English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Vízszerelés  =>  Vízszerelés, szivattyúk, szerelvényeklapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2012-02-15
11:50:58
Előzmény: tthom #25439#25441
"Milyen tartály jöhet szóba?"

Mondjuk egy használaton kívüli, de jó vellanybojler. Mert ugye nyomásállónak IS kéne lennie !
FORDÍTVA BEKÖTVE ! meleg ki-n menne be a hideg..
Vagy alaplapot levenni és levágni a meleg csövet rövidre.
ÉS elé berakni egy visszacsapót + csapot + Tvel egy csövet felvezetni a bojler fölé egy csappal, amin tudsz levegőt beengeni a bojlerbe, és akkor mehet ejtőtartályosan.....TALÁN :-)))

Ez még egy családi házban el is menne egy eldugott helyen, de egy lakásban....
2012-02-15
10:53:19
#25439
Jó rég nem írt ide senki, hát én kérdezek.

Adott a lakásunk, társasház. Már többször volt olyan, hogy a többi lakó miatt el kellett zárni a víz főcsapot fél-egy napra, amíg megcsináltak valamit. Addig ugye semmi víz nálunk sem, két kisgyerek van, jó lenne azért.. No, az jutott eszembe, hogy valahova, a lakáson belül lehetne csinálni egy kompakt 50-100 literes tartályt, valami szelepet meg beépíteni a lakásba bejövő csőbe, amin csak egy irányban tud folyni a víz, és ilyenkor is lenne, igaz csak gravitációval valamennyi vizunk. Szerintetek? Csinált már valaki ilyet? Milyen tartály jöhet szóba? Elég a hideg víz, nem kell kazánba, sehova kötni, csak hogy legyen valami minimális kézmosási lehetőség, vagy bármi, tehát szigetelés se kell.
2011-07-22
23:18:16
Előzmény: robert #16191#16212
Robert!

Én már rengeteget szenvedtem másoknak a legszűkeb helyekre berakott házi vízműveikkel. Mindenkit lebeszélnék róla, de nem lehet.

Még a falhűtéshez is azt ajánlottam a múltkor, hogy szigetelt tartályt a padlásra, onnan gravitációsan (esetleg keringtetővel), csorogjon a víz egy szeleppel szabályozva vissza a kertbe.
Ez sem lett népszerű.
Valahogyan többen vonzódnak a túlbonyolításhoz, mint az egyszerű megoldásokhoz.

Mi hivatalból foglalkoztunk a használati gyakorisággal. Mi több, ilyen irányú szabványi előírásoknak is meg kell felelni az öblítéseknek. Még a tömegközlekedési helyeken lévő WC-nél sem kötelező az egy percen belüli feltöltés.
Erre jutottak a szabványalkotók, amikor megfigyelték, hogy nem csak hasmenéses vendégek látogatják a helyiséget. Sőt, éppen ők csücsülnek tovább, mint a szorulásosok.


2011-07-22
15:30:36
Előzmény: szemi #16182#16191
Az centrifugál szivattyúm a kert szintje alatt 2 méter mélyen fekvő esővíz tartályomból szív. Nem mértem meg a nyomó oldalon, de akkora a nyomás, hogy majdnem szétveti a tömlőt. Csaknem 10 éve használom, de összességében kevés ideig ment, mindig csak rövid időre van bekapcsolva. Én nem szeretem nyomás alatt tartani a rendszert, ha nem muszáj, ezért nincs házi vízművem. A WC öblítés is gravitációs tartályból megy. Tudom az sem felel meg a modern embertípus elvárásainak (akarom, de rögtön), mert lassan tölt. Viszont minimális az elektromos fogyasztása.
2011-07-22
14:14:38
Előzmény: szemi #16182#16184
Ok ,értem. Az emelö magasságot azért írtam, mert egy "hagyományos" centrifugál egy járókerékkel talán 1bar-t ha tud.
T.
2011-07-22
13:54:48
Előzmény: takyka #16168#16182
takyka!

Centrifugál szivattyúnak írja mindkettőt, periférikus lapáttal, járókerékkel.
Ezek a 40m-t már 0 liter szállítási teljesítménnyel tudják csak. 35 méterig javasolják használni.

A régi, sokkal pontosabban zárt szivattyúházú gépeknél valóban ritkábban voltak a lapátok, de ott a lapát súrolta a házat és az tömített.
Én erre tudok gondolni, amikor a teljesítményüket látom. Szerintem ezért zárt középen a lapát gerince, és ezért vannak mindkét oldalon lapátok. Így nem kell olyan pontos megmunkálás és összeépítés.

Pár éve bontottam le egy, a 80-as években felszerelt hasonló rendszerű, lengyelpiaci Szovjet gyártmányú 125W-os mini szivattyút. Annak mindene sárgarézből volt még, és valószínúleg nyomásálló a szimmeringje.
Az egész jó ha két kiló, de még ma is működik. Közel annyit tud mennyiségben, mint a 370W-os Pedrolló.
A járókeréken szinte nem is lapátok, hanem csak alacsony, papírvékonyságú bordák vannak mindkét oldalon, de nagyon sűrűen.
Jó lenne a csapágyait kicserélni, de nem lehet a járókereket a lehúzáshoz megfogni, lenyomató menetes furat meg nincs benne. Valami célszerszám kell hozzá, vagy hagyni, amíg csak működik.
A járókereke valamivel nagyobb egy kétszázasnál. Kis (komoly)vicc szivattyú.
2011-07-22
11:52:39
Előzmény: szemi #16159#16168
Sándor, nem tudom, hogy mi az igazság a típust illeten. A pedrollonál ugyanúgy periférikusnak hívják az ilyen járókerékkel rendelkez típusokat, függetlenül attól, hogy elölrl, vagy oldalról szív. PQ és PK. Viszont ezek jóval kisebb átmérj, jóval srbb lapátosztásúak mint egy valódi centrifugál sz. Ja és 1db járókerékkel tud 4bart. Ha megnézed a régebbi képeimet, látható, hogy a járókerék eltörpül a nem túl nagy motor mellett.
T.
2011-07-22
10:06:55
Előzmény: payagyerek #16151#16159
payagyerek!

Pedig az.
Annak egy változata, ami egyszerűbb felépítésű, mint a tengelyirányból szívó. Ezért nem lógnak be a "lapátjai" középig. Semmi értelme nem lenne.

A ház és járókerék közötti tömítést a centrifugális erő által a falnak szorított, odatömörített víz adja, ami ennél a felépítésnél hatásosabb, mint a tengelyirányú szívósnál.
A tengelyirányú szívósnál a kisebb centrifugális erő biztosította tömítő hatást a nagyobb vízmennyiség helyettesíti.
De mindkettőnél szét kell hasítani a járókeréknek a betömörített vizet, hogy továbbítani tudja annak egy részét. Ezért lehet más leterhelt állapotban a hangja, mint a középről szívósnak.

Valószínűleg a középről szívósnál a tengely közelében mások lehetnek a járókerék mögötti örvénylésből adódó nyomásviszonyok. Előfordulhat, hogy magasabb a nyomás és ezért alkalmaznak komolyabb (strapabíróbb) tömítést.
De ez csak feltételezés!

Az adatokban nincs közöttük különbség.
Talán még az önfelszívásban sem. Az önfelszívás szerintem nem igaz. Én nem mertem annyi ideig szárazon járatni, hogy 1,5m-ről felszívja a vizet. Szerintem nem is tudta volna.

Említettem a múltkor egy gépészmérnök eladó srácot, aki nem szivattyút adott el a kuncsaftnak, hanem a célnak megfelelően, táblázatokból kiválasztott szivattyút.
Nála vásárolva rákérdeztem a dobozon olvasható önfelszívós szövegre. Azt válaszolta, hogy csak bizonyos nyugalmi vízszint mélységig és csak akkor, ha a szivattyúházban már van valamenyi vízmaradék, meg a lábszelep nem rugós és leragadós, csak akkor igaz az önfelszívás. De közben szerinte is gallyra mehet a csúszógyűrű.

Ő mielőtt szivattyút ajánlott, minden adatra kíváncsi volt, amit a kút gazdája házilag megnézhetett. Gázosodás, nyugalmi vízszint, az eddigi, vagy a kútfúró szerinti próba vízhozam mennyisége, a csőkút átmérője, mélysége.
Volt aki addig évente vásárolt új szivattyút. De amikor a srác által kiválasztottat megvette, utána évekig használta minden gond nélkül.

Belepillanthattam a Pedrolló táblázatába. Rengeteg olyan információ volt benne, amiről fogalmunk sincs. Ilyet a Grundfossnál láttam addig csak. Ők ugyan ahhoz a búvárszivattyú tipushoz legalább 20 féle járókerék formát, tömítésfajtákat, tengelyre ragasztott szimmering-futam cső-hüvelyt ajánlottak.
Az egyes verziók között árban nagy eltérés volt, de megérte a szakemberre bízni a kiválasztást.

A Grundfoss a vízminta alapján mondta azt, hogy erre a vízre nem tud szivattyút ajánlani.
Az IMI ugyanerre a vízmintára választott speciális bronz tengelyhüvelyt. A szivattyút 10mA-es áramvédőről üzemeltettük, és még a leégés előtt lecseréltük.
Hüvely, szimmering és olajcserével az élettartamát meg lehetett ötszörözni.

Érdekes téma ez.


payagyerekVálasz erre
2011-07-22
07:57:14
#16151
LEO XQM-60 szivattyú turbinája. Szerintem nemigazán centrifugálszivattyú. Eleve nem orrból szív. A turbina csak "végigpörgeti" a vizet 3/4-ed körcikkben.







2011-07-21
00:14:00
#16104

Nekünk régen gyerekkoromban, mikor nem volt még a faluban vezetékes víz, a pincében házi készítésű hidrofor volt. Annak a tartálya is csak sima (álló) tartály volt, membrán nem volt benne csak levegő. Igaz ritkán valamiért kellett levegőt pumpálni bele (néha gond volt a lábszeleppel lehet olyankor szökött el a levegő), de működött rendesen.


2011-07-18
14:03:31
Előzmény: pali #16003#16008
pali,

A hidrofor tartály lényege a membrán, ami két részre osztja a tartályt. Az egyik oldalán levegő, a másikon a víz helyezkedik el. Amikor üres tartály, akkor a lég-űr fel van nyomva pl 1.5 bar-ra . A szivattyú a másik részbe vizet nyom, ami összepréseli a membrán mögött a levegőt.

Ezért egy acéltartály önmagában nem jó a hidroforhoz.






2011-07-18
09:53:51
Előzmény: robert #16001#16003
robert!

Lehet használt villanybojlerból hidrofor tartály csinálni?
A meleg ágat levágni olyan rövidre, mint a hideg?

Pali
2011-05-17
11:49:25
#14397
Sziasztok!

Láttam említve a Grundfos Alpha2-es szívattyúkat. Ha valaki tapasztalt velük, kérdésem lenne.
Van egy "éjjelkapcsoló" rajtuk. Ez elvileg, ha az előremenő ágba vannak beépítve és N fokot esik a hőfok 2 órán belül, akkor visszaveszik a szivattyúkat 5W-ra, a hőmérséklet megemelkedésével pedig feltolják az eredeti beállítottra az teljesítményt.
Ez a funkció nálam maximum télen működött, lehet, hogy az alacsony előremenő miatt már nem esik eleget, vagy elég gyorsan a hőfok ahhoz, hogy átváltsanak?
Mi a tapasztalat, kinél, milyen előremenővel működik ez a funkció?

Szepy
2011-04-06
15:33:00
#13476
Gallyra ment a nyomáscsökkentőm membránja (6500ft, basszus!).
A képen a hálózati nyomás nem 0, hanem felütközött a műszer, talán mégis érdemes megjavítanom.





2011-03-04
08:28:56
Előzmény: lacbp #12496#12500
Neked csak 12v-os jó ?

2011-03-04
08:23:34
Előzmény: lacbp #12496#12498
lacbp,

Meleg víz szállításra és folyamatos működtetésre alkalmatlan. Ez a szivattyú jó lehet pl esővíz, talajvíz kis magasságú (3-4m) emelésére.



Olyat kell keresni, amit fűtési rendszerekben használnak, sajnos ennek az árnak a többszöröséért.
A LAING 12V-os egyenáramú ecocirc vario szivattyúi megfelelőek lehetnek a számodra.




2011-03-04
07:38:40
#12496
Szerintetek ez :


12v_kulso_szivattyu_10_meter_1080_l_ora_1ev_garan

használható kollektor és tartály közötti keringetésre?


2011-02-15
10:04:32
#11798
T: Mi hátrány származhat abból, ha a vegyeskazán szivattyúja az előremenő csőre van bekötve?
Tehát kazán -> előremenő cső -> és szinte közvetlen a kazánra van rákötve.
Gondja lehet abból, ha átmegy rajta folyamatosan a forróvíz, illetve a levegő is?
jelenleg ugyanis így működik már egy ideje, és ma már elég csúnya hangja van, kerreg mint az állat. Mit csináljak?:)


P: Valószínű, kivégezted. :-(
Nem tesz jót neki, az a mértékű meleg. Esetleg még gőzös is lehet a víz, aminek szintén nem örül.
Milyen típus, és mennyi idős?


T: hát olyan 4 éves lehet már. wilo xD
de most míg beszélünk, még mindig tolja be a meleget


P: Elmorgolódik még valameddig, de a sírhelyet már megválthatod neki.
Igaz itt, még nem bizonyos, hogy csak a szivattyú a hibás. Ugyanis a kavitáció is elősegíthette a csapágyak végelgyengülését.

Alapesetben, homogén folyadékcsillapítású térben forog a turbina, egyenletesen.
Ha légnemű (buborékos) a víz, vagy kavitál, akkor az egyes turbinalapátok buborékpofozgatása, ide-oda cibálja a tengelyt. Így előbb-utóbb berág.
(mikor-melyik lapát, mikor-melyik buborékba harap)

Persze azt érdemes szem előtt tartani, hogy ha már morgolódik, akkor már nem is nyom eléggé! Ugyanis a zörgés a csapágyban történő, sok-sok megszorulás hangja.


T: már eleve így volt beépítve, ha megadja magát, akkor a következő szivattyút mindenképp a kazánba bemenő csőre szereljem be ugye? ha igen, akkor nincs gond azzal, ha csak egy teljesen függőleges csőre tudom rárakni és akkor lefele tolná a vizet be a kazánba. vélemény?:)


P: Hát ez jó kérdés!
Szerintem nem légtelenítődik le megfelelően. Bár itt-ott azt írják, hogy igen.
Persze függ attól is, hogy nyomott rendszer, vagy nyitott. Meg a csővastagság miatti, lelassult áramlástól.

Szerintem ez a helyzet, mindig kérdéses.

Amúgy, nemis a meleggel lenne ott gond, hanem a légbuborékokkal.
Ha meg bírod szüntetni, akkor maradhat a régi helyen is.



T: nyitott rendszer, de a kazán egyes pontjain hamarabb melegszik, és kottyan egyet, ami aztán kimegy a kiegyenlítőn, de előbb átmegy a szivattyún. Ez a fő probléma.


P: Akkor én áttenném a hűvös ágba, csőátvariálással.
Ugyanis -nyitott rendszer esetén- nem biztos, hogy elégséges a szivattyú, minimális szívó oldali nyomása.

Emlékeim szerint, a folyadékhőmérséklet növekedése során, hatványozottan emelni kell a minimális szívó oldali nyomást. Merthogy annyira hígul a víz.

Valahogy így: (Grfos-nál. A wilo-nál, lehet mégnagyobb kell.)
85° -> 0,5m - 0,05bar
90° -> 2,8m - 0,28bar!
110° -> 11m - 1,1bar!


S: payagyerek a gőz-levegő buburékok káros hatásairól mindent leírt.
Erről a kérdésről már régebben is volt hoszú vita itt a fórumon. Megérné utána keresni.

Ami viszont az előremenőbe vagy a visszatérőbe tegyük e a szivattyút kérdésre vonatkozik, az gyártmány független.
Fűtési rendszerbe keringtető szivattyút csak az előremenőbe lenne szabad beépíteni. Tehát a legforróbb vízbe, amibe csak lehet. Nyomás alatt akár 110fokig felmehet a közeg hőmérséklet.
Az előremenőbe épített szivattyúk élettartama 2-3-szorosa a viszatérőbe építetteknek.

A kazánod "kottyanása" az nagy hiba.
Több oka lehet:
Vagy Te is túlságosan nagy teljesítményű kazánt üzemeltetsz, hogy ne kelljen gyakran rápakolni.
Vagy vízszintesre van beszintezve a kazánod és nem lejt előírásszerűen előre.
Vagy egész egyszerűen hibás, hiányos konstrukció.
Vagy nem olyan szivattyút használsz, ahol járókerék-tér légtelenítése eleve bele van építve a szivattyúba.


P: "Fűtési rendszerbe keringtető szivattyút csak az előremenőbe lenne szabad beépíteni."
Okosodtam! Ezt nem tudtam, bár nemis vagyok benne a kazános dolgokban.


Pl: S, "Fűtési rendszerbe keringtető szivattyút csak az előremenőbe lenne szabad beépíteni."
Ezt mi indokolja? A cirkókban a bemenő oldalon van, ott más az elv?


S: Pl, Nincs ellentmondás.
A cirkóhoz feltétel, hogy kellő nyomása legyen a fűtőközegnek. Miután a kazángyártó nem tudhatja, hogy milyen lesz az a fűtési rendszer ahová a kazánja kerül, az alapból a legbiztosabb megoldást választja.
Már csak azért is, mert a kazán után rögtön jön egy vagy több fűtésköri szivattyú. Ezek már az előremenőben!? Ki tudja miért, ha minden "szakember" a visszatérőt favorizálja?
Szóval ezek miatt a kazán szívott, nyomáshiányos (vákumos) állapotban lenne, ha nem tennének a tűztér elé egy feltöltő szivattyút. Szívott állapotban (ki lehet próbálni, csak ki kell iktatni a kazán szivattyút és a nyomáskapcsolóját), pillanatok alatt gőzkazán lesz belőle.

A vegyestüzelésű vagy faelgázosítós kazánok elé is ezért tesznek "feltöltő" szivattyút. A kazán nem maradhat nyomás (feltöltés) nélkül.
Viszont a kapcsolásból látható, hogy ezeknél már megfelelnek a mezei keringtetők is. Mert az előttük lévő ESBE és a kazánnak a feltöltő szivattyút vezérlő termosztátja(i) biztosítják, hogy a szivattyú legalább 60 fokos vízzel üzemeljen csak. 60 fok alatt nem működik a feltöltő szivattyú és így nem is terhelődhet túl.
A képen látható önlégtelenítős grfoss az "életműve" jutalmául kapta ezt a helyet a kapcsolásban. Itt még csak 10-12 éve dolgozik. Előtte fűtés előremenőként lehúzott már jó pár évet.


P: S, """
Pedig pont Te indokoltad meg a legérthetőbben
>Emlékeim szerint, a folyadékhőmérséklet növekedése során, hatványozottan emelni kell a minimális szívó oldali nyomást. Merthogy annyira hígul a víz.<.

Hát a "nehézvíz" hideg oldali nyomásánál semmi sem emeli jobban a szívóoldali nyomást.
Ezt csinálod a kollektorodnál is.

A másik fő érv, de ebben profi vagy, a motor "önfűtése". Egy villanymotor tekercselése névleges terhelés mellett üzemi 130-180 fok.
Ha megméred a keringtetőd áramfelvételét láthatod, hogy mennyit változik, csökken a csapvíztől a 95 fok felé haladva.
A tekercselés az üzemi 80-90 fok terhelésére készül(t). A 110 fokos maximális közeg hőmérséklet sem véletlen. Ez a víz még képes elvezetni a motorból a sajáthőt. Ráadásul az egyre csökkenő sajáthőt.

A normál, házi használatú motoroknál a méretezők olyan anyagokat használnak, amelyeknél 20 fokos környezetei hőmérséklettel számolnak. Ez jelenti a veszélyt, ha egy ilyen motort pl. beburkolva egy kazánburkolat alatt használnak. Ezért vagy indokolatlanul túlméretezett kerül beépítésre, vagy olyan, amit nem kaphatsz meg csak úgy a boltban. Viszont ha kibányászod egy öreg roncsból, akkor még 20 évig tovább használhatod.
(Éltetve a régi idők motorjait, lehúzva a mai (kínai?) szemetet.)
"""

"de ebben profi vagy"
Ezt visszautasítom! :-)


T: Köszi a választ.
"Vagy nem olyan szivattyút használsz, ahol járókerék-tér légtelenítése eleve bele van építve a szivattyúba."

Erre gondolok. A szivattyún ezt a feliratot találtam: Wilo: Typ.: RARS 25/70

Rákerestem de nem találtam semmilyen érdemleges adatot róla. Honnan tudom meg, hogy légtelenítős-e vagy sem?

Sándor! Tudnál nekem segíteni, hogyan tudnám "normálisra" megcsinálni ezt a rendszert? Nemrég költöztem és hamarosan szeretném megcsinálni úgy, hogy ilyen gondokba ne ütközzek a következő télen, felteszem, nem csak a szivattyúval van itt a gond. Csinálnék képeket, bármit amire szükséged lehet. Ha van rá időd, esetleg privát e-mailen elküldeném a dolgokat. Hálás lennék.


payagyerekVálasz erre
2011-02-12
15:56:35
#11702
Megint Wilo:
3 szánalmas napot ketyegett ez a szerencsétlen! Mígnem teljesen beragadt.

A csapágyát nem tudom megmutatni, mert ettől jobban, nem bontható. Össze van hegesztve.
Csak ha engedélyt kapok rá! Mivel még garos jószág. (Na nyilván! 3 naposan.)

Dobok 2 képet, ami láttatja, hogy 2mm-t ki van verve oválisra a hátsó csapágya. Ezért csapja szét a krómacél házat.
(A vonalakat azért húztam oda, hogy látszódjon a közepe, miáltal látszódik a tengelyvég ütése.)
A kék jelzést meg azért tettem, hogy lehessen párosítani a krómacél burok kiverődésével.







Ezen a képen, meg a burok látszódik, amin a kiverődés -merő véletlenül- épp ott van, amerre ovalitásos a hátsó csapágy.




Összehasonlításképp, 1 mai grfos szivattyú tengelyvége:
Bár az egész tengely porcelán. Nem vas! Meg persze a csapágyak is.
Nincs is vele gond.




Nem nálam feszült meg, merthogy valóban nem kéne ilyen féreg a portára. :-)
(Csak a cirkulációs szipókám wilo, de az más konstrukció.)
Azért sem wilo-zok, mert van a portán épp 3db újfajta porcelántengelyes grfos. (2db 25-50-es, meg 1db 25-60-as)

Ügyfélnél feszült meg, DB rendszerben.
Amúgy jellemzően, már újkorában sem akart felnyomni eléggé.
Meg miért pont a hátsó csapágy?

Légtelenítve volt, bár -elvileg- nem kéne, mert önlégtelenítős.
Ám -érdekesmód- ugyanide, változatlan fizikális telepítéssel (sima csere) a grfos-t betéve, vígan ketyeg, gond nélkül.
Ráadásul, alacsonyabb nyomómagasságú is!

Lehet, már a kirakati polcon is sz@rok.
Megszórták kelet-európát a gyártási hibás férgekkel?


"""
Már írtam, a db-s rendszereket legaktívabban szorgalmazó hazai cég is átállt grf-okra. Az ok a nagyobb megbízhatóság.?

Én használat előtt befürdetem a belsejét WD40-be. Ha leállítom, víztelenítem és feltöltöm WD40-el. De ezt csinálom minden szivattyú csúszógyűrűs tömítésével is. Ha a leállítás után már két nap alatt beragadt, vagy beállt, akkor semmi erőszak. Kenőanyag és apró koppintás a tengelyvégre. Rendszerint beválik és a következő évet gond nélkül végigbírja.

Ha pedig hosszabb időre víztelenítek rendszerből kiszerelhetetlen bármilyen szivattyút, akkor soha nem engedem leürülni a szivattyút. Előtte utána, de inkább alatta felette rövid csőszakasz golyóscsappal. Éa a szivattyú víz alatt várja a következő feltöltést.
Wilót tároltam már egyszerűen vödörben, félig víz alatt. Járókerékkel lefelé egészen a kapcsokig víz alatt, a csavar helyén levegő kiengedve, WD40 befúj, vízzel feltöltve visszacsavarva.

Azt nem tartom kizártnak, hogy valami takarékossági elméretezés állhat a hátsó csapágy meghibásodása mögött.
Mi csapágyrezgés mérés és dokumentálás alapján terveztük a karbantartást. Kivétel nélkül mindig a hátsó csapágyakon kezdődött a meghibásodás. Ha megnézed a műszaki adatokat, a hátsó csapágyak mindig gyengébbek. A takarékoskodó gyártók oda névtelen csapágyakat raknak. Rájöttünk, hogy beépítés előtt a hátsó csapágyakat is SKF-re kell cserélni és akkor a kétszeresére nő az élettartam.

"""


A komám sem telepít már wilóval!
Tapasztalat szerint, már újkorában sem képes a névleges magasságig felnyomni a vízoszlopot.
Persze ez, leginkább a mostani gyártmányokra igaz.

A grfossal nincs ilyen gond. Nekik porcelán a teljes tengelyük, meg porcelán az összes csapágyuk. Még kenés sem muszáj, álláskor.

Persze a grfos-nál is van bibi, de kezelhető. Ugyanis a kapcsolódoboz érintkezősora, nem nagyon akar beérni a motortestbe, az állórész tekercsvég stecker-ébe.
A régieknél, mélyen bement. Mostanság, mintha csak épp hozzáérne.
Ám ez orvosolható, 1 kis kézi lemezhajlítgatással.
Ott ahol mutatja az ujjam.

Amúgy ez MÉHtelepi. Csak szétszedtem, kisavaztam, lefestettem. Bár a festék, nem pont olyan, mint a gyári. Ugyanis bordó alapozóból és bordó festékből kell összekeverni, "nehézeltalálni" arányban. (Az előző elfogyott, most kutyvalok újat.)




macko003Válasz erre
2011-01-28
10:35:04
Előzmény: szakilaci #11150#11152
Köszi

Én az 1. megoldásra gondoltam, ezzel nem is lenne gondom, bennem a szivattyú beállítása terhelése aggaszt, hogy egyszer 10 körön keringet vizet, egyszer 1 körön, nem árt ez neki?

(igen... :( )
2011-01-28
09:41:08
Előzmény: macko003 #11148#11149
macko003,

"...ha mágnesszeleppel, akkor ha a fél házat, vagy a nagyát lezárom, akkor a szivattyú erőlködni fog, ha kisebbre állítom, akkor meg ha mindet kinyitom, akkor lesz gond."

Erre való a bypass szelep, a megnövekedett nyomásra nyit. Pont ezért nálam is van ilyen.
2011-01-22
14:47:59
#10993
Végre hazaérkeztem, ennek örömére csináltam egy alapos mérést.

A mellékelt rajzon látható 'A' pontba raktam egy nyomásmérőt, a 'C' pontnál (HMV szivattyú szívó oldal) megbontottam a hollandit és megmértem a kifolyási sebességet. Gyakorlatilag a zárt rendszerhez képest a mérésből kimaradt egy visszacsapó szelep és egy 1/2"-os gömbcsap (A-B szakasz).

4,2 bar nyomás mellett 27L/perc 1,6m3/h lett a tömegáram.
Jól gondolom, hogy ha zárt a rendszer, akkor ugyanekkora tömegáramhoz kb. ugyanekkora nyomáslépcsőt kell a szivattyúnak biztosítania?



Ha jól gondolom, a Kv=0,78 az egész rendszerre vonatkoztatva.
Ezt összevetve A pedrollo pk60 görbéivel kb. 1,2m3/h 2,4bar munkapont jön ki.
A fűtési keringetők közül a grundfos UPS25-120 tudna kb. 0.85m3/h-t.

T.



payagyerekVálasz erre
2011-01-21
08:54:00
Előzmény: Rike #10937#10944
Ez nem az én rendszerem.

Nekem a gázkazánban van wilo szipóka. Az remek.
Néha olybá tűnik, mintha a kazánokban, különböző egységekben, normális lenne. Miközben az alkatrészként kapható férgekkel, megszórták volna kelet-európát.
De az is lehet, hogy az utóbbi évben (években) romlott brutálisat a minőségük.

Nem tudom, nem is fogom megfejteni. Csak azért tettem be a képét, hogy ha valaki venni akar ilyet, akkor -előtte- mérlegelhessen.
2011-01-20
22:58:11
Előzmény: payagyerek #10929#10937
payagyerek!

Márciusban lesz 2-éve hogy a kolirendszerben a WILO-szivattyús egység dolgozik hiba nélkül.Az üzemóra számláló szerint 4289h-t ment-akkor én kifogtam?
Fagyállós a rendszerem,ami jobb kenést biztosít mint a víz,nem lehet,hogy a rendszered tisztaságával baj van?

Üdv!
payagyerekVálasz erre
2011-01-20
21:30:15
Előzmény: payagyerek #10928#10929
Ez is most lett cserélve. Wilo StarRS25/7. (62-92-132W)
Forog, de nem emeli meg a vizet. (Annak ellenére, hogy még elég ifjonc jószág.)
Helyette becuppant a pedi dhl 25-55. (36-46-52W)
A pedi, B osztályú. A zöldre, meg rá sem írták. (Gyaníthatóan F.)

Tényleg nem akarok lejárató kampányt nyitni, de -ilyenkor- igencsak elgondolkodok.




Aki kíváncsi, hamar megörexik. Ellenben bölcs is lesz. (1 kis önfényezés) :-)
Naszóval:
A forgórész elválasztó saválló palást, Qrva vékony! Az ujjammal be tudom nyomni. Vidáman behorpad!
Vagyis:
Ahogy melexik a motor állórésze, egyúttal ennek a vasa, úgy nyomkurássza, deformálja ezt a pléh palástot. Ezt teszi olyannyira, hogy a belső forgórész, vidáman súrlódik hozzá. Dörzsölődik, mint a macsek.
Ennek a nyomai láthatók is rajta, miáltal megjelenik az állórész vasainak lemezlenyomata.
Namost:
Ha ez a pléh-palást, könnyen eldeformálódik, akkor a csapágyak egytengelyűsége is, oda lesz. Ergo, szétveri, kikoptatja a csapágyat.
Azt tudni kell még róla, hogy a pléh-palást, olyan pléh, hogy a kezemben tartva (nem szorítva!), az sem mindegy, hol fogom! Ha így fogom, akkor simán fut a forgórész. Ha amúgy fogom, akkor már súrlódik!
Hát persze, hogy nem nyom eléggé, ha súrlódik.

Az én kis aprócska véleményem: Ezek hulladék férgek!

Közben elővettem 1 fényképezőt, hogy látható képek keletkezzenek:
1. kép. A szivattyú.
2. kép. A motor állórész, benne ugye a vaslemezekkel.
3. kép. (köv. hsz.) A pléh-palást a jól látható állórész-vaslemezek lenyomatával.









És itt a lényeg!:
A pléh lemezpalást.



Biosolar Forum  =>  Vízszerelés  =>  Vízszerelés, szivattyúk, szerelvényeklapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva