmények között gazdaságosan működött a kazánom (mondjuk, ebbe az 50 fokos visszatérőbe belekevert a hmv tartályon keresztűl jövő 10-15 fokkal melegebb viz, tehát inkább 55-60 fok volt a visszatérő-vagyis ha jól értettem- az 50 fokos kazánvédő működését hozta nagyjából).

"A VTA (VTA322) sorozatú keverőszelep, meg a beállított hőfokot igyekszik tartani. Ebből van a padlófűtéses 45 °C-ig, és a meleg vizes 60 °C-ig. Neked a 60-ig kell. Ez 45-65 °C és 50-75 °C között állítható. Szerintem a 45-65 °C megfelelő a KSZ2-nek. A KSZ1 lehet, 50-75 °C, hogy magasabb lehessen a hmv hőmérséklete."
Itt arra gondoltam, hogy ha esetleg megfut valami okból a kazánom, akkor jól foghat a magasabb hőmérsékleten áteresztő szelep. Arra is gondoltam, hogy esetleg nem lehetne a puffert bekötni egy nagyon rövid hurokkal a kazánba, hogy amikor annak hőmérséklete eléri a 90 fokot, a puffer vizét átnyomja a kazánon? Az 500 literes pufferben több, mint 10x több viz van, mint a kazánban, vagyis ha a puffer vize csak 10 fokkal alacsonyabb, mint a kazáné, akkor is vissza tudja hűteni. Vagy ezt megcsinálja a jelenlegi felállásban is a KSz2 is? Amit nem tudok, az az, hogy érdemes-e nagyobb áteresztésű keverőszelepet beépiteni, pl. 5/4 helyett 6/4-est oda is?

2012-04-14
20:29:51
#28422
Hazaért a kollektorom. :-) Egy cső törött el, rápakoltak. Ami megdöbbentő: nagyon vékony a 200 literes tartály fala. Amikor benyomták a gyárban a purhab szigetelést a két inoxtartály közé, a purhab nyomása benyomta/horpasztotta a belső tartály falát. Hihetetlen látvány (belenéztem). :-)
Az állvány utal a nyersanyaginséges időkra, jó vékony. Én nem mernék saját fejem után ilyen vékony anyagban megbizni.
Az ifjuság lelkesen segitett összerakni az állványt. Az épitést leállitottam, mikor kitalálták, hogy a vákuumcső tulajdonképpen olyan, mint egy fénykard, és ezt ki is próbálták volna az eszüktől. :) Tuti, hogy vágott volna...

villam64Válasz erre
2012-04-13
08:27:26
Előzmény: barbot #28362#28367
A csőméretezésre azért nem válaszolok, mert fogalmam sincs róla. Például a 60 °C kazánvédő működése: 60 °C-tól nyit, és 70 °C-ra teljesen átvált. Valószínű, hogy neked az 50-es elég, amennyiben elég jól, gyorsan be tudod indítani a rendszert, és utána nem hűti vissza nagyon a kazán a fűtés rendszert. Ha nagyon visszahűti, akkor nagyobb hőfokú kell. A VTA (VTA322) sorozatú keverőszelep, meg a beállított hőfokot igyekszik tartani. Ebből van a padlófűtéses 45 °C-ig, és a meleg vizes 60 °C-ig. Neked a 60-ig kell. Ez 45-65 °C és 50-75 °C között állítható. Szerintem a 45-65 °C megfelelő a KSZ2-nek. A KSZ1 lehet, 50-75 °C, hogy magasabb lehessen a hmv hőmérséklete. Ezek olyanok, mint a thermo radiátor szelepek, csak 3 utas. A kazánvédő fix hőfokú, a keverőszelep állítható. www.webgaz.hu/termek.php?subgroupid=130
www.webgaz.hu/termek.php?poz=2&subgroupid=129&companyid=0&pricetype=0
1 colos alatt ne nagyon válassz. KM külső menet, BM belső menet.
A DB miatt erős szivattyú kell a kollektor körbe az emelési magasság miatt. A pufferhez kicsi, az ráér dolgozni. A szivattyú méretről szintén a többieket kérdezd. Akár meg is duplázhatod a tágulásit egy újabb 50-essel.
A hőfokkülönbség kapcsolóra amit az elején javasoltam, az össze van szerelve. Amit nálam látsz, annak gyengébb a reléje, és össze kell forrasztani az alkatrészekből. Ehhez elektronikai tudás nem árt. A kandallómnál az összeszereltet használom. Izgágább. De beállítható, hogy hány foktól induljon a hőfokkülönbségre kapcsolás, és a hőfokkülönbség. A rajta lévő 3 gombbal pedig be is kapcsolható. Amennyiben a 2. érzékelőt nem dugod be, úgy hőfokkapcsolóként is működik. A kandallómnál így van most. A többi vezérlőket nem ismerem, de olyan 10 000-től felfele mennek az árak.
2012-04-13
06:33:36
Előzmény: villam64 #28348#28362
Szia!
Inox bordáscsövet rakhatnék be spirálnak a hmv tartályba? A bordáscsőnek milyenek a szerelőidomai, hogy tudom kivezetni forrasztott idom nélkül a tartályból...5let?

A következők:


Van ez a közös rajzunk, ami már működne, de ehez méretezni kellene az automata szelepeket, stbt rajta. Ezekből hány fokos, milyen tipus kell, illetve a keverőszelepeknél az irányt mi határozza meg? Pl. egy 60 fokos keverőszelep hány foknál kezd nyitani, illetve mikor zárja teljesen az eredeti irányt?

A cső/idomméretek:
A kazánvédőszelep másfél colos (6/4-es) -hány fokos kell ide?
A KVSz1 a kollektorkörön 18-as rézcsőre kerül-hány fokos kell ide? Ennek változtatható-e a nyitási értéke/hőfoka? Van szabályozható tipus, illetve hőfokkülönbség-kapcsolóval vezérelhető?
A KVSz2 a fütéskörön 5/4-es. Ide azt beszéltük, hogy az előremenő ne legyen 60 foknál melegebb, a fölött kezdjen nyitani a puffer felé. Ide milyen keverőszelep kell?

Az Sz1 szivattyú megvan. Milyen teljesitményű legyen az Sz2 kollektorköri szivattyú? Milyen árig érdemes elmenni az energiatakarékosság szempontjából? Gondolom, a pufferre kerülő Sz3 szivattyú ugyanolyan teljesitményű kell legyen, mint a meglevő fütésköri (Grundfos UPS 32-60), vagy elég lenne kisebb is?

A fütéskörön jelenleg egy 50 literes tágulási tartály van, kb. 140-150 liter vizhez. Ha ehez még hozzajön a puffer 500 litere, akkor is elég lesz a meglevő tágulási, vagy mindenképpen kell egy kisebb a pufferhez?

A HK hőfokkülönbség-kapcsolókból milyen tipust válasszak? A vezérléseknél olvastam az olcsóbb conradosokról pro és kontra. Az ott 4000 ft. De ha azt mondod, mondjátok, hogy inkább egy megbizhatóbb/pontosabb/drágábbat vegyek, akkor azt veszem. Inkább várok addig,amig kigyül a különbsége, mert számomra a legdrágább az, amit fölöslegesen vettem meg.
villam64Válasz erre
2012-04-12
15:26:59
Előzmény: barbot #28343#28348
A jobb hatásfok Sándornál számít 150 csőhöz. A te leendő 60 csövedet vígan elviszi a fagyálló. Annak is nagy része víz. De DB-nél valóban nem kell -60 fokra méretezni. Szerintem -10 fok elég. De nem vállalok rá garanciát. Nekem víz van télen-nyáron.
2012-04-12
11:07:28
Előzmény: villam64 #28340#28343
úgy értem, hogy a hmv/puffer hőcserélőjében levő viznek van egy bizonyos hőmérséklete, ami elméletileg nem nagyon csökken 10-15 fok alá, főleg télen, mikor megy a vegyeskazán. Igy a kollektor téli, fagyállós vizét nem kell olyan töményre késziteni. Vagyis tisztább/jobb hatásfokú hőtovábbitó folyadék lehet a kollektorkörben.
villam64Válasz erre
2012-04-12
09:35:37
Előzmény: barbot #28335#28340
Nem értem a fagy védelmet. Hol, és hány fok van, hogy védeni kelljen? 0 °C felett nem kell fagy védelem.
2012-04-12
08:05:42
Előzmény: villam64 #28330#28335
Szia!
Igen, ezért is kérdeztem, hogy melyik jobb: a csőköteg (több vékony cső, ami belefér a tartály colos csonkjába, és még hagy maga melett helyet a melegviznek is), egy szál vastagabb, vagy egy maximális átmérőjű, és az elégaztatva több szálra a bojler belsejében. Egy kicsit körülményesebb lenne fölül kötni a kollektor ágát, illetve csak abban az esetben lehetne, ha a hőcserélőspirálegyik ága alul, a másik fölül menne be. Ez segitene a fagyvédelemben is elméletileg, nem?
villam64Válasz erre
2012-04-12
06:30:53
Előzmény: barbot #28247#28330
Közben az is eszembe jutott, te van amikor csak azért gyújtasz be, hogy meleg vizet készíts. Ebben az esetben hátrány a vékony cső, mert nem tudja a kazántól elvezetni a hőt. Ekkor a minél nagyobb teljesítményű, és keresztmetszetű kell.
2012-04-10
11:56:42
#28247
villam64, sándor
Frissitve
Köszönöm a válaszokat, kb. erre voltam kiváncsi. Megpróbállom 500 literes pufferre cserélni.
Közben nyomztam rézcső-hajlitás ügyében, állitólag van egy esztergályos, aki 15-ös lágy rézcsőből min. 8 cm átmérőjű hengert tud hajlitani, de már többet is készitett.
Ezzel kapcsolatban kérdezném, hogy szerintetek hogy lenne jobb a + hőcserélőspirált beépiteni a meglevő hmv tartályba: kifurva 2 helyen fölül, a szerelőlapot, és ott bevezetve, vagy az előzőekben belinkelt "pavagyerek-módszerrel" bevezetni fölül, és kivezetni középen a keverőkőr csonkján?
Mire számithatok az elektrokorrózió szempontjából, a rézcsövet milyen idommal fogassam össze a tartály vas csőcsonkjával?
Lehetséges, és érdemes a tartály colos ki/bevezetésein bemenni 18-as rézcsővel, és bent a tartályban elágaztatni két 15-ös spirálra, vagy 3 10-esre? Vagy ha befér a csőcsonkon, induljak egyből 3 szál tizessel? Inkább nagyobb átmérőjű legyen a spirál, vagy kisebb?
A hmv tartály jelenlegi csőkigyója colos, és felülete 2 nm. Ezt fütésszezonban mindig 3/4-vel leszabályozva használtam (vagyis kb. 1/4 vizhozammal), teljesen csak nyáron szoktam megnyitani (akkor meg el is zárom a fütéskört teljesen-igy a leggyorsabb). Ezekből az adatokból kiindulva, hány méter 15-ös/ 10-es rézcsövet kell vennem spirálnak, mekkora legyen, hogy/hova kössem és legyenek-e párhuzamos spirálok (pl. 2x10-es, vagy 3xtizes), vagy sem?
Közben nézegettem a szerelvényüzleteket. Az jutott eszembe, hogy rézcső-hajlitás helyett inox bordáscsövet is rakhatnék be spirálnak a hmv tartályba. Szerintetek? ha azt veszem, hogy kb. 20 ft-al kerül többe az inox bordázott cső, mint a réz, megéri, mert a bordázat miatt nagyobb a hőleadófelülete. Csak azt nem tudom, a bordáscsőnek milyenek a szerelőidomai, hogy tudom kivezetni forrasztott idom nélkül a tartályból...5let?
A beépitendő spirált a vegyestüzelésű kazánra akarom kötni, a meglevő hőcserélő marad a napkollektornak.
villam64Válasz erre
2012-04-10
09:30:45
Előzmény: barbot #28234#28236
A funkciójuk ugyan az. Sorba köthetők, és párhuzamosíthatók, mikor melyik a jobb megoldás. Az alkatrészek nem mindig ugyan az. Az AP hp berakása más. Én például síkkollektort akarok sorba kötni a vákuum csövessel. Kollektor-kollektor. Én a gyengébbet tenném előre, a végére a legerősebbet.
2012-04-10
09:15:00
Előzmény: villam64 #28228#28234
Fontos kérdés:
a különböző márkanév alatt forgalmazott heat pipes kollektorok összeszerelhetőek? Az esetleges csere miatt kérdem, mert nem szeretnék csöbörből vödörbe kerülni.
Pl. a westech kompatibilis a kék solar-al, apricussal, stb? Esetleg ha egyik gyengébb teljesitményű, de összeépithető egy másik nevüvel, akkor mi legyen a sorrend?
villam64Válasz erre
2012-04-10
06:10:27
Előzmény: barbot #28222#28228
A réz cső jó lesz, bár nem tudom miből lehetne még csinálni. A kérdésedre elgondolkodtam az ötrétegűn. 18-asnál ne legyen nagyobb, vagy hosszabb 15-ös. A keresztmetszet miatt jusson a puffer és fűtés felé is víz. A csapok így sem ártanak, már csak a könnyebb rácsatlakozás miatt is. Nem tudok tanácsot adni mire cseréld. Talán amire szükséged van. Vagy amire sikerül.
2012-04-09
21:21:39
Előzmény: villam64 #28206#28222
A hmv tartályt nem akarom eladni, 2008-as, és jó. Viszont a felső szervizlap, és a középső, keverő-bekötési csonkhoz megpróbálok egy spirált betenni.
Ha rézcsőből hajlitom, az jó lesz a fütéskörnek?

A másik:
Ha hazaér a nyilt rendszeres napkollektorom (20 cső,200 literes tartály, lapostetős állvány), szerintetek mire próbáljam cserélni (már ha lehet)? A pénz mindenütt nehezen áll, lehet, hogy jobban járok cserével.
-20 csöves kollektorra
-500 literes pufferre
-szolárállomásra
-vezérlőre
-...?
villam64Válasz erre
2012-04-09
14:27:09
Előzmény: barbot #28201#28206
A külső hőcserélő nem fog szerintem gravitációsan működni, oda külön szivattyú kell, mely együtt működne a kazán szivattyújával. És lehet hogy szűkítő kell oda a kazán oldalra, mint most. Az ideális, ha még egy önálló alsó spirálja lenne a hmv-nek. Még más egyszerűbb megoldást nem látok.
2012-04-09
12:43:57
Előzmény: barbot #28201#28205
A vegyeskazán hőcserélőjét a "payagyerek-módszer" -el lehetne bekötni a legyegyszerübben a hmv tartályba:


Csak annyi változna, hogy a T és a forrasztott idom közé be kellene rakni egy hollandert, hogy megkönyitsük a szerelést.Alul, a tartály keverőcsonkján csak sima egyenes hollander kellene.
Van tapasztalatotok a házi készitésű hőcserélő spirálok készitéséről?
2012-04-09
08:59:50
Előzmény: villam64 #28199#28201
Megértettem.

"Helyette ott is be kellene egy külső hőcserélőt iktatni a hőcserélők és a fűtés rendszer közé." -Itt arra gondolsz, hogy a kazán fütéskörére szerelt hőcserélő a hmv tartály, és a puffertartály hőcserélői által képzett hurokra dolgozna rá? Már ez is előrelépés lenne a felső hőcserélőhöz képest, mert igy legalább a napkollektoros melegvizelőállitáshoz nem kellene 2 szivattyú munkája, áramfogyasztása, vagyis egyszerűsödne a rendszer.
Kérdésem az, hogy ha a kazánkörre szerelt hőcserélőt bekötjük a hmv tartály hőcserélőspiráljára, abban gravitációsan megfordul-e a viz, illetve mennyire lesz hatékony? Vagy kell egy szivattyú?

Mi lenne, ha a fütőspirált a hmv melegvizes ágán, illetve a tartály vizkeverő csonkján vinném be? Lenne kb. 1-1.5 méter magas hőcserélő-spirálom.

Szenterzsébeten tényleg ügyesen összefogta a falut a lelkész. Kell is oda, a Székely Partiumba, mert nem könnyű ott a dolguk.





villam64Válasz erre
2012-04-08
22:13:01
Előzmény: barbot #28198#28199
A nyitott tervnél a gondot az jelent, hogy a puffer tágul. Ez minimum 25 liter. Ehhez a jelenlegi tágulási nem jó. Nyitott kell. És egyensúlyban kell lennie a DB tartállyal, mert vagy sok folyik el, vagy levegő jut a rendszerbe. A két hőcserélős hmv javítana a helyzeten, de nem oldaná meg, mert az egyik hőcserélő fent a másik lent van. Nem egyenlő. A 2 db kollektort nyugodtan lekezeli a 2 tartály hőcserélője. Nekem a nagy tartályom hőcserélője nem normális spirál, és a víz oszlopot nem sikerült beállítanom, ahhoz egy nyitott DB jobb lett volna, amit nem akartam megvenni. Nekem nincs működő tapasztalatom DB-ről, és külső hőcserélőről. A fagyálló 500 liter az sok. Helyette ott is be kellene egy külső hőcserélőt iktatni a hőcserélők és a fűtés rendszer közé. Nem látom értelmét a nyitott rendszernek egy vagon fagyállóval. A nyomás alatti DB rendszernél változna a víz oszlop magassága a puffer tartály hőmérséklete függvényében. A tágulási folyamatosan nyeli el, de nem az egészet. Előfordulhat meleg puffernél, de hideg időben, hogy a vízoszlop a tető fölé kerül és megfagy. Az a gond, hogy továbbra is rendszerek összeillesztését plusz szerelvényekkel tudom csak megoldani.
2012-04-08
21:20:42
Előzmény: villam64 #28193#28198
Csatolom a javaslatod szerint javitott rajzot. Jó lenne tovább egyszerüsiteni.

Szöget ütöttél a fejembe a "kavarodással", átnyálaztam újra a rendszert.
Az általad ajánlott módositással felteszem az aktualizált rajzot, és mellékelek még egyet.

A második rajzban megpróbáltam kihagyni a kollektorkör és a fütéskör közül a hőcserélőt, és zenekarát: kevesebb kell a rendszerhez 1 Sz szivattyúval, 1 HK hőkapcsolóval, 1 VT visszatartószeleppel, valamint 1 HCs hőcserélővel. Ez kb. 50.000 ft-nyi árcsökkentést jelent úgy, hogy a hőcserélőt használtan vettem volna. Ezenkivül két szivattyú áramfogyasztása helyett csak egyre lesz szükség a kollektoros melegviztermeléshez. A baj az, hogy igy nyitottá kell tegyem a fütésrendszeremet, ami most zárt, és 1.2 bar fölött müködik.
Ha találnék a HMV tartályhoz egy utólag beépithető hőcserélőt,akkor maradhatna zárt a fütésrendszerem, és megoldódna a HMV készités kazánnal.Viszont kérdéses, hogy majd az esetleges kollektorbővités után a 300 literes hmv, és 500 literes puffertartály hőcserélője el tudja-e vezetni a megtermelt hőt?

Fő kérdések:
Sokszor elmondtátok már, hogy nem ajánljátok a drain back rendszert nyomás alatt használni, sőt irtad is, hogy voltak próbálkozásaid. Miért nem lehet?
Hogy tudja kárositani a meglevő fütésrendszeremet, ha nem nyomás alatt lesz, hanem a légköri nyomáson?
Miben változtat(hat)ja a meglevő fütésrendszerem működését a nyilt, nem nyomásos rendszer? Változik a szivattyú hatásfoka, korrózió, stb?
Ha a napkollektort a fütésrendszerre kötöm drain backal, kötelező lesz a fagyálló (ami elég drága lenne kb. 140+500+? liter vizhez)?









Biosolar Forum  =>  Fűtés , HMV - Problémák  =>  Tervek - Barbotlapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva