English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Fűtés - Biomassza  =>  Fabrikettlapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2014-12-09
15:40:51
#47970
RIP "BIO-ÖKO-FABRIKETT"

Úgy tűnik, hogy a fabrikett ára kb 10%-al emelkedett, amíg a gáz legalább annyival csökkent a piaci és politikai folyamatok hatására.
Béke a fabrikett hamujára!

Gázzal a "rezsicsökkentés" előtt sem volt drágább fűteni, mint fabrikettel, de most egycsapásra lényegesen olcsóbb is lett.

Várhatóan a fabrikett-divatot meglovagoló egy-termékes kereskedések többsége meg fog szűnni.
2012-12-11
14:10:35
#36781
A topik megnyitására az ehhez hasonló átverős reklámok ösztönöztek:

- " Fázol? Nincs tüzelőd??? Akkor ezt figyeld!!! Fűts brikettel többet, olcsóbban, 30% spórolással !!! "

- "Fabrikettel való fűtés esetén sokkal kevesebb mennyiség szükséges a friss vágású, nedves tűzifához viszonyítva..."

És persze az mosópor reklámokból jól ismert "elégedett vásárlói vélemények":

- "Fáról váltottunk fabrikettre. A brikett felülmúlta elképzeléseinket. A ház már néhány darab brikettel felmelegszik. Mindenkinek ezt ajánlom!"

- "A fabrikett izzik mint a forró vas! Hihetetlen tömör fát látni így égni! A hője rettenetes, szinte lehetetlen kellőképpen lefojtani! Tüzelőanyagból nem ismerek ennyire gazdaságos, és praktikus megoldást! Újra rendelek, ha elfogy."




A probléma nem a fabrikett minőségével, hanem a reklámokkal és az árával van.



Néhány pontban összegyűjtöttem a topik lényeges következtetéseit.
A tüzelőanyag árak változhatnak, ennek eredményeképpen a költségekkel kapcsolatos következtetéseket időszerűtlenné válhatnak. Egy nagyobb gázár-emelés, a brikett árak csökkenése vagy a tüzifa jelentős drágulása esetén eljöhet még az idő, amikor a brikett ára az összehasonlításban lényegesen kedvezőbb lesz.
A tendencia ennek az ellenkezője.



#
Miből van a fabrikett?
Fából.

Mi a fabrikett előnye a fával szemben?
1. Ki van szárítva.
2. Nem kell hasogatni.
3. Nem kell betárolni. (Viszont nem is lehet betárolni).
4. Kis mennyiségben is megvásárolható.

Mennyibe kerülnek a fenti előnyök?
Körülbelül 20-30ft felár kilogramonként.

Van aki kényelemből fizeti meg a felárat, mások kényszerből, és vannak olyanok, akit tudatlanságból.
Az első csoportnak jó, a második nem tud jobbat, de szerintem a harmadikba tartoznak a legtöbben.
Tehát ezért vagy azért, de vannak, akik ezt a fűtési módot választják.

Ha megéri a szárításon kívül még egy pár ipari műveletet elvégezni a fán, hogy változatlan energiatartalmú brikettet kapjunk, akkor miért ne érné meg egy kevésbé feldolgozott állapottal próbálkozni?
Talán csak azért nem, mert, ha a tüzépen van két kupac fa, az egyikre az van írva, hogy friss vágás 20000Ft/t, a másikra pedig az, hogy száraz fa 30000Ft/t, akkor a száraz fát nem venné meg senki, mindenki az olcsóbbat választaná (persze nem szárítaná ki). Mivel a brikettet nem fának hívják, de rendelkezik a kályhakész tüzifa minden jó tulajdonságával ezért jobban el lehet fogadtatni.



#
Hogyan lehet nagyobb egy adott típusú fabrikett fűtőértéke, mint a tüzifáé?


Először is az égéshő és a fűtőérték közötti különbséget kell megérteni. A fűtőérték -az elégetés során hasznosítható hő- mindig kevesebb, mint az égéshő -a fűtőanyag elégetésekor felszabaduló hő-, ugyanis égéskor a tüzelő víztartalmát el kell párologtatni, és az ehhez szükséges energia veszteséget jelent, a vízgőz pedig a kéményen távozik.

A tüzifa száraz helyen történő tárolása esetén a víztartalom 15-20% körül mozog. Friss vágás esetén 50%.
A teljesen száraz tölgy fűtőértéke ugyanannyi, mint az égéshője -19MJ/kg-. A fűtőértéke 20% víztartalom mellett 14.5MJ/kg, 50% víztartalom esetén 8.1MJ/kg.

A brikett víztartalma a gyártás során 10% alá csökken (erős hőfejlődés a préseléskor), azt nem tudom, hogy tárolás során hova emelkedik, de biztosan változik, de arról nem szól a fáma.
Ha tölgyből préselik a brikettet, akkor 8% víztartalom mellett kb 17.1MJ/kg fűtőértéket várnék, hacsak nem kerül bele még valami (pl kötőanyag).
A préselés hatására az anyag összetömörödik, és nehezebb lesz, mint a víz, de a sűrűség változása a fűtőértéket nem befolyásolja, mert a fűtőérték kg-ra van megadva.

Visszatérve az eredeti kérdésre: hogy lehet egy brikett fűtőértéke magasabb, mint a száraz fáé?
Lehetséges válaszok:

1. A szóban forgó brikett nem/nem teljesen fából, hanem valamilyen olajos mag héjából készül (pl napraforgó).

2.
Az égettes külsejű "prémium minőségű" brikett péseléskor hőkezelésen esik át, nem kell hozzá kötőanyag, ezáltal kevésbé nedvszívó, mint a többi fajta, nem olyan érzékeny a tárolási körülményekre sem, és kg-ra vetítve biztosan magas a fűtőértéke.


#
Környezetvédelem
A fabrikett bio. A fa nem bio?
A brikett gyártása, csomagolása és szállítása a fűtőértékével összemérhető energiát igényel. Hol itt a környeztvédelem?
Ami tényleg környezetkímélő lenne, az alapanyagok elégetése apríték-égetőkben.


#
A különböző fűtőanyagokat nem lehet összehasonlítani néhány egymást követő év fűtésszámlái alapján. Olyan mérés ugye nincs, hogy ugyanaz a család ugyanazokkal a fűtési szokásokkal ugyanazt a telet ugyanaban az épületben de különböző fűtőanyagok felhasználásával tölti el?

Különböző családok fűtőanyag-fogyasztása ugyanabban az épületben szintén nem összehasonlítható.
Megtörtént:
Évekig laktunk egy társasházi lakásban négyen. Aztán eladtuk a lakást, és egy emelettel feljebb költöztünk. A gázórák a földszinten voltak, és én továbbra is leolvastam a régi lakás gázóráját is (mániás leolvasó vagyok). Az új lakók hárman, kétszer annyi gázt fogyasztottak, mint mi négyen -ugyanabban a lakásban-. (Nem csak egy hónap adatai alapján számoltam ki!)
Hogy lehet ez? Felére csökkent volna a gáz fűtőértéke, vagy elromlott a kazán? Nem. Az új lakóknál egyszerűen meg lehetett dögleni a melegtől.
A fenti történettel azt szerettem volna érzékeltetni, hogy az eltérő fűtési szokások miatt nehéz a tényleges költségeket pontosan megbecsülni, 10-20-30% eltérés simán adódik. Mérést sem a lakók tüzelőanyag-fogyasztásának változása, hanem hőmennyiségmerő és néhány hőmérő beépítésével kell végezni. Az így mért eredmények sem mondhatnak ellen a számítottnak. Ha ez így lenne, akkor nem lenne értelme hőtechnikai és épületgépészeti számításokat végezni. Hogy méreteznénk a fűtési rendszereket vagy a hőszigetelést? Próbálgatással?


#
Lehet, hogy azért kell mindig újra kezdeni a fa v.s. brikett vitákat, mert mindkét oldal a pontatlan és ellenőrizhetetlen kísérletekkel, vagy felhasználása alkalmatlan anyagokkal (vizes fa) akarja alátámasztani az álláspontját.
A vizes fával történő fűtésről én hallani sem szeretnék. Ha vizes fát vesz valaki, akkor szárítsa ki. Attól még hogy nyers húst mérnek a hentesnél nem muszáj nyersen elfogyasztani.
Íme a recept:
Mit csinálj az 50%-os víztartalmú friss vágású fával? Szárítsd ki 18% víztartalmúvá (20% nedvességtartalom), ezáltal 14.5-15 MJ/kg légszáraz fát kapsz.
Az elpárolgott víz (amit fa árban vettél) a vizes fa tömegének 32%-a .


#
A rossz szociális helyzetet nem indokolhatja a drága fűtés létjogosultságát: "a zembereknek nincs pénze megvenni egyszerre egy évnyi tüzifát és kiszárítani, de a bicikli csomagtartóján könnyen hazavisznek egy zsák brikettet, amit az uzsorástól kapott kölcsönön vesznek"


#
A fűtőrendszer felügyeletére, a fűtőanyag beszerzésre és előkészítésre fordított idő értékelése erősen szubjektív.
Én a fa hasogatását edzésnek fogom fel. Mások hallani sem akarnak róla, felfogadnak valakit, amíg ők egy edzőteremben a fa hasogatását utánzó gyakorlatokat végeznek, nem kevés pénzért.



#
A jelenlegi árak mellett mikor lehet olcsóbb brikett, mint a gáz?

- Ha a rendelkezésre álló gázkészülékek hatásfoka nagyon rossz, a szilárd kazán pedig az átlagosnál sokkal jobb.
Például régi parapetes gázkonvektorok, régi fürdőszobai gázos fali-melegítők és meglévő kitűnő állapotú kályha, kazán esetén.
Kondenzációs kazánnal olcsóbb a gázfűtés, mint a brikettel.


Mikor lehet olcsóbb brikett, mint a tüzifa?

- A fával csak kényelmi szempontból lehet összehasonlítani a brikettet. Még az 50%-os nedvességtartalmú tüzelő is olcsóbb a brikettnél egyazon kazánban.
De melyik vidéki portán nincs hely a fa száraz tárolására?
Mennyibe kerülnek a fenti előnyök? Körülbelül 20-30ft felár kilogrammonként.
A legtöbb ember nem csak hasogatni lusta, hanem gondolkodni is. De gondolkodni még vészhelyzetben sem hajlandó.
Jó példa az egyik szomszéd, akinél időnként leszerelik a gázórát. Ilyenkor fával fűt. Az udvaron takarás nélkül, az esőn vagy hóval fedve tárolja a tüzelőt, amikor kell, előás néhány hasábot a hó alól, majd szépen elfüstöli.


#
Miért volt szükség a tüzelőanyag tesztek elvégzésére?

"Borzasztó nehéz jó összehasonlítást találni a tüzifával, (és eldönteni, hogy kinek melyik jobb) hiszen rendkívül sok tényezőtől függ..."

Ezek között a tényezők között szerencsére vannak olyanok, amelyeket számszerűsíteni tudunk:
- nedvességtartalom
- tüzelőanyag tömege
- megtermelt hőenergia
- a tüzelőanyag ára
NE AZOKON A TÉNYEZŐKÖN LOVAGOLJUNK, AMELYEKET NEM TUDUNK SZÁMSZERŰSÍTENI (vagy csak erőltetetten, mint például az 5m2-es tároló bérbeadásán nyert összeg :)


Legtöbben, akik kipróbálnk egy új tüzelőanyagot, csak az "érzéseiknek" adnak hangot. A különböző fűtőanyagokat viszont nem lehet összehasonlítani néhány egymást követő év fűtésszámlái alapján SEM. Olyan mérés ugye nincs, hogy ugyanaz a család ugyanazokkal a fűtési szokásokkal ugyanazt a telet ugyanaban az épületben de különböző fűtőanyagok felhasználásával tölti el?


A tesztekkel ezeken a szubjektív beszámolókon akartunk túllépni, ami véleményem szerint a felsorolásban szereplő ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL sikerült is.


Valóban, a kazán hatásfoka a tüzelőanyagtól is nagyban függ.

Mivel az összes kazántípussal (faelgázok is) alacsonyabb hatásfokot sikerült csak elérni brikettel, mint a fával, mi is arra jutottunk, hogy fabrikett egy egyedi tulajdonságokkal rendelkező fűtőanyag, amit speciális módon kell elégetni ahhoz, hogy leadja az energiáját (elfogadva a csomagoláson feltüntettet fűtőértéket).
Javít a képen -de nem elég- a huzaton állítani, vagy a begyújtásnál változtatni, hiszen a részletes utasításokat betartva sem sikerült jobb eredményeket elérni.

Speciálisan átállított, vagy direkt brikett tüzelésre gyártott kazánra van szükség, amit a későbbiekben evvel az anyaggal kell etetni, mert különben a többi tüzelő-fajtára fog alacsony hatékonysággal dolgozni.

A hozzá nem értés jele, ha a hagyományos kazánokban/kályhákban javasolják elégetni a brikettet.

Érdekes volt, hogy a legeredményesebb brikettnek egy műhelyben fűrészporból préselt, könnyen széteső olcsó fajta bizonyult, nem a drága szupernek kikiáltott fajta.
Vagyis az a brikett volt a legjobb, amelyik legkevésbé viselte magán a brikett tulajdonságait.


Egy lehetséges magyarázata annak, hogy a normál és faelgáz kazánokban a tapasztalatok szerint a fabrikett hatásfoka alacsonyabb, mint a tüzifáé:
A parázsló, alacsony intenzitású hőfejlődést ezek a kazánok nem, vagy csak rosszul tudják hasznosítani. Ez azt jelenti, hogy hiába ég rekord-hosszú ideig a fabrikett, a jelen esetben -amikor a fűtés a cél, nem pedig hangulatvilágítás- ez nem előny, hanem hátrány. Nem az égés idejére megy ki a játék, hanem a hasznosítható energia mennyiségére. Ehhez pedig a lángoknak nyaldosniuk kellene a hőcserélőt.


Egy fás/szenes/faelgázosító/pellet stb kazánt egy bizonyos égési tulajdonságú fűtőanyagra terveztek.

TERMÉSZETES, HOGY ROSSZABB HATÁSFOKKAL MŰKÖDIK A KAZÁN MÁS FŰTŐANYAGGAL, MINT AMIRE TERVEZTÉK.
A fabrikett ugyan fából van, de más égési tulajdonságokkal bír, mint a tüzifa.

Ugye nem bonyolult, el lehet ezt fogadni?

Példa (a Karácsony közeledtével):
Megállapítás: Nem lehet a mákot a húsdarálón jól ledarálni.
Egyszerű magyarázat: Nem arra való.





Fabrikett RECOMMENDED
2012-12-10
19:54:08
Előzmény: pápai45 #36547#36567
Kipróbálta.
Van kicsi, és közepes méretű 80-90% szénpor, 20-10% faapriték pellet.
Nagyméretű brikett 60-70% szénpor 40-30% faapriték.
Ezek nagy nyomáson préseltek 4-6 cm hosszú rudak. Nagy huzattal égethetőek.
Van tojás brikett 60-70% szénpor 40-30% faapriték.
Ez kis nyomáson préselt, kis huzattal is jól ég.
Kipróbáltam a közepes méretűt. Először azt hittem, hogy nem égett el.
Aztán kiderült, hogy elégett (inkább izzott, mint égett), kissé megszürkült, de a formáját teljes egészében megőrizte. Kézzel megőrölhető, és könnyebb lett. Meglepetés, hogy szinte a 100%-a visszamaradt salaknak.
Holnap kipróbálom a tojás brikettet is. Talán kevesebb lesz a salak (nagyobb fatartalma miatt), és látványosabban ég.

2012-12-10
12:51:50
Előzmény: pápai45 #36547#36550
pápai45,

"... biobrikettel ... az ára is elfogadható..."

A fajlagos fűtési költsége 50%-al magasabb, mint széné. Ha egyébként is használsz szenet, akkor miért elfogadható a brikett ára?

pápai45Válasz erre
2012-12-10
11:56:04
Előzmény: tutibor #36522#36547
Elmúlt évben fűtöttem biobrikettel, (Préselt fűrészpor) Hőértéke , - jó huzat mellett - nagyon jó, de a szenet nem tudja kiváltani.
Szénporral keverve elképzelhető hogy tovább tartja a tűzet, és az ára is elfogadható.
Én 600 kg-t vettem 21.000,-ér házhoz szállítva.
Helyedben 1-2 q-val kipróbálnám...
2012-12-09
22:45:18
#36522
Mifelénk most indul a faapríték + fekete szénpor brikettálásának az eladása.
Valakinek van tapasztalata erről.
2000ft / 100kg
2012-02-05
09:57:21
Előzmény: villam64 #24590#24602
villam64,

" A brikettálást a hulladék megsemmisítésére találták ki."

Szerintem a brikettálást nem a faipari hulladék megsemmisítésére (arra aprítékégetők a legalkalmasabbak), hanem egy "korszerű termék" előállítására találták ki, aminek a gyártását sok esetben az adóinkból támogatják. Így lehet a fűrészport drágán eladni.


Attól, hogy neked 30 forintért érné meg a brikett, még nem fogják csökkenteni az árát, mert a gyártó is drágábban adja a kereskedőnek. Ez az ipari előállítás, szállítás és terítés költsége, még akkor is, ha az alapanyagért nem kell fizetni.

Ha valaki kifizet a brikettért 50-60 forintot is, akkor ő biztosan úgy érzi, hogy megéri neki, de legalábbis őrül, hogy megteheti. Minden annyiba kerül, amennyiért el lehet adni.

Néhány fejben már összekapcsolódott a közmunka és az olcsó fűtés gondolata, erről volt már szó korábban is http://biosolar.hu/forum/show/23596#23596
Jó lenne, ha nem maradna elszigetelt a példa és az "apparátus", ami az infrastruktúra a szervezeti háttér birtokában van, szintén meglátná a lehetőséget benne.



2012-02-02
10:47:10
Előzmény: robert #24451#24457
robert!

Nem tudom kipróbálni, gázzal fűtök.
Az új háznál már nem lesz gáz, oda kell majd valamilyen fűtési megoldás.

Pali
2012-02-02
09:42:27
Előzmény: pali #24447#24451
pali,

Ha csak drágán tudsz fát venni (száraz árban 30Ft/kg fölött), és a brikett minősége a megadottaknál nem rosszabb, akkor evvel a brikettel a költség csak kb 10%-al drágább, így a kényelem miatt megéri, ha a raklapos árat veszed, akkor egálban vannak.
Miben égeted el? Én kipróbálnám a helyedben, de nem vennék egyszerre sokat,csak annyit ami 2-3 nap alatt elég.



Más:
A csatolt honlap elég visszafogott, de sajnos csúsztatásoktól ez sem mentes. Olvasd el a szórólap első mondatát:

"Azonos mennyiségű brikett lényegesen hoszabb ideig, nagyobb hatékonysággal ég és izzik, mint a tűzifa - környezetkímélő, mivel CO semleges... elégéskor csakis annyi CO kerül a levegőbe, mint amyennyit a növény élete során lekötött."

Ugye a brikett előnyeit sorolja a fához képest.
1. lényegesen hoszabb ideig ég
Ez miért érdekes? Ettől tőbb hőt ad le? Ha az égési idő számít akkor a gyertya még jobb, mert még tovább ég?

2. nagyobb hatékonysággal ég
Ez mit jelent? A hatásfokot talán? Az eddigi mérések szerint ez nem így van.

3. környezetkímélő, mivel CO semleges, elégéskor csakis ammyi CO kerül a levegőbe, mint amyennyit a növény élete során lekötött
A fára nem igaz? És mi van a brikett előállítása során felhasznált gázolajjal és árammal?


villam64Válasz erre
2012-02-02
09:39:27
Előzmény: pali #24447#24450
Tüzeltem nádat. Sok a pernye belőle. Két raklap felett is sokallom az árát a hulladéknak, 42 Ft/kg úgy. Én továbbra is azt állítom, hogy a brikettgyártók túl nagy haszonkulccsal dolgoznak.
2012-02-02
09:02:08
#24447
Nálunk árulnak nádbrikettet. Mi a véleményed róla?
Az egyik gazdabolt árulja ezt a terméket: - www.nadbrikett.com/ar.htm

2012-01-19
09:03:52
#23596
Tiszasas határában 2010 óta egy jókora földtáblán energianádat termelnek. A kicsiny település a gázfüggőséget kiváltván ezzel a növénnyel kívánja az önkormányzati intézmények fűtését megoldani. Az első tapasztalatok kedvezőnek mutatkoznak.
( forrás: szoljon.hu/jasz-nagykun-szolnok/kozelet/forradalmian-uj-modszert-talaltak-a-gazfutes-kivaltasara-423200 )


— Az ötlet korábbi, mint ahogy én polgármester lettem. Egy mezőgazdasági integrátor cégnél dolgoztam, ahol többek között az volt a feladatom, hogy energianövények termeltetését megszervezzem — adta meg a beszélgetés vezérfonalát Gyói Gábor, Tiszasas polgármestere. — Ekkor botlottam bele az energianádba vagy más nevén az olasznádba. Ez a nádféle magról nem vagy csak igen csekély mértékben szaporodik, egyedül egy szaporítási lehetősége van: a gyökérről való sarjadás.

Utóbbinál 50 százalékos az életben maradása a gyökérről szaporított egyednek. Ezért dolgozta ki Márton László és Fári Miklós azt az eljárást, amely során élő szövetből vesznek sejtdarabkákat, s a sejttenyészetből hoznak létre új növényeket. Így megoldható a nád iparszerű termesztése. Ezzel a módszerrel gyakorlatilag egy Petri-csészényi anyagból akár egy tíz hektár nagyságrendű táblát is be lehet telepíteni. Ez az eljárás jelen pillanatban még nem túl olcsó, de a nagy számok miatt úgy tűnik, hogy költséghatékony.

Gyói Gábor elmondta, hogy a tiszasasi energianád-program 2010 júniusában kezdődött. Július elején palántálták el a nádat, aztán a közmunkaprogram résztvevői két alkalommal is megkapálták. Az első év végére 1,5-1,6 méteres nádállomány alakult ki. Ezt betakarították, de hasznosítani nem tudták. A polgármester hozzátette: várták a 2011-es esztendőt, mivel gondolták, hogy a növény meg fogja mutatni, hogy van-e létjogosultsága náluk, vagy sem. A nád nehezen indult meg, de a nyári meleg hatására megtáltosodott, 3,5-4 méteres, jól besűrűsödött állományú lett. Az önkormányzat munkatársai mintavételezést végeztek, amiből az derült ki, hogy az ültetvény jobban sikerült része 65-70 tonna zöldanyagot tud produkálni hektáronként. Megállapították, hogy 65 tonnánál 60 százalékos víztartalommal számolva, a növény 26 tonna szárazanyagra képes. Maga a növény a téli időszakra teljesen kiszárad a lábán. Ez 25 százalékos nedvességtartalmat jelent, ami nagyjából a vizes fáéval egyenértékű.

— Amint elindul az új közmunkaprogram, ezt be fogjuk takarítani, majd kúpokba rakjuk, hogy tovább száradjon — folytatta Gyói Gábor. — Úgy tűnik, hogy két-két és fél hónap alatt lemegy a nedvességtartalma 10 százalékosra, amivel már lehet dolgozni. Volt egy próbagyártásunk a tavalyi anyagból. Gödöllőre vittünk mintát és ledaráltattuk, majd brikettet készítettünk belőle. Ha minden jó megy az intézményeink fűtését hosszú távon ezzel a náddal szeretnénk megoldani. Egyrészt nagyon komoly szárazanyaghozama van, másrészt a brikettálás költsége elenyésző ahhoz képest, mint ha nekünk meg kellene ezt fa formájában vásárolni. Mázsánként akár ezer forintot is spórolhatunk. A brikett forma azért jó, mert a régről megmaradt vegyes tüzelésű kazánjainkban könnyen elégethető.
A szegélyterületekről begyűjtött tüzelővel fűtenek

A fűtéssel való takarékoskodást más irányban is elkezdte a tiszasasi önkormányzat. Gyói Gábor elmondta, hogy elsőnek rendszereztek minden olyan földparcellát, ami az önkormányzat tulajdonában van, de amikkel eddig még nem számoltak. Ezeken a szegélyterületeken fa- és cserjeirtást végeztek. A begyűjtött faanyagot a vegyes tüzelésű kazánokkal felszerelt intézményeikben — polgármesteri hivatal, iskola és óvoda — használják fel.



comment:
r:
Miért kell brikettálással bonyolítani a nád égetését?

Olyan égetőmű kell, amiben úgy lehet elégetni a kiszárított nádat, ahogy van. Szalmabálával is sokan fűtenek olcsón, míg pellettálva marha drága. A brikettálás öko, a feldolgozatlan állapot nem öko? A pellettálás a korszerű = gép és energiaigényes, és van rajta gyártói és kereskedelmi haszon.
Ahelyett, hogy feldolgozás nélkül sok élő munkával hasznosítanák a nádat, ezáltal munkát adva a falu szakképzetlen munkanélkülieinek, inkább gépesíteni, automatizálni, és azon gondolkodni kell, hogy lehet minél kevesebb emberi beavatkozással a leghatékonyabban, de mégis drágán fűteni?

Ezt nem értem.


x:
"A brikett forma azért jó, mert a régről megmaradt vegyes tüzelésű kazánjainkban könnyen elégethető."


r:
Én arra gondolok, hogy az így előállított fűtőanyag (kiszított, kötegelt nád) a közösségi épületek (iskola, óvoda, egészségház, faluház, idősek otthona stb) fűtésére beállított kazánban lenne elégetve. Még egyszer: KÖZÖSSÉGI FELHASZNÁLÁSról beszélek, NEM HÁZTARTÁSI méretűről. Valószínúleg nem maradna sok brikettálni való.

A tesztek eredményén az látszik, hogy a feldolgott fa (brikett) rosszabb hatásfokkal égethető el a hagyományos kazánjainkban. Biztosan néhányan hasznukat látják belőle, de nem fogyasztók. Ha mód van rá érdemes lenne ezeket a árfelhajtó, energiaigényes lépcsőket kihagyni. A háztartásoknak pedig több tüzifa maradna, de aki öltönyben szeret befűteni, és meg tudja fizetni, annak ott van a brikett.

2012-01-18
23:45:41
Előzmény: robert #23559#23589
:DDDDDDDD
villam64Válasz erre
2012-01-18
15:13:14
Előzmény: robert #23559#23568
Amióta tavaly december 20.-a óta a nyáron és ősszel, innen-onnan összegyűjtött ágat-bogat-gerendát-ajtót tüzelem, azóta csak 10 m3 gáz fogyott. És tisztul a kert.
2012-01-18
13:47:37
#23559
Success story #1:

Mióta van kandallónk (9 éve), a fűtési szezonban majdnem minden nap elégettünk egy kis fa-hulladékot meg egy-két fahasábot, csak úgy, passzióból.
Ez volt az első év, amikor kipróbáltam a fabrikettet is, körülbelül 20kg RUF és P&K formájában.

A gázfogyasztásom a tavalyi év azonos időszakához képest 753m3-ről 577m3-re csökkent (-24%)!
Ha más mondja, akkor biztosan nem hiszek neki, de ezt én magam "mértem"! És mindez 20kg brikettel!!!!

Hallgatnom kellet volna a reklámokra, akkor már százezreket megspórolhattam volna, ha eddig is fabrikettet használok!

Ezért mondhatnak nekem akármit a szkeptikusok, én hálás vagyok, hogy megismerkedhettem evvel a csodálatos fűtőanyaggal!

2012-01-14
17:12:53
#23368
HMF (indexen):
"
Én gáztüzelésről tértem át vegyestüzelésre.
Brikettet használok 80% -ban, a maradékban, pedíg saját kitermelésű fát, ami kb 1 évet szárad.
A költségek összehasonlítása érdekes.
Ugyanaz a fűtési rendszer, ugyanaz a ház éves fűtési költsége esetén nálam 340.000 birodalmi krajcár volt. Brikettel 180.000 forintban megáll.
36 mázsa, egyben leszállítva, keményen alkudozva... .-)
Ha ehhez a fa költségét is hozzáadom, mivel el is adhatnám, akkor nagyjából 220.000 ft-ból meg van a fűtésem.
Ami nem elhanyagolható, az a kazán bekerülési költsége. (Totya lemez) + 500 Literes puffer + szerelés 300.000 ropi volt egy létező régi kéményre, amit hál istennek nem engedtem lebontani, tetőcserénél.
Szóval a megtérülés kettő de inkább három év.

A nagyon nagy különbség, hogy a vegyestüzelésnél 23 fokot tartok, még gáznál luxus volt a 21 fok, ergó fáztunk mint a kutya. Talán az összegszerű összeahasonlítás ezért sem pontos, bár nem hiszem, hogy a gáz az elmúlt két szezonban olcsóbb lett volna.

Az viszont nagy vakítás, hogy a feléből megúszod, az viszont biztos, hogy kis hazánk viszonyai között, könnyebb jó briketett venni, mint száraz fát. A fa az akkor száraz amikor nálam kiszáradt. Elgondolkodtató viszont, hogy a rengeteg meg nem művelt kis kertbe miért nem ültet a nép akácot. 10-15 év alatt már valami kitermelhető fát kap belőle, plusz a ritkítás imár közben is tüzelőt ad. Mi ültettünk és azóta is ültetünk minden évben, mivel elméletem szerint a megtermelt akác több hőt ad, mint a kert végében talált gáz, és olcsóbb mint a tüzépi víz, és az aranyáras fahulladék.
"


robert:
Én teljesen reálisnak látom az alábbiak szerint:

Ha például 50Ft/kg brikettel számolunk és a gázkazánod hatásfoka 40% körül, a jelenlegi vegyes kazánod 50% körüli hatásfokkal működik, akkor pontosan ilyen eredményre jutok én is.

Ha a gázkazánt cserélted volna ugyanennyiért egy újra, akkor körülbelül 190-200ezer lenne most az éves fűtési költséged, az emelt (23C) lakáshőmérséklettel.
Az új gázkazánnal évente 20 ezerrel jobban jártál volna, mint a brikettel és sokkal kényelmesebb is lenne.

Ennek ellenére szerintem jó döntést hoztál, mert nagyobb biztonságban érezheted magad.


Még többet nyerhetsz, ha rászánsz egy kis munkát: fával még tovább csökkenthetnéd a költségeidet.
Ha 30Ft-ba kerül kiszárítanod 1 kg fát és változatlan hatásfokot feltételezünk, akkor lemehetsz 170ezer/év alá is.
De a brikett-fa összehasonlító tesztek azt mutatják, hogy az eddig kipróbált kazánokban fával magasabb hatásfokot lehet elérni, ezért további 5-10%-os csökkenés várható fával.





2011-12-18
19:09:58
Előzmény: robert #22088#22091
"akkor évekig kitart"

Csak le ne járjon a szavatossága mint az enyémnek. ;-)
2011-12-18
19:03:38
Előzmény: robert #22088#22089
Kb. 100q fa, 10q szén, 5q fűrészpor van itthon (meg a gáz a csőben). A fene fog annyit még áldozni. ;-)
2011-12-18
19:00:16
Előzmény: Blue007 #22086#22088
Blue007,

"Lehet beugrom a Globalstonékhoz is, és veszek mindegyik brikettjükből vagy 20-20 kg-t."
Ezt tettem egy hónappal ezelőtt. Vettem 200-200kg P&K, kétféle hengeres és RUF brikettet. Ha télen nem omlik össze az energiaszolgáltatás, akkor évekig kitart :)

2011-11-25
12:53:18
Előzmény: zb0 #21320#21324
zb0,

Már több ízben kértem tőled a 7,5 MJ/kg adat forrását, de csak azt válaszoltad, hogy nekem is annyi munkába kerül megkeresni, mint neked.

Ismét nyakamba vettem a netet, hogy megkeressem az ominózus dokumentumot, mert azt állítottad, hogy több olyan hirdetés van a birtokodban, ahol tüzifát árusító versenytársad 1800 kcal, azaz cca. 7,5 MJ/kg fűtőértéket adott meg a saját akác tűzifájára...

Végül a zindexen megtaláltam azt az általad csatolt alapművet, amire a marketinget építetted. Szóval egy nagykőrösi fakereskedő a környéki Szuperinfoban megjelent apróhirdetésével példálóztál. Ez a tudásod forrása:




A fűtőérték (vagy mi) érdekes módon (valószínűleg) grammra van megadva.
Az akácra 1800-at írtak (7.5MJ/kg), ami sajtóhiba lehet, mert a 2800-as (11.7MJ/kg) tölgy több, mint 10%-al olcsóbb.
Egy sorral feljebb a fabrikett fűtőértéke 25MJ/kg!!! (5980)
Ebben a hirdetésben az árakon kívül semmi sem stimmel!


Hiábavaló lenne arra hivatkoznod, hogy a szedő hibázott, vagy a hirdető tévedett, az eredmény ugyanaz: hamis állítás. Te pedig a hibás adatokból vonsz le hibás következtetéseket, amihez körmöd-szakadtáig ragaszkodsz.
Ezért tényleg nincs értelme a vitának.


2011-11-24
12:44:43
Előzmény: Jesu #21298#21299
Jesu,


"Örökre elfelejthetik a tüzelőanyagok beszerzésévek kényelmetlenségét a fával-szénnel fűtők."
A brikett házhoz jön?
Esetleg az felejtheti el a beszerzés kényelmetlenségét, aki átáll a szénről a villanyra, ami igazán korszerű :)

A 0-10% nedvességtartalom is tetszik. Én a 0 százalékosból kérek!

Hogy a 4000-4700 forintos ár sok, vagy kevés, az a minőségtől, és attól is függ, hogy miben égetik el. Sky szenes kazánjához ez ez ár is borzasztóan drága.


"1m3 brikett 5m3 tüzifával egyenértékű."
Ez durva.

2011-11-24
12:12:48
#21298
Robert: elküldtem.
Közben rájöttem, hogy felületesen emlékeztem.
Nem 5*ös fűtőértéket írt, hanem azt, hogy 1 köb brikett = 5 köb fával. :)
2011-11-24
11:03:16
Előzmény: Pali #21292#21297
Pali!

A fa helyigénye benne van abban az értékben ahány m3-t vásárolsz.

Ökölszabály!

1 erdei m3 (1,7nm3) ~megfelel 10q tüzelőnek. Eltérés fafajtától, vágási időponttól függően pár %.

1 erdei m3-t összevágva a helyigénye <1nm3.

A súlyt, mint adatot csak onnantól vedd figyelembe a számításnál, amikor a fa 30% alá száradt. Addig az egy fűtéstechnikailag értelmetlen szám. Csak reklám-marketing értéke van. Erre is használják. Olvashatod.

A fát lehetőleg nyersen vásárold és dolgozd fel, mert szárazon bizonyos fajtákat nagyon munka és gépigényes darabolni, hasítani.

A raktározáshoz a mi körülményeink között még zárt hely sem kell. Sőt. A zárt helyen nem szárad a fa. Elegendő egy tető.
Egy rakat legjobban a szabadban szárad, ha kb 1x1x1m-es és valami vízvető van a rakat tetejére terítve.
Ez a tárolás lehet ideiglenes, és megteszi amíg tető nem épül, és nem kerül pénzbe. Csak helyigénye van, de a száradás gyorsabb, mint tető alatt.

Lényeg, hogy a rakatok között járjon a szél, mozoghasson a levegő.
A rakatot az oldalirányú esőtől, hótól nem kell védeni. Már közöltem visszanedvesedési adatokat, amiből látszik, hogy a száraz, de a száradó fa sem fog soha többé olyan nedvessé válni, mint azt az abban érdekeltek terjesztik.
A közelmúltban írta, ha jól emlékszem Bous(?), hogy Bajorországban az agyon PV-zett házak fala mellett a szabadban tárolják a fő fűtőanyagot, a felvágott fát.
Nem véletlen! Ők betegre nevetnék magukat az itt olvasható nyersfa ellenes butaságokat olvasva.

Tehát amit a tüzépeken locsolt fáról terjesztenek az a mesék birodalmába tartozik. Egy összerakott rönkhalom egy nagy eső után órákkal már feldolgozható. Értem ez alatt, hogy megfogható, nem csúszik ki a nedves moha és a háncs miatt a kézből.
A tüzépeken a rönkök össze-vissza halomban vannak, gyorsan száradnak. Bolondok lennének locsolni, mert a locsolás ellenére is gyorsan szárad a nyers fa. Lásd villám és Robert méréseit, kísérleteit!
Egy tüzépes addig nem nyúl a rönkhöz, amíg az a kézben megcsúszva eltépheti a szalagfűrész lapját.

A tökéletes félrevezetés mintapéldája amikor locsolt fáról beszél az ellenérdekű fél.
Ezek az úriemberek még nem láttak közelről favágást. Fa felvágást!
A szalagfűrész asztalát fáradt olajjal kenik és nem vízzel. Minél szárazabb a fa, annál több és sűrűbb olaj kell a "kenéshez". Egy spricceléssel kb. 1m3 fát lehet könnyedén mozgatva felvágni, tehát még olajból sem kell sok.


A másik átverő műsor a kazán fajtája.
Vegyestüzelésre készült kazánban működtethető csak fával is. Példák tömegével itt a fórumon, kezdve zsezsével.
Természetesen egy speciálisan csak fa égetésére készült kazánban pár %-al jobb a hatásfok. De vigyázat, mert a hatásfok erősen fa fajta függő.

Előfordulhat, hogy veszel egy Német gyártmányú fenyőre készült kazánt és nem fogja hozni az elvártat tölggyel, akáccal. De nyárfával már megközelíti a fenyőét.
Ezt ki kell tapasztalnod, mert az urak soha nem fognak a saját érdekük ellen tanácsokat adni.

Fűtőértéknek nyugodtan elfogadhatod az általam beemelt érdi kereskedő adatait.
Pontos fa fűtőérték nem létezik, mint ahogyan brikett fűtőérték sem (mivel hogy az is fából készül).
A 12-14Mj/kg értéket nyugodtan veheted számítási alapértéknek.
Ennyit, sőt többet, a gáz fűtőértéke is "engedélyezetten" változhat.





2011-11-24
10:35:32
Előzmény: Pali #21292#21295
Pali,


7000kWh=25200MJ

A számítás alapjául szolgáló adatokat (hatásfok, egységár, stb) a programban látod, magad is megváltoztathatod.
Az számítás pontos, de a bemeneti adatok mindegyike változhat a beszerzés és a fűtési rendszered, gyakorlatod függvényében.

Fával 63 ezer/év, és 5m3 szorosan sorba rakva (ömlesztve 7m3 lehet)
Én kályhakész tüzifáról beszélek, nem nyers fáról.
http://apps.biosolar.hu/fuelcalc/?hoszukseglet=25200&tuzelo=870_18.6_25003_t_20_70&ar=25000&mode=2&nedvessegtart=20&kazan=70
Figyelem: Tüzifa esetén térfogat tömör m3-ben. Sorba rakva 1.7, ömlesztve 2.4-szeres helyet foglal.


Brikettel 112ezer/év, és 2m3 szorosan rakva.
http://apps.biosolar.hu/fuelcalc/?hoszukseglet=25200&tuzelo=1100_20_50000_t_10_70&ar=55000&mode=2&nedvessegtart=10&kazan=70


Gázzal 145 ezer/év, 1030 m3
http://apps.biosolar.hu/fuelcalc/?hoszukseglet=25200&tuzelo=0.8_44_140_m3_0_80&ar=140&mode=1&nedvessegtart=0&kazan=70
2011-11-24
09:49:57
Előzmény: dejoe #21293#21294
Kb 70%.
Biosolar Forum  =>  Fűtés - Biomassza  =>  Fabrikettlapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva