English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  VÍZ  =>  Fúrt, ásott kutaklapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
villam64Válasz erre
2013-03-10
18:19:56
Előzmény: Szepy #39394#39401
A házi vízművek szívómélysége 8-9 méter. Volt, hogy én is leengedtem a kútba. Dögnehéz visszahúzni, és rozsdásodik. Most mélykút szivattyú van sorban a házi vízművel, de csak a mélykút szivattyút kapcsolja. Az is elég nekem.
2013-03-10
17:58:37
Előzmény: Szepy #39394#39400
Szepy,

Milyen a klasszikus ukrán búvár? Membrános?

Az ALKO csövét ereszd le néhány méterrel mélyebbre.
Ha a szivattyú dobozán 7m emelőmagasságot ír, és nálad a vízszint 6m, akkor az lenne a furcsa, ha jól működne, valószínűleg nem megfelelő a teljesítmény.

Nem gázos a vized?

2013-03-10
14:50:07
#39394
Sziasztok!

Házi vízművel szenvedek, tanácsot kérek.
A környezet: fúrt kút, teljes mélysége kb 17m, vízszint kb. 6m-en. A belső csőátmérő 15cm.
Építkezés alatt +kb. másfél szezont egy klasszik ukrán búvárral szivattam, a vízhozamára jellemző, hogy tesztjelleggel 2 napot ment a búvár folyamatosan és a szint maradt. Ez kb. 80-100m3 kivétet jelentett.
A kút megőrzése és kényelmi szempontból döntöttem egy kis ALCO házi vízmű beszerzése mellett, de nem igazán működik.
1"-os szívócsövet vettem, méretre vágtam és vízszint alá kb. 50cm-rel eresztettem le.
Jelenség: a rendszert feltöltöm, beindítom. Általában 10-30 másodperc múlva a szűrőben kb felére-harmadára esik a vízszint, erősen levegősen (és gyengén) bugyog ki a víz belőle. A nyomásmérő 0,5-1bar körül ugrál. Ha elzárom a kimenetet, a szűrőben láthatóan nincs vízáram, a nyomásmérő felmegy 1,5-2bar környékére, de ekkor mintha már csak levegőt sűrítene.
A leírása szerint 9m-ről tud szívni, a dobozán 7m-t írnak. Utóbbi azért közel van az aktuális mélységhez. Azt, hogy a kútban nem esik a szívócső alá a vízszint, az biztos.
Van esetleg erre ötlete valakinek? Annyit olvastam még a papírjaiban, hogy 4m-es szívómélység amazt javasolt 1"-nél vastagabb szívócsövet használni, de minden csatlakozása 1"-es, ill. eddig nem is láttam vastagabbat.

Köszönöm!
viktorkeVálasz erre
2012-12-10
13:00:06
Előzmény: sándor #36360#36554
"""
Az általunk használt szivattyúk felszívási határa 9m-nél kevesebb.
Maradjunk a 8 méterben.

A kutadban nyugalmi állapotban könnyen le tudod ellenőrizni a nyugalmi vízszintet.
Az üres csőbe leengedsz egy spárgát aminek a végére egy 10-es anyát kötsz, és minden méternél kötsz a madzagra egy csomót. 10 csomó elég!

A kútban ahányszor méred, annyiszor lesz eltérő a "vízmagasság".
Neked a 40 méterről a rétegnyomás, a talajfelszínre nehezedő légnyomás fogja felnyomni a vizet szerencsés esetben 4-5 méterre (a talajszinttől mérve).

A munka vízszinted ennél alacsonyabb lesz. A szivattyú szívja és az utánpótlás lemarad, a vízszint csökkenni fog.
Ha bővizű a vízadó réteged, akkor a szivattyúdnak 4-7m közül kell szívjon.
Minél mélyebbről szív, annál kevesebb lesz a hozama.
8m körül már csak csordogál, mélyebbre szívatva megszakad a szívott vízoszlop és levegőt fog szívni a szivattyú.
Az ilyen kutakra kisebb teljesítményű szivattyút kell telepíteni.

Ha ennél mélyebbről kell a vizet felemelni akkor csőkút, mélykút szivattyút kell leengedni a munka vízszint alá.
Sajnos 40-es csőbe való mélykút szivattyút nem lehet kapni.

Én megmérném a nyugalmi vízszintet és egy 10m-es szerelt gégecsöves szívócsövet vásárolnék. Abból semmi gond nincs, ha a lábszelep 9m alá kerül.

Maradna elegendő gégecső a kanyarhoz és a szivattyúhoz.
Nem véletlenül 10m a leghosszabb gyártási hossz.
Kb. 1m a szivattyúhoz és a kanyarhoz, 9m le a csőbe.
A szívócső hosszának nincs köze a csőkút mélységéhez.
"""


Na, hétvégén volt a "kút fúró mester".
Mondta, hogy az ő technikája 80-90%-be bejön, nincs vele gond évekig, ez pont beleesik a 10-20%-ba.

Úgyhogy tettük bele egy KPE 1"-os szívőcsövet, azóta tökéletesn működik, nem levegősödik le.

Mellékletben küldök egy rajzot (hátha hasznos lesz valakinek).

Köszönöm a segítséget, tapasztalatomat felhasználom a későbbiek során :)

Üdvözletem



viktorkeVálasz erre
2012-12-05
11:22:13
Előzmény: sándor #36335#36336
"""
A kútcsövet direktben megszívatni már nem szokás.
Soha sem lehet tudni, hogy mikor terheled túl a kút vízadó képességét. Akkor pedig ráhúzod a homokot a szűrőre és a kútnak lőttek.

A csőkutat csak belelógatott szívócsővel lehet úgy használni, hogy a kút élettartama és hozama hosszabb időn keresztül megmaradjon.
Azonban csodát várni még ezzel a vízkivételi módszerrel sem lehet. Környezete válogatja, de a csőkutak élettartama, ha csak nem valamelyik folyó sóderes lerakódásába fúrták, akkor 5-10-15 év.

Én a gégecsöves szívócsövet a boltban láttam és vettem meg. Nekem a csatlakozós gégecső kellett, nem kút szívócsőnek használom, hanem medence csatlakoztatására.
Valami hasonlóra gondolok, de szerintem érdemes elmenni több szerelvényboltba érdeklődni. Megtudni, hogy a kútfúrók hol vásárolnak.
www.szivattyuk.hu/szivocso-mua-10m-gegecso-labszeleppel-kpl.html

A szivattyúd elhelyezését nem igazán értem.
De azzal, hogy a szivattyúnak 7-8 métert kell szívnia (gondolom vízszintesen!) nem értek egyet. A szivattyút közvetlenül az aknába, a kútcső mellé kell telepíteni. Hogy a rendszert vezérlő nyomáskapcsoló hol van, az másodlagos kérdés.

Egy üzembiztos rendszernek két csatlakozási pontja van.
Az egyik a szívócső és a visszacsapó szelep találkozása (ami az egybe épített gégecsöves szívócsöveknél gyárilag prcízen záródik, tehát nem hibaforrás).
A másik a szívócső és a szivattyú találkozása (a gégecsövesnél ez is gyári, pontosan záródó elem).

A házilag barkácsolt KPE csöves, idomos megoldások is lehetnek jók, ha sikerül precízen megcsinálni. De elég egy mozdítás és máris levegősödhet a rendszer.
Az ilyen öszvér megoldásoknál jönnek a gondok a méretekkel.
Ráadásul drágábbak, mint egy gyári gégecsöves szívócső.

Tehát, ha gyári, szerelt gégecsöves szívócsövet használsz, akkor csak kettő meghibásodási hely maradhat. Az egyik a lábszelep tányérja, a másik a szivattyú tengelytömítése.
Nincs hibahely a függőleges és a vízszintes csőszakasz átmeneténél!
"""

A szivattyú közvetlenül a kút cső mellett van, nincs vízszintes távolság.
Mellékeltem egy gyors rajzot, ahol látod h. vannak a méretek.

Akkor megvárom a pénteket, hátha tud valami okozni a "mester", ha nem akkor elkezdek keresgélni szívócsövet.

Még az lenne a kérdésem, hogy tudom megmérni pontosan, hogy milyen hosszú szívócsőre van szükségem (milyen mély a kút)? Hol a vízszint, és mennyire kell alátennem a lábszelepet?



viktorkeVálasz erre
2012-12-05
07:51:19
Előzmény: szemi #36320#36329
köszönöm a gyors választ.

Még pénteken jön a "kutas" emberke, elvileg ő is KPE csővet fog beletenni, megvárom hogy lesz-e valami hatás.
Sajnos ő alapból a kutat gyorsan, olcsón megcsinálta - PVC cső tetején egy visszacsapószelep, aztán egy ajakos tömítéses könyökkel (bontható és szinte semmit se tömít) átállt 1" menettel és rá a szivattyúra.

Ha mégse tud vele mit kezdeni, vagy nem lesz hatás, akkor én fogom így megcsinálni.
Nézegettem már hozzá szívócsövet, ezt találtam: www.szivattyuwebaruhaz.hu/hu/termekek/reszletek/2328/szivocso_muanyag_vlkpe_32_1_9m_tekrcsben/
Hozzá egy lábszelep: www.szivattyuwebaruhaz.hu/hu/termekek/reszletek/1330/rastelli_labszelep_430_1/
(csak itt is úgy nézem, hogy kissé nagyobb a külső átmérő, amiből le kellene esztergáltatni)
Erre gondoltál, vagy másfajtára? Esetleg tudsz küldeni hozzá egy linket?

A szivattyú közvetlenül a kút felett van, azon egy nyomáskapcsoló, és KPE csővel megyek tovább. Az egész egy aknában van ~1,4 m-re a földszintől, a kút kb. 8-9 méter a földszintől -> így 7-8 métert kell szívnia a szivattyúnak, amivel nincs gond, mert amikor nem levegősödik le a cső, akkor tökéletesen nyom.



2012-12-04
22:57:45
Előzmény: viktorke #36307#36320
viktorke!

Ha igazán megbízható megoldást akarsz, akkor lehet gyári szívócsöveket vásárolni különböző méretben és hosszban.
Ilyet keress a kutadhoz és a szivattyúdhoz egy szakboltban.

A kivitele nem KPE szivócső, hanem olyan mint egy merevfalú, de tekercsbe tekerhető gégecső.
Általában áttetsző zöld színűek, a bennük lévő merevítő, de a hajlékonyságát megőrző merevítő spirál (bele van öntve a zöld színű köpenybe) fehér színű.

Az alsó végére rá van gyárilag szerelve a visszacsapó szelep, a felső végére a szivattyúhoz csatlakozó hollander. Ráadásul minden műanyagból!
A lábszelep kézzel szétcsavarható.

9 méternél hosszabban felesleges ledugni a kútcsőben, én max 8 métert javasolnék.
A kúthoz a lehető legközelebb kellene a szivattyút elhelyezni. Nem szerencsés vízszintesen (méterekre) elhúzni a szívócsövet.
A szivattyúnak közvetlenül a kút mellett van a helye.

A házilag összeállított szívócsövek hibáit olvashattad.
A 40-es csőbe max 1"-os KPE szívócsövet lehet ledugni.
Az alsó végére nehéz találni olyan lábszelepet, amelyik 1"-os és bele is fér a csőbe.
(A kútcsövek nem egyenesek. Minél mélyebb, annál több az eshetőség, hogy valahol görbület és törés van bennük, ahol megszorul a lábszelep.)

Általában közönséges műanyag tányéros, sárgaréz visszacsapó szelepet használunk, aminek a külső átmérőjéből le kell néhány mm-t esztergálni, hogy beleférjen a 40-es csőbe.
Külön menet nem szoktak metszeni a KPE csőre (én szükség szerint igen), hanem egyből felhajtják rá a visszacsapót és az metszi meg a saját menetét.
Utána letekerik a visszacsapót, vékony teflonszalagot kap a menet, és mehet vissza a visszacsapó. Szilikont, vagy más tömítő pempőt, ragasztót nem kell használni.

Ezzel a módszerrel az a baj, hogy az alsó végén egy, a felső végén minimum három csatlakozási helyet kell kialakítani.
Ezek mindegyike hibaforrás lehet.
A felső végén a KPE idomokat gondos előkészítés után egyből készre kell húzni, szerelni.
Ha nem sikerül a jó tömítés, akkor sajnos az előzőleg megszorított KPE csővéget le kell vágni és az új, érintetlen szakaszt kell újra beledugni az idomba.

A megbízható lábszelep legalább heti egyszeri használat mellett egész évben megbízhatóan zár. A szivattyút, a szívószárat nem engedi le-levegősődni.
Olyannal, hogy soha nem használják és mégsem enged le, én még nem találkoztam.

A szívócsövet télre sem szabad kiemelni a kútcsőből. Le kell kötni egy fólia zacskóval, nehogy a békák belemásszanak. Másra nincs szükség.
Ha tavasszal párszor gyorsan felrántod és visszaengeded, akkor azonnal felkapja a vizet és meg is tartja még akkor is, ha a lábszelepnek használt visszacsapó szelep rugóját télen megette a kútvíz.

Még egy fontos dolog.
A szívócsőre semmilyen szűrőt nem kell szerelni, amennyiben az egy csőkútból szív.
A csőkút úgy is be van szűrőzve a vízadó rétegnél, annyi elég is.
A szívás 5-6 m-es üzemi vízszintről pontosan elég a szivattyúnak.
Nem kell még külön ellenállásokkal növelni a szivattyú dolgát. Mert minden ellenállás csökkenti a vízmennyiséget, fokozza a vákumot és a nagyobb vákum megkeresi leggyengébb tömítési pontot.




Fúrt, ásott kutak RECOMMENDED
viktorkeVálasz erre
2012-12-04
08:23:22
Előzmény: sándor #28309#36307
Kedves Sándor és Többiek :)

40 mm-es PVC csőkútam van, hasonló problémával mint az előttem hozzászólók - fél - 1 nap után lelegősödik a szívőcső.
Alul csak szűrő van, felül egy ragasztott karimás, gumis visszacsapószelep, aztán egy átmenet G1"-ra, 1"-os flexcső a szivattyúig.
Most egy olyan sejtésem van, hogy a PVC cső, vagy a toldás sérült meg valahol és ott tud elmenni a nyomás.

Hasonlóba gondolkodok mint amilyen Sándor megoldása. Ebbe beletennék egy KPE 1"-os csövet, alulra egy lábszelep, felülre egy menetes átmenet, és arra a flexcső a szivattyúig.
Az lenne a kérdésem, hogy vegyek rendes KPE szívőcsövet (aminek a vége gyárilag menetes) és annak a végére a lábszelep (milyen gyártó, méretű, ami belefér a 40-es PVC csőbe), vagy esetleg hagyományos KPE cső és idomok?

Várom válaszotokat,
Köszönettel: Viktor
2012-07-09
15:34:09
Előzmény: takyka #31391#31410
Köszi,
majd átnézem ha legközelebb ki lesz szedve, hátha látok valami rendellenességet.



2012-07-09
06:02:33
Előzmény: kovyhun #31389#31391
Vszeg. Hibás. Legalábbis az eredeti ruszkiban van egy gumi visszacsapó a membrán előtt. Ha sorjás az öntés, kopott, szakadt a gumi (sok homokot szívott), akkor szokott visszaereszteni. Ez negatívan hat a vízhozamra is.


T.
2012-07-08
22:01:19
Előzmény: antiszalka #31387#31389
Most te*co-ban 6.000Ft, épp venni akarok legyen egy tartalékba.
Mélyen van a víz a kutunkban és a többi mélyútszivattyú elég drága :(.
Van pár hibás is a padláson, gondoltam azon lehet kísérletezni először.
(Igen gumi membrános)
Persze ehhez kellenének a tekercselés adatai, meghajtó áramkör kapcs. rajza...
(Lehet egyszerűbb lenne 230V-os impulzusokat csinálni mint áttekercselni.)
Nem tudom a mienk hibás-e, de ha ki van kapcsolva vissza tud folyni a víz.
Ha ez normális akkor lassú "kattogáshoz" egy lábszelepet is kellene rá operálni.

antiszalkaVálasz erre
2012-07-08
21:18:47
Előzmény: kovyhun #31371#31387
kovyhun, sokkal többet nem, mint amit már leírtam. Dagonyákat, kis itatókat látott el, egy DS40-es napelemmel, egy erdész mondta el - és mutatta meg a technikát, ami a rossz telepítés miatt vízbe került - és megbízhatóbb szivattyúval kellet kiváltani.

Ezek szerint: áttekercselték, állítólag nem nagy kunszt, majd egy un. (blocking oszcillátorral?) feltöltött kondit sütögettek rajta ki, amit a DS40-nel táplált akku táplált, ha elérte a durván 12,6 voltot. Volt mélykisülés védelme. Még amit hozzátett: a vasmag felmágneseződése miatt az egyik impulzus "negatív" , a másik "pozitív" volt. A szivattyú nyilván kevesebb vizet szívott, inkább kattogott mint berregett.
Állítólag több ilyen szivattyú működött 5-8 évvel ezelőtt egyszerű vízellátóként. Én, aki cégszerűen telepítek napelemes szívattyúkat, több helyütt elmondás alapján találkoztam a nyomaival. Mindenütt az akkummulátor döglött be, az erdőbe nem való. Kerestem a neten " robbantott rajtot erről a "ruszki szivattyúról" de nem találtam, venni meg ( 9000 Ft) valahogy lusta voltam. Az egész átalakítás lényeges eleme szintem, hogy mekkorát rug a membrán egy impulzusra -( ez irányadó a lehetséges vízhozamra) és hogyan kezeli le ezt a szeleprendszer, ha jól emlékszem gumimembránok?
Én ilyen szivattyút még nem szedtem szét.Egyszer próbáltam vagy 10 éve egy 1000 wattos inverterrel üzemeltetni, na az nem ment, nem is hittem benne...

2012-07-07
23:11:21
Előzmény: antiszalka #28974#31371
antiszalka,
tudsz bővebbet erről membrános szivattyú impulzusosra átalakításról / elektronikáról?
Hol olvastál róla? Én bárhogy keresek nem találok semmit :(.



2012-05-23
13:12:17
Előzmény: szemi #29669#29711


"Nem a fapálca érzékel, hanem a vízkereső ember keze. A pálca csak a "kijelző"."

Na ez az amit eddig nem hallottam. Én mindig a pálcára koncentráltan vitatkoztam a nagyképű falusi vizkeresőkkel. Én igaz, hogy mateket végeztem, de rengeteg fizikát is belénk nyomtak. Tanultunk ott Eötvös-ingáról is és a magyarázatáról. De vizkereső pőlcáról nem volt egy mukkanás sem.

A rendkivüli érzékkel megáldott emberekről egy példa: vane egy alak Amerikában, akinek ha azt mondod, hogy 234367547, akkor egy pillanat alatt megmondja, hogy az primszám, vagy nem. Azt állitja, hogy ha primszámot hall, akkor rózsaszint lát, ha nem primszám akkor zöldet. 100 probálkozásból 100-szor helyesen válaszol.
2012-05-22
14:18:42
Előzmény: kixgy #29663#29669
kixgy!

Van alapja a vízkeresésnek. Erre példa, hogy a Szahara bizonyos részeit jól ismerő, az ottani évszázados tapasztalatok birtokában lévő karavánvezetők pont akkor érkeznek a karavánnal egy kiszáradt kúthoz, amikor ott azon a napon feltör a víz.

Így indulnak neki a madarak is a sivatag átrepülésének.
A néhány évvel ezelőtti hatalmas fecske pusztulást az okozta, hogy egy rendkívüli időjárás változás miatt kimerültek és le kellett szállniuk a homokra. Egy állatbarát szaudi sejk több légkondis terepjáró kamiont és repülőt, meg sok munkást küldött a madarak megmentésére.
Több százezret sikerült levinni a telelő helyükre, de az állomány négyötöde elpusztult.

A tévedő karavánvezetők és a karavánjuk csontjai fehérlenek a kiszáradt kút körül. Tévedni emberi dolog. Ritkán fordul elő ezért vakon megbíznak a vezetőben.

Felénk régen egy ívben meghajlított mogyoró vesszővel keresték a vizet. Ahol lebillent, ott volt a víz. Amilyen erővel billent, olyan mélyen volt a víz.
De a rézpálca mégiscsak komolyabb műszer.

Bizonyos emberek rendelkeznek valamilyen sokadik érzékkel. Ahogyan képesek a mágneses erőteret érzékelni, állítólag úgy érzik meg a vízben lévő oldott anyagok jelenlétét.
Nem a fapálca érzékel, hanem a vízkereső ember keze. A pálca csak a "kijelző".
Nem tudom hány millióból lehet egy, ilyen érzékkel megáldott ember.
De "tanult" vízkereső az biztosan van sok.

A rétegvizek viselkedését, elhelyezkedését csak az adatbázis folyamatos bővítésével lehet "kiszámítani". Ezért kell az általánosan engedélyezett 30-40m alatti vizeket a kútfúróknak bejelenteni. (Helyrajzi szám, mélység, hozam, vízminőség.)
Egy ilyen pontosított térképlapról még az is látható, hogy csak a szomszéd utcában érdemes 80m alá menni, mert ott van egy, az egész várost behálózó jó minőségű vizet adó ér.

Gyakorlatilag bárki talál vizet ahol lefúr. Eltekintve a kevés kivételtől, csak nem mindegy milyen mélyen.
A mai gyors-kútfúrók nem igen tudják a 80m-t kézi erővel megfúrni. De odáig van 2-3 sekélyebben lévő, igaz rosszabb minőségű réteg.

Tettem fel tavaly képet arról, amikor túlszívattam a 21m-es kutat és reggelre állt a víz a kertben, a tetején egy vékony olajréteggel. Rendes éghető, lefölözhető, felitatható olajréteg volt. El is pusztult minden növény és gaz, amit bevont az olaj.

Felénk normája van a kút méterének. Az első tíz méter fix összeg. Ez a felvonulási költség. Minden további méter ~1000,-Ft.
A kútfúró garantál egy vízhozamot ezért az ajánlatért.
Ha a megbeszélt mélységen nem tudja felhozni legalább a felét a megígért hozamnak, akkor ingyen dolgozott.
Ha a felénél több, de nem éri el az ajánlatot a hozam, akkor csökken a méter-ár.
Általában tíz kútból "besül" 2-3.
Gyenge hozamú lesz 5-6, és csak 1-2 lesz bővizű.
Ezért nincsenek gazdag gyors-kútfúrók.





Fúrt, ásott kutak RECOMMENDED
2012-05-22
12:57:43
Előzmény: kixgy #29665#29667
Takarékoskodjunk az ivóvízzel!

Hazánkban egy fő napi vízigénye átlagosan gépesített háztartásban 120-170 l/nap között változik, mennyisége átlagértékben közel 140-150 l/nap. A vízmennyiség jelentős, több mint 60%-át teszi ki a tisztálkodás és a WC használat vízszükséglete. Napjainkban, mikor az ivóvíz értéke nem kis tételt jelent a költségeink között és legtöbb helyen még a csatornázási díj is növeli ezt az összeget, elgondolkodtató, hogy hálózati vízzel, vagy valamilyen más alternatív lehetőséggel oldjuk meg kertünk öntözését, autónk mosását, esetleg háztartásunk vízellátását.

A vízmennyiséget kétféleképpen lehet csökkenteni:
- Az egyik megoldási módszer a víztakarékos szerelvények, berendezések használata.
- A másik módszer az ivóvíz minőségű víz felhasználásának csökkentése és a vízigény pótlása a felhasználási célnak megfelelő, de nem ivóvíz minőségű vízzel, hanem talajvízzel vagy csapadékvízzel.





Talajvíz, csapadékvíz felhasználása

A háztartási vízigény kielégítésének egy részéhez nincs szükség ivóvíz minőségű vízre, hanem más rendelkezésre álló vízből, mint csapadék vagy talajvízből is megoldható. Talaj és csapadékvíz használatával: Az autómosás, kertöntözés, WC öblítés és mosás esetén 51 % nagyságrendű ivóvíz minőségű víz megtakarítása eredményezhető. Alkalmazásához egyrészt az épületben két elkülönített vízvezeték beszerelésére van szükség, másrészt a csapadékvíz összegyűjtésére, tisztítására vagy a kútfúrás eredményeképpen a talajvíz kiemelésére és annak felhasználásához szükséges berendezésre.

Vízellátás felszín alatti vízből
Családi házak, felszín alatti vízből történő vízellátása különböző típusú kutak létesítése általi víznyeréssel oldható meg. A felszín alatti vízkészletek különböző mélységekben lévő víztartó rétegekben helyezkednek el. Az építendő kút típusát a vízadó réteg mélysége, minősége és az igényelt vízmennyiség határozza meg.



A felszín alatti vizek

A talajvíz a felszín alatti első vízadó rétegben tárolt víz. Előfordulási mélysége 0- 50 méter , minősége területeként jelentősen változik. A talajvíz minősége gyakran nem felel meg az ivóvíz kritériumának, mivel a felszínről érkező szennyezésekre igen érzékeny, ezért ivóvíz felhasználásra nem alkalmas.

A rétegvíz legfelső vízadó rétegtől egy vagy több vízzáró réteggel elválasztott, további vízadó rétegekben tárolt víz. A rétegvizek a felszíni szennyeződésektől védettebbek, általában ivóvíznek megfelelő víz nyerhető belőlük. Kinyerésük azonban a nagyobb fúrásmélység és a szigorúbb műszaki követelmények miatt általában költséges.

Ahhoz, hogy a felszín alatti vizekből felhasználható vizet nyerjünk, szükségünk van egy kútra és a hozzá tartozó berendezésre.

A megfelelő kúttípus kiválasztása érdekében meg kell megvizsgálni, hogy talajvízre vagy rétegvízre települ-e a kút, másrészt a vízadó réteg szemcseszerkezetét.

A kutak mélységük alapján az alábbi csoportba oszthatók:
- mély kutak az 500 m-nél mélyebbek
- közepes mélységű kutak 200- 500 m mélyek;
- kis mélységűek az 50- 200 m ;
- sekély mélységűek az 50 m-nél kisebb mélységű kutak.

Az egyedi vízellátást szolgáló sekély mélységű kutak a következők lehetnek:

1. Ásott kutak: Az ásott kút jellemzője, hogy nagy mennyiségű vizet tárol, ezért gyenge vízadó képességű rétegben is jól használható.
Kivitelezési technológia szerint az ásott kút két típusa különböztethető meg: a normál kivitelű ásott kút és a süllyesztett kút.
- Normál kivitelű ásott kutak: A kivitelezésekor az előre kialakított munkagödörbe utólag építik be a kútbélelést, amely leggyakrabban betongyűrűvel történik, de készülhet tégla, vagy kőfalazattal is. A normál kivitelű ásott kút fő része a kút gödrébe épített kútbélés. A kútbélés lehet tömör, perforált vagy hézagos. A tömör bélésű kút csak alulról, a hézagos és perforált kút oldalról is kap vizet. A kútbélés aljára 5- 10 mm átmérőjű mosott kavics kerül. Ez a kavicsréteg akadályozza meg a talaj finomabb szemcséinek bejutását a kútba. A kútfej kialakításakor gondoskodni kell arról, hogy a kútba felülről ne kerülhessen szennyeződés, erre vasbeton tetőzet vagy jól záró aknafedél lap a legmegfelelőbb. Az ásott kút átlagosan 0,5 - 5,0 m3/nap vízigény kielégítésére alkalmas.
- Süllyesztett kút: A süllyesztett kutak készítésénél a felszínen elkészített kútköpenyt előre helyezik a kijelölt helyre, és a bélésen belülről termelik ki a földet, miközben a kútköpeny a saját súlya alatt a kívánt mélységig lesüllyed. A süllyesztett kutakhoz tartozik az aknakút melyet általában egy métert meghaladó átmérőjű, henger alakú vasbeton gyűrű lesüllyesztésével készítik. A legalsó gyűrűk elérik a 15- 20 m mélyen levő vízadó réteget. A kút alulról táplálkozik, a vízadó homokréteg leterhelésére a kút aljára kavicsréteg kerül. A kútban helyezkednek el a víztermelést szolgáló szerelvények, a szivattyú, vagy annak szívócsöve.

2. Vert kút (Norton kút)
A Norton-kút tömör heggyel felszerelt, a vízadó réteg szintjén perforált acélcső, melyet veréssel hajtanak le a vízadó rétegbe. Átmérője 80- 100 mm , mélysége 10- 15 méter . A maximum 30 m-es mélységbe fúrt vagy vert csőkút olyan felszín alatti víz nyerésére alkalmas, amely általában az első vízzáró réteg alatt levő vizet hasznosítja. A perforált csőszakaszt szűrőszövet boríthatja.
A vert kutak többnyire csak kis vízhozamok kielégítésére alkalmasak és leghatékonyabban csak a kavicsos vízadó rétegben alkalmazhatók.

3. Fúrt vagy cső-kutak
A kútfúrást általában nagyobb mélységű kutak létesítése esetében alkalmazzák, de nem kizárt kis mélységű kialakítása sem. Viszonylag egyszerűen készíthető, a víztartó rétegbe lefúrnak, majd egy alul lyukacsos, vékonyabb csövet helyeznek a furatba, és a béléscsövet kaviccsal kitöltik, ezáltal mesterséges szűrőréteg keletkezik a kút körül a béléscső eltávolítása után is. A csőkút átlagos mélysége 25 méter , vízkiemelésük a kútra szerelt szivattyúval történik. A kútból kitermelt víz pótlása a környező vízvezető rétegekből történik. A talajvízre telepített fúrt kút általában egyrétegű béléscsővel készül. A fúrt kutak közül a 30 méternél kisebb mélységű, száraz fúrási eljárással készülő kutakat külön elnevezéssel csőkutaknak hívják. A csőkutat elsősorban felszín közeli, kavicsos homokos vízadó rétegekbe mélyítik, amelyek rendszerint jó vízadó képességűek és több irányú vízpótlással rendelkeznek.



A létesítés folyamata

1. Engedélyezés
Saját kút fúrása minden esetben engedélyköteles. Ha a kútból történő vízkivétel nem haladja meg a napi 1,5 m3 vagy az évi 500 m3 mennyiséget, úgy az engedélyezés a települési Önkormányzat hatáskörébe tartozik.
Talajvízre telepített kutak esetében az engedély feltétele, hogy a vízhasználat kizárólag a kérelmező háztartása, illetve tevékenysége szükségleteinek kielégítését szolgálja.
Rétegvízre telepített kút létesítése és üzemeltetése engedélyhez kötött, a felhasznált vízmennyiség után járulékot is kell fizetni. A felhasznált vízmennyiség megállapíthatósága érdekében a vízkivételre hitelesített vízórát kell felszerelni.

2. A kút előzetes méretezése
Fontos tudni, hogy a kutat milyen célra fogjuk használni, öntözés, házi vízellátás, vagy esetleg ivóvíz. Szükséges felmérni a méretezéshez a talaj minőségét, a vízadó réteg szemcseszerkezetét.

3. Kútfúrás
A talajvízre épített kutak rendszerint kis mélységűek, általában 20 méternél nem mélyebb de előfordul, hogy akár 50- 70 méter is lehet. A kis és közepes kutak fúrása is komoly felkészültséget, tudást és tapasztalatot igényel. A házilagosan, vagy nem megfelelő módon készült kutak rövid időn belül használhatatlanná válnak, ezért minden esetben bízzuk szakemberre!

3. Kivitelezési lap
A kivitelezési lapon a fúrt kút minden lényeges adata szerepel, melyek közül a legfontosabb az úgynevezett homokolási határ és a nyugalmi vízszint és ez egyben a garancia levél is.

4. Próbaszivattyúzás
A kút megfúrását követően tisztítószivattyúzás történik, majd a próbaszivattyúzásra kerül sor a kút átadásakor. A próbaszivattyúzás során egyre növelik a kiszivattyúzott víz mennyiségét egészen addig, amíg homokolást nem tapasztalnak. Ez a homokolási határ az, amit a kút használata során soha nem szabad túllépni, mert akkor a kút körüli talajszemcsék megmozdulhatnak, ami a vízszűrő réteget eltömítheti.

5. Üzemi vízszint meghatározása
Ez a szint határozza meg, hogy milyen teljesítményű szivattyút lehet alkalmazni a kútban. Amennyiben az üzemi vízszint mélyebben van 8 méternél, akkor csak búvárszivattyút lehet alkalmazni. Amennyiben az üzemi vízszint 8 méternél magasabban van, akkor lehet alkalmazni szárazbeépítésű szivattyúkat, ami lehet normálszívású, vagy önfelszívó.

6. A kút üzembe helyezése
Az elkészült kutat ki kell tisztítani és szakszerű szivattyúzással ki kell alakítani az úgynevezett természetes szűrővázat. A víztermelést kis vízhozammal kell elkezdeni, majd miután a víz letisztult és az üzemi vízszint beállt, növelni lehet a vízhozamot amíg a kívánt vízhozam másfélszeresét el nem éri. A szivattyúzás alatt legalább óránként mérni kell a kitermelt vízhozamot és a kút vízszintjét. Ezekre az adatokra az engedély megkéréséhez van szükség. A kút létesítését követően a termelt víz vízminőségi vizsgálatát mindenképpen el kell végeztetni, mivel csak így határozható meg, hogy a nyert vizet milyen célokra lehet felhasználni.




Fúrt, ásott kutak RECOMMENDED
2012-05-22
12:38:05
Előzmény: robert #29664#29665
Robert,
Nekem kb. 10 euroért fúrtak 5 métert, kézzel tekerve:)
2012-05-22
12:21:54
Előzmény: kixgy #29663#29664
kixgy,

Az lehet az alapja egy ilyen szélhámosságnak, hogy nincs ellenpróbája.

A kútfúrás esetén a tarifa úgy szokott kinézni, ha sikertelen a fúrás, akkor "csak" az ár felét kell kifizetni. Ha 10e Ft/m alapár, akkor az 5e Ft/m, ami egy 30 méter mély kutat véve 150ezer Ft. Ennyiért bőven megéri fél napig fúrni, a kútfúrónak nulla kockázat, sőt a száraz lukakon is gennyesre keresheti magát! Nem úgy a megrendelőnek! És ki az, aki csak ellenőrzésképpen kiad 150 ezer forintot egy kontroll fúrásért?

Találkoztam kútfúróval, aki nem bohóckodott a drótokkal, hanem megkérdezte: hava fúrjunk? Arra a kérdésre, hogy mi a biztosíték arra, hogy ott lesz víz, azt mondta, hogy semmi, de 100 fúrásból csak egyszer fordul elő, hogy nem találnak vizet. Vagyis ott fúrnak, ahova a kuncsaft kutat szeretne.


2012-05-22
12:00:43
Előzmény: sándor #29658#29663
Sándor és Robert,

A belinkelt filmbeli trükköt én is megcsináltam egy vizkeresővel. Mivel remélték, hogy velük ásatom majd a kutat, árnyékos terepen találtak, a házhoz közel, a napon nem találtak vizet.A hecc kedvéért mindkét helyen fizettem nekik egy-egy probafurást. Mindkét helyen pontosan ugyanaz a vizszintje. A mai napig megvan mindkét lyuk(természetesen befedve)

Érdekesség, hogy nálunk mindkét pálca elmozdul a pasas kezében. Ahol "viz van" ott X alakba összefutnak, ahol " nincs viz" ott V alakba széttnyilnak. Ilyen a folklor (=népköltészet)

Valamikor egy középkori témákkal foglalkozó könyveb láttam egy rajzot ilyen vizkeresö emberről. Annak a kezében Y alaku faág volt. Ha a mai vizkeresök mágnesességre hivatkoznak, akkor a fapálcás milyen mesével adta el magát?

Az eredeti kérdésem inkább a jelenség eredetére vonatkozott. Teljesen alaptalan népköltészetről van szó, vagy valamikor lehetett valamicske alapja csak az kiveszett?
2012-05-22
06:53:04
Előzmény: kixgy #29644#29648
kixgy,

Az eszköz neve: lengyel pálca. Két rézpálcát derékszögben meghajlítasz (L alakban). Az egyik L rövidebb szárát megmarkolod a jobb, a másikat a bal kezeddel és magad előtt párhuzamosan tartod. A pálcák össze-vissza himbálóznak, de ha vízér felett van akkor egymás felé fordulnak.



DE, ne dőlj be, humbukk az egész!

Egyszerű lenne a bizonyítás, ha a talajban vagy falban haladó vízcsövet csalhatatlanul jelezné, nem csak 30 méter mélyen a vízeret, azt is csak akkor, ha pontosan fölötte állsz, és nem fél méterrel odébb (ami gyakorlatilag ugyanúgy fölötte van).



Video egy tesztről, amiben a vízér kereső ember (szerinte 100%-os találati pontossággal!) megmondta, hogy hova kell fúrni a legnagyobb vízhozamot adó kutat, és nagy biztonsággal melyik ponton nincs egyáltalán víz. Hát alaposan melléfogott! Enek ellenére legközelebb is 100%-os találati arányt fog ígérni :)
www.youtube.com/watch?v=RT7ptmXAbl0




Fúrt, ásott kutak RECOMMENDED
2012-05-21
20:16:58
#29644
Apropo, ásott kutak!
2008-ban, mikor a falusi telket és házat vettem, láttam, hogy minden udvaron van ásott kút. Eszembe sem jutott megkérdezni, hogy milyen a faluban a kutak hozama. Mostmár tudom. A mult nyáron a kutak fele kiszáradt. Ilyenkor a falubeliek elkezdenek futkosni viz után. Felteszik az utánfutóra az 1m3 –es tartályt. Valahol megtöltik, hazajönnek és beleeresztik a vizet a kútba !!!
Hiába győzködöm őket, hogy a viz fele igy elszivódik a földbe. Azt mondják, hogy a hidrofor szivócsöve a kutban van, tehát a viz oda kell és punktum. ( Különben a pap is igy csinálja :)
Mutattam nekik a földbe ásott esőviz gyüjtőmet. Azt mondták, hogy az jó, csak az ő csatornájuk az utcára folyik. Na, nem ragozom tovább ezt a témát.
Az idén bevezetik a faluba a vizet. A csövek már le vannak fektetve. Igéret szerint augusztusban nyomás alá helyezik. Most mindenkinek ebben van a reménye. Nekem nem, mert én a falu felső végen vagyok és nem bizom a nyomásban és a hozamban. Különben is 1m3 viz több mint 1 euórba fog kerülni.

Ebben a faluban, ilyen vizgazdálkodás mellett kipusztithatatlanul gyökeret vert a „vizkeresés tudománya”. Két letisztitott heggesztő pálcát L-alakura meghajtanak. A markukba fogják a két rövidebbik részt és járkálnak az udvaron. Ahol a két hosszabbik kész összefut X alakra, ott van a viz. Ha aztán ott kapnak vizet, akkor „Na, ugye megmondtam”. Ha nem kapnak, akkor nem ástak elég mélyre:)

Ki tud erről a dologról valamit? Miből, honnan származhat ez a „tudomány”?
Az interneten nem találtam sem „magyarázatot” sem megcáfolást.


2012-05-16
21:28:30
#29537
egy érdekes jelenseggel talalkoztunk ma.
2 éve lebontottunk egy vert falu, kb 100 eves hazat az udvar vegeben. nemreg tereprendezest hajtottunk vegre, legyalultunk kb 50cm foldet, amire a haz epult, majd lebetonoztuk ezt a teruletet. a tükör készítésnél leltünk egy kb 25 cm átmérőjű lyukra, melynek mélységét jol szemlelteti, hogy az aso beleesett.
tippjeink szerint valoszinuleg oszlop lehetett regen, es miutan kirohadt, a lyuk nem temetodott be.

szinten a haz alatt talaltunk egy betemetett asott kutat, jol kirajzolodott a foldon a mas szinu talajreteg.










2012-04-29
20:10:43
Előzmény: robert #28972#28975
A szélkereket nem lehetne összeházasitani egy akváriumiszivattyúval/hűtőkompresszorral ? Mindkettő membrános tipus, csak az akváriumos gumimembrános, a hűtőkompresszor meg acéllemezes.
antiszalkaVálasz erre
2012-04-29
20:04:37
Előzmény: robert #28957#28974
Nagyon nehéz olcsón - különösen 7-8 méteres szivás után- mélyebbről vizet fakasztani. A "szovjet berregő" és utángyártott tipusai sokak szerint tönkre teszik a kutakat - 50 Herzcel. Biztosan tudom, hogy voltak sikeres próbálkozások ennek a szivattyúnak - ami akár 20-25 méterről is jól fehozza a vizet - amolyan impulzus üzemű, napenergiás átalakítására. Nem berregett: kattogott, egy feltöltött kondit sütött ki a tekercsén egy áramkör: ha jól sütött a nap, akkor hamar feltöltődött, ha nem akkor lassabban. A vizhozam nyilván nem érte el a hálózatos üzemet - nem ez volt a cél.
Ez a szerkezet - tud e valaki róla? - akár jól szabályozhatónak is tűnik, jól illeszthető napelemekhez, esteleg akkuhoz. Teljesen automata lehet egy vizfigyelővel. Tekercsén lehet hogy változtattak - tény hogy nem szerencsés 250-300 voltos impulzusokat leküldeni.
2012-04-29
15:36:28
Előzmény: szemi #28966#28972


"Hűtőkompresszor termel minimális mennyiségű, de tekintélyes nyomású levegőt.
A kútba letoltak egy vastagabb 8-12mm-es FESTO csövet, amibe előtte belefűztek egy vékony, 2-3mm-es, vezérlésre használatos FESTO csövet.
Egy napelem termeli az energiát egy aksival.
A víz meg úgy és annyi jön fel, amennyit ez a levegő menyiség fel tud hozni.
A régi szélkerékre is generátort szereltek."

Pont egy ilyen működő darabra lennék kíváncsi. Nem kerül-e többe, a víz, mintha a legközelebbi közkútról hoznák egy utánfutóra szerelt IBC tartályban?
Napelem, töltésvezérlő, akksi, sinus-inverter, kompresszor, stb...

Biosolar Forum  =>  VÍZ  =>  Fúrt, ásott kutaklapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva