English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Fűtés - Egyéb  =>  Milyen fütést válasszak?lapozz: 1, 2   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2016-07-20
20:40:45
#50094
Szóval akkor ha összegezzük az eddig leírtakat és a véleményeket akkor:

Fűtés:
Hőszivattyús fűtés H árammal + valamilyen kiegészítő fűtéssel (ami lehet villany, gáz, vagy fa). A legegyszerűbb a hőszipka esetén a villany fűtés. Padló és falfűtés.
A hőveszteség kalkulátornál a maximális kazánteljesítményt érdemes szorozni kettővel (mivel a hőszipka teljesítménye nagy hidegben kb. a felére esik) és ekkora teljesítményű hőszivattyú kell?

Hűtés:
Hőszivattyú falhűtéssel vagy fan-coil?

HMV:
Villanyboilerrel (60L elég). Mivel elenyésző az igény.

Villamos energia:
Erre esetlegesen napelem.

Ez lehet akkor a leggazdaságosabb gépészeti megoldás egy jól szigetelt épület esetén?
2016-07-20
20:29:57
Előzmény: villam64 #50092#50093
villam64,

Én is kíváncsi lennék az adatokra, ha a hőmennyiséget és az elektromos fogyasztást is mérnéd 1-1 héten keresztül különböző külső hőmérsékletek mellett, és összesítve a fűtési szezonban. A megtermelt hőmennyiség és az elektromos fogyasztás mérése nélkül nem ismerheted a tényleges hatásfokot. Egy biztos: meg sem közelíti az adatlapra írt értéket.

villam64Válasz erre
2016-07-20
20:24:38
Előzmény: robert #50090#50092
Az van, hogy ha beruházok a napelemes rendszerbe, akkor a bővítése fűtésrásegítésre már jóval olcsóbb. Csak kiegészítő fűtésnek szántam, de a 2400 kWh plusz úgy néz ki, hogy elég lesz a téli szezonban. Én is kíváncsi leszek az adatokra. Ismersz, szeretem megosztani a kíváncsiságomat másokkal. Nekem kellenek a mérések, különben unatkoznék.
2016-07-20
20:18:34
Előzmény: robert #50088#50091
Nem pontosan :)

Nincs szükség kötelező kiegészítő fűtésre, működnek a klímák ezen bivalens hőfok alatt is a megadott paraméterek alapján, csak a gyártó eddig ajánlja önnállóan fűtésként a tartós használatát.
Itt a korábban említett alsó kategóriás daikin ftxb 3,5 kW klíma adatlapja:
www.eurovent-certification.com/pdf/temp/1469037269.pdf
Amennyiben -15 fokban 1,99kW-nál kevesebb fűtési energia szükségeltetik a lakáshoz/házhoz, akkor akár önnállóan is elegendő ez a klíma az ingatlanhoz. Más kérdés az, hogy nem pont erre tervezték...

Ez pedig egy fűtésre optimalizált klíma:
Fujitsu LTC 3,5kW
www.eurovent-certification.com/pdf/temp/1469038076.pdf
Látható, hogy még -20 fokban is közel a névleges teljesítményét le tudja adni, igaz ezt már csak 1,84 cop mellett. Az ára kb. a duplája az előbbinek.



2016-07-20
19:42:50
Előzmény: villam64 #50089#50090
villam64,

Tudtam, hogy azért nem számolsz olcsóbb H tarifával, mert akkor kiderülne, hogy fűtési célra felesleges napelemet venni :)

villam64Válasz erre
2016-07-20
19:20:24
Előzmény: digium #50085#50089
Én azért nem számoltam H tarifával, mert napelemes rendszerrel számoltam. Nekem gond nélkül fűtött az A+ 2,8 kW klíma -10 °C-ban, A ház alapterülete 80 m2. Én is komolyabb vizsgálat után engedélyezném az árusítást. A gond, hogy bünteti a kormány a napelem és hőszivattyú rendszereket. Nem célszerű számukra, hogy csökkenjen a lakosság költsége. A magyar téli átlaghőmérséklet +2 - +4 °C.
Az új klímám A++, és 4 kW. Kap egy mérőt. A célom, hogy a klímák 20 évig gond nélkül működjenek.
2016-07-20
14:18:40
Előzmény: digium #50087#50088
digium,

A bivalens hőmérséklet a gyártó által deklarált azon kültéri hőmérséklet, amely alatt a névleges teljesítmény eléréséhez kiegészítő fűtésre van szükség.
Így már ok?

A csodavárók nem a jellemző hőmérsékletre méretezik a HP teljesítményét, hanem csak az mediterrán telekre...

2016-07-20
13:26:41
Előzmény: robert #50086#50087
Robert,

Egyetértek, kivéve azzal, hogy a bivalens hőfok azt jelenti, hogy meddig képes a klíma kifűteni egy házat. Ebben az esetben ez a paraméter már a ház paramétere nem pedig a klímáé. Egy -7 fokban 2,5 kW teljesítményű klíma nem fog tudni kifűteni egy ennél nagyobb hőigényű házat, de egy ennél kisebbet igen. Ezért ez a paraméter a klíma készülék esetében az a gyártó által ajánlott hőmérséklet, ameddig tervezésileg önálló fűtési eszköznek ajánlott használni.

Az energiacímkére nem kell minden adatot feltüntetni, viszont az energiacímke megadásához egy minősített független hitelesítő intézetnek meg kell mérnie az előírások szerint a készülékek pontos jellemzőit. Európában ez jellemzően az eurovent. A honlapjukon minden érvényes minősítéssel rendelkező készülék pontos adatainak utána lehet nézni.
www.eurovent-certification.com/en/Certification_Programmes/Programme_Descriptions.php?lg=en&rub=03&srub=01&select_prog=AC
2016-07-20
08:11:47
Előzmény: digium #50085#50086
digium,

Csak kiegészítésképpen ahhoz, amit írtál:

A bivalens hőfok az a hőmérséklet, ami alatt a hőszivattyú kiegészítő fűtés nélkül a nem tudja kifűteni az épületet, kiegészítő fűtésre van szükség.
Például: Ha a bivalens pont -5 fok, akkor -5°C- alatt besegít egy gázkazán.
Az adatlapokon a split klímáknál is meg kellene adni ezt a pontot.

Nagy meglepetést okozhat a villanyszámla, ha az előzetes kalkulációnál az adatlapon szereplő számokat nem a helyükön kezeljük. Nem csapjuk-e be magunkat, ha a tiroli kirándulás előtt az üzemanyagköltséget a Skoda Fabia 3.4 literes gyári fogyasztási adatával tervezzük be?

Egy olcsó klíma ugyan fűthet bizonyos körülmények között, de nem állandó fűtésre való, még akkor sem ha azt írják rá.

Két klímát is mértünk már fűtési üzemmódban, elég kijózanító volt az eredmény!

2016-07-20
02:05:45
Előzmény: villam64 #50076#50085
Klímára kérhető H tarifa, így a fűtési szezonban 1 kWh villamos energia ára csak 23,18 Ft az Elmű-nél.

Amiket találtok SCOP adatokat, azokat bizonyos bivalens hőmérséklet alatti egyéb fűtési megoldással számolják.
Például: Daikin ftxb35c, SCOP=4,06 tbiv=-7
www.eurovent-certification.com/en/Certified_products/Access_by_programme.php?rub=04&srub=01&ssrub=&lg=en&select_prog=AC&select_partic=20&select_marque=DAIKIN&select_class=AC1+%2F+A+%2F+S+%2F+R&select_model=RXB35C+%2F+FTXB35C&champ_php=champ_12&retourpage=0&quicksearch=ok&filtre_prog=&filtre_marque=

Ráadásul az EU-t 3 zónára osztják, és ebből a legdélibb (Portugália-Görögország) zóna adatait tüntetik fel, míg mi a leghűvösebben vagyunk:
wwww.klima-legkondi.hu/wp-content/uploads/2015/02/energahat%C3%A9konnys%C3%A1gi-cimke-1024x882.jpg

Szerintem 3,0-3,5 közötti éves jóságfokkal érdemes számolni (profibb gépeknél), ezen érték felett csak önbecsapás. Ráadásul lemérni pontosan igen nehéz. Ez cirka 6,6-8,0 Ft/kWh fűtési energiaárat jelent.
2016-07-19
20:59:37
Előzmény: robert #50081#50084
Róber,

Nem jó a számítás amit bemásoltam. A légcsere számot hővisszanyerős szellőztetésnek gondoltam, de a hőveszteségből látom, hogy ez sima szellőztetéstként kell értelmezni. Ez közel a fele volt a hőveszteségnek. A személyek száma pedig a HMV miatt növeli a hőveszteséget ami szintén nem szükséges, mert nem lakóház lesz, így minimális lesz a melegvíz igény. Arra pedig villanyboiler lesz.
A korrigált számítás így:
http://apps.biosolar.hu/enercal/?AH=300&At=300&Ut=0.16&Af=240&Uf=0.16&AFD=5&AFK=15&AFN=5&AFE=3&Ua=1.3&Apa=300&Upa=0.16&Apf=0&Upf=0.4&V=900&N=0&EE=1&P=0&tlh=22&tka=4&tkh=-15&tpi=10&QSK=1

Ez így már teljesen más, elfogadható.
villam64Válasz erre
2016-07-19
19:26:45
Előzmény: robert #50079#50083
A gáz olcsóbb, mint amivel számoltam, de ne felejtsd el hozzáadni az alapdíjat. Nekem így jött ki a kb 126 Ft/m3.
A COP az érdekes. Manapság már a SCOP-ot használják, amit az egész fűtési szezon átlagát jelenti. A COP 2-2,5 -15 °C-ra érvényes. Az A-s klíma SCOP 2,5, A+ 3,5, A++ 4,5. A tényleges kérdéses. De nem véletlenek az új értékek, mert fejlődtek a kompresszorok. A hűtőknél sem kérdőjelezheted meg ezt a fejlődést. Ott is feltüntetik a fogyasztást. És nem a szigetelés lett jobb. Persze ezt is ellenőriztetném államilag. De unios ellenőrzések is vannak.
3. Nem is foglalkozom, hogy a rosszul beállított kondenzációs kazán hatásfokát nézem. Csak 100 %-nak vettem. Ha 107 %-nak veszem, akkor 487 m3*93 %=453 m3 * 126 Ft = 57000 Ft. Egy kalkulátor is ezt mondja.
www.tigaz.hu/tajekoztatas/foldgaz-ara/kalkulator
www.vizgazklima.hu/szakmai-cikkek/item/63-mit-jelent-eer-cop-seer-scop

Az egyéb szempontok nagyon fontosak. Én csak hatékonyságot, és beruházási költséget számoltam.
2016-07-19
13:59:02
Előzmény: nadtom #50071#50081
nadtom,

Elég magas az energiaigény. Ha egy nagy teljesítményű és drága hőszivattyú mellé nem elég a szivattyú cekásza, hanem még kiegészítő fűtést is szeretnél, akkor mindennél drágább lesz a rendszer (persze napelemekkel még tovább drágíthatod).

Lehet, hogy a gáz kiépítés sem lenne sokkal olcsóbb.

Próbálj meg árajánlatokat bekérni mindkét (három... négy) esetre.



Ha átküldöd a Eenercal linket, akkor megnézném, talán találok valamilyen csökkentő tényezőt.

2016-07-19
13:10:12
Előzmény: villam64 #50076#50079
villam64,

1. A gáz olcsóbb, mint amivel számoltál.

2. A fűtési szezonban klímával átlag COP=2-2.5 érhető el (persze ennél magasabb is lehet egy sokkal drágább hőszivattyú átlagos COP-je).

3. A kondenzációs gázkazán hatásfoka sem éri el átlagban a 100%-ot.

Ezért - jelenleg - a gázszámla nem 60%-al drágább mint egy kommersz klímával várható villanyszámla, hanem ~10%-al olcsóbb.

Véleményem szerint az üzemeltetési költségben 10% különbség nem jelentős, egyéb szempontok sokkal lényegesebbek lehetnek, ha választani kell a fűtőanyagok között.
2016-07-18
20:17:11
Előzmény: villam64 #50076#50077
Nahát, nahát. Ehhez már csak egy relé kell, ami vált éjszakai vezérelt áramra, ha van vezérelt éjszakai áram...
villam64Válasz erre
2016-07-18
20:03:28
Előzmény: Gyuri #50072#50076
1000 kWh 37 Ft nappali áron 37000 Ft. Ez 4,6-os SCOP-pal 4600 kWh. 1 m3 földgáz 9,44 kWh. 4600/9,44=487 m3 földgáz, 126 Ft/m3-rel számolva 61398 Ft.
Tehát 37000-61400=24400 Ft a klíma javára.
villam64Válasz erre
2016-07-17
22:17:12
Előzmény: Gyuri #50074#50075
A villamos energia általában nem füstöl a környezetedre.
Új építés esetén a klíma az egyszerűbb, és olcsóbb, és gazdaságosabb.
Nem kell magadra irányítani, hogy fűtsön. Csendes, kis légmozgás beállítható. Én eggyel fűtöttem az épület közepén, az előszobában, ahol a legkevesebbet várakozunk, csak átmegyünk rajta. Sokat számít az elhelyezés.
Azt tapasztaltam a télen, hogy ventilátoros mozgatás nélkül is szépen áramlott szét a meleg a lakásban.
A gondot ott láttam, hogy a alsó sarkokhoz nem jut el ilyen gravitációsan a meleg levegő. Ezért tervezem 70 mm-e légcsatorna vezetését a hideg sarkokba, ahonnan vagy a klíma ventilátora szívja el a hideg levegőt, vagy külön ventilátor segítségével juttatom a beltéri szívó oldalára. Majd kitapasztalom.
Hogy milyen intenzíven kell fűteni, a ház szigetelése dönti el. Minél jobb a hőszigetelés, annál lágyabb lehet a fűtés.
2016-07-17
21:36:05
Előzmény: villam64 #50073#50074
Mire gondolsz?
Komfort? Én pl nem szeretem az áramló levegőt.
villam64Válasz erre
2016-07-17
20:28:50
Előzmény: Gyuri #50072#50073
http://biosolar.hu/forum/show/50041#50041
Pusztán fűtés gazdaságossága szempontjából nem nagy a különbség. Vannak egyéb megfontolandó érvek.
2016-07-17
20:08:45
#50072
Melyik a gazdaságosabb?
2 db 4.6 os SCOP os inverteres klímával fűteni, vagy egy 14 Kw os Vaillant kondenzációs kazánnal amelyik a hatodára letudja modulálni a teljesítményét?
Van olyan időszak, amikor árammal gazdaságosabb fűteni?
2016-07-17
18:33:56
#50071
Építkezés előtt állunk. Egy egyszintes 300m2-es irodaépületet/műhelyt kell építenünk. Gondolkodom mi lenne az optimális fűtési-hűtési, szellőztetési megoldás.
Fal: 38HS+10 cm grafitos Eps, padló 22cm Xps, tető 20cm grafitos Eps.
A fal a tető és a padló U értéke így 0,15-0,16 körül lenne, így a Biosolar-os kalkulátorral az épület hővesztesége:

Nyereségek / Gain
Elektomos berend. használatából / Equipments=0 kWh
Személyek által termel hő / Body heat=736 kWh
Ablakok szoláris nyeresége / Windows=2775 kWh
Napkollektorok hozama / Solar Collector=1 kWh
Összes nyereség / Effective Heat Gain=2985 kWh

Nettó energiaszükséglet / Net Energy Need=25267 kWh

Épület hőtechnikai jellemzője / Building Performance=90 kWh/m2a
Maximális kazánteljesítmény / Max Heat Power=11.7 kW

Ahogy olvasgattam a neten a levegős fűtés és hűtés csak a passzívházakban jó megoldás ahol a veszteség minimális. A levegőnek minimális a fajhője azaz nagyon kevés meleget tud szállítani, vagyis ha ezzel akarnánk fűteni akkor nagyon nagy mennyiségű levegőre lenne szükség (50 C° fölé a levegőt nem is lehet melegíteni, mert büdös lesz (ez a a porégés jelenség).

A szellőztető rendszerhez maximum a hűtést érdemes szerintem hozzákapcsolni. Itt is az azonban vigyázni kell, hogy a harmatpont alá ne kerüljön a mérséklet, mert folyni fog a víz szellőztetőből.
A fűtés esetén az olvasottak alapján érdemes csak hőszivattyút alkalmazni, de mivel ez a nagy hidegben kevés a hőszipka fűtőszálas megoldással rá kellene segíteni.A fűtőszálas rásegítésre viszonylag rövid ideig van szükség, ez nem olcsó, de cserébe nem kell a gázt bekötni és a kéménnyel vacakolni, ami nagy előny. Ha a hőszivattyúval akarunk hűteni is, akkor muszáj a falba is bevezetni a csövet, azaz padló is falfűtés kombinálva alkalmazni.

Alapvetően két verziót látok reálisnak,
- az egyik egy hűtő-fűtő hőszivattyú elektromos kiegészítő fűtéssel padló és falfűtéssel (itt értelemszerűen a hűtés csak a falban lesz) és egy sima hővisszanyerős szellőztető rendszer kombinációja, HMV is hőszipkával
Nagy hidegben a hőszipka valós fűtési teljesíménye kb. a felére esik, ezért kellene egy 24kW-os fűtési teljesítményű hőszipka. Pl. www.rifeng-hoszivattyu.hu/termekek/md60d-hoszivattyu-komplett-szett
Előny: napelemmel kiváltható a fűtés, nem kell gázt bevezetni
Hátrány: drágább
- a másik egy gázkazán padlófűtéssel és splitklímák a hűtésre és hővisszanyerős szellőztetőnrendszer. HMV gázkazánnal.
Előny: olcsóbb
Hátrány gáz és kémény kell, nem korszerű, napelemmel nem kiváltató.

A hővisszanyerős szellőztetés és a hűtés kombinációja nem szimpatikus számomra, mert ha nincs is vízcsöpögés attól még lehet nedvesség a cső falán amibe a baktériumok megtapadhatnak, stb.

Ti mit javasolnátok?
villam64Válasz erre
2016-07-16
17:46:31
Előzmény: szocsmarci #50066#50068
Ma amikor van SEER és SCOP nem hiszem, hogy 3 hónapra szánják. Szerver klíma egyszerű on-off klíma lehet, nincsenek speciális igények. Sokat fejlődtek a klímák az utóbbi években. Az új klímám paraméterei között 161 kWh-át terveznek hűtésre, és 933 kWh-át fűtésre éves szinten. A levegő-víz hőszivattyúnál pluszba van egy gáz-víz hőcserélő. Majd a rossz hatásfokú radiátorra vezeted. Ráadásul hideg pontok maradnak, mert a radiátor gravitációsan keringteti a levegőt. Padlófűtésnél folyamatos működés kell a padló tehetetlensége miatt. Nálam a klíma 2-3 óra alatt visszafűtötte a lakást légcsatorna nélkül a lakás közepén elhelyezve. Ugyanis éjszakára vissza van véve a fűtés.
A hővisszanyerős szellőzőben lévő fűtőszállal csak a hővisszanyerő veszteségét pótoljuk, fűtés mellett, főleg olcsóbb fűtés mellett felesleges, nem lenne értelme használni. A szellőzés mellett működő klíma könnyedén pótolja ezt a hőveszteséget. A hőszivattyúval csak a háromszoros árával van bajom, mert padlófűtéshez és HMV-hez jó lenne. Nálam is van vizes rendszer, és nem dobom ki, de a villany sokrétűbb felhasználást tesz lehetővé.
Nekem az előző klímám A+, -10 °C-os határ hőmérsékletén is simán fűtött. 140 ezer plusz 40 ezer szerelési költség 2,8 kW fűtési energia. A tervezett új háznál 3 db ilyen klíma 540 ezerbe kerül, és 8,4 kW fűtési energia. Három ponton elhelyezve még légcsatorna sem kell.
De, teljes adatom nincs. Az csak a következő fűtési idényben lesz. Az idén még a vegyes kazánnal is fűtöttem, van napkollektor, villanybojler. Ez egy számított fogyasztás a napelem rendszer miatt. A napelem termelését ehhez ki kell vonnom a fogyasztás mérő mért értékéből. Minden villany, nincs gáz.







szocsmarciVálasz erre
2016-07-16
16:10:57
Előzmény: villam64 #50063#50066
A mai célra tervezett klímákat egy évben max 2-3 hónap üzemidőre használják. Nem tudom hogy hogyan viselkedne egy mai split klíma állandó üzem esetén. A szerverek klímái télen-nyáron üzemelnek, onnan lehetne tapasztalatot begyűjteni. Én gyanítom, hogy nem 100.000 Ft-os klímagépeket telepítettek oda.

"A vizes fűtésrendszer hatásfoka gyengébb a klíma hatásfokánál, mert nagyobb hőfokkülönbség, és gravitációs légáramlással dolgozik. A klíma gyorsan átmozgatja a fűtendő levegőt."
Ezt a kijelentésedet nem értem, de ennek ellenére állítom hogy nem helyes.

--- A hővisszanyerős szellőző elektromos rásegítéssel. ---
Ez egy érdekes rész. Igazolod, hogy 3x jobb a hőszivattyú, mint a tisztán elektromos energia. Ezt tudjuk. De Te a tisztán fűtési hőszivattyút hasonlítod össze a hővisszanyerős szellőzést elektromos ráfűtéssel. A hőcserélő hővissza-nyerése mondjuk 80%-os. Tehát csak az 1/5-ét kell ráfűteni, ami olcsóbbá teszi a komplett rendszer üzemeltetését, mint a tisztán elszívásos szellőzés.
Természetesen lehet hőszivattyúval rásegíteni, és ekkor az 1/5 rész 1/3-a lesz a villanyszámla. De ekkor kell egy komplett hőszivattyú.
Itt már olyan kicsik a számok, hogy számítás nélkül nem lehet mondani semmit a megtérülésről.


villam64Válasz erre
2016-07-16
11:20:36
Előzmény: szocsmarci #50061#50063
Igen, ha hőszivattyúval számolsz. Én klímával számolok. Az ára töredéke a hőszivattyúnak. Én egy klímával ( 3 kW ) kifűtöttem a gyengébben szigetelt 80 m2-es házam. Ez teljes kiépítéssel (A++, 4 kW), légcsatornával 500 ezer. Amennyiben nem légcsatornáznak, hanem 4 db klímát tesznek fel, akkor a kiépítéssel együtt 600 ezerbe kerül, és 4 külön szabályozott zóna. A villanyt a napelemekkel előállítja, üzemelési költsége 0 Ft. HMV külön bojlerrel, 0 Ft üzemelési költség. A villany éves alapdíja 1*12 000 Ft. Gázt nem tudsz előállítani, az havonta költségként megjelenik. A földgáz elégetése nagyon levegő szennyező. Ezt felesleges egy új építésnél betervezni.
A vizes fűtésrendszer hatásfoka gyengébb a klíma hatásfokánál, mert nagyobb hőfokkülönbség, és gravitációs légáramlással dolgozik. A klíma gyorsan átmozgatja a fűtendő levegőt.
A hővisszanyerős szellőző elektromos rásegítéssel. Ha nem hőszivattyú elvű (klíma, hűtőgép, hőszivattyú), akkor gazdaságtalan, 3-szor drágább az üzemeltetése a földgáznál. Nem mindegy, hogy 1500 kWh-át használsz el fűtésre, vagy 4500 kWh-át. Nekem az éves villany számlám 3000 kWh, plusz a 9000 kWh fűtés klíma nélkül. Tisztán fűtőszálban gondolkodni, csak a legminimálisabb felhasználás esetén szabad.

Én is kerestem hőcserélős megoldást klímával, nem találtam. Nálam eddig nem volt hőcsere télen. Az idén a klíma beltérihez menő egyik légcsatorna a külső levegőé lesz, a kültérihez meg megy egy belső kivezető légcsatorna. Eredmény jövőre.

800 000-1 000 000 a Tesla vagy Panasonic 7 kWh tároló. Ez elegendő éjszakára. Megtérülése végtelennek tűnik, viszont a mérőóra majdnem abszolút nullát mér.
szocsmarciVálasz erre
2016-07-16
10:36:11
Előzmény: villam64 #50059#50061
Kevés déli tájolású felülete van az épületnek, ezért került a nyugati oldalra a több.
Tehát 2,5 millióból kiépíthető a teljes szükségletet lefedő napelemes rendszer. Ez annyi, mintha gázzal építené ki a fűtési rendszert. Igaz, abban már benne vannak a hőleadók szobánként szabályozható a hőigénnyel.

A klímával légcserét és hővisszanyerést megoldani elég drága mulatság gyári elemekből. Az én begyöpösödött agyammal az alábbiakkal tudom elképzelni:

1. Levegő víz hőszivattyú (Mitsubishi Zubadan)
2. Hővisszanyerős szellőző gép
3. Légcsatornába építhető vizes fűtés rásegítő
4. Légcsatornába építhető elektromos fűtés rásegítő - csakhogy biztos legyen
5. Hagyományos radiátor vagy padlófűtési hőleadó - hogy még biztosabb legyen
6. HMV indirekt bojlerrel

1. 1 400 000 Ft
2. 500 000 Ft
3+4. 250 000 Ft
5. 800 000 Ft
6. 100 000 Ft
+ légtechnika csövek 300 000 Ft
Összesen 3,35 M Ft

Ha van napelem az épületen, akkor csak hővisszanyerős szellőzőgép kell elektromos rásegítéssel, és egy villanybojler.
Az csak 700 000 Ft.

De az elektromos padlófűtésről nem mondanék le - ha lenne tapasztalatom arról hogy működik a tisztán levegő fűtés, akkor talán. De most úgy gondolom, hogy valami meleg hőleadónak mindenképp kell lenni a szobában, mert az "természetes". Talán a naphoz, talán a körbe ölelő meleg anyaméhhez hasonló fűtés mindenképp szükséges.
Biosolar Forum  =>  Fűtés - Egyéb  =>  Milyen fütést válasszak?lapozz: 1, 2   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva