English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Fűtés - Padlófűtés  =>  Padlófűtéslapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2015-10-15
10:39:17
#49387
>>>>-- gyurma mondta:
Padlófűtés beszabályozásához kérnék segítséget.

Eddig úgy használtuk, hogy sehol nem volt thermofej, csak a gyűjtő szelepeivel állítottam, illetve leginkább nem állítottam.

Most megvettem a thermofejeket, korábban azt mondtátok, hogy az osztóra érdemes tenni őket, nem a radiátorra.

Viszont abban kérném a segítségeteket, hogy külön áramlás- és hőmérő híján hogyan érdemes nekiállni a beállításnak? Sajnos az egyik legrövidebb kör a leghidegebb, ráadásul a fürdőszoba az, a ház sarkában.

A radiátoros körnél ugye most nyilván a legnagyobb radiátoros helyiségben van a legmelegebb, ezt viszonylag jól be tudom lőni, arra gondoltam, hogy a leghidegebb sarokhelyiségbe nem teszek fejet, mert az úgyis mindig nyitva van.

A padlófűtésnél hasonló a helyzet.

Hogy érdemes nekiállni?


--<<<<



>>>>-- zsezse mondta:

nem teljesen ertem, mit szeretnel csinalni.
az egyszeru manualis termofej lenyege, hogy a radiator szelepre raultetve "méri" a szoba homersekletet es szabalyozza az ataramlo vizmennyiseget, igy probalja meg allando szinten tartani a helyiseg homersekletet. (elso kep)




a padlofutes elosztora ertelemszeruen ilyen fejet nem rakhatsz, mert ugye nem az osztonal levo homersekletet szeretned beallitani, tehat oda olyan fej kell, ami csak beavatkozik, de a meres a szobaban tortenik.

ezt elektromos termofejnek hivjuk (masodik kep)





na most ha ilyet raksz az osztora, akkor a helyisegekbe kell egy termosztat, ami meri az adott helyen a homersekletet es valahogy visszajelez az oszton levo fejnek, hogy nyisson. Ha legalabb 1 fej nyitva, akkor mennie kell a kazannak/szivattyunak.

mivel a padlofutes lassu reagalasu feluletfutes, igy egyreszt maximalnod kell a padloba meno viz homersekletet, masreszt olyan termosztatokat kellene felszerelned, ami ezt le tudja kezelni.

a pontosabb szabalyzas erdekeben magaban a padloban is szoktak elhelyezni erzekeloket (vegszukseg eseten a padlo feluletere rogzitenek egy szenzort)

a sajat peldamnal maradva: en nem csinaltam helyisegenkenti szabalyzast a padlofutesnek, mert egy hazban ezek jo esetben egy legternek szamitanak es nem sokat nyersz, ha par fok elterest tartasz 1-2 helyiseg kozott. en ugy oldottam meg, hogy a leghidegebb helyre (konyha) tettem egy homerot a padlo homerseklet figyelesere es a levego homerseklet figyelesere.
figyelem a maximum es minimum padlo homersekletet. Ha a levego homerseklete nem eri el a beallitott erteket, akkor a padlot a maximum homersekleten tartja (mondjuk 28C), ha eleri, akkor a padlot a minimum homersekleten tartja (25-26C)
ezt napi 24 oraban, igy nincs kilenges, egyenletes a homerseklet egesz szezonban. Ez kb 22-23Cot jelent a lakasban. a futovizem fix 30-32 fokos. mivel nincs szukseg gyors felfutesre, csak folyamatos szintentartasra, ezert ez az ertek teljesen elegendo, energiatakarekosan tud dolgozni, egyenletes felulethomersekletet biztosit.

ha 25 foknal lejjebb engedem a padlot, akkor mar kellemetlen rajta jarni, hidegnek erezzuk - sokat jarunk mezitlab -, ezert mi fontosabbnak tartjuk ezt az erteket, mint a levego homersekletet.
ha a leghidegebb helyiseget beszabalyoztam, akkor meg az oszton kezzel tudom allitgatni, ha esetleg valamelyik kor tulfutene (pl furdoszoba)

--<<<<



>>>>-- gyurma mondta:
Jogos, köszönöm, akkor ezek szerint eleve rossz a kérdés.

--<<<<



>>>>-- zsezse mondta:
pont most foglalkoznak vele az egyik oldalon

www.vgfszaklap.hu/lapszamok/2007/oktober/padlofutesi-rendszerek-kialakitasa-es-korszeru-szabalyozasa

elolvastam, szerintem kicsit regimodi, aki irta (csak radiatoros futest emleget mellette kiegesziteskent)

illetve tovabbra is tartom magam ahhoz, hogy alapvetoen a padlo homersekletet is erdemes figyelni, nem csak a levegot.
--<<<<




szocsmarciVálasz erre
2015-05-11
07:35:29
Előzmény: tutibor #48645#48647

>>>>-- tutibor mondta:<br>Az lenne a kérdésem, hogy tisztán padlófűtés esetén a nyitott vagy zárt rendszerű üzemeltetés a jobb?<br>600 m , 10 kör 1/2-es csővel.<br>--<<<< <br><br><br><br>
>>>>-- szocsmarci mondta:<br>Zárt rendszer jobb, ha nem írja felül valami kötelezően alkalmazandó szabály - pl. vegyes kazán. <br>De akkor is, hőleadó oldalról a zárt megoldás a jó.<br>--<<<< <br><br><br><br>
>>>>-- tutibor mondta:<br>Zárt rendszer alatt mekkora nyomást értesz?<br>Illetve egy 60 l-es rendszerhez mekkora tágulási tartály kell?<br>--<<<< <br><br><br><br>
>>>>-- szocsmarci mondta:<br>A zárt rendszer azt jelenti, hogy fűtővíz nem érintkezik a szabad levegővel. Nyilván ez magasabb nyomást jelent, ami a gyakorlatban 0,3-0,5 barral több, mint a rendszer statikus nyomása, és ha melegszik a rendszer, akkor ez az érték még felmehet 1-2 barral. A padlófűtéscsövek bőven el kell bírják.<br>A méretezésről és a zárt tartályok elméletéről itt találsz többet: www.hobbielektronika.hu/forum/getfile.php?id=166112<br>Egy 60 literes padlófűtéshez hasraütéssel 10-14 literes tágulási tartály kell.<br><br>Pontos méretezés: www.vizfarago.hu/zart-tagulasi-tartalyok-meretezese/ - a végén egy Exceles program van.<br>--<<<< <br><br><br><br>
2015-04-16
21:17:41
Előzmény: dsteel #48541#48551
>>>>-- dsteel mondta:<br>Sziasztok, van egy Honeywell CM67-em, ami tudom, hogy elég jó termosztát (volt legalábbis valamikor, most már vannak jobbak gondolom.). Az a bajom vele, hogy nagyon hangosan kattan benne a relé, ami eléggé idegesít. Gondolkodom egy új termosztáton. Padlófűtésem van állandó 21 fokkal, soha, egyszer sem nyúltam hozzá a hőmérsékletszabályozáshoz és időablak sincs beállítva, mert padlófűtésnél (tapasztalat szerint is) semmi értelme állítgatni. Olyan termosztát kéne nekem tehát, amin akár időablak sincs, órát, percet sem kell mutatnia. VISZONT, mivel padlófűtést vezérel, el kéne kerülni a túlfűtést a nagy hőtehetetlenség miatt. Ez a honeywell hajlamos volt 0,5 C fokkal túlfűteni, ami nem a világ, de jó lenne, ha az új nem fűtene túl. Ilyen paraméterekkel tudtok ajánlani termosztátot - persze viszonylag olcsón? Nem szeretnék padlóérzékelőset,mert akkor gondolom bontani kell. Köszönöm a választ.<br>--<<<< <br><br><br><br>
>>>>-- szocsmarci mondta:<br>Szia<br>Az igazi padlófűtés szabályzó méri a felületi hőmérsékletet is, enélkül szinte lehetetlen szabályozni a szoba hőmérsékletét. Vagy pedig a külső hőmérsékletet méri, és az alapján tud korrigálni a belső hőmérséklet alapján, de ez a megoldás nálad valószínűleg nem jöhet szóba, mert akkor már említetted volna ezt a lehetőséget is.<br>Létezik infrás hőmérséklet érzékelővel ellátott termosztát is, ami ráadásul rádiós. Ez nem olcsó, és kell hozzá egy fogadó egység is, ami több kört is képes lekezelni. Danfoss gyártmány, a kettő együtt 100.000 Ft.<br>

<br>Lehet, hogy létezik más márkájú infrás termosztát is, de nem találtam ilyet a neten.<br>Valószínűleg valami PID-es, öntanuló termosztát lesz jó a Te esetedben, ezek szoftveresen korrigálnak, és igyekszenek követni a beállított hőmérséklet értéket.<br><br>--<<<< <br><br><br><br>
>>>>-- zsezse mondta:<br>ez az infras mero nagyon jo!!<br>en sima DS1820asokat ragasztottam ra a padlolapra a szekreny alatt, ez kb jol mer, de az igazi valoszinuleg a betonba agyazott lett volna.<br><br>tobb eves tapasztalatunk, hogy nekunk fontosabb a padlo egyenletes homerseklete (ez a mi meronk szerint 25.5-26C-ot jelent), mintsem a levego homerseklete, de mi mezitlab jarunk a padlon. igy nem meleg, de nem is hideg, inkabb az a langyos es a hideg kozott van. ha ennel hidegebb, akkor mar nem erezzuk jol magunkat, barmilyen meleg is a levego.<br>--<<<< <br><br><br><br>
>>>>-- dsteel mondta:<br>Köszönöm a választ, utánakeresek. Nincs kinti hőmérséklet érzékelőm, ez az infrás jó lehet, bár elég húzós az ára.<br>--<<<< <br><br><br><br>
>>>>-- nadtom mondta:<br>Nálam is csak padlófűtés van, hasonló problémám volt. Siemens öntanuló szabályzókat vettem, nagyon elégedett vagyok vele. <br>Van rádiós és vezetékes is: <br>www.siemensbolt.hu/16977-siemens-rev24-ntanul-nyomgombos-szobatermosztt.html<br>--<<<< <br><br><br><br>
2015-02-21
23:12:10
#48396
zsezse:
lépcső padlofuteset hogyan szoktak megoldani?



medig:
Nem tudom, hogyan szokták, de van pár gondolatom...

Gondolom vasbeton lépcsőről beszélünk...

Gondolom nem az lenne az értelme, hogy 21 fok helyett 24 fok legyen, hanem hogy mondjuk 27-30 fokos a felületi hőmérséklete.

A lépcső macerás téma, mert a jó rétegrendet, techonógiát esztétikát nehéz lesz összehozni. Újépítésű lépcsőnél egyszerűbb, meglévő macerásabb.

A. Legegyszerűbb, ha nem ragaszkodunk a vízes rendszerhez, akkor elektromos fűtőszőnyeg kerül lerakásra. Energiatakarékosság miatt valamennyire le kell hőszigetelni a lépcsőfokokat, ne tarolós legyen hanem gyors felfűtésű. Szerintem 4-5 centi plusz rétegben már megoldható.

B. Vízes rendszerben, hasonlóan mint a A.-nál csak falfűtéscsővel. Macerás része hogy hogyan oldható meg a gyüjtőbe, gerincbe kötés, hol elvezethető a gerinc. Esetleg rézcsöves technológiai szóba jöhet, 5-8 mm-es rézcsővel, 15-18 mm-es gerincbe kötve keményforrasztással. Persze a réz nem olcsó.

C. Ha van lépcsőnek hátoldala, akkor az lenne megfűtve magas előremenővel, hogy meglegyen idővel a felületi hőmérséklet. Persze a hátoldalt lehőszigetelve, ne arra adja le a hőt. (Új építésnél kapásből a lépcső-szerkezet fűthető.)

D. Esetleg valami hősugárzóval, infrapanellal a lépcső felett, a lépcsőfelület meg hőelnyelő anyagú, bevonatú. Gondolom ilyesmire is van lehetőség. Nem biztos hogy működik és ráadásul pörgeti a villanyórát.

Szóval csak pár gondolat,-a kibicnek semmi sem drága alapon-, amíg nem érkezik post a gyakorlati megoldásokról.



szocsmarci:
Gyakorlati tanácsból nem sok fog érkezni. Én még nem láttam lépcsőn padlófűtést, de elvileg megoldható.
A vizes módszert el kell felejteni, nem lehet olyan szögben megtörni a csöveket, mint ahogy a lépcsőt. A hátoldalát leszigetelni túl macerás, és belső térelválasztókat nem szokás hőszigetelni. De ha alulról fűtenéd, akkor falfűtési csőben kellene gondolkodni, a kilégtelenedés miatt.

Marad az elektromos fűtésű padlószőnyeg, de úgy tudom azokat sem lehet korlátlanul vágni, és hajtogatni.
A lépcső kívül esik az általános tartózkodási zónán, ilyen szempontból nézve alárendelt helynek számít.



Gyuri:
Esetleg az egész lépcsőt alulról fűteni? A lépcső, alsó oldala sima.
Mondjuk a falba iszonyat mennyiségű hőt vezethet el minden esetben, ha az egyik oldala falon van rögzítve.

Update: Most látom, hogy kettővel lentebb már elhangzott az ötelt :)



zsezse:
nalunk mar fa lepcso van, de anno sokat gondolkodtam azon, hogy lehetne megoldani hidegburkolat eseten

a falfutes cso is jo otlet illetve az alulrol futes is.


2014-12-22
09:34:03
Előzmény: zsezse #48045#48046
>>>>-- Gyuri mondta:
Sziasztok.
Épületgépészem azt ajánlotta, hogy a fürdőszoba törölközőszárítós radiátor visszatérő csövét forgassuk bele a padlóba, és a fürdőszobában legyen padlófűtés. Mi a véleményetek?

Ez hány centi talajszint emelkedést jelent? Az épület gépész azt mondta max 5 cm.
--<<<<



>>>>-- szocsmarci mondta:
Nem szabályos (szabványos), de gyakorlati példa van rá, kedvező tapasztalatokkal.

Ha teszel alá hőszigetelést, akkor azt is bele kell számolni, emiatt az 5cm nem lesz elég. Ha van már alatta hőszigetelés, akkor nem kell-, de az 5cm akkor is sovány lesz: 6cm beton + járólapozás.
--<<<<



>>>>-- Gyuri mondta:
Alatta beton van, a beton alatt vagy 5-10 cm perlit. (azaz undorító fehér por)
max egy hőtükröt akar alá rakni.
Valamilyen speciális "beton" lesz rajta, és arra lesz járólapozva.

Kevés?
--<<<<



>>>>-- szocsmarci mondta:
1. A hőtükör semmit nem ér érintkező felületek közt Erről bővebbet Róbert tud mondani, és elhiszem, amit Ő állít.
2. Nem akarok vészmadárkodni, de a gyakorlatban a "speciális" beton azt jelenti, hogy a szokásos C6 helyett C6,1 minőségűt tesznek - elméletileg nincs is ilyen beton, csak jeleztem, hogy egy lapáttal több cementet tesznek bele.
Ha rendesek, akkor folyósító szert öntenek a betonba hogy jobb legyen a cső hőleadása a beton felé. Ez elvileg szilárdabb betont ad, csökkenti a repedezettségre való hajlamosságot, de legfőképp segíti a bedolgozás minőségét.

Az 5-10cm perlit hőszigetelésre nem tudok mondani semmit. Ez függ a minőségtől, bedolgozottságtól, tömörödöttségtől, stb. . Az 5cm vastag perlit biztos kevés szabvány szerint, de a 10cm még lehet jó. (hővezetési ellenállás: 1,25 m2K/W talajra fektetett padlófűtés)
--<<<<



>>>>-- Gyuri mondta:
A speciális betont a festő javasolta. Azt mondta utána nézz, hogy mit vegyek meg neki...
A fürdőszoba alatt pince van.
--<<<<



>>>>-- szocsmarci mondta:
www.epitoanyagcenter.hu/shop/product/15/murexin-hv-05-esztricholaj-futott-esztrichekhez-5kg.html
Talán lehet kisebb kiszerelésben is kapni.

Pince, vagy talaj - mindegy padlófűtés szempontjából, a szabvány egyaránt 1,25 m2K/W .
--<<<<



>>>>-- Gyuri mondta:
Bekerült a fürdőszobába a padlófűtés. A falon látható a törölköző szárítós radiátor kivezetése, és annak a visszatérő ága lett beforgatva a padlóba.
Hőtükör, rajta beton vas, és azon a hanco cső.
5 cm esztrich beton került rá, körbe a fal mellett szigetelés.
Nem kis gondban vagy a szárítással, mivel csak felfele tudja a vizet kipárologtatni.








--<<<<



>>>>-- zsezse mondta:
milyen vizre gondolsz?
elmeletileg ugye a szerelobetonnak szaraznak kell lennie, mielott rakerul a folia.
--<<<<



>>>>-- Gyuri mondta:
Erre a fóliára és cső vezetékre került még 5cm esztrichbeton, na az nehezen szárad. Szilárdnak szilárd, de a tetején itt ott megjelennek víztócsák.
--<<<<




2014-11-15
12:46:10
Előzmény: szocsmarci #47749#47752
Köszönöm!

Azt hiszem értem a levegő problémát, viszont nem nagyon látom a megoldást, vagy számíthatok rá, hogy idővel az áramlás "kihordja" a levegőt?

Gyakorlatilag a meleg padló probléma megoldódott 20.5 fokos termosztát állásnál.

Hamarosan gyarapodik a család, így nem is lesz pár évig kérdés a nappali fűtés :)
szocsmarciVálasz erre
2014-11-14
14:57:23
Előzmény: gyurma #47745#47749
1. tipikus hiba, hogy a visszacsapó szelepet nem nézik légtelenítési lehetőség szempontjából. Egy új szelep annyira jól zár, hogy a levegőt sem engedi át.

2. http://biosolar.hu/forum/1974/47407/view#47407

3,. padlófűtésnek nagy a tehetetlensége, ezért nem biztos, hogy nappalra le kell kapcsolni. Ha jól emlékszem még a régi termosztátod van fenn, ami szinte biztos hogy nem öntanulós. De az is lehet, hogy az sem oldaná meg a feladatod önmagában, mert ha jól veszem ki a szavaidból, Neked a komfort a meleg padlót is jelenti, nemcsak a szobahőmérsékletet. Egy szobatermosztát pedig csak azt méri.
szocsmarciVálasz erre
2014-11-14
14:51:58
Előzmény: gyurma #47744#47748
Csak egy visszcsapó kellett volna tenni a padlófűtés előremenőbe (még a bypass elé), és tiltani a szivattyút. Ekkor a másik szivattyú nem fog keringtetni a padlófűtésen keresztül, és a padlófűtési szivattyú sem szívje meg a vizet a radiátorokon keresztül, ha ott is van visszacsapó.

Lehet hogy félreérthető voltam, nem a szivattyú tiltásával kell megakadályozni a nem kívánt áramlást, hanem visszacsapó szelepekkel, csak közben tiltani kell a szivattyút.
2014-11-14
12:07:38
#47745
Lenne még néhány kérdésem...

1. Került a rendszerbe egy visszacsapó szelep, amit közvetlenül a kazán előremenő kivezetésére tekertem. Erre azért volt szükség, mert folyamatban van egy vegyes-tüzelésű táplálása is a rendszernek, és amikor az nyom, akkor ez a visszacsapószelep védi majd a kazánt.

A problémám az, hogy amikor működik a kazán, akkor csörgést hallok, ami azt gyanítom, hogy ennek a visszacsapó szelepnek a csörgése. Nagyon hasonlít arra is, amikor levegős a rendszer. Automata légtelenítők vannak az osztó gyűjtőn, a kérdésem, hogy a kazánon (Victrix 26kW) találok légtelenítési lehetőséget? Kicsit tartok a kavitációtól, hosszú távon nem jó, ha csörög. Ha nem a levegő miatt, akkor mitől csöröghet még egy ilyen rugós szelep?

2.A következő kérdés, hogy betettem a vegyestüzelésű kazán lehetősége miatt egy 12literes tágulási tartályt pluszba, de nem tudom, hogy ennek mennyire fújjam a légzsákját? Egyelőre még nem nyitottam ki a csapot, ami ráengedi a rendszert, szóval még üresen tudom beállítani.

3. Az utolsó kérdésem, hogy mi a tapasztalatotok, mennyire érdemes hagyni lehülni a padlót, amikor senki nincs otthon? most gyakorlatilag csak este és reggel kapcsol be, de nem vagyok benne biztos, hogy ez a gazgaságos.

köszönöm szépen!
2014-11-14
11:54:19
Előzmény: szocsmarci #47719#47744
Szia!

Köszönöm.

jelenleg még játszom vele, de még nem értem el a 40 fokot, és már egész kellemes az érzés mezítláb, ha legalább 30 percet megy a padlókör.

Ami fura, hogy a legkisebb szivattyúfokozaton is megvan a 6-8 fok különbség, a legmagasabb fokozat pedig majdnem 6x annyit fogyaszt, mint a legkisebb.

A motoros szelep-sivattyú dolgot kifejtenéd? Bár nincs jelentősége már, de érdekelne, hogy hogyan lehet egy a kazán által nyomott kört egy szivattyúval lezárni? Hogy néz ki egy ilyen elektromos tiltás?
2014-11-14
11:50:08
Előzmény: takyka #47717#47743
Szia!

köszönöm a választ. A ház még nincs kívülről hőszigetelve, az átcsúszott jövőre, sajnos ez a falak mentén nagyon erősen érezhető is a padlón.

Félretéve a korábbi elvárásaimat úgy döntöttem, hogy amikor a parketta már hidegebb egyértelműen a hidegburkolatnál, akkor már bőven jól állunk, és ez bekövetkezik.


szocsmarciVálasz erre
2014-11-11
14:55:42
Előzmény: gyurma #47714#47719
A padlófűtés előremenőjét akár 40-45°C-ra is lehet állítani. A felületi hőmérséklet (padlón) legyen 29°C alatt, a fürdőben 33°C.

A padlófűtési szivattyút pedig úgy kell beállítani, hogy a padlófűtés visszatérő hőmérséklete 6-8°C-kal legyen hidegebb az előremenőnél. Nagyon valószínű, hogy nem a legkisebb fokozat lesz ez, és nem is az autoadapt, inkább a legmagasabb fokozat, azaz a CP2.

A padlófűtés termosztátra nem tudok semmit mondani. A kazán nem tud lemodulálni nagyon kis teljesítményre, ezért nem biztos, hogy létezik a régi termosztátnál jobb megoldás.



Ui1: lehet Takykának igaza van, de egy próbát megér. Feljebb is lehet tekerni a termosztátot 20°C-nál.
Ui2: felesleges volt motoros szelepet tenni a padlófűtési részhez, elég lett volna egy elektromos tiltás a szivattyúnak.
2014-11-11
13:33:17
Előzmény: gyurma #47714#47717
Szia,

Örülök, hogy összejött a dolog. Sajnos rossz hírem van langyos padlóval kapcsolatban, felejtős. padlófűtés = kellemesen langyos asszociáció (meg a porlebegtetés emlegetése) a régi időkből származik, amikor hőszigetelést hírből sem ismerték.
Egy kicsit is jól szigetelt házban nem lesz langyos a padló anélkül, hogy túlfűtenéd a helyiséget. Ez alól kivétel talán az a néhány nap, amikor a leghidegebbek vannak. Hiába játszol az előremenő hőmérséklettel, szivattyú szállítási teljesítményével, magasabb felületi hőmérséklet nagyobb lesugárzott teljesítményt jelent, amire neked (szerencsére) nincs szükséged.


T.

2014-11-11
11:54:45
#47714
Sziasztok!

Talán emlékeztek, másfél éve segítettetek padlófűtést tervezni, kivitelezni(ezúton is köszönöm!).

Tavaly már ment télen, de csak temperálási és teszt céllal, most vált élessé a teszt.

A lakás úgy néz ki, hogy egy 1 emeletes családi ház, első emeletén lévő 70m2-es lakás hossztengelyén ketté van osztva, jobb oldalon van 3 lakó helyiség radiátorral, parkettával, bal oldalon pedig hidegburkolat és padlófűtés.

A vezérlést tekintve egy Victrix 26kw Immergas kazán van fent, erre csatlakozik a radiátor osztó-gyűjtő, előtte van egy motoros elzárószelep, és egy vezeték nélküli termosztát van a radiátoros helyiségek egyikében.

A padlófűtés-körön egy ESBE szelep és egy Grundfos Alpha2 szivattyú van, és természetesen ezt a kört is egy motoros szelep nyitja-zárja.
Ezen az oldalon fent maradt a régi rendszerből egy fix fali termosztát a melegebb oldalon (tehát nem a külső falon).

A vezérlés 2 relével azt a kört és a segédberendezéseket indítja el a kazánnal, amelyik termosztát kapcsol.

A gondom az, hogy a lakásban viszonylag hamar olyan meleg lesz, hogy a padlófűtéses oldalon is lekapcsol a termosztát, viszont a padló érzésre nem meleg, tehát nem az a mezítláb sétálgatós, lábmelengetős érzés.

A padlófűtés előremenője egyelőre még 34-5 fok körül van, mert nem akartam hirtelen felhúzni, a kérdés, hogy meddig érdemes emelni?

Kompenzálandó a radiátorok nagyobb hőleadását visszavettem az előremenő kazánvíz hőmérsékletet 40 fokra, azt gondoltam, hogy így egy kicsit eltolódik a mérleg nyelve a padlófűtés irányába. Valamit javult is a helyzet.

Gondolom, hogy a padlót nem nagyon érdemes hagyni kihűlni, szerintetek mi a jó megoldás? Térjek át a fali termosztátról más vezérlőelemre? Folyamatosan nem szeretném járatni, de jó lenne, ha langyos lenne a padló.

A másik kérdés az, hogy milyen fokozatra érdemes állítani a padlófűtés szivattyúját? Én azt gondoltam, hogy nem érdemes nagy sebességre állítani, automatikus üzemben 12-14W-ot vesz fel.

Köszönöm!
villam64Válasz erre
2014-10-25
14:03:09
Előzmény: leho01 #47575#47577
Mint írta szocsmarci, nem a szelep mérete a döntő, hanem rendszer a ház hőigényével együtt. Ha kevesled a vta322-t, akkor vegyél vta372-t. Dupla áteresztő képességű. 1000 méter 16-os padlófűtés csőben 100 liter víz van. 15-ször fordul meg óránként, 4 percenként tesz meg egy kört. Persze az is számít, hogy hány kör van a 80 nm-en. Nekem kandallónál is jól működik a vta322 80 nm-en.
szocsmarciVálasz erre
2014-10-25
10:41:15
Előzmény: leho01 #47575#47576
Szia
Olyan nincs, hogy egy szelep valamennyi nm2-ig jó, az felett meg nem. A pontos számokat kellene ismerni - azaz a szivattyút, a szelep méretét (KVS értékét), padlófűtési vezetékek ellenállását, és a teljes kapcsolást. Ha ez megvan, akkor egy tervező megmondhatja, hogy jó lesz-e vagy sem.

Itt egy kapcsolás, ami megoldhatja, hogy jó legyen a kisebb szelep is - megnéztem ezt a szelepet, elég kicsinek tűnik átfolyásra (KVS = 1,5-1,6 m3/h). Még az 1"os is ennyit tud!



Ez a rajz akkor igazából jó, ha van mellette radiátoros fűtés is, ami magasabb hőfokon üzemel. A lényeg az, hogy a szabályzó szelep kevesebb vizet enged be (a Te esetben kevesebbet tud), de a termosztatikus szelep és a szivattyú közti átkötésen a megfelelő mennyiségű vízet tudja még hozzákeverni a szivattyú.

Ha ez nincs meg, akkor az fog történni, hogy egyes körök leállnak (a gyakorlatban jellemzően a távolabbi körök, amiket általában hosszabbra tekernek a szerelők), és a működő köröknél is nagy lesz a felületi hőmérséklet különbség kis távolságon belül - felmosás után csíkosan szárad a padló, vagy ha lépegetsz mezítláb, akkor az egyik lábad melegre lép, a másik hidegre.

Az a biztos, ha kicseréled egy nagyobb KVS értékűre, de ha már üzemel, akkor egyszerűbb egy átkötést betenni (22-es rézcső 3/4" ferdeszeleppel).

2014-10-25
09:24:05
#47575
ÜDV.Érdeklödenék használ e valaki vta 322 es keverőszelepet padlófűtéshez.Elvileg 50nm ig jó. Mi történik akkor ha mondjuk nekem 80 nm a padlófűtésem ? Milyen mellékhatásokkal számolhatok ? Nem fog müködni rendesen ?
2014-02-03
23:00:27
Előzmény: szocsmarci #45430#45472
Köszi a választ.
Kicsit ezzel is többet tudok.
Talán annyi a félreértés, hogy az 5,2kW beépített fűtési igény, nem az óránkénti fűtési igény.

Tibor
szocsmarciVálasz erre
2014-02-02
10:21:09
Előzmény: tutibor #45419#45430
Elméletileg a padlófűtési beton nem alkalmas puffernek, mert a felületi hőmérséklete nem változhat (ha kinn állandó a hőmérséklet). Gyakorlatilag 1-2-3°C eltérés lehetséges, az önszabályozás miatt.
Lásd kép, de nem a külső változik, hanem a felületi hőmérséklet. A lényeg ugyanaz.


Forrás: Viega www.viega.hu/xbcr/hu-hu/AWT_Band_3_Fonterra_Export_HU.pdf 181. oldal


A beton hőtárolása 100m2 felületen, 8cm vastag beton, dt=2°C.
Q = c * m * dt = 0,88 * (100*0,08*2300) * 2 = 32 384 KJ => 9 kWh
Tehát ha 6kW-tal fűtöd, akkor 1,5 órányi energiát képes betárolni. De ez az önkényesen felvett 2°C dt szerintem még így is nagy lesz, kompromisszumot kell kössél. Főleg a családoddal.

Ezekkel az egyszerű számításokkal az a baj, hogy alapvetően hibás. Ha hideg van kinn huzamosabb ideig, akkor a 6kW elmegy a ház fűtésére, és nincs mit betáplálni pufferként (akár a padlóba, akár egy vizes tartályba). A működést modellezni kellene több éves múltbeli adatokkal, hogy hogyan változik a külső hőmérséklet függvényében, és mikor melyik áram kell. Így lehetne pontosan meghatározni, hogy mennyi az éves fűtési költség.

A vezérelt áramos hőszivattyú csak talajkollektoroknál működhet, levegő kazánnál nem! Pont akkor fogod kapni az áramot, amikor gyenge a hatásfoka a hideg miatt.
De úgy todom van geotarifa is, az jó lehet neked hőszivattyúra.

2014-02-01
22:36:56
Előzmény: szocsmarci #45403#45419
Azért választottam a villanyt, mert nincs gáz a telken. Ha bevezetném, plusz kazán bő 1 M körül lenne. A levegős-víz hőszivattyú is hasonló áru. Ezzel szemben a villany fűtés termosztátokkal 85 e. Ami mind a háromhoz kell azt nem számolom.
Az éjszakai áram ára most 25,-ft. A gáz, és a hőszivattyú is kb 1/3 üzemelési költségű. De a magas bekerülési költség miatt 16-18 év alatt lennénk egálban.
Így ez volt a legkézenfekvőbb megoldás, és a legegyszerűbb is.
A pufferes dolgot nem értem. A padló betonját gondoltam puffernek + de. és du. is be-be kapcsol a vezérelt áram . Jut eszemben hogy lehet kiszámolni, hogy a padlóba hány kW hőenergia tárolható be?

Tibor

szocsmarciVálasz erre
2014-01-31
21:44:30
Előzmény: tutibor #45393#45403
Villannyal drága fűteni, még akkor is, ha kicsi a hőigény. Az éjszakai áram nem tudom, mennyibe kerül, de az egy kicsit javít rajta. De akkor lehet, hogy szükség lenne egy pufferre is.
Az alapvető elgondolás jó. 5 termosztát az öt helységben, ezek vezérlik az osztókon lévő fejeket, és ez indítja a kazánt.
Ha puffer lesz, akkor a a kazán a puffert fűti fel a maximumra. Nagy szerencse, hogy nem kell hatásfokkal, meg kazánvédelemmel számolni, csak a puffer méretét kell jól meghatározni.
Ha 5,2kW hőveszteséggel számolsz 24 órán keresztül, és 100-ról 40°C-ra hűl a puffer, akkor az 1782liter! Ebből még lejön az 5,2/6 aránya (Neked nagyobb a kazánod, mint a hőigény), azaz 1544liter. Ez sok, kompromisszumot kell kössél. Kisebb tartály, de cserébe nappali árammal is kell fűtsél. Jó lenne egy vegyes kazán vagy egy kandalló a hideg napokra.

A padlófűtésben keringő víz hőmérsékletét mindenképp célszerű a külső hőmérséklet függvényében szabályozni, akár van puffer, akár nincs => motoros szelep + szabályzó kell az osztó elé.

A térfogatáramokkal (5 vagy 25 liter/perc) nem kell foglalkozni, egy fordulatszám szabályzós szivattyú ezt önállóan elintézi. Most már csak ilyeneket lehet kapni a boltokban a papírforma szerint. Csak jól legyenek a körök méretezve - ha max 80m egy kör hossza, akkor már nem lehet nagy gond.
Ha a szivattyú csonkjain a nyomásnövekedés mindig konstans, akkor az egyes csöveken átáramló térfogatáram is állandó - függetlenül attól, hogy hány kör megy éppen.
2014-01-31
11:16:16
#45393
villam64, szocsmarci

Köszönöm a válaszokat.

Leírom a tervezett rendszeremet.
5,2kW a ház fűtési igénye.
Gáz nincs a telken, ezért, és a a kis fűtési igényért villany fűtésben gondolkodom.
Éjszakai áram.
Padlófűtés 8 kör (kb 11-13m2/kör), ebből 4 egy helyiségben (nappali konyha).
Villany kazán 6 kW (4 X 1,5kW). Beállítható előremenő hőmérséklet. 4 fokozatban állítható áramfelvétel (a kép egy 4,5kW kazánról készült).
Termosztát 230V max 16A-t kapcsoló padlószenzorral rendelkező érintőképernyős.
Ez lenne az öt helyiségben.
Terv: a termosztátok kapcsolják a szivattyút, és a körökön lévő mágnesszelepeket.
Még azon is gondolkodtam, hogy a 4 fűtőszálat is kapcsolgatnák.
Azt nem tudom megoldani, hogy ha 1 kör van nyitva akkor is pl: 5 l/perc vízáram legyen, és ha 5 kör van nyitva akkor is 5 X 5 l/perc vízáram legyen.
Vagy ez nem is fontos, hagy mennyen gyorsabban kevés nyitott körnél, a kazán úgy is leszabályozza a kazánon beállított hőmérsékletnél?
A véleményetekre vagyok kíváncsi.

Tibor









szocsmarciVálasz erre
2014-01-31
09:45:42
Előzmény: tutibor #45386#45391
A szobatermosztátot a referencia helységben helyezzük el. Itt mindig jó lesz a hőmérséklet, hiszen mi magunk állítjuk be. Ez a termosztát indítja a szivattyút, és vele együtt a kazánt.
Ha jól van méretezve a rendszer, akkor a többi helységben is kellemes lesz a hőmérséklet, de előfordulhat pár tized fokos, akár egy-két fokos eltérés is. Ekkor szokták azt csinálni, hogy visszaveszik a referencia helységben az áramlást az osztón (vagy a radiátorszelepen fojtanak), addig, amíg a többiben is meleg lesz.
Ha esetleg az padlófűtési osztóra teszel termoelektromos fejeket minden körhöz, akkor a legegyszerűbb a működés. A fejeket a szobákban elhelyezett termosztátok vezérlik - ezek általában közönséges on/off kivitelűek, és 24 vagy 220V-osak. Ha az egyik kéri a fűtést, akkor már indul a kazán.
- Az persze más kérdés, hogy általában a kazán nem tud lemodulálni egy kör teljesítményére, de akkor a kazánba épített vízhőfok termosztát leállítja a kazánt.
- A másik, hogyha direktbe van kötve a kazánnal a padlófűtés, akkor a kazán szivattyúja dolgozik rá az osztóra. A kazánszivattyú a legtöbb esetben sima szivattyú (2014-ben is), ezért az emelőmagassága állandóan változni fog. Ez nem elegáns megoldás, de működik így is. Főleg ha az osztón van tárfogat áram korlátozó is.
A szép megoldás az, ha a kazán alá kerül egy hidrováltó, és utána pedig egy szivattyú a padlófűtésnek. A szivattyúk energia fogyasztása valószínű nem csökken (hiszen plusz egy szivattyú kerül a rendszerbe), de még az is elképzelhető. Cserében a kazán tud dolgozni a saját maga ritmusa szerint, és a padlófűtési osztón is állandó nyomáskülönbség lesz.
villam64Válasz erre
2014-01-31
01:13:56
Előzmény: tutibor #45386#45389
A szivattyút a szobatermosztát vezérli. Nálam is így van, attól függetlenül, hogy a szobatermosztátos helyiségben is van a radiátoron termofej. Vagy, ahogy szokták vezérelni padlófűtéses rendszernél. Esetleg külön szivattyúkra gondolsz körönként?
1. Egy szobatermosztát vezérli a szivattyút és a kazánt, a kazán vízhőfokra kapcsol.
2. Több szobatermosztát vezérli a szivattyút és a kazánt, a kazán vízhőfokra kapcsol.
3. Több szobatermosztát vezérli saját szivattyúját és egy relét, mely működteti a kazánt, mely vízhőfokra kapcsol.
2014-01-30
23:06:33
Előzmény: villam64 #45372#45386
A finom beállítást értem, de a szivattyú honnan tudja hogy mikor kell mennie, és mikor nem?

Tibor
Biosolar Forum  =>  Fűtés - Padlófűtés  =>  Padlófűtéslapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva