English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés  =>  Hőtükörlapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2011-08-14
11:24:06
#16608
Az előző mérés körülményeit sajnos nem lehet reprodukálni (főleg a kiszámíthatalan időjárás miatt), ezért ellenörző méréseket nem tudtam csinálni.

Végül vettem a fáradságot, és készítettem egy kocka alakú dobozt, amit belül 10cm hőszigeteléssel láttam el. A kocka egyik oldala hiányzik, a dobozt a tesztelésre szánt réteges szerkezetettel zárom le.

A doboz belsejét állandó teljesítménnyel fűtöm 55-65 fokra. Ekkor a doboz belső és a környezete közötti hőmérséklet-különbség 35-45 Celsius, nagyjából annyi, mint a leghidegebb téli napokon a lakásban és a szabadban lévő a levegő hőmérséklete között mérhető.

A kialakuló egyensúlyi hőmérsékletből elég pontosan ki lehet számolni az különböző elrendezések hőtechnikai tulajdonságait.


Első körben öt elrendezést kezdtem mérni:

#1 Legáltalánosabban használt szerkezet: a burkolat alatt hőszigetelő
mm
20 eps
5 farost
U1=1.33W/m2K

#2 A burkolat és a hőszigetelés között légrés
mm
20 eps
10 levegő
5 farost
U2=1.23W/m2K

#3 Hőtükör alkalmazása, ahol a rétegek egymással érintkeznek
mm
20 eps
0.1 hőtükör (alumínium fólia)
5 farost
U3=1.33W/m2K

#4 Hőtükör alkalmazása a burkul mögött, légréteg a hőtükör és a hőszigetelés között
mm
20 eps
10 levegő
0.1 hőtükör
5 farost
U4=1.11W/m2K

#5 Hőtükör alkalmazása a hőszigetelő alatt, légréteg a hőtükör és a burkolat között
mm
20 eps
0.1 hőtükör
10 levegő
5 farost
U5=1.00W/m2K

Eredmény:
1. A burkolat és a hőszigetelés között a felületekkel érintkező hőtükör nem javítja a hőszigetelést (U1=U3)
2. Az #5 elrendezés szerint 1cm légrés és a hőtükör együttesen U=4W/m2K hőátbocsátási tényezőt képvisel.
3. Az #5 elrendezés szerint 1cm légrés és a hőtükör HELYETT 1cm hőszigetelést alkalmazva ugyancsak U=1.00W/m2K hőátbocsájtású hőszigetelést kapnánk. Ezért kérdéses, hogy melyiket érdemes alkalmazni.
4. Számomra váratlan módon #4 és #5 nem sokkal különbözik egymástól.

Az általam használt vastag alu fólia helyett jó lenne kipróbálni gyári (például a solflex tél) fóliákat is.
Egy mérési sorozatot csináltam végig, és amint tudjuk egy mérés nem mérés, ezért legalább a releváns esetekre érdemes megismételni.




2011-07-30
09:10:33
Előzmény: villam64 #16361#16362
villám64,

Lehet, hogy félreérthetően fogalmaztam. A több rétegű ablak persze, hogy sokkal jobban szigetel az 1 RÉTEGŰHÖZ KÉPEST. De az ablakok funkciója nem a hőszigetelés (de igyekszünk csökkenteni a veszteséget). A bezárt száraz levegő (vagy más gáz) ugyan csökkenti a hőveszteséget a rossz hőszigetelő képességekkel rendelkező üveg esetén, de a szigetelőanyagok esetén az ellenőrizhetetlen áramlások és páratartalom miatt rontja szigetelőképességét.

A kérdés most az lehet, hogy egy hőtükör és x mm légrés, vagy helyette x mm hőszigetelés a jobb.
villam64Válasz erre
2011-07-30
08:52:23
Előzmény: robert #16359#16361
Pedig a thermo ablakok így működnek. Nálam bevált a 3-6-3 is. Amennyiben 6 mm-es üveg lenne csak, akkor mennyi lenne a különbség a thermohoz képest? A három tábla EPS-t thermo ablak mintájára összeragasztom, csak alumínium helyett műanyagot használok, majd ezeket a táblákat rögzítem, és egymáshoz ragasztom.
Függőleges szerkezet esetén a pára az aljára csöpög, javítva a légrés szigetelő képességét. Később a párolgásával hőt von el, a kicsapódásával késlelteti a lehűlést. Tehát megfelelő víz bezárásával szabályozható átmenetet hozok létre. A külső légrésbe 6.5 g/m3 vizet (~ 5 °C) teszek, a belsőbe 9.5 g/m3 vizet (~ 10 °C) teszek.
2011-07-30
08:43:44
Előzmény: villam64 #16357#16359
villam64,

Evvel nem értek egyet.
A száraz levegő jó hőszigetelő, ha lehetőleg olyan kis térfogatra van bezárva, hogy nem tud áramlani, de a légrések egyáltalán nem hőszigetelésre valóak.

A thermo üveg is sokkal jobban szigetelne, ha a levegő helyett például egy hőszigetelő hab lenne a táblák között, de akkor nem lehetne átlátni rajta.
A transzparens szigetelések esetén egy méhsejt szerű szerkezet van kialakítva, ami megakadályozza a levegő mozgását.
A légrések megléte esetén meg annak is van esélye, hogy feldúsul bennük a pára. és kicsapódik.

A légrésekkel tehát nagyon csínján kell bánni, ha egy mód van, akkor el kell kerülni.

villam64Válasz erre
2011-07-30
06:42:30
Előzmény: robert #16352#16357
Tehát, betettél egy légrést. Ezt a másik oldalon is megteheted. Erre épül a thermo üveg. Tehát, ha 15 cm hőszigetelést teszek fel, akkor 5cm szigetelés, 6 mm légrés, 5 cm szigetelés, 6 mm légrés, 5 cm szigetelés.
2011-07-29
17:53:19
#16352
Reggel átépítettem a szerkezetet a tegnapi rajz szerint úgy, hogy 1 cm légrést hagytam a hőtükör és a kerámia között (nincs kiszellőzés).

Azután véletlenül kisütött a nap egy időre. A kerámia felülete 53C-ig melegedett.

Létrehoztam egy virtuális csatornát, ami a hőtükrös és hőtükör nélküli oldal hőmérséklet-különbségét jelzi. A néhány nappal ezelőtti szép napsütéses időben végzett mérésből látszik, hogy amíg a légrés nélküli esetben max 1C fokot javított a hőtükör beépítése, a légrés hatására a mai borús napon 4C a különbség.




Azt hiszem, hogy addig nincs sok értelme a mérést folytatni, amíg ennyire változékony az idő.



Most az látszik, hogy hőtükör alkalmazása esetén vagy buborékosat, vagy buborék nélkülit légréssel szerelve érdemes beépíteni.
Emlékeztek még az INHEMIWA-ra ( http://biosolar.hu/forum/show/4855#4855 ) ?




2011-07-28
08:28:29
#16325
1.
"Egy mérés erejéig megfordítanád a hőtükrös polifoamot? A tükör legyen alul az EPS-en. Annyi vélemény kering arról, hogy hol is kellene lennie a hőtükörnek."
A Polyfoam a szenzor beágyazására szolgál csak. A fólia nem tudja egyenletesen körülvenni. Megfordítom, ha megint kisüt a nap.


2.
"Ha teheted, próbáld ki, hogy elemeled a kerámia lapot a hőtükörtől kb. 5mm-t."
"Takyka ötletével értenék egyet, hiszen a cserép nem érintkezik a fóliával."
Ez terveztem én is.
Az első mérés az érintkező rétegek modellje volt. Például padlófűtésben vagy légrés nélküli falszerkezetben alkalmazott hőtükör.
Most két négyzetet fogok kivágni a Polyfoam-ból és az egyik oldalon elhelyezett hőtükör egy vékony műanyag lemezzel leszorított szenzor fölé kerül majd.
Ez az eset hasonlít a gipszkarton és a hőtükör között légrést tartalmazó falszerkezethez.

Valahogy így:



2011-07-28
07:57:06
Előzmény: robert #16314#16324
Szia Robert!

Takyka ötletével értenék egyet, hiszen a cserép nem érintkezik a fóliával.


Pali
2011-07-27
21:50:02
Előzmény: robert #16314#16319
Ha teheted, próbáld ki, hogy elemeled a kerámia lapot a hőtükörtől kb. 5mm-t.

T.
2011-07-27
17:13:34
#16314
Egy hét alatt ma sütött ki a nap először, ez volt az első alkalom érdemi mérésre.

A kerámián át 42C fokosra melegedett a szenzor, amíg az EPS alatt 22C volt a környezet (zöld). A kerámia felületét nem volt érkezésem megmérni.
A hőtükörrel ellátott és a hőtükör nélküli rétegek alatti két szenzor azonos hőmérsékletet mért (piros/narancs). A hőtükör semmilyen hatást nem fejtett ki.

Én is ezt az eredményt vártam, mert a rétegek közötti fizikai érintkezés esetén nincs sugárzás, csak hőátadás.







2011-07-22
14:57:41
#16189
A hőtükrök hatását szeretném kimérni.
Elsőre a padlófűtés rétegek közé helyezett hőtükör hatását mérem.
Az elrendezés a következő:
1. Rajztábla
2. 50mm EPS
3. Hőmérséklet szenzor a/b
4. Polyfoam 10mm (ezt 5mm-re csökkenteném, a szerepe annyi, hogy a szenzort körbe jól tudja venni a szigetelő)
5. Hőtökör a=0, b=alu fólia
6. Kerámia 15mm
A szerkezetet pince hőmérsékletre hűtöm éjszaka, majd a tűzó napra viszem déltájban.
Többször ismételve a mérést a hőtükröt hol az a, hol a b szenzor fölött helyezem el.
Az is lehet, hogy nem hurcolom ide-oda a cuccot, mert az asztal alatt a levegő hőmérséklete lényegesen alacsonyabb, mint a kerámia felszínén, így a méréshez szükség hőmérséklet-különbség biztosítva van.

Lesz érezhető hőmérséklet-különbség a két elrendezésben?
1. Igen
2. Nem
X. Felbomlik a téridő-kontinuum és megsemmisül a világegyetem.




Ötleteteket várok a mérés folytatásához.














2011-06-14
07:28:42
Előzmény: robert #15034#15060
Igen, úgy értettem, hogy a tető ahol melegebb, ott alatta a szigetelés hidegebb 7°C-al (mivel gondolom az a hő visszaverődik a zsindelybe és nem jut be).

Látom jó kis vitát indítottam el ezzel :)
2011-06-13
21:25:32
Előzmény: takyka #15055#15059
takyka,

Ha jól sejtem a termik képződésről írsz, ahol már néhány fokos hőmérséklet-különbség hatására megindul a felfelé áramlás, ráadásul ott sokkal nagyobb kiterjedésű területekről van szó, mint egy nagy tető. Sándorék 40 fokos hőmérséklet-különbséget mértek 60cm távolságban.
2011-06-13
20:05:50
Előzmény: robert #15037#15055
Robert,

Ha egy nagy kiterjedésű sík felület felett jön létre túlhevült réteg, az nem tud feláramlani. Úgy kell elképzelni, mint amikor kiterjedt vízfolt van a plafonon. A vékony réteg víz nem csöpög le magától, hanem helyenként csepp kezdemények, kidudorodások jelennek meg. Ha egy ilyen csepp kezdeményhez hozzáérsz lecseppen és magával ránt valamennyi vizet. Ha vastagszik a vízfilm, akkor időnként a vízcseppek lepottyannak, de nem folyik le az összes víz. Ha a képzeletbeli plafont felfordítod, és a víz helyére túlhevített levegőt teszel, ugyanez történik, csak felfelé. A termikus feláramlások is így működnek. A túlhevült légréteg stabilitására a legszebb példa a délibáb.

T.
2011-06-13
10:42:55
Előzmény: sándor #15035#15037
Sándor,

A fényes fólia takarta felülről a tetőt?


"... a fólia által visszavert hő 60 cm-es magasságban találkozott a nap sugárzásával és ott együttesen melegítették fel a levegőt 70 fokosra.
Erős szélben ez nem okozott gondot, de szélcsendben igen. Ráadásul ez a forró levegő nem mozdult el felfelé, mint az a tervezők szerint várható lett volna..."

Őszintén szólva egyik jelenséget sem értem.
1. A visszavert sugaraknak ez első millimétertől találkozni kellett a direkt napsugarakkal, hacsak nem olyan ponton mértetek, ahova fókuszált sugarak érkeztek.
2. A környezeténél melegebb levegő miért nem emelkedett fel? Talán a levegő nem is volt olyan forró, csak a mérőszonda.


Ezen a képen azt demonstrálják, hogy egy tetőre terített tükröző fólia alatt a csak 15C fokkal melegebb a tető, mint a környezet, amíg fólia nélkül ennél 42C fokkal melegebb a zsindely. Ezt a típusú erős fóliát ilyen árnyékolási célra gyártják. Rögzítő füleket is gyártanak hozzá.



2011-06-13
09:34:18
Előzmény: reho #15033#15034
reho,

A tető (héjalás, jelen esetben a zsindely) nem hűvösebb, hanem melegebb lett, mert a padlás felől vissza van tükrözve a hő egy része.
2011-06-13
09:07:44
Előzmény: robert #15009#15033
Aha, hát elgondolkodtató, hogy mennyit ér bent, ha a tető 7°C-al hűvösebb...
Köszi az infókat.
2011-06-11
14:52:59
Előzmény: reho #14997#15009
reho,

Ha ügyesen be tudod gyógyítani a helyére úgy, hogy közben nem sérted meg a fóliát, és a szellőző légjáratot sem szűkíted le vele, akkor elvileg javíthat valamennyit.

Utánanéztem és találtam egy tesztet, amikor egy bitumenes zsindellyel borított tető egy része alá tükröző fóliát applikáltak. A hőkamerás mérés szerint a fólia fölött 83 Celsius fokra melegedett zsindely, ott, ahova nem tettek fóliát csak 76 fokos volt a zsindely. A fólia tehát visszaverte a hő egy részét, ami nem jelenti azt, hogy a padlástérben is 7 fokkal csökkent volna a hőmérséklet. Erre vonatkozó mérés nem volt. Egy valamire figyelmeztet a kísérlet: a hatásos kiszellőztetés ebben az esetben még fontosabb.







2010-09-11
00:04:37
#7350
Én azt állítottam, és ma is az a véleményem, hogy a hőtükör is egy múló divat terméke volt.
A veszteséget nem kérdőjelezem meg, tehát a megtakarítást is elképzelhetőnek fogadom el. De nem akkora mennyiségben, mint amiről a reklámok szóltak.
A kivitelezése nem tetszik.
A megtakarítás, ami miatt meg lehet barátkozni azzal a ronda fényes folttal a falon (ami a konvektorok mögött még meg is barnulhat), egy vékony falú faháznál jelentős lehet. De egy 40-es blokktéglás falnál?

Az, hogy mi régen, nem tudtuk a hőképét kimutatni, lehetett a mi hibánk. Egy mai mérés helyre tenné a kérdést.

Az infrás méréseket a mérőpont kicsi mérete, és az erre a mérőpontra jutó kicsi infra sugárzás miatt (amíg ki nem próbáltam!) nem tudom komolyan venni. Sok olyan tényező van, amit be kellene még számítanunk a veszteség keresésébe. A teljesség igénye nélkül: A radiátorok teteje magasabb hőmérsékletű, mint az alja, tehát a külső falon sem egy egyenletes folt fog megjelenni. A falban sem egyenesen vízszintesen közlekedik a hő a külső falfelület irányába. Tehát a külső falon valahol a radiátor felett kellene megtalálnom a legmelegebb pontot, ahol viszont már ott az ablak, a maga veszteségével.
Nem bonyolítom tovább.

A faltól és a radiátortól független vaslemezt hatásosabbnak gondolom, mint a hőtükröt. Lehetne láthatatlanul közvetlenül a falhoz is rögzíteni. Lehetne egyszerűen fölülről leresztve a radiátor tartóira akasztani. A lemez lehetne fekete, vagy akár fényes is. Ha pár cm-rel kisebb mint a radiátor, akkor úgysem látszik.

Láttam ennél hatásosabb radiátor hatásfok növelést is úgy, hogy bedobozolták a radiátort. Vagy egyszerűen elülről rátoltak egy esztétikus faburkolatot radiátorra, vagy fölülről eresztették rá a padlóig. Mindkettőnek volt hátfala is. A doboz átlagos távolsága a radiátortól 3-5cm volt minden oldalon. A doboz teteje kiválló virágtartó, pakoló rész volt. Elöl, a padló magasságában egy 10cm magas, teljes radiátor szélességű levegő belépő nyílás volt. Szintén elöl, a tetőlemez alatt volt a meleg levegő kilépő nyílása. Olyan széles mint alul, de pár cm-rel keskenyebb volt, mint az alsó nyílás.
A működése a kéményhatáson alapult, azon, hogy felgyorsította a légáramlást. Ezért elég volt kisebb méretű radiátort beépíteni. Gyakorlatilag nem tudott a radiátor sem előre, sem hátra sugározni. A kilépő levegőt nem engedte közvetlenül az ablakról lecsúszó hideg levegővel irányíthatatlanul keveredni.

Az előnyei: A függönyt le lehetett egészen a doboz tetejéig engedni. A meleg levegő a függöny előtt áramlott fel, ezért nem porosodott le gyorsan a függöny.
Az ablakról lecsúszó hideg levegő megrekedt a függöny mögött, és csak lassan átmelegedve jutott a szobába. Ezért kevesebb volt az ablakon át távozó hőmennyiség, hidegebb maradt az ablak.
A doboz gyakorlatilag egy bútordarab volt és nem látszott az állandóan koszos radiátor. (Nagyobb pormozgást nem tapasztaltam.)
Gyorsabban befűtötte a szobát, mint egy csupasz radiátor.

Talán ez a megoldás is megérdemelne egy gondolat futtatást, ha valaki már eljutott a hatásfok növelésben a hőtükörig.



2010-09-10
08:30:26
#7337
Hőszigetelés nélkül a 5 fok belső hőmérséklet-változás a külső falon néhány tizedfokos változást jelent. Ezt már ki kellene mutatni a műszernek.

Sándor,

"""
Robert adataiból kiindulva számolok.
A hátrasugárzott 140W/m2 energia mennyiségnek a 27%-a veszik el a falon át.
Ez 37,8W/m2 a radiátor mögött. Az az 0,00378W/cm2. Kb ez az infra mérési felülete, rászorítva a falra. De mérni tudja e?
Ha a radiátort környező falrészeket csak pár fokkal veszem belül alacsonyabb hőmérsékletűnek (mert 18 fok körül már hideget sugározna), akkor ezeknek a falrészeknek a vesztesége 30-35W/m2 körül kell, hogy legyen.

Ez a 2-3W/m2 különbség nem mutatható ki egyszerűen. Valószínűleg ezért nem mutatta ki a mi régi felvételünk sem.

Az emissziós érték beállítással elég rosszak a tapasztalataim. Nagyon kevés a választási lehetőség. A mérési eltérés meg elég nagy, ha például egy vékony védő lakkréteg, festék borítja a lemez felületét.
Egyértelműen ezek a jobbak, mint az olcsó barkács műszerek.
Nekem, tapintó hőmérővel ellenőrizve, a fekete szigetelő szalagos mérőpont kialakítása bevállt. Így nem a műszerrel kell problémáznom, hanem a mérőpontot alakítom a műszerhez. A szigetelő szalag elhanyagolható eltéréssel felveszi az alatta lévő felület hőmérsékletét. Néha ugyan pótolni kell, mert kiszárad és leesik.

A falfelület raszter szerinti ellenőrzése jó ötlet. Be lehet jelölni a mérési pontokat. És bármikor meg lehet ismételni a mérést. Hogy mérhető eltérés van, azt az én tegnapi méréseim is bizonyították.

Egy új ötlet, igérem az utolsó.
A radiátor mögé nem hőtükröt kellene ragasztani a falra. Hanem mögé akasztani egy feketére festett lemezt, középre a fal és a radiátor közé. Ez elnyelné a sugárzást, felmelegedne, és áramlással visszadná a helyiségnek a hátrasugárzott hőt. Egyben megvédené a falat a felmelegedéstől és a túlzott lehűléstől is.
Valami olyasmire gondolok, mint amit Robert írt a kandallója mögé akasztott hővédő vaslemezről.
"""

Remélem nem ez volt az utolsó ötleted :)
A kandalló mögött én ezt a megoldást alkalmaztam. A faltól kb 2cm-re lóg a lemez.



2010-09-09
20:36:17
#7327
Sándor!

"Csak egy fal-mennyezet fűtéses példa. A lakásban amikor a fűtés megy, ingben lehet tartózkodni. A hőérzet tökéletes, pedig a levegő hőmérséklete, csak 17-18 fokos. Amint leáll a fűtés, és kicsit hűl a vakolat, rögtön kabátot kell venni annak, aki nincs hozzászokva.
Tehát a hullámhosszak és a hőérzet kérdése körül lehet a megoldás."




Élettani tény, hogy az ember hőérzetét a fal felületi hőmérséklete adja. Ebből kifolyólag a sugárzó fűtéses megoldások mint a fentebb említett is, csak akkor elégítik ki a komfortérzetünket ha működnek. Amikor leállnak, már a levegő hőmérséklete az, ami dominál.Ez kicsi, ezért fázunk.

Ezért én úgy terveztem a házamat (aki fázós :) ) hogy a legmelegebb nappalit körülveszi a többi helyiség, ezért nem fog a környező fal hideget sugározni még hűvösebb időben sem.Ráadásul vastag a falazata, ami a hőt tárolja.


2010-09-09
10:04:02
#7315
Hőtükör.
Az 50 fokos radiátor a 20 fokos fal felé négyzetméterenként kb 140 Wattal sugároz (részarány a radiátor névleges teljesítménye alapján számolható). A fal felületét hőtükör nélkül ennek a hőnek a nagy része (mivel nem melegebb, mint a környezete) melegíti, a meleget a fal hővezetés útján a szabadban veszíti el.
A falra ragasztott hőtükör a sugárzó hő nagy részét visszaveri, kisebb részét szintén elnyeli.
A hőszigeteléssel ellátott hőtükör mögött lehet -mint egy belső hőszigetelés esetén-, hogy hidegebb a fal, mint a szoba többi pontján.

A felmelegített fal a lakás felé a tárolt hő egy részét adja csak le, másik része a falon át távozik. Az arányt a belső fal-levegő hőátadási tényezője, a fal hővezetési tényezője és a külső fal-levegő hőátadási tényezője határozza meg. A cserépkályha esetén is hatékony lehet a hőtükör, az esztétikus kivitelezés persze nem egyszerű.

Infra hőmérő
Az enyémen be lehet állítani a mért felület emissziós értékét. Ha nincs ilyen lehetőség, akkor használhatatlan a műszer (az IR kamerák képernyőjén beállítható az egyes képrészekhez tartozó emisziós tényező). Ugyanavval a beállítással nem mérhető le a fal és a kályhacső is.
Ha viszont a falat szépen végigszkenneled a hőmérővel, akkor télen szépen meg lehet találni a hőhidakat, talán az ablak mögötti radiátor hőképe is kirajzolódik.
2010-09-08
13:56:07
#7306
Robert,
egy infrakamerával akkor még egy-két dolgot megnéznék. :-) Elég húzós áron megy a felmérés (25000 Ft/óra).
2010-09-08
11:04:40
#7303
Plaszlo,
Nem kell infra kamera, infra hőmérő is megteszi. Már 10 ezer alatt lehet venni.

zsezse,
A bitumenes lemez olvasztásával, nehogy megrepedjen a hőtől a pala.
2010-09-08
10:38:52
#7301
Sándor,
"Hogy, egy akármennyi, belülről kapott hőmennyiséget magába fogadó fal extra szigetelése érzékelhető változást okoz, elhiszem. De a szigeteléssel már nagyon sok minden más is megváltozott. Ki tudja, hogy ebből mennyi volt a radiátor által okozott veszteség csökkenésének a részaránya?"
Jelentős lehetett, mert ez a fal nagyjából üveg, bejárati ajtó, és két kétszárnyú ablak. A fűtőtest mögötti falrészt leszámítva más nincs túl sok üresen. Természetesen ez nem mind a fűtőtest mögött a falon keresztül elmenő meleg megtartásának eredménye, de biztos sokat megfogott. A szoba alapterületéhez képest szerintem nagyon nagy a fűtőtest, felteszem a már a tervezéskor beleszámították a szigeteletlen vékony (fa) falat és a sok ablakot.
Sajna nincs se nekem, se ismerősnek infrakamerája, de egy kísérlet erejéig kipróbálnám mit tud a hővisszaverő fólia. Az ablak alatti részen szinte végig fűtőtest van.



Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés  =>  Hőtükörlapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva