English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés - Magastető  =>  Hőszigetelés kiszellőztetéselapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2014-07-09
12:09:58
Előzmény: levendula #46813#46820
A képen a fehéren maradt részek jelzik a ferdetetős részeket, ott nincs padlástér.
levendulaVálasz erre
2014-07-08
17:30:12
Előzmény: senszey #46810#46813
„A szerkezetet annyira nem értem. …” Nyeregtetős a ház. De a tied is ilyen, a felső részt leszámítva, és a fele van nálad, a másik fele a szomszédnál, ha jól értem. Legalább ennyi szilárd fala van, ez jó.

A fólia és a cserép között csak akkor lesz megfelelő átszellőzés, ha fölül a gerincnél is vannak nyílások. Valóban, alulra rácsok kellenek. Egy jó tetőfedő megoldja.

Ezt a lakást két dolog sújtja, amik külön-külön is problémásak. A nagyobb probléma az, hogy könnyűszerkezetes, ha földszinten lenne, akkor is túlmelegedne. Mivel van oldalpadlás, nem oldható meg, hogy mégis kapjon valamikor téglafalakat? Például Ytongot, az könnyebb? A lényeg az, hogy belül legyen a legnagyobb tömegű réteg, gipszkarton nélkül. Ez főleg akkor lenne fontos, ha a többi szerkezete (alsó és felső födém, közfalak) szintén könnyűszerkezetek. A helyiségekben van ferde tető is?

Ha még növeled a hőszigetelést az oldalpadlás felé, nyáron rosszabb lesz, mert ami hő egyszer bejutott a nyílászárókon, az annál nehezebben megy ki. Ez a tégla házaknál is így van: minél jobban hőszigeteljük a hideg ellen, annál rosszabbak lesznek nyáron. Ez ellen árnyékolással lehet védekezni, egy ilyen problémás esetben csak a külső redőny a hatásos.

A Bramac cserepek miatt még egyszer felvetem az alutükrös fóliát. Bizonyára ez plusz munkadíjjal jár, de ha belefér a büdzsébe, sávonként leszedik a cserepet, és aláteszik a tetőfedők, és egyúttal a megfelelő szellőzőnyílásokat is kiépítik. Az ellen a hő ellen, ami nem megy be, már nem kell védekezni.

2014-07-08
11:42:38
Előzmény: senszey #46809#46811
senszey,

Csak akkor tervezz nyaranta nyitva tartott tetőkibúvót, ha csapó-eső mentesen meg tudod oldani.

Egyébként a padlás kiszellőztetése télen is fontos, nélküle nem igen lehet szárazon tartani a hőszigetelést.


2014-07-08
11:12:23
Előzmény: levendula #46805#46810
Örülök, hogy édesapjának sikerült elsőre megoldani ezt a problémát. Nálunk ez nem sikerült, ezért keresek megoldást a javításra. A lakás már készen van és lakjuk évek óta, a falak olyanok, amilyenek.. oldalpadlás felől lehetne még tovább növelni a szigetelést.

A szerkezetet annyira nem értem. Ha hasonló, de tűzfalak vannak és nincsenek kinyúlások, akkor egy sima sátortetős házról van szó, nem?

A felső födém szigetelt, járható is padlástér (négykézláb, mert elég alacsony). Azt nem tudom megvan-e a 20 cm, de ez most mindegy is.

Az oldalpadlások padlóra tett szigetelése a lenti helyiség klímáját javítaná tovább.. főleg télen, de nyáron is.
2014-07-08
11:05:21
Előzmény: robert #46802#46809
Az ábrán az átlós törés nem jó, az oldalpadlásoknál csak 1 irányba megy le a tető (a rövidebb oldal felé), a másik oldalon tűzfal van. Egyik irányban ez szabadon van, másik szomszédnál az ő padlása van. Csak a fenti padlásra igaz a lecsapás, annak nincs tűzfal határa.

Azt értem, hogy a fólia alatti részbe kéne levegőt bejuttatni, ehhez az ereszre kéne vmi rácsot szerelni gondolom.. kifele menve pedig akkor marad a fóliakivágás.

Én a felső padlástérbe vmi fix nyílásra nyitható tetőkibúvóra gondoltam.. ezt télre be lehetne zárni.
levendulaVálasz erre
2014-07-07
17:35:40
Előzmény: senszey #46801#46805
senszey,

Édesapám 1973-ben építtette a saját családi házát, semmi köze nem volt az építőiparhoz. A ház = földszint + tetőtér. Az alábbi szerkezeteket saját maga találta ki:
Falazat: belülről kifelé B30 + 5 cm hungarocell + km tégla.

A tetőtér kialakítása a senszey-hez hasonló, de csak hosszanti elrendezésű, kereszt irányú kinyúlások nélkül. A két végén nincs lecsapva a tető, hanem végfalak (tűzfal) vannak, ugyanolyan szerkezet, mint lent.
Ami még lényeges eltérés:
• a tető pala, alatta hungarocell és vannak szellőzők, tehát először is szellőzik, másodszor nem ad le éjszaka egy hatalmas betoncseréptömeg egy hatalmas hőmennyiséget az oldalpadlásra. (Akkoriban még nem használtak tetőfóliát.)
• a lakástól elválasztó falak téglák és kívűlről hungarocellel szigeteltek, tehát van hőtároló tömegük amik az ablakokon beszedett hőt eltárolják és ezzel kevesebb jut a levegőnek, és a külső szigetelésük miatt az oldalpadlás felől visszatartják a hőt.

Ha nem lesz a lakásodnak a padlástér felől szigetelt szilárd fala, és nem lesz tűzfala, akkor a padlástéri szellőztetés javítás is csak halottnak a csók. És ha már hősugárzó Bramac cserép van, legalább egy kiszellőztetett légrés alatti alutükrös fólia (pl. Solflex nyár) csökkentené az oldalpadlásra bejutó hőt. A tükrös felének a cserép felé kell nézni és legalább 5 cm légrés kell.
Ellenkező híresztelésekkel és gyakorlattal szemben a hőszigetelést vakolt falra kell feltenni. A felső födémet a padlástér felé is erősen szigetelni kell, minimum 20 cm vastagon. Ha szálas anyag a borítás és nem járható, akkor jó páraáteresztőképességű, de légzáró fóliával kell takarni, ellenkező esetben átjárja a huzat és nem szigetel (csak a bezárt, nem mozgó levegő szigetel).

Az alsóbb szint felőli szigetelést nem értem. Ha alatta lakás van, akkor az is fűtött, és közömbös, hogy miből van a közbülső födém, már ami a hőszigetelő képességet illeti. Viszont ha egy közbülső födémre az egyik oldalon hőszigetelés kerül, az rontja a hőszigetelés felőli helyiség klímáját, mert kiiktatja a hőtároló tömeget, és az is túlmelegszik nyáron.

2014-07-07
07:27:47
Előzmény: senszey #46801#46802
senszey,

Először is a lehető legnagyobb légáteresztő képességű szellőzőcserepeket tennék fel (x).

Ha nincs kiépítve a cserép és fólia közötti, valamint a fólia alatti szellőztetést biztosító kb 5cm széles levegő bevezető járat az eresz felől a szarufák között (fekete és szürke nyil), akkor utólag meg kell csinálni.

Még hatásosabb szellőztetés építhető ki (a fentieken felül, és nem helyettük), ha a négy bezárt térben a cseréplécek között a tetőfóliába vágott nyílásokkal (szaggatott téglalapok). Evvel a megoldással a cserép alatti tér és a zug is szellőzni fog.

Az egyszerű feladattal minden tetőfedőnek meg kell tudni birkóznia.




2014-07-06
23:49:49
#46801
Kedves Mindenki!

Tetőtéri lakásunk van, és esténként a padlás fűt minket. A ház 4 sarkában van 1-1 kisebb padlástér, ahol a kis belmagasság miatt már nem volt értelme beépítésnek (Azért 4, mert középen ki van emelve a tető 1-1 szobának.), illetve a középső rész felett van egy külön padlástér. A padlástereket a lakástól kőzetgyapot+gipszkarton választja el. Nincsen semmi kiszellőztetve, pedig nagy szükség lenne rá. A padlástérnél a nehezítés még, hogy nincs végfal, le van csapva a tető két oldala... A lakás felőli és alsóbb szint felé lehetne még növelni a szigetelést, az sem lenne haszontalan. A tető Bramac.. és a lécezés alatt van egy sima fólia, ez látszik a padlásterekben.

Tudtok ajánlani valakit, akire rá lehetne bízni ezt a feladatot? Vagy ezek alapján tudtok ti javasolni megoldásokat?

köszi,

András



2013-06-18
07:57:45
Előzmény: robert #41060#41062
robert,

köszönöm, akkor ez nagyobb lélegzetvételű munka lesz.
Azt gondoltam megúszom valahogy a tetőkibúvók kitámasztásával, de akkor nem. ;)

...
Hát, mivel nem mond esőt, meg szelet mostanság, kinyitottam azért kettőt, meg a feljáró ajtaját, így ellentétes végén van alul egy lyuk, meg felül kettő. Ahogy megyek fel, érezni, hogy megy fel a levegő, valamit csak számít. Jelenleg tűző napsütésben a padlás padlóján a szigetelés felett 41 fok van és 27%os páratartalom. :) Persze, ez akkor mutatna jól, ha előtte zárt dolgokkal is lemértem volna.

Majd figyelem az előrejelzést, aztán becsukom, ha vihart jeleznek.. Bár sztem ha be is esik az eső, ebben a melegben 10 perc alatt felszáradna.. betonfödém meg úgyse ázik át könnyen. :) (azon a felén nincs szigetelés leterítve)

2013-06-17
21:32:34
Előzmény: tthom #41057#41060
tthom,

Az a cél, hogy nyitott legyen a padlás a két legtávolabbi ponton az uralkodó széliránynak megfelelően elhelyezett szellőzővel.

Úgy kell kialakítani, hogy ne tudjon beverni az eső.

A szél, ami az egyik nyíláson bemegy, az a másikon kijön.

2013-06-17
20:25:01
Előzmény: robert #41054#41057
robert,

igen, ez régi pala, 30 év körüli. De akkor a kutyaól szintén nyitottá teszi a padlást, nem? Eső, szélnyomás nem árt neki azon keresztül? Valamint a tető két ellentétes oldalára építenéd, vagy mindkét felére kettőt-kettőt?
2013-06-17
18:33:13
Előzmény: tthom #41052#41054
tthom,

A jelenleg kapható palákhoz van szellőzőelem is. Ebből elég sok kell a megfelelő szellőztetéshez.
Régi palához bádogból lehet hajlítani hasonlókat, amiket a talpszelemen és a gerinc közelében kell elhelyezni.

lehet, hogy egyszerűbb olyan -minimum fél négyzetméteres nyílással- két kis kutyaólat építeni a padlás két végébe, amelyek előtt annyira túlnyúlik a bádog, hogy ne verjen be az eső a rajtuk.

Láthatod, hogy 50 fok is lehet a padláson: http://biosolar.hu/forum/show/38481#38481 , érdemes hűteni!

2013-06-17
15:34:10
#41052
Üdv!

Arra lenne valakinek ötlete, hogy meglévő, palával fedett magastetőt miképpen lehetne kiszellőztetni? Konkrétan az egész padlást, hogy kisebb legyen nyáron a hőterhelése a lakásnak.

Jelenleg van egy padlásfeljáró a szabadból, ajtóval, valamint a kéményeknél van tetőkibúvó, olyan 4 db.

Gondoltam rá, hogy tetőkibúvókat kinyitom, a pala azért nem zár légmentesen és akkor felfele kimehetne a meleg. Na de mi van, ha esik az eső, vagy fúj a szél?

Egyáltalán mit szól a szerkezet ahhoz, hogy ha felül nyitva van? Nem kap bele a szél?

Van valakinek tapasztalata erről?

Köszönöm előre is.
2013-06-08
21:46:47
Előzmény: TTGabor #40989#40992
TTGabor,

Nálunk be van építve a tetőtér, de Anyukámnál is - mint nálad - hideg padlás van, és ott úgy fektettünk le 20 cm hőszigetelést, hogy néhol csak egy vékony gyapot fut rá a talpszelemenre, máshol semennyi.

A talpszelemen külső oldaláról sem szabad megfeledkezni! Ott a falon felfutó és a gerenda mellé fektetett anyagoknak találkozniuk kell.

A talpszelemen faanyaga ugyan gyengébb hőszigetelő, mint a kőzetgyapot, de annyira nem rossz, hogy komoly hőhíd alakulhasson ki. Az említett lakásban semmiféle párakicsapódás és penész sem tapasztalható.




A szellőző rés keresztmetszete lényeges, annak a rovására ne szigetelj.


2013-06-08
17:41:15
Előzmény: robert #40941#40989
"""
A "nálam" és a saját tapasztalat két különböző eset, két különböző ház.

Az a ház amiben én lakom a 80-as években készült.
Villanyszerelő iparosként sokat láttam a társ szakmák hibáiból, ezért nálunk minden a saját elképzelés szerint, saját kivitelezésben készült. Nem én találtam ki a megoldásokat, csak összeszedtem a jó és rossz példákat.
Persze még így is maradtak hibák!

Nálam a padlástér kiszellőztetése a Bramac cserepek hullámaiban bevezetett levegővel történik. Megpróbálom lefotózni, hogy madárfésű hiányában hogyan szűkítettem "verébmentesre" a levegő útját.
(Az építkezés idején még nem volt Bramac gyártás és választék az országban, még képviselet sem. Cseréphiány volt és esetlegesen hoztak be cserepet Ausztriából és Jugoszláviából is. Minden cserépelem fajtát másik városból hajtottam fel.)
Felraktam ugyan az akkori méretezés szerinti számú szellőző cserepet is, de később mégis meg kellett emelni a kúpcserepeket és kiszedni alóla a porhó ellen védő habszivacs (fekete színű, valószínűleg grafitos) "tömítést".
A szigetelést az akkor éppen a próbagyártást indító tapolcai üzemből szereztem maszek kapcsolat segítségével. Középkemény és járható, különböző vastagságú közetgyapottal van minden szigetelve.
(Abban az időben az üveggyapot használata lakóházban tiltott volt. Csak az iparban a hő-távvezetékeken alkalmazták gézzel letekerve és legipszelve.
A rákkeltő hatását azóta sem cáfolta meg senki. Igaz, a kőzetgyapotét sem!)
Pár év után meg kellett duplázni a járhatatlan födére terített kőzetgyapot szigetelést. Most 20cm vastag a biztosan nem összeső szigetelés, de még ez is kevés.


A másik házban egy lapostető alatt lett volna lehetőség szarufa magasságú nyílással megoldani a szellőzést.
Sajnos mégis le lett zárva. A kőműves és az ács hallani sem akart bármiféle szabad nyílásról a külső tér felé.
A padlástér felől ugyan nyitott ez a tér, csak nem tud átszellőzni.
Négy év és három tél után összesett és bepenészedett az üveggyapot. A tetőt megbontani nem lehet, mert össze lett építve a környező tető részekkel.
Sajnos belülről kell a teljes gipszkarton mennyezetet lebontani a szigetelés cseréjéhez.
Ha igaz, most majd ki lesz bontva minden szarufa köze is, hogy át tudjon szellőzni a szigetelés feletti 17cm magasságú szabad tér.

Hogy mit jelent a "szakszerű kivitelezés", nem tudom.
Egy biztos, mi a falhoz akartuk ragasztani a vízszintes páraszigetelést a gipszkarton felett, de a "mesterek" szerint tökéletesen elegendő azt felhajtani és a szigeteléssel a falhoz szorítani.
Ezeken és a belső felmenő teherviselő fő falak és a párazáró fólia találkozásánál van erősebben megrogyva a laza üveggyapot.
Gondolom, a pára és a párába ragadt por súlya is segített a tömörödésben.

A laza üveggyapotot tekercsben, a névleges vastagság 1/6-ra összenyomva szállítják. (Jó, ha állítva vannak a tekercsek és nem fektetve szállítják, tárolják, mint sokszor látható.)
Kibontva a tekercseket, még napok múlva sem érte el a 15 cm-es vastagságot. Nem tudom mennyi ideig szabadna tekercsben tárolni, hogy vissza tudjon rugózni 15 centiméteres vastagságúra.
Az viszont biztos, hogy a felső réteg súlya valamennyire összenyomja az alatta lévő réteget. És ez a tömörödés nem áll meg a leterítés után.

Ettől még a vastag de laza (összébb nyomódott) szigetelés is sokat javít a födém hőszigetelésén átszellőztetés nélkül is.
De, hogy mi lesz több év után?
Mivel minden háznak mások a gyenge pontjai, a direkt öszehasonlítás lehetetlen. Viszont az egyedi "hiba és sikeres jelenségeket" összevetve el lehet dönteni, hogy merre érdemes elmozdulni.

"""

Elkezdtem kialakítani a szellőző réseket ahogyan javasoltad, felmerült egy kérdés.
A födémre 20 cm üveg vagy közetgyapotot szeretnék tenni, azonban nem lesz-e abból gond, ha körbe a talpszelemenre nem teszek szigetelést? Nem fog-e ott hőhíd kialakulni és alul a lakótérben penészedni az a vonal?
Max. 5 cm-t rátudok futtatni a tetejére, de ha annál többet engedek rá, akkor az belülről eltakarja a rést amit hagytam, és így gondolom nem sok értelme van a szellőzőrésnek.
Egyébként ha nem hagynám ott azt a rést akár 10 cm szigetelést is rá tunék engendi a talpszelemenre.
A kérdés melyikkel csinálok nagyobb gondot, ha eltakarom a rést, vagy ha nem szigetelem le kellően felülről a talpszelement? Azt mindenképp elakarom kerülni,hogy a lakótérben legyen páralecsapódás, penészedés.
Nálad hogyan van ez megoldva?
2013-06-04
05:20:58
Előzmény: sándor #40942#40944
Nálad is van az eresz alatt szellőzőrés? És ennek ellenére mégis összeesett a szigetelésed? Akkor azt ajánlod inkább kőzetgyapotot vegyek üveggyapot helyett? Bár az jóval drágább :-(
Egyébként írtam vagy 10 ácsnak az ország különböző városaiba, és mind azt írta nem szükséges a párkány alatti szellőzőrés, ha normálisan megvan csinálva a tető (ez csak érdekesség képen írtam le).
Idézek:
1, "A szarufák közti lyukakat be lehet falazni nincs rájuk szükség szakszerű kivitelezés esetén."
2, "Szerintem ez esetben nem kell szellőzőnyílást hagyni a
lambéria és a fal között!"

Valószínűleg ennek szükségességét az tudja aki saját bőrén tapasztalja a hiányának következményeit.
2013-06-03
23:59:18
Előzmény: sándor #40942#40943
"Szerintem nem szerencsés a laza üveggyapot használata, de mit lehet tenni, ha az a legolcsóbb?"

Szerintem ez a legdrágább, mert megveszed aztán vehetsz mást helyette (így jártam én is...). A tekercses és a lépésálló szigetelés között találtam egy átmeneti megoldást a táblás kőzetgyapotot (Rockwool Multirock-ot, 810-840Ft/m2), nem lépésálló de nem esik össze, ez már időtálló.

2013-06-03
19:55:54
Előzmény: TTGabor #40939#40941
TTGabor,

Itt látható hogyan kell a kiszellőztetést kialakítani: http://biosolar.hu/forum/show/38645#38645

A padlástérben nem csak úgy jöhet létre túlnyomás, hogy a szél befúj, hanem úgy is, hogy zárt tetőtér mellett a külső légnyomás leesik.

2013-06-03
16:37:30
Előzmény: robert #40934#40939
És gondolom akkor a gerincnél is kell lennie résnek, hogy ami alul bemegy levegő felül ki tudjon menni? És a teljesen zárt padlástérnél, hogyan alakulhat ki ez a nyomáskülönbség, hisz ott be sem tud menni a szél ami nyomást keltene?
2013-06-03
07:25:03
Előzmény: sándor #40929#40935
"Egy zárt padlástérben a födémre fektetett (laza) üvegyapot rövid idő alatt összesik. Javíthatatlan lesz, a feladatát többé nem tölti be."

Szerinted ez mennyi idő alatt történik meg ?

Mert nálunk 3-4 éve az van fenn leterítve - tekercses üveggyapot - és nem ezt tapasztaltam. (már 1x mértem)
De majd megint felmegyek és megmérem...
2013-06-03
06:46:15
Előzmény: TTGabor #40933#40934
TTGabor,

Minél több a rés, annál gyorsabban egyenlítődik ki a nyomáskülönbség, vagy ki sem alakul.

Abból is adódhat probléma, ha csak az egyik oldalon van egy nagy méretű nyílás, ami szemből kapja a szelet, a másik oldal pedig zárt. Ilyenkor nagy torlónyomás alakulhat ki.

2013-06-03
05:15:49
Előzmény: sándor #40929#40933
"""
Ha megengeded megpróbálok segíteni.
Két részre kell bontani a födém/padlás átszellőztetését.

Az első az ereszvonali résszellőzés, a fólia és a cserép közötti átszellőzős.
Sajnos a fólia és a cserép között nincs számottevő légáramlás, tehát átszellőzés sem.
Abban a keskeny és még a kiemelő lécezés mellett is alacsony térben állandóan egyenletes a hőmérséklet. Alul és felül is.
Nem tud a kéményhatás kialakulni.
Hiába alul a madár-fésű, felül, de nem a gerincnél a kicsi keresztmetszetű szellőző cserép akár minden szarufaközben.
A bejutott nedvesség ugyan elpárolog, de a kijutása csak esetleges. Általában a faanyag veszi fel a párát és ez idővel meg is látszik rajta.

A padlástér átszellőzéséhez javaslom nézzél meg régi házakat.
Kivétel nélkül mindenütt van szellőző nyílás a végfalakon, de ami fontosabb, sűrűn vannak szellőző ablakok a padlásszint magasságában az emelvényfalon.

Egy padlás akkor minősül jól átszellőzöttnek, ha ott a hőmérséklet télen és nyáron sem tér el nagy mértékben a külső léghőmérséklettől.
Ez a régi házaknál biztosított volt.
A bajok az új építéseknél ott kezdődtek, amikor "veréb-deszkázással" lezárták a be nem falazott, szarufa magasságú rést a koszorú és a cserép között.

A régi házaknál, magas padlás esetén több szellőző "dísz-elem" is volt a gerincen, vagy a gerinc közelében. Ezért tudtak a nagy padlásterek át és kiszellőzni.

Egy zárt padlástérben a födémre fektetett (laza) üvegyapot rövid idő alatt összesik. Javíthatatlan lesz, a feladatát többé nem tölti be.

Nem elhanyagolható szempont, hogy a szellőztető nyílások akadályozzák meg erős szélben a tető két oldala között kialakuló légnyomás különbség miatt, hogy a padlástér túlnyomása "rúgja le" a szél utáni oldalon az első cserepeket.
Egy jól megépített tetőről az első cserepeket a vihar nem kívülről bontja meg. A belső nyomás emeli fel őket, ezért tud a szél belekapni.
Sok fotón látható, hogy nem a szél támadási oldalán hiányzik a legtöbb cserép, hanem az ellenkező oldalon.
Ez a repülőgép szárny jelenség.

Egy rendesen átszellőztetett padlás sokkal védettebb a viharokban, mint a lezárt tetők.
Nem akarok általánosítani, de a hiradásokban látható, hogy a zárt palatetőket bontja meg először a vihar, utána a teljesen (a kúpcserepek alatt is egybefüggő fóliázású) zártra fóliázott tetőket. Sajnos ezeknél már a betoncserepek súja sem nyújt biztonságot.
"""

"Egy jól megépített tetőről az első cserepeket a vihar nem kívülről bontja meg. A belső nyomás emeli fel őket, ezért tud a szél belekapni."
Akkor, ha van rés nagyobb az esély arra, hogy belüről a nyomás lenyomja a cserepeket, vagy pont fordítva, kisebb az esély rá?
2013-06-02
09:02:32
Előzmény: robert #40908#40911
Köszi a válaszokat, meggyőztél, hagyni fogok szellőzőrést körbe a homlokzati falon, aztán remélem utólag majd nem bánom meg. Azért jártam így körbe a témát, mert akivel eddig beszéltem mindenki ellenezte, és hülyeségnek tartja, illetve egyetlen egy házon sem láttam még ilyet (szerintem a Mi házunk lesz az egyetlen a városban amin lesz ilyen :-)), kivéve amit Te tettél fel képeket, és a neten sem találtam erről a fajta szellőztetési módról semmit sem, csupán ezen a fórumon egy-két hozzászólást(pedig elég sokat keresgéltem). Vagy csak ennyire nem érdekli az embereket a beépítetlen padlástér szellőztetése :-)
Az ereszvonali szellőzés nem volt kérdéses, mert arról rengeteg leírást találtam, és mindenhol írják, hogy szükséges.
2013-06-02
06:29:33
Előzmény: TTGabor #40904#40908
TTGabor,

A pára a lakásból jön és a hideg tárgyakon lecsapódik.


2013-06-01
20:01:51
Előzmény: robert #40898#40904
És ezen a résen keresztül kintről, a szabadból nem juthat be a párás levegő, és csapódik le a hőszigetelő tetején?
Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés - Magastető  =>  Hőszigetelés kiszellőztetéselapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva