Padlófűtés :: Biosolar Fórum

lapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16 következő »

monolit(755 eddigi hozzászólás) 2010-09-03 08:04:47
Ha sürgősen kellene a házat használni, akkor estrich betont célszerű alkalmazni. A víz egy részét egy folyadékkal helyettesítik (plasztifikál), így kevesebb víz kerül bedolgozásra. Tévedés hogy a víz mennyisége burkolásnál elhanyagolható, ugyanis a ragasztó úgy köt, hogy egy részét a vízmennyiségének elveszti, azt a beton elszívja. Célszerű jó minőségű flexibilis ragasztót alkalmazni, mivel a beton kötéskor zsugorodik. Ha sok víz marad a betonban, képes a páranyomás felválasztani a lapot az aljzatról (a ragasztót) ha mindenhol zárt a burkolat. Legalább a lábazat kerüljön fel később! Nemárt ezek miatt kivárni a 28 napot hagyományos betonnál, és locsolni az aljzatot. A későbbiekben megbosszulja ha nem így történik, porló repedezett beton aljzat, felváló lapokkal.link

monolit(755 eddigi hozzászólás)

2010-09-03
08:04:47

Ha sürgősen kellene a házat használni, akkor estrich betont célszerű alkalmazni. A víz egy részét egy folyadékkal helyettesítik (plasztifikál), így kevesebb víz kerül bedolgozásra.

Tévedés hogy a víz mennyisége burkolásnál elhanyagolható, ugyanis a ragasztó úgy köt, hogy egy részét a vízmennyiségének elveszti, azt a beton elszívja.

Célszerű jó minőségű flexibilis ragasztót alkalmazni, mivel a beton kötéskor zsugorodik.

Ha sok víz marad a betonban, képes a páranyomás felválasztani a lapot az aljzatról (a ragasztót) ha mindenhol zárt a burkolat. Legalább a lábazat kerüljön fel később!

Nemárt ezek miatt kivárni a 28 napot hagyományos betonnál, és locsolni az aljzatot. A későbbiekben megbosszulja ha nem így történik, porló repedezett beton aljzat, felváló lapokkal.link

takyka(57 eddigi hozzászólás) 2010-08-31 21:28:43
Köszi a hozzászólásokat. Megfontolom amit mondtatok. T.link

apeti_2(4 eddigi hozzászólás) 2010-08-27 11:35:45
Ja és fokozatos felfűtés. Több felfűtési, és lehűtési ciklus javasolt. Ha a beton megreped, akkor ott célszerű dilatációt berakni a járólapon is. Amúgy is 3-5 méterenként és ajtókban célszerű a dilatációt. Egy rendes burkoló ezt alapból tudja. link

apeti_2(4 eddigi hozzászólás) 2010-08-27 11:30:43
Szia! A száradásnak segít, de a kötésnek nem! Extrém esetben a beton meg is éghet. Ha "magadnak" lesz, akkor egyeztess a beonozós céggel. Szerintem 2 hét alsó hangon, utána meg már burkolható a járólap. Igazából parkettánál fontos, hogy ne legyen nedves. Péter link

zsezse(980 eddigi hozzászólás) 2010-08-27 10:34:09
tatyka nem vagyok szaki, csak valaki aki tul van ezen 2 eve: ugy emlekszem, mi kb 7-10 napot vartunk. 28 nap a hivatalos teljes kotese, de 10-14 nap is ugy t'om eleg, lehet, hogy kevesebb is. az elso felfutes burkolas elott azert is fontos, h megmutassa a beton, h hol dilettal.igy nem a lapot fogja repeszteni:) a felfutes fokozatosan (lassan) tortenjen es az uzemi homersekletre szerintem elegendo, esetleg minimalis tulfutes (?!) link

zsezse(980 eddigi hozzászólás)

2010-08-27
10:34:09

tatyka

nem vagyok szaki, csak valaki aki tul van ezen 2 eve:

ugy emlekszem, mi kb 7-10 napot vartunk. 28 nap a hivatalos teljes kotese, de 10-14 nap is ugy t'om eleg, lehet, hogy kevesebb is. az elso felfutes burkolas elott azert is fontos, h megmutassa a beton, h hol dilettal.igy nem a lapot fogja repeszteni:)

a felfutes fokozatosan (lassan) tortenjen es az uzemi homersekletre szerintem elegendo, esetleg minimalis tulfutes (?!)
link

takyka(57 eddigi hozzászólás) 2010-08-26 20:37:40
Sziasztok, Kedden készült az aljzatbetonozás a padlófűtéses helyiségeinkben. Mivel szorít minket az idő, ezért szeretnénk a lehető leghamarabb járólapozni. Különböző források 2-6 hét várakozási időt mondanak, hogy a beton nedvességtartalma lecsökkenjen a kellő szintre. Egyesek azt mondják, hogy a padló felfűtésével a "kiszáradás" felgyorsítható. Az volna a kérdésem a hozzáértőkhöz, hogy mennyit kellene várni, illetve ha a felfűtés tényleg segít, akkor azt milyen ütemezéssel és hány fokra történjen? Köszönöm, T.link

takyka(57 eddigi hozzászólás)

2010-08-26
20:37:40

Sziasztok,

Kedden készült az aljzatbetonozás a padlófűtéses helyiségeinkben. Mivel szorít minket az idő, ezért szeretnénk a lehető leghamarabb járólapozni. Különböző források 2-6 hét várakozási időt mondanak, hogy a beton nedvességtartalma lecsökkenjen a kellő szintre. Egyesek azt mondják, hogy a padló felfűtésével a "kiszáradás" felgyorsítható.
Az volna a kérdésem a hozzáértőkhöz, hogy mennyit kellene várni, illetve ha a felfűtés tényleg segít, akkor azt milyen ütemezéssel és hány fokra történjen?

Köszönöm,

T.link

sándor(1016 eddigi hozzászólás) 2010-08-05 09:23:07
zsezse! Hát egyszerűbb lenne, mint egy kazánt imitálni. Viszont a bojlert át kellene kötnöd nappali áramra. A termosztátját leszabályozni 40 fokra és hideg vízzel indítani a folyamatot. A gatyád rámegy majd egy egynapi próbára, viszont megéri, ha biztosra akarsz menni. A mostani nyári hőmérsékleten, elég egy szakaszos próba üzem is, nem kell folyamatosan fűtened, hogy lásd az eredményt. A hálózati nyomást el kell viselje a rendszer. A tágulás a bojlernél megoldva. Más mi lehet még? Start. link

sándor(1016 eddigi hozzászólás)

2010-08-05
09:23:07

zsezse!

Hát egyszerűbb lenne, mint egy kazánt imitálni.
Viszont a bojlert át kellene kötnöd nappali áramra. A termosztátját leszabályozni 40 fokra és hideg vízzel indítani a folyamatot.
A gatyád rámegy majd egy egynapi próbára, viszont megéri, ha biztosra akarsz menni.
A mostani nyári hőmérsékleten, elég egy szakaszos próba üzem is, nem kell folyamatosan fűtened, hogy lásd az eredményt.
A hálózati nyomást el kell viselje a rendszer. A tágulás a bojlernél megoldva.
Más mi lehet még? Start. link

zsezse(980 eddigi hozzászólás) 2010-08-05 06:31:42
mit csinaljak akkor, ha a padlofutes esztricht hamarabb fog elkeszulni, mint a kazan?:) hogyan csinaljak probafutest? arra gondoltam, hogy a meglevo villanybojlerbol vennek ki melegvizet es azzal futenem fel addig. szerintetek?:)link

monolit(755 eddigi hozzászólás) 2010-07-02 06:06:18
tbb1! A szabályzó szelepeket is át kellene néznetek, ha van benne olyan amelynek az eleme laza, az is adhat ki hangot. Mivel az áramlás lecsökkenésekor megszűnik a hang, lehetséges hogy a forrása nem is a szivattyú? Nálam egy laza bilincs okozta a zajt, ami a szivattyút rögzítette a falhoz. link

sándor(1016 eddigi hozzászólás) 2010-07-01 00:12:14
tbb1! Végeztem egy durva számítást, amit jó lenne, ha Robert leellenőrizne! Ellenőrizni a megközelítési irányt és legalább azt, hogy nagyságrendileg rendben vannak e a dolgok. A kavitáció az egy sok mindentől függő, általában káros jelenség. Leginkább a hajócsavarok miatt közismert. A tengeralattjárók speciális, lassú fordulatú, csendes üzemű, de mégis nagy tolóerőt kifejteni képes lapátjai. A tengerjáró teherhajók speciális, általában bronz öntvényből készült lapátjait sűrűn cserélik, mert elkopnak. Másként kopnak a hideg és másként a melegebb vizekben. A versenyhajók csavarjait pedig futamról futamra váltogatják, mert leginkább a folyókon, de még tavakon is percről percre változnak a víz jellemzői. A tengeralattjárókon hosszú ideig meg kell őrizni a csendes üzemmódot, tehát kavitáció nem léphet fel. A tengerjárókon a kopás miatt kiegyensúlyozatlanná válnak és szétrázzák a meghajtást. Ezért állandóan fejlesztik a csavarokat. A keringtető szivattyúknál ugyanolyan folyadék és lapát kapcsolat van, mint a hajóknál. Ha nem ideális ez a kapcsolat, akkor jön a zaj, a vibráció, a kopás. Részletesebb adatok híján megpróbáltam belőni, hogy milyen lehet a házad fűtési rendszere. Milyen alap adatok alapján számolhatott a tervező és mire jutottam én? Itt lenne érdekes, hogy Robert a másik irányból megközelítve milyen hozávetőleges eredményre jutna egy tényleges méretezéssel. Jó lett volna előzőleg átfuttatni a házadat Robert méretezésein. Pontosabb lehetne a megközelítésünk. Tehát én a következő (részben a leírásodból kiemelt) alap adatokból jutottam a végkövetkeztetésre: A házad energia igénye 7 (legfeljebb 10)KWh. (Padlófűtés. A felső fűtéssel nem foglalkoztam!) Hozzávetőleg 2800 méter fűtéscső lehet lefektetve. A fűtéscsövek térfogata 710 liter, minden mással együtt a rendszer 750 liter vizet tartalmazhat. Az előremenőd és a visszatérőd között 8 fokra gondolom a különbséget. Ezt a 7kWh-át az előremenő 8 fokos emelésével óránkénti 753 liter víz felmelegítésével és a csőrendszeren történő átpumpálásával juttathatod a lakásba. Ebből a szempontból a tervezés szerintem tökéletes. Itt jön a szivattyú problémája. A zárt rendszerben nincs szükség 10 méter emelő magasságú szivattyúra. A leszálló és a felmenő ágak kiegyenlítik egymást, tehát csak tolni kell a vizet egy egészen kis szivattyúval. Ha annyira kicsi ellenállásúak a körök, mint írod, akkor szinte csak minimális erő szükséges a vizet átküldeni rajtuk. Ráadásul egyidejűleg nincs is mindegyik nyitva! Tehát az elméleti össz. áramlási veszteség a valóságban csak fele, kétharmada lehet a számíthatónak. Itt jön egy olyan tényező, amit nem tudok konkrétabb értékre meghatározni, ez a padlócsövedben az ideális áramlási sebesség. De ha csak azt nézem, hogy a szükséges 753 liter/óra helyett a szivattyú egy feltételezett 1,5m/sec (30-as keresztmetszeten) áramlási sebesség mellett átküldene 4m3/h vízmennyiséget. Ez nem fog átférni a rendszeren. A szivattyú erőlködik és zörög, kavitál mint egy túlpörgetett hajócsavar. A felgyorsított vízáramlás pedig szétviszi ezt a hangot a lakásban. Ráadásul a nagyobb sebesség miatt még az idomoknál, kanyarokban fokozottabban ki is fog lépni a hang a vízból, és a beton viszi tovább. Mint nem szakértő, csak egy érdekelt érdeklődő én a szivattyút egy jóval kisebbre cserélném. Még a 25/5, vagy a 30/5-öst is túlságosan nagynak találom a TOP sorozatból. Szerintem a Star-RS sorozatból is meg lehetne oldani a kerigtetést. Ráadásul zaj nélkül. link

sándor(1016 eddigi hozzászólás)

2010-07-01
00:12:14

tbb1!

Végeztem egy durva számítást, amit jó lenne, ha Robert leellenőrizne! Ellenőrizni a megközelítési irányt és legalább azt, hogy nagyságrendileg rendben vannak e a dolgok.

A kavitáció az egy sok mindentől függő, általában káros jelenség.
Leginkább a hajócsavarok miatt közismert. A tengeralattjárók speciális, lassú fordulatú, csendes üzemű, de mégis nagy tolóerőt kifejteni képes lapátjai.
A tengerjáró teherhajók speciális, általában bronz öntvényből készült lapátjait sűrűn cserélik, mert elkopnak. Másként kopnak a hideg és másként a melegebb vizekben.
A versenyhajók csavarjait pedig futamról futamra váltogatják, mert leginkább a folyókon, de még tavakon is percről percre változnak a víz jellemzői.
A tengeralattjárókon hosszú ideig meg kell őrizni a csendes üzemmódot, tehát kavitáció nem léphet fel.
A tengerjárókon a kopás miatt kiegyensúlyozatlanná válnak és szétrázzák a meghajtást. Ezért állandóan fejlesztik a csavarokat.

A keringtető szivattyúknál ugyanolyan folyadék és lapát kapcsolat van, mint a hajóknál. Ha nem ideális ez a kapcsolat, akkor jön a zaj, a vibráció, a kopás.

Részletesebb adatok híján megpróbáltam belőni, hogy milyen lehet a házad fűtési rendszere. Milyen alap adatok alapján számolhatott a tervező és mire jutottam én? Itt lenne érdekes, hogy Robert a másik irányból megközelítve milyen hozávetőleges eredményre jutna egy tényleges méretezéssel.
Jó lett volna előzőleg átfuttatni a házadat Robert méretezésein. Pontosabb lehetne a megközelítésünk.

Tehát én a következő (részben a leírásodból kiemelt) alap adatokból jutottam a végkövetkeztetésre:

A házad energia igénye 7 (legfeljebb 10)KWh. (Padlófűtés. A felső fűtéssel nem foglalkoztam!)
Hozzávetőleg 2800 méter fűtéscső lehet lefektetve.
A fűtéscsövek térfogata 710 liter, minden mással együtt a rendszer 750 liter vizet tartalmazhat.
Az előremenőd és a visszatérőd között 8 fokra gondolom a különbséget.

Ezt a 7kWh-át az előremenő 8 fokos emelésével óránkénti 753 liter víz felmelegítésével és a csőrendszeren történő átpumpálásával juttathatod a lakásba.
Ebből a szempontból a tervezés szerintem tökéletes.

Itt jön a szivattyú problémája.
A zárt rendszerben nincs szükség 10 méter emelő magasságú szivattyúra. A leszálló és a felmenő ágak kiegyenlítik egymást, tehát csak tolni kell a vizet egy egészen kis szivattyúval.
Ha annyira kicsi ellenállásúak a körök, mint írod, akkor szinte csak minimális erő szükséges a vizet átküldeni rajtuk. Ráadásul egyidejűleg nincs is mindegyik nyitva! Tehát az elméleti össz. áramlási veszteség a valóságban csak fele, kétharmada lehet a számíthatónak.
Itt jön egy olyan tényező, amit nem tudok konkrétabb értékre meghatározni, ez a padlócsövedben az ideális áramlási sebesség.
De ha csak azt nézem, hogy a szükséges 753 liter/óra helyett a szivattyú egy feltételezett 1,5m/sec (30-as keresztmetszeten) áramlási sebesség mellett átküldene 4m3/h vízmennyiséget.
Ez nem fog átférni a rendszeren. A szivattyú erőlködik és zörög, kavitál mint egy túlpörgetett hajócsavar. A felgyorsított vízáramlás pedig szétviszi ezt a hangot a lakásban. Ráadásul a nagyobb sebesség miatt még az idomoknál, kanyarokban fokozottabban ki is fog lépni a hang a vízból, és a beton viszi tovább.

Mint nem szakértő, csak egy érdekelt érdeklődő én a szivattyút egy jóval kisebbre cserélném. Még a 25/5, vagy a 30/5-öst is túlságosan nagynak találom a TOP sorozatból.
Szerintem a Star-RS sorozatból is meg lehetne oldani a kerigtetést. Ráadásul zaj nélkül.

link

tbb1(13 eddigi hozzászólás) 2010-06-30 14:18:01
Még egy gondolat, a tervező kereste a hibát a szerelőkkel együtt több hónapon keresztül, de nem talált értelmes magyarázatot (ő szedette szét a zajos köröket és mondta a szerelőknek hogy a csövet át kell alaposan vizsgálni, de az sem hozott megoldást) ezért fordultam ide segítségért. A kavitációs dolgot nem mondták, ezért egy kicsit kezd bennük megrendülni az eddig töretlen bizalmam. Pedig én is gondolhattam volna erre, még fizikából rémlik hogy motorcsónakoknál lehetett probláma a hűtés miatt, viszont hogy ez zárt rendszerben is előfordulhat, arra álmomban sem gondoltam. Olvastam, hogy vannak fordulatszám szabályzós szivattyúk is. Lehet hogy az megoldás lenne?link

tbb1(13 eddigi hozzászólás)

2010-06-30
14:18:01

Még egy gondolat, a tervező kereste a hibát a szerelőkkel együtt több hónapon keresztül, de nem talált értelmes magyarázatot (ő szedette szét a zajos köröket és mondta a szerelőknek hogy a csövet át kell alaposan vizsgálni, de az sem hozott megoldást) ezért fordultam ide segítségért. A kavitációs dolgot nem mondták, ezért egy kicsit kezd bennük megrendülni az eddig töretlen bizalmam.

Pedig én is gondolhattam volna erre, még fizikából rémlik hogy motorcsónakoknál lehetett probláma a hűtés miatt, viszont hogy ez zárt rendszerben is előfordulhat, arra álmomban sem gondoltam.

Olvastam, hogy vannak fordulatszám szabályzós szivattyúk is. Lehet hogy az megoldás lenne?link

tbb1(13 eddigi hozzászólás) 2010-06-30 14:06:04
Sándor, Köszi a választ. "Azért adtak néhány ötletet, hátha szerelési probléma történhetett, ami szintén hasonló zajt okozhat. Szerintük érdemes lenne kiemelni a szivattyút a hátsó alap öntvényből. Előtte utána biztosan van elzáró szerelvény. Így nem veszítenél csak minimális folyadékot és nyomást. Arra gondolnak, hogy általában a járókerék lapátjai közé szoktak beszorulni olyan "szerelési" segéd dolgok, mint gyufaszál, ón darab, a fűtéscsőbe a levégezéskor belehulló forgács, teflonzsinór stb. Találkoztak már öntvényhibás járókerékkel is." - Ezt már megcsinálták, a szivattyút 2-szer levették, feltették, nem gondolom hogy ne tisztították volna ki, de azért ezt mégegyszer megcsináltatom. "Javasolták még, hogy érdemes lenne egy próbát tenni a szivattyú után közvetlenül csökkenteni a keresztmetszetet, hogy nagyobb legyen a nyomás és ekkor a szivattyú már nem lenne szabad, hogy kavitáljon. Lehet, hogy a szűkítés járna ugyan egy más fajta hanggal, de legalább bebizonyosodna, hogy előtte a kavitáció volt e a hang oka. Erre a szűkítésre a szivattyú utáni golyóscsapos hollandert javasolták próbálni." - Hát nem klasszikus golyóscsap van a szivattyú kétoldalán, hanem valami kiálló pöcök, amit el kell forgatni valamilyen speckó kulccsal (fogóval is meg tudom fogni úgy néztem). Jól gondolom, hogy a folyásirány szerint a kimenő oldal a szivattyú utáni? "Írod, hogy ha egészen lecsökkentetted az áramlási mennyiséget, akkor halkult a rendszer, de nem írtad, hogy hogyan és hol csökkented?" - Valószínűleg a tudatlanságom miatt itt is rosszul fogalmaztam. A lakótérben lévő osztó-gyűjtőn, az osztóra szerelt átlátszó átfolyás-szabályozón van egy skála 1-5-ig számozva, amiről azt mondták, hogy a l/perc értéket mutatja, ami átfolyásmennyiséget jelent. Ennek a tekerésére gondoltam, amit addig tekertem, amig a rugós piros lapocska az 1-es érték környékére állt be. Ekkor csökkent a zaj jelentősebben abban a helységben, amelyiknek a körét így állítottam. link

tbb1(13 eddigi hozzászólás)

2010-06-30
14:06:04

Sándor,

Köszi a választ.

"Azért adtak néhány ötletet, hátha szerelési probléma történhetett, ami szintén hasonló zajt okozhat. Szerintük érdemes lenne kiemelni a szivattyút a hátsó alap öntvényből. Előtte utána biztosan van elzáró szerelvény. Így nem veszítenél csak minimális folyadékot és nyomást. Arra gondolnak, hogy általában a járókerék lapátjai közé szoktak beszorulni olyan "szerelési" segéd dolgok, mint gyufaszál, ón darab, a fűtéscsőbe a levégezéskor belehulló forgács, teflonzsinór stb. Találkoztak már öntvényhibás járókerékkel is."
- Ezt már megcsinálták, a szivattyút 2-szer levették, feltették, nem gondolom hogy ne tisztították volna ki, de azért ezt mégegyszer megcsináltatom.

"Javasolták még, hogy érdemes lenne egy próbát tenni a szivattyú után közvetlenül csökkenteni a keresztmetszetet, hogy nagyobb legyen a nyomás és ekkor a szivattyú már nem lenne szabad, hogy kavitáljon. Lehet, hogy a szűkítés járna ugyan egy más fajta hanggal, de legalább bebizonyosodna, hogy előtte a kavitáció volt e a hang oka. Erre a szűkítésre a szivattyú utáni golyóscsapos hollandert javasolták próbálni."
- Hát nem klasszikus golyóscsap van a szivattyú kétoldalán, hanem valami kiálló pöcök, amit el kell forgatni valamilyen speckó kulccsal (fogóval is meg tudom fogni úgy néztem). Jól gondolom, hogy a folyásirány szerint a kimenő oldal a szivattyú utáni?

"Írod, hogy ha egészen lecsökkentetted az áramlási mennyiséget, akkor halkult a rendszer, de nem írtad, hogy hogyan és hol csökkented?"
- Valószínűleg a tudatlanságom miatt itt is rosszul fogalmaztam. A lakótérben lévő osztó-gyűjtőn, az osztóra szerelt átlátszó átfolyás-szabályozón van egy skála 1-5-ig számozva, amiről azt mondták, hogy a l/perc értéket mutatja, ami átfolyásmennyiséget jelent. Ennek a tekerésére gondoltam, amit addig tekertem, amig a rugós piros lapocska az 1-es érték környékére állt be. Ekkor csökkent a zaj jelentősebben abban a helységben, amelyiknek a körét így állítottam.
link

sándor(1016 eddigi hozzászólás) 2010-06-30 01:56:26
tbb1! Elkövettem egy hibát. Csak megsaccoltam a lakás méreteiből (és a szokásos kivitelezési sajátosságokból) mekkora teljesítményre lehet szükséged. Az általad megadott szivattyú tipust viszont nem párosítottam hozzá. Sajnálom. Így a helyzet már teljesen megfordult. Utána kérdeztem, és az elmondás alapján először nekem is akkora méretű szivattyút javasoltak, mint amit Neked beterveztek. Ezt a méretet ők egy háromszintes ház esetén a biztonság miatt választanák és nem a számított szükség szerint. Szerintük általában elegendő kell legyen a 25-ös is. A víz szállította hangjelenség ismerős előttük is. A kellőnél nagyobb teljesítményű és fordulatszámú szivattyút tartják a hang forrásának. Hiába van a szivattyú előtt és utána nagyobb keresztmetszet. A szivattyú igyekezne szívni, de a nagyobb térfogatból sem kaphat több vizet. Ennek az oka a zárt rendszer. Csak a szivattyú utáni csőrendszerből juthatna a szivattyú elé kellő mennyiségű víz. Ez körönként korlátozva van. Vagy esetleg, ha közvetlenül a szivattyú elé lenne bekötve egy tágulási tartály. A csőrendszer fűtés technikailag optimális áramlási sebességéhez szerintük nagy a szivattyú teljesítménye. Azért rezonálhat erőteljesebben ha kinyitod az osztó és a gyűjtő közötti szelepet. Akkor a szivattyú a normál üzeminél is kisebb nyomást tud csak előállítani, és erőteljesebben fog kavitálni. Egyszerűen szétveri a rendelkezésre álló víz mennyiséget. Azért adtak néhány ötletet, hátha szerelési probléma történhetett, ami szintén hasonló zajt okozhat. Szerintük érdemes lenne kiemelni a szivattyút a hátsó alap öntvényből. Előtte utána biztosan van elzáró szerelvény. Így nem veszítenél csak minimális folyadékot és nyomást. Arra gondolnak, hogy általában a járókerék lapátjai közé szoktak beszorulni olyan "szerelési" segéd dolgok, mint gyufaszál, ón darab, a fűtéscsőbe a levégezéskor belehulló forgács, teflonzsinór stb. Találkoztak már öntvényhibás járókerékkel is. Javasolták még, hogy érdemes lenne egy próbát tenni a szivattyú után közvetlenül csökkenteni a keresztmetszetet, hogy nagyobb legyen a nyomás és ekkor a szivattyú már nem lenne szabad, hogy kavitáljon. Lehet, hogy a szűkítés járna ugyan egy más fajta hanggal, de legalább bebizonyosodna, hogy előtte a kavitáció volt e a hang oka. Erre a szűkítésre a szivattyú utáni golyóscsapos hollandert javasolták próbálni. Írod, hogy ha egészen lecsökkentetted az áramlási mennyiséget, akkor halkult a rendszer, de nem írtad, hogy hogyan és hol csökkented? Engem is meglepő módon elzárkózott mindenki a "más" rendszerébe való gyakorlati beavatkozástól. Rögtön az volt a kérdés, hogy miért nem a tervező keresi meg a hiba okát? link

sándor(1016 eddigi hozzászólás)

2010-06-30
01:56:26

tbb1!

Elkövettem egy hibát. Csak megsaccoltam a lakás méreteiből (és a szokásos kivitelezési sajátosságokból) mekkora teljesítményre lehet szükséged. Az általad megadott szivattyú tipust viszont nem párosítottam hozzá. Sajnálom.
Így a helyzet már teljesen megfordult.

Utána kérdeztem, és az elmondás alapján először nekem is akkora méretű szivattyút javasoltak, mint amit Neked beterveztek.
Ezt a méretet ők egy háromszintes ház esetén a biztonság miatt választanák és nem a számított szükség szerint. Szerintük általában elegendő kell legyen a 25-ös is.
A víz szállította hangjelenség ismerős előttük is. A kellőnél nagyobb teljesítményű és fordulatszámú szivattyút tartják a hang forrásának. Hiába van a szivattyú előtt és utána nagyobb keresztmetszet. A szivattyú igyekezne szívni, de a nagyobb térfogatból sem kaphat több vizet. Ennek az oka a zárt rendszer. Csak a szivattyú utáni csőrendszerből juthatna a szivattyú elé kellő mennyiségű víz. Ez körönként korlátozva van. Vagy esetleg, ha közvetlenül a szivattyú elé lenne bekötve egy tágulási tartály. A csőrendszer fűtés technikailag optimális áramlási sebességéhez szerintük nagy a szivattyú teljesítménye. Azért rezonálhat erőteljesebben ha kinyitod az osztó és a gyűjtő közötti szelepet. Akkor a szivattyú a normál üzeminél is kisebb nyomást tud csak előállítani, és erőteljesebben fog kavitálni. Egyszerűen szétveri a rendelkezésre álló víz mennyiséget.

Azért adtak néhány ötletet, hátha szerelési probléma történhetett, ami szintén hasonló zajt okozhat. Szerintük érdemes lenne kiemelni a szivattyút a hátsó alap öntvényből. Előtte utána biztosan van elzáró szerelvény. Így nem veszítenél csak minimális folyadékot és nyomást. Arra gondolnak, hogy általában a járókerék lapátjai közé szoktak beszorulni olyan "szerelési" segéd dolgok, mint gyufaszál, ón darab, a fűtéscsőbe a levégezéskor belehulló forgács, teflonzsinór stb. Találkoztak már öntvényhibás járókerékkel is.

Javasolták még, hogy érdemes lenne egy próbát tenni a szivattyú után közvetlenül csökkenteni a keresztmetszetet, hogy nagyobb legyen a nyomás és ekkor a szivattyú már nem lenne szabad, hogy kavitáljon. Lehet, hogy a szűkítés járna ugyan egy más fajta hanggal, de legalább bebizonyosodna, hogy előtte a kavitáció volt e a hang oka. Erre a szűkítésre a szivattyú utáni golyóscsapos hollandert javasolták próbálni.
Írod, hogy ha egészen lecsökkentetted az áramlási mennyiséget, akkor halkult a rendszer, de nem írtad, hogy hogyan és hol csökkented?

Engem is meglepő módon elzárkózott mindenki a "más" rendszerébe való gyakorlati beavatkozástól. Rögtön az volt a kérdés, hogy miért nem a tervező keresi meg a hiba okát?

link

tbb1(13 eddigi hozzászólás) 2010-06-29 16:28:02
Pali, "A két szivattyút megcserélni?" Ezt még nem próbáltuk, de ha logikusan végiggondolom, és igaz Sándor állítása, miszerint: "Én úgy látom, hogy a csőrendszered túlságosan nagy térfogatú az alkalmazott szivattyúhoz képest. Ráadásul akkora az áramlási ellenállás, hogy ezt csak nagyobb szivattyú teljesítménnyel és alacsonyabb fordulatszámmal lehetne zaj, kavitáció mentesen leküzdeni." akkor ebből számomra az adódik, hogy a kisebb teljesítményű szivattyúval még zasjosabb lenne. Rosszul látom? Nem szívesen bontatnám meg újra bizonytalan próbálgatás kedvéért, mert minden egyes szétszedés-összerakás és légtelenítés külön tortúra, nem is beszélve arról, hogy a vízlágyítót mindig újra ki kell bérelnem (ugyanis nem lett beépítve, mert gondoltam hogy egyszer feltöltik és utána működik, nem kell havonta újratölteni a rendszert).link

tbb1(13 eddigi hozzászólás)

2010-06-29
16:28:02

Pali,

"A két szivattyút megcserélni?"
Ezt még nem próbáltuk, de ha logikusan végiggondolom, és igaz Sándor állítása, miszerint:
"Én úgy látom, hogy a csőrendszered túlságosan nagy térfogatú az alkalmazott szivattyúhoz képest. Ráadásul akkora az áramlási ellenállás, hogy ezt csak nagyobb szivattyú teljesítménnyel és alacsonyabb fordulatszámmal lehetne zaj, kavitáció mentesen leküzdeni."

akkor ebből számomra az adódik, hogy a kisebb teljesítményű szivattyúval még zasjosabb lenne. Rosszul látom?

Nem szívesen bontatnám meg újra bizonytalan próbálgatás kedvéért, mert minden egyes szétszedés-összerakás és légtelenítés külön tortúra, nem is beszélve arról, hogy a vízlágyítót mindig újra ki kell bérelnem (ugyanis nem lett beépítve, mert gondoltam hogy egyszer feltöltik és utána működik, nem kell havonta újratölteni a rendszert).link

pali(109 eddigi hozzászólás) 2010-06-29 14:21:22
tbb1! A két szivattyút megcserélni? Palilink

tbb1(13 eddigi hozzászólás) 2010-06-29 11:51:20
Sándor, "Végigolvasva a történetet, feltételezem, hogy minden úgy történt ahogyan leírtad! (Ez nem rosszindulat, de tartalmaz néhány hihetetlen dolgot, mint pl. a 10-es cső végigdugása. Még a 4mm-es teflon befűző sem megy el három visszafordító kanyaron át egy rendesen megszerelt padlófűtésben!)" - Akármilyen hihetetlen, a saját szememmel láttam. "Nálad (az első bekezdésem alapján) a kavitáció jelensége lép fel és ennek a hangját hallod." Ez lehetséges. Kérdésem, hogy a hidraulikus váltóból az első körig (beleértve a szivattyút is) 2"-os cső megy, utána lépcsőzetesen szűkül az utolsó osztó főágig 1"-ra. Ez nem pont ezt a kavitációs dolgot hivatott kiküszöbölni? Van beépítve az utolsó körbe az osztó és a gyüjtő-ág közé egy olyan kézzel beállítható szelep, ami ha véletlenül meghibásodik a vezérlés és minden kör lezár, de a szivattyú még mindig megy, akkor ne égjen az le. Ezt ha kinyitom teljesen, akkor erősen rezonál. Ennek van köze az általad leírtakhoz? "1. Nagyobb méretű, nagyság renddel nagyobb szállítási teljesítményű, de sokkal alacsonyabb fordulatú szivattyút kell beépíteni." -tudsz ilyent javasolni? Ennek a cserének azért nem örülnék, mert ez a szivattyú is bőven 100eFt felett volt. "7. Megbontani a zajos fűtési rendszert több körre és több szivattyúra." - ezt konkrétan nem értem. A hidraulikus váltóból egy db 2"-os cső jön ki, az meg van bontva 2-felé, a padló és a mnnyezet felé. Hogyan lehetne tovább bontani? "Én úgy látom, hogy a csőrendszered túlságosan nagy térfogatú az alkalmazott szivattyúhoz képest. Ráadásul akkora az áramlási ellenállás, hogy ezt csak nagyobb szivattyú teljesítménnyel és alacsonyabb fordulatszámmal lehetne zaj, kavitáció mentesen leküzdeni." Ezt egy gépésztervező tervezte ilyenre. Ezek szerint ő sem értett hozzá. Tudsz olyan valódi szakértőt javasolni, aki esetleg átnézné? Köszönöm.link

tbb1(13 eddigi hozzászólás)

2010-06-29
11:51:20

Sándor,

"Végigolvasva a történetet, feltételezem, hogy minden úgy történt ahogyan leírtad! (Ez nem rosszindulat, de tartalmaz néhány hihetetlen dolgot, mint pl. a 10-es cső végigdugása. Még a 4mm-es teflon befűző sem megy el három visszafordító kanyaron át egy rendesen megszerelt padlófűtésben!)"
- Akármilyen hihetetlen, a saját szememmel láttam.

"Nálad (az első bekezdésem alapján) a kavitáció jelensége lép fel és ennek a hangját hallod."
Ez lehetséges. Kérdésem, hogy a hidraulikus váltóból az első körig (beleértve a szivattyút is) 2"-os cső megy, utána lépcsőzetesen szűkül az utolsó osztó főágig 1"-ra. Ez nem pont ezt a kavitációs dolgot hivatott kiküszöbölni? Van beépítve az utolsó körbe az osztó és a gyüjtő-ág közé egy olyan kézzel beállítható szelep, ami ha véletlenül meghibásodik a vezérlés és minden kör lezár, de a szivattyú még mindig megy, akkor ne égjen az le. Ezt ha kinyitom teljesen, akkor erősen rezonál. Ennek van köze az általad leírtakhoz?

"1. Nagyobb méretű, nagyság renddel nagyobb szállítási teljesítményű, de sokkal alacsonyabb fordulatú szivattyút kell beépíteni."
-tudsz ilyent javasolni? Ennek a cserének azért nem örülnék, mert ez a szivattyú is bőven 100eFt felett volt.

"7. Megbontani a zajos fűtési rendszert több körre és több szivattyúra."
- ezt konkrétan nem értem. A hidraulikus váltóból egy db 2"-os cső jön ki, az meg van bontva 2-felé, a padló és a mnnyezet felé. Hogyan lehetne tovább bontani?

"Én úgy látom, hogy a csőrendszered túlságosan nagy térfogatú az alkalmazott szivattyúhoz képest. Ráadásul akkora az áramlási ellenállás, hogy ezt csak nagyobb szivattyú teljesítménnyel és alacsonyabb fordulatszámmal lehetne zaj, kavitáció mentesen leküzdeni."

Ezt egy gépésztervező tervezte ilyenre. Ezek szerint ő sem értett hozzá.

Tudsz olyan valódi szakértőt javasolni, aki esetleg átnézné?
Köszönöm.link

sándor(1016 eddigi hozzászólás) 2010-06-29 11:07:30
tbb1! Végigolvasva a történetet, feltételezem, hogy minden úgy történt ahogyan leírtad! (Ez nem rosszindulat, de tartalmaz néhány hihetetlen dolgot, mint pl. a 10-es cső végigdugása. Még a 4mm-es teflon befűző sem megy el három visszafordító kanyaron át egy rendesen megszerelt padlófűtésben!) Tehát, ha mindenki mindent rendben talált, akkor ideje lenne komoly szakértő után nézned! A jelenség közismert, de sajnos csak az egy bizonyos értelmi szint feletti épületgépészek között. Ők viszont számolnak is vele! Nálad (az első bekezdésem alapján) a kavitáció jelensége lép fel és ennek a hangját hallod. Ez abból adódik, hogy a szivattyúd nem csak nyom, hanem szív is. Hiába van akármekkora nyomással feltöltve a rendszered. A szivattyú, a szükséges teljesítményre beállított fordulatszámához képest kevés a szivattyú rendelkezésére álló vízmennyiség. Nagy a rendszer áramlási ellenállása. Ezért nem ér oda a víz időben és kellő mennyiségben a szivattyúhuz és a járókerék vákumot idéz elő a lapát belépő (szívó) élein. Ezek a vákum buborékok adják a szivattyú zaját, ami tulajdonképpen levegősödési zaj, csak éppen a negatív tartományban. Megoldási lehetőségek: (Ismét csak feltételezve, hogy tényleg nincs más rejtett hiba a rendszerben.) 1. Nagyobb méretű, nagyság renddel nagyobb szállítási teljesítményű, de sokkal alacsonyabb fordulatú szivattyút kell beépíteni. 2. Kikérni a Wilo tanácsát, mert létezik szélesebb járókerekű, alacsonyabb fordulatú szivattyú is, ahol már nem tud lekavitálni a víz. (Az ipari szivattyúk között.) 3. Dupla szivattyút beépíteni (egy ház, két motor, két járókerék, alacsonyabb fordulat). Ezeket alkalmazzák pl. a szállodaiparban. 4. Esetleg, de ez már nagyon tapasztalt tervezőt igényel, meg lehet próbálni egy másik, kisebb szivattyút a fő keringtető elé beépíteni. Nem közvetlenül egymás elé, hanem oda ahol a visszatérő kilép a padló alól. A visszatérő osztó(k) közvetlen kimenetére. Azért, hogy segítsen a feltölteni a keringtető szivattyú előtti csőszakaszt vízzel. Vigyázat! Ez a megoldás rossz elhelyezés, szerencsétlen csőhosszak esetén még növelheti is a zajt. 5. Megpróbálni két szivattyút közvetlenül sorbakötni, hogy egymásra dolgozva intenzívebb áramlásra kényszerítsék a vizet. A sorban az első az 1-es, a második a 2-es fokozatban járjon. Ez megint nagyon rendszerfüggő. Az esetek kis %-ban jön be kapásból. 6. Párhuzamosan kötni legalább kettő szivattyút, és az alacsonyabb tartományban járatni. Ennek az a rizikója, hogy mivel nincs két egyforma szivattyú és egyforma ellenállású csőszakasz, kialakulhat egy szivattyúk közötti felesleges áramlás és elveszik az előny. 7. Megbontani a zajos fűtési rendszert több körre és több szivattyúra. Én úgy látom, hogy a csőrendszered túlságosan nagy térfogatú az alkalmazott szivattyúhoz képest. Ráadásul akkora az áramlási ellenállás, hogy ezt csak nagyobb szivattyú teljesítménnyel és alacsonyabb fordulatszámmal lehetne zaj, kavitáció mentesen leküzdeni. link

sándor(1016 eddigi hozzászólás)

2010-06-29
11:07:30

tbb1!

Végigolvasva a történetet, feltételezem, hogy minden úgy történt ahogyan leírtad! (Ez nem rosszindulat, de tartalmaz néhány hihetetlen dolgot, mint pl. a 10-es cső végigdugása. Még a 4mm-es teflon befűző sem megy el három visszafordító kanyaron át egy rendesen megszerelt padlófűtésben!)

Tehát, ha mindenki mindent rendben talált, akkor ideje lenne komoly szakértő után nézned!

A jelenség közismert, de sajnos csak az egy bizonyos értelmi szint feletti épületgépészek között. Ők viszont számolnak is vele!
Nálad (az első bekezdésem alapján) a kavitáció jelensége lép fel és ennek a hangját hallod.
Ez abból adódik, hogy a szivattyúd nem csak nyom, hanem szív is. Hiába van akármekkora nyomással feltöltve a rendszered. A szivattyú, a szükséges teljesítményre beállított fordulatszámához képest kevés a szivattyú rendelkezésére álló vízmennyiség. Nagy a rendszer áramlási ellenállása. Ezért nem ér oda a víz időben és kellő mennyiségben a szivattyúhuz és a járókerék vákumot idéz elő a lapát belépő (szívó) élein. Ezek a vákum buborékok adják a szivattyú zaját, ami tulajdonképpen levegősödési zaj, csak éppen a negatív tartományban.

Megoldási lehetőségek:
(Ismét csak feltételezve, hogy tényleg nincs más rejtett hiba a rendszerben.)

1. Nagyobb méretű, nagyság renddel nagyobb szállítási teljesítményű, de sokkal alacsonyabb fordulatú szivattyút kell beépíteni.

2. Kikérni a Wilo tanácsát, mert létezik szélesebb járókerekű, alacsonyabb fordulatú szivattyú is, ahol már nem tud lekavitálni a víz. (Az ipari szivattyúk között.)

3. Dupla szivattyút beépíteni (egy ház, két motor, két járókerék, alacsonyabb fordulat). Ezeket alkalmazzák pl. a szállodaiparban.

4. Esetleg, de ez már nagyon tapasztalt tervezőt igényel, meg lehet próbálni egy másik, kisebb szivattyút a fő keringtető elé beépíteni. Nem közvetlenül egymás elé, hanem oda ahol a visszatérő kilép a padló alól. A visszatérő osztó(k) közvetlen kimenetére. Azért, hogy segítsen a feltölteni a keringtető szivattyú előtti csőszakaszt vízzel. Vigyázat! Ez a megoldás rossz elhelyezés, szerencsétlen csőhosszak esetén még növelheti is a zajt.

5. Megpróbálni két szivattyút közvetlenül sorbakötni, hogy egymásra dolgozva intenzívebb áramlásra kényszerítsék a vizet. A sorban az első az 1-es, a második a 2-es fokozatban járjon. Ez megint nagyon rendszerfüggő. Az esetek kis %-ban jön be kapásból.

6. Párhuzamosan kötni legalább kettő szivattyút, és az alacsonyabb tartományban járatni. Ennek az a rizikója, hogy mivel nincs két egyforma szivattyú és egyforma ellenállású csőszakasz, kialakulhat egy szivattyúk közötti felesleges áramlás és elveszik az előny.

7. Megbontani a zajos fűtési rendszert több körre és több szivattyúra.

Én úgy látom, hogy a csőrendszered túlságosan nagy térfogatú az alkalmazott szivattyúhoz képest. Ráadásul akkora az áramlási ellenállás, hogy ezt csak nagyobb szivattyú teljesítménnyel és alacsonyabb fordulatszámmal lehetne zaj, kavitáció mentesen leküzdeni.

link

zsezse(980 eddigi hozzászólás) 2010-06-28 22:14:28
igazabol eloszor lekapcsoltam teljesen, aztan amikor beszabalyoztam a koroket, akkor utana mar nem jelentkezett. link

tbb1(13 eddigi hozzászólás) 2010-06-28 22:01:01
"egyebkent ez erdekes jelenseg, mert nekem az egyik radiator csinalta ezt. teljesen berezonalt tole minden, amig le nem csokkentettem az atfolyasi mennyiseget egy minimalisra." És mi lett a megoldás? Letekerve működik azóta?link

zsezse(980 eddigi hozzászólás) 2010-06-28 21:23:25
egyebkent ez erdekes jelenseg, mert nekem az egyik radiator csinalta ezt. teljesen berezonalt tole minden, amig le nem csokkentettem az atfolyasi mennyiseget egy minimalisra. a szivattyu "zajat" nem kene hallanod a szobakban normal esetben sztem.link

tbb1(13 eddigi hozzászólás) 2010-06-28 19:45:27
Rike, A mennyezeti szivattyú Top-S30/7, azon van a közepén egy nagy csavar. Jól gondolom, hogy az lenne a légtelenítője? A padlóköri szivattyú Wilo Top-S30/10 és nincs rajta olyan nagy csavar. link

tbb1(13 eddigi hozzászólás) 2010-06-28 19:38:18
Robert, "... a gépészek a 20-as csövön keresztültoltak az osztótól egy 10-es műanyag csövet hogy megnézzék eldugult-e. Állításuk szerint ha baj lenne a csőben akkor az nem ment volna át." Keresztültolták az a teljes hosszon??? - Igen, az osztónál megbontották és keresztültolták azokon a körökön, amelyek hangosak. Mindegyiken átment kisebb-nagyobb tornászással. A mennyezetre rakott 10-es PE csőből maradt meg vagy 150m, azt tolták át rajta. "Nincsenek a csövön kis rádiuszú törések?" Törések helyett inkább éles kanyarokra gondoltam. - nem hiszem hogy lennének, gondolom akkor nem ment volna át a 10-es cső. link

tbb1(13 eddigi hozzászólás)

2010-06-28
19:38:18

Robert,

"... a gépészek a 20-as csövön keresztültoltak az osztótól egy 10-es műanyag csövet hogy megnézzék eldugult-e. Állításuk szerint ha baj lenne a csőben akkor az nem ment volna át."
Keresztültolták az a teljes hosszon??? - Igen, az osztónál megbontották és keresztültolták azokon a körökön, amelyek hangosak. Mindegyiken átment kisebb-nagyobb tornászással. A mennyezetre rakott 10-es PE csőből maradt meg vagy 150m, azt tolták át rajta.

"Nincsenek a csövön kis rádiuszú törések?"
Törések helyett inkább éles kanyarokra gondoltam. - nem hiszem hogy lennének, gondolom akkor nem ment volna át a 10-es cső.
link

robert(3920 eddigi hozzászólás) 2010-06-28 19:10:47
tbb1, "... a gépészek a 20-as csövön keresztültoltak az osztótól egy 10-es műanyag csövet hogy megnézzék eldugult-e. Állításuk szerint ha baj lenne a csőben akkor az nem ment volna át." Keresztültolták az a teljes hosszon??? "Nincsenek a csövön kis rádiuszú törések?" Törések helyett inkább éles kanyarokra gondoltam. link

tbb1(13 eddigi hozzászólás) 2010-06-28 18:27:23
Rike, Köszönöm, ezt mindenképp megnézem ha hazaérek. Ezt még egyik gépész sem említette. Az biztos hogy a szivattyúval is lehet valamilyen összefüggésben, mert a három fordulatszám-állásból a legkisebb állásban a legkisebb a zaj, a legnagyobbon pedig a leghangosabb (persze lehet hogy csak az átfolyási intenzitás-változás miatt).link

tbb1(13 eddigi hozzászólás) 2010-06-28 18:19:46
Zsezse, Köszönöm az ötletet. Milyen zaj hallatszott? Nálam folyamatos zúgás, mintha a szivattyú a szobában/szoba mellett lenne. Mindenesetre valószínűleg nálam nem ez a baj (ráadásul valószínűleg rosszul fogalmaztam és lehet hogy nem mágnesszelepnek hívják) - a gyűjtőn vannak elektromágneses nyitók, amelyek ha áramot kapnak, akkor felengedik azt a kis elzáró-pöcköt ami a gyűjtőn van és elkezd keringeni a víz - ezzel szabályozva hogy kap-e fűtést a helyiség vagy sem. Az osztón pedig az átlátszó átfolyási mennyiség-szabályozók vannak, amit tekeréssel lehet kézzel állítani. Az elektromágneses nyitók nem rezegnek vagy rezonálnak, ezt én is ellenőriztem már. Folyásirányilag szerintem csak egyféleképpen tud áramolni a víz nyitott állásban: az osztótól áramlik a gyüjtő felé. Amit az előbb kifelejtettem: a szivattyú "toló" (ha van ilyen megfogalmazás) módon van bekötve, vagyis az előremenő ágban van. A mennyezetről majd fogok írni és képeket is teszek fel. Az is megér egy misét. A festő egy ostoba állatfajta, de részletesen majd ott. link

tbb1(13 eddigi hozzászólás)

2010-06-28
18:19:46

Zsezse,

Köszönöm az ötletet. Milyen zaj hallatszott? Nálam folyamatos zúgás, mintha a szivattyú a szobában/szoba mellett lenne.
Mindenesetre valószínűleg nálam nem ez a baj (ráadásul valószínűleg rosszul fogalmaztam és lehet hogy nem mágnesszelepnek hívják) - a gyűjtőn vannak elektromágneses nyitók, amelyek ha áramot kapnak, akkor felengedik azt a kis elzáró-pöcköt ami a gyűjtőn van és elkezd keringeni a víz - ezzel szabályozva hogy kap-e fűtést a helyiség vagy sem. Az osztón pedig az átlátszó átfolyási mennyiség-szabályozók vannak, amit tekeréssel lehet kézzel állítani. Az elektromágneses nyitók nem rezegnek vagy rezonálnak, ezt én is ellenőriztem már.
Folyásirányilag szerintem csak egyféleképpen tud áramolni a víz nyitott állásban: az osztótól áramlik a gyüjtő felé.
Amit az előbb kifelejtettem: a szivattyú "toló" (ha van ilyen megfogalmazás) módon van bekötve, vagyis az előremenő ágban van.

A mennyezetről majd fogok írni és képeket is teszek fel. Az is megér egy misét. A festő egy ostoba állatfajta, de részletesen majd ott.
link

Homline Forum => Fűtés => Padlófűtés

lapozz: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16 következő »