English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Hőszivattyú  =>  Hőszivattyú méréslapozz: 1, 2, 3   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2015-01-21
14:12:33
Előzmény: gaspa #48224#48229
gaspa,

A fúziós erőműnél könnyebben beszerezhető szerkezet is létezik: például egy Jancsi-kályha :)
A tél leghidegebb napjai véletlenül pont a szilveszteri időszakra estek. Gondoltam, hogy nagy sütés-főzés és extra fűtés lett bevetve a vendégek miatt.


Szóval a mérési eredményeket több módon is ellenőrizve jónak tűnnek.

A kirakós játékból viszont hiányzik egy darab, de lehet, hogy megvan az, csak rossz helyen kerestem.


Ha eltekintünk attól, hogy az épület határolószerkezetét értelmetlen szezonális hőtárolóként kezelni:
Egyszerűen adódik, hogy az alagsorba beépített építőanyagok hőtároló képessége hogyan aránylik a téli fűtési energiaigényhez. Az esetedben még 40cm vastag födémekkel és falakkal együtt is csak néhány hideg napra lenne elegendő az építőanyagokban tárolt hő a kellemes belső klímához, és az a hőmennyiség sem a tél közepén, hanem már a tél elején elfogyna. Magas a fűtési hőigényed, amihez képest alacsony az építőanyag hőkapacitása és a hőlépcső.


Igen, az egyensúlyi hőmérséklet alá hűtött alagsorban a beton padlón át, a talajból kaphatsz utánpótlást. Mennyit? A mértékét talán a talajkollektorok mintájára kalkulálhatná ki valaki. Ezt az utat követve esetleg rá lehet találni a hiányzó energiára.
DE: a 20 fokos szobából beton-födémen át nem kevés hő jut az alagsorba. Hogy aránylik ehhez a körülbelül a födémével megegyező hőáteresztő képességű beton padlón át a hőáram a tizenvalahány fokos talajból (***)?


Nyári és téli hőmérsékleti diagramok:






Ma megmértem, hogy nálunk a 100%-ban talajszint alatt fekvő alagsorban a fűtetlen helységekben a hőszigetelés nélküli beton-burkolat 10 fokos. Annak ellenére nem több, mint nálad, hogy nem hűtöm a levegőt, viszont a padlófűtéses lakás alatti födém hőszigetelt (8cm EPS). A szóban forgó födém egyébként 11-12 fokos az alagsorban. A külső hőmérséklet napok óta 4-6C.



(***)
A szóban orgó arány: [(T_lakas-T_pince)*A_fodem*U_fodem]/[(T_talaj-T_pince)*A_padlo*U_padlo]
Például: [(20-10)*60*1.7]/[(12-10)*200*2]=1.3 Ezekkel az adatokkal majdnem ugyanakkora a hőáram a talajból, mint a lakásból. Őszintén szólva ezt nem gondoltam volna, ha nem számolom ki. Látod, ezért is érdemes "konkrét számadatokat kihozni".


2015-01-20
20:25:15
Előzmény: robert #48220#48224
Megígérhetem,hogy a pince homályában nem rejtegetek egy kis méretű fúziós erőművet,a házba az említett mennyiségű gáz megy be,amit az említett lakás döntő többségben felhasznál és a Hsz-be tett vill. energia.A szükséges plusz energiát igen kis mértékben a lakásokból és döntő többségben a pince,garázs,lépcsőház hőtároló tömegből nyeri.Ezt már bizonyítottnak látom és feltehetően a mi közepes teleinket fogja bírni.Amikor emlegettem ezt a hatalmas tömeget,egy hozzászólásodban azt írtad,hogy hőtárolás szempontjából csak a felső 10 cm-t szokták számolni(persze rossz szokások vannak).Felmerül a kérdés,a mögötte lévő 40 cm építőanyag és ki tudja mennyi föld,tétlenül nézi,hogy az előtte lévő 10 centit lehűtötték?Engem főképpen az érdekel mi marad a lakásban,hogy a Hsz mit fúj ki,az kevésbé.
2015-01-20
12:13:46
Előzmény: gaspa #48218#48220
gaspa,

A táblázat megmutatja, hogy mit nem értek abban az esetben, ha a mérések jók és nem fűtesz mással is, mint a HSz-val és a villanykazánnal.

1.
Szóval van egyszer a számított hőveszteség, amit a villanykazános direkt fűtéssel ellenőriztünk.
Ez alapján December 31-én a lakás hővesztesége=185kWh, a termelést pedig mérjük VK+HP_Q=15+126=141kWh. EDDIG HIÁNYZIK 44kWh.

2.
December 31-én a HSz átlagosan -8.7C külső hőmérsékletről szívott be a házba levegőt 16 órán keresztül 2000m3/h-val.
Ugyanennyi levegőt fújt ki 1C fokon.
MELEGEBB LEVEGŐT FÚJT KI A HÁZBÓL, MINT AMILYET BESZÍVOTT, A KÖVETKEZMÉNY 102kWh ENERGIAVESZTESÉG!

A KÉTFÉLE HIÁNY ÖSSZEGE 146kWh. Honnan jön a hiányzó energia?

Érted, hogy min problémázok? Szerinted hol van a hiba, ami ekkora hiányt okoz?

Lehetséges hőforrások:
- az ablaknyitásos szellőztetés mellőzésével a szellőztetési veszteség nagy része visszanyerhető, de ezt már beszámítottam (~25kWh)
- a pincében és a lépcsőházban csökkenő hőmérséklet hatására a felső lakásból a lépcsőházi falon át és az alsó lakásból a alagsori födémen és a lépcsőházi falon át nyert plusz hő ~25kWh
- hőnyerés a talajból
Ha a félig földbe ásott alagsor talajából és falából nyert hő fedezné a hiányzó részt, akkor az 121kWh lenne. Soknak tűnik, de talán...

Egyébként a 2000m3/h levegőmennyiségre mindenképpen szükség van, ha dT=9C és COP=3 3000W elektromos teljesítmény mellett.


DÁTUM T_k PV VK HP_E HP Q HP ü Hőveszt Q_L b-k SUM
2014-12-26 1.6 4 11 16 46 6.0 -121 2 -61
2014-12-27 -2.6 19 11 21 60 7.7 -136 -18 -82
2014-12-28 -2.5 0 17 26 74 9.6 -157 -22 -89
2014-12-29 -5.2 12 16 29 80 10.6 -163 -43 -110
2014-12-30 -7.3 14 5 32 89 11.2 -177 -61 -143
2014-12-31 -8.7 17 15 47 126 16.0 -185 -102 -146
2015-01-01 -4.2 4 15 39 103 13.6 -165 -47 -95
2015-01-02 -0.5 6 19 32 88 12.2 -134 -12 -39
2015-01-03 2.7 15 18 27 79 10.1 -98 11 10
2015-01-04 1.6 8 6 28 92 10.6 -115 4 -12
2015-01-05 0.5 9 2 24 81 9.2 -122 -3 -42
2015-01-06 -1.5 20 5 29 96 10.5 -125 -18 -42
2015-01-07 -6.5 5 4 37 121 13.4 -182 -66 -122
2015-01-08 -4.1 4 5 32 103 12.0 -164 -40 -96




DÁTUM
T_külső [C]
PV termelés [kWh]
VillKazán [kWh]
HP elektromos fogy. [kWh]
HP Q hőtermelés [kWh]
HP üzemóra
Hőveszt=transzmissziós+szellőzés-szoláris-egyéb hőnyereseség [kWh]
Q Lev.be-ki= Beszívott-kifújt levegő energiavesztesége (üzem közben 2000m3/h) [kWh]
SUM=HőTermelés-ÖsszVeszteség [kWh]


2015-01-19
19:11:10
Előzmény: robert #48216#48218
Nincs szenzor a kifújt levegőnél,de 10 fok alatt van a hőlépcső,amikor bent 10 fok volt még a tetőn olvasztotta a havat a kifújásnál.
Az ablakot csak a teszt idején nyitottam ki,de persze +10 fok felett kizárólag kívülről is lehetne szívni.A Hsz 10-12 fok körül működik jól,15 felé már könnyen túlmelegszik a kompresszor,ezért amíg nem lesz inverteres,akkor is a pincén keresztül szívatom.
A -5 fokról nincs pontos adatom olyan 9 m3 körül volt,azt nem túlzottan figyelem,de a dolgon nem hiszem,hogy változtatna.
2015-01-17
12:21:23
Előzmény: gaspa #48215#48216
gaspa,

Megmérted már a kifújt levegő hőmérsékletét (beszívott C/kifújt C)?

Szoktad a kazánházba beáramló külső levegő mennyiségét szabályozni? Vagy teljesen le van zárva a nyílás?

A HSz olyan hőmérsékletű levegőt szív be, mint a kazánházban mérsz, vagy a ~10 fokos levegőhöz keversz még hideget is?

Mennyi az alsó lakás gázfogyasztása -5 körüli mínuszokban?

2015-01-16
12:02:39
Előzmény: robert #48214#48215
Végül is megeshet,hogy jobb lett volna az elképzelésemet megvizsgálni és nem az ellenvéleményt erőltetni.Én ezt a kiépítést a ház viszonyainak ismeretében hasaltam be és túl sokat nem tévedtem.Ez nyilván egy speciális,véletlenül kialakult helyzet,de egy új építésnél lehetne alkalmazni,már olyat is hallottam,hogy a beton alapzatba hőcserélőt építenek.Mivel a napelemeket kifejezetten fűtési célból telepítettem,a 90e forintos hőszipkával és némi munkával látszólag több mint duplájára emeltem a napelem termelést a vill.kazánhoz képest.A legelején kértem ajánlatot Zubadan hőszipkára,de a horror ár és követhetetlen plusz költségek elriasztottak,annál az is jobb lett volna,ha az árából napelemet veszek és a plusz költségmentes vill.kazánnal fűtök.Ezt a Hsz-t addig használom amíg üzemben tudom tartani(még 2 van belőle),aztán meglátom,a tetőn nyáron elkezdtem átrendezni a napelemeket és megteremtettem a bővítés lehetőségét.
2015-01-16
09:25:00
Előzmény: gaspa #48212#48214
gaspa,

Nem logikus az, hogy a COP meghatározásához figyelembe vesszük az összes betáplált energiát és a termelés effektíven hasznosítható részét?

"... Elég lenne megnézned az energia diagramot,ami egy félvak másik szemét is kiüti,akkora ugrás van vill.kazán fűtés alatt(kb háromszoros)a Hsz-hez képest.Ez az összehasonlító mérés direkt a Te kérésedre készült,hogy ne merüljünk el a feltételezésekben... "

A hőtechnikai számítás eredménye nem szentírás, mert a felhasznált adatok nem pontosak: ha az építőanyagokról pontos adatlapok állnának rendelkezésünkre (most speciel egy anyagról sem volt volt pontos adat), és az anyagok teljesen meg is felelnének az adatlapoknak, akkor ott van a bizonytalan kivitelezés, na meg a pontatlan méretek. Így vagy úgy, de ezek a tulajdonságok nem változnak. Rövid távon viszont folyton változik a használat, mert a házban nem szabvány emberek laknak. Ezért a tényleges fogyasztás még a legpontosabb kalkulációktól is lényegesen eltérhet.
Mindezek ellenére, pontosabban mindezek tudatában az eredmények jól használhatóak, főleg akkor, ha van visszajelzés. Az ellenőrző mérésekre ezért (is) volt szükség, a két napos (nekem rövid, neked hosszú) mérés eredménye igazolta a számítást.

Én is látom az ugrást a diagramon. De nekem ahhoz, hogy elfogadjak egy állítást az is szükséges, hogy megértsem miért úgy működik az a valami, ahogy. Nem hiszek el mindent a szememnek, pláne nem akkor, ha a "látvány" ellentmondásos (például most). Azt elhiszem, hogy annyi áramot fogyasztasz, amennyit mérsz, csak azt nem, hogy a hőenergia onnan jön, ahonnan te gondolod. Ezért tovább keresek.

Igazad van, nagyon szeretek konkrét számadatokat kihozni. Ennek az oka az, hogy bizonyíték híján a sejtések csak sejtések maradnak. A mérések pedig bármilyen hízelkedő eredményeket is mutatnak, nem mondhatnak ellen a fizikának.

Ellentétben veled, én úgy gondolom, hogy az alagsor nem kap annyi hőt a szerkezetből, mint amennyi látszólag hiányzik (sőt nagyon kevésnek gondolom), és azt ki is hagytam eddig a számításokból. A talaj hatásának vizsgálata még pótolható.

2015-01-15
22:42:23
Előzmény: robert #48209#48212
Szerintem zsákutcában vagy,amiből nem valószínű,hogy kijössz.
A hőszivattyúnál a mért COP érdekes,a "hatásos COP" a saját találmányod,de ebben az esetben van benne igazság(amit sosem tagadtam),csak nem annyi amit számolsz,hanem csak töredéke.
A táblázat kiegészítést tényleg megtaláltam,de két témát kellett böngésznem.
Nagyon szeretsz konkrét számadatokat kihozni,én nem,de azért nézzük.
Előmelegítés teljesítmény igénye 5610W,ez 8 órás üzemben 45kWh naponta.
Mégis kénytelen vagyok a két dolgot újra egyesíteni,amit előrelátóan szétválasztottál.
A számításod szerint a gázzal fűtött lakás napi hőigénye 45kWh,a gázkazán kb ennyit tesz is bele.A feltett pince alaprajz szerint(amiből akár az elképzelésemet is követhetnéd)a gázzal fűtött lakás a garázs(10-12 fok) födémen keresztül kb 20kWh-t veszít 24 óra alatt,a Hsz-nek csak 8 órája van a 45kWh-t elvenni,na de miből?????
Szerinted maradt még más,mint a garázsok/pince/lépcsőház tömege és persze egy kevés a lakásokból?
Annyit még hozzátennék,hogy a pince-garázs sosem volt fűtve(12-15 fok),amikor még a hőszipkát Kínába szerelték a felette lévő lakás akkor is veszített kb 15kWh-t a garázs födémen keresztül.
Elég lenne megnézned az energia diagramot,ami egy félvak másik szemét is kiüti,akkora ugrás van vill.kazán fűtés alatt(kb háromszoros)a Hsz-hez képest.Ez az összehasonlító mérés direkt a Te kérésedre készült,hogy ne merüljünk el a feltételezésekben.
Azt ajánlottad 0 fok körül már inkább a vill kazánnal fűtsek,nos a mérés alapján akkor fűtök vele,ha kefét ettem,vagy ha a hőszipka elromlik.
2015-01-15
15:53:52
Előzmény: gaspa #48208#48209
gaspa,

Ha az előmelegítés az általunk megtermelt (és nem "ingyen") energiával történik:

#1
Leegyszerűsítve a kérdést, az előmelegítés ilyen hatással van a COP-re:

Elég ennyit tudni a hőszipkádról:
- t=10 fokon COP_10=3
- a működéshez szükséges levegő mennyisége V=1700m3/óra
- P_elektromos=3000W .

Legyen a külső levegő hőmérséklete t0=0 .

Hőszivattyú fűtő oldali teljesítménye P_t = P_e*COP_t, t=10C hőmérsékleten P_10=3000*3=9000W
Előmelegítés teljesítmény-igénye P_melegites = V*0.33W*(t-t0) = 1700*0.33*(10-0) = 5610W
A Fűtésre fordítható hőteljesítmény P_fut = P_t -P_melegites = 9000-5610 = 3390W
Előmelegítés után a valós COP = P_fut/P_e = 3309/3000 = 1.13

0 FOKRÓL 10 FOKRA ELŐMELEGÍTVE A LEVEGŐT A HATÁSOS COP 3-RÓL 1.13-RA CSÖKKENT.


Kérlek, számold át te is! Találsz benne hibát?



#2
A táblázatot már akkor kiegészítettem, amikor kérted.

#3
Véleményem szerint a hőveszteség számítás önmagában megáll, a hőszivattyúval kapcsolatos vitában csak hivatkozunk az eredményeire. Pont azért választottam szét a hőigény számítást a HSZ-es diskurzustól, hogy segítsem az átláthatóságot. Időrendbe szedtem és összefűztem a diskurzust.

2015-01-15
14:27:14
Előzmény: robert #48207#48208
Az energia audit témához én nem szóltam hozzá,egyáltalán nem tetszik,hogy széttördelted a hozzászólásokat és követhetetlenné tetted.Itt két eltérő álláspontra kerestünk magyarázatot és minden hozzászólás összetartozik,könnyen megeshet,hogy a látszat ellenére kettőnkön kívül mások is olvassák.
Ahogy ígértem felteszem a pince alaprajzát,hogy a későbbiekben ne kelljen feltételezned.Berajzoltam a beszívott levegő lehetséges áramlási irányát is,a szóban forgó gázzal fűtött lakás csak a kb. 6x6 m-es garázs födémjével találkozik ami régi betonkefnis,a lakásban ebből a felületből 1/3 járólap,2/3-ad 2cm-es parketta.
Választ várok immár harmadszor a lakásom veszteségeinek részadataira(remélem nem úgy gondolod,mindenki aki ezt olvassa kiszámolja magának).
A gázzal fűtött lakás általad számolt hőszükséglete 45kWh,beleadott gáz energia 60kWh 75%-a(hatásfok miatt).Azt állítod,hogy a hőszivattyú WEA-n mért COP 3 körüli működését ebből a lakásból elvont energiával(kb 35kWh) éri el,mert valójában csak COP 1,1-1,8 a valóságos.



2015-01-14
14:36:23
Előzmény: gaspa #48206#48207
gaspa,

"... Teljesen reális érték,már csak azon kell agyalni hogyan vesz ebből el a hőszipka még majdnem ennyit..."
A hőszipka - részben - azt a hőt veszi el, ami a födémen át megy a pincébe, plusz valamennyit a levegőből, és még...


A hőszükséglet számítással kapcsolatos hozzászólásokat ide helyeztem át: http://biosolar.hu/forum/show/48189#48189
2015-01-13
21:35:59
Előzmény: gaspa #48198#48199
gaspa,

"... eddig azt feltételezted,hogy a saját lakásomból veszem el,ez nem jött be..."
Tavaly november írtam: ...A pincét a lakástól elválasztó födémen át a lakás melege, nem pedig a külső fal melegíti...
Eddig is úgy gondoltam, hogy a pince fölötti lakásból a födémen átjutó, és a fűtött helységekből áramló levegőből származik a hő. Csak most derült ki számomra, hogy azt a lakást más lakja és gázzal fűti. De a tulajdonos személye min változtat?

Ezt írtad :"A pince falak és aljazatok hőmérséklete most +8,+10 körül van."
Nem valószínű, hogy a pince beton padlója alatt a föld olyan meleg lenne, hogy onnan számottevő hő származhat. De ki lehet deríteni, hogy mégis mennyi, csak meg kell mérni az érintkező talaj hőmérsékletét, amiből lehet következtetni a hőáramra. Lehet, hogy a talajból származó hő végül-is lényegesebb több, mint amennyire eddig gondoltam, DE: a 20 fokos szobából beton-födémen át nem sokkal kevesebb hő jut az alagsorba, mint a körülbelül a födémével megegyező hőáteresztő képességű beton padlón át a tizenvalahány fokos talajból. Nem így gondolod?

A 20 fokos szobából födémen át naponta ~35kWh hő megy le a 10 fokos pincébe.
Szerinted ez nem reális érték? Te hogy számolnád ki a födémen naponta átjutó hőt? Gondolom így: A*U*dT*24 [Wh]

A lakásokból elszívott meleg levegő azon része, amelyet szellőztetéskor ki kellene engedni az ablakon bizonyos napokon 20kWh hőt is tartalmazhat lakásonként. A HSz hulladékhője is hasznosul. Ennek a két "hulladéknak" egy része az, amit vissza lehet nyerni az előmelegítéssel.

"... az elvi álláspontom:azt veszem veszteségnek ami elmegy a levegőbe,ami a lakás fűtésére,vagy történetesen a kazánházéra fordítódik,azt nem..."
Szerintem helytelen tudomást sem venni egy olyan tényezőről, ami az energiaigényt növeli. Az nem szünteti meg a problémát, ha nem beszélünk róla.
2015-01-13
20:59:27
Előzmény: robert #48191#48198
Abban mindketten egyetértettünk,hogy a hőszivattyú előfűtésének meg kell,hogy legyen a fedezete,csak abban nem ,hogy miből.Az én feltételezésem ismert és változatlan,de a Te esetedben kezdem elveszíteni a fonalat,eddig azt feltételezted,hogy a saját lakásomból veszem el,ez nem jött be.Most azt feltételezed,hogy egy másik,gázzal fűtött lakás aljából.Ez sem lesz jó választás,egy ilyen kis felületről el tudsz képzelni óriási hőelvonást,de nagyságrenddel nagyobbról pedig nem,ezen még bizonyára munkálnod kell.

2015-01-13
20:29:30
Előzmény: robert #48196#48197
A továbbiakban csak a vill.kazán teszt utáni napokat vegyél figyelembe,amikor már kizárólag a Hsz-t fogom működtetni.
Csak az elvi álláspontom:azt veszem veszteségnek ami elmegy a levegőbe,ami a lakás fűtésére,vagy történetesen a kazánházéra fordítódik,azt nem.
2015-01-13
14:14:27
#48191
gaspa,

Arra következtetek az adatokból, hogy az előmelegítés energiaigényét legfőképpen az első szinti lakás fedezi, mégpedig a pince felé történő hőátadás által. A táblázatból ugyanis az látszik, hogy az az alsó lakás hővesztesége (B Lak. potenciál) elég az előmelegítéshez. A HSz egyben a B lakás szellőzési veszteségét is csökkenti.
Vagyis a pincéből származó levegő által főként az alsó lakásban a gázkazánnal megtermelt hővel emeled a hőszivattyúd COP-ját.

Az eredmény nem meglepő, hiszen a hőszivattyú elő-fűtésének meg kell, hogy legyen a fedezete, ami nem valószínű, hogy a pincével nagyjából azonos hőmérsékletű altalajból, hanem inkább a pince fölött fekvő meleg, hőszigeteléssel el nem választott lakásból származik.

Ha 0 fok külső hőmérséklet alatt a tényleges COP értéke gyorsan 1 alá csökken, onnan már érdemesebb csak a villanykazánnal fűteni.

Azért ezt az időszakot (nov22-dec3) vizsgáltam, mert ekkor (kb 1 hétig) nem sütött a nap.
Meg fogok nézni több hidegebb napot is, remélem nem térnek majd el az enyhe időszakra kapott mintától.


Dátum In Out VKaz. HP_e. Q_HP COP* Üzem Előm. COPef B Lak. potenciál

nov22 4.7 20.2 11.8 16.7 47.5 2.9 5.6 15 2.0 31
nov23 4.5 20.2 2.6 17.2 49.9 2.9 5.8 16 2.0 31
nov24 4.6 19.4 2.3 13.1 37.8 2.9 4.5 12 2.0 29
nov25 3.8 19.1 3.1 16.1 41.2 2.6 4.8 15 1.6 30
nov26 2.4 18.9 3.2 17.6 50.9 2.9 6.9 26 1.4 32
nov27 0.8 18.7 6.7 19.7 54.8 2.8 6.6 30 1.3 35
nov28 -0.1 18.9 6.5 24.2 67.0 2.8 8.0 40 1.1 36
nov29 1.4 19.2 5.9 27.0 77.5 2.9 9.4 40 1.4 34
nov30 1.1 19.1 1.0 25.1 73.2 2.9 8.8 39 1.4 35
dec1 0.3 19.3 25.1 18.9 57.5 3.0 7.1 34 1.2 36
dec2 1.1 19.3 16.1 22.1 66.5 3.0 7.9 35 1.4 35
dec3 3.6 19.0 19.2 17.4 52.5 3.0 6.5 20 1.8 30



Jelölések:
HSz napi üzemideje [óra]
Előmelegítés energiaigénye [kWh]
B lakás (1.szint) födémen át a pincébe távozó hő és a szellőzési veszteség fele [kWh]
VillanyKazán fogyasztás [kWh]
HP_elektromos fogyasztás [kWh]
Q_HP termelt hőmennyiség [kWh]
COP* HSz-en mért []
COP effektív [] (termelt hőmennyiség csökkentve az előmelegítés energiaigényével)
2015-01-10
18:15:53
Előzmény: robert #48169#48171
Robi

A hőátadásról:12-16 óra között kinyitottam mindkét garázsajtót(tisztán külső levegő a Hsz-nek),kint +14 fok körül volt( Hsz-nél +10),mire a pincében/lépcsőházban megtette a 15-30m utat a Hsz kazánházig, nem tudta 0,5-1 foknál jobban megemelni a Hsz levegőjét,a hőátadás fordítva is működik.



2015-01-09
21:09:05
Előzmény: robert #48163#48164
Már régebben említettem,ez nem egy kültéri klíma,hanem beltéri víz(szonda)/levegős klíma,beltérből szívott levegőt melegítette/hűtötte és visszafújta(megfelelő légtereléssel),amíg elérte a beállított levegő hőmérsékletet.Kéz alatt vettem bagóért,viszont semmilyen adatom nincs róla,a gyártó már újabb fajtát gyárt.
Feltehetően a hét végén próbálom a direkt villanyfűtést,igyekszem hasonlóképpen fűteni vele,mint a Hsz-el.
2015-01-09
20:06:56
Előzmény: gaspa #48159#48163
gaspa,

Kár, hogy nem tudsz többet a kültéridről. Egyébként, ugye minden típusú HSZ-hoz van egy adatlap egy táblázattal/grafikonnal, ami a COP levegő-hőmérséklettől való függését mutatja. A jelleg-görbe nagyban függ az alkalmazott technológiától, ezért nem lehet általánosítani, még akkor sem, ha a végeredmény rendszerint előre sejthető.

A műszaki paraméterekkel lehet papíron is kísérletezni, így az előzetes számítások nagy biztonsággal elvégezhetőek.
A módszer a következő:
Csak azt kell kiszámolni, hogy mennyi energiát igényel a hőcserélőn áthaladó levegőmennyiség előmelegítése, és mekkora az így elért COP növekedéssel nyert plusz hőmennyiség.

Ha -mint a te esetedben- az elektromos teljesítmény és az átáramló levegő mennyisége állandó, a COP és evvel együtt a kimeneti teljesítmény a hőmérséklettel változik.
Például:
Panasonic Aquarea WH 40C előremenővel -5 fokon COP=2.5 és +5 fokon COP=3.5, akkor 3000Watt elektromos teljesítménnyel 3000W*(3.5-2.5)=3000W a többlet-teljesítmény.
Az előmelegítéshez szükséges teljesítmény 1500m3/h * 0.33W/m3.K * (5C--5C) = 4950W (***)
Az előmelegítés 4950-3000=1950Wattal csökkenti a fűtési teljesítményt, vagyis a tényleges COP 2.5-ről 1.85-re csökken.


Mivel a jelleg-görbe minden hőszivattyú esetén más ás más, az előmelegítés eredménye is ennek a függvénye, egyszerűen számítható. Nem kizárt, hogy az előmelegítés valamilyen szempontból előnyös is lehet. Ennek a legfőbb feltétele a nagyon meredek COP-T jelleggörbe, ami nem kizárt, de erre még nem láttam példát, valószínűleg ilyen karakterisztikával nem kapható készülék.
Ám ilyenkor sem szabad elfeledni, hogy nem a turbózás ellenére sem lesz több a fűtésére fordítható hő.


(***) 1m3/óra légáram mellett a levegő felmelegítése 1C fokkal 0.33W folyamatos teljesítményt igényel.
2015-01-08
21:13:40
Előzmény: robert #48158#48159
Amikor csak a külső levegővel próbáltam,már megbecsültem,hamar eléri a COP 1-et,de hogy mikor azt nem tudom.Az egyetlen mért adat +1,5 foknál COP=2(a feltett diagram szerint),a levegő szállítás állandó,mert a ventilátort nem szabályozza és a fogyasztás sem csökken jelentősen ezután 3000W alá.A fogyasztás akkor nőhet kb 4000W-ig,amikor a kompresszor 90fok közelébe kerül,viszont ehhez +15 foknál magasabb levegő kell,de ez nem fordul elő,mert +84 foknál lekapcsolom(később majd a frekiváltó fogja leszabályozni).
2015-01-08
13:56:12
#48158
gaspa,

Meg tudnád becsülni a következő jellemzőket NEM ELŐMELEGÍTETT LEVEGŐVEL TÖRTÉNŐ TÁPLÁLÁS esetén?
-10C, -5, 0, +5 fokon:
COP [], szükséges levegőmennyiség [m3/h], villamos energiaigény [W]

Például:
0C: COP=3, szükséges levegőmennyiség=2000m3/h, villamos teljesítmény=3000W
2015-01-07
20:35:03
Előzmény: robert #48150#48153
Ehhez szerényen annyit tennék hozzá,hogy a levegős Hsz beltérben elhelyezve előmelegített levegővel táplálva jobb hatásfokkal üzemel,mint kültérben előmelegítés nélkül,már meg lett mérve és be lett bizonyítva.A szóban forgó Hsz-t nem tudjuk huzamosan kültérben megvizsgálni(a probléma fel sem vetődött volna).
Ezzel a következő méréssel/számítással a másik vélemény kell igazolni,miszerint az előmelegítés és a beltérbe telepítés többletköltséget eredményez.

Szerintem a lakás számított hővesztesége és a villanykazán fogyasztása csak egy érdekes összehasonlítás a valóság és a kalkulátor között.
Az igazi eredményt a villanykazán és a Hsz villamos fogyasztása közti különbség adja meg, közel azonos külső/belső hőmérsékletnél(a lakás adott).
Azt nem vonom kétségbe,hogy a hatásos COP rosszabb lesz,mint a mért,de nem jelentősen.
2015-01-07
17:30:54
#48150
Az épületenergetikában a hőveszteség-számítást rendszerint egy évre szokták elvégezni. A méréseink ennél sokkal rövidebb időtartamot, pár napot ölelnek fel, ezért inkább a pillanatnyi adatokból számított napi értékeket számolom ki (Qv).
Az eredmények valódisága az alapadatok valódiságától függ, remélem a paramétereket majd sikerül jól belőnünk.
Nem várom, hogy a mért és számított eredmények két tizedesre egyezzenek, de elvárom, hogy ne jussunk ellentmondásra. Már akkor is ellentmondásra juthatunk, ha a mérés alatt nyitva marad egy ajtó, vagy vendégeket fogadunk, ezáltal borítva fel a szokásos üzemi körülményeket. Egy lakott épületben persze nehéz kivédeni az ilyen malőröket.

A feladat egy hő-visszacsatolt (a HSz által előfűtött levegővel táplált) HSz hatásos COP-jének a mérése.
A mérésnek és a számításoknak az adja az apropóját, hogy két vélemény ütközött:
- Az egyik vélemény szerint a levegős hőszipkát beltérbe helyezve, a tápláló levegőt előmelegítve annyival jobb hatásfokot lehet elérni, hogy az épület fűtése kevesebb villamos energiát igényel, mint előmelegítés nélkül.
- A másik vélemény szerint az előmelegítés és a beltérbe telepítés többletköltséget eredményez.


Qv Napi hőveszteség (számított):
Növelő tényezők: transzmissziós + szellőzési
Csökkentő tényezők: szoláris nyereség + elektromos hulladékhő + emberek által termel hő + hővisszanyerés a szellőzésből

Mérés:
E_hp = Hsz elektromos fogyasztás
Q_hp = Hsz hőtermelés
E_h = Villanykazán fogyasztás

COP számítás:
COP_látszólagos = Q_hp/E_hp
COP_hatásos = (Qv - E_h)/E_hp


2015-01-07
11:41:45
Előzmény: gaspa #48146#48148
gaspa,

"... hogyan működik egy fapados levegős hőszipka -10 fok felé COP 3 közelében... "
Úgy, hogy sok-sok meleg levegőt keverünk a hideghez :)

Egyébként dec.29-től 105 órán át mérve -6C külső (a hőszipkába magasabb hőmérsékletű levegő volt bevezetve!) és 32.5C előremenő átlaghőmérséklet mellett 157kWh elektromos fogyasztást és 438kWh hőtermelést mutat a HSz, vagyis COP=2.8 .

2015-01-07
11:37:01
Előzmény: robert #48144#48146
Robi
Szerintem tekintsünk el a további feltételezésektől,nem sok értelmét látom.Remélem néha megsasolod hogyan működik egy fapados levegős hőszipka -10 fok felé COP 3 közelében.




2015-01-07
09:45:22
Előzmény: gaspa #48143#48144
gaspa,

Ok, a falakból hő juthat a levegőbe, ha van hőmérséklet-különbség. Viszont a hőt előtte a fűtőberendezések termelték meg, pár órával a szellőztetés előtt. A hatás rövid-távú, mert a hőtárolás is az. Nem "ingyen energiáról van szó".

Mondjuk a kazánház 10m2-es, akkor a falak és födémek felülete a ~50m2. A grafikonod szerint 0 fok közelében már nagyon látszik, hogy a beáramló külső -10 fokos levegőt valami erősen fűti.
Ha az ablak kinyitásakor a fal hőmérséklete +10 fok és elhalad mellette a -10 fokos levegő, akkor a falból a hő ~10W/m2.K hőárammal fűti a levegőt, 50*10*(10--10) azaz 10kWatt-al. A levegő melegszik, ha átlagban 0 fokos, akkor 5kW teljesítménnyel is fűtheti a fal. Persze a teljesítmény csökken, ahogy a felületek hűlnek.

A berendezések is adhatnak pár száz Watt fűtő-teljesítményt, és a lakás felől az ajtóréseken át meleg levegő áramlik.



A nyári hűvös alagsorral most nem érdemes foglalkozni. Egy födém hőszigetelés nélküli fűtött épület alatt pedig télen sem melegszik az alagsor a talaj felől, ahhoz a talajnak lényegesen melegebbnek kellene lennie. Az is igaz, hogy az utóbbi feltétel elérhető akkor is, ha az alagsor eléggé ki van hűtve.

A szerkezetek hőtárolásánál a napi ciklusok alatt a belső 10cm vastagságot szokták figyelembe venni.
Egy 100m2-es egyszintes ház esetén nem több, mint 30m3 tégla (részben üreges) és betonról van szó, vagyis ~60tonna. Ennek a tömegnek a hőkapacitása ~15kWh C fokonként. Fűtés nélkül a falak 5 fokos csökkenése ~75kWh hő leadását jelenti, ami egy normál ház téli hőigényhez képest elenyésző szokott lenni.

A hőtároló-tömegnek napi kiegyenlítő szerepe van, de szezonális hőtárolásra nem alkalmas.

Egyébként a hőtároló tömeg akkor értelmezhető, ha körül van hőszigetelve. Amennyiben levegővel, vagy talajjal érintkezik a tömeg (mint egy alagsorban), akkor ott áramlik a hő, a tömeg inkább csak csillapít.



Biosolar Forum  =>  Hőszivattyú  =>  Hőszivattyú méréslapozz: 1, 2, 3   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva