English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  VÍZ  =>  Fúrt, ásott kutaklapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2012-04-29
09:55:08
Előzmény: robert #28957#28966
Robert!

Egyértelmű, hogy a hagyományos vízfelhozatalnál sokkal drágább a préslevegős.

A kunsági homokhátságon régen egy benzines szivattyúval tíz méterről korlátlanul lehetett öntözni a kertészeteket.
Később már csak szélkerekes, gyűjtőmedencés, dugattyús szivattyúval tudtak a nagyon mély kutakból valamennyi vizet nyerni. Idővel ennek is befellegzett, és remény sincs rá, hogy a következő 50-100 évben helyreáll a lerabolt talajvíz készlet.

Viszont a kutak megvannak.
A hasznosítás elsőre nevetségesnek tűnik, de pont a fordítottja annak a táblázatnak, ami a "csöpögő csapok" veszteségeit ostorozza.

Hűtőkompresszor termel minimális mennyiségű, de tekintélyes nyomású levegőt.
A kútba letoltak egy vastagabb 8-12mm-es FESTO csövet, amibe előtte belefűztek egy vékony, 2-3mm-es, vezérlésre használatos FESTO csövet.
Egy napelem termeli az energiát egy aksival.
A víz meg úgy és annyi jön fel, amennyit ez a levegő menyiség fel tud hozni.
A régi szélkerékre is generátort szereltek.

Nagyban kertészkedni nem lehet ennyi vízzel, de a legszükségesebbre, a helyben maradásra még elég.
Az üzemeltetés "ingyen" van, a szükséges áramtermelő egységeket úgy kukázták össze.
Karbantartást nem igényel, viszont néha még tv-t is lehet nézni.





2012-04-28
10:06:17
#28957
A következő szempontok miatt voltam/vagyok kíváncsi a "mammut szivattyúra":
1. el szeretném kerülni, hogy az elektromos meghajtású gép a víz alá kerüljön
2. a víz felszínre hozatala lehetőleg megújuló energiával történjen
3. olcsó legyen az üzemeltetés

Úgy tűnik, hogy ez a szivattyú-típus a fenti elvárások közül, csak az elsőnek felel meg.
Nem ismerek rá módszert, hogy lehet a szükséges nyomáson és mennyiséggel levegőt sűríteni megújulóval. A sűrített levegő előállítása a hagyományos módon is nagyon drága. A gyenge hatásfok tovább rontja a helyzetet.

2012-04-28
08:50:17
#28955
Gázos kutaknál, akár sekély "háztáji" kutaknál is, elő szokott fordulni belobbanás. Főként, ha valaki pl. egy hordóba kezdi pihentetés céljából szivattyúzni a vizet. Volt már meglepetés, amikor rágyújtottak mellette.

Az amúgy is nagyon metános termálvizünknél a levegős szivattyúzás idején fokozódott a robbanás veszély. Meg kellett növelni a felhozott termálvíz tovább szivattyúzás előtti gáztalanító szétterítését, csobogtatását.
Így sok hőmennyiséget veszítettünk, ezért megpróbáltuk az áramló vizet vákumozni.
Az addig ártalmatlanul égő metán helyett valami veszélyes durranógáz szerűséget kaptunk.

A felhozott vízből rendszeresen vett mintát valamilyen bányászati hivatal.
Állítólag a kitermelés során változó termálvíz összetételből következtetnek arra, hogy mi lehet még a mélyben.
A rétegből fogyó termálvíz nyomása csökken és a helyére benyomuló gázok és szénhidrogének alapján következtetnek a kút közelében lévő gáz vagy olaj zárványokra.

Ezt csak azért írtam le, mert a levegős szivattyúzás gázos kutaknál fokozott figyelmet igényel(het).






2012-04-27
16:22:54
Előzmény: robert #28944#28945
Robert,
kaptam tőlük egy linket, ami nem túl bőbeszédű, de legalább látható mire jó. Kicsit elfordítottam az alkalmazhatóságát. :((

www.brumbypumps.com/files/1277656/uploaded/img0.html

Hátha neked többet mond.
2012-04-27
15:37:28
Előzmény: Plaszlo #28942#28944
Plaszlo,

Én se akarok feltétlen vitázni, ezért a következő próbát végeztem el:
egy 15mm átmérőjű átlátszó műanyag tömlőt 30cm mély vízzel töltött tartályba merítettem, és egy kisebb átmérőjű csövet vezettem az alsó nyílásába, azon keresztül fújtam bele a levegőt.
A vastagabb csőben a vízszint kb ugyanolyan magasra emelkedett, mint amennyire a cső a vízbe merült. Én is úgy láttam, -ahogy Sándor is mondta- nagy buborékok emelik a vízoszlopot.
Most megpróbálom porlasztani.










Mammut-szivattyú (forrás: wikipedia)
A Mammut-szivattyú, vagy légnyomásos vízemelő a vizet nagynyomású levegő vagy más gáz segítségével szivattyúzza. A szerkezet egy nagy átmérőjű függőleges csőből áll, mely belemerül a kiszivattyúzandó vízbe. Ebbe a csőbe felülről nyúlik be a nyomóvezeték csöve, melybe alulról bevezetik a kompresszor által szállított levegőt. A levegő kisebb fajsúlya révén buborékok formájában felemelkedik és mozgás közben magával ragadja a vizet is. Hatásfoka alacsony, 25-45%, azonban nem érzékeny a víz szennyezettségére és arra, ha a szívott térből leszívja az összes folyadékot.






A légnyomásos vízemelő (forrás: grundfos)
– más néven mammutszivattyú – a víz nyomás alatti megnövekedett oxigénfelvételét használja ki. A felfelé szálló levegőt ugyanakkor a víz emelésére - és keringetésére is - használják. A mammutszivattyú ezért alkalmas nagy tömegű víz levegőztetésére és keringetésére is. A mammutszivattyút gyakran olyan helyzetekben használják, amikor a karbantartást a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani.
Magában a szivattyúban nincsenek forgó alkatrészek, csak egy termelővezeték, amelyben a folyadék és a levegő keveredik. A szivattyúrendszer mint egész nem 100%-ig karbantartásmentes, mivel a levegőt egy berendezés segítségével kell betáplálni a szivattyúba.
A levegő a termelőcső alján lép be, ahol keveredik a folyadékkal. Ez megváltoztatja a folyadék sűrűségét, amitől a kevert közeg a csövön keresztül felmegy.

A mammutszivattyú hatásfoka két tényezőtől függ:
A víz alatti hossz (Hs) a geodetikus szállítómagassággal (Hgeo) szemben
A folyadékon keresztülmenő levegő sebessége, valamint a szivattyún keresztülmenő közeg sebessége. Minél nagyobb a folyadék és a levegő sebessége közötti különbség, annál kisebb a szivattyú teljes hatásfoka.
Optimális körülmények között a mammutszivattyú akár 35-40%-os hatásfokot is elérhet 2-2,5-ös Hs/Hgeo, illetve 10 m/s levegősebesség mellett.





Fúrt, ásott kutak RECOMMENDED
2012-04-27
14:40:44
Előzmény: robert #28941#28942
Robert,
Még én is nézem. A mélység még nem tiszta, ezért töröltem ki a többit, feleslegesen ne vitázzunk.
2012-04-27
14:21:44
Előzmény: Plaszlo #28940#28941
Plaszlo,

Majd utánanézek, de a polcról olyan levegő-kompresszorokat vehetsz 30 ezer forintért, amelyek 100 liter levegőt nyomnak percenként 8 bar nyomáson. A demo-ban is hasonló teljesítményűt használtak.



2012-04-27
14:07:41
Előzmény: robert #28936#28940
Robert,
A levegő utánpótlásról ezt írja: More air flow (cfm or L/min) produces more water. Pressure required is a result of submersion in water and lift.

2012-04-27
12:30:16
Előzmény: Plaszlo #28934#28936
Plaszlo,

Ezért nem mindegy, hogy mekkora a levegő utánpótlás. Egyébként egy bizonyos magasságban biztosan összeolvadnak a buborékok, ez okozhatja a köpködést.

Próbáltam hatásfokot számítani, de a mélykúti szivattyú sokkal jobbnak tűnik ebből a tekintetből, és nem kell hozzá tartály, valamint egy második szivattyú.




2012-04-27
12:24:57
Előzmény: robert #28932#28934
A videót nézve pedig nekem ez jött le a kimenet köpködése miatt. Szerintem annyira nem lesz könnyű a víz, hogy a kút alján sok-sok méteren lévő víz ki tudja szorítani a csőből a könnyebbé vált vizet. Előbb-utóbb egyensúlyba kellene kerülniük és ha ez a cső 3/4-én következik be, akkor sosem jön ki víz a tetején.
2012-04-27
11:30:34
Előzmény: szemi #28928#28932
Sándor,

Ezek szerint nem ugyanazon az elven működő kutakról beszélünk.
A videón is látható szerkezetnek pont az a lényege, hogy a levegő apró buborékok formájában préselődik a vízbe, nem légdugók emelik a magasba a folyadékot, hanem a falsúlykülönbség.

2012-04-27
09:55:59
Előzmény: Nandi #28914#28929
Nándi,

Ez egy kísérlet. Ha nem jön be a dolog, elbuktam 45m cső egy részének az árát (egy részét fel tudom használni más célra).
Azért görcsölök ezen, mert a kifogástalan minőségű rétegvizet nem szívesen pazarolnám el értelmetlenül olyan úri huncutságra, mint a lakás hűtése. Ez nem fér össze az energiatakarékos és a környezetet (a lehetőségekhez mérten) kímélni próbáló szemléletemmel. Értem én, hogy a kertben hasznosul az öntözővíz, de az extrém öntözés hatására létrejövő "szubtrópusi" mikrokörnyezetet szintén pazarlásnak tartom. Engem nem zavar, hogy nyár közepén a fű nem haragos zöld, a tuják nem rakéta módjára törnek az ég felé.

Ha a kút nem lesz képes elnyelni a hőt, akkor időnként kiszívok belőle parszáz litert. Ha így megspórolom a vízfogyasztás felét, akkor már beljebb vagyok.

T.


2012-04-27
09:42:30
Előzmény: robert #28917#28928
Robert!

Ilyen az akvárium pumpa.
Lenyomatod a vízszint alá, a fenék fölé a levegőt, és a két buborék között hozza magával fel a vizet és a szennyet.

Így mosatják át az éppen kifúrt kutakat. Kompresszorozásnak nevezik.
Lüktető terhelést jelent a kútnak. Nem csak rászívja a lenyomáskor amúgy is agyaggal betömődő szűrőre a vizet, hanem a szívás előtt a növekvő nyomás le is nyomja róla. Eleinte alig van vízhozam csak köpköd a cső. Ahogyan tisztul a szűrő és igazodik a már bekavicsozott réteg, úgy növekszik a hozam. Ezzel a módszerrel rendezik tömörre a szűrő körüli kavicsot, hogy ne maradhasson agyag és homok a kavics között.

Öreg, eliszaposodott kutakat szoktak ilyen módon felújítani.
Mindössze egy 1/2", 3/4"-os tömlőt kell ledugni pár méterrel a nyugalmi vízszint alá.
Komolyabb kútfúró berendezéseknél az egészen a fenékig leengedett fúrószáron nyomják le a levegőt. Ide már nagy nyomás kell, de a fenéken kitáguló levegő belülről,a szűrőn keresztül kilép a rétegbe, letolja a szűrőről a berakódást, fellazítja a cső ülepitő fenékszakaszában összegyült üledéket és a víz a felszínre hozza. A rétegbe kilépő levegő a szűrő felső részén jut vissza a csőbe, illetve a kompressorozás végén.

A réteg alaposan át lesz mozgatva a szűrő körül. A felszabaduló, a szűrőn átférő homok kiürül belőle, a maradék szemcsék úgy rendeződnek el, ahogy az a vízáramlásnak a legjobban megfelel.

Közönséges locsolótömlőt szoktunk ledugni. Ezért ne lepődjön meg senki, ha a nyomás esetleg kiemeli a tömlőt a csőből. Nem árt a tömlő végére egy rövid, de súlyos fémcsövet csatolni.
Szuper látvány, amikor egy 15-20m hosszú tömlő elindul függőlegesen az ég felé. Egyre gyorsabban emelkedik, majd a háztetőnél magasabbra kerül az ív teteje amikor az alsó vége kilép a csőből. A nyomás, meg az ide oda csapkodó tömlővégből spriccelő víz még a szomszédokat is beterítheti. Akit meg a tömlő eltalál, az nem ússza meg kék hurkák nélkül.

A házi méretekhez közönséges bolti hűtőpult kompresszort használunk.

Ipari alkalmazásban egy három hengeres, ~6-10KW-os ipari kompresszort használtunk éveken keresztül, amikor a termálkút "elapadt". Megszünt a rétegnyomás, de még nem lehetett eldönteni, hogy mennyire ment tönkre a kút a csökkenő vízkivétel miatt.
Több évig a kompresszor volt a "szivattyú", majd a hozam alapján kapott egy búvárszivattyút.
Ezzel még 10 évet üzemelt, amikor már fel kellett újítani egy "belefúrással", szűrőcserével, új rétegek bekapcsolásával.

Akinek van normál csőkútja, nyugodtan kipróbálhatja. Ha utána növekszik a vízhozam, akkor dícsérje a módszert. Ha csökken, akkor a kútja rövid idő múlva úgy is elapadt volna.


Utólagos kiegészítés.
Nincs szó fajsúly csökkenésről. A két buborék között jön föl a víz, ami sokszor gázosabb, mint amennyi levegőt el tudnál nyeletni vele. A felső buborék húzza, az alsó tolja fel a vizet.
Így lehet a gázos kutakat kitermelni. Így hozzák fel az olajat is.
Nem igazán gazdaságos, veszettül köpköd a nagy nyomás miatt, tehát meg kell fékezni egy tartályban.

Egy nagyon jó vizet adó, de kis hozamú kutat láttam üzemeltetni egy hűtőszekrény kompresszorral.
A kutat már a legkisebb szivattyú sem volt képes üzemben tartani. Állandóan leszívta magát és le levegősödött.
Levegővel és egy gyűjtő tartállyal gyönyörűen üzemelt.


2012-04-27
09:19:23
Előzmény: barbot #28925#28927
barbot,

Az akváriumszivattyúnál lehet, hogy a buborék nyomja fel a vizet, de a nagyobb változatban a levegővel kevert víz fajsúly-csökkenése hozza a felszínre.

2012-04-27
09:04:02
Előzmény: robert #28923#28925
Ez a szivattyú ugyanazon az elven működik, mint ez a tipusu levegős-átemelő akvárium-szűrő:
www.diszhal.info/cikkek/akvarium_szurok.php
Ennek meg tapasztalatom szerint az hordozza a hatásfokát, hogy a viz alatt, a befújt levegőből képződő buborék kitölti-e a felmenő csövet annak teljes szélességében, vagy csak szökdösik ide-oda. Az akváriumban a leghatékonyabb, ha a levegőbuborékok szép szabályos közönként, gyöngysorszerűen követik egymást.
Egyik mérnökismerősöm szerint a levegős szerszámok jók, de talán a legdrágább az üzemeltetésük.

2012-04-27
08:09:48
Előzmény: szocsmarci #28919#28923
szocsmarci,

Ebbe a sűrített levegős szivattyúba ( Brumby pump ) egy pigmeus csecsemő se férne bele :)
www.youtube.com/v/kSvssx2jfX4&hl




Arról sajnos nem esik szó, hogy mennyi levegőre van szükség x mélységről 1m3 víz felszínre hozásához. A kompresszor méretéhez/teljesítményéhez képest kevésnek tűnik a vízhozam.

szocsmarciVálasz erre
2012-04-26
20:37:12
Előzmény: robert #28917#28919
Én még nem láttam, de láttam egy embert, aki állítólag látott dél-Amerikában ilyet egy aranybányában. Az indián kölykök beúsztak a vastag cső alá, ahol a sűrített levegőt fújták be az iszaphoz. A táguló levegővel együtt jöttek fel, az aranyat tartalmazó iszapos "trutyiban". A neve mamutszivattyú.
2012-04-26
17:08:13
Előzmény: sándor #28109#28917
Sándor,

"Ha már berregő kell a (~6m) határ alatti üzemi vízszint miatt, akkor inkább levegővel ajánlom felhozni a vizet.
Az módszer sem kíméletes a kúthoz, de ha valaki mértékletes tud maradni, akkor sokáig használható.
Egy kisteljesítményű (ipari) hűtő kompresszor, némi csővezeték és magától feljön a víz."

Láttál már ilyen szivattyút működni?


2012-04-26
15:23:45
Előzmény: takyka #28889#28914
Ha a kút kezd melegedni, majd meglocsolod a kertet a 20 fokos vízzel.

Olyan érzésem van, hogy később egy-utasítani fogod a vizet.
Kút - szipóka - fancoil - kertöntözés

A kvázi zárt rendszerű (kútba vissza) megoldás szerintem hamarabb felmelegíti a kutat, mint gondolnád.





A Mollier diagramba bejelöltem 3 kútvíz hőfokot.
Ha 12 C fokosra sikerülne lehűteni a szoba levegőjét és azt visszamelegíted 24 C fokra , akkor a relatív páratartalma 50% lesz.

15 C fokra hűtésnél 70%
19 C fokra hűtésnél 80%

Tehát jobban tudnád szárítani a lakásod levegőjét ha hideg marad a kút.

2012-04-25
19:57:27
Előzmény: robert #28880#28889
Róbert,

"Úgy gondolom, hogy gyorsan felmelegszik a kút, ha visszavezeted bele a vizet."


Max. 4kW teljesítményt akarok elnyeletni a kútba. Ha a 14fokos vízből csinálok 20 fokost, akkor óránként 0,6 m3 vizet kell keringetnem. A 40méter kútcsőben 0,5m
3 víz van, ami azt jelenti, hogy a lepumpált víz 50perc alatt ér fel. Ennyi ideje van, hogy a 15m3 hőáTadó felületen lehűljön a jó szaftos környezetben.
Szerintem működhet...
T.
2012-04-25
19:11:57
Előzmény: takyka #28799#28880
##### takyka mondta:
Úgy néz ki a dolog, hogy a szívócsövem folyamatosan, szép lassan lelevegősödik.
Kétféle konfigurációban próbáltam a dolgot,
1.) lábszelep a szívócső alján
2.) visszacsapó szelep a szivattyú elött közvetlenül.
A lábszelep is és a vcs is jól zár, tartja a nyomást a szivattyú oldalon.
A szívószár 32-es KPE cső, két idom van levegőn, egy 90°-os kanyar, illetve a szivattyú elötti KPE->1" idom. Gyanúm szerint a KPE idom gumitömítésél szivárog be a levegő. Véleményem szerint az idomok -felépítésükből adódóan- csak nyomásra zárnak, vákuumra nem tökéletesek. Ha valaki használ sikerrel KPE csövet szívószárnak, az hogy oldja meg a fenti problémát?
#####




##### zsezse mondta:
ugyanezzel a problemaval szembesultem en is!!
a regi kutunknal ragasztott/sutott KPE csovel csinaltak meg a szivocsovet, ott rendben van
az ujnal normal KPE idomokkal, ott levegosodik:(
#####



##### takyka mondta:
A probléma komolyabb mint gondoltam. Egy kis sziloplasztos kezelés sem segített a dolgon. Viszont, mint kiderült (számomra) létezik 32x3 5rétegű csőhöz kulcsos idom, ha nem lesz más javaslata valakinek, akkor veszek olyat és kipróbálom.
#####




##### takyka mondta:
"Milyen lábszelepet használsz?"

1. esetben ilyet:




2. esetben réztányéros visszacsapót a szivattyú szívócsonkjánál.
#####




##### takyka mondta:
"""
Működnie kellene a normál KPE elemekkel is. Nálam két kúton is ilyen van.

A szívócső nem lehet vékonyabb, mint a szivattyú csatlakozása. Jelen esetben 1".
A KPE idomokat csak kézzel szabad meghúzni. És csak egyszer. Ha nem tömítene, akkor a már megterhelt, deformálódott csatlakozó véget le kell vágni (6-8cm).

Lábszelepnek közönséges 1"-os müanyag tányéros, rugós visszacsapó van a szívócső alsó végére tekerve.
A KPE csövet érdemes csak úgy kézből előmetszeni. Teflonszalaggal tömítve megy rá a visszacsapó.
Rá lehet ugyan metszés nélkül is hajtani, de jó ha ötből egy tömít rendesen.
A szilikonos, pasztás tömítések, amiket a kútfúrók az átadáshoz használnak, csak addig tartanak, amíg a pénzt felveszik.

A visszacsapó vastag a 40-es kúthoz, ezért le van belőle esztergálva annyi, hogy könnyen lemenjen.
Felső visszacsapóval nálam sem működött. Nem is tudom feltölteni a szívócsövet. A szivattyúim ugyan önfelszívóak, de nem szeretem, ha szárazon járnak.

A szennyfogó kosárra nem sok szükség van, csak növeli az ellenállást.
A szívócső hossza a földfelszín fölé emeléssel, + az esetleges felső újrakötéssel elvesző csikkel együtt max 9m. 8 m alá nem sok értelme van leengedni a "lábszelepet".

Van még egy titka. Ha egyszer beállt, akkor soha többé nem szabad felhúzni télre. Úgy fagy meg benne a víz a talajszint környékén ahogyan akar.
Lehet, hogy a rugó már szétrothadt és most a víz súlya zár.
"""

Értem én, hogy így kéne működnie, de sajna nem. Kétféle (3 és 2mm-es) csővel is próbálom, de levegősödik. Ha a fülemet oda tartom az idomhoz, akkor hallatszik a bugyborékolás.
#####




##### szocsmarci mondta:
Biztos, hogy nem a vízszinttel van a gond? Nyugalmi > üzemi.





##### takyka mondta:
Köszi, a tippeket.

A kútban a vízszint (szivattyútól mérve) 3-3,5m nyugalomban és működés közben.
A kút egyenes, csak sajnos a kút és a szivattyú között van egy 5m-es föld alatt vezetett szakasz (110-es PVC cső), amiben két 45°-os kanyar is van, így oda merev csövet nem tudok berakni. Víz nem valószínű, hogy gázos lenne,a környéken hasonló mélységbe fúrt kutaknál nem tapasztalt senki ilyet. A szivattyú normál üzemben kidolgozza a levegőt, apró bubik jönnek nem túl sűrűn, de folyamatosan. (Búvárral ilyen nem volt.) A szivattyú leállítása után, viszont lassan szívja be a levegőt a KPE csatlakozásoknál. Próbáltam vigyázni a KPE cső épségére, felületi sérülés nincs rajt ahol a tömítő gyűrűvel érinkezik, de nem gondoltam volna, hogy ennyire érzékeny...

#####




##### Nandi mondta:
takyka!

Egy rajz valamennyit segítene a pontosabb megértésben.

Azt írtad:
"A lábszelep is és a vcs is jól zár, tartja a nyomást a szivattyú oldalon."
Később pedig ezt írtad:
"A szivattyú leállítása után, viszont lassan szívja be a levegőt a KPE csatlakozásoknál."

Elképzelhető, hogy valamilyen jelenséget félreértettél?


Elegendő az 1. lábszelep a cső alján.
A 2. visszacsapó felesleges, kiszedheted.
Ha az 1. megfelelően működik, akkor nem értem, hogy merre megy el a csőből a víz.
A víznek valamerre távozni kell a csőből, hogy a helyére levegőt szívjon, ugye?
Feltételezem, hogy a locsolótömlő vége terepszint felett van, az idomok viszont terepszint alatt, tehát a víz nem felfelé távozik, hanem a lábszelep irányába, ha jól gondolom.

Húzd fel a szívócsövet és kösd rá a csapra. Szerintem ott lesz a meglepetés.



Saját tapasztalatom, a képen látható töltő rendszer levegősödött le állandóan.
Kritikus pontok: vákuum alatt KPE idomok, és golyós-csap.
KPE idomok szilózása, kenderkóc helyett teflon szalag, klingerit hollandi tömítés helyett gumi tömítés nem volt elég.
Végső megoldás az AHA(MOFÉM) golyóscsap cseréje olasz(piros)-ra volt.
Plusz a szívócső tetejére rácsavarok egy vízzel feltöltött 2 dl üveget, és rányitom a töltőcsapot, ez légtelenít állandóan. Néha egy évig bírja, néha csak 1 hónapig.



#####




##### takyka mondta:
Mint írtam két esetet vizsgáltam. Az egyik, (nevezzük 1.-nek)amikor a lábszelep a szívószár alján van, a másik, amikor a visszacsapó szelep a szivattyú elött van közvetlenül.




Légkörinél kisebb nyomás a szívócsőben mindkét esetben kialakul, (amikor levegőt tud beszívni) 1. esetben üzem közben, 2. esetben üzem közben és nyugalmi állapotban. A jobb ellenőrizhetőség érdekében én most a 2. esetet vizsgálom. ha az jól működik, az 1. is jó tud lenni.

Közben éjszaka megálmodtam, hogy lehet, hogy a KPE csatlakozó felrakásakor követtem el hibát. Ugyanis, ha a csövet koppanásig tolom az idomba, majd elkezdem szorítani az idom anyáját, a farkasfogas kúpos szorító lehet, hogy előbb rászorul a csőre, mielőtt elkezdené összenyomni a gumigyűrűt. Így a tömítés nem alakul ki megfelelően.
Ma este újra szerelem a fentiek figyelembevételével, ha nem lesz jó, akkor megpróbálom a csatlakozást feljavítani úgy, hogy a csőbe nyomok egy 28-as rézcsövet, ami kimerevíti belülről. (húzósan passzol bele)




Mit gondoltok arról, hogy a 3x3cm vörösréz nem fog korróziót okozni a szivattyú öntöttvas alkatrészeiben?





Fúrt, ásott kutak RECOMMENDED




##### Nandi mondta:
Takyka!

Tiszta és világos minden.

Egy szivattyúkkal foglalkozó szakember azt mondta nekem, hogy hegeszthető idomokat kellene használni szívócsőhöz. Persze nálam is oldható kötésűek vannak.

Az álmod jó tanáccsal látott el.
Logikusak az észrevételeid.

Szerintem rézcső nélkül is működni fog. Várom az eredményt.
Habár vákuumról van szó, tehát a merevítés előny lehet.

Oxidációtól ne félj. Ha a klóros vizet bírja, akkor a kút vízét is bírnia kell?
#####




##### takyka mondta:
No körbejártam a témát...

Egy rosszul szerelt csatlakozást találtam azon a szívószáron, amire lábszelep van rakva, az egyik gumigyűrű begyűrődött a könyök idomnál, azért szívott falsot.
Viszont, az a teóriám, hogy nem szabad a KPE csövet tövig bedugni a tokjába, megdőlt. Mindegyik csatlakozásnál látható volt a csővégeken a gumi gyűrű által okozott benyomódás...


Ez viszont megerősít abban a hitemben, hogy vákuumra nem tömít jól az ilyen típusú csatlakozás.

Ezért ledugtam még egy szívószárat lábszelep nélkül, ahol a könyökidomba és a KM idomba dugott csővéget megmerevítettem 28-as rézcsővel.


Rákötöttem a szivattyút, majd egy-két nap múlva meglátom, mennyire tartja fent a vizet.




Fúrt, ásott kutak RECOMMENDED




##### Nandi mondta:
Takyka,

1. Rendesen barázdált a KPE csöved felülete.
Bevetheted a jó öreg gumián pasztát is.
2. Letörted a cső éles sarkát? A fotókon nem látszik.

#####




##### takyka mondta:
A cső felülete gyárilag ilyen. Azt sem hiszem, hogy egy építkezésen húzkodásra tervezett csőrendszer felületének tükörsimának kellene lennie ahhoz, hogy tömítsen rendesen.

Letörést nem csináltam.
#####




##### takyka mondta:
Felső elhelyezésű visszacsapóval, két nap után úgy indult a víz, mint az álom! Direkt jól lefojttottam a szivattyút, hogy csak pisiljen, de egy gramm bubi sem jött. :-)
#####




##### Nandi mondta:
Takyka!

Gratulálok. Szenzációs újítás.

Összefoglalom:
A KPE idom gumitömítése akkor préselődik össze, amikor a KPE csövet a helyére dugod. A menet meghúzása az "O" gyűrűt nem szorítja, csak a csövet tartja a helyén.

A KPE cső a tömítő gyűrű nyomásától vetemedik, átmérője csökken, ebbe a vákuum is besegít. A KPE cső a szivattyú szívócsöveként fals levegőt szív.
Megoldás: A KPE cső belső megtámasztása egy darab rézcsővel.

Nyomócsőként meg azért tömít megfelelően a KPE cső, mert a víznyomás felfújja a csövet, és neki feszül a tömítésnek.


Gondolom neked már nem is kell mondanom, hogy a letörés azért kellett volna, hogy a cső ne gyűrje be a gumitömítést, ne harapja ki.
A profiknak van célszerszámuk, ami 45 fokban lesorjázza a cső élét, de a barkácsolóknak egy bicska is megteszi.
#####




##### takyka mondta:
Köszi. :-)

Az O gyűrű is szorítaná a csövet, ha a cső nem menekülne előle. A képen a bal oldali sima hupli a gumigyűrű nyoma a jobb oldali körkörös éles bevágás a szorító nyoma. A többi így van ahogy írtad.

Annyit még hozzá, hogy a 28-as réz cső csak a 32x2-es KPE-hez jó (6baros) a 32x3-hoz 26-os kellene...
#####




##### Nandi mondta:
Én is így gondoltam.
#####




##### szocsmarci mondta:
www.vizozon.hu/ontozo/egyeb/ud_kpeszer.htm

"A csővég, mint írtam legyen szűz, legyen lesorjázva és befaggyúzva, vagy megköpdösve. Az utóbbi a legtökéletesebb kenőanyag."
A faggyúzást nem látom sehol sem az összeszerelési leírásokban. Igaz, tiltva sem találom, de szerintem nem szabad bekenni kenőanyaggal a cső végét. Az ötrétegű csöveknél tiltják a használatát, szerintem KPE csőnél is hasonló a helyzet. A gumigyűrű tömítésének módja más, de én még sem kenném be. Köpdösni szabad.

A réz hüvelyt én feleslegesnek tartom, felesleges szűkítés a csőben, és lerakódhat mindenféle kosz.#####




##### takyka mondta:
Sándor,

"""
Vagy megoldódott már a problémád, vagy még mindig a félrevezetés stádiumában leledzel.

A KPE cső és idom tökéletes nyomó és szívócső is, csak érteni kell a működését.
Nem kell hozzá, sőt kimondottan ellenjavalt bármilyen belső merevítő rézcső bedugása. Jobb nem lesz tőle. Ha biztosra akarsz menni, akkor ne 6, hanem 10 vagy 16 baros csövet+idom használj. De a 6 barosnak is tökéletesen kell zárnia.

Így forgalmazzák:
>Házi vízellátók, Jet szivattyúk
Ezek a szivattyúk nem a vízben, hanem a kút illetve ciszterna tetején kerülnek elhelyezésre. Szívómélységük max. 8m, és mivel nem önfelszívók, lábszeleppel ellátott speciális szívócsővel, vagy KPE csővel veszik fel a vizet. Többféle teljesítménnyel forgalmazzuk őket, 35-54m-es emelőmagassággal, és percenként35-80l-es vízhozzammal<

A mellékelt fotókon láthatod, hogy a gumigyűrűt nem a cső szorítja az idom falához, hanem az erre a célra beépített, a vágógyűrű előtti kúpos idom.
A csővég, mint írtam legyen szűz, legyen lesorjázva és befaggyúzva, vagy megköpdösve. Az utóbbi a legtökéletesebb kenőanyag. Tövig bedugod és kézzel ráhúzod. Lényeg, hogy ne forgasd a csövet az idomban, és ne húzogasd vissza. Nehogy az O gyűrű megcsavarodhasson.

A képen láthatót a bunkó szerelő bliccfogóval húzta meg. Szétlapította az O gyűrűt, felütköztette a szorító idomot. Az Ó gyűrű idővel belevágott a csőbe, ezért kellett újra szerelni.





"""

Ki vezet félre kit?
Most várok egy hetet mielőtt újra elindítom a szivattyút. Ha most sem jó a csatlakozás, akkor ennyi idő alatt már biztos lelevegősödik. Utána fogok csinálni ellenpróbát is.
Létezik valami adatlap/tanulmány a kpe rendszer vákuumos alkalmazásáról?
Marci,
A szűkület nem jelentős, a 32/1" idom ugyanakkora legkisebb átmérőjű rendelkezik, mint a 28-as lépcső. kosz meg ne akarjon odakerülni a legyűrőzött kútból.
#####




##### Nandi mondta:
Szocsmarci,

Takyka fotóján jól látszik, hogy a KPE cső a gumigyűrű alatt beszűkült, mint egy homokóra közepe. Üzem közben több is lehet 1 mm-nél.
Akkor inkább a rézcső szűkítse.

A sorjázással egyetértek. Ha a víz tükrében fésülködő szüzek aláhulló hajszálait felkapja a szivattyú és a sorjában megakad... Műszaki ember sorjázza le a vágási éleket, még akkor is ha látszólag semmi nem indokolja. #####




##### szocsmarci mondta:
Gyárilag úgy van kiszámítva a vágott gyűrű, a gumigyűrű, és a hollandi menete, hogy az jó legyen az adott csőhöz. Nagyon valószínűnek tartom, hogy aki megtervezte ezt a kötési módot, az tudatában volt annak, hogy a KPE cső be fog benyomódni, és belekalkulálta ezt a kötésbe.

Vákumcsőhöz is jónak tartom ezt a kötést, mivel a műanyagnak nekifeszült gumigyűrű nem tudja, mennyi az az 1 bar.
Csapadékvízhez használnak úgynevezett vákumos esővíz elvezetési módot, polietilén anyagból (HDPE = KPE). Igaz, ott nagyrészt polidiffúziós kötéseket (hegesztéseket) alkalmaznak, de létezik csavarzat is, ami majdnem olyan, mint ez a fajta KPE kötés.

A sorjázásos megjegyzésed nagyon jó :).
#####




##### Nandi mondta:
Szocsmarci!
A cső sajna tudni fogja, hogy nyomás van benne, vagy vákuum.
A KPE cső olyan mint egy lufi, csak valamennyivel merevebb a fala. (Hasonlíthatnám máshoz is, de kiskorúak is olvashatják a fórumot.)
Tehát, a cső nyomásra felfúvódik, vákuumra leereszt, majdnem úgy mint egy lufi.

Sándor 10-16 bar-os csöve lehet, hogy kellően kemény.
Az én 10 bar-os csövem is megfelelő 2-3 m vízoszlophoz, bár én gumián pasztával "síkosítottam" a cső végét action előtt.

Takyka gazdasági megfontolásokat is figyelembe véve jól döntött, hogy nem vetette kukába a kb. 8 m 6 bar-os csövét. Helyette megoldotta a problémát egy kikukázott 2 cm darab rézcső persellyel.
Áramlási keresztmetszet tekintetében megint jobban járt, mint egy 10-16 bar-os vastagfalú csővel.
(ötlete békekölcsön nyereményre, vagy azzal egyenértékű uniós forrásból származó pályázati pénznyereményre felterjeszthető)
#####




##### takyka mondta:
Nem tartom valószínűnek, hogy a KPE rendszert a vákuumos alkalmazást szem előtt tartva tervezték (legalábbis a csavaros fittingjeit). Az ipari pneumatikában nagyon elterjedt a hasonló elvű gyorscsatlakozós megoldás (PU csövet szorít kívülről egy gumigyűrű belső megtámasztás nélkül) nyomásra tökéletes. De ha vákuumot kell kezelni, akkor szinte kizárólag a támasztóhüvelyes, szorítócsavaros fittingeket alkalmazzuk. Egyébként innét az ötlet, hogy belső megtámasztás kell. Mellesleg a 3mm falvastagságú 10baros cső is benyomódik és beengedi a levegőt. A három ledugott csőből egy olyan. Bajban is vagyok, mert sehol nem találok 26-os vékonyfalú csövet. :-( Jövő hétvégéig nem iszok előre a medve bőrére.

A sorjázás elmaradásáért szégyenlem is magam kellőképpen, mentségemre legyen szólva, az aknában nem sok hely van bűvészkedni. :-)

T.


#####




##### takyka mondta:
Jelentem, működik! :-)
Egy hét után sem levegősödött le a gyűrűzött kpe cső. Ma megcsináltam a 45méterest is, az is egyből jó lett, nem szuszog.
#####




##### robert mondta:
takyka,

Nem vagyok képben, miért megy le három KPE a kútba?


Más:
Tegnap délután megfeledkeztem, hogy beindítottam a szivattyút a diófa locsolása céljából. Éjjel 5-kor riadtam fel az álmomból, és elzártam (12 óra után).
Kb 20m3 víz úgy tűnt el néhány m2 füvön, hogy nem is csicsog a föld.
#####




##### takyka mondta:
Sándor,

Sikosítást minden esetben alkalmaztam, többnyire szilikonzsírt, de néha nyálat. :-) Mint már írtam, egy kötés kivételével mindenhol jól volt összerakva, annál az egynél begyűrődött a gumi.

Az egri bervás dolog nekem nem mond semmit, pneumatikával 12 éve foglalkozom napi szinten, nálunk smc és festo elemek vannak használatban. Azért alkalmasak a PU csövek, mert egyrészt az átmérőjük (nálunk) 4-10mm között mozog a KPE meg 32m, illetve a vákuumhoz a csatlakozók belső megtámasztásosak.

A KPE cső önmagában alkalmas vákuumra, csak a szorítócsavaros fittingek nem. A hegesztős idomokkal szerelve szerintem tökéletes.

Van a tudományunk és van a valóság. :-)
A képemen három csőkötés látható.
1. lábszelepes, ahol a kötés nyomásra van igénybe véve. Nincs meggyűrüzve, ennek ellenére egy hete tökéletesen tartja a vizet.
2. meggyűrűzött nyitott alsó végű, visszacsapó szelep fent elhelyezve, két nap után tökéletes, most várom, hogy elteljen egy hét és meglátjuk.
3. nyitott alsó végű támasztógyűrű nélkül, felső visszacsapóval 1 óra alatt lelevegősödik. Ez is meg lesz gyűrűzve, de nem volt egyszerű a dolog, mert ennek a belső átmérője 26mm (3mm falvastagság)ilyen csődarabot sehol nem bírtam szerezni. Végül egy 22mm-3/4"KM forrasztható fittingből esztergáltattam a cimborámmal.









Fúrt, ásott kutak RECOMMENDED#####




##### takyka mondta:
Két szivattyút fogok használni. Egy a hidroforhoz és egy a hűtés/fűtéshez.
Ezek nem mehetnek egy lábszelepes szívószárról, mert amikor a hidrofor szivattyú leáll, akkor a szívócső nyomás alá kerül, megzavarva a másik szivattyú körét. Ezért választottam a felső visszacsapós megoldást, aholis mindegyik szivattyúnak van egy külön visszacsapója. A másik cső a kút aljába vezeti vissza a felmelegedett lehűlt vizet. (kvázi zárt rendszer)
Mivel a kút vízszintje a föld alatt van, ezért a zárt rendszer magaspontján (a szivattyúnál)vákuum van. Levegő nem kerülhet a rendszerbe, ezért a küzdelem a jó tömítésért. A harmadik, lábszelepes cső tartaléknak került bele a kútba, mivel a későbbiekben körülményes lesz hozzáférni a kúthoz. Hiba esetén legalább egy szívószár működjön.
#####


szocsmarciVálasz erre
2012-04-12
10:00:14
#28339
Biztos, hogy nem a vízszinttel van a gond? Nyugalmi > üzemi.







Fúrt, ásott kutak RECOMMENDED
2012-04-06
12:58:03
Előzmény: Nandi #28147#28154
Nandi
szerintem megoldható, de a búvár szállítási teljesítménye nagyobb legyen, mint a házi vízműé. A búvár úgy fog működni mint a turbó, - túlnyomásos víz lesz a házi vízmű szívóoldalán - ettől szárnyalni fog, feltéve, hogy a búvár bírja kapacitással.
2012-04-06
12:50:17
Előzmény: Szepy #28151#28153
Szepy
Szerintem sima - egylépcsős - házi vízműnek is gond nélkül fel kell szívnia a vizet, ami teljesíti a 7 m-es szívómélységet. Az akna aljától 6 m-re van a vízszinted, ami azt jelenti, hogy bőven benne van a 7 m-es max szívómélységben. A szivattyú csövét (lábszelepet) engedd le 8 méterre, ekkor van még alatta 7 m vízszint a kút fenekétől és plusz 1 m a gyakorlati szívómélység alatt, ami a homokolás veszélyét is lecsökkenti. A 8 méter azért is jó, mert ha lecsökken a vízszint 7 méter alá, maximum nem szívja fel a vizet a szivattyú, de nem levegősödik le.
A 4 bar bőven jó locsolásra és wc öblítésre, hacsak nem vágysz Payagyerek szomszédokon átívelő locsolási technikájára.
A ciszternában jó lesz az ukrán, ott nem okoz gondot.
2012-04-06
11:28:04
#28151
No, meg vagyok győzve. Ukrán veterán kikerül a kútból rövid időn belül. Mivel amúgy is terveztem hidrofort (ki van építve a csövezés, hogy pl. WC öblítésre kútvizet használhassak + locsolni is kellemesebb), azt hiszem ebbe az irányba megyek el. Ahogy hallom talán még éppen szerencsém van a 6m mély vízszinttel (bár jó lenne előbb megtesztelni), ha nem, marad a több lépcsős megoldás. A búvárt meg félrerakom, jó lehet pl. az emésztőnek készült, de a csatorna elkészülte miatt soha be nem üzemelt ciszternából kiszívni az esővizet, amit a tetőről vezetek bele.

Úgy néztem a legtöbb kb. 4bar nyomást tud előállítani, szerintetek ez elégséges lehet locsoláshoz, vagy nézzek komolyabb 8-10 bar-ost?

Persze, ha ebből is van javallott/elkerülendő típus, ne tartsátok magatokban!
Biosolar Forum  =>  VÍZ  =>  Fúrt, ásott kutaklapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva