English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Fűtés - Biomassza  =>  Fa nedvességméréslapozz: 1, 2   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2017-01-19
22:11:25
#50551
Sajnos nem mértem meg elhasítva a fát, bár eszemben volt. Késő bánat, eb gondolat...
Arra gondoltam, hogy nem lenne életszerű elhasítani, hisz pl. egy fatelepen sem hasítanak el a vásárlók/érdeklődők kedvéért egyetlen szálat sem, hogy pontosabb értéket kapjanak. Másfelől meg úgy gondoltam, hogy a mérőműszer-gyártók valahogy kalibrálják a műszereiket a felszíni méréshez.

Közben sikerült fát vásárolni,de előtte még kipróbáltam a csöves kukoricát. (3-4 napig, nyers, illetve száraz fával vegyesen.) (Nincs mi megegye, cúrva egy úri világ lett itt is...). Szükség esetén megvásárolni olcsóbb, mint a brikett: a csöves kukorica 0.45-0,5 oroszlány/kg, a brikett 0.55-1,2 oroszlány/kg...Jó nagyot rúg a kazánon, sokkal gyorsabban felfűt, mint a száraz fa. Ami érdekes, hogy a csupasz kukoricacsúszánál/csutkánál jobban szabályozható az égése, nem hajlamos berobbanni, mint a csúsza. Egyszerre 2 12 l-es vödörnél többet nem mertem berakni, mert annyival is 25-30 fokot emelt az 500 l-es puffer hőmérsékletén. Csak ezzel tüzelni nehézkes lenne, legalábbis egy hagyományos kazánnal-főleg puffer nélkül.
2017-01-19
19:06:59
Előzmény: barbot #50548#50550
barbot:
Mi anno a légszáraz fára - ami természetes úton nem szárad tovább - 12-15%-os értéket tanúltunk. Ettől szárazabb csak mesterségesen szárított fa lenne, de ha normál körülmények közé kerül az is visszanedvesedik.
Ha egy októberi bükköt meghasítasz és a friss hasításon mérsz, magasabb értéket fogsz kapni és az áll közelebb a valósághoz.
2017-01-19
10:51:24
Előzmény: barbot #50548#50549
barbot,

Vélhetően jó értéket mértél, "referenciának" ott van a 2 éve száradó fa 16-18%-os nedvességtartalommal.
2017-01-18
21:01:47
#50548
Sziasztok!
Megmértem az októberben vágott tűzifa nedvességét egy kölcsönkért, BaseTech BT400-as (Conrados) nedvességmérővel. Sajnos nincs mivel ellenőriznem, de szerintetek valós lehet a 24-27%? Bükk, gyertyán, és tölgy volt mérve, bütben, kérgen, és kéreg alá szúrva. Mind a hasogatott, mind a csap (gyérítés/ kb. csukló, vagy karvastagságú fa) ezen értékek körül mozgott.
A 2 éves száraz? fára 16-18% körüli értéket mért.
2014-04-13
08:59:50
Előzmény: villam64 #45972#46222
Az adataid alapján a nyárfa nedvességtartalmának csökkenése



villam64Válasz erre
2014-03-11
19:27:53
#45972
Feltettem két friss nyárfát, és egy kisebb hársfát a sufni tetejére ma reggel 8 órakor. 18 órakor újból mértem.
5063-4946=117, 2.3%
4065-3951=114, 2.8%
2245-2203=42, 1.8%

140312 8:00
2196_-7
3938_-13
4927_-19

18:00
2158_-37
3853_-85
4833_-94

140313 1800
4723_-110
3754)-99
2115_-44

140314 1800
4622)-101
3663)__91
2073_-42

140319 1800
4247_-375
3345_-328
1950_-123

140321 1800
4045_-202
3165_-180
1870_-80

140402 1800
3510_-535
2720_-445
1618_-252

140412 1530
3294_-35%
2546_-37%
1543_-31%
2014-01-19
23:06:44
Előzmény: Gyuri #45115#45116
Gyuri,

25% nedvességtartalom 20% víztartalmat jelent, vagyis 200 liter.

A száraz környezetben (alacsony páratartalom) gyorsabban szárad a fa, de a mobil klíma többet fogyaszt, mint amennyit adott esetben a kiszárított fa ér.

A fát szellős, száraz fa-tárolóban szokás szárítani minimum egy, de inkább két évig.

2014-01-19
22:04:49
#45115
Ha 1000 kg fának a nedvesség tartalma 25% os, az hány kg vizet jelent? 250 litert?


Ha mobil klímát leviszem a pincébe, azzal tudom hatékonyan csökkenteni a tárolt fa nedvesség tartalmát?
2014-01-19
22:03:25
Előzmény: sándor #44565#45114
"Nekem nincs jó véleményem a műszeres nedvességmérésről. A víz vezetőképessége függ a vegyi összetételétől. A különböző fafajták eltérő vezetőképességűek. Még az azonos fajták vezetőképessége is nagyban függ a termőhelyi adottságoktól."

Ez így van, de ha csak akácot akarok akáccal összehasonlítani, arra tökéletes.
A megfelelő tároló kiválasztásában, és az ellenőrzésre vettem.

Pl van egy kinti tárolóm ami palából van, nincs ajtaja, de mégis gombásodnak benne a fák, a kupac alján.
macko003Válasz erre
2012-08-25
09:58:12
Előzmény: sándor #32536#32542
"""
A vágott felületen fafajtától függően napok, hetek alatt megjelennek a repedések.
Ezzel szoktak büszkélkedni az eladók. Ilyenkor elég egy baltát belevágni és a balta éle mellett még a féléves száradó fából is előkerülhet a látható víz.
(A friss, pár hónapos nyárfa gépi hasítása közben képes a szemembe is freccseni még a víz.)

Másik jellegzetesség, amivel lehet ellenőrizni, hogy pár darabot ketté kell vágni láncfűrésszel. Ha még nem kályhakész száraz a fa, akkor jellegzetes, kellemes, a fa fajtára jellemző, hosszan tartó illata lesz.
Ha száraz, akkor is lesz illata, de az inkább az égetthez közelít.

A vizes fát csodálatosan lehet vágni, siklik benne a láncos. Ha száraz, akkor sivít, ugrál, erőlködik.


Az igazi erdei m3-ben nem nagyon lehetnek ágdarabok. Ha igen, akkor csak pár %, és azoknak is egyeneseknek kellene lenniük.
Az ágfa is tüzifa, de az egy olcsóbb kategória.

Ettől még úgy gondolom, jó vásárt csináltál.
A mérési pontok, akárhogyan vágod is a fába a mérőhegyeket, eltalálhatnak az áramot kevésbé vezető pontokat. Ez különösen a vágott végekre igaz. Ezért szoktak több helyen mérni még egy rönk esetében is.

Alacsony víztartalom mellett bizonytalanabb a mérés. Ráadásul, ahány műszert szúrsz ugyan oda, annyi eredményt kapsz.
"""


"""
Fogjál kettő darab azonos méretű rönköt, vagy vágjál egyet kettőbe.
Lehetőleg olyat, amiről azt mondták, hogy tavaly tavaszi vágás.

Mérd le őket súlyra külön külön.
Az egyiket hasítsd négyfelé, a másikat hagyd egészben.
Vidd be a szobába, és rakd fel a darabokat egy radiátorra.
Minden nap mérd le a súlyukat egy héten át megközelítőleg ugyan abban az időpontban.
A második héten már elég két-három naponként mérni.
A mért értékekből csinálj táblázatot.

Ezt a kísérletet már többen elvégezték, lesz mihez hasonlítanod az eredményt.
Én nagyon boldog lennék, ha a három éve nálam száradó akácnak 15-20%-os lenne a víztartalma.
"""


Ezek után újramértem a dolgokat...
A fa illata megvan, belengi a pincét.
A végeken több mérést is csináltam, tényleg voltak nagy kitérésűek is, de jellemzően azonosak voltak.
Ami meglepett, a két végen mondjuk mértem 10-10%-ot, míg a hasított felületen 20-at. Ezt több fán is tapasztaltam.
Mivel az szállító a szomszédom szomszédja, így a tavaly tavaszi vágást, és a egy hete történt körfűrészes aprítást tényként kezelem.
Egyenes ágfák vannak benne, de nem sok.
Több fát újramérve igaz lehet a 15-20% víztartalom.
Az apró repedések a fa mindkét végén láthatóak (az egy hete vágotton is).

Így volt 25e+1e (bepakolás) 1 erdei m3 fa.

macko003Válasz erre
2012-08-24
09:53:43
Előzmény: sándor #32494#32519
A méréseket minden esetben a fák végén végeztem, nem az oldalán.
Nem igazán röbkök vannak benne, csak találtam egy 15-20 cm átmérőjű egész darabot. Már hiányzott róla a kéreg.
Vannak benne ág darabok is, de azok alkar vastagság alatt vannak.
A hasogatott, felvágott fák keresztmetszetén látszanak repedések, hasadékok, gondolom a száradás következtében.
2012-08-23
21:20:07
Előzmény: grano #32499#32501
De tudod miért? Mert a benne lévő 15-20% vízzel akár fémet is lehet vágni, annyi benne az energia! ;)

Sőőőt, ha a hidegfúziót sikerül végre igazán közkincsé tenni (előtte még a megnemértett feltalálónak persze ki kell törnie a nemzeti öntudata által állított falak közül és el kell adnia csúnya "imp-realistáknak" piszkos pénzééért), akkor majd azért vágjuk ki az erdőket, hogy kipréseljük belőlük a vizet. ;-O
2012-08-23
21:10:28
Előzmény: Jesu #32496#32499
sőt, árulják a brikettet 22-25MJ/kg energiatartalommal is.
Biofából. (az mi lehet??)
Biopréseléssel.
Biozsákban (sima PE fólia volt hegesztve)
Nesze neked nedvesség tartalom.

Az ami nincs hasogatva tölgy egy év után úgy nyüszít a kazánban, hogy csak na. Ami a kupac alján van az is. A tetején lévő meg szinte szikrázik a szárazságtól.

2012-08-23
20:50:50
Előzmény: grano #32495#32496
No meg persze vannak az elkurvult fűtőanyagok, amik nyelvet öltenek erre a fizikára: pl. pellet a préselési nyomás és hőmérséklet miatt úgymond "burokba születik", nem is megy bele a pára. Ott simán működik a 10% alatti víztatalom. Na jó, kicsit segít a zsákolása is, ha korrekt.
Fában én is mértem már komoly eltéréseket. Még a sokéves jól betárolt tűzifánál van a legnagyobb különbség talán egy jóó megázás után. Vannak furcsaságok, de ha 10-12% alá szalad a mérő ott valami más a gond.
2012-08-23
20:45:56
Előzmény: Jesu #32492#32495
de azt is vákuumban kell mérni, mert a légnyomás azonnal belepréseli a párát. Hiába no a parciális vízgőz nyomása és egyéb fizikai baromságok amiket nem lehet megb...ni (továbbra sem).
Nekem tavasz óta szárad a hasogatott tölgy olimpiai ötkarika a kertben, az egyik kicsit le is dőlt de már nem rakom újra. A teteje biztos 20% alatt van, pedig nincs takarva.
2012-08-23
20:22:53
Előzmény: macko003 #32487#32492
Szerintem dobd ki a mérőt! :D
Nem lehet 10-15 % alatt, hacsak nem vákuumban tárolták, folyamatosan vákumolva. ;)
macko003Válasz erre
2012-08-23
19:07:14
#32487
Sziasztok

Hogy is van ez?
Ma leraktak 1 erdei m3 "konyhakész" fát. Elvileg tavaly tavaszi vágás, eddig hasogatva 1m hosszú szálakban dekkolt valahol, pár napja vágták fel.
Vettem egy kinai fanedvesség mérőt. Bele-bele vágtam a rönkökbe, és nagyon eltérő adatokat kaptam. Volt sok, aminél nem mutatott semmit (5%-40%-ig mér, gondolom alatta volt). Volt jó pár 10% alatti, és elvétve pár 15-20% között (ezek inkább vastagabbak voltak). A rekordot egy kb 15-20 cm átmérőjű ág produkálta, ami nem volt hasítva, ez talán 20% felett volt.
Normális ez az eloszlás?

M
villam64Válasz erre
2011-12-28
13:30:07
#22330
Előterjesztem, tavaly eltört, idén hasábra vágott, most felhasogatott cseresznye fa két rönkjét. 50 kg, 21 °C, 63 %rH. Eddig kint volt fedetlenül a két rönk.


65 %rH környékén a szobában 1 hét alatt 3 kg-ot fogyott az eredetileg 50 kg fa. Még így is dög nehéz.

12.01.25. 10:40
4 hét után a lakásban a szárítás. 43,2 kg. 18-22 °C, 65 %rH. 13,6 % testsúly csökkenés. Megy a tűzre. Az első hét a meghatározó. Kandallósoknak érdemes néhány nappal előbb bekészíteni a fát, hogy szárazabb legyen.
2011-11-28
13:54:40
#21461
Ezt a cseresznyefát (az ág kb 20cm átmérőjű) a gyümölcs leérése után (májusban) vágtam ki. Most november vége van. A nedvességtartalom 30%, eddig fóliával szorosan letakarva egy árnyas helyen dekkolt.
A mogyoróbokorról frissen levágott 5cm átmérőjű ág a műszer szerint 45% -os volt, a lakásban néhány nap alatt 20%-ra száradt a minta (91 grammról 66 grammra).

A brikettes marketing-gépezet által táplált vizes fa mítosz egyre hihetetlenebb.



2011-11-10
10:19:11
#20868
Az egy héttel ezelőtt vásárolt überf@sza brikett a lépcsőházban a kezdeti 840 grammról 826 grammra apadt. Ez 1.7%-os csökkenést jelent.

A sütőben kiszárított fa, amit 0%-os nedvességtartalmúnak feltételeztem, ugyanott tárolva 8% nedvességtartalmat ért el. Világos, a csont száraz fa vizet vett fel a levegőből, ezért nőtt a tömege.

Ha az a mondás igaz, hogy ennek a brikettnek 4.3%-os a nedvességtartalma a kereskedőnél, akkor azt várnám, hogy a csomagolásból kibontva az tömege nő. Amennyiben csökken a tömeg, azt jelenti, hogy az adatlapon szereplő érték ebben az esetben nem fedte a valóságot.
A 4.3% és 10% között a különbség nem túl sok, de a fűtéshőben 7%-ot jelent.



Egy porszem sem hiányzik róla, pontosabban csak porosodott :)
Ahogy írtam, csont kemény volt akkor is, amikor megvettem, és az idő alatt is, amikor a súlycsökkenést mértem. Nem ugrásszerű volt a változás, minden esetben több mérést is végeztem. Ott stabilizálódott, azóta nem változik.
Ez a dolog egyértelműen a nedvességtartalom változására utal, amivel egyébként semmi bajom, mert természetesnek tartom. Szerintem, ha valaki ezt a jelenséget tagadja, annak vagy tudatlanság az oka, vagy félre akar vezetni másokat.



Egyébként az ötszáz kiló, kétszeri kézi átrakodása során összesen kb két maréknyi anyag töredezett le, ahogy egymáshoz koccantak a csomagok.
2011-07-30
15:56:05
Előzmény: tomasz #16365#16366
tomasz,

A sütőben kiszárított fám mára 922 gramm lett.
A 0%-ról 8%-ra emelkedett a nedvességtartalma a pincében. Ahogy a nagy könyvben meg van írva.
2011-07-30
14:48:29
#16365

07-12 07-17 07-30
Kerek (1) 905 888 900
Kugli (2) 1470 1450 1446
Vágott (3) 754 744 756



Bocsi robert, de ennek muszáj volt új hsz.-t írnom.

A mostani nyirkos, esős időben 13 nap alatt csak nehezebb lett a fa, ezzel is igazolva azt amit mondtatok.

Üdv
2011-07-14
11:47:47
Előzmény: sándor #15899#15902
Sándor,

"... csak 20% alatti a tüzelésre alkalmas?..."
Ennek a kérdésnek van műszaki és gazdasági vetülete is.
A gazdasági oldalra ez a számítás választ adhat: http://biosolar.hu/forum/show/15619#15619


"... Van e normál háztartási szárítással esély 20% alá menni?..."
Igaz, hogy nem 50tonna, csak egy frissen kivágott fából származó guriga szárításakor kevesebb, mint 3 hét alatt 12%-os víztartalmat (26% nedvességtartalmat) értem el, és 80% relatív páratartalom mellet az egyensúlyi állapot valahol NT=16%.
Ezért a véleményem szerint nagyon is lehet. Sőt nem kell hozzá két év.


"... Ami a fának az egyensúlyi állapotára vonatkozik, az miért nem áll meg a brikettnél?..."
Csak a hőkezelt brikettnek (pl Pini Kay) alacsonyabb az egyensúlyi nedvességtartalma, mint a fának (persze ez az árában is megjelenik).
Az összes többi a pellettel együtt ugyanakkora nedvességtartalomra áll be, mint a vele együtt tárolt fa. A kiegyenlítődés sebességére nem láttam még adatokat, de valószínűleg nem kell hozzá sok idő.
A felháborító az, hogy a forgalmazók nagy része gátlástalanul hazudik, a másik része pedig tudtán kívül állít valótlant. Szabad rablás folyik, valószínűleg a minimális szabályozottság és ellenőrzés is hiányzik. Egy hiteles minősítés sem kerülhet napvilágra, még csak avval sincsenek tisztában, hogy az mi fán terem. Rablógazdaság.
Népfelkelés törne ki abból, ha a 40%-osnak hirdetett barackpálinka csak 20%-os lenne. És mi történik akkor, ha a 4kWh/kg-os tüzifa helyett csak 2kWh/kg fűtőértékűt adnak? Miért nem KÖTELEZŐ a hiteles mérleg mellett a hiteles nedvességmérő? Szóval, nyugodtan lehet itt a zavarosban halászni!
Ha egyszer kiszárították az anyagot, legyen az tüzifa, vagy pellet, csk akkor képes 20%-ra felmenni, ha valahonnan nedvesedik vagy dohos pincében van tartva.
Mindenkinek jogában áll hülyének lenni :)



"... Ausztriában, Svájcban, Németországban..."
Ezekben az országokban a jól felkészített tüzelőt azok veszik meg, akik valamilyen oknál fogva tisztában vannak avval, hogy a vizes fa nem tüzelő.
Nem hiszem, hogy azok az emberek sokkal okosabbak lennének, mint mi. Egyszerűen nem felejtették el (vagy nem olyan bátrak, hogy megkérdőjelezzék) az évezredek alatt kikristályosodott ökölszabályokat.
A fakereskedők között pedig kevesebb a csirkefogó, mert vannak törvények, amit be is tartatnak.



A további gondolataidhoz egy régebbi hozzászólásomból:
Mennyibe kerülnek a brikett előnyei? A tüzifához képest kb 1.3Ft/MJ plusz (kilóra vetítve elérheti a 30 Forintot is). A különbség nem csak néhány százalék, hanem több, mint 70%.
Ennyiért már sokaknak érdemes lehet félre rakni, kibővíteni a fáskamrát, és dolgozni is. Az ipari szárításról nem beszélek.
De sajnos az alapállás, hogy Magyarországon még száraz tüzifát sem érdemes előállítani.

Kereskedői oldalról nézve a brikett előnye, tehát az hogy a hazainál jóval olcsóbb alapanyaggal, a magyarnál jóval olcsóbb munkaerővel és a energiaárakkal rendelkező országokból (pl Ukrajna) olcsón lehet importálni. A befektetés-igény nulla, a rizikó nulla, csak annyit kell rendelni, amennyi folyamatosan fogy.

Ennek megfelelően nem kell hozzá beruházás, a hazai termelés és munkaerő foglalkoztatása valamint tároló kapacitás, csak az ingázó és az áru terítését végző kamionokat kell koordinálni.

Tiszta sor, ez teljesen logikus. De ebben az esetben megint nem arról van szó, hogy a tüzifa, vagy a brikett az olcsóbb, hanem arról, hogy Ukrajnában minden olcsóbb, mint itt. A többi csak rizsa.
Egy helyi lakos a faelgázosítójához Ukrajnából kamionnal hozatja a méteres rönköket. Fele áron, mintha itt venné. Azon mekkora hasznot lehetne elérni? Biztosan vannak, akik evvel tisztában vannak.
2011-07-13
17:58:36
Előzmény: robert #15867#15870
az szép :) a napos szárításnál vigyázni kell, hogy a fa külső része ne süljön be teljesen mert akkor nehezebben szárad. Pontos mérésem nincsen erről, de az egyik hasáb amelyik csúnyán megbarnult a naptól, szinte alig akar száradni.

Egyébként... Az őszi vágású bükköm mostanra olyan állapotba került, hogy egy kisebb hasáb az öngyújtóm lángjánál gyulladt meg és azóta is ég :D
2011-07-13
15:53:32
Előzmény: robert #15863#15867
Elválik a sz@r a májtól!

Kiszárítottam a fát.
Kiderült, hogy a kezdeti feltételezésem, miszerint a frissen kivágott fa nedvességtartalma 100% volt (száraz tömegre vonatkoztatott) nem fedte teljesen a valóságot. A kezdeti nedvességtartalom ugyanis 122% volt. Ne kapjon a szívéhez senki, ez nem jelenti azt, hogy 1 kg fában 1.22kg víz volt. A nedves súlyra vonatkoztatott víztartalom ugyanis 55%, ami annyit tesz, hogy 1 kg fa 0.55kg vizet tartalmazott, amíg a kezdeti feltételezés 0.50kg víztartalom volt.

A szárítás 16-ik napján 12% víztartalmat értem el!

Mi ebből a tanulság számomra? Az, hogy nem szabad felülni olyan állításoknak, hogy száraz fa pedig nem is létezik. Inkább ki kell használni a nyári hónapokat, és szellős, napos szárítóban csont szárazzá kell aszalni a tüzelőt. Igaz, hogy a hasogatás télen belülről is fűt (főleg lábmelegítő snapsz kíséretében), de igazán annak van értelme, hogy már felhasogatott tűzifával fogadjuk a kánikulát.

Így a két évet sikerül lerövidíteni egy évre.



A 100. nap nem veendő figyelembe (sütőben szárítás).
Biosolar Forum  =>  Fűtés - Biomassza  =>  Fa nedvességméréslapozz: 1, 2   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva