English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Fűtés - Biomassza  =>  Energiaültetvény
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2012-12-28
12:10:44
Előzmény: sándor #37216#37223
sándor:

akkor néhány dolog az előadáson elhangzottakból:
energia erdő: mint fogalom létezik, mint jogi kategória nem. Ha valahol erdősítesz soha többé nem lehet belőle más. Pedig az energia erdő nem erről kéne, hogy szóljon. Olyan területek pl ártér amely más hasznosításban nem gazdaságos kialakítható energia erdőnek. Az h a zöldek oly nagyon védik a kialakult semmit megint egy szélsőséges álláspont. Lehet tenni ártérbe való fákat amik jól érzik ott magukat és érdemben kitermelhetők. De ha szárazabb időszak van akkor nincs értelme nagy vízigényű fafaj fenntartásának.
Energiaerdő a szélvédő erdősáv. Maga az erdősáv kell. A benne termett fa pedig elláthatja a helyi igényeket.


lágyszárúak:
nincs érdemi eredmény ezen a téren. Nem terméshozam, meg talajkimerülés, etc. Tüzeléstechnikailag alkalmatlan. Alacsony hamu olvadási pontja miatt a hőcserélőkben kirakódó üvegszerű anyag tönkreteszi a kazánokat, nevesebb gyártók kifejezetten tiltják a lágyszárú használatát termékeikben.
Az egésznek mégis van létjogosultsága ott, ahol mg hulladék a szalma és kisbálaként tüzelhető.


Biogáz hamár említetted:
Ő ugyan nem Marosvölgyi hanem Kacz de mindegy.
Megintcsak néhány kiragadott gondolat, ami az általad linkelt cikkben is benne van. Hulladékok energiatartalma horribilis. Szennyvíziszap. Továbbmegyek: a háztartási hulladék szelektíven gyüjtve, a biomassza energetikai célú hasznosítása fedezné a hulladékszállítás jelentős részét. A maradékot megintcsak szelektálva (már könnyebb mert nem szennyezett) eltüntethető lenne a szemétszállítási díj.
Melléktermék: a világ legjobb műtrágyája. Az élővilág is ezt teszi csak másképp.


Én nem osztom a nézeted. Nem lenne számítógép, internet ha nincsenek a tudósok.
2012-03-14
12:36:20
#27185
Elhallgatott hátrányok
A fűz termesztésével kapcsolatos általánosan elterjedt információkkal ellentétben, a magas terméshozam eléréséhez szükséges svéd vagy más hasonló, „energetikai" célokra nemesített fajták napfényes, jó minőségű, minimum 28 aranykoronás termőföldet igényelnek, amelyeknek a pH értéke 5,5-7,5 közötti. Magas talajvízszint, 0,5-1 méter mélységben, szinte trópusi hőmérséklet, sok eső vagy öntözés (!); csakis ilyen körülmények között érhető el a 6-8 méter növekedési magasság az első 4-6 évben.
A fűz egyik negatív tulajdonsága az 50-60 százalékos nedvességtartalma, amelyet mindenki elbagatellizál vagy mélyen hallgat róla. Magyarországon található Európa egyik legnagyobb édesvíz készlete, de a rablógazdálkodás ezt is veszélyezteti. A Homokhátság, ha nem változtatunk zöldpolitikánkon, elsivatagosodás elé néz. Ugyanakkor olyan növényt támogatunk, amely hathatósan hozzájárul a súlyos vízhiányhoz. Ezen kívül még négy olya probléma van a fűzzel, amikről fennhangon kell beszélni. Ezeket a gondokat nem lehet elhallgatni vagy a szőnyeg alá söpörni. Ezek: az ültetvény megszüntetésének költségei, az ültetvény növényvédelme, a fűz magas klórtartalma és a mikotoxinok.
1. A fűzültetvény megszüntetésének költségei óriásiak. Ez az erdők felszámolásának
költségével megegyezik, hektáronként 400-550 ezer forint között mozog.
2. A fűz betegség és kártevők elleni védelmének költsége hektáronként és évente kb.
20 000-35 000 forint. Ez annyit jelent, hogy ennyivel kell csökkenteni a gazdaságossági mutatókat, vagy a pellet tonnánkénti előállításának költségét kell megemelni 1000-3500 forinttal.
3. A fűz magas klórtartalma a szénnel és vízzel találkozva az égés folyamán sósavat alkot, ami a házi kazánok gyors korrózióját eredményezi. Az erőművi kazánok égésterének gyors eltömődését okozza az alacsony hamuhőmérséklet, ami miatt új típusú égéstér-kiképzést, többletberuházást igényel a felhasználótól.
4. A mikotoxinok a következő probléma. A nedves fűz biomassza szárítása ideális több száz gomba és baktérium faj fejlődéséhez, amelyek egy része veszélyes az emberek és az állatok egészségére. Egész biztosan állíthatjuk, hogy a nedves fűz szárítására nem alkalmasak a lakóházak pincéi, a téglából épült raktárak stb. A szárításnak nyílt, szellős területen kell történnie vagy költséges szárítókban.
Álláspontunk szerint a fűz termesztése abszolút ráfizetéses. Ami ettől is rosszabb az, hogy az ültetvény telepítésébe, a betakarításba, a szárításba, a tárolásba, feldolgozásba, a növényvédelembe, az ültetvény likvidálásába fektetett energiamennyiség meghaladja a belőle nyerhető energiamennyiséget. Sajnálatos tény, hogy ilyen és hasonló növényeket próbálunk támogatni zöldenergia címen.
forrás: bitesz.hu/energianovenyek/fuz-es-sida-energetikai-celra.html
2012-01-19
20:58:23
Előzmény: robert #23626#23664
A támogatás az egyenlő a nullával, ugyanis az ültetvény telepítése előtt fizetned kell.

Legalábbis ez volt a helyzet amikor még érdeklődtem utána. Kis tételben nem érte meg beruházni, olyan kicsi volt a nyereség.
2012-01-19
20:55:22
Előzmény: sándor #12338#23663
Gépi ollóval (hidraulikus)van vágva mint a fenyőfa. A kisebb méretű hajtások 2 évente vághatóak járvaszecskázó géppel. Tőről újrahajt.
2012-01-19
12:45:22
#23626
Néhány adalék Banditól:

telepitesi tamogatas 30-40% ez bermunkaban kb 240e ft, sajat munkat 000-nak veszik ertekben
tamogatas kovetkezo evtol 1ha utan 200e ft/ev, ha lecsuszol a benyujtasi idorol b**hatod, tetves 1 nap miatt is

A magyar atlag hozamok 40t/ha, de ez meg nedves, ahhoz hogy jogosult legyel a tamogatasra nyilatkozat kell hogy energiacelu vasarlod van/lesz. Hatastanulmany kell, engelyek stb+bekell lepned a szovetkezetbe mert kulonben nem kotnek veled uzletet eves tagdij 75e ft+reg dij+ha kijonnek megnezni a folded kiszalasi dij+egyeb dijak.
Az elso telepites utan 3ev kell mire vaghato lesz az erdo, specialis kombajnokkal gazdasagos, de kezzel is lehet, dragabb es sokaig tart. Gepi vagasnal (50-60e/ha) alltalaban kerik, hogy a szelso sort korben kezzel vagd ki, mivel ezek tovastagsaga boven atlagon feluli, nem birjak a gepek. A kovetkezo vagasok 2 evente lesznek esedekesek, ezek hozama papiron tobb, de a franya valosag sajna mast mondott a hitelt meg ennek ellenere ugyan ugy kell fizetni.

Ha van sajat geped ertesz is hozza, akkor jo uzlet lehet. Ezzel szemben, traktor nelkul, olcso tragya, stb nelkul bermunkaban eleg draga a 200e-es tamogatasbol kihozhatattlan

A vadak lezabaljak a rugyeket keritesepitere m-enkent kaphatsz tamogatast, ha szamlara szakember csianlja de iszonyat sokba kerul!, a hiper szuper dudvany nem novekszik, szantani kell 2-3 alkalommal gyomirtoztatni anyag+7e/ha, tragya legyen mu vagy termeszetes eleg draga+ pl mu eseteben kiszorasi dij +9e/ ha

18ft+afarol beszelnek, de aro t rol van szo, tehat szarazra vonatkoztatott igy a 40t bol lesz 20 es aprobetubol kiderul neked kell leszallitani, ilyenkor meg a bus picsaba kivanod az ugyvededet, aki persze felszamitja oradijban mikor szidod a jo edes anyukajat

Sajat foldet sajat celra erdemes, ha van geped vagy idod foglalkozni vele, de hitelt ne vegyel fel ra!!!

2010-12-07
10:28:56
#9502
Sziasztok!

Az igért energia fűz képek.
A legkisebb és a legnagyobbról. Több mint 2 méteresek, tavaly május végén lettek ültetve. Az idén ültetettek némelyike utolérte a tavalyi kicsiket. Sokkal csapadékosabb volt az idei év és hamarabb lett elültetve, mint a tavalyi.








angela1221Válasz erre
2010-11-19
15:19:00
#8928
Új könyv a témában:
Falufűtőmű

www.konyv-konyvek.hu/falufutomu


Hogyan hasznosíthatók az alternatív, azon belül is elsősorban a mezőgazdasági biomasszából származó energiák a vidéki településeken, kisebb közösségekben? Milyen szerepe lehet az alternatív energiaforrások előállításának és használatának a vidékfejlesztésben?
2010-11-18
09:46:52
#8883
Igen, még fatüzelésnél is, ha huzamosabb ideig folyamatosan megy a kályha (5-6 óránál többet), de van rá megoldás. Az öntöttvas kandallóm rostélya pl a kihamuzó ajtó felől elérve mozgatható, így valamennyi hamut ki lehet rázni a hamuládába. Szalmabrikettel még nem próbáltam, mert jelenlegi áron nem éri meg a fához képest.
2010-11-18
08:28:56
#8879
hargi
jogos, erre nem gondoltam. marmint a kalyhara
de gondolom ott is gondot okoz a hamuzas.. ami a szalmara jellemzo.
sot. nagyobb gondot, nem?
villam64Válasz erre
2010-11-17
19:03:36
#8870
www.szabadfold.hu/gazdanet/elmarad_az_idei_energianovenytamogatas
2010-11-17
11:30:58
#8849
A brikettet viszont nem csak bálás kazánban, hanem "mezei" kályhában, tűzhelyben, kandallóban el lehet tüzelni. Ha nem csak a szokásos "a környezettudatos vevő drágán is megveszi" haszonkulccsal kerülne belőle piacra, nagyobb jövője lehetne
2010-11-17
10:22:32
#8848
hargi
a szalmabalas kazanokban is problemat okoz a szalma celluloztartalma es nagy visszamarado hamuja
en szavazok a szojara, minimalis a hamutartalma.
a szalmat pedig nem brikettalnam,mert felesleges energia bepreselni - szerintem

2010-11-17
09:39:33
#8847
A lágyszárúakról azt olvastam, hogy nagy a szilíciumtartalmuk és az egetéskor üvegesedhet illetve nagyobb a hamutartalmuk, ami szintén problémát okozhat az égetőbrendezésben. Ezek persze ipari méretű berendezésekre vonatkoznak, nem a szalmabálás kazánra és hasonló társaira. Én energiafüvet és más idegen növényt elvből sem telepítenék, van már elég behurcolt gyomunk. Ha volna szántóföldem, akkor inkább gabonát termesztenék, és a szalmáját égetném bálás kazánban, vagy lehetne belőle brikettet présel(tet)ni.
OFF
Az állam helyében én gabonatermő területeken beruháznék brikettáló kisüzemekre, ahol a gazdáknak bérfeldolgozásban lehetne a szalmát brikettálni, így mindenki jól járna. Beviszem a szalmámat, kapok brikettet, eltüzelem, vagy eladom (de mindenképpen hasznom van) közben import gázt váltunk ki, és munkahelyet teremtettem, előreléptem a megújulók arányának növelésében, ami EU előírás, stb

ON

Mivel ezekkel a csodanövényekkel kevés tapasztalat van, vagy speciális berendezést igényelnek, nem kockáztattam, nekem kandallóban (és a tervezett cserépkályhában) biztosággal elégethető anyagra van szükségem, és az se baj, ha majd csak nyugdíjas éveimben használhatom fel (előtakarékosság)
2010-11-17
09:30:45
#8845
Én úgy tudom, hogy az akácról is megoszlanak a vélemények, mert az egy betelepített faj. Ha jól emlékszem az egyik érv ellene az, hogy tonnaszám tenyésznek rajta a tetvek. Vagy ez csak szőrszálhasogatás?
2010-11-17
09:07:01
#8843
egy idoben olvasgattam ezekrol en is, es olyan velemenyek is napvilagra kerultek, hogy ezek a tipusu novenyek (pl energiafu) elegge tonkreteszik a talajt, kiirthatatlanok, stb stb nem honos novenyek

mi errol a velemenyetek?
az akac es egyeb hazai fak jok, csak "lassan" nonek. de hat fat az ember a gyerekeinek ultet.:)
2010-11-17
08:51:11
#8841
A fórumokat olvasgatva láttam, hogy energiafűz telepítésével próbálkoztak egyes fórumtársak. Szerintem megérdemelne egy saját fórumtémát a dolog. Nagy méretekben már komoly próbálkozások vannak, de szerintem kicsiben, saját célra is lehet létjogosultsága (megkockáztatom: kicsiben környezetbarátabb módon megvalósítható). Nagyon érdekelnének az eddigi tapasztalatok, illetve mások kiindulási "munkahipotézisei", számításai, stb. Én egyelőre pár száz akácot telepítettem egy kis földterület északi oldalán részben szélfogónak, de be van tervezve az energetikai hasznosítás (úgy 10-20 év múlva :))
Biosolar Forum  =>  Fűtés - Biomassza  =>  Energiaültetvény
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva