English  Deutsch
Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés  =>  Hőszigetelő festék - csodafestéklapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7   következő »
Mielőtt kérdezel olvasd el a témához tartozó KIEMELT CIKKEKET!
2013-09-29
20:43:35
Előzmény: robert #42544#42546
Az oldalukon van egy videó:

Nanotechnológia építészeti alkalmazása

www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=CGaXsLFRi_o

Ebben egy pillanatra megemlíti a festéket is.
Ha elvben jó, a gyakorlatban miért nem?


Tibor
2013-09-29
14:32:07
Előzmény: tutibor #42539#42544
tutibor,

Nem hiszem, hogy ez jobb lenne, mint a többi csodafesték, amelyek gyakorlatilag semmit semmit sem javítanak a hőszigetelésen.

2013-09-28
14:03:49
#42539
Újra megjelent a hőszigetelő festék.
Most egy multiban.
Mi a véleményetek?

www.baumax.hu/flyer/2013/HU-Flyer-1001asd/index.html#/86/

Tibor
2013-09-04
21:33:26
Előzmény: robert #42170#42171
robert,

számomra bőven elegendő az, hogy messze elmarad attól amit állítanak róla...
A grafikont nem tudom változtatni, de csináltam 1-2 screenshot-ot így talán jobban látszik.

zöld - hűtő hőmérséklete
piros - 4cm EPS-el szigetelt papírdoboz
sárga - festett papírdoboz

TSM1: hőszigeteletlen dobozok fagyasztóban, fűtés bekapcsolása után
TSM2: szigetelt dobozok fagyasztóban fűtéssel (fagyasztó be-ki kapcsolással)
TSM3: szigetelt dobozok kikapcsolt fagyasztóban fűtéssel









2013-09-04
20:30:52
Előzmény: zekm1 #42169#42170
zekm1,

#1
A jelenlegi "dobozos" méréseddel ellenőrizheted, hogy igazat mondott-e a marketing vagy sem.
A festék megbukott a próbán, mert az eredmény az, hogy az ajánlott öt rétegű festés meg sem közelíti a 4cm EPS borítás hőszigetelő képességét (pontosabban, mintha nem is lenne).

A továbbiakban teljesen irreleváns, hogy mit mond a forgalmazó, mert nem hiszünk már neki. Ezért az anyag tulajdonságait az állítások figyelmen kívül hagyásával kell kimérnünk.
Ehhez viszont a mérési adatokat felhasználva számításokat kellene végezni. De a jelenlegi adatok hiányosak, csak becsléshez jók.
Persze lehet azt is mondani, hogy nem kell két tizedesre pontos eredmény, ha megbizonyosodtunk arról, hogy nem működik a dolog.

Az általam javasolt mérés annyival vinne közelebb, hogy egy ismert anyaggal hétköznapi körülmények között hasonlítaná össze a csoda-festéket.


#2
Azt javaslom, hogy egyenként menjünk végig a grafikonjaidon.
Próbálom pontosítani, hogy a TSM1, TSM2, TSM3 ábrákat milyen körülmények között vetted fel?

Keretezett rész: hűtőben, a fűtés bekapcsolva
Hűtő=-22C
Doboz+EPS=-10C
Doboz+kence=-18C



?



Keretezett rész: szobában, fűtés kikapcsolva, ellenörző mérés




#3
A diszperzit csoda-festék összehasonlítást könnyen elvégezhetnéd, hasonlóan az itt mutatott módon, sörös-dobozok felhasználásával: http://biosolar.hu/forum/show/27776#27776
Sajnos túl messze lakunk egymástól ahhoz, hogy a festéked segítségével én csináljam meg a mérést.


#4
Légy szíves a grafikonok hátterét egyszínűre (nem átmenetes) színezd (lehetőleg fehérre), a görbék színét pedig úgy válaszd ki, hogy jól megkülönböztetőek legyenek (pl kék, zöld, piros). Az egész kép mérete ne legyen nagyobb, mint 800x600 pixel, jpg formátumban.
A hozzászólásod szövegdoboza alatt tudod kijelölni feltöltésre.

2013-09-04
19:54:33
Előzmény: robert #42154#42169
Robert,

sajnos nincs még egy ugyan ilyen dobozom (pedig ez engem is érdekelne).

Én egyet értek Plaszlo-val, mert hőszigetelőként reklámozták. A forgalmazót kérdeztem, hogy milyen vastagon kell lefestenem ahhoz, hogy egyenértékű legyen a 4cm EPS-el. 1-1,5mm ez ötszöri festés szerintük. Eddig háromszor festettem le, talán ma meglesz az ötödik réteg. Véleményem szerint az 1-1,5mm már így is megvan, de majd felvágom.
Természetesen szívesen adok a festékből!
Bár nem vagyok szakember, de úgy gondolom, hogy nem sokat változtat a tényen az, hogy milyen a kartondoboz hőtechnikai jellemzője, mert mindkét doboznak egyforma, a ventiláció is egyforma. Az eldisszipált teljesítmény kb 3W
Szigetelés előtt összehasonlítottam a dobozokat és a később festékkel szigetelt doboz javára volt kb fél fok. A hőmérséklet emelkedést a fűtés bekapcsolása okozta.

Hova szoktatok filet feltölteni?


2013-09-04
15:54:45
Előzmény: plaszlo #42160#42161
plaszlo

"... holott csak hővisszaverő képességekkel bír..."
Ezért javasoltam a #3 mérést, ami ezt a feltevésedet igazolhatná. Én is úgy gondolom, hogy ez a tulajdonság kimutatható.

"... nagyon szívesen tesztelném a terméket, ha valaki megajándékozna egy tetőre való festékkel..."
Olvastam egy kísérletről, amikor a tetőt egyszerűen lemeszelték, ezáltal több fokkal csökkent a belső hőmérséklet. A kísérlet két év után véget ért, és nem azért, mert a mész lekopott volna, hanem azért, mert a vállalkozó szellemű kísérletező neje megunta a fehér tetőt, ami nem illett az utcaképbe.


2013-09-04
14:28:37
Előzmény: robert #42156#42160
Robert,

akkor sem találom egyenértékűnek. A hőpajzsot tévesen (vagy megtévesztési szándékkal) hőszigetelő festéknek kiáltották ki, holott csak hővisszaverő képességekkel bír. Itt már nem egy kategória a diszperzittel, de az eps-sel sem. Például tetőfestéknek biztos nagyon jó, ha tényleg visszaveri a hő valamennyi százalékát, az alatta lévő tér ennyivel hűvösebb maradhat, de ekkor sem hőszigetel, csak reflektál.
Ezzel az erővel vizsgálhatnánk a fehér és fekete diszperzit "hőszigetelő" képességét is, biztos itt is lesz különbség.

Én is nagyon szívesen tesztelném a terméket, ha valaki megajándékozna egy tetőre való festékkel. Ha csak a felét tudja a reklámozottnak, akkor is élhetőbb lenne nyáron a tetőterem. :)
2013-09-04
12:52:55
Előzmény: zekm1 #42148#42158
zekm1,

A kartondoboz anyagának a hőtechnikai tulajdonságai ismeretlenek, ugyanúgy, mint a ventilációból adódó hőátadási tényező a doboz fala és a bezárt levegő között, valamint a disszipált teljesítmény is hiányzik.

A sok ismeretlen változó miatt nem lehet pontos eredményt várni, annyi látszik, hogy a festés kevesebb, mint 1cm EPS-nek felel meg, de lehet, hogy csak 1mm-nek, de az is lehet, hogy egy diszperzites festéssel egyenértékű. Őszintén szólva, én az utóbbira tippelek.

A pontosítás érdekében jó lenne elvégezni az általam javasolt méréseket.




2013-09-04
10:32:39
Előzmény: plaszlo #42155#42156
plaszlo,

Nekem az általam javasolt mérés mond többet.

A körülmények és befektetett munka ebben az esetben azonos. Mi történik ha normál falfesték helyett csoda-festéket használunk? Csak így lehet a festés közvetlen hatását kimutatni, és a mérési hibát minimalizálni.

Ezt a mérést én is szívesen elvégezném, ha nem lenne valaki -előre is köszönet érte zekm1 !-, aki elvégzi helyettem, és kapnék a csoda-festékből egy kupicával.

"Ennek így semmi értelme, a diszperzitről senki sem állítja, hogy hőszigetelő lenne."
A mérés segítségével talán kiderül, hogy a diszperzit sem rosszabb hőszigetelő, mint a másik. Számomra nem evidens, hogy a csodafesték jobb.

2013-09-04
09:58:24
Előzmény: robert #42154#42155
Robert,

"Minden esetben festéket hasonlítanál össze festékkel."

Ennek így semmi értelme, a diszperzitről senki sem állítja, hogy hőszigetelő lenne.
2013-09-04
08:18:43
Előzmény: zekm1 #42148#42154
zekm1,

Engedélyezd a dokumentum megosztást, vagy inkább töltsd fel ide a grafikonról készült képet!

#1
Javasolok még egy kísérletet:
Egy harmadik dobozt ugyanannyi rétegben, ugyanolyan (vagy hasonló) színű diszperzittel fess le, és azt hasonlítsd össze a csoda-festékkel.

#2
Még sokkal egyszerűbb, és könnyeben érthető a kísérlet, ha két PET palackot festesz be a fent leírt módon, majd száradás után egy vödörből azonos hőmérsékletű ~40 fokos vízzel feltöltve, egy árnyékos sarokba, egymás mellé állítva méred a kihűlési görbéket (és a környezeti hőmérsékletet), amiket egy grafikonon jelenítesz meg.
Próbáld a szenzorokat a palackok középpontjába helyezni.

#3
Ugyanazok a próbatestek, mint #2 esetben, de hideg vízzel töltsd fel a palackokat és állítsd őket a napra, egy olyan helyre, ahol semmilyen árnyék sem vetül rájuk.


Minden esetben festéket hasonlítanál össze festékkel.
2013-09-03
20:27:01
Előzmény: grano #40049#42148
Végeztem egy kísérletet ezzel az anyaggal.
Röviden: Fogtam két egyforma papír dobozt, az egyiket lefestettem háromszor a csoda festékkel míg a másikat beborítottam 4cm-es EPS-el. Mindkét dobozba tettem egy-egy 15 Ohm-os ellenállást sorba kötve, ez volt a fűtés. Az Ellenállásokat egy CPU hűtőre erősítettem hővezető pasztával. A levegőt a dobozban a CPU hűtőn lévő ventilátor keverte. Mindkét dobozt betettem egy fagyasztóba. A dobozokban és a fagyasztóban DS18B20-al mértem a hőmérsékleteket.
AZ eredményt későbbi hsz-ben lehet megtalálni

2013-05-10
16:57:24
Előzmény: Csavarhúzós #40624#40626
Csavarhúzós,

Az általad vélelmezett környezeti viszonyok mellett a számítási módszered szerintem is helyes.

Szükség lenne valamelyik csodafesték-klónra. Legalább akkora mennyiségre, hogy több milliméter vastagon be lehessen vele vonni egy próbatestet.

CsavarhúzósVálasz erre
2013-05-10
13:09:58
Előzmény: robert #40617#40624
Az örökmozgós videó nem ugyanaz, mert ott nem azonosítható a készítő, itt viszont lehetne perelni a gyárat, ha valótlan videót tenne fel.

Ezért ők valós, de megtévesztő filmeket készítenek, amikből úgy tűnik, mintha jó nagy lenne a hőszigetelő hatás, holott nem az.

Igaz, a lambda-adat is valótlan, de egy laikus (jogász) mit tud erről, az egyik szakértő ezt mondja, a másik azt.

Az, hogy megadják, hogy 3,8mm-en 200 fok a hőlépcső, úgy, hogy a felszín szobahőmérsékletű levegőn van és feltehetően egy vízszintes csövön, már (közelítően) számolhatóvá teszi a valódi lambdát. Csak valószínűleg a többség utál számolni...


2013-05-09
13:59:14
Előzmény: Csavarhúzós #40615#40617
Csavarhúzós,

A videók semmit sem jelentenek, mert vagy nem vágatlan, vagy/és nem ismert sem a felület előzetes hőmérséklete, sem a hógolyók anyaga. Simán lehet, hogy az el nem olvadó darab egy szilvás-gombóc porcukorral :)

Egyik demonstráció sem olyan, amit tetszőleges hőálló fehér festék esetén a körülmények alkalmas megválasztásával ne lehetne reprodukálni.
A lambda=0.0012 viszont egy elég konkrét állítás, de csak akkor lehet ellenőrizni, ha veszünk egy dobozzal a csodafestékből. ( Lehet, hogy ekkor a gyártó már el is érte a célját.)


Láttad már az "Ingyen-áram generátor" videót? Itt megnézheted: http://biosolar.hu/forum/show/30386#30386
Ezt is beszopják kb 70 millióan :)
2013-05-09
13:10:38
Előzmény: Csavarhúzós #40614#40616
Csavarhúzós,

Végeztem egy kísérletet az elektromos főzőlapunkkal.

Amint látható, a lap egyik felére egy alumínium fóliát fektettem, aminek a felületi hőmérsékletét egy kontakt hőmérővel mérem.
A lap mindkét felét IR hőmérővel is megmérem.

A két oldal kontakt hőmérséklete gyakorlatilag megegyezik, IR hőmérővel lényeges a különbség. (A vörös LASER pont mutatja a mérés helyét.)





A kísérletet bárki megismételheti!

A fólia (hőtükör) és a platni természetesen más emissziós tényezővel bír, ezért át kellene állítani a műszert.
Egy olyan hőkamerával, aminek a látómezejében lényegesen különböző emissziós tényezőjű anyagok vannak, de az egész képmezőre azonos emissziós tényező van beállítva, HIBÁS MÉRÉSI EREDMÉNYt kapunk.


Ha az alu fóliát, mint hőszigetelést akarnám reklámozni, akkor nem mérek kontakt hőmérsékletet :)


Az orosz oldalon közölt kép:


CsavarhúzósVálasz erre
2013-05-09
12:52:25
#40615
Festék vastagságban (0,3 mm) azért nem hiszek a hőszigetelő képességében, mert legyenek bár végtelen hőellenállásúak a nanogömbök, köztük mégis van valami (levegő, kötőanyag, lekondenzált víz) ami párhuzamosan kapcsolt hőellenállásként lerontja az eredőt. És mivel a vastagság kicsi, ez az eredő sem lehet túl nagy.

Mindazonáltal vastagon kenve a festék is hőszigetel, amit a demonstrációs felvételek is mutatnak.

Például ez:
www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=6aKkx_htXLY

Mondjuk nem kell hasraesni tőle, a korrekt az lenne, ha legalább Gumiám pasztával lekennék a kontroll-hógolyó alatt is a vascsövet. Így csak annyi derül ki, hogy a vasnál jobb hőszigetelő az anyag, de azt nem nehéz.
Itt meg:
www.youtu.be/4ZLHuBozNMc?t=1m29s
látványos a különbség, de kérdés, hogy a jégkocka olvadásában a második esetben mekkora szerepe van az ásványgyapotra helyezett fémborításnak, ami odaszállítja a hőt a jégkockához. Azaz ha egy vékonyka 3mm-es EPS-re helyeznénk, akkor is ilyen látványos lenne-e az eltérés.

Úgyhogy számoltam egy kicsit.

A www.korundmoscow.ru/en/index.htm oldalon van egy táblázat, hogy adott hőfokú csőben áramló anyag esetén mekkora vastagság kell a csodafestékből, hogy a felszíni 60 fokos hőfokot elérjék. (Ez gondolom munkavédelmileg fontos). Saccolható, mekkora hőáramot jelent a 60 fokos felszín.
A hőátadási tényező szabvány szerint 8, de nagyobb függőleges felszínekre ennyi (vízszintes csövekre nagyobb), illetve a nagyobb hőfokkülönbség miatt is meg kéne növelni. Másrészt viszont, ha a festéknek csak 0,4 az epszilonja, akkor a kisebb sugárzási komponens miatt csökkenteni kell. A 15 W/nm/K hőátadási tényező nagyságrendileg helyes becslés, azaz kb. 600W/négyzetméter hőárammal számolhatunk. (20 fokos környezetben) Az R=U/I Ohm-tv összefüggés a hőáramokra is igaz, a feszültséget itt a deltaT jelenti, az áramot a 600W/nm hőáram. A legvastagabb esetet nézzük, mert ott kisebb a hibák százalékos aránya.
A deltaT 260-60=200 fok. Ebből R=0,333. Másrészt R=d/lambda-ként számolódik, a megadott anyagvastagság ebben az esetben 3,8mm. Innen a lamdbda 0,0114-nek adódik. Mivel a hőátadási tényezőt csak becsültem, ez lehet akár 0,012 is.
A 0,0012-t (amit ugyanitt ugyanők állítanak) viszont saját mérési eredményük cáfolja!
A felhasználási leírásból következő 0,012 viszont köszönőviszonyban sincs az általuk reklámozott képességekkel, hogy 1mm ilyen = 60mm hagyományos hőszigetelő.

Valójában 1mm ilyen = 3 mm hagyományos.

Ez már nem hangzik olyan jól, főleg ha nem 4 mm vastagon kenik, mint a 260 fokos csőre, csak 0,3 mm vastagon, mint beltéri festéket.

Mivel az epszilonja a szokásos 0,95 helyett talán csak 0,4, így olyan, mint ha alufóliával tapétáznánk a szobát. A sugárzásos hőátadás gátlása miatt megnő a légtér-fal hőellenállás, emiatt a fal belső fele HIDEGEBB lesz. Azaz ha valaki a páralecsapódás/penészedés ellen festene, az pont ellentétes hatást érhet el, ha nem keni elég vastagon. Ha vastagon keni, akkor a festék hőszigetelése kompenzálhatja ezt a hatást.
CsavarhúzósVálasz erre
2013-05-09
12:04:33
#40614
A napokban nézegettem a festéket. Szerintem ugyanarról az anyagról van szó, számtalan márkanéven. Kerámia "nanogömbök" önmagukban, festék-adalékként árulva, vagy eleve bekeverve különféle festékekbe.

Engem arról győznek meg a bizonyítékok, hogy a festék hőtükör, de nem jól hőszigetel. (Festék-vastagságban!)

Nézzük ezt:
www.korundmoscow.ru/en/presentation.htm

Lent van egy demonstráció, villnyrezsó egyik lapja lefestve, a másik csupasz.

Mit kellene látnunk? Ha valóban 210 fokos lenne a festetlen és 133 fokos a festett oldal, akkor bal oldalt a deltaT (210-20)/(133-20) kb. 1,7-szerese a jobb oldalinak, ilyen arányban nagyobb a hőleadása is. A platni vasának felszíni, illetve festék alatti hőfoka egyensúlyi hőfok, ahol a fűtőszálból érkező és a környezetbe távozó energia pont megegyezik. A fűtőszál a festett jobb oldalt is ugyanannyira fűti (első közelítésben), a hőszigetelt előlap miatt így magasabb egyensúlyi platnihőfok alakul(na) ki, míg a hátlap felé, illetve a hőszigeteletlen fél felé folyó nagyobb hőáram el nem viszi a fűtőszál hőjét.
És ez az, ami nem látszik(!), nem látszik a festetlen félen a jobbról-balra hőmérsékletcsökkenés, ahogy a hőszigetelt forróbb lapfél alól jönne ki az energia. Nyilván mert nem is forróbb, vagy nem annyival.
Akkor mit mutat a hőkamera? Hát a kibocsátott infrasugárzást, amit egy beállított, általában 0,95 feketeségi fok alapján hőmérsékletbe is készséggel átvált a beépített szoftver. De a festék epszilonja nem 0,95, csak 0,32, így ugyanolyan meleg platni csak 0,32/0,95 = 34%-át sugározza, mint a fekete vas. (Itt: www.korundmoscow.ru/en/ írja, hogy "Radiation coefficient of the surface" 0,32 )

Mivel a kisugárzott energia a hőmérséklet negyedik hatványával arányos, így felírhatjuk, hogy
0,95*(133+273)^4 = 0,32*(x+273)^4, ebből az x valódi hőfok 260 celsius környéke. Ez se hihető, mert akkor a festék széle mellett ilyen forrónak kéne látszani a platninak. A paramétereket tologatva valószínűleg belőhető egy hihető fotoshop-mentes valóság, mondjuk 0,4-es epszilont feltételezve a platni 231 fokosnak adódik.

Összefoglalva:
Ha az anyag tényleg jó hőszigetelő lenne, akkor nem ilyen hőkamera-képet produkálna.

Valószínű, hogy az anyag festék-vastagságban érdemben nem hőszigetelő, de 0,4-es epszilonjával csökkenti a sugárzásos hőleadást, illetve becsapja a hőkamerát.
2013-04-04
07:31:03
Előzmény: Égboltos #40061#40068
Égboltos,

Kellett a NASA-t hiányolnom :)

"... a nanostruktúrájú szerkezetek, mint a sokak számára már nem is annyira újdonságnak számító öntisztító, antibakteriális felületek, vagy az alapjaiban a NASA által kifejlesztett hőszigetelő „nanofesték”.
... A nanoméretű anyagok alkalmazása során a szokásostól eltérő törvényszerűségek és új tulajdonságok érvényesülnek. „Például a nanostrukturális anyagok a szerkezeti méretükből adódóan megakadályozzák a hő áramlását, az ennyire kis mérettartományban ugyanis nincsenek meg a hő terjedéséhez szükséges feltételek” – mondta el OJ a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető tanára.
A nanostruktúrájú szigetelések és bevonatok előnye, hogy a rossz épületfizikai adottságú ingatlanok utólagos szigetelése is könnyedén elvégezhető általuk, melynek köszönhetően nem bundáskenyér-effektus szerint kell burkolni az épületeket, hanem elegendő néhány milliméter vagy centiméter vastag bevonat.
A cég tetőcseréptől a különféle anyagtípusokig mindenre forgalmaz nanofestéket."

ÉgboltosVálasz erre
2013-04-03
22:27:59
Előzmény: grano #40049#40061
Szintén OJ részvételével egy másik anyag.
www.tervlap.hu/cikk/show/id/1989
Való igaz, egy harmadik féle anyaggal félig bevont vasalón én is tapasztaltam a hőszigetelését (?). Miközben a nem bevont részen elgőzölgött a víz a másik feléhez simán hozzá lehetett nyúlni. Persze először elég félve csináltam :-)
szocsmarciVálasz erre
2013-04-03
18:27:59
Előzmény: grano #40052#40054
Nem kell leszólni az Oroszokat. Már a kommunizmus előtt jelentős kultúrával bírtak, és nem csak az irodalomban alkottak kiemelkedőt, hanem a matematikában, fizikában, orvostudományban is. Nem utolsó sorban Ők tartották sokáig életben a kapitalizmust is!
De a témánál maradva. Kár, hogy a prospektus szkennelt ( www.tsm.hu/userfiles/fajlok/Prospektus_TSM_Ker%C3%A1mia_Teljes_F%C5%B1zhet%C5%91.pdf ), így nehéz idézni a hülyeségeket.
"A pólusok közti terület kisülési állapotban van jelen" - Milyen kisülés, elektromos, vagy esetleg a konyhához kapcsolódó kisütés, esetleg elsülést akart írni.
"Mikró vákum" - miért nem mindjárt nano vákum. De ha van is vákum a kerámia golyókban, az egy kis idő elteltével eltűnik, mert mindegyik anyag diffundál.
Utána meg azt írja, hogy levegő van a golyócskákban. A levegő nem vákum!
"10 mkm" - ez milyen hossz mértékegység. Micro méter? Biztos, csak fordítási hiba.
"Tudjuk, hogy a súlytalanságban konvektív hőcsere nincs is." - érdekes, én nem tudtam. Talán bizony VÁKUMBAN nincs konvektív hőcsere. Lehet, ez is fordítási baki.

"Hatékonyságának tesztelése nehézségekbe ütközött, mivel ultravékony szigetelőanyagok nem szerepeltek az orosz szabványokban, nem volt technikai kutatás hasonló anyagokról, sőt, alkalmas mérőberendezés sem volt, de a nanotechnológia segített az analizálásban." - ez mindennek a teteje. Minden új anyag bevizsgálása okozhat nehézséget, de nem hiszem, egy egy hőszigetelés vizsgálata túl bonyolult lenne. Be kell szigetelni egy meleg betonkockát, és meg kell mérni 1 nap után, hogy mennyire hűlt le. A hivatalos mérési eljárás biztos nem ez; nem tudom hogyan mérik a hőszigetelési értékeket, de biztos korrektebben - és talán egyszerűbben.

"Például, a nanoméretű porozitás esetén, az anyag hővezetési tényezője, már nem arányos a testsűrűséggel, mint ahogy ezt a legtöbb építőanyag esetében tapasztaljuk." - ez még fel sem merült bennem, de valahol sejtettem, hogy ez így van. Nincs jelentősége.

"Továbbá egy nanotechnológiával létrehozott hőszigetelő szerkezet hővezetési ellenállását nem lehet egyszerű számítással meghatározni az anyagvastagság és a hővezetési tényező hányadosával." - Ez olyan mondat, amire két részben tudok csak reagálni.
1. Feladom. Én így tanultam (és mindenki más ebben az országban), ez az alapképlet, ez alapján méretezzük a fűtést, és adjuk meg az energetikai tanúsítást a házakra. Valahol mindig is sejtettem, hogy ez olyan maradi (nem trendi) képlet, mert már a 48-as szabadságharc hős vitézei is ezt a ma már ósdi képletet tanulhatták volna a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán, ha oda jártak volna. De nem oda jártak, mert élő emberről nem divat elnevezni iskolát.
2. Ez egy teljesen új megközelítés. Ha ez igaz, akkor új fizikát kell tanulni ezután. Nem kell eldobni a régit, csak egy jelentős fejezettel bővül a fizika ezen része. Mellesleg érdekelne, milyen egyéb tényezőzől függ a hőátadás, ha nem a vastagságtól és a hővezetésti tényezőtől. Vagy nem egyenes arányban, hanem valamilyen más módon (logaritmikus, exponenciális ....?). Elvileg elképzelhető lenne, de így nehéz megmondani, hogy például milyen vastag szigetelés kell egy házra, hogy mondjuk felére csökkenjen a hővesztesége. Csak azt tudom elképzelni, hogy olyan vastag szigetelést alkalmaznak, amit még a megrendelő elbír, vagy biztos, hogy ezt az anyagot válassza, és nem a polisztirolt, vagy egyéb már "bizonyított" anyagot. De ez nem teljesen fizikus megközelítés.

Azt tudom, hogy az űrsiklókat kerámia csempékkel szigetelik. Egy 10x10x10 cm-es kockát meg lehet fogni felülről akkor is, ha az alja 2-3000°C. A kerámia szupravezető, jó elektromos szigetelő, és még egy csomó érdekes tulajdonsága van, sok helyen használják. De ez a termék egyenlőre simlisnek tűnik - mint a hőszigetelő festés.
2013-04-03
17:16:43
Előzmény: robert #40050#40052
robert:
a NASA messzebb jutott, de ugye volt a Szuptnyik meg Gagarin, meg manapság mintha csak orosz űrjármű közlekedne az égi vonalakon.

Tépőzár és társai mellett lehetséges, hogy az orosz hadiipar is végre átad valamit a nagyközönségnek?
2013-04-03
15:03:12
Előzmény: grano #40049#40050
grano,

Azt hiszem a marketing első néhány sora több, mint elég infót ad :

"... egy Nanotechnológiával előállított ultravékony szigetelés, mely forradalmasítja a hőszigetelő rendszerekről eddig kialakított elképzeléseinket... a termék a 2000-es évek elején jelent meg az orosz piacon, ahol elsősorban űrhajók és ipari objektumok hőszigetelésére használták... Magyaroszág megújul... "

NASA helyett Bajkonur :)
2013-04-03
14:55:45
#40049
Ismeri valaki ezt a vakolatot?
www.tsm.hu/tsm-keramia-muszaki-parameterek-55

TSM Kerámia hőszigetelés, kicsit érdekes - GOST minősített - paraméterekkel.
Biosolar Forum  =>  Hőszigetelés  =>  Hőszigetelő festék - csodafestéklapozz: « előző   1, 2, 3, 4, 5, 6, 7   következő »
Copyright © 2005-2017 Bernáth Róbert
Minden jog fenntartva