English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  PROGRAMOK  =>  Tüzelőanyag kalkulátorlapozz: 1, 2   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2014-02-21
13:18:43
Előzmény: villam64 #45792#45793
villam:
belevettem, azzal együtt ennyi.
150m3, 17670 pénz.
villam64Válasz erre
2014-02-21
13:02:04
Előzmény: grano #45787#45792
Kihagytad az alapdíjat. Az is növeli a földgáz m3 árát.
2014-02-21
10:50:04
Előzmény: robert #45786#45787
robert:
bíztam benned. :-)
Valóban, m3 mérnek, de a számla MJ-ban jön.
Egyébként 117,8-ra jön ki a 150m3-es átalányom.
2014-02-21
10:40:04
Előzmény: grano #45785#45786
grano,

Igazad, valami tényleg nem stimmel, ha kWh-ban számolod a gázt.

Megoldás:
Tüzelő fajta: Földgáz
Ár [Ft]: 130
Ft/Mennyiség: m3

Költség: 269.000 ft
2014-02-21
10:36:37
#45785
robert:
http://apps.biosolar.hu/fuelcalc/?hoszukseglet=65000&tuzelo=0.8_44_140_m3_0_80&ar=12&mode=3&nedvessegtart=0&kazan=92
Itt valami nem stimmel.
De mi?
Örülnék neki ha 2000 m3 földgázért csak 24000 magyar forintot kellene leszurkolnom, de az inkább 223000 péz.

Ha nemlesz a közelben fa, az útdíj miatt a 22.000 feletti em3 ár a felső határa a favásárlásnak:
http://apps.biosolar.hu/fuelcalc/?hoszukseglet=65000&tuzelo=850_18.1_25002_t_20_70&ar=22000&mode=1&nedvessegtart=20&kazan=60
zsbalazsVálasz erre
2012-08-18
06:55:11
Előzmény: tomasz #32293#32343
Szia!

Szerintem jó üzlet volt! Én 5 m3-t szoktam eltüzelni egész tél alatt (igaz akácot), nem veszem, de mások kb. 110-120-ért veszik.
2012-08-16
10:33:49
Előzmény: sándor #32299#32300
"""
A tölgy fajtájától függően a légszáraz súly magasabb is lehet, mint amivel Robert számolt.

Ha hivatalosan vásároltad, akkor árában van, ha nem, akkor jól megkérték az árát.
Ezt azért emelem ki, mert jó árban általában június végéig lehet vásárolni hivatalosan és kevésbé hivatalosan is.
A július tüzifa szempontjából a szerencse hónapja, auguszustól emelkednek az árak.

Augusztusban, csak a hónap második felétől engedélyeznek "vészvágásokat".
Felénk az idei szárazságban megtámadta a tölgyeseket a szú. A fiatalabb egyedeknél már június elején látható volt, hogy őszre kiszáradnak.
Ha ilyen vészvágásból vásároltál, akkor azt el kellene tüzelned amilyen gyorsan csak lehetséges. Az ilyen beteg fa gyorsan szárad!

Ha egészséges a faanyag, kérdés, mikor akarod felhasználni?

Ha most azonnal kazánkészre aprítod, akkor csak tavaszra lesz mesterséges szárítás nélkül feltételesen használható. Sok függ a szeptemberi időjárástól.

Ha van időd kivárni a 2013-2014-es telet, akkor légszáraz állapotában már gazdaságosan égethető, tehát jó vásárt csináltál.

"""

Tulajdonképpen, tavalyi méréseimmel arra jutottam, hogy júl, aug, szept ha nem esős, hanem végig erősen napos, akkor a fa bőven kiszárad annyira, hogy az esős hónapokban már vizet vesz fel a levegőből. Onnantól kezdve meg már nagyon nehéz szárítani, szóval ha elfüstölöm idén, se járok túl rosszul. Szerencsére a tározóm nagyon szeles, és majdnem egész nap süti a nap, lehet ez az oka a gyors száradásnak. Valószínű, hogy nem is kell ehhez a fához nyúljak az idén, mert még van egy jó nagy adag akác is, de ez még attól függ, milyen telünk lesz.

A fát egy magánerdőből hozzák állításuk szerint, ezt a tényt nem is firtatom inkább, lehet, hogy csak duma, de minden esetre korrektül kihozták a megbeszélt mennyiséget.
2012-08-16
05:45:28
Előzmény: tomasz #32293#32294
tomasz,

1 erdei m3 friss vágás szárítás után (18%) kb 600kg lehet, így 70.000/(4*600)=30Ft/kg, nagyjából 30.000Ft/t a száraz tüzifa ára.


2012-08-15
23:31:22
#32293
Üdvicsek!

Nem sikerült használnom a tüzelőanyag kalkulátort, remélem valaki segít nekem.

Vettem méteres rönkökben kiváló minőségű
4 erdei köbméter tölgyet (1*1*1.75) 70.000 forintért. Szorosan összerakva is tökéletesen pontos volt a mennyiség.
Kb. 1 hetes vágás, de a nap szívja nagyon belőle a vizet, de tegyük fel hogy 80% nedvesség.

Mennyire csináltam jó/rossz vételt?

Köszi :)
2011-01-17
13:03:23
#10805
Figyelemmel kísértem a diskurzust az indexes fórumon is, tanulságos volt. A fakereskedő szerintem valós árakat mondott, a telephelyre beszállított erdészeti árat saját tapasztalat alapján meg tudom erősíteni (én magán-erdőtulajdonostól vettem, nem erdészettől, de szállítva szinte pontosan ugyanilyen áron kaptam meg a fát) Ennél picit drágábban láttam hirdetési újságban erdei köbméterre árulni a fát (17000 ft, nyilván leellenőrizni nem tudom a megbízhatóságát), tehát elvileg adott a lehetőség. Súlyra még nem vettem fát, így nem tudom, melyik tüzépen locsolják (vagy tárolják fedetlenül, kitéve esőnek, hónak)
Az azért többi irányból megerősítettnek látszik, hogy a száraz fa olcsóbb megoldás (kivéve, ha az OBI-ban, vagy benzinkútnál veszem 10 kilós egységcsomagban)
2011-01-05
09:36:48
Előzmény: robert #9906#10297
Visszatérve az idézett diskurzushoz, hosszas -szinte anyázásig eljutó- pengeváltás után belép a képbe egy fakereskedő (a magam részéről az ő véleménye közelebb áll az enyémhez):

"
Fás:
Egy erdei köbméter jó minőségű tűzifát,nem botfát, nem akácot, hanem tölgy ,bükk gyertyánról van szó , tő mellet bruttó 13000 Ft-ért tudsz megvásárolni ezt a fát 50 km es körzetből pontosan bruttó 2500 Ft ért szállítják be köbméterenként a telephelyre . Ezek a fák 2- 3 hónapos vágás esetén 1.1,1.2 tonnát nyomnak köbméterenként.

Nem kell matek zseninek lenned,hogy kiszámold 1 tonna fa 14090 forintba van a kereskedőnek a telephelyre beszállítva.

Ezek a beszerzési árak fő szezonban 500-1000 forintal emelkedhetnek. És régiónként változhatnak.

Erre az árra jön a kuglizás és ha vásárló kéri a hasogatás költsége. A tűzifa normál telephelyi ára legalábbis Pécsen,méterben 17-1800 Ft/köbméter,kugliban 2000Ft/mázsa, konyhakészen hasítva 2200 Ft/mázsa. Ez az ár akác esetén általában 200Ft-al magasabb mázsánként. ITT HANGSÚLYOZOM , HOGY FELÉNK HITELESÍTETT MÉRLEGEN SZOKÁS A VÁSÁRLÓNAK KIMÉRNI A VÁSÁRLANDÓ MENNYISÉGET. Nem Vatikáni mértékkel számolunk!!!!!Nem értem ez az árrés miért nem elég miért kellene csalni! De itt szokták mondani" mindenki magából indul ki"

Nem kell nagy agytrösztnek lenni ahhoz, hogy legálisan vásároljon az ember tűzifát csak a területi erdészeteket kell felkeresni és máris van tiszta nem lopott tűzifája az ember fiának.

A fűtőértékkel kapcsolatos írásaid is ökörségek, mert valóban csak a nedves tűzifa fűtőértékét hasonlítgatod össze más tüzelő anyagokkal.

Leírom neked, hogy végre megtanuld minek mennyi a tényleges fűtőértéke:

Fűtőanyag fűtőérték(MJ/kg) Fűtőérték( kwh/kg) 100 kwh igénye kg-ban
Frissen vágott fa 6.8 1.9 52.6

Légszáraz fa 15 4.16 24

Fa pellet 17-18 5 18- 20

Fa brikett 17-18.5 5.1 17-19

Szalma 15.33 4.25 23.5

Energia fű 17.4 4.8 20.1


Mielőtt még kitalálnád,hogy ezek légből kapott adatok, beillesztem neked a forrásokat ahol utána járhatsz he nem tudsz valamit mert úgy látom igen hiányosak az ismereteid.
www.energieberatung.ibs-hlk.de/plangetrei_dat.htm
www.dafka.hu/Page%20103-108.pdf
www.fagosz.hu/fataj/2007/10/021/200710021_DragaPellet.php




p:
Úgylátom, nincs itt félreértés.
Pillanatnyilag két esetben lehet a fa drágább a brikettnél.
1; Frissen vágott fával tüzelsz.
2; Ónémet ebédlőgarnitúrával tüzelsz.



briki
Yessssssz, de ne kezdjük elölről. Igazságod vagyon.
"

A vaskosabb részeket kihagytam :)
2010-12-28
09:51:36
#9997
Az 50%-os nedvességtartalmú fa vásárlásakor az ár felét a vízre költöd.

Mit tehetsz a nedves fával?

A. A fát kiszárítod 2 év alatt 20% nedvességtartalomra.
Ezáltal 14.5-15 MJ/kg száraz fát kapsz. Anyagi veszteség elpárolgott víz súlya (amit fa árban vettél), vagyis 30% . Rászámolhatod még az elveszített kamatot is (évi 6%), a kettő együtt 42%.
Ha tehát a fát az erdészettől vetted 15 ezer/erdei m3 áron (12500Ft/t), akkor kb 18ezerFt/t áron jutottál a száraz fához.
70%-os hatásfokú kazánban elégetve 1.8Ft/MJ a fajlagos költség.

B. A fát úgy, ahogy van elégeted.
Ekkor a többlet víz elpárologtatására fordított energia többlet veszteséget okoz, 55% nedvességtartalom esetén a fűtőérték 7MJ/kg-ra csökken, a fűtés fajlagos költsége pedig 2.6Ft/MJ-ra emelkedik.


Összehasonlítva a két esetet az látszik, hogy a két évi szárítás még az elmaradt kamatok figyelembevételével is 30% költségcsökkenéssel jár a nedves fa azonnali elégetésével szemben.


Ha hiper-szuper 20MJ/kg fűtőértékű brikettet veszel 52ezerFt/t áron, akkor azt 70%-os hatásfokú kazánban elégetve 3.7Ft/MJ a fajlagos költség (csak emlékeztetőnek, az A. esetben 1.8Ft/MJ volt, vagyis a fele).
A brikettel nem tudod olcsóbbá tenni, de saját munka, vagy olcsó munkaerő alkalmazásával a fa még az A. esetben számított árnál is lehet olcsóbb... és persze sokkal drágább is.
Mindazonáltal most, a 2010-es árviszonyok mellett elég nagy baleknak kell lenni ahhoz, hogy drágább legyen a fűtés fával, mint a fabrikettel.


A fát ugye nem úgy kell tárolni, ahogy az egyik szomszédom teszi (piros nyil jelzi a fakupacot a hó alatt)?


Náluk időnként leszerelik a gázórát. Ilyenkor fával fűtenek. Az udvaron lenne hely bőven, ők mégis így tárolják a tüzelőt. Amikor kell, előásnak néhány hasábot a hó alól.
Sokan elfelejtették, hogy van élet gáz nélkül is. A legtöbb ember nem csak hasogatni lusta, hanem gondolkodni is. De gondolkodni még vészhelyzetben sem hajlandó.


zsezse,
A te "hangárod" hogy fest így télvíz idején? Az építésről küldtél képet.

2010-12-27
18:00:23
Előzmény: hargi #9910#9988
Visszaolvasva, az új hozzászólások csak megerősítenek abban, hogy egy biztos: a bizonytalanság. Legalábbis addig, amíg a vevő nem tudja, hogy mit vásárol.
Tüzifa esetén legtöbbször a mennyiség és a nedvességtartalom is kétséges.
Fabrikett esetén jobb a helyzet, ha elhisszük azt, ami le van írva. Szerintem ne higgyünk a tüzifa kereskedő hirdetésének, de ne fogyadjuk el azt sem, hogy a fabrikett a tökéletes tüzelő.

Nézzük azt, ami biztos: 1 erdei m3 megfelel 10-12q élőnedves keményfának (kb 50-60% nedvességtartalom). Mennyiért tudod megvenni a fát? Mondjuk 19ezer forintért. A fűtőértéke legalább 7MJ/kg.
70%-os hatásfokú kazánban elégetve a fajlagos költség 3.5Ft/MJ.

8% nedvességtartalmú fabrikettel ugyanilyen hatásfokú kazánnal 4.1Ft/MJ a fajlagos költség.

A fabrikett a friss vágású fához viszonyítva harmadakkora helyet foglal, és nem kell hasogatni.
Ha a fát nem tudod olcsóbban megvenni, és nincs egy 20m3-es fa-tárolód, valamint hasogatni sem szeretsz, akkor éves szinten 50 ezer felárért megoldhatod kényelmesebben is.

Ha 15ezer forintért kapsz fát, akkor már 100ezer forint lehet a különbség a fa javára (30-40%).



És ott van még a vezetékes gáz is, és a gázkazánoknak jobb a hatásfokuk, mint a szilárd tüzelésű társaiké (kb 4.8Ft/MJ nulla támogatás mellett), egyéb kényelmi tulajdonságaikról nem is beszélek. Nem vagyok a gáz híve, de az igazsághoz ez is hozzátartozik.



Szerintem nem lehet kategórikusan kijelenteni, hogy melyik tüzelőanyag a nyerő. A éppen kapható anyagok minősége és az aktuális ára alapján lehet csak jó döntést hozni.
2010-12-22
07:39:57
#9910
Én kipróbáltam a brikettet (igaz, viszonylag gyengébb minőséget) a száraz tűzifám mellett, nem voltam elájulva tőle. Az ára több mint kétszerese a fáénak, de a fűtőértéke nem. Azt elhiszem, hogy a vizes fát lekörözi, de azzal nem szabad fűteni. Én térfogatra vett akácot és tölgyet használok, még mindig kitart az a tétel, amit februárban vettem (szárazon) és azóta fedett, jól szellőző helyen tároltam. Most vettem hozzá másfél erdei köbméter fát (erdőtulajdonostól, versenyképes áron) ami már az erdőn is száradt, de még nem az igazi. Hasogatva, kandalló mellett (vagy a tetején) fél napot szárítva viszont már közelíti az ideális minőséget. Következő télre pont jó lesz.
Hirdetési újságban is láttam köbméterre árult fát, szerintem mindenkinek adott lenne a lehetőség a mázsára vett, vízzel locsolt tüzépes fa helyett. A bemutatott számítás ennek fényében nekem már a megtévesztés kategóriába tartozik.
2010-12-22
01:12:57
#9908
A fa (nem tüzifa!) nyers állapotban 8,8MJ/kg, száraz állapotban 12,5-13,8MJ/kg.
A tüzifa ennél jóval gyengébb, tehát a kereskedő nyersfa adata nagyjából helytálló.

Fafajtája válogatja, de bizonyos puhafák tüzifa részei (nyár, fűz) elérhetik friss vágásban a 80%-os víztartalmat is. Egy frissen kitermelt, öszevágott, felhasogatott, zárt helyen 3m magasra összerakottan tárolt fatömeg magassága 2 év száradás alatt képes összemenni 2,5m-re.
A súlycsökkenés nem befolyásolja a fűtőértéket. Eleve ezzel kell kalkulálni a fatömeg megvásárlásakor.

A vágás utáni első pár hónapot, esetleg évet jobb, ha a fa rönkökben a szabadban, széljárta helyen tölti. Így tud a legjobban száradni. Viszont ebben az állapotban felkuglizni, hasogatni már kínszenvedés. Ezért kell nyersen felvágni. Ha lehetséges akkor ritkán rakott, letakart máglyákban, széljárásnak, oldalirányú esőnek kitett helyen tárolni egy évig és csak utána berakni fedett, oldalak nélküli színbe, hogy ott töltse a következő évet.
Így le lehet menni 18-20%-ig, ami a tüzeléshez tökéletesen megfelel. Felesleges tovább szárítani. 30%-ig még az átlagos kazánokban nem lehet észrevenni túlfogyasztást. A faelgázosítóknál igen.

A nagy átvágások ott kezdődnek, amikor fáról és nem tüzifáról beszélnek. Így lehet igaz a 14-15MJ/kg a "fára", ami a valóságban soha nem kerül eltüzelésre. Ezek bármelyik haszonfának azon részei, amelyeket 2-3-6m-es rönkökre vágnak. A vastagságuk kétszerese az átlagos tüzifának. Egyenesek, símák, görcs és elágazás mentesek, sűrűk, sokkal magasabb fajsúlyúak mint a tüzifa-részük.

A tüzifa vagy a vágásalap feletti kusza szálszerkezetű, sok növekedéskori, a fa stabilitását biztosító "elágazási" szálszerkezetet tartalmazó vastag tüzifa. Vagy az elágazásokat, a hajlatokat, fahibákat tartalmazó vékonyabb törzs és ágrészek. Ezeknél a kéreg-"faközép" és a szálas faanyag aránya már sokkal rosszabb, mint a haszonfának. Ezért gyengébb a tüzifa fűtőértéke a "fáénál".

Aki csak teheti (az országban mindenütt van rá lehetőség) az erdészetektől vegyen tüzifát, lehetőleg nagy tételben. Az általuk alkalmazott mértékegység kamumentes. Náluk 1,7m3 az egység, ami kiszáradva 10q körül kell legyen.
El lehet képzelni, hogy mit kaszálnak a fakereskedők amikor normálm3-ben vágják át a kuncsaftot.
Csak egy példa: nyárfa (vastag, ronda munkájú!) erdészektől 1m3ˇ~7-9eFt, kereskedőktől (vékonyabb) nyár 1Nm3~7-8eFt.
Az erdészek fakitermelő vállalkozokat foglalkoztatnak. Tőlük lehet még olcsóbban ágfát vásárolni, ami kandallókhoz, kazánokhoz tökéletesen megfelel. Kályhákhoz már nem, mert azoknál túlságosan kicsi a tűztér és nem lehet gazdaságosan megtölteni az ágfával.

A kereskedőnek nagyjából igaza van a nyers fa árúsításának az ő szemszögéből való értékelésekor.
De.
A kereskedő is ugyan attól az erdészettől, kitermelőtől vásárol mint mi is tehetjük. Ha mi beruházunk az idén, akkor a kereskedő árrését és a rárakódó inflációt leszámítva, két év múlva az idei áron tüzelünk. Megtakarítjuk az urak aktuális évi árának 40%-át.
Van ugyan némi kockázat ebben is. Akkora nyereséget, mint amit a tárolással nyerünk, nem lehet normál banki befektetéssel elérni. Ez biztos nyereség. Viszont az általunk beszerezhető tüzifa ára az elmúlt években nem emelkedett (sőt csökkent) olyan mértékben, mint a kereskedőknél. Ez csökkenti a befektetésünk nyereségét. De ennél hasznosabb veszteség soha ne érjen bennünket!

Érdemes pár szót áldozni a fabrikettre is.
Csak olyan (bio) brikettet szabad vásárolni, amelyik stabil, nem morzsálódik, nincs por a raklap és a fólia alján. A brikettet nehéz eltörni, érdekes "zsíros" tapintású. Leejtve nem hullik darabjaira.
A fabrikett kell hogy tartalmazzon bizonyos nem veszélyes kötőanyagot. Ettől lesz stabil és folytonosan jól égő. Ezek száraznak tekinthetők.
A laza, porló brikettek kötőanyaga víz. Ha még egyben van, akkor kissé nedves és rosszul ég. Leejtéskor széthullik, a raklapon töredezett, sok a por közte és alatta.

A brikettálási nyomástól a fűrészpor meggyullad. Ha van kötöanyag, akkor a présforma hűtése elég ahhoz, hogy ne gyulladjon meg, de mégis kellően sűrű és szilárd legyen. Ezeknek a felületén sötét "égési" nyomok láthatók. Ezeket kell vásárolni.
Ami fehér, azt vízzel ragasztották. A víz a préseléskor többségében el is távozik. A képződő gőz miatt marad a felület fehér. Ezek a brikettek általában lazábbak, olcsóbbak. Könnyen be is fulladhat a velük megrakott kandalló, ha égés közben porrá esnek szét.
Tehát a fabrikett mint olyan, fűtőértéket is meglehetős fenntartással kell kezelni.

A régi (70-es évekbeli) dorogi barnaszénpor brikettek, amikor még kötőanyagként pakurát és más, kevés mennyiségű kőolaj származékot használtak, még ma is egyben kerülnek elő a föld alól is. A mai vízzel ragasztott brikettek 20%-a már a kiszállításkor por. Mire a kazánba kerül, közel a felét el lehet dobni, mert még iszap szenet sem lehet belőle készíteni.

Ha még valaki emlékszik a mienknél jobb minőségű barnaszénből készült német brikettre (amit a németek még ma is használnak), az is kötőanyaggal készült. Van fekete szenes változata is, de azt a magyar kályhákban nem lehet elégetni, mert szétolvasztja a kályhákat, sporherdeket.

Külön átverés a "magyar" kalodás kandallófa. Sajnos az igazi kandallófa a Praktikerben van ötkilós kötegekben, méregdrága áron.
A kalodás kandallófa csak nálunk lehet hasogatott, nyers akác. Boldogabb országokban ez csak kéreg nélküli bükk, esetleg más keményfa lehet. Átmérője 7-10cm és kettőbe van hasítva. Felülete síma, egyenes, és 20% alatti víztartalommal. Az ottani esősebb klíma miatt általában mesterségesen is szárított. Nem fűtve, de ventilátorokkal. Ezek fűtőértéke meghaladja a 15MJ/kg-ot. Lassan, közepes lánggal égnek, sokáig izzó parazsuk van. Füst, korom és kátrány mentesen. Nagyon kevés szeméttel jár a tüzelésük.
Ezeket ott sem fő-fűtő anyagnak használják. Kisegítő, rásegítő fűtésnek, látvány kandallókhoz, a sugárzó fűtőhatásukat hagyják inkább érvényesülni.
2010-12-21
20:36:40
#9906
Valóban egy fabrikett kereskedőről van szó. Ő azt állítja, hogy a kalodás fa, amit úgy árulnak (mármint más tüzifa kereskedők), hogy 16MJ/kg a fűtőértéke, tulajdonképpen nem kevesebb, mint 7MJ/kg (<2kWh/kg), azaz friss vágás.


Íme a diskurzus:
biosolar
A honlapodon van egy kis táblázat, ahol összehasonlítod a különböző fűtőanyagokat: Tüzifa (6,8MJ/kg)
Az lenne a kérdésem, hogy milyen és mekkora nedvességtartalmú fára vonatkozik ez az adat?


briki
Amit 100 esetből 99-szer kaphatsz: idei vágású, nyers akác, 30-40% közti víztartalommal.


biosolar
Én úgy tudom, hogy még a 30-40% nedvességtartalmú tüzifa fűtőértéke is 10-12MJ/kg körül mozog.
Te honnan vetted a 6.8MJ/kg adatot? Nem keverted össze kWh-t a MJ-al?

Egyébként itt egy részlet egy árlistából, ahol tűzifa és fabrikett is szerepel.

Az általad megadott fűtőértékkel az a probléma, hogy egy olyan gazdaságossági számítás alapját képezi, ami a leendő vásárlókat próbálja meggyőzni a termék előnyeiről.

Akkor nézzük meg most más adatokkal, hogy alakul a fajlagos ár a valóságot jobban közelítő adatokkal.

Földgáz (34MJ/köbm.) 1 köbméter (34MJ) 135 Ft
Fabrikett (17MJ/kg) 2 kg (2x17MJ=34MJ) 104 Ft
Tüzifa (15MJ/kg) 2.26 kg (2.26x15MJ=34MJ) 57 Ft

Szerinted hibás a számításom?

briki
A számításod jó. A probléma az, hogy ennyi a fa fűtőértéke, ha nyers. Ezt nem én találtam ki, tüzeléstechnika témában, ha kutatsz egy kicsit, ezt, és hasonló mérési eredményeket találsz. Ha állt egy-két évet, egészen más a helyzet. Ilyen viszont nincsen és ez szerintem a következőkből egyértelmű lehet bárkinek.

A probléma az, hogy kinek van pénze egy-két évi teljes árukészletét finanszírozni? Mert ez esetben ugye ennyi ideig áll a pénzed, ergo az árban valahol ennek érvényesülni kell. Ha nem, akkor csak nyers fát tudsz árulni.

Szétnéztem én is fa terén, mert érdeklődtek utána. Amit most kivágnak megvehetném 16+Áfa/köbméter (erdei természetesen) áron számlával, legálisan. Ez most úgy 10-11q, azaz 2000/q körül jövünk ki. Ez a beszerzési ár. Ha ebben két évet áll a pénz, azért kereskedőként évi 20% nem nagy nyereség, ezt rá kell tennem. Vagyis két év múlva ezt a fát, ami addigra már csak 6-7q-t nyom el kéne adnom összesen 29040Ft-ért, ami nem is túl nagy üzlet két év alatt. Ez pedig mázsánként 4500-5000Ft. Annyiért kinek kellene? És ebben a szállítások költsége még nincs is benne. Ez az oka annak, hogy ilyen a fa terén a helyzet. VAgy a vevő pénze álljon benne, vagy barátkozzon meg azzal, hogy több fára lesz szüksége jóval, mint szárazból. Mindenesetre tudok olyan fakereskedőt, aki burkoltan ugyan, de elismeri az itt leírtakat. Az akácfáját 2800Kcal energiatartalommal hirdeti, ami kb 7MJ/kg.

A honlapom számítása egyébként közelítő fabrikett dolgában. A mostani motyóim mind többet tudnak 17MJ-nál.

Viszont éppen ezért azt hiszem, pontosítani is fogom.


biosolar
Szóval azt mondod, hogy az árlistán a fára vonatkozó adat szemen-szedett hazugság, a brikettre vonatkozó adat pedig stimmel?

Most határoztam el, hogy venni fogok egy fa-nedvességmérőt :)



briki
Próbálok ennél árnyaltabban fogalmazni :) Nem akarok senkit ismeretlenül bántani, mert egyszerűen nem lenne fair. A saját tapasztalataimat írtam le csupán.

A nedvességmérő alapvetően jó ötlet. Viszont azon kívül, hogy tudod, amikor átvernek nem sok mindenre mész vele sajna. Sok esetben a mentalitás olyan, hogy ha kell veszed, ha nem, úgyis viszi más. Ezt pedig én nem szeretném a magamévá tenni, ezért nem is szállok be a fába. Legalábbis amíg ilyen a szemlélet. A fát egyébként éppen ezért köbméterre illene árulni és nem súlyra, ahogy az erdészek is teszik. Nyilván nem véletlenül.


biosolar
Én meg azt mondanám, ha ez így van, akkor nem csak egyszerű hazugságról, hanem lopásról van szó, ami már jogi

2010-12-21
13:46:00
#9886
A száraz fa 14-15 MJ/kg, akkor kb 2,5 kg fa felel meg 1 m3 gáznak (szerintem). Persze a kályha hatásfoka erősen befolyásolja az arányokat (pl 70 %-os hatásfokú kályha vs kondenzációs kazán esetén még megszoroznám 1,2-1,3-mal, akkor 3 kg)

A belinkelt oldal nyilván egy brikettárusé, aki legalább 50 % víztartalmú fával számol (láttam az index fórumon ;))
Én most vettem 14000 Ft/ erdei köbméter áron tölgyfát (házhoz szállítva!) így nekem kicsit más számok jönnek ki
2010-12-21
12:47:58
#9885
pali,
Bakonyvári kandallós mester szerint: A nedvességtartalom friss vágás esetén 50-60%. Széljárta tárolóhelyen 3-4 hónap alatt 30-40%-ra csökken a fa víztartalma. Körülbelül két év elteltével 20% alá csökken, ekkor nevezhetjük, légszáraznak a fát.
2010-12-21
12:04:39
#9884
Sziasztok!

Lenne egy kérdésem. Igaz, hogy a fa kivágás után 1 évvel, amikorra a nedvességtartalma már jó, akár 40%-ot is veszíthet a súlyából?

Pali
2010-12-21
11:12:44
#9883
A segítségeteket szeretném kérni.
Ti milyen fűtőértékkel számoltok a tűzifa esetében (MJ/kg)?
Egy brikett-ügynök szerint:
tüzifa=6.8MJ/kg
fabrikett=17MJ/kg


2010-12-19
22:44:09
#9861
Peterch,
igazad van, nem vitatkozni akarok. Amikor eladtuk a régi lakást, szétköltözés miatt egy új házhoz/lakáshoz bankkölcsönt kellett felvennem. Mivel panelbe nem akartam költözni, és ezért a pénzért csak vidéken kaptam házat, így kimentem Pestről. Most minden nap ingázok a fővárosba dolgozni. A CHF alapú kölcsönöm miatt a házam jelenlegi elméleti értéke az ingatlanpiac és a forint válsága miatt lassan a kölcsön fedezetére sem elég, pedig csak az akkori értékének a felére vettem fel a kölcsönt. Amit lehetett én is megcsináltam, a kezdeti 300 m3/hónap téli gázszámla (fűtés+HMV), a tavalyi év leghidegebb hónapjában sem lépte át a 185 m3/hónapot, úgy hogy az elején egyedül voltam, most meg ketten, tehát nőtt a HMV fogyasztás is. (Kíváncsi vagyok ez a hónap mit fog hozni.) Amit lehetett saját kezűleg idáig megcsináltam a házon a fűtésköltségek csökkentésére, de eljutottam odáig, hogy a további javítás már komolyabb beruházást igényel, mind anyagban, mint szakemberben. Ezt csak azért írtam, mert van amikor az ember patthelyzetbe kerül és nem tud tovább lépni, sem eladni, sem fejleszteni. Jelenleg nincs bank, aki adna nekem kölcsönt, mert nincs rá további fedezetem, se a fizetésem, se a házam nem elég. Ha most akarnám eladni a házam, talán a bankkölcsönt tudnám kifizetni belőle, és kezdhetném nulláról az egészet. Valahogy rosszkor voltam rossz helyen.
Azt hiszem nagyon elkanyarodtunk az eredeti témától, át leszünk helyezve.
2010-12-19
20:22:57
#9859
Plaszlo,

Termeszetesen igazad van!
Van egy szomszedom, akivel egyutt noltunk fel. Egyutt furtunk 17,5m mely kutat, a haver csinalt ugymond " szemetbol" egy hoszivattyut, az is onnan kapja a vizet, ha eppen bekapcsolja, mert eleg hangos es az asszony nagyon ellene van, en csak ontozok belole, de neki a komplet haz arrol megy,WC,HMV. Szigeteltem, nyilaszarokat csereltem, napkollektorokat szereltem,klimat es rekuperatort. A haver is mindenbol a maga modjan csipegetett ,igyekezett utannozni, de amikor mondtam neki, hogy figyelj! Felcsiped a penzt a bankbol es ha legalabb ugy megcsinalsz mindent mint en, akkor a megsporolt energia kifizeti a kolcsont helyetted. Semmivel sem nol meg a havi rezsi, de 10 ev utan mar joval kevesebbet kell kolteni rezsire. A valasz nem, mert mi lesz, ha elveszti a munkahelyet? Mondtam neki, hogy en bebiztositottam a kolcsont es igy nincs gond azzal sem, de viszont neki a munkahely elvesztesevel nem engedik el a rezsi koltsegeket, az tovabbra is sulyos teher marad. Akkor sokkal nagyobb bajba kerul mintha kolcsont vett volna fel ugy mint en. Igaz, azert a hazon elvegzett valtoztatasok igy is kozel 30%-os metakaritast eredmenyeztek nala is.
Tehat, valoban mindenkinek a sajat dolga, hogy mit,mikor es mibol csinal.:)

Udv , Peter.
2010-12-18
23:51:36
#9851
Peterch,
nem mindig a vállakozókedv szerint dönt az ember. Adottságok, lehetőségek.......stb.
2010-12-18
16:18:11
#9848
plaszlo,

Mindenkinek a sajat dolga, hogy miben latja a fantaziat. En valalkozokedvu vagyok, ezert mindig megragom ,korbejarom,szamitgatok es csak utanna allok neki sajatfej szerint tervezni es kivitelezni. Ahogyan mar regebben leirtam, en is egy kis hazikoban lakom, aminek az eves gazfogyasztasa atlagosan 1750m3 volt evente. Celul tuztem ki a 30%-os hatart. Igy a szamitasoknal a mar tervezett eves fogyasztasbol szamoltam vissza a megfelelo szigetelesi vastagsagokat. A futesrendszert is atalakitottam kombi turbosbol csak tarolofelfutos turbora es teljesitmenykorlatozast is csinaltam rajta max. 16kW-rol 10kW-ra. A tarolot meg napkollektor is futi es a napkoli futesre is rasegit. Majd jott a szellozteto rekuperatorral es most utoljara a klima, ami most is nyomja a meleget, mert megenyhult az ido.:) Az ossz koltseg: hoszigeteles es futesrendszer napkolival 200000 SzKK, szellozteto rekuperator 16000 SzKK, klima szerelessel,uzembehelyezessel 11200SzKK .Osszesen 227200 SzKK,ami 2050000HUF.
Amit kaptam cserebe, az egy energiasporolos haz, komfortosabb legterrel es elhetobb korulmenyekkel, valamint atlagosan 1390m3 gaz megsporolva evente. Igy a zsebemet sem terheli, mert a felvett kolcsont abbol fizetem vissza, amit megsporol. Igy nem a gazmuveknek tejelek.:)
Kovetkezo cel a napelemek felszerelese es akkor fuggetlenithetem magam a masik verszivo szolgaltatotol is. Termeszetesen ez nem holnap lesz, de belathato idon belul.

Udv , Peter.
2010-12-18
14:57:45
#9847
Pontosabban van, a hőszivattyús fűtés. Ha 250 %-os hatásfokkal (COP 2,5) és a nappali áramnál olcsóban - GEo árszabással számolok, per pillanat olcsóbb, mint a gáz, így 109000 Ft-ra jön ki. Kicsit pontatlan a számításom, mert ebben benne van a HMV is, de a hőszivattyúval is ugyanúgy megoldható, tehát nagy bakit nem követtem el. Viszont kérdés, egy korszerű hőszivattyú meddig tudja tartani a 2,5-ös COP értéket, illetve az olcsóbb levegő-víz hőszivattyúknál hogyan alakul a jelenlegi hidegekben a COP érték. Ez már megint a számítás helyességét kérdőjelezi meg.
Biosolar Forum  =>  PROGRAMOK  =>  Tüzelőanyag kalkulátorlapozz: 1, 2   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva