English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Fűtés , HMV - Problémák  =>  Tervek - Barbotlapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
villam64Válasz erre
2012-04-28
06:24:02
Előzmény: barbot #28948#28954
Nem tudom megmondani. Elméletileg alacsony nyomáson jó. Azért még az 5-ös különbözik a puffer feltöltésétől is. Meg megfelelő mennyiségű kollektor kell hozzá. Meg a pufferről fűtés átmegy a kazánon? Meg a kazán szerelvényei?
2012-04-27
21:43:12
Előzmény: villam64 #28847#28948
Kérdés:
Vannak a tej meg vizszállitó autók inox tartályai. Ezek szerinted alkalmasak lennének puffernek? A laposabb tipusra gondolok, nem a hengeresre, de ezeknek is gömbölyitett a fenekük, oldaluk.

Nézd csak meg itt:
A 3.-as ábrát, valamint az 5.-öst.
Ha jól értem, az 5-ös csak annyiban különbözik a mi rajzunktól, hogy a pufferről füt




villam64Válasz erre
2012-04-24
09:40:52
Előzmény: barbot #28841#28847
Melegebb víznek kisebb a súrlódása. Meg lehet a nyomó hatás. A kazánvédő szelep esetén elég hamar kap egy 50-60 fokot a visszatérő. Ott mindegy. A tágulásinál az a lényeg, hogy mindenképp rálátása legyen a rendszerre kazánostul. Az üzemi hőfokát is figyelembe kell venni. De ez a gyári tervezés. Ők az illetékesek.
2012-04-23
22:20:26
Előzmény: szocsmarci #28807#28842
Állitólag olyan tartályokat lehet kapni, amiket a tejiparban használtak anno, inoxból. Az gondolom, jó lesz viznek is. Várom, hogy elkeljen a napkollektorom, hogy meglegyen az ára.
2012-04-23
22:17:43
Előzmény: villam64 #28748#28841
Most vettem észre az alul belinkelt "bonyolitást". Nagyon szép rajz, de a mienk egyszerübb. :-)Azért megpróbálom kigyomlálni belőle a fürdőmedencét, meg hasonlókat, hogy lássam, mi marad.

Kigyomláltam, és a motoros keverőszelepek, meg a padlófütés kivételével hasonlit.
Nem értem, miért szeretik az előremenőre rakni a szivattyúkat. Nem jobb, biztonságosabb, ha a kazán visszatérőjén van?
És a tágulási miért van leválasztva a kazántól? Igy ha tágul a viz, a tágulási csak a tartályon, és a fütőkörön keresztűl tudja felvenni. Jobb igy?

villam64Válasz erre
2012-04-21
20:24:32
Előzmény: szocsmarci #28743#28748
Szocsmarci
Tényleg beszéljük át a vázlatomat, meg a tiédet. Nem értem miért rossz az SZ3 elhelyezése? Ez Barbot kérése szerint csak reggel, időzítetten nyomja ki a hőt a pufferből. A KSZ2 meg csak a felesleget keveri le a puffer felé, hogy ne jusson forró víz a radiátorokra. Ez eltalált beállítás után automatikusan dolgozik, amíg ki nem leheli lelkét. A Barbot fűtési rendszer felől a hmv-be tervezett hőcserélőt a 30 kW-os kazán miatt nem biztos, hogy lezárnám. Legalább egy picit csökkenti a kazán megfutás veszélyét. Főleg mivel a puffer később jön képbe. Az SZ3 áthelyezése bonyolítja a vezérlését. Működnie kell kazán működésekor, és a reggeli kívánt időpontban. Ez 2 vezérlés. És amit elbír a kazán szivattyú, ahhoz még egy szivattyút működtetek. Hidraulikusan rendben, hogy külön szivattyúkkal választanád szét a rendszereket, de ez bonyolítja a vezérlést, és kényelmi szempontból nem látom, miért kellene a rajzom alapján épített rendszerre a beüzemelésen kívül jobban oda figyelni rá. Jóval kevesebb oda figyelést igényel, ha elkészül a rendszer, mint a jelenlegi. Csak fűteni kell. A kis puffer miatt a végére odafigyelni, de az is töredéke a jelenleginek. A többit mind vezérlő és termosztatikus keverőszelep végzi. Az, hogy 1 kollektor a hmv készítés mellett nem fog fűteni is, rendben, nem is állítottam ilyesmit. De a bővítés be van tervezve. A váltószelep több odafigyelést, meg vezérlőt igényel, mint egy olcsó keverőszelep. A 1/2"-os keverőszelep simán átvisz 2 kollektor teljesítményét. És itt is csak a felesleg kerülne a pufferre. Fűteni lehet kollektorral. Ezt meg lehet nézni Villám szoba hőmérsékletén is. 1 kollektor megy a 80 m2 bruttó házra. 30 °C-os víz. Körül-belül 20 %-kal nagyobb a hatásfoka, mint 60 °C-os üzemi hőmérsékletnél. Én inkább a felülméretezést pártolom itt is, nem csak a radiátorok méretezésénél. Nekem is jobb lenne a 2 kollektor, mert korábban hagyhatnám abba a szennyező fűtést. Ezt segíti a nagyobb szigetelés, nagyobb kollektor. Kényelem. A Wiessmann nem olcsó. Biztos jó, aki nem akar barkácsolni, és érteni a rendszeréhez. Én is kíváncsiságból is építgetem a rendszerem. A gyári alap tervek nem elégítették ki igényeimet. De mások is azért nyúltak hozzá az alapokhoz, hogy egyéni vágyaikat beletegyék. Barbot is szeretné ezt meg azt, ezért a gyári alapot az igényei szerint kell módosítani, a kompromisszumok szerint. Mint megrendelő ezt kéri. Te tervező vagy. A megrendelő fizet. Ezért megcsinálod. Még a többit is megbeszélhetjük, csak pillanatnyilag fejből ennyi ugrott be.

Barbot, még egy kis bonyolítás. www.ekokazan.com/vigas-bekotes.php
2012-04-21
19:20:41
Előzmény: szocsmarci #28743#28746
"Más a hőmérő és más ha a hőmérséklet alapján szabályozza magát a rendszer. Nem lehetsz mindig a kazánházban.
Ha olcsó rendszert szeretnél, rendben, de a mérleg másik oldalán megvan ennek az ára, csakúgy mint a bizalomnak. Az állandó ellenőrzés."

Tudatában vagyok annak, hogy olcsó húsnak hig a leve, azzal együtt, hogy ezt a rendszert továbblépésnek tekintem a mostani (egyszerű, bevált) rendszerhez képest. Remélem, kevesebb tűzifát fogok megetetni.
Szerinted a rajzunk szerint melyek a tervezett rendszer sebezhető, fokozottan/sokszor ellenőrizendő pontjai/részei? Tudom, hogy hülye kérdés, de több felügyelet kell majd ennek, mint a mostaninak?
szocsmarciVálasz erre
2012-04-21
18:15:01
Előzmény: barbot #28740#28743
1. Ne bontsd meg emiatt a HMV tartályodat, úgy is észreveszed majd, ha nem fűt. Minden szétszedés hibalehetőséget teremt. És lehet savazni is.

2. Nem, ugyanaz - hő szempontjából.

4. "Ha meg drága, változtatható teljesitményű szivattyúkat veszek, az árát mennyi idő alatt hozza vissza?" - Sok idő alatt. Elég lenne csak a radiátoros oldalra tenni ilyet, ott 5-10év a megtérülés. De csak akkor, ha a javasolt kapcsolási vázlat lesz.

Más a hőmérő és más ha a hőmérséklet alapján szabályozza magát a rendszer. Nem lehetsz mindig a kazánházban.


Ha olcsó rendszert szeretnél, rendben, de a mérleg másik oldalán megvan ennek az ára, csakúgy mint a bizalomnak. Az állandó ellenőrzés.
2012-04-21
17:45:56
Előzmény: szocsmarci #28728#28740
"1..." Akkor ez ellen nem lehet tenni? Vizlágyitó, szűrő van a vezetéken. A hmv tartály tiszta volt, mikor 2 éve felszereltem, az idén, ha megbontom az oldalát, meglátom, mire képes a vizkő.

"2..." Ha a viz átmegy mindig a hmv tartályon, akkor nem kevesebb energiába kerül fentartani a tartályban meglevő hőmérsékletet, mint megvárni, mig hűl annyira, hogy bekapcsolja a szelepet, illetve a fűtő-keringést?

"3..." Ok.

"4. 13-as szivattyú a HMV töltő szivattyúnak becézett dolog. A 43-as pedig a fűtési rendszer szivattyúja."
Ezt megint nem értem. Miért van szükség erre a két szivattyúra, mikor a kazánvédelem csoportjában már van egy kazánköri szivattyú (az 5-ös). Az 5-ös szivattyú nem nyom annyit, hogy elég legyen mindenhova? A jelenlegi szivattyú max 70 wattos. A 2-es fokozatában üzemel. Befektetek 3 darabba, az 210 watt fogyasztás + 2drb ára. Ha meg drága, változtatható teljesitményű szivattyúkat veszek, az árát mennyi idő alatt hozza vissza?

"Alaphelyzet, hogy a berendezéseket tagoljuk, külön szedjük csoportokra. Egy egység lesz a vegyes kazán, egy egység a napkollektor, egy egység a HMV készítés, egy egység a fűtési rendszered, és egy egység a fűtési puffer. Minden egység éli az életét, a kapcsolat köztük a cső, és a szelepek, valamint az elektronika. A nyomás, hőmérséklet és a térfogatáram (tehát a víz jellege) meghatározza, hogy milyen a rendszer jósága, annál jobb, minél közelebb vannak ezek az ideális értékekhez. Tehát a radiátoron a megfelelő hőmérsékletű és mennyiségű víz áramlik, a puffer feltöltődik, és ki is sül, elegendő a HMV áll rendelkezésre, stb. De ennek feltétele van, az hogy szabályozhatók legyenek ezek a jellemzők! Ezért mérni kell a fontos értékekekt (tehát pl a HMV tartály hőmérsékletét), és az alapján szabályozni a fűtővizet. Tehát primer oldalon szabályzunk, szekunder oldalon mérünk. Honnan tudod, milyen melegvíz van a HMV tartályban, ha nem méred meg? Meg lehet persze mérni napkollektor oldalról is, de nem lesz pontos."
Mérjük. Van hőmérő a házban, a hmv tartályban, és lesz több is, mert ha hozzányúlok a rendszerhez, rakok be, nekem is érdekem, és érdekel is a dolog.
A rajzomon is elég jól tagolt a rendszer (de én nem vagyok szakember). Este rakok a tűzre, reggelre kialszik, kihűl a kazán, megáll az Sz1-es szivattyú. Reggel bekapcsolja az időrelé az Sz3-as szivattyút, belenyomja a rendszerbe a melegvizet, visszahűl a puffer, az időrelé kikapcsol, megáll a szivattyú.

"5. Bővíthető rendszert szeretnél, ez teljesen OK. Miért nem építed meg a napkollektoros rendszeredet csak HMV-re, abban a kapcsolásban nincs vita köztünk. Meg fogod látni, hogy nem is olyan sok a hő marad, amit a fűtésre tudsz fordítani :( ."
Nem tudom, mire lesz képes a kollektoros hmv rendszer. Nem tudom a korlátait. nem tudom, mennyi hő marad. Nincs külső medencém, ami esetleg felveszi a fölösleges hőt. Ha túltermelés miatt leáll a kollektor, azt olvastam, tönkremehet a heat pipe. És hosszú távon megérné a puffert (is) bőviteni.


szocsmarciVálasz erre
2012-04-21
14:29:21
Előzmény: barbot #28721#28728
1. Ha a csőkígyóban lévő víz forró, akkor a csőkígyó külső falán - a HMV oldalon - 60C felett lesz a hőmérséklet tartósan, ezért lesz ott vízkő kiválás. A rajzodszerint mindig lesz ott áramlás, ha megy a napkollektor, és a napkollektor előremenőjét kapja meg.

2. HMV szelep ár
A megadott szelep a HMV tartály felős hőcserélőjére vonatkozik, amit javaslok beépíteni. Neked ott most nincs semmi.

3. Változó tömegáramúság - ezt nem tudom jobban elmondani, ez egy külön fejezet az épületgépészetben. A lényeg, hogy a szivattyúzási energia megtakarítására használják általában, és elektronikusan szabályzott szivattyút feltételez. Csak érdekesség képp mondtam, hogy Neked is változó tömegáramú rendszered van, de szivattyúzási energiát nem fogsz megtakarítani ilyen kapcsolással, mert nem lehet. Még akkor sem lehetne, ha szabályzott szivattyúd lenne.

4. 13-as szivattyú a HMV töltő szivattyúnak becézett dolog. A 43-as pedig a fűtési rendszer szivattyúja. Alaphelyzet, hogy a berendezéseket tagoljuk, külön szedjük csoportokra. Egy egység lesz a vegyes kazán, egy egység a napkollektor, egy egység a HMV készítés, egy egység a fűtési rendszered, és egy egység a fűtési puffer. Minden egység éli az életét, a kapcsolat köztük a cső, és a szelepek, valamint az elektronika. A nyomás, hőmérséklet és a térfogatáram (tehát a víz jellege) meghatározza, hogy milyen a rendszer jósága, annál jobb, minél közelebb vannak ezek az ideális értékekhez. Tehát a radiátoron a megfelelő hőmérsékletű és mennyiségű víz áramlik, a puffer feltöltődik, és ki is sül, elegendő a HMV áll rendelkezésre, stb. De ennek feltétele van, az hogy szabályozhatók legyenek ezek a jellemzők! Ezért mérni kell a fontos értékekekt (tehát pl a HMV tartály hőmérsékletét), és az alapján szabályozni a fűtővizet. Tehát primer oldalon szabályzunk, szekunder oldalon mérünk. Honnan tudod, milyen melegvíz van a HMV tartályban, ha nem méred meg? Meg lehet persze mérni napkollektor oldalról is, de nem lesz pontos.

5. Bővíthető rendszert szeretnél, ez teljesen OK. Miért nem építed meg a napkollektoros rendszeredet csak HMV-re, abban a kapcsolásban nincs vita köztünk. Meg fogod látni, hogy nem is olyan sok a hő marad, amit a fűtésre tudsz fordítani :( .

2012-04-21
11:43:14
Előzmény: szocsmarci #28673#28721
"- ez ellenkezik a szemléletemmel, nem lehet mindent mindenre felhasználni. Persze jó, ha van néha termikus fertőtlenítés a tartályodban, de nem mindig. Sok lesz a vízkő előbb-utóbb, és a szabályzást is át kell gondolni."
A puffer eltárolja a fölös hőmennyiséget. Vizkő meg nincs miből kicsapódjon, az csak a hmv tartályban képződhet.

"HMV szabályzó szelepre típus+ár:
Egyutú termosztatikus szelep - V2050DH020 - 6060 Ft
kapilláris érzékelő 20–70°C - T750120 - 11531 Ft nettó listaára, ez kb bolti bruttó ár.
Itt az a kérdés, hogy mennyire helyetesitheti ez a keverőszelepet? Ugyanis mig a keverőszelepet a rajta átfolyó viz hőmérséklete vezérli, addig az egyutú termosztatikus szelepet a hmv tartály hőmérséklete. Ha a keverőszelep helyett egyutú szelepet rakok be, nem lesz szakaszos a napkollektor működése? Ugyanis a napkollektorkör szivattyúját a hmv tartály és a napkollektor hőfokkülönbsége vezérli. A pufferben biztosan hidegebb lesz egy ideig, mint a hmv tartályban, vagyis visszahűti a kollektorhoz visszatérő vizet, és vele a kollektort a hmv tartály hőmérséklete alá. Jól értem? Mert akkor szerintem jobb a keverőszelep. Először csak töltse fel a hmv tartályt, aztán dolgozzon a pufferre.


"Változó tömegáramúság:"
Ezt továbbra sem értem. Vagyis hogy mért nem lehet beszabályozni. Amióta megvan a vegyeskazán, és mióta a kezdetben beállitottam, azóta csak a huzatszabályzóhoz kell nyúljak. Tartósan hidegben (-17-18 alatt) felhúzom a huzatszabályzót 70-75 fokról 80-85 fokra. És ennyi. Igaz, kettő kivételével minden radiátoron termosztatikus fej van. Hogy lehetne ezzel spórolni?

"Rajzoltam még egyet, Viessmann katalógusból: www.viessmann.hu/etc/medialib/Internet_hu/pdf_documents/Tervezesi_segedletek_2008.Par.38760.File.File.tmp/Vitoligno_100-S_5826_477_HU.pdf 19. oldal átalakítva kicsit. Ez már egy jó megoldás, de kell bele + 1 szivattyú a HMV-hez."
Átrágtam magam a rajzon. Nem értem, mi szükség van a 13-as, a 43-as szivattyúra, a 44-es keverőszelepre, illetve hogy mit takar az 52-es T-idom?

"Én erősen tanácsolom, hogy ha lehet, valami hasonlót készíts magadnak. Ezzel a rendszerrel csak a szokásos gondjaid lesznek, nem több. Ha most megspórolsz 60-80 e Ft-ot a szivattyúval és a váltó szeleppel, akkor több évre elkötelezed magad egy rossz rendszer mellett. Szerintem meg fogod bánni. Ahelyett, hogy nyugodtan kertészkedhetnél, vagy foglalkozhatnál a gyerekeiddel, vagy az asszonnyal, mindig azon fogod törni a fejed, mit kell átállítani a kazánházban, vagy állandóan nézheted az időjárást. Persze az is igaz, hogy nehéz elkölteni azt a pénzt, ami nincs a zsebedben."
"Értem én, hogy gőzmozdony, de mi hajtja?!" Vagyis honnan szerzek a fűtésrendszer ilyen arányú átépitéséhez olvasót/pénzt? Én úgy kezdtem fórumozni, hogy HA az idén meg tudom épiteni a szükre szabott, de bővithető kollektorrendszeremet (ráépitve változtatás nélkül a meglevő fűtésrendszerre), akkor még a bolháim is táncolni fognak. Ehhez képest most nyakig vagyok a fűtésrendszer átalakitásában. Ezért kellett villam64 is annyiszor újratervezze a rendszerrajzot. Próbálta az igényeimet összeegyeztetni a lehetőségeimmel, illetve a fűtésszerelés szabályaival. De ha az utolsó rajzunkat követem, akkor is csúszni fog a fűtésrendszer átalakitása (a költségek miatt) a kollektorkör megépitése.
szocsmarciVálasz erre
2012-04-20
14:40:04
Előzmény: barbot #28653#28673
"Tehát a pufferre ne csak úgy tekints, mint egy melegraktárra/akkumulátorra, hanem mint egy vészhűtőre (is) a kollektorkör számára."
- ez ellenkezik a szemléletemmel, nem lehet mindent mindenre felhasználni. Persze jó, ha van néha termikus fertőtlenítés a tartályodban, de nem mindig. Sok lesz a vízkő előbb-utóbb, és a szabályzást is át kell gondolni.

HMV szabályzó szelepre típus+ár:
Egyutú termosztatikus szelep - V2050DH020 - 6060 Ft
kapilláris érzékelő 20–70°C - T750120 - 11531 Ft nettó listaára, ez kb bolti bruttó ár.

Változó tömegáramúság: a rendszerben a keringtetett víz mennyisége változó. Ezt úgy értettem, hogy a kazántól jövő víz, illetve a fűtési körre kiadott víz térfogatárama változatlan nyomásviszonyok mellett is változó. Nálad ez külön érdekes, mert a szivattyúd be van állítva fix fokozatra, mégis a szabályzószelepek miatt nem lehet megmondani, mennyi lesz a tömegáram, és a nyomás, csak a maximális értékeket lehet meghatározni. Méretezni azért még lehet a rendszert, de beszabályozni? A változó tömegáramúság egyébként jó dolog, csak nálad nem jár energia megtakarítással.

Hidraulikus váltót lehet gyártani is, 1" csőcsonk kell hozzá 4db, egy 0,6m NA80 cső és 2db NA80 edényfenék, vagy acéllemez darabka lezárni a cső két végét. Ha van ismerős hegesztő, és hozzáférsz akár bontott acél csövekhez, akkor ez nem nagy költség. De ekkor kell még szivattyú a rendszerbe!

Rajzoltam még egyet, Viessmann katalógusból: www.viessmann.hu/etc/medialib/Internet_hu/pdf_documents/Tervezesi_segedletek_2008.Par.38760.File.File.tmp/Vitoligno_100-S_5826_477_HU.pdf 19. oldal átalakítva kicsit. Ez már egy jó megoldás, de kell bele + 1 szivattyú a HMV-hez.

Én erősen tanácsolom, hogy ha lehet, valami hasonlót készíts magadnak. Ezzel a rendszerrel csak a szokásos gondjaid lesznek, nem több. Ha most megspórolsz 60-80 e Ft-ot a szivattyúval és a váltó szeleppel, akkor több évre elkötelezed magad egy rossz rendszer mellett. Szerintem meg fogod bánni. Ahelyett, hogy nyugodtan kertészkedhetnél, vagy foglalkozhatnál a gyerekeiddel, vagy az asszonnyal, mindig azon fogod törni a fejed, mit kell átállítani a kazánházban, vagy állandóan nézheted az időjárást. Persze az is igaz, hogy nehéz elkölteni azt a pénzt, ami nincs a zsebedben.



2012-04-20
07:33:40
Előzmény: szocsmarci #28645#28653
"Mi van akkor, ha nagyon erősen süt a nap, és sok napkollektorod van? A napkollektor víze felmelegszik ezzel együtt a HMV tartályod is, mivel állandóan kering rajta keresztül a víz, hiába zár ki a KSZ1 keverőszeleped meleg ága. Sőt, a HMV tartály mindig melegebb (lehet), mint a fűtési puffer tárolód."
Valamikor a kezdetben irtam volt, hogy egy fejleszthető rendszert szeretnék. Ha Isten is megsegit, akkor a rendszer elkészülte után egy HMV tartályt/bojlert fogok bevinni a fürdő mellé, és abba fogom átszivattyúzni a jelenlegiből a melegvizet. Kb. 30-35 méter távolságról beszélek, és ez nem kevés. És gondoltam a meleg pufferre is. Ha a HMV tartály már meleg, nincs szüksége hőre,és meleg a puffer is, akkor bekeverem a házba, a radiátorok visszahűtik. Itt tavasztól őszig nagyok a hőingadozások, egy napon belül 25-30 fok eltérés is lehet. Vagyis vannak nyári reggelek, amikor jól esne egy kevés meleg, ha máshol nem, akkor a fürdőben. Ez a meleg nyáron nem szükséges, de ha van/lessz, használjuk. Ősszel/tavasszal meg főként jól esne. Tehát a pufferre ne csak úgy tekints, mint egy melegraktárra/akkumulátorra, hanem mint egy vészhütőre (is) a kollektorkör számára.

"- A szivattyúk ne legyenek sorba kötve.
A két szivattyú egymástól "külön életet él" normális esetben. Ha a kazán fűt, akkor megy a kazánköri szivattyú, ha meleget kér a ház, akkor megy a radiátor köri szivattyú. Nem állíthatsz alá/fölé rendeltségi viszonyt egymáshoz képest, főleg nem úgy, hogy a kazánköri szivattyút állítod le. Biztos forraltad már fel a rendszeredet, ha mást nem, csak úgy próbából. Tudod, milyen hangja van, és tudhatod, hogy nem jó dolog a dübörgő kazán mellett találgatni, hogy indulhat el a keringés."
Igen, játszottam a tűzzel egyszer, a tavaly nyáron. Melegvizre volt szükségünk, begyújtottam, és gondoltam, kipróbállom úgy, hogy a teljes radiátorkör hideg, és a benne levő, a kazánénál kb. 3x nagyobb vizmenyiség biztonságosan visszahűtheti. Nagyon idegesitő...
Abban igazad van, hogy mindenképpen össze kell hangolni valahogy az elektronikát is. És ez nem lesz könnyű.


"Igazából ez a rendszer változó tömegáramú, és érdekes módon mindkét szivattyúra az külön-külön."
Ne haragudj, ezt nem értem. A változó tömegáram alatt azt érted, hogy a két szivattyú más-más teljesitménnyel dolgozik?

""Hiányzik a rendszeredről a HMV tartály felső hőcserélőjéről egy szabályzó szelep." Ha jelenleg is így működik, és megvagy elégedve vele, akkor rendben. A piros hetes üti a makk ászt. De meg mertem volna esküdni, hogy télen nem tudod belőni a HMV tartályod hőmérsékletét."
A jelenlegi bekötés melett a hmv tartály hőmérséklete a kazán felső hőmérséklete (60, ritkán 65-70 fok). Mivel még a gázas időkben igyekeztem alacsony előremenő hőmmérsékletű rendszert kiépiteni, túlméretezett csövek, és radiátoraim vannak. A meglevő gázas rendszert továbbfejlesztve (gyakorlatilag csak megnyújtva) született a mostani vegyeskazános rendszer. Ezt jelenleg úgy használom, hogy az előremenője 60-65 fok (nagyobb hidegben,-15-20 alatt 70-80 fok), visszatérője pedig 45-55 fok. Ahoz, hogy a visszatérője is beálljon erre a hőmérsékletre, kb. 3/4 óra kell. Utánna a két hőmérő szinte nem is moccan a tüzelés végéig. Persze, azt is figyelembe kell venni, hogy ha nem fürödöztük el a HMV tartályból a vizet, a HMV tartály gyorsan ledolgozza a hőveszteségét, és nem hűti vissza a kazánt, csak egyszerűen visszakeveri a kazán visszatérőjébe a fűtővizet, azt melegitve. Vagyis végső soron a HMV tartály még a radiátorkörből visszatérő vizen melegit 5, vagy több fokot-sajnos közvetlenül a kazán előtt nincs lehetőségem mérni, csak a HMV tartály visszatérője előtt (a radiátorkörön) van hőmérőm.

"...ugyanis a puffer nem hidraulikus váltó, csak bizonyos esetekben alkalmas erre a feladatra."
Olvastam ezekről a hidraulikus váltókról, meg hogy milyen jók lehetnek, de a gyárinak az ára, a háziszőttesnek meg az elkészitése rettentett vissza tőle.
villam64Válasz erre
2012-04-19
21:53:14
Előzmény: szocsmarci #28645#28646
Szocsmarci
A Barbot kérése az volt, hogy a kicsi puffer tartály reggel melegítse elő a lakást felkeléshez. Ezt ő a szobatermosztát programjában állítja be. Egyéb időpontban a szobatermosztát nem kapcsolja az SZ3 szivattyút. Mivel a tartály kicsi a lakás hőmérsékleten tartására. Egyéb időpontban csak a kazán szivattyúja menne. Nincs egyidejűség.
szocsmarciVálasz erre
2012-04-19
21:30:19
Előzmény: barbot #28638#28645
- HMV hőcserélő napkollektor oldala
Értem mit akarsz, és az érdekes az, hogy működhet is. Ezért kicsit elbizonytalanodtam a "Primer oldalon szabályzunk, szekunder oldalon mérünk" elv mindenhatóságán. De egy apróságra azért felhívnám a figyelmedet. Mi van akkor, ha nagyon erősen süt a nap, és sok napkollektorod van? A napkollektor víze felmelegszik ezzel együtt a HMV tartályod is, mivel állandóan kering rajta keresztül a víz, hiába zár ki a KSZ1 keverőszeleped meleg ága. Sőt, a HMV tartály mindig melegebb (lehet), mint a fűtési puffer tárolód.

- A szivattyúk ne legyenek sorba kötve.
A két szivattyú egymástól "külön életet él" normális esetben. Ha a kazán fűt, akkor megy a kazánköri szivattyú, ha meleget kér a ház, akkor megy a radiátor köri szivattyú. Nem állíthatsz alá/fölé rendeltségi viszonyt egymáshoz képest, főleg nem úgy, hogy a kazánköri szivattyút állítod le. Biztos forraltad már fel a rendszeredet, ha mást nem, csak úgy próbából. Tudod, milyen hangja van, és tudhatod, hogy nem jó dolog a dübörgő kazán mellett találgatni, hogy indulhat el a keringés.
Ha a két szivattyú párhuzamosan van kötve, akkor meglehet határozni a két szivattyú munkapontját, de kicsit körülményes. Ha nem lenne visszacsapó, akkor pedig még érdekesebb a jelleggörbe, de szerencsére ez most nem "játszik".
Igazából ez a rendszer változó tömegáramú, és érdekes módon mindkét szivattyúra az külön-külön.

"Hiányzik a rendszeredről a HMV tartály felső hőcserélőjéről egy szabályzó szelep." Ha jelenleg is így működik, és megvagy elégedve vele, akkor rendben. A piros hetes üti a makk ászt. De meg mertem volna esküdni, hogy télen nem tudod belőni a HMV tartályod hőmérsékletét.

-----"- Az Sz3 szivattyúdat áttettem a radiátoros körbe, ugyanaz a szivattyú, csak máshol." - Igy viszont az Sz3-as szivattyún keresztűl kell nyomja a fütési vizet az Sz1-es főszivattyú. -----
A két szivattyú az én rajzomon "elvileg" külön áll. A puffer tartály, mint nyomásmentes pont játszik fontos szerepet ebben. De a rajzomnak ez az egyik fő hibája, ugyanis a puffer nem hidraulikus váltó, csak bizonyos esetekben alkalmas erre a feladatra.
2012-04-19
14:14:52
Előzmény: szocsmarci #28636#28638
Szia!

"Ez a napkollektor szabályzó szelepére értettem (KSZ1). Úgy van bekötve, hogy fixen adja a napkollekorra a vízhőmérsékletet. Ez azzal jár, hogy ha erős a napsugárzás, akkor a fűtési puffert is fűteni fogja a HMV tartállyal párhuzamosan. Ha a HMV tartály felfűtött állapotban van, akkor is fog az alsó hőcserélőjén keringeni a víz feleslegesen (ha megy a napkollektor). Ez felesleges szivattyúzási energiát jelent, és azt, hogy a HMV tartály hőmérséklete meg fog egyezni a KSZ1 szelep beállított értékével."
Pontosan ezt akarom. A keverőszeleppel lehetőségem van szabályozni azt a fix hőértéket, amire szükségem van. És kollektorköröm akkor is működőképes marad 220 V nélkül, ha majd egyszer megérem, hogy napelem forgatja benne a vizet.


"- A szivattyúk ne legyenek sorba kötve.
A rajzodon, tegyük fel, hogy a kazán szivattyúja nem megy. Ekkor csak a fűtőköri szivattyú megy (Sz3), ami a beállított kapcsolójával egy bizonyos térfogatot a keringtet a radiátorokon keresztül. Tegyük fel, ez a megfelelő állapot. Ha a kazánt begyújtod, és a kazánvíz felmelegszik, az SZ1 szivattyú működésbe lép, KVSz szelep bypass ága zár. Ekkor a két szivattyú párhuzamosan lesz kötve egymással - nem sorba az igaz, de a lényegen nem változtat. A lényeg pedig, hogy nem lehet megmondani, mennyi víz kering át a radiátorokon, és mekkora nyomással. Nagy az esély - szinte biztos-, hogy a termosztatikus szelepek zajosak lesznek. Egy másik nagyobb probléma pedig, hogy biztos lesz olyan fázis a kazán felfűtés időszakában, amikor a fűtőköri szivattyú a kazán szivattyúja ellen dolgozik, esetleg fordítva. Ha rosszul van méretezve a rendszer, akkor állandóan, ha jól, akkor csak néha. Be fog lengeni a rendszer hőmérséklete, a kazán fel is forrhat."
Egy relé kapcsolással megoldható, hogy a kazánvezérlő felülbirálja a pufferkör áramellátását. Vagyis a két szivattyú között létre kell hozni egy vagy-vagy kacsolást. De megvan az életritmusunk, a pufferkör szivattyúját le tudjuk szabályozni olyan hajnali órára, amikor még alszunk. Jelenleg egy rendszeren van a gázkazánunk, és a vegyestüzeléses. A gázkazán ki van kapcsolva. Nincs.Évente 2x-3x beinditom, műszakilag ellenörzik a cégtől, ahonnan vettük. Tartalék. Ha egyidőben menne a vegyeskazánnal, szembedolgozna a két szivattyú. A gázkazánt is vezérelhetné a falikapcsoló, ami egy idő és egy hőrelé kombinációja. De minek?


"Hiányzik a rendszeredről a HMV tartály felső hőcserélőjéről egy szabályzó szelep. Olyan mint egy termosztatikus szelep, csak van egy merülőhüvelye, egy kapilláris csővel, azt kell bedugni a HMV tartály tetejébe. Kellenek ferdeszelepek is, hogy ne keringjen le sehol a kazánvíz. Ha nincs ez a szabályzó szelep, akkor ez a kör egy rövidzár, a kazán magába fog keringeni, és felforr."
Jelenleg sincs ilyen szelep a HMV tartályon. Le van szabályozva annyira, amennyire a tapasztalat, és a (szűkre szabott) igényeink diktálják. Jelenleg csak nyáron van teljesen rövidre zárva a HMV tartály. A kazán nem forrhat fel, mert ott van a huzatszabályzó. Nem rakjuk nyakra-főre a fát, hisz "több nap, mint kolbász". :-) Több, mint két éve működik a rendszer, hála Istennek, gond nélkül. Alkalmazkodtunk korlátaihoz, használjuk lehetőségeink szerint. Elhiszem, hogy az automatika megbizhatóbb, mint az emberi felhasználló, kezelő, de az automatikának ára van.

"- Az Sz3 szivattyúdat áttettem a radiátoros körbe, ugyanaz a szivattyú, csak máshol."
Igy viszont az Sz3-as szivattyún keresztűl kell nyomja a fütési vizet az Sz1-es főszivattyú.


"Ezt azért írtam, mert még így átdolgozva sem tartom helyesnek a rajzot, csak elméletileg működőképesnek - rossz hatásfokkal, rossz komforttal, felügyelet igénnyel. Nincsenek különválasztva megfelelően az egyes részek, ha még hozzávesszük, hogy esetleg a gázkazánt is belekombinálnád a HMV készítésbe, automata üzemmel, akkor ismét teljes lesz a kavarodás."
Ha teheted, kérlek, segits javitani a hatásfokát. Felügyelet-igény mindig volt egy vegyes rendszernél. Az oldalbordámnak sem tetszik, hogy összekormozza magát begyujtáskor, mindig emlegeti, de ha a fa árát összehasonlitja a szomszéd gázszámlá
jával, igazat ad abban, hogy olcsó a szappan. :-)
villam64Válasz erre
2012-04-19
13:15:25
Előzmény: barbot #28626#28637
Az a javaslatom, vázold fel Szocsmarcinak, hogy mely pontokon, hogy mik a kívánságaid, mert meglátásom szerint nem olvasta végig.

Szocsmarci
Kollektor működése. A kollektor vezérlő a hmv és kollektor különbségére működteti a szivattyút. A KSZ1 beállított értékéig a hmv hőcserélőjén megy csak keresztül. Efölött a puffert is hozzákeveri. A szivattyú egyenletesen működik. Amennyiben ezt egy váltó szelepre cseréled, akkor a hideg puffer tartály vizét küldöd a kollektora. A vezérlő továbbra is a hmv-t figyeli. Azonnal szakaszos üzemre vált, nagy időközzel a bekapcsolások között. A két tartály között van 30 °C különbség. Ez a napkollektor rendszer hatásfokában 20 % eltérés. Ha váltószelepet teszel, akkor a kollektor vezérlőt is még át kell állítanod a puffer tartályra. Viszont, ha csökken a hmv hőmérséklete, akkor vissza kell váltani. Nekem az sem probléma, hogy a hmv mindig 60 °C-os. Nagyon nem tud tovább melegedni, mert a puffer elnyeli a többit.
szocsmarciVálasz erre
2012-04-19
12:56:13
Előzmény: barbot #28626#28636
Szia

- Primer oldalon szabályzunk, szekunder oldalon mérünk.
Ez a napkollektor szabályzó szelepére értettem (KSZ1). Úgy van bekötve, hogy fixen adja a napkollekorra a vízhőmérsékletet. Ez azzal jár, hogy ha erős a napsugárzás, akkor a fűtési puffert is fűteni fogja a HMV tartállyal párhuzamosan. Ha a HMV tartály felfűtött állapotban van, akkor is fog az alsó hőcserélőjén keringeni a víz feleslegesen (ha megy a napkollektor). Ez felesleges szivattyúzási energiát jelent, és azt, hogy a HMV tartály hőmérséklete meg fog egyezni a KSZ1 szelep beállított értékével.

A radiátorok szabályzása (szekunder oldal) helyes, egyszer egy alapbeállítás szükséges (alul), mert vannak közelebbi és távolabbi radiátorok is, ezek ellenállást egy szintre kell hozni. Másrészt előfordulhat, hogy az egyik szobában nem kell meleg (,vagy pl. besüt a nap), ezért lehetőséget kell adni, hogy elzárják a radiátorokat. Erre szolgál a felső szelep (termós). De ez más, mint a primer oldalon szabályzunk, szekunder oldalon mérünk elv.

- A szivattyúk ne legyenek sorba kötve.
A rajzodon, tegyük fel, hogy a kazán szivattyúja nem megy. Ekkor csak a fűtőköri szivattyú megy (Sz3), ami a beállított kapcsolójával egy bizonyos térfogatot a keringtet a radiátorokon keresztül. Tegyük fel, ez a megfelelő állapot. Ha a kazánt begyújtod, és a kazánvíz felmelegszik, az SZ1 szivattyú működésbe lép, KVSz szelep bypass ága zár. Ekkor a két szivattyú párhuzamosan lesz kötve egymással - nem sorba az igaz, de a lényegen nem változtat. A lényeg pedig, hogy nem lehet megmondani, mennyi víz kering át a radiátorokon, és mekkora nyomással. Nagy az esély - szinte biztos-, hogy a termosztatikus szelepek zajosak lesznek. Egy másik nagyobb probléma pedig, hogy biztos lesz olyan fázis a kazán felfűtés időszakában, amikor a fűtőköri szivattyú a kazán szivattyúja ellen dolgozik, esetleg fordítva. Ha rosszul van méretezve a rendszer, akkor állandóan, ha jól, akkor csak néha. Be fog lengeni a rendszer hőmérséklete, a kazán fel is forrhat.


Hiányzik a rendszeredről a HMV tartály felső hőcserélőjéről egy szabályzó szelep. Olyan mint egy termosztatikus szelep, csak van egy merülőhüvelye, egy kapilláris csővel, azt kell bedugni a HMV tartály tetejébe. Kellenek ferdeszelepek is, hogy ne keringjen le sehol a kazánvíz. Ha nincs ez a szabályzó szelep, akkor ez a kör egy rövidzár, a kazán magába fog keringeni, és felforr.

- Az Sz3 szivattyúdat áttettem a radiátoros körbe, ugyanaz a szivattyú, csak máshol.

"Mellékelek egy nem teljesen helyes rajzot."
Ezt azért írtam, mert még így átdolgozva sem tartom helyesnek a rajzot, csak elméletileg működőképesnek - rossz hatásfokkal, rossz komforttal, felügyelet igénnyel. Nincsenek különválasztva megfelelően az egyes részek, ha még hozzávesszük, hogy esetleg a gázkazánt is belekombinálnád a HMV készítésbe, automata üzemmel, akkor ismét teljes lesz a kavarodás.
2012-04-18
20:29:06
Előzmény: szocsmarci #28625#28626
Szia szocsmarci!

Igen, nem sokat változtattam.
Fő gondom, hogy továbbra sem értem a rajzodat, a lerajzolt rendszer működését.

De először arról kérdezek, amit utoljára irtál:
"3. Primer oldalon szabályzunk, szekunder oldalon mérünk."
Nekem jelenleg az egyetlen, primer oldalon szabályozott "fogyasztóm" a 300 literes HMV tartály. Az is csak azért, mert lusta vagyok lehajolni, hogy a visszatérőt/szekundert szabályozzam. Minden radiátornak a visszatérőjén levő csap adja az alapbeállitást, az hangolja rá a fűtésrendszeremre. Az előremenőn levő radiátorcsapok csak a finombeállitást végzik, illetve szükség esetén a nyitást/zárást. Ezt átrágtam volt még az első/gázas fűtésrendszerem épitése közben a fellépő gondok miatt. Fűtésszerelők tanácsa volt ez. Hogy helyes-e igy, azt nem tudom, de jó és működik.

"4. A szivattyúk ne legyenek sorba kötve, ha igen, akkor azt nagyon átgondoltan tegyük, fűtésnél így sem."
Ezt nem értem. A rajzomon egyetlen szivattyú sincs sorba kötve. Illetve ha fűtéskörben gondolkodunk, akkor mindegyik sorban van.
Az Sz3-as szivattyú a teljesen leválasztott kollektorköré, az biztosan nem zavar.
Amikor az Sz1-es fűtőköri (fő) szivattyú dolgozik, az Sz3-as áll. Kikapcsolja az időkapcsoló, valamint a szobatermosztát az M5-ös mérőponton ( a lakásban). De ha jobbnak látod/látjátok, akár a szobatermosztát + egy hőkapcsoló is bekapcsolhatja, amelyik érzékeli, hogy kihült a kazán teljesen. Az Sz1-es szivattyút az Sz2-től leválasztja a KSz2 keverőszelep, valamint a VT3-as visszacsapószelep. Az Sz3-as pufferköri szivattyút leválasztja a fűtéskör/kazán főszivattyújáról a VT2-s visszacsapószelep. Az Sz1, és Sz3-as szivattyúk sosem működnek egyidőben.
Ami kimaradt a rajzról, az egy visszacsapószelep a KSz2 keverőszelep, és a radiátorkör közé, ami jelenleg is ott van, hogy a vegyes kazán meghibásodása esetén a kombi gázkazán tudjon fűteni a házban, és ne melegitse feleslegesen a vegyeskazánt, HMV tartályt is.

"5. Egy cső menjen ki, egy cső jöjjön vissza."
Ezt nem értem.

"Mellékelek egy nem teljesen helyes rajzot. Talán működhet, de aki nem saját maga építi a fűtési rendszerét, az inkább ne ezt alkalmazza."
Én sem teljesen magam épitem a rendszert, hisz hála a fórumnak, segitetek! Egyedül nem tudnám. Már igy is rengeteget tanultam az "esettanulmányommal". :-)

De vegyük a rajzodat.
Elsősorban, Te berajzoltál két szivattyút sorba. Miért kell a fűtőkör előremenőjére, a KSz2 keverőszelep, és a radiátorkör közé egy újabb szivattyú? Miért nem kell az általunk berajzolt Sz3-as szivattyú?
Miért van szükség egy termosztatikus, egyutas keverőszelepre a HMV tartály hőcserélőjéhez? Ezt nem értem. Azonkivül megnéztem az árakat, nagyon drágák Magyarországon is. Az itteni áruk pedig még a Mo-i fölött van egy kicsivel.
A pufferhez miért kell ferdeszelep, miért nem lehet sima csapot, golyóscsapot használni?
És végül a kollektorkörben miért nem jó a KSz1 50-75 fokos keverőszelep? Szerintem sokkal biztonságosabb, mert nem igényel áramot a működése, és a HMV tartály hőmérsékletét használható hőmérséklethatárok között tudja tartani. És sokkal olcsóbb is, mint a motoros váltószelep. Értem, hogy elegánsabb, jobb a termosztatikus motoros szelep, de az eleganciának ára van. És ha nekem a KSz1-es keverőszelepen maximálisan beállitható 75 (vagy pl. 60)fokot hozza a kollektor, és csak fölötte megy a pufferbe, az nekem elég.
Ezenkivül a kollektorkört vezérlő hőfokkülönbség kapcsoló is teszi a dolgát: mindegy, hogy hány fok van a HMV tartályban, csak akkor inditja be a kollektorkör szivattyúját, ha a kollektor 2-3-4 (vagy amennyire állitott) fokkal melegebb a HMV tartály aljánál/közepénél.

Ha valamit rosszul értettem/rajzoltam a jelenlegi rajzon, kérem villam64-et, hogy javitsa ki.
szocsmarciVálasz erre
2012-04-18
17:01:14
Előzmény: barbot #28624#28625
Szépen lerajzoltad az elképzelésed, nyilván egy CAD programmal szebben lehet dolgozni, de Painttel én sem csináltam volna különbet.
Csak az a baj, hogy ez ugyanaz, amit kézzel is rajzoltál, nem sok a különbség. Amit akkor írtam, még mindig áll.

Mint épületgépész, van néhány szabály, amit meg kellett tanulnunk. Ezek nem eget rengető dolgok, és nem is biztos, hogy igazak, de azt mondták, hogy így van, és kész.

1. Amelyik képletet nem tudod letakarni a hüvelyk ujjaddal, azt nem kell megtanulni. Tehát ezeket kell tudni: Q=cmdt, vagy Q=Akdt, esetleg U=RI. A többi képlet nem fontos.
2. A víz összenyomhatatlan.
3. Primer oldalon szabályzunk, szekunder oldalon mérünk.
4. A szivattyúk ne legyenek sorba kötve, ha igen, akkor azt nagyon átgondoltan tegyük, fűtésnél így sem.
5. Egy cső menjen ki, egy cső jöjjön vissza.

Van még, de egyenlőre nem jut több az eszembe, és az első kettő nem is ide vág.
Mellékelek egy nem teljesen helyes rajzot. Talán működhet, de aki nem saját maga építi a fűtési rendszerét, az inkább ne ezt alkalmazza.



2012-04-18
14:03:51
Előzmény: szocsmarci #28515#28624
Szia!
Mellékelem az utolsó rajzot egy kicsit letisztázva, amire villam64 rábólintott. Javitottam rajta a kollektorkör szivattyújának helyét tanácsod szerint. Nincsenek felrajzolva a kazán, puffer, hmv tartály töltő és üritő-csapjai, illetve a kazán előremenőjének második lefúvószelepe.
A rajzért, jelölésekért elnézést kérek, a képszerkesztő/rajzolóprogramokkal nem vagyok egyelőre jó barátságban.



2012-04-17
15:33:46
Előzmény: takyka #28575#28576
igen igen, olvastam paya hozzaszolasat. na majd a kovetkezo karbantartasnal lehet, hogy ramozdulok a temara.
2012-04-17
15:21:33
Előzmény: zsezse #28570#28575
A mostani 200-as Hajduban nincs behegesztve, szimplán csak bedugtak egy 5rétegű csövet a csonkba.

T.
2012-04-17
14:15:13
Előzmény: barbot #28567#28570
HM, Igy mar ertheto. akkor ehhez ki kellene vagni a bojlerben a beheggesztett melegviz csovet es kicserelni egy vekonyabbra.
2012-04-17
14:06:16
Előzmény: zsezse #28563#28567
Payagyerek rendszerleirásában, itt:
http://biosolar.hu/forum/449/10639/view#10639

Biosolar Forum  =>  Fűtés , HMV - Problémák  =>  Tervek - Barbotlapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva